Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-07-06 / 1088. szám

XXIX. évf 1008. sz. ELÖFlZE TE S: Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6 — P Egyes sz&m 40 fillér. Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai f é 1 á r o n kapják 1932. JULIUS 6. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor. egyszeri közlésénél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor • lőre fizetendő AilsailóhtrdiUknsH nagy kiúvimiiy Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság FELELŐS SZERKESZTŐ, VJRAÁG BÉL A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Búdán, I., Bors-u, 24 Telefont Aut. 502—96. Hivatalos órák: délután 4-6-lg NYÍLT levelek Jbcij az utca.ncudkk.cC Hangosan kiált orvoslásért sok olyan kérés, mely néha talán jelenték­telennek látszik, de lényegében mégis Budának valamely nagy kérdését mozdítaná elő. A közönség hangos szóval beszél róla, levelek bizonyítják, hogy az érdeklődés figyelemmel kíséri azokat és a szerkesztőség szívesen ad helyet a nagyközönség szavának és elküldi ezeket a leveleket a nagy nyil­vánosság előtt mindazok címére, akik illetékesek. Gallina Frigyes dr. tanácsnok urnak|J^J Az a nagy szeretet, amellyel Buda­pest utcáinak történetét, elnevezését, látképes hatásait s ahogy találóan mun­káját elnevezte, az „utca lelkét“ látja, nézi és írja, arra bátorította Buda Alsóváros közönségét, amely Buda Alsóvárosi Egyesület névén tömörül, hogy a Budai Napló útján arra kérje a tanácsnok urat, hogy Buda alsó ré­szén az utca elkereszteléseknél bizto­sítson véleményt az egyesületnek. Megtörtént most, hogy a vasúti töltés­től az Albert-utcáig tervezett és nagy­részben megnyitott Bornemissza-utcát, amelynek a nevét a közönség már megszokta, kettéválasztották és a Hen­germalom-utcáig elnevezték Török Ignác-utcának. Nehogy kegyeletsértő­nek lássanak minket, sietünk kijelen­teni, hogy Török Ignác 48-as tábornok és vértanú emléke szent előttünk és az Alsóváros területén fekvő számos név­telen utca közül bármelyiket nevezték volna el róla, örömmel fogadnánk. De zavart idéz elő, régi szokásokat boly­gat meg, hogy egy már megszokott nevű utcának egyik részét keresztelték el róla, s így most talán három Bor­nemissza-utca is van: egy a régi, mely még sokáig él • emlékezetben, — az uj Bornemissza-utca, melyet hiába keresnek a régi helyén és állítólag — Bornemissza-tér is van Budapesten. A Bornemissza család érdemes család s ! így kár volt ezt megcsonkítani, hogy a csonka rész örökítse meg Török Ignác nevét. Vagy talán sajnáltak ettől a vértanútól egy egész utcát? A tanácsnok úrnak talán módjában állana ezen a tényen is változtati úgy, hogy meghagynák a régi Bornemissza­utcát és a vértanú tábornoknak adnák valamelyik ma még névtelen utcát. Egyúttal azt is kérnénk, hogy töröl­tesse hivatalosan a „Lágymányos" nevet. Ezt kéri e lap nyilvánossága útján Buda Alsóváros! Egyesület Mi a magunk részéről még hozzá­fűzzük azt is, hogy az esetben, ha re­vízió alá veszik a budai utcaelnevezé­seket, akkor a Szél Kálmán-tér elne­vezést is töröljék és kereszteljék el ezt a teret a Himnusz nagynevű írójá­nak Kölcsey Ferencnek a nevéről, aki­nek halálát gyászoljuk századszor 1938-ban. Cíz Idegen néu Nekünk magyaroknak egyik nagy bajunk az, hogy sok találmány, gon­dolat, eszme, vagy említésre méltó tett olyan magyar ember nevéhez fű­ződik, akinek a neve idegen hangzású, és viték indulhatnak külföldön afelett, hogy az illető tényleg magyar-e. Leg­újabban megtörtént, hogy egy korszak- alkotó találmány a villamosság terén, egy ilyen idegen névhez fűződik, amely név viselője bizonyára a leglelkesebb magyarok egyike. Ebben az ügyben is többen megkerestek s mi adjuk az alábbit: Tek Szerkesztőség! Nagy érdeklődéssel és hazafias uj- jongással olvastam a Budai Naplóban, hogy egy fiatal, magyar mérnök a lég­köri elektromosság hasznosításának évtizedek óta vajúdó kérdését a teo­retikus ábrándvilágból kiszakítva, a megvalósulás küszöbére hozta el. Adja Isten, hogy a hátralévő nehézségeket is legyőzze, s magjának világhírt és vagyont, nekünk magyaroknak dicső­séget szerezzen. Dicsőséget a magyar névnek! Vala­hányszor a világ népei a mennydörgés robaját hallják, rögtön eszükbe jusson, hogy a felhőkben akkumulált villamos energiát magyar ember szelídítette meg kezes báránnyá, s egy csapásra kifor­gatta sarkaiból az egész világot. Mert tisztelt barátom, — elképzellietelenűl nagy dologról van szó, s az ember már akkor kezd szédülni, mikor az elkövet­kezendő eseményekről való elmélke­désének a legelején van! Közben pe­dig ráesik a tekintetem a Budai Napló cikkére felszisszenek. Vájjon lesz-e olyan külföldi, aki elhiszi, hogy a fel­találó magyar? Nem fogja-e a magyarok dicsőségét csorbítani és elhomályosítani az a tény, hogy ez a kétségen kívül nagy elme, vagy szerencsés feltaláló „ide­gen“ névre hallgat. Istenem, a név magunk között nem számít, s bizonyos vagyok benne, hogy a mérnök úr leikénél és hazafias érzü­leténél az enyém sem különb, s tuda­tában vagyok annak is, hogy a családi hagyományok és sok egyéb körülmé­nyek végtelenül megnehezítik azt, hogy valaki tisztes nevét egy magya­ros hangzásúval cserélje fel. Ez súlyos dolog. De ha a jó Isten valakit a leg­nagyobbak közé emel, viszonzásul megkívánhatjuk tőle, hogy az illető némi áldozatot hozzon nemzete javára is. Vájjon örülnénk-e, ha Petrovits volna nemzeti költőnk neve, s Mun­kácsy helyett Lieb Mihály a legna­gyobb magyar festőnk? Abban az esetben, ha a bekonferált találmánynak csakugyan értékes a magja, akkor sürgősen föl kell őt kér­ni, hogy ez a kevéssé ismertnevű fel­találó , akinek a nevét a világhír ha­marosan a szárnyára veszi, kapcsolja spontán elhatározásból találmányát olyan magyar névhez, amelyről min- clorki tudnj fogja, hogy amögött Ho- racsek Gusztáv áll, de a nagyvilág a magyar név révén tudni fogja azt, hogy e név mögött a magyar nemzet áll-Ez a haza és a nemzet érdeke és ez érdek hangosan kiáltja, hogy Hora- csek Gusztáv úrnak áldozatul kell dobnia régi családi nevét s azt ma­gyarhangzású névvel kell felcserélnie, így írja ezt nekünk Almás! Balogh Lóránt műépítész. Szívesen közöltük ezt a levelet és ajánlanánk is 'Horacsek Gusztáv mér­nök úrnak a közelfekvő és csaknem mindenki által ismert Horány nevű tele­pet a Szentendrei szigeten, amely név megörökítené az ő nevének első ré­szét, másik része pedig megadná neki a magyar jelleget. . De föl kell itt említenünk, hogy a legszorgosabb kutatás dacára sem tudtunk Budapesten Horacsek Gusz­táv úr nyomába jutni, mert eleinte úgy volt, hogy a Ganzgyárban műkö­dik, de ott Horacsek Gusztáv a mér­nöki listán nem szerepel. Sajnálnók, ha az illető más nemzetnek volna a fia. Ctz cCkűCdőtt betegek A fürőváros érdekében mutat rá az alábbi levél egy különös jelenségre, amely késlelteti a fürdőváros eszmé­jét, mert az önbizalom hiányára vall. Buda Orvosaihoz! Lehetnek kétkedők abban a tekintet­ben, hogy vájjon egy félmilliós város­rész in toto Fürdőhely, Fürdőváros lehet, de ahhoz kétség nem fér, hogy Budának minden attribútuma meg van hozzá, hogy idővel azzá legyen. Hogy legalább is részeinek továbbfejleszté­sével, a Gellért-parttól a Döbrentei- térig terjedő partszakasz parkírozásá­val, Tabán rendezésével egy Fürdő­város centruma lesz kiépíthető, kollo- nádokkal, térzenével és fontaine-lumi- neuse-vel stb. . Karlsbad világfürdővé vált, fürdő­város részében pehsiók, szállodák, és magánházak telve orvosi rendelőkkel. Orvosi tanács nélkül a fürdőbe belép­ni nem lehet (Ezt Ugyan még Párádon sem engedik meg). De Karlsbad jelen­tős civil város is, elővárosának lakó- sait magán- és közületi orvosok egész sora kezeli, akik azért, ha nincs is ki­fejezett fürdővendég — betegük, váro­suk thermáinak sorsát bizony igen szi­vükön viselik. Az 'azért mird „karls- badi“ — orvosnak vallja magát és két­ségbe vonnám annak még csak a le­hetőségét is, hogy egy ottani orvos csak a közeli Marienbádba is küldené betegét fürödni, avaky ivókúrára! És mi történik nálunk? Mély haza- fiúi tiszteletem hazánk többi neves gyógyfürdője iránt és készséggel elis­merem pl. Hévíz, avagy Harkány rendkívül becses gjfógyerejét és ered­ményeit: azonban azoknak kihasználá­sát mégis inkább a .vidék, a környékük beteg publikumának: engedném át. De nem tudom könnyén megmagya­rázni, hogy miért küld budai orvos budai beteget az ofszág másik felébe reumáját gyógyítani, vagy akár klima­tikus üdülésre is? Lehet a betegekbe évek folytán berögződött utazási snobságban és • idegenimádatával megközelíteni ennek szükségességét, hogy psychice is csak az hat, ami messze van s amiért költeni, fáradni kell, ami primitíven is „nagyszerű“, mégha útlevél és valutaigénylés is kell hozzá! Flancolni sem lehetne egy Bu­dán eltöltött gyógykúrával, ha újjá is születne tőle betegünk! Kolléga Uraim! Önökön múlik en­nek a téves és káros ideológiának ki­köszörülése, Önöknek kell megérte­Buddn, 1932. Julius 6. Ui szobrok Budán. Amióta Némethy Károly tanácsnok intézi a főváros művészi díszítését, valami kedvesebb, melegebb gyorsabb tempóban készülnek az idevonat­kozó tervek, többet foglalkozik ezekkel a kérdésekkel minden erre hivatott tényező. Es ha nem is valósul meg minden terv, ha a nyomorúságos anyagi helyzet lassítja Is a megvalósulás tempóját, mi budaiak hálá­val kisérjük ezeket a művészeti törekvése­ket. Most keresnek helyet Gárdonyi Géza szobrának a Horthy Miklós-tér környékén, de állíthatnák a Gellért-térre is, mert a HÉV végállomása ott rövidesen megszű­nik, mivel elképzelhetetlen, hogy a Besz- kárt így bonyolítsa le a forgalmat és ne teremtse meg az egységes, folytatólagos közlekedést Szentendrétől Nagytétényig. A Margit-parkban felállítják a przemysli- hősök emlékét is — elég hibásan — a Gellérthegy lejtőjére tervezik annak a bronzszobornak a felállítását, amelyet Nürnberg városa ajándékozott nekünk. Nem szerencsés gondolat, mert a nagy he­gyen a kis szobor aligha érvényesül és Budán még olyan sok hely van szob­rok számára lent a völgyben, a körút men­tén, a Horváth-kertben, a Városmajorban, Marczibányi-téren stb. Itt kell elhelyezni valahol, lehetőleg a szerencsétlenül elne­niök, hogy ugyanazon indicatiok és gyógyvízösszetételek mellett az ittho­ni, a budai, épp oly jó, sőt jobb, sőt olcsóbb is. Önöknek mint fürdőorvosoknak kell magukat érezniők, gyógyvizet, gyógy­fürdőt indikálniok fürdőhelyük, Buda érdekében. Ha itthoni, ha külföldi jön, ha a filléres gyors vidékit hoz, fürdőin­ket, Budavidékét propagálni. Es meg­ismerni saját magunknak is értékein­ket, vizeink hőfokát, hatásukat, törté­nelmüket és idegenforgalmi jelentősé­güket; mit kell a németnek, olasznak, töröknek ciceronei minőségben mon- daniok. Nekünk végül nyelvet is tanulnunk kell, ha idegen nyelvű beteg jönne, hogy megkérdezhessük, hol fáj, és megmondhassuk, hogyan applikálja gyógy tényezőinket. És nekünk, budai orvosoknak össze is kellene tartanunk minden politikától és egyébtől mente­sen csupán fürdőink, Budánk politi­kája, fejlesztése és a magunk életlehe­tőségének megmentése érdekében. Jelen lap hasábjai, úgy értesültem agi­lis főszerkesztőnktől, szívesen nyit Fürdőorvosi állandó rovatot felhívá­saink, magunknak, vagy a közönségnek szóló publikációk számára: támogas­suk ,ezt a mi érdekünkben s Budánk érdekében prominensen küzdő lapot e viszontagságos időkön keresztül, ér­demes reá s az elvetett magok majd nekünk, de fiainknak feltétlen beérnek! Kolléga Uraim! Fogadják jószívvel és jó néven Budánk érdekében írott eme első „Fördőlevelemet"... Buabath-Budafüred, 1932. június 10. nius 10. Dr. Nemes Jenő György, v. fürdőorvos, szfőv. disp. o. vezeti Srítt Kálmán-téren, átkeresztelve azt Kölcsey-térnek, — Kölcsey Ferencz szobrát. Drágák a budai nyári laúásokl Sokfelől halljuk ezt a panaszt. Sokan hangoztatják, hogy szívesen nyaralnának a szépséges, üde levegőjű, budai hegyek közt, ha- na­gyon sok helyen nem kérnének olyan bér­összeget, mely a mai viszonyok között szinte megfizethetetlen. Nagyon kívánatos, nak tartjuk, hogy Buda a nyaralás révén is fellendüljön, forgalomhoz jusson és ép ezért csak helyteleníteni tudjuk a túlhaj­tott kapzsiságot. Ha a bérbeadók túlzott igényeket támasztanak, ezzel csak elijesz­tik azokat, akik a budai hegyvidéken ké­résnek nyári lakást. Megokolt, ha a sze­zon-lakásért többet kérnek aránylag, mint az évi lakásnak erre az időre eső bére, de túlzásba esni nem szabad, se nem okos. Meggyőződtünk róla, hogy a panaszok sajnos, sok esetben igen is jogosak. De meggyőződtünk arról, is, hogy akik méltá­nyos árat kértek, már csaknem egytől- egyig kiadták a nyári lakásokat Úgy van ez, szakasztott épen úgy, mint a város bel­sejében, ahol a túldrága lakások követke­zetese-: ür; iíi r sutnak, míg az olcsó bérű lakások könnyedén jutnak bérlőhöz. Kelenföld nagy érdekei Súlyos időket élünk, amelynek tér- i beit mindnyájan érezzük. De meggyő­ződésem az, nincs a világnak még olyan zuga, ahol annyi lehetősége len­ne a kibontakozásnak, mint megcson­kított országunkban. Csak az kell hoz­zá, hogy {elismerjük az országban ren­delkezésre álló társadalmi erőforráso­kat, gazdasági energiákat és bízzunk a magunk erejében is. Ne mindent a kül­földtől várjunk. A napokban indult meg a bánhidai erőmütelep áramával hajtott első elek­tromos próba-mozdony, amelyet gyors egymásutánban fog követni a többi mozdony is; megszüntetve a kelen­földi pályaudvar környékén is a moz­donyok füstjét. A bánhidai telep 16.000 lóerőnyi energiáját abból az egyéb­ként csaknem értéktelen, szállításra teljesen alkalmatlan égőpalából nyerik, amelyet eddig nem volt érdemes kibá­nyászni, mert nem bírta el a fuvart és amelynek az elégés után fennmaradó nagymennyiségű salakját Budapesten elhelyezni sem lehetett volna. A mü teljesen magyar mérnökök kezdemé­nyezésére és elgondolása szerint épült a magyar széngazdasági érdekek szemeiőtt tartásával; az elektromos mozdonyok szintén magyar mérnök­nek: Kandó Kálmánnak tervei szerint épülnek; néhány éven belül 40 ilyen elektromos mozdony fogja a hegyes- j halmi vonal üzemét ellátni. Méltán so-: rakozik ez a nagy mű is a székesfővá­ros kelenföldi elektromos telepéhez amelllyel kooperálva hatalmas erőfor­rása lesz a magyar közgazdaságnak. Szomorú csak az, hogy ez az új hatal­mas mű ezidőszerint alig 50% erejéig van kihasználva, mert jóformán csak a Beszkárt áramszükségletét látja el. Pedig elektromos áramellátás tekinte­tében még erősen el vagyunk marad­va, hiszen az áramfogyasztás évi fej­kvótája nálunk aig éri el a 70 kilowatt­órát; mivel szemben más országokban ez a szám az 1000 kilowattórát is jó­val meghaladja. Nincsenek kellően kihasználva a Bu­dapest székesfőváros thermális vizei­ben rejlő melegenergia sem. Ez a me­legkészlet eléggé jelentékeny arra, hogy vele a főváros melegellátásában és fürdő-üzemeiben számoljunk. Érde­kes fúró-tanulmányok folynak ezidő­szerint a Rudas-fürdő körül, ahol fú­rások segélyével már eddig is páratlan gyógyhatású, a terepszín fölé felszálló thermális vizet sikerült feltárni, új ivó­kúráknak és meleg kihasználásnak le­hetőségeit alapozva meg. Nagy jelentő­ségűek azok az előkészítő tanulmá­nyok is, amelyek Budapest székesfővá­ros városiütése tekintetében készül­tek; mert tudnunk kell, hogy Budapest­re évente több mint 40 millió pengő értékű külföldi tüzelőanyag kerül, iő- kép háztartási szükségletek fedezésére. Központosított városfűtés segélyével e hatalmas behozatalt fokozatosan lehet csökkenteni, ami nemcsak külkereske­delmi mérlegünkben érezteti hatását, hanem' a magyar szénbányászat fej­lődésére is nagy befolyással lehet. A nagy munkanélküliség leküzdésé­re oly munkaalkalmak állanak rendel­kezésre, amelyek nemcsak rentabilitást biztosítanak, hanem a munkanélküliek foglalkoztatása szempontjából is nagy horderejűek. Mindezen lehetőségek kihasználása végett azonban pénz­ügyi gazdálkodásunk revíziójára és újjászervezésére van szükség, mert a régi recept szerint örökös külföldi köl­csönök igénybevételével ezeket a prob­lémákat megoldani nem lehet, de nem is szabad. A bekövetkezendő uj idők újabb gazdasági feladatokat és újabb közgazdasági módszereket követelnek, amelyek helyes felismerésétől az or­szág jövője és boldogulása függ. Minden társadalmi szervezetnek be kell töltenie feladatát és hivatását a maga területén. Szűkebb hazám, a Kelenföld alsó ré­szének korát készíti elő és irányítja nagy elismerést érdemlő módon a „Buda Alsóvárosi Egyesület“ amely­nek előkészítő és megalapító munkás­ságának köszönhető, hogy az elmúlt évben is épültek a környéken közmü­vek: csatornák, utak; fejlődött a világí­tási-hálózat is. A környék fejlődésére döntő súllyal esik latba a Boráros-téri hid építésének megindítása; a Lágymányosi-tónak a_^ hídfeljáróba eső része feltöltetett; a “ híd acélanyaga a diósgyőri vasgyár­ban és az állami gépgyárban erős tem­póban készül. A HÉV. sokáé emlegetett ügye is ha­talmas lépésekkel halad előre, bár a főváros érdekeinek megóvása bizonyos mértékben fékezően hat a Programm végrehajtására. A környék régóta rekla­mált népiskolájának ügye a pénzügyi helyzet javulásáig tolódott el; megol­dásra vár a keriilét Uizőrségének szer­vezése is A nyáron kívánja a székes- főváros a városrendezési problémák revizóját is napirendre tűzni; és e cél­ra a törvényhatóság külön bizottságot fog kiküldeni; reméli, hogy a bizottság működésének egyik jelentős eredmé­nye lesz a környék szabályozási prob­lémáinak végleges rendezése és ezzel kapcsolatban sok tarthatatlan kérdés végleges elintézése. Btcsey Antal. A Városmajor nagy ünnepe Asl uj templom alapkövének megáldása A régi budai erkölcshöz méltón ünne­pelte a Városmajori Egyházközség híveinek nagy tábora az új templom alapkövének megáldását. Emelte az ünnepet, hagy a székesfőváros nagyérdemű főpolgármeste­re: dr. Ripka Ferenc is megjelent az ün­nepen. Az egyházközség a világháború után ala­kult meg, amikor a Maros-utca sarkán, az őskeresztények példájára földalatti kápol­nában állított oltárt. Aztán fölépült hama­rosan, a hívek példátlan áldozatkészségé­ből az a kedves erdei templom, mely azon­ban nemsokára szűknek bizinyult. Még Pestről is jártak ide hitbuzgó polgárok és Kriegs-Aa Emil a lelkes, apostoli tevé­kenységet kifejtő plébános, lékai Hochen- burger Antal ny. altábornagy, világi elnök és Bogsch Géza dr. államtitkár alelnök kitartó és minden akadállyal megküzdő energiája és főleg pedig a hívőknek pá­ratlan és példaadó áldozatkészsége foly­tán a minapi alapkőmegáldással immár egy új, nagy plébánia-templom fundamen­tuma vert .gyökeret a Városmajor talajába. Boldogult Árkay Aladárnak, a Greguss- díjjal jutalmazott műépítésznek tervező művészete, az apa művészi utasításai* öröklő fiúnak, Árkay Bertalan műépítész­nek végrehajtó művészete és vitéz Kapu­vári’ Gusztáv építész munkája teszik lehe­tővé, hogy az egyházközségnek jobbára köztisztviselő, kereskedő, iparos és mun­kás hívei a legválságosabb gazdasági krí­zis idejében is, szinte csodaszámba menő szívós, kitartó, újabb áldozatkészséggel olyan templomot építenek, mely befogadó méreteivel megfelel a közszükségletnek,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents