Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-01-01 / 1106. szám

Budai Napló Budapest, 1933. Január t. Szent GELLÉRT J GYÓGYFÜRDŐ Vízgyógyintézet, hullám- és napfürdő ^ Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet, nak, mint az ipar; munkások részére jelentős munkaalkalom. Nem veszte­séges befektetés, mert kiküszöböl városfejlesztési akadá­lyokat, kiélésit szépészeti köve­telményeket s amellett a vasút részéről csupán érték áthelyező­dés. Ez az elhelyezés semminemű jövő­beni városrendezést ezen területre nem akadályoz meg, mer táltalában a környező utcák nívója alá kerül, te­hát kiegyenlíti egy minden másra al­kalmatlan völgy hepe-hupás területeit jól kihasználható felületekre. A Getlért-hegybenfurt vasúti alag­útárat senkinek sem lehet útjában. A Gellérthegy mögött a Budaörsi-út mellett töltésen halad a pálya villa övezetben, magasvasut alakjábn, alat­ta akár minden harmadik lépésben átjáró létesíthető és a töltés oldala zöld beültetésekkel még előnyösen dí­szíthető is. A Szent Imre herceg-utja felett is a hid kibővíthető és díszíthe­tő, hogy azt hatásrontónak ne tekint­sék. Kelenföld sík területén nem okoz­hat nagyobb városrendezési akadályt a vasútvonal, hiszen itt akarták a nagy területen körülhatárolt pályaud­vart elhelyezni. Feltéve, de meg nem engedve, hogy | ha mindezek dacára a pályaudvarid mégis kihelyeznék a Buda szivében vissza maradó árok mire volna felhasználható? Lakóháznak nem, mert annak _ a földszintje sőt még az emelete is pin­ce lenne. Vagy park talán, esetleg fürdőpark? Kitéve egyenesen az észa­ki szélnek, amely onnan ki sem tud­na jutni? Szerencsétlen gondolat lenne. Általában ennek az ároknak felhasználás,- megoldását nehéz és há- ládatlan feladatnak tartom. De megvannak e terv nagy közle­kedési előnyei. A „Keletidnek csakl egy útvonala van a Belváros illetve a főváros centruma irányában, a ,,Déli pályaudvarnak pedig a tervezett el­helyezéséből máris három fővonala van a főváros sűrűn lakott részei felé. A Mészáros-utcán át az alagút irányá­ban mint a legfőbb útvonal, a második a Margithid felé a pii. felhagyandó területén keresztül, a harmadik az Erzsébethidon át a most épülő transz­verzális ut nagyszerű kilátóvonalán s a megépítendő Tabánon keresztül. Ugyancsak fővonalnak tekinthetők a Kelenföld, a Sashegy, Németvölgy és Svábhegy sűrűn lakott területei felé haladó utak. A pesti dunaparti szál­lóktól pedig ez a pályaudvar nem esik messzebb, mint a nagy körút. „Buda világfürdő“ érdekeit pedig nagy arányokban szolgálná, mert a külföld által is elismert gyógyvizeink forgalmát az ilyen elhelyezés csak növelné. A gyógyulást keresőknek egyszerű és kényelmes összeköttetése a pályaudvar és a fürdők között nein jelentéktelen tényező ugyanígy ide­genforgalmi szempontból is. Indokolni ezt talán felesleges, ennek fontossá­gát mindeki átérzi, aki idegen váró- rosok kényelmét már élvezte. Csaknem félórával korábban érheti el célját a dunántúli utas. ha nem kell előzőleg Budapestet a raktárak és hasonló külterületi intézmények tömegén keresztül körülutazni. Erre a pályaudvarra kell irányí­tani a Dunántúl és nyugat sze­mélyforgalmát. Az ut minimálisan 15 kilométerrel cs a Rákóczi-út több akadályos hosz- szával rövidül. Közlekedési szempont­ból a Rákczi-út túlzsúfolt forgalma lényegesen tehermentesülne, m'íg Bu­dán a többirányú fővonalakon semmi­nemű bonyodalmat a forgalomtöbblet nem okozna. Az építés után a felszabadult terü­leteken és azoknak környékén ter­mészetesen a belforgalom is emelked­ne, sőt egy újabb ipari és kereske­delmi gócpont alakulna ki, tehát az elszegényedett Buda polgársága uj keresethez jutna. Ä pu. megtervezésénél nemcsak a máj forgalmi szükségleteket kell fP gyelembe venni, hanem számítani kell a jövő fejlődésének kilátásait is. A forgalom a jelenlegi gazdasági de- pressió elmúltává lfokozottabb mér­tékben fog jelentkezni, amire annál inkább lehet számítani, mert Buda für­dőváros értéke, jelentősége ki fog domborodni, ehhez már is varrnak jelenségek. A kelenföldi forgalom emelkedik s ha a Kelet tarkasága Bu­dapesten erőteljesebben mutatkozik, az ide fogja vonzani a Nyugatot is. Az uj pályaudvar- felépítményeit nyilvános tervpáyázatok útján kell beszerzni, de sürgősen, mert rengeteg munkáskéznek adna dolgot, s elodáz­hatatlan fontos szükségleteket valósí­tana meg. A szükséges tőke is vissza­térülne a felszabadult telkek értéké­ben, tehát úgyszólván pénzbe sem ke-J riilne, csak átmeneti költségekről kelj lene gondoskodni. A jövendő Budapest Harrer Ferenc dr. előadása a Budai Klubban Ritka alkalommal gyűlt a Budai Klub helyiségében ily nagyszámú és előkelő közönség, mint december hő 20-án .ami­kor HARRER FERENC dr. ny. alpolgármester a klub elnöke ismeretté előadás keretében Budapest városfejlsztő programmját. Je­len voltak: Bárczy Isván dr. ny. minisz­ter, Ripka Ftrenc dr. ny. főpolgármester, Liber Endre alpolgármester, Bérezel Jenő dr. ny. alpolgármester, Wildner Ödön dr., ny. tanácsnok, Pihler Gyula dr. ny. fősta­tisztikai hivatali igazgató, Vezér Károly dr. h. elöljáró, Exner Kornél dr. ny. ál-’ Iamtitkár, Éber Antal dr. és Scheuer Ró­bert orsz. képviselők. Beke Manó dr. ny. egyetemi tanár, Hoór Tempis Moritz dr. műegyetemi tanár, Schaok Béla udv. tan., ny. keresk. isk. főigazgató, Aggházy Kamii tzredes, a Hadimúzeum igazgatója. Va­dász Mihály dr. és Luginayer József dr. kormányfőtanácsosok, Sós Ál-min vezér- igazgató, Spanyol Sándor igazgató, Nádas Béla. dr. és sokan, érdeklődők. Éber Antal dr a klub társelnöKc'üdvo^ zöite a vendégeket és méltatta egy új vá­rosfejlesztési Programm rendkívüli jelen­tőségét Harrer Ferenc dr. előadását avval a megállapítással kezdte, hogy céltudatos városépítési és ■ lakásügyi politikánk ed­dig nem volt és emiatt a város fejlődését egyedül irányító spekuláció, Budapest nagy kiterjedése és a mai beépítési lehe­tőségek mellett szükségképen a rendszer­telen városfejlődéshez a túlmagas telek­árakhoz és a közműépítési problémának megoldhatatlanságához kellett, hogy ve­zessen. Átfogó, szerves városfejlesztési prog­ramme van szükség, amelynek alapkér­dése: miféle települési politikát folytas­sunk; intenzivet, a város belső részei ki­építését és újjáépítését kezdeményezőt, vagy extensívet, a külsőrészek beépítését támogatót — mindkettőt azonban össz­hangba kell hozni a települési szükséglet­tel. Előadó nézete szerint az előbbi elő­nyösebb, mert csak az elavult házak le­bontásává lérhető el, hogy így az építési tevékenység folyamatossá, állandóvá vál­hass éje j •, j A települési kérdésbe kapcsolódik bele Nagy-Budapest problémája, amely meg­oldható oly módon, hogy a fővárosnak a Nagy-Budapesttel szemben táplált pénz­ügyi aggályai elesnek. A viziutak kérdésének érintése után Harrer áttért a nagyvasúti problémára, amelynek megoldása a közlekedési érde­keknek a városépítés követeléseivel való összhiangbaliozatalábau áll. A különleges budai pályaudvar; kérdések, a délivasuti és a. Császárfürdő állomás sorsa, vala­mint a HÉV Pál ffy-téri és Gellért-téri állomásainak eltávolítása, csak nagy kon­cepció keretében, találhatnak kielégítő megoldást. A város elrendezésének, valamint a sza­bályozási és építési kérdéseknek rövid érintése után előadó részletesebben a fürdőváros problémáiról beszélt, kiemel- vénTkntönröeu. a budai lorrcisoljs-ée-itnTtWi- jeleniőségét. Kinummrt^'fíőgy a fürdővá­rost Illetőleg legalapvetőbb kérdé­sek sincsenek kizárva és kijelentette, hogy erre a munkára ‘ most az elnölete alatt, működő városépítési bizottság vállalko- ! zott. Budapest' fürdőit vissza kell vezetni arra az útra, amelyen eredetileg elindul­tak, t. i„ hogy gyógyfürdőkké váljanak. Mint fontos budai városfejlesztési problé­mákat Harrer még a Várnak és a Várhegy lejtőinek rendezését, valamint a hegyvi­déki kilátásos úthálózat kifejlesztését je­lölte meg. Ezután még ismertette a vá­rosfejlesztés jogi és pénzügyi • előfeltéte­leit és hosszasan tartó taps kíséretében fejezte be ezzel érdekes előadását, ame­lyért Éber Antal dr. mondott köszönetét. RaVaSz cukrász Ü KMSZTHtó-KÖBÚT 15 ! EL°KELŐ Telefon: 502-34. CUKRÁSZ SZALON SS utazás Jbudán ]rta Qegus Dániát Néhány hete a budai szobrok szá­ma egy nagyon szép és magasztos emlékművel szaporodott. A Margit-hid budai oldalán a jobboldali park köze­pén állították fel a prsemysli hősök emlékét: hatalmas talapzaton méltó- ságos küzdő oroszlán, amelynek első lábai egy várfokon összetört ágyukon s tépett zászlókon nyugszanak. Sződi szobrászművész alkotta, akiről a le­leplezési beszédet tartó Tamásy altá­bornagy ágy emlékezett meg: száza­dos. A derék alkotó művész tehát ott harcolt a hősök között, talán prse- myslibe, szobrára tehát beleöntötte nemcsak művészi tudását, lelkének röp­tét, de a helyzet ismerete, átélése, a tragédia és hősi, küzdelem teljes meg­értése által adott igaz átgondolását, otthonvalóságát. A nemes és megbe­csülő ellenfél nevezte el a vár védőit „oroszlánoknak“, a psemisli emlék áb­rázolására tehát magától kínálkozott az erő legpompásabb szimbóluma, az állatok fejedelme: az oroszlán. Prsemisl! Ennek a névnek akiejtése­kor lelkűnkben felmerül a világhábo­rúnak ránk nézve talán legszomorúbb emléke, (a trianoni béke ma is jelen, nem sorolhatom mellé, pedig ez még szomorúbb), amely akkor, 1915-ben, a dicsőséges előmenetelben, majdnem kibírhatatlan tragédiaként zúdult mi árva magyarok lelkére. Hogyisne, re­mek katonáink mindenütt győznek, mennek előre feltartózhatatlanúl, a megvívhatatlannak tartott erőd di­csőségesen állja az oroszok ostromát, képtelen álomnak tartottuk, hogy el­essen valaha is. Az a hivatása, hogy a felénk hömpölygő orosz áradatot feltartóztassa, ha elesik, nyitva a ha­táraink az ellenségnek. A háború sor­sának eldöltét sejtettük az erődít­mény sorsában s az volt a hitünk, ha falai ledőlnek, Magyarország nem kerülheti el, hogy hadszíntér legyen, a mi pedig egyenlő az ország teljes el­pusztulásával. A borzalmas hirt tehát, hogy Prsemisl elesett, csak suttogva, félve mertük tovább adni, mindig ab­ban a reszkető gondolatban, hogy a másik percben megjön rá a remény­kedés szülte örvendetes cáfolat. Hát nem jött meg. A vár, hősi küz­delem után, orosz kézre került, mert a hős védők, ha azt akarták, hogy őket az éhhalál egytől-egyig le ne ka­szálja, kénytelenek voltak kapitulálni. Az emlékbeszédet tartó hős Tamásy generálistól, — aki a Kuzmanek pa­rancsnoksága alatt a fényes haditet­teknek beláthatatlan sorát követte el, — megtudtuk, hogy milyen szenvedé­seken mentek ott keresztül a várat védő katonák, de megtudtuk azt is, hogy a felszerelés és berendezkedés hiánya is siettette az elbukást. A pri­mitiv hadi eszközök, a rongyos bak- kancsok, a hiányos ruházat, az élelem­ről való rosszul gondolkodás össze­adása hozta ki a szomorú eredményt. Amit, sajnos, más harctéren is kon-, statálhattunk, nemcsak Prsemisl-ben. A prsemisjj magyar hősök megtették a kötelességüket, minden tisztelet az övéké. Hogy mennyire megtették, bi­zonyítja az ellenfél elbánása: az orosz minden psemisli katonának meghagy­ta a fegyverét. És ezt a kivételes bá­násmódot velük még a fogságban is megtartotta. Az ostromlott várban azonban más is történik. Piacsek Kamii hadnagy egy pionír sátorban rátalál egy csomó versre s felfedezi, a magyar irodalom igaz dicsőségére, a háború nagy és igazi poétáját, akin szürke, gyűrött, rongyos és sáros közkatona ruha van, — elveszi tőle a verseket s kiszórja a küzdő katonák közé. És a fakó, kopott pionír káplár neve egyszerre felrepül a halhatatlanságba. Gépmadár száll fel e versekkel, a levegőn keresztül haza hozza hozzánk: „Reménykedő magyaroknak Küldöm át a légen, Reménykedő magyarokkal A jó Isten Tegyen.“ És Gyóni Géza, a háború egyetlen nagy poétája, mint a görög Tyrteus, mint költő testvére, a szabadságharc Petőfije, — oda áll a küzdő hősök kö­zé és mint azok, „lanttal kezében buz­dítja a csatát“. És e csoda verseken keresztül látjuk a csoda küzdelmet s lelkünk egész odaadásával, remegésé­vel és reménykedésével kisérjük a tragédia fejleményeit, mi: „remény­kedő Magyarok.“ Mikor a rongy sátor nyöszörög a Hogy élek még, óh, hihetetlen épség. Az I. kér. Iparoskör e hó 19-én Korányi Márton elnöklete alatt igen látogatott választmányi ülést tartott, amelyen a ve­zetőség beszámolt az elszegényedett ipa­rosok segélyezése érdekében tett intézke­déseiről. A választmány elhatározta, hogy január havában felállítja az ipari szakosz­tályokat, hogy az egyes .szakmák gazda­sági kénléseit és sérelmeit letárgyalhas­sák. Elhatározták, hogy szilveszter estéi rendeznek. Egyben tagokat delegált a Délkeriileti Egységes Polgári Pártban egy- időben tartott ipari értekezleten való kép­visel telesre Havas József díszelnök. Sógor József társelnök, Adamelz Ignác és Mo- ravesik Sándor háznagy személyében. IGYUNK „HARMAT“-VIZET! Meg­rendelhető a székesfővárosi Ásvány- víziizemnél I. Gellert-rakpart 1. Tele­fon: 530-03. SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM gyönyörű téli havas környezetében legtökéletesebb a üdülés. — Vizke- reszti weekend: 3J= nap, csütörtök délutántól — hétfő délelőttig már 70.— pengőtől. Huszonötéves jubileumát ünnepelte nemrég Rozsoudai Albert székesfővárosi nyomdai főtiszt, lapunk egyik régi volt munkatársa. A jubileumon közel három­százan vettek részt s a székesfőváros ta­nácsa is képviseltette magát. Az ünne­pelt nemcsak mint nyomdászrszakember kiváló, irodalmi téren is élénk tevékeny­séget fejtett ki. Számos vidéki lapban je­lentek meg politikai és közgazdasági cik­kein kivül novellái is. Társadalmi téren is kiváló egyéniség, a Budapesti Népfőis­kolái Széchenyi Szövetség ügyvezető el­nöki székében közel 10 éve fejt ki elisme­résre méltó munkát. A romantika, amennyiben még megma­radt ebben a reális világban, Budára me­nekült s ma már csak a régi budai cuk­rászdák képviselik. Ezt a romantikát, pá­rosulva modern, Ízléses környezettel, kép­viseli a 25 éves Tornai cukrászda, melyet nemrég alakítottak át és nagyobbitottak meg. FOTÓCIKKEK Zibrinyinél, Attlla-v. 8. Erősen készülődik Szilveszterre a „Sza­tyor“, ahogyan a Hudik-Távemát szelle­mesen elnevezték. Ez az elnevezés egy­szerre népszerűvé vált Budán, mint maga az az Ízléses szórakozóhely, amelyet es- léröl-cstérc a legjobb közönség tölt meg. A Hudib-Tavet-na nagy népszerűségét nem- nomcsak hangulatos interieurje, hanem szigorúan kávéházi árai is megmagyaráz- ,zák. * »- — - - «<• —— BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ELEK­TROMOS MÜVEI ­A fogyasztóközöiijkég szíves figyelmébe ajánljuk állandó kiállításunk megtekintését, ahol a szaTiályszerü—szerelések módjait, a különböző helyiségek helyes megvilá­gítását. a villamos háztartási eszközöket és gé­peket üzemben is tanulmányozhatja. A kiállítás az V. Honvéd-utca 22. (Markó-utca sarok) szám alatt van és díjtalanúl megtekint­hető minden hétköznapon délelőtt 8—12 és délután 4—7 óra között. A közlekedés 15. számú autóbusszal és a 2, 16, 22 és 48 számú villamossal. _____ ERD ŐS JÓZSEF hirdetési irodája BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRUT 35. ÜZLETFELEINEK BOLDOG UJ ÉVET KÍVÁN. A betegségek égési sora így: az epekőbetegség és epehólyagbánta- Iom, gyomorbajok, csalánkiütés, az asztma bizonyos esetei, vérpangás a hasban és kü­lönösen a májban, köszvény, vesemed.cn- cebetegségek, alkati kövérség stb. stb ese­teiben a hunyadi János keserűviz biztosan megszünteti a Székreke­dést, szabályosa a bélműködést, azt nem­re és korra való- tekintet nélkül mindenki kiváló eredménnyel ímsználhatja. Az orvo­sok ezrei írják elő betegeidnek és a bete­gek tízezrei írtak róla elismerő nyilatko­zatot. Legszebb ajándék a Bőrdiszmüárú 0 Bőröndök, retikűlök, pénz- és névjegytár­cák, nagy választékban, olcsó áron, Ízléses, szép kivitelben Krisztina-körut 61 szám Postapalotával szemben 33 éves cég! Kelmefestést, vegytisztitást csak szakemberrel végeztessen REICHER II., TÉGLA-U 9 bu dOkende turcsa konosiurlar Saját készítményt! I P Ő K Elsőrendű minőségben olcsó árakon NÉMETH BÉLA régi budai cipészmester uj üzletében II. Zslgmond-utca l (Pálfty-íér sarok) A közismert 40 éves SCHMIEDL DÁNIEL HENTESÁRUGYÁR Fiókja I. Horthy Miklós-út 33. alatt MEGNYÍLT Hangulatos esték a Császárfürdő éttermében ahol minden este KRAFT PEPI és FETTERMANN JÁNOS schrammelegytittese énekel és muzsikál Kellemesen fütött terem, jó bácskai konyha, pompás hárslevelű bor Tisztelettel Csinszka Kon rád Hogy hall e fül, hegy látnak e szemek S az arcom érzi jeges szél, csípését.“ „Mikor a pokolnak égő torka tárul S vér csorog a földön, vér csorog a fárul, Mikor a nagy sátor nyöszörög a szélben S haló honvéd sóhajt: fiam.. feleségem.“ A vár elesett, a fogoly oroszlánok ott lépkednek már Szibéria felé. Ott halad a költő is, a lelke összetörve, de a dalt azért adja még. Adja, amíg végkép el nem borul. Távoli, mérhe­tetlen messziségben, rabok temetőjé­ben, kis fejfán egy név: Gyóni Géza Ám a költő hamvai haza vágynak, ide a hazai földbe. Mikor fogja meghal­lani az ország a halott költőnek ezt a hazavágyó, bús sóhajtását,?!... Jól esett, hogy az emlék­leleplezés hivatalos szónoka (József főherceg kimentette magát) Tamásy tábornok beleszőtte beszédébe „Gyóni bajtárs“ emlékét: érezte és megértet­te, hogy a két név: Prsemysl és Gyóni Géza szorosan egymáshoz tartoznak. A hősök emlékének leleplezésénél nemcsak, mint budai polgár, jelenteni meg, de egy küldöttségnek is tagja voltam: a Gyóni Géza irodalmi kör­küldöttségének. Ez az irodalmi kör feladatául tűzte Gyóni hamvainak a hazaszállítását. Egyebekben ápolja Gyóni emlékét és költészetét. E körül az ártatlan irodalmi kör körül kelet­kezett különben egy furcsa affér: alapszabályainak megerősítésekor Ber- zeviczy Albert tiltakozott az ellen, hogy az irodalmi társaság Budapest székhellyel dolgozzék. Maradjon csalt Gyónón, mert itt sok az irodalmi kör. Hogy Berzeviczy az Akadémát, vagy a Kisfaludy Társaságot félti-e az ifjú Gyóni Körtől, igazán nem tudom. A Gyóni Kör különben koszorút helye­zett az „oroszlánok emlékoszlopára.“ Dr. Kiss Menyhért, a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagja — a Gyóni Kör tagja is, — poetikus, szép beszéd kíséretében tette le a koszorúnkat. Méltó volt ez a rövid beszéd Gyóni és a pirsemyslii hősök emlékéhez. Meg­kapó volt egy gyászruhás hölgy, aki családja nevében Prsemyslben hősi halált halt édesapja emlékének áldo­zott a koszorújával. Éppen ilyen meg­kapó volt a Prseniysliből és a fogság­ból hazakerült, életben maradt bajtár­saknak a defelirungja, akik 17 eszten­dőt vénültek már azóta, itt-ott ved­lettek, kopaszok, amíg az ott maradt hősi társak megnyerték az örök fia­talságot. Mi budaiak büszkék vagyunk erre a szép emlékműre s én örömmel, álla­pítom meg, hogy a közeljövőben megint két szoborral fog szaporodni a bu­dai oldal. Az egyik IsidJános Bem apója, a másik Horvay- Gárdonyi Gé­zája. Istókkal és Sfíep elgondolásé szobrával csak a múltkor foglalkoz­tam, hiszem, hoKV a fiorvay munkája is kiváló alkotás lesz. Csak hadd fejlődjék, szépüljön ez a mi kedves Budánk, nagy múltjával, rászolgált, hogy ne feledkezzenek, meg róla. Mi magunk ezt a fejlődést szépülést igaz lelki gyönyörűséggel nézzük.

Next

/
Thumbnails
Contents