Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-04-10 / 1079. szám
XXIX. évf 1079. sz. ELŐFIZETÉS; Egy évre . Negyed évre 24.— P 6.— P Egyes szám 40 filiér. Egyesületek, amelyelvnek hivatalos lapja — tagjai f é l á r o n kapják Budai Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAAG BÉLA 1932. Apr h6 io HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szövegsor ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő AltaadAbtrűBtOkask nagy kedvezmény Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I., Bors-u. 24 Telefon: Aut. 502—96. Hivatalos érák: délután 4-6-ig mm Tegnap -?- holnap A történelem napjait évszázadoknak számítva, a magyar nemzet és Buda története: Világitörténelem, - Buda szerepe: vezérszerep, még a nyugati lekicsinylésben is, döntőhatású európai kialakulás központja Ke- leteurópa vezető metropolisa az elmúlt ezer esztendő váltakozó eseményei közt. Holnapját legragyogóbb keretekben adja meg dunamenti központi fekvése és elhivatását, mint gyógyító világtényezőjét kialakítja maga a szenvedő emberiség, gyógyerejű kincsei révén, amelyekhez a természet megalkotta a legszebb keretet. Ma még jelentéktelen idegenforgalmi áramlásait meg- duzzasztja a Kelet, amelynek révén elosztó központja lesz az Európát látogató napkeleti népeknek. A ragyogó múlt és a verőfényes jövő, a 'tegnap és a holnap között áll a kérdőjel a zűrzavaros, a homályos, alantjáró — ma. Unottá vált, százszor megismételt- mondások a világgazdaság kriziséről, a regi gazdasági rend bukásáról, a - kapitalizmussal kapcsolatos polgári rend pusztulásáról, segítik sűrűbbé tenni a homályt. Túlságos általánosságban mozgó, a politikai érvényesülést szolgáló, keretszerűen felállított politikai célok érdekében történő csoportosulások fokozzák a! zavart. Az érvényesülés sikertelen kísérletei, a bálványdöntést tekintélyromboíássá alacsonyították le és utat nyitottak a legszélsőségesebb demagógiának, ami elősegíti a legalsóbb rétegek ártó kirobbanásait. A munkásmozgalmak számára azok a polgári mentalitású csoportvezérek egyengetik az utat, akik a csoportban látják a .magyar népet, helyi érdekeltségeikben az országot és összetévesztve ezeket a fogalmakat, hivatoit- ságot éreznek magukban az ország kormányzására ezekben a gazdasági nehéz időkbeh, amikor nem a politika, hanem a • gazdasági kérdések megoldása :az egyetlen lehetőség. Önkénytelenül felkinálkozik az a gondolat, hogy ki a bűnösebb? Azok-e akik az apró. viharokat vetik, vagy azok, akik a vetést learatják? A nemzetköziségre mesterségesen nevelt munkástömegek vezéreit és vezetőit gúny fogadná, ha nem használnák ki a felkin álkozó alkalmakat, amiket elfogultan, nagyképpel, a saját nagyságukba szerelmes, de teljesen öntudatlan, elvakult, a nyomorban összeverődött népcsoportok vezetői minden politikai rutin nélkül kínálnak föl a politikai játékok mestereinek, a szociá- lista! vezéreknek, akikből viszont hiányzik a tudás, a lelki felkészültség és mindenek fölött a nemzeti érzés teremtő ereje. Az egyik éppen úgy megérdemli a huszonöt botot, mint a másik. A nemzet életében a tegnap legyen mértföldes hosszú, mint amilyen a legősibb . időkig visszanyúló turáni magyarság évezredüket meghaladó múltja, — a holnapját . biztosíthatja és az emberi számításon túlmenő időkig megalapozhatja a nemzet bölcsessége és hivatottsága, amelynek legfontosabb teendője az, hogy a kinos ma legyen minél rövidebb. A magyar ma most kapcsolódik Európa többi népeinek mai adottságához s bármilyen súlyos, nem kétségbeejtő, mert a leg- szörnyübb gondolat, az éhinség nem fenyegeti ezen az áldott dúsantermő magyar földön. A nyugati gépkultura, amely oly fölényesen a kelet lelkikulturája fölé tolta magát, összeomolhat, csődbe juthat— ebből a kultúrából-élő éhező népék csonttá aszott ökle zörgethet a világrend kapuján, de vissza kell térnie akkor is oda, ahonnan elindult, a kelet földművelő egyszerű, igénytelen, divatmentes kultúrájához, amely megél a földből, amiből lett és amivé lesz az ember. A világok összeomlását előre nem látó ember csak azzal tud megküzdeni, ami alája rendeltetett és Atlantis sorsát a világot uraló Kronos király bölcsessége sem tudta elkerülni. Ha az emberiség világbomlások, világpusztulások előtt áll, azt sem a liberálisok, sem a demokraták, sem a; szociálisták, sem a nacionalisták, de. wég a hatfelé huzó agráriusok sem tudják megállítani. Viszont, ha nem állunk ily katasztrófák előtt, akkor egészen bizonyosan a nemzet pusztulására1 vezet, ha most a válságok idején- egyéni hiúságok, apró politikaifogások, műveletlen emberek politikai csinytevései, az értéktelenedő pénz harácsolói, kapitalisták és nincstelenek, munkások és munkaadók harcainak zűrzavarában nem keressük meg a vezérlő egyént, nem találjuk meg a vezérlő eszmét, amely mögé, mint egy embernek oda kell állania az egész nemzetnek. Az elmúlt hét apró történéseit, munkás zavargásait, amiket csak az aggódó kicsinyes emberek nagyítóüvege mutatott oly országbontő és sorsdöntő nagyságoknak, ä táblabiró korszakban mogyorófabottal intézték el. A csinytevő gyerkőcökre vessző vár és nem az iskola rendje . omlik össze. Szomorú volna, ha ilyen hétköznapi eseményszerű epizódok befolyásolhatnák a magyar állam rendjét, a magyar nemzet sorsát. A példa mutatja, hogy a kormányelnök az okos tanító példájára kiállította a pádból a rendzavaró gyerekeket, akikről kiderült, hogy a leckét sem tanulták meg. Sajnos, gazdasági életünk egyik fontos tényezője az ipari munkásság csak most kezdi politikai harcsoraiba vonzani a szociális eszme elméletileg Egész Európa történelmi pillanatokat él, de talán egy ország sorsa sincs annyira a megoldásra váró problémák tengelyében, mint Magyarország jövendő sorsa. Az összes európai államok és kés élén táncolnak, de Magyar- ország sorsa még ebben a helyzetben is súlyosabb minden más ország sorsánál, mert a magyar sors mostanában borotvaélen vergődik. A belső gazdasági válság megoldásánál- már a természeti törvényszerűségeken túl, isteni csodákat várunk s koncepcióink között ott szerepelnek, mint számottevő tényezők „ha a 'termés jó lesz" vagy „ha más országok helyzete is jobbra lordul, akkor Magyarországon is beköszönt a gazdasági helyzet jobbra fordulása." Való igaz, hogy a világválságot nem lehetett kikapcsolni egy ország életéből sem, de az is igaz, hogy a világválság áramlataival szemben bizonyos védelmi intézkedések megtételére minden országnak fel kellett készülnie. A világgazdasági válság bizonyos külpolitikai kérdések gyorsabb érleléséhez is hozzájárult s ha a háború utánj 13 esztendő alatt bizonyos kérdések önmaguktól való érlelödését várhattuk; a most jelentkező külpolitikai megnyilatkozások és jelenségek kötelességünkké teszik, hogyha valaha súlyt helyeztünk a külpolitikai kérdések alakulásainak megfigyelésére, akkor most hozzájáruljunk ahhoz, hogy a fejlődő események ne nélkülünk, de velünk együtt, sőt határozott kollabofolásunk révén fejlődjenek és alakuljanak. A belső politikában az alig félévvel ezelőtt megejtett képviselőválasztásokon egy eszme és agy név uralta a lelkeket. Az eszme, amely valóságos eszménnyé magasztosult: a békere- vizió volt. A név, amely az országos képviselőválasztást uralta: Bethlen István neve volt. Még nincs oly mesz- sze a húsvéti hangulat, hogy ne emlékeznénk a jeruzsálemi pálmalenge- tésre, mint ahogy azt is tudjuk, hogy ugyanaz a kiválasztott nép, néhány nap múlva „Feszítsd meg“ kiáltással káromolta azt, aki előtt pálmát lengetett. Valljuk be, hogy ez a kép módosításra szorul, mert Bethlen István nevét, ma csak a műfelháborodás és államférfiúi képességeitől való félelem akarja elhomályosítani s csak: kevesen és olyanok foglalnak vele szemben állást, akiknek minden okuk is képzett híveit, akik ellen eddig gyűlölettel, a tudatlanság és a művelet- lenség gyűlöletével viseltetett. Vezetői nem vetnek fel, de nem is tudnak felvetni egy ép gondolatot sem, a munkásságot éltető, most válságokkal küzdő gazdasági élet terén és minden gazdasági krízist csak saját politikai érvényesülésük érdekében használják ki. Nem képzelhető el, hogy ilyen közéleti szereplés mellett valamikor is átvehetnék törvényes formák között, mint Angliában, az ország vezetését De ha át is venné ez az irányzat, brutális erőszak nélkül nem tarthatná magát, elméleti tudás nélkül hamarább elbukna, mint Angliában. A természet által reánk parancsolt földmíves kultúra nem is alkalmas nálunk arra, hogy gépipari kultúrává változtassák át s így a városi, az ipari központokban összegyűlt testi szervezetében is meggyengült ipari társadalomnak országvezető uralomra nincsen jogosultsága. A megijedt polgári társadalom ne engedje folytatni a 'tekintéyrombo- lást, ne segítse elő a demagógia uralmát, amely nem hozhat végleges megoldást, hanem tegyen félre minden megkülönböztetést polgár és polgár között és a polgári egység ma még megdönthetetlen erejű gondolatában igyekezzék ényhíteni a gazdasági bajokon, türhetövé tenni minden magyar állampolgár sorsát és életét, — átélni a nehéz mát, hogy a tegnaphoz méltó holnapot megérhessük. Viraág Béla. megvan arra, hogy Bethlen István politikát aktivitását gáncsolják s ha mód és alkalom kínálkozik arra, — elgáncsolják. A magyar közvélemény abból a hitből táplálkozik, sőt a közvéleménynek az a töredéke, amely ellenlábasa volt és maradt Bethlen Istvánnak, azt lobbantja szemére a mostani kormánynak, hogy kormányzatának útirányai azonosak Bethlen István kormányzatának útirányaival. A felszínes ítélkezés kárhoztatja ezt, mert aki tisztában van a bel- és külpolitikai komponensekkel, az tudja, hogy a világgazdasági válsággal szemben Magyarország ép oly erőtlen volt, mint Európa majdnem minden állama s a gazdasági leromlás elhárítására Brünnirtg vagy akár Hoover ép oly gyengének bizonyult, mint bármelyik állam állam- férfia. Még élénken emlékezünk arra, hogy Bethlen István tíz éves miniszterelnökségének évfordulója alkalmával, — bár minden ünnepeltetést elhárított magától, — Európa államférfiai és sajtója, sőt a tengerentúli sajtó is oly mértékben nyilvánította elismerését a magyar miniszterelnök államférfiúi képességével szemben, amely elismerés méltán büszkeséggel tölthette el a magyar népet. Még azok is, akik visszhang nélkül, de tele torokkal kiáltják a „Feszítsd meg“-et, azok is elismerik azt, hogy Bethlen István külpolitikai sikerei Magyarországot az elszigeteltség állapotából, az aktivitás szintjére emelték. Olyan időket élünk, amikor ahhoz, hogy a gazdasági élet mozdulatlanságából kivergődjünk, minden erőnk összetételére szükség van. Olyan időket élünk, amikor sem az emberek, sem a gazdasági erőtényezők nem maradhatnak távol attól a nagy küzdelemtől, amelyet gazdasági talpraál- lásunk érdekében folytatunk. Olyan időket élünk, amikor a politikai gyűlölködés fegyvereit is le kell raknunk és félre kell tennünk, hogy mindennapi kenyerünkről gondoskodhassunk hogy a mindennapi betevő falatot megkereshessük. És vájjon mi lehet a véleményünk a külpolitikáról? Nem érettünk és miattunk lett sürgős a középeuröpai probléma. Azért lett sürgős, mert a Páris környéki békék gazdasági következményei most jelentkeznek a maguk rettenetes valóságukban. Akinek szeme van a látásra, az látja, hogy a problémákkal már a győző hatalmak sem tudnak megbirkózni. Ezért lett sürgős a magyar probléma!... Külpolitikai történelmi pillanatokat élünk. Ha a belső gazdasági rend talpraállítása érdekéében minden magyar embernek és magyar értéknek össze A „bagdadi mohamedán kómité" beküi- dötte szerkesztőségünknek azokat az arab és indiai mohammedán újságokat, amelyek mindegyike a magyar izlúmmoz- galommal és annak törekvéseivel foglalkozik. Valamennyi között legérdekesebb a „SZIRATI MUSZTAK.IM" (Az igaz út) című arab-mohammedán napilap, amely százévesnél idősebb, szerkesztője pedig Kemal ad Din Tachy bey, s amelyet a bagdadi mohammedán nyomda rt. ad ki. Ez a lap az egész mohammedán világnak legtekintélyesebb sajtóorganuma, kimondottan antibolsevista, az Isten és a kali- fátns tekintélye alapján áll s egyben hivatalos orgánuma az irali-mezopotámiai királyságnak. Ez évi február hó 23-án megjelent száma fekszik előttünk s a lapban három terjedelmes cikk foglalkozik a magyar autonom izlámfelekezet és a GUI Baba akció kérdéseivel. Vezetöhclyen a következőket írja ez a kiváló mohammedán orgánum: Kétszázötven éve, h'ögyTfém szólt a muezzin Budavárában, de a magyar rno- hamemdánok megemberelték magukat s a keleti mohammedán világban nagy tekintélynek örvendő Imám Husszein Hilmi effendi s nehány magyar barátja segítségével újból talpra állították a magyar iz- lám'ot. Husszein Hitmi effendi, akit nagymuftivá választottak, levélben értesítette a világ összes muzulmán hatalmasait erről, azok pedig népeikkel tudatták az örvendetes és nagy horderejű történelmi eseményt. Háromezerötszáz körül van a magyar állampolgárságú moszllmek száma Magyarországon, akik a mi szentünk, a nagy Gül Baba, a rózsák atyjának sírja köré gyülekeztek, hogy megteremtsék ősi Budunban a Gül Baba mecsetet és mohammedán egyetemet. 1931. augusztus 2-ika, amidőn a magyar törvények alapján újból megalakult a magyar izlám, hogy elfoglalja méltó helyét a testvér magyar nép többi vallásfelekezetei között, soha többé el nem törölhető történelmi dátumot képez. Az izlám világának nagytiszteletű vezetőegyénisége: Sekib Arszlán émir őfensége elfogadta a magyar izlám legfőbb protektorátusát és felhívta az igazhitű mozlimeket, hogy minden erejükkel járuljanak hozzá a mohamedán-magyar kulturkomité által kidolgozott Programm megvalósításához. Ibrahim, a johorei szultán őfensége megígérte Arslan émirnek az indiai mohammedánok segítségét és ö is elfogadta a védnöki tisztséget. A Jeruzsálemben karácsonykor lezajlott pánlzlamita kongresszus hozzájárult a budai mecset és muzulmán egyetem tervéhez és segítésére kötelezte a világ összes mohammedánjait akként, hogy minden igazhitű egy arany piaszteH tartozik évente erre a szent célra befizetni, amely összegeket a genfi komité osztja széjjel, egyebekben a kongresszus megengedte a régi zarándoklatok felújítását Gül Baba sírjához.“ Feihsal király Irak és Mezopotámia ura szintén felhívta alattvalóit a Gül Baba-akcióban való részvételre és a magyar izlám támogatására. A második cikk szerzője Hunter lord, aki a magyar izlám dolgait és a Gül Baba akciót Indiából ügyelve ismerteti. 'ő maga is riagy könyvet írt ezekről a mozgalmakról és kijelenti cikkében, hogy az indiai mohammedán komité Is csatlakozik a Gül Baba akcióhoz. Az indiai mozlimek ismerik kötelességükén fognia, vájjon hiányozhat-e valaki arról a külpolitikai frontról, ahol Magyarország jövendő sorsát kovácsol- ják?A magyar kérdés a centrumban van s most már a mi vállainkon a felelősség, hogy „második Trianon" keresztjét hordozzuk-e, — kálváriáját két a magyar testvérekkel szemben, akiket Trianon tönkretett és az atheista bol- sevizmus fenyeget. India mohammedán jajnak jóindulatát és támogatását is biztosították a magyar izlámfelekezet részére. Hivatkozik egy ismert mohammedán tudós előadására, amelyet Tuniszban tartott meg ezernyi tömegek előtt, amelyben felhívja az izlám világát: vigyázzanak a bitre, mert a sátán minden oldalról támadja az Istent. A tisztességes emberiségnek össze kell fogni a bolsevizmus ellen, mert csak. egyetlen ellensége van az izlámnak: a bolsevizmus!.’ — ’ A Korán megparancsolja, hogy a vallást terjeszteni keli, a kultúrát pedig tanulni, Istent hinni és minden jóügyet holtig istápolni! , A magyar mozlimek történelmi hivatást teljesítenek az egy igaz Istenért való harcban és az egész mozlim világ rokonszenvét bírják, mert bátran szembefordultak a bolseviz- mussal. Ezért az illusztris táleb (tudós) felhívja Afrika összes mohamedánjait, hogy az utolsó piaszterig támogassák az izlám budai kulturális fellegvárát. Ismerteti még a cikk az „Esbani“ című könyvet, amelyben olvasható: „Hullott a magyar, hullottak a mohammedánok kétszázötven év előtt Gül Baba szent dombja körül, de megbékültck és testvéri jobbot nyújtottak egymásnak Gül Baba nevében, a magyar izlám újból feltűzte ősi Budunban a próféta zöld színű zászlóját. Siessetek mozlim testvérek a magyar testvérek támogatására, mert Gül Baba vár benneteket menjetek minél számosabban Budára és győződjetek meg a magyar Izlám hatalmas szent ügyéről!" Ehhez kommentár nem szükséges. Újból választ a vár, mert a közigazgatási bíróság, ahogy értesülünk, úgy döntött, hogy módot ad a „Nemzeti Frontharcos Pártnak a hiányzó ajánlások pótlására, meri szavazói nem kapták meg az ajánlási szelvényeket. JoanOvich Pál elnöklésével pénteken délelőtt tartott ülést a közigazgatási bizottság, melynek rendelkezése alapján most kikézbesítik aZ ajánlási szelvényeket mindazoknak a választóknak, akik az 1930. fOJJOAI ISBJUEfB [EAUin{B3jjB SEJZSEfBA IA3 alá nem írhattak. A kézbesítést követő nyolc nap alatt a peticionáló Egyesült Nemzeti Frontharcos párt köteles a közigazgatási bírósághoz közvetlenül beterjeszteni hiányzó száz pótajánlását. Kétségtelen, hogy a Frontharcosok a száz ajánlást meg is tudják szerezni, mely esetben a köz- igazgatási bíróság helyt ad a petíciónak. Keleti vendégek Budán Az elmúlt héten érdekes, különös viseletű idegenek vonták magukra a ifigyeimet a főváros . utcáin, főleg Buda csendes vidékén. Afgánok, indiaiak és perzsák egy kis turista- csoportja járt nálunk. Tisztelegtek Husszein Hilmi effendi budai nagymuftinál meglátogatták Qül Baba sírját és Budavára egyéb nevezetességeit. Két nap után a legtöbben elutaztak, csak egy-két utas maradt itt. A sürgős elutazás oka a nyomdászsztrájk révén esetleg kirobbanható zavargások voltak. Amit a Budai Napló biztonsággal előrelátott, íme bekövetkezik: a Keletről megindult az idegenforgalom Budapest felé. Bizonyos, hogy a nyári hónapokban; ez az idegenforgalom nagy arányokat ölt, jelentékeny gazdasági hasznára a fővárosnak, főleg a főváros kereskedőinek és iparosainak. 7ÓGna-ág és ..Tészitsd me$"! Mozdulatlanság. Külpolitikai lörlenelmi.jpillanat ok. Irta: Vákár P. Arthur dr. járjuk-e?... Világmozgalom _ _ —1JL — __jl Az izlám sajtó felhívása OUO2l0fI 400 millió nvwcMMvri * mohamedánhoz Keleti fejedelmek és Buda jövője
