Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-07-28 / 1090. szám
XXIX. évf. 1090. «aELÖFIZE TÉS: 24 — P 6 — P Egy évre Negyed évre Egyes szám 40 fillér. Egyesületek, amelyek- - nek hivatalos lapja — tagjai f é 1 á r o n kapják Budai Buda érdekeit a vArospolltlka, közgazdaság, tér sadalom, művészet és sport terén szolgélé újség FELELŐS SZERKESZTŐI ViRAÁG BÉLA 1932. JULIUS 28. HIRDETÉSEK Egy hasáb szálat, m/m magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szövegsorára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint, A hirdetések dija mindeko előre fizetendő Allaodö MrfleUMi nagy k>dvezmény Szerkesztőség és kiadóhivatal: Búdén, I., Bors-u. 24 Telefoni Aut. 502—96. Hivatalos óráki délután 4-6-lg Tervek ismét csak tervek! Európa térképét nézve, önkéntelenül érik meg minden szemlélőben az a tudat, hogy Európa tulajdonképeni központja: Budapest. Idegen tudósok állapították meg már 50 év előtt, hogy fekvésénél fogva Budapest egyike lesz Európa legnagyobb városainak. Bizonyítja ezt, hogy 50 év alatt vidéki város nlívójáról világvárosi nívóra emelkedett és fejlődött, Ausztria, Bécs és nagy részben a dinasztia ellenzése dacára. Bécs a riválisát látta Budapestben, Ausztria a hegemóniáját féltette, a dinasztia pedig az egységes állam színezete miatt igyekezett Bécset feltüntetni a monarchia fővárosaként. És mindezek dacára ez a város rohamosan nőtt, hatalmasan fejlődött, holott alig akadt államférfi, aki ezt a fejlődést / hathatósan előmozdította volna. Ha a gazdag időkben mindazt megtettük volna, ami ezt a fejlődést nagyobb arányokban szolgálná, ma már Budapest nagyon megközelítené Bécset és föltétlenül éreznénk a világ emporiu- mok kisugárzó erejét a kelet felé, ami nagy arányokban szolgálná kereskedelmét, iparát és mezőgazdaságát. Ebben a városban alig volt vezető ember, aki igyekezett volna megelőzni, vagy irányt szabni a kornak, hanem ellenkezőleg mindig csak kullogtunk a fel- tartózhatatlan fejlődés nyomában és dolgoztunk és foldoztunk, aminek most isszuk meg keservét. Itt sohasem épült út, hogy később épüljenek melléje házak, hanem fordítva a sok felépült ház sürgetésére építettünk utakat. így a fejlődésnek nem a város szabta meg az irányát, ami szertelenségekre vezetett. Ennek egyik jelensége a Pasarét. Ott ma három-négy emeletes villaszerű bérpaloták épülnek, elnyomva a földszintes villákat, mert olyan területen akart családi villa-negyedet létesíteni, ahova a város önkéntelenül kiterjedt a maga bérpalotáival és föltétlenül bizonyos, hogy a Pasarét belső várossá lesz, valószínűleg zártsorokbon épült bérházakkal, ami talán nem is oly nagy veszedelem. Ez a vajúdó város állandóan termel ki újabb és újabb terveket, amelyek nagyrészt télen születnek, tavasszal a piacra kerülnek, hogy őszkor, mint a hervadt lombokat, összesöpörjék, mert nagy részük csak terv maradt. De vegyük sorjába: A GELLÉRTHEGY LIFTJE új körülmények közé került. Tudvalevő dolog, hogy pont 40 évvel ezelőtt 1892-ben a felett vitatkoztak a Városházán, hogy a Szent Gellérthegyre vezető liftet villamoserő, ■ gőz, vagy víz hajtsa, — és azóta még csak az útvonalát sem állapították meg. Most Kovácsházi’ Vilmos tanácsnok tette maisáévá a kérdés megoldását. Erős akaratú egyéniség. Talán neki sikerül fölemelni azt a nehéz sirkövet, mely a Gellérthegyi lift sírját fedi. Idegenforgalmi, de főleg fürdőügyi szempontból fontos kérdés ez és pótolná a párisi Eifel-tornyot. Hirtelen légváltozás, sok esetben .gyógyulás. Az UJ ELÖLJÁRÓSÁGOK közül a Xl-ik kerület (Kelenföld) volna az első új kerület, amely a papírosról átmászna a valóságos életbe. Helyisége az új Horthy-körtéren épült házak egyikében vol- ha és Spannberger Alajos tanácsnok-elöljáró venné át szervezését és vezetését. Egyelőre 10.000 pengőt vettek fel a város jövő évi költségvetésébe erre acélra. Ezzel hivatalosan is feltárulna az a sok viszás helyzet, mely ma a Gellérten túli városrészben nehezíti a polgárság megélhetését. A HEGYVIDÉK VÍZELLÁTÁSA ma a budai kérdések között első helyen áll. Különös gondja van erre minden komoly pártnak és Kozma Jenő dr. külön fölkérte a párt alelnökét, Becsey Antalt, hogy mint régi szakértő és vizműépítő mérnök tegye külön tanulmány tárgyává ezt a nagy horderejű kérdést. Budát és a hegyvidéket nem lehet kiszolgáltatni az oly könnyen fertőzhető megyeri kutaknak. A modern geologjai tudomány leghivatottabb művelője, Pávai Vájná Ferenc dr. főgeologus, főbányatanácsos bevonásával tanácskozások folytak amelyek három csoportra osztják ezt a kérdést: földgáz FORRÓVIZ FORRÁSVÍZ Protektornak megnyerték a Gázmüveket, amely a fúrás költségeit szívesen előlegezte, mert minden valószínűség szerint Budapest alatt van a folytatása a Veresegyháza táján, de a közveteln környék más helyén is jelentkező földgáznak. A Gázművek, mint városi üzem köteles is szolgálni a főváros érdekeit, ha nem is földgázt, de megbecsülhetetlen energiaforrásokat nyithat forróviz alakjában. Ha ez a forróvíz gyógyító erejű forrásvíz is, akkor a fürdőügyet és ezzel az idegenforgalmat segíti. A forróvíz bőséges fűtési lehetőséget nyújt, még pedig füst és korom nélkül. Csakhogy fürdőváros nem is képzelhető egészséges ivóvíz nélkül. Ha csak tiszta víz, akkor is előnyös, hátha még gyógyító erejű forrásvíz! Ez volna a legjobb világreklám, hogy itt még a vízvezetékből is gyógyvíz csurog. A hegyvidék tele van kitűnő Karszt vízzel, mely a szomszédos bányákat is elönti s így még a hegyvidék öntözésére is jutna. Megszűnne az a furcsaság, hogy a város ad ugyan engedélyt arra, hogy a vll- lakertben fürdőbazen épülhessen, de vizet nem ad hozzá. A TÁVFŰTÉS kérdését is ez oldaná meg a legegyszerűbben és legolcsóbban. Az eszmét Budapesten Marik Ernő kormányfőtanácsos vetette föl és az első ajánlatot Bánó László mérnökkel nyújtották be a fővároshoz, deponálva 1000 darab Nemzeti Bank részvényt és bemutatva a 12,000.000 alaptőkével induló tervezetet. Azóta többféle ajánlatot is kapott a város. A most folyó próbafúrások, amiket hivatalos úton betiltott a bánya- kapitányság, ezt a kérdést is egyszerűsítené, mert a föltétlenül felszinrehozható azok, akik mindenáron érvényesülni akarnak a politikában, de eddig nem sikerült nekik, — bontják pedig most, amikor ennek a nemzetnek egységesen kell itt állania azzal a Nyugattal szemben, amely Magyarországról nem tud egyebet, mint azt, hogy alkalmas terület a szétosztásra, a koncleső kis szövetségesek számára, akik a világháború idején a magyarok inába haraptak. Ha azt kérdezném bárkitől, hogy Ukrajnában ki a miniszterelnök, .vagy hogy mj annak az országnak a fővárosa, a legtöbb ember zavarba jönne, pedig Ukrajna szomszédos ország. Mit tudhat felőlünk a távoli Franciaország vagy Anglia mást, mint azt. hogy ez a dunamenti terület felosztható a rácok, oláhok és csehek között. Ezt a célt akarják szolgálni azok az urak, akik ma új pártot terveznek az „egységes“ párt helyére, az ő kisded politikai érvényesülésüknek érdekében. Ma nem tesz érdemleges szolgálatot a kormánynak az, aki pártját bontja, de nem tesz szolgálatot az országnak sem, aki most bontja az országos egységet, de legkevésbbé jogosult erre az egységes párt bármely tagja, akj eddig ennek a pártnak tudott a tagja lenni. Ha eddig jó völt neki pártpolitikai szempontból, ma tartania kell az egységet nemzeti szempontból. Legkevesebb joguk van a pártbontás- ra, az egység bontására azoknak, akiknek a nemzet megbocsátotta a kommunizmus idején viselt dolgaikat, mert ilyen szereplésük azt bizonyltja, hogy ez a megbocsátás kárbaveszett és az ő nemzetbomlasztó törekvéseik újra életrekelnek, amint arra a legcsekélyebb kilátásuk van. Ilyen kísérletekre Buda a legkevésbbé alkalmas terület. Budának vannak nagy kérdései, amelyek országos érdeküek, sőt alkalmasak kormány- programmoknak is, csakhogy azok nem az egyéni érvényesülés politikai körébe tartoznak, hanem gazdasági kérdések. Nagy hibájuk az, hogy ellenzéki alapon meg sem oldható kérdések. Agitációra elég alkalmasak, mert a budai polgár számára vért, életet, megélhetést, vagyonosodást jelentenek. A gyógyfürdők ügye országos kérdés és Pávai Vájná Ferenc fúrásai világkérdéssé avatták, mert ma már bebizonyosodott tény, hogy a magyar föld mélyén a forró gyógyvizek egész tengere dübörög, nem csak mint gyógytényező hanem mint energia- forrás is, mely hivatva van Magyarország egész gazdasági rendszerét átalakítani a mezőgazdaságtól a nehéz nagy ipari*- .. Í_ IS . v .-x forróvízforrások ezt is.füst és korommentesen, sokkal olcsóbban tudnák életre hozni, mint a szén, még ha a legsilányabb minőségű is. A kérdést aktuálissá tette a RUDASFÜRDÖ ügye, mely egyik szépséghibája, az Erzsé- bet-hídra meredő tűzfala révén" jutott előtérbe. Ezt a csúfságos falazatú kazánházat le kell bontani és ennek pótlását ajánlotta fel a Szt. Octlértfiirdö igazgatósága azzal, hogy a távfűtéssel pótolják a meleget és a gőzt. Erre tervet is készítettek. Közbejött a Rudas melletti próbafúrás és Pávai Vájná csodás hatású vizeket talált, sőt, fokozatosan emelkedő hőségű hévvíz- forrásokat is. Csakhogy a régi elveken és : alapokon álló Bányakapitányság sehogy sem akar... stb. Tervek, amik egyelőre és egy félév óta csak tervek. Pogány Móricz építész is becsomagolhatja a magáét — egyelőre. Értelmetlenül nézi a polgárság ezeket a hivatalos házi háborúságokat, amelyek semmibe sem veszik a polgárság anyagi érdekeit. A TABÁN FELÉPÍTÉSÉRE is merült fel egy alkalmas terv. A különféle vállalatok, mintegy 82 intézmény nyugdíjpénztárai, a Mabi és az OTI mintegy 100—150 millió pengőt tartalékolnak. Ebből 40 milliót a Tabán fölépítésére szánnának, ha a főváros 90 évre 1 aranypengő évi bér ellenében átengedné nekik a területet Ez a terv is nyúlik, nyúlik, amíg végre elszakad... A csatornaépítés mint insésmunka szintén felszínen tartott terv, mert száznál több utcában kellene sürgősen megépíteni a csatornákat. Mintegy 5 millió pengőre van szükség,- túlnyomóan munkabérekre, aminek egy részét a város, de nagy részét az érdekelt telek- tulajdonosok viselnék, de mintegy 15.000 munkás jutna kenyérhez. Buda e kérdésben erősen érdekelt fél, és félünk hogy ez is mint annyi más, csak terv marad. Ma már Európaszerte kalakuló felfogás, hogy a Kársatok övezte dunai medence Európa központi gyógyfürdő- telepe, ahol az északi népeket gyötrő reuma biztos gyógyulást kereshet. Svédország, Norvégia, Észtország, a lengyelek és ukránok itt állítják fel az ő reuma kórházaikat, ahová turnusokban küldik majd ezek a nemzetek a betegeiket, A gazdasági helyzet javulásával ez az európai mozgalom a megvalósítást fogja keresni, ami viszont a mezőgazdaság átalakulásához vezet. Megszűnik a nagyarányú búzatermelés és minden nagybirtokos megkeresi a területén kifakasztható forró forrásokat, hogy az azok révén ingyen fűthető melegházakban primőröket termeljen és ellássa az ideözörüő idegeneket, betegeket. A forrófürdők utókuráját adja a Balaton. Ez az átalakulás megkívánja, hogy ez a kérdés a jövendő kormányok egyik sarkalatos programmpontja legyen. Ezek a kérdések magukkal hozhatják, hogy a kormány pártja meggyarapodjék ennek a gondolatnak a híveivel. Ez képezheti országos agitáció tárgyát, de megoldani ezeket a kérdéseket nem az ellenzék, hanem csak a hatalmon levő kormány képes. Itt szava lesz Budának. Polgárainak létkérdése ez. A budai polgári pártok vezéremberei ezzel tisztában vannak, erre berendezkedtek, ez ma is a programmjuk, nem kormánybuktató, hanem kormányerősítő alapon. Csak a gazdasági helyzet nem alkalmas ma ezeknek a megvalósítására, de föltétlenül alkalmas az előkészítésre, hogy az idők fordultával simán folyjon le az átalakulás. Ha azok a jó urak, akik Budán igyekeztek a közelmúlt napokban új pártot szervezni, a fürdőügyet a gyógyforrások ügyét és az idegenforgalmat, elsősorban a Keletről várható, itt megfogható, ide leköthető idegenforgalmat tették volna programmjuk tengelyévé, talán arathattak volna sikert, szózatuk visszhangot vert volna a budai polgárság lelkében és talán a kormányelnök is szívesen vette volna, aki rokon- szenwel kíséri a gyógyforrások révén várható idegenforgalom érdekében megindult társadalmi mozgalmakat.de a gyűlöletet szitó, szétfreccsentett rágalmak, amiket a „tisztakezű politikusok“ jelszava rejteget itt Budán, nem válthat k| érdemleges lelkesedést. Ahhoz Buda sokkal konzervatívebb, kitartóbb és hűségesebb és a sokat emlegetett „tiszta kezet“ nem azoknál keresi, nem azoktól várja, akik néhány év előtt még oly melegen paroláztak a szélsőséges baloldallal. Dubonai Pál. Bontják az egységet Az idegen név Valaki „Benito Mussolini“ teret ajánl Budán. Nagyon szép gondolat, csak már egyszer le kellene szoknunk az utálatos hosszú utcanevekről. Aki azt nem tudja, hogy egy teret kiről neveztek el „Mussolini térnek“, az sohasem fog többet tudni, ha a Benitot hozzátesszük is. Ha majd egy utcát „Pávai Vájná Ferenc dr." utcának fogunk Budán elnevezni, többen fogják szidni érte az érdemes embert, mint tisztelni emlékét. Máris túlsók gróf, dr., stb. rangú és titulusé utcánk van, ami nevetséges és bosszantó. „Az idegen név“ címén érdekes hozzászólást közöl a Budai Napló a névmagyarosítás kérdéséhez. Az sajnálatos mellék- körülmény, hogy az alkalmat egy nem létező magyar feltaláló szolgáltatta. Tény, hogy a nagyvilágban igen sok jelesünk idegen neve nem szolgálja eléggé a magyar érdekeket. A névmagyarosítás kérdését épen ezért és épen most sok szempontból megvilágítva kellene nagyon megfontolnunk. Mert részint nem tudhatjuk, hogy melyik Krausz, Kropacsek, Petrovics, Lieb, Dragos stb. utódból lesz világhírű jeles ember magyar név nélkül, a magyar dicsősúg nagy kárára, részint azonban vannak magyar dicsőséget szerzett nagy nevek, melyek idegen hangzásuak, a kisebb utódoktól még sem lehet kívánni eme külföldön is elismert hangzású családi nevek egyszerű sutba dobását, sőt ez a magyarság szempontjából sem mindig előnyös. Mert pl. a Herrmann családnak katholikus ágát képviselte édesapám, Dr. Herrmann Antal, József főherceg; cigány tudósa, a néprajzi társaság megalapítója és a néprajznak magyarországon egyetlen egyetemi tanára. A lutheránus ágat képviselte Herrmann Miksa dr. kereskedelemügyi miniszter és a műegyetem nagyhírű tanára. A kálvinista ágat Herman Ottó természettudósunk. Hogyan lehetne tőlem, az unitárius ág megalapítójától, de egyébként közepes eredményű budai polgártól azt kívánni, hogy ilyen jeles budai család-nevet egyszerűen eldobjak magamtól. A belügyminisztérium azon álláspontja, hogy kettős, családi neveket nem engedélyez, ilyen esetekben a magyarság érdekét nem védi, mert ha mondjuk Harcos—Herrmann Antal aláírással olvassák leveleimet nagyszámú külföldi ismerőseim és rokonaim, akkor nem csak azt fogják látni belőle, hogy én abból a jónevü Herrmann családból származom, hanem azt is fogják tudni és még a távol jövőben is az utódok neve fogja bizonyítani, hogy azok a Herrmannok, akik magoknak világnevet vívtak ki, de egyikük sem viselt magyar nevet, mind magyarok voltak. Csak emlékezzünk vissza, hány magyar feltalálót és tudóst sajátítottak ki más nemzetek idegen nevük miatt, akiket nem tudunk visszapörölni tőlük, míg 'ha utódaik kettős nevet viseltek volna, az bizonyíték lett volna a nagy elődök magyarsága, de a magyar föld absorbeálo ereje mellett is. Mert az sem közömbös ára, hogy Árpáddal összesen 200.000 magyar jött be ezer év előtt az országba. Ebbe a számba beleszámítottuk az asszonyokat és gyermekeket is. A tatárjárás úgy kipusztította a magyarságot, hogy az egész országban nem volt annyi, mint ma egy jobb vidéki városban. A megszaporodott és bevándorlot- takból színmagyarrá lett magyarságot legalább másfél századig a török háborúk tizedelték. A határőrvidékeknek szinte ezer éves állandó vérveszteségeiről nem is beszélve. Bocskay, Rákóczi, Kossuth korszakát nem is számítva, a nagy járványok idejét elhallgatva csak azt említsük még meg, hogy a sok évszázados Habsburg- ur-alom nem volt híres magyarosítás! kísérleteiről, ma mégis tízmilliónál több magyar anyanyelvű vallja magát magyar származásúnak, pedig vagy fele idegen nevű, sőt köztük milliók idegen uralom alatt is sínylődnek a hírhedt emlékű Trianon óta. Magyarország határait ezer éven át a Kárpátok jelezték, amit Európának pusztán hegy- és vízrajzi térképén is messziről meg lehet látni. Ez Így volt és így lesz, — mondom én a Honvédelmi Párt jelszavával, — de tényleg fontos volna, hogy ne csak a térkép, hanem a családok neve is élesen tüntesse fel a magyarságot. Ezért a névmagyarosítást nem nehezíteném meg még az érdemetleneknél sem, hiszen utódaik érdemesebbek lehetnek. Ellenkezőleg kőtelezővé tenném mindenütt, ahol az nem jelentene jogtalan állami erőszakot, mint megszállott területeinken. Italmérési, dohányárulási és minden fajta állami engedélyt magyar név viseléséhez kötnék. Állami hivatalt, állami szállítást stb. csak magyar névvel lehessen kapni. Cím, rang, kitüntetés a magyar honos részére csak magyar névvel legyen kapható, így minden erőszak, kényszer nélkül elfoglalná jogos számarányát a magyar név. A fent említett kettős neveket lehetne időszakra, vagy egy nemzedékre is korlátozni, de átmeneti intézkedésnek indokolt esetekben meg kellene engedni. Ez épen a budaiakat érdekli legjobban, mert a Bel-, Kül-, Pénz- és Kereskedelemügyi, Honvédelmi- és Népjóléti minisztérium, a Miniszterelnökség, a királyi palota, József főherceg palotája, egy csomó mágnás állandó tartózkodást helye Budán volt. Így aztán a legbefolyásosabb, legintelligensebb, legtanuitabb emberek Budán laktak, itt töltöttek be hivatalokat és hivatásokat, ezeknek utódai kerültek többnyire elődeik helyére. Valahogyan sértés ne essék, mondván, hogy a budaiak szinte kasztot képeztek az orsásjban. Es tudjuk jól, hogy ezek között az értékes budai családok között különösen nagyon sok volt a német származású. Sok olyan jeles és híres név van Budán ma is, melyet egyszerűen elejteni, eldobni nem lehet, csak tapintatos, belátó intézkedésekkel lehet átmenteni a magyarság számára. Lehetnek az enyémnél jobb eszmék is, én nem ragaszkodom a magaméhoz. Csak arra akartam rámutatni, hogy Budán még a névmagyarosítás ügyét is különlegesen kell kezelni. , A Budai Naplóban tényleg sok olyan dolgot olvastam, ami joggal érdekelt, hiszen családunk ötven éves budai família. Hu- szonkétéves koromtól a háború eleiéig újságíró és szerkesztő voltam más hivatalos elfoglaltságom mellett, sőt a harctéren is szerkesztettem humoros lapot, azóta azonban csak egy pár tudományosnak .csúfolt cikket írtam. De ha épen kívánatos, irhatok egyetmást a Budai Naplónak, hiszen nem szakadtam cl egészen Budától, most is van ott egy kis lakásom és Budán érettségizett iskolatársaimmal a negyvenedik évéhez közeledő „Amicitia" asztaltársaságunk révén fenntartottam a rég ló viszonyt. Ez az asztaltársaság maga is egyedül álló budai különlegesség, mert még ma is minden hónap első szerdáján közös vacsorára gyűjti a régi iskolatársakat. Dr. Herrmann Antal. Buda orvosai Buda fürdőiért! A magyar közönségnek nagy része még mindig nem akarja megérteni, hogy a gyógyulást kereső ember merőben helytelenül és egyenest a magyar érdekek ellenére cselekszik, amidőn külföldi fürdőket keres fel enyhülés, gyógyulás céljából. Fürdők tekintetében kincsekben bővelkedik Buda. Úgyszólván alig van baj, atnelynek gyógyulása a budai fürdők révén ne volna elérhető. Ezek a mi fürdőink ma már modern berendezésnek, minden tekintetben európai kényelmet nyújtók. Aránylag olcsók is, mindenesetre kevesebb költséggel jár a használatuk, mint a külföldieké. Ami pedig főfontosságú: a magyar pénz nem vándorol ki oktalan módon külföldre és külkereskedelmi mérlegünk nem gyöngül, ha a magyar ember a hazai fürdőket használja. Mindig egyik legnevezetesebb feladatának tekintette a „Budai Napló“ hogy a budai fürdők ügyét teljes erejével és teljes lelkesedéssel propagálja. Igyekeztünk minél intenzivebb módon belevinni a magyar közönség leikébe azt a gondolatot, hogy nemcsak hazafias, de észszerű és gazdaságilag is célirányos, ha a magyar fürdőket használja, nem pedig a külföldet gazdagítja. Ettől az igykezetünktől vezéreltetvén, arra határoztuk el magunkat, hogy Buda orvosait, akik közt nem egy nagynevű tudós van, ankétre hívjuk egybe a budai fürdők érdekében. Azok a fejtegetések, azok az útmutatások és azok az előadások és indítványok, amelyek e gyűlésen elhangzanak, bizonyára meggyőzik a1 magyar közönséget, hogy se KaWsbadra, se Franzensbadra, se Vichyre, se Nau- heimra nincsen okvetlenül szükség, mert Magyarország, elsősorban pedig Buda fürdői nyújtani tudják mindazt, amit a külföld drága fürdői. A beteg psychéjére pedig okvetlenül csak jótékonyan hathat, ha hazai földön, családjához közel marad és ha itt annak tudatában használhatja csudatevő gyógyvizeinket, hogy bármely percben seregestől állanak rendelkezésére kiváló tudású, specialista orvosok. Szeptember hó második felében rendezzük ezt az ankétot,
