Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-01-01 / 1106. szám

Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgaié újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I. Bors u. 24 Telefon; Aut. 502-06. Hivatalos órák: délután 4-6 ig Temessük el a múltat. ■ Szomorú dolog, hogy újév küszöbén temetkeznünk kell, de a szebb jövőbe az út attól a sírhalomtól indul, amelybe a múltat minden bűnével, hibájával, elhibázott bizakodásával és eltévesztett célirányaival bele kell temetnünk. A vasnál is erősebb kényszerűség kell, hogy ezt a nemzetet új célok, új irányok szolgálatába állítsa, amelyek mentén uj élet, új jövő nyílhat, ha öntudatosan, megfeszített erővel és e nemzet nagy múltján alapuló erős, nagy hittel kezdünk a munkához. Sokan most is fantáziának, vélik azt a tervet, hogy Magyarország tér­jen el az eddig folytatott országos arányú gabonatermeléstől — azt fo­kozatosan építse le és amily ará­nyokban apasztjuk a gabonaterme­lést, olyan arányokban lokozzuk a kertgazdaságot, a vetemények terme­lését és ha a múltban Magyarország volt Európa gabonatermő földje!, — legyen a jövőben Európa veteményes kertje. Ha eddig egyszer vittünk ki évenkint ezer vaggon búzát, vigyünk ki ezentúl évenkint tizenkétszer ezer vaggon veteményt. Termelhetjük fele áron, mert amíg külföldön szénnel fűtik a melegházakat, mi a legolcsóbb fűtőanyaggal az alattunk dübörgő tengernyi- forróvizzel -mondhatnánk — ingyen fűthetjük a mi melegháza­inkat. Át kell térnünk a drága szánni ter­melt energiáról, az ingynes forró- víz és földgáz adta energiatermelés­re. A szenünk fogy és drágul, — a for­róvizünk kiapadhatatlan, a földgáz mennyisége mérhetetlen! és állami iUüucpóHiimmé tehető Magyarország jövője úgy alakul ki, amily mértékben mélyfúrások ré­vén tudjuk föltárni az anyaföld mé- hében rejlő kincseket, amiket föl- szdnre vet a forró viz, a feltóduló gáz és fölkínálja így azokat a rejtett erő­ket és kincseket, amelyek révén ma Alaskában, az örök jég honában vi­rágzó gyárvárosok keletkeztek és a kelet pusztáin olyan telepek, ame­lyekből az angol nemzet nagyrésze él. Mérhetetlen pénzt küldünk külföld­re — sóértj amit vaggonszámra ont magából a föld egy-egy mélyfúrás nyomán, — virágért, amit Itália küld nekünk, holott ittlton a melegvíz fű­tötte üvegházakban szebben, jobban, olcsóbban termelhetnénk, — gyümöl­csért, amelynél ízesebbet nem termel a világ semmj országa, — gombáért amelynek 37 kiváló, ízletes fajtáját termelik az erdőink és amiből ma a megszállt felvidék nyomorgó népe a maga kis eszközeivel tőkét kovácsol, ércekért sok mindenféle ásványért, gyógyszerért, amit ma drágán fize­tünk és ami ott terem a Dunántúl földjébe, csak bányászni kellene, ke­nyeret adva mérnöknek, 'hivatalnok­nak, munkásnak, -— I ha mindazt a nagybirtokosok, városok,. megyék és az állam támogatásával, megfelelő ke­reskedelmi szervezkedéssel, alátá­masztott tudományos kutatásokkal, rendszerré tudnánk fejleszteni. A sors kegye úgy hozta mgaával, hogy világvárossá fejlődött székhe­lyünk Budapest úgy oszlik két részre a Duna két partján, hogy a pest; rész a kereskedelmet és ipart, — Buda pe­dig az embert szolgálja, a tudásban és — ami az élet legfőbb kincse, — egészségében. . Buda gyógyforrásai már magában is elegendők volnának, hogy óriási idegenforgalmat teremtsenek, de a heláthatatlamjságig fokozna ezt az a lehetőség, hogy minden mélyfúrás nyomán gyógyvíz fakad s így a Buda fürdőváros fogalma önkéntelenül für­dőország fogalommá nő, ami módot ád arra, hogy felhívjuk azoknak a nemzeteknek a figyelmét arra a ha­talmas gyó'gyerőre, mely itt Magyar- országon tör a mélységekből fel, az emberiség felét gyötrő köszvény, csuz, és más a hideg égalj okozta betegsé- gek gyógyítására, akkor ebben az or­szágban e .források mellé ezek az idegen, megkinzott, betegséggyö­tört népek fölállítanák saját kórházai­kat, szanatóriumokat és ez az ország táplálná azokat a maga izes gyümöl­csével, kerti veteményeivel, — orvo­saink gyógyítanák és — föllendülne kézműiparunk, kereskedelmünk, hogy kiielégítse azoknak szükségletét. Utó- kurának külön meleg tengert, a Ba­latont teremtette a Jóisten ebben az országban, ahol a forróviz használta gyógykezelés után felüdülne, megerő­södne, egésséges emeberré válna az idegenből jött beteg és áldaná ezt a nemzetet, mert neki erre módot adott. Igaz »hogy nehéz dolog ezereszten­dős bendezéseket, szokásokat, átörök­lött hajlamokat máról holnapra meg­változtatni, de mindez oly közel áll hozzánk, lelkűnkhöz, vérünkhöz, haj­lamaikhoz, rátermettségünkhöz, hogy az uj generáció már teljes fölkészült­séggel rendezkedhetik be ezeken az uj alapokon. A magyar nemzetben mindenhez meg vannak a megfelelő előfeltételek. Nincs a tudománynak, vagy az élet más kívánalmainak olyan szakmája, amelyben a legkiválóbbá nem tudna felfejlődni. Amikor a múlt század ötvenes éveiben ennek a nem­zetnek nem volt egyebe, mint gabo­nája és hizott sertése, akkor mind a kettőt oly fokra tudta, fejleszteni, hogy a világ első lisztje a „pesti-liszt“ és a világ első zsirja a „pesti zsír“ volt. JVLint külön márka szerepelt és drágábban kellett megfizetni. Amikor a festészet ismét polgár-, foglalkozás­sá vált és kenyérkereső pályát adott, akkor Párisban a világ első festője Munkácsy, Szentpéterváron Zichy volt, — a müncheni [ akadémián, a mely a világ első miiintézete, há­rom magyar festő vcnt ezymás után az igazgató. Ha Paris' valamely cipő­üzletének kirakatában kiválóformájú szép cipőt lát valaki,, biztosan ma­gyar cipész munkája,: ha Londonban szépmintájú bútor áll a kirakatban, azt magyar asztalos tervezte, mintáz­ta. Az operett terén nemcsak operet­tel láttuk el a világot, de operett pri­madonnákkal is és a világ szállodái­nak ír.i adjuk a legkiválóbb pincére­ket. A losangelesi olimpiász bizo­nyítja, hogy kevés felkészültséggel 200 nemzet között a hatodik helyre tudtuk magunkat felküzdeni, — és a mélyfúrások terén ma mi látjuk el a világot a mélyfúrás olyan tekintélyé­vel, akiket miniszter; ranggal tisz­telnek meg az idegen nemztek és amit még Anglia is kénytelen elis­meri Azt a nemzetet, amely mindezekre képes volt, nem szabod féltni akkor sem, ha a múltját temetve, az egész ország rendjét, a jöyő megélhetését uj alapokra fekteti és elindul egy olyan utón, amelyen eddig nem járt ugyan, de amely biztosan célhoz ve­zet s ismét — boldog lesz a magyar. Dubonai Pál. Buda szégyene A Budai Napló „Uj irányok — régi bűnök“ című vezércikke, melyben Adalics Omár dr. szakavatott tollal' mutatott rá Bethlen István gróf köny­vének megjelenésével kapcsolatban az ellenforradalmi időszak súlyos hi­báira és mulasztásaira, mindenütt méltó feltűnést és megdöbbenést kel­tett-"A „Magyarság"-bem két Ízben is rámutattak az általunk is felsorolt adatok helyességére és Kuruc tábor­nok, a görög-keleti magyar egyház világi gondnoka egyenesen a kormány azonnali beavatkozását követeli a gö­rög-keleti szerb egyház és a budai szerb püspök ellen. Amig azonban a görög-keleti ügyeket szerb nemzetisé­gű politikusok tanácsadásai alapján kezelik illetékes helyen, a kultuszmi­nisztériumban pedig a görög-keleti egyházak ügyeiben nem eléggé tájé­kozott referensek intézkednek, válto­zást várni nem lehet. Nincs görög­keleti magyar vallású miniszteri tisztviselő az összes minisztériumok­ban? Van ugyan, de inkább kimon­dott szerb vagy protestáns, esetleg katholikus referésekre bízzák az ügyeket. Nincs görög-keleti theoló- giánk, nincs görög-keleti magyar pap­növeldénk, keleti magyar papok utánpótlására nincs lehetőség. A ma­gyar Tököli Imre milliós alapítvá­nyaiból jugoszláv érzelmű szerb papo­kat nevelnek és állítanak a magyarul imádkozni és hittant tanulni vágyó görög-keleti magyar hívek élére. Ez volt Tököli intenciója? Hiszen Mária Terézia előtt nem volt szerb és ro­mán görög-keleti egyház Magyaror­szágon, a decretum illyricum rendel­kezései az ős magyar-nyelvű görög­keleti egyházra vonatkoztak nemcsak teológiai, szervezeti, nyelvi, hanem egyházvagyoni viszonylatban is. Hol van ma püspöke, érseke a magyar görög-kelet; egyháznak? A régi kor­mányok támogatásával elszerbesítet- ték és elrománosították a magyar görög-keleti hívőket, Budán magyar görög-keieti püspökség volt hajdanta, ma a szentendrei görög-keleti szerb püspök a budai püspök, aki magyar főrend létére iurisdictiót arrogál ma­gának a magyar görög-keleti hívők felett. A görög-keleti egyházak auto- keíálok s így minden nemzetnél meg van a maga pátriárkája, aki végső fokon a konstantinápoly; egyetemes nagy pátriárka alá van egy­ház jogilag rendelve. Tehát a budai szerb püspök mint magyar állampol­gár, magyar főpap, magyar felsőház tagja, nem tartózhatik a belgrádi szerb pátriárka joghatósága alá és nem tehet hüségesküt egy idegen ország fejedelmének, & szerb királynak. Ilyen egyházi és államjogi ábsurditás csak iiántuk íöi-fréAaetfcii. meg. mert a referensek felületesen kezelték a sőrög-keleti egyház ügyeit, A budai szerb püspököt rá kell szorítani az állam és a konstantinápolyi egyete­mes pátriárka iránti loyalitásra és őt kell helyezni Szentendrére. Ezzel szemben a kormánynak sürgősen fel kell állítani Budán a régi görög-keleti magyar érsekséget áldozatok árán is és a nem magyar állampolgárságú szerb papokat el kell a paróchiájuk éléről távolítani, mert tételes tör­vénybe ütközik a nem-magyar honos­ságú papok alkalmazása bármely fe­lekezetűéi Magyarországon. Vagy a törvényt kell megváltoztatni, vagy a törvénynek érvényt kell szerezni, de semmiesetre sem szabad tűrni, hogy hetvenezer görög-keleti magyar hivő elnemzeti enSttessék. Jankovjcs Triton. Uj övezet beosztás, a budai hegyvidéken Rövid hír szól arról, hogy a Közmunkák tanácsa „övezet" kérdéssel foglalkozván, úgy határozott, hogy a II. kér. Pasaréti-ut és Vöröstorony-utca közötti részen 300 négyszögöles telkek alakítását megenge­di, míg viszont a Törökvészi-út mentén a Törökvész- és Csatárka-dttlőben csak 600 négyszögöles telkek alakítását enge­délyezi. Miután a tervbe vett beosztás az ottani telektulajdonosok érdekeit érzéke­nyen sérti, a belügyminiszterhez fordul­tak sérelmeik orvoslása céljából, aki az uj övezetbeosztást nem hagyta lóvd, ha­nem visszaküldődé a közmunkák taná­csának az érdekelt telektulajdonosok pa­naszainak figyelembe vétele és uj határo­zathozatal céljából. Buda evvel az érdeklődés központjába került. Fejlődése állandó és fokozódó. A fentemlített esettel kapcsolatban azonban — úgy vélem — az érdekelt telektulajdo­nosok mellé kell állnunk. Jogosan elvár­ható, hogy a Fővárosi Közmunkák Taná­csa ne nehezítse meg mesterségesen a szépen megindult fejlődést. Lehet, hogy a Közmunkák Tanácsinak vannak teoretikus elgondolásai és ebből folyónn okai is, hogy egyik utcának előnyt nyújt és a közvetlen szomszédos utcáktól megtagadja azt. Talán meg is tudná okolni, hogy mi­ért lehet ugyancsak a domboldalnak fe­léig 300 négyszögöles telkeket létesíteni, azontúl pedig csak 600 négyszögöleseket. A gyakorlati életet közelről szemlélő és benne élő polgárok azonban ezt nem értik Régen vajúdik a déli pályaudvar meg és csak anyagi érdekeinkbe ütköző ötletszerű, hatalmi beavatkozást lát az ilyen intézkedésekben. A Közmunkák Tanácsának átfogó nagy tervet, a fejlődést irányitó tevékenységet kell kifejtenie, mert nincs számbajöhetö szempont, mely a Törökvész-ut mentén, a Quggerhegy lejtőjén a 300 négyszögöles telkek alakításának útját állhatná. Dr. Pénzes Mihály. A labán problémája sehogyan sem akar megoldódni. Már régebben. Gallina Frigyes tanácsnok nagyon érdekes tervet dolgozott ki, amely sorsjáték útján oldotta volna meg a Tabán felépítését. Ez olyan tökéletes munka volt, hogy abban kifogá­solható részeket találni nem lehetett. A kormány azonban elvetette a tervet és ez­zel még a lehetőségét is megakadályozta a Tabán felépítésének. Most az első lé­pést ebben az ügyben a Közmunka Tanács tette meg, amikor megkezdte az uj trans- verzális út építését. A legújabb terv, ame­lyet most felvetettek — a betegbiztosító intézmények tőkéit akarja felhasználni a Tabán felépítésére. Azonban ennek a szin­dikátusnak a kigondoló! a fővárostól és a Közmunka Tanácstól potom áron szeret­nék megszerezni a telkeket örökbérlet formájában. Elsősorban el kell dönteni azt a kérdést, hogy villanegyed, vagy fürdő­város legyen-e Tabán. A régi és az új főpolgármesterek tervét kell megvalósí­tani, hogy itt építsék meg az igazi für­dővárost. Változások lesznek a diplomáciai kar­ban az uj év elején és — értesülésünk sze­rint budai diplomaták kerülnek előtérbe. — Kánya Kálmán berlini követünk váltja fel az esetben a külügyminisztert, Puky Endrét, ha az a közigazgatási bíróság el­nöki székétfoglalja el, — Khuen-Héder- váry Sándor gróf vagy Masirevich Szilárd Berlinbe, — míg Bárdossy László Prágába megy esetleg követnek. Az ország; nagy érdeke volna, hogy Albánia, Szíria, Egyp- tom, Hedzsász, Irak-Mezopoámia szintén kapjon mielőbb magyar diplomáciai képvi­selőt. Csupa rokon-nép, velünk együtt­érző mohamedánok, akiket diplomáéiailag és keresedclinileg is erősebben kellene Magyarországhoz kapcsolni. CL détt~páti/auducLr kérdést Tbudafürdőuáros szempontjába£ — SÓGOR JÓZSEF építőmester előadása a Magyar Építőmesterek Egyesületében ­Régen vajúdik a déli pályaudvar kérdése. Kihelyezn; — vágy nem ki­helyezni? megszünetetni — vagy nem? útban van — vagy pedig szük­ség van rá a mai helyén? A megszün­tetés gondolatát azóta sikerült levé- tetnj a napirendről, sőt az illetéke­sek iá belátták,, hogy inkább fejlesz- réüi keil. Azóta újabb ötletek merültek fel. Van már a mai állomás helyére szánt nagyszabású pályaudvar-tervezet, van már bérházterv is a pályaudvar Alko­tás-utcai frontjára. A szorgalmas ter­vezők szívesen gyártják a tekintélyek fantasztikus ötleteihez igazodó terve­ket. Vannak tervek a kihelyezésre is, sőt történtek a kihelyezés valószínű bekövetkezésére spekulációs telekvá­sárlások is. Nálunk ugyan sok tekintetben fur­csa logika uralkodik. Azokat az in­tézményeket szokták kihelyezni, ame­lyekre a város belterületén volna szükség. Szerintem ennyire fontos kérdésben a városi polgárság igényei­nek, illetőleg az országos közérdek­nek kell diadalmaskodni. Ezeket fi­gyelembe véve a pályaudvart kihelyezn; nem szabad. Nemis olyan régen a Keleti pálya­udvart akarták óriási áldozatokkal a Belváros alá helyezni. Ezt csak a technikai nehézségek, illetve a tech­nikai nehézségek leküzdésével arány­ban nem álló költségek akadályozták meg. Miért helyezzünk ki olyan köz­ponti fekvésű pályaudvart, mint a bu­dai, amely aránylag csekély áldozat­tal a legideálisabb megoldás; lehető­séget adja. A környezettel összhangba kerül, útjában senkinek sem lesz, szükség van rá oly nagy mértékben, hogy ha egyáltalán nem volna, akkor is ide kellene megépíteni. Nem ugyan pont a mai helyére, mert igy tényleg ék Buda testében, amitől a budaiak szeretnének megszabadulni. Azonban ezt az éket átcsoportosítás­sal meg lehetne szüntetni s jelentős területeket tehetünk más célokra sza­baddá. A kihelyezéssel a pályaudvar a Gel­lérthegynek délnyugati oldalára ke­rülne a Kelenföldi pu. közelébe, a mi vasút technikai szempontból lehet ugyan megoldás, de a közönség érde­kében semmiestre sem az. Onnan a városba jutni csak egy-két útvonalon lehetne, nagy kerülővel, sűrű forgal­mas utakon, esetleg a Gellérthegyen keresztül. Az időveszteség az utasok részére jelentékeny volna. Két pálya­udvar egymás mellett felesleges is. A Gellérthegy alatti alagút pedig közút céljaira nem használható fel, amit fi­gyelmen kívül hagyni nem szabad­Ha tehát kihelyezni nem szabad s a ma; helyén nem maradhat, akkor milye megoldást keressünk? A Déli pályaudvar legszerencsé­sebb elhelyezése szerintem a Gel­lérthegyi alagút végződése és a mai igazgatósági épület közötti völgykatlan. Ez a hely olyan völgytorkolat, a melyet semmj más célúi előnyösebben jobbanh kihasználni nem lehet, mint mint pályaudvar céljaira. A véletlen ajándéka folytán annyira alkalmas, hogy •deálisabb hely ily célra el sem képzelhető. Talán már a pályaudvar megépítése­kor a geniális tervezők látták, hogy ez a hely annak való. Ezt a területet csak be kell fedni s akkor meg­kapjuk a világ legnagyszerűbb földalatti és mégis földszintes pá­lyaudvarát. ahol az alsó földszinten a mai nívó­ban közlekednének a villamos erőhaj­tásra berendezett vonatok és a fölötte levő földszinten a mai házsorok nívó­jában lebonyolítható volna minden adminisztráció. Az emeletekre helyez­hető minden olyan intézmény, mely egy világfürdő és főváros együttes céljait kell, hogy szolgálja. Hely bősé­gesen van még posta-, csomag- és te­herforgalom lebonyolítására is. Sőt a tetőn még kilátó terrasz is épülhet. Az ide elhelyezett pályaudvar terü­lete csaknem ugyan olyan széles, mint a Keleti pályaudvar területe a lakóházak között, A m; területünk nagysága pedig a földalatti elgondo­lással kétszeres pálya-területnek felel meg. A pályaudvar ilyen értelmű el­rendezése vasúttechnikai szempontból is nagyon előnyös, ezt mutatják a külföldi példák. Az áthelyezéssel kapcsolatban a pá­lyaudvar mai végpontján a legértékesebb területen kb. 27.000 négyzetöl terület szabadul­na fel, am; a város által tervezett formában 12.500 négyzetöl telekre mintegy ki- lencszáz öl hosszú utcai fronttal és 14.500 négyzetöl közterületre osztód­na Azonban ezt a térrajzi elendezést jól dotált pályázattal kellene megvál­toztatni s akkor a telek, illetőleg a beépfthetés jelentős mértékben emel­kedne. így is tekintettel a nagy köz­területre a nyert érték 5—6 millió pengő körül mozog, s ebből az uj modern pályaudvar meg is épülhetne. A kivitel gyorsan megkezdhető. Az építés tartamára nem kellene a for­galmat megszüntetni, mert a munká­latok minden nehézség nélkül a for­galom alatt is lebonyolíthatók. A munka kivitele a ir.ai ínséges időkben úgy a mérnök és építész társadalom­A

Next

/
Thumbnails
Contents