Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-04-05 / 1078. szám
Budapest 1932 április 5 Banal Napló 3 KIRÁLY-FÜRDŐ taUttti 1556-lwn K&R& MUSTAFA Dudál hasa Budán, II., Fő-utca 84. sz. IC fnVhP szénsavas nátront, szénsavas 7U lUnUu szénsavas klérnátiiumot és magnéziumot tartalmazó hévvíz köszvény, csűz-, bőr- cs csontbotcg- ségek, fémmérgezés, tnáj-,lép-, mén-, húgyhólyag bántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. _ „ . férfiaknak .... reggel 5—l. Gőzfürdők. hétköznap d. u. 2—7. Juókúra Személyi hírek KOZMA JENŐ dr. orszgy. képv. pártelnök nélíány napot a birtokán töltött és csak kedden tért vissza. ALDÁSY JÓZSEF dr. helyettes államtit- kári címmel felruházott belügyminisztériumi miniszteri tanácsosnak érdemes közhasznú munkássága elismeréséül a II. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta a kormányzó. HUBERT VILMOS vezette a Széna-téri piaci árusok küldöttségét a városházán e hó 5-én délelőtt, hogy sérelmük orvoslását kieszközölje. KOZMA DEZSŐ az Angol Magyar Bank Lánchíd-téri fiókjának főnöke, rendezte e hó 1-én este borgazda estjét a Pénteki borgazda társaságban, nagy számú vendég jelenlétében, amikor a borgazdán kivin felszólaltak: Kozma Jenő dr„ Pávai Vájná Ferenc dr., Radó Andor dr., Lendl Adolf dr., Szombathy Kálmán, Zboray Gyufa dr., Viraág Béla. PÉNZES MIHÁLY dr., budai ügyvédet súlyos csapás érte, akinek édes atyja 86 éves korában Szatmáron elhunyt. NICORA PÁL old. gépészmérnök március 31-én, a műegyetem elektrotechnikai előadótermében rendkívül érdekes előadást tartott a trollcybusz (felsővezetékes társaskocsi) üzmről. Sok új adatot mondott cl vonzó módon s az igen nagyszámú, közönség élénk tetszésével fogadta az előadást. KÖZMA JÓZSEF tehetséges fiatal zeneszerző írta a .Kinefonia“ című uj panto- mimia zenéjét, melyet az Opcrcttszinház mutat be. VIRAÁG BÉLA lapunk szerkesztője e hó 14-én, csütörtökön, este 7 órakor tart előadást a „Budai Társaskörében „A turáni kérdés és az idegenforgalom" címen, a mohammedán kérdéssel kapcsolatosan. C ÍJ0 Ő ? csak Zi-Cct márka Budán kizárólag 1. Horiöy Miklós-út 41. sz. A legendák földiednek itt Budán, ha van, am; keltegeti. Most, hogy az ,, utolsó budai basa emlékét állítja Szobó Sámuel jóvoltából Ággházy Kamii és a világtörténelemben talán páratlanul álló eset játszódik le azzal, hogy az a Szabó család, amelynek ősét, aki Buda várát vívta és a nehéz harcban levágták a törökök, hogy épen az a Szabó család állít örök emléket az akkori elenfélnek. Sokat beszélgetnek erről most az öregek, akik a> nagyszülőktől hallottak sok mindenféle hagyományt. így tudják a Várban azt a helyet is, ahol az a honcéd térdelt, aki g lóháton vágtató Hentzy után lőtt és pon akkor talála, amikor vágatás közben az osztrák vezért fel-fel lökte az ugró ló é<; azon testrészén találta, afciVá visz akellett volna ülnie. De nem ül tvissza, hanem lefordult a lóról., Vanrak, akiknek nagyszülei nézték az a kivilágított Verbőczy-utcai házat, ahol Mária Terézia királynő tiszteletére bált rendezett a várbeli palota ura és az osztrák császárné először táncolt itt — csárdást. És talán utoljára ..sokat tudnak, sokra emlékeznek ilyenkor a vár öreg lakói. Budapst székesfőváros Elektromos Müveinek igazgatósága mély szomorúsággal jelenti, hogy DEUTSCH LAJOS m. kir kormányiötanácsos úr, a Székesfőváros Elektromos Művelnek vezérigazgatója f. évi március hó 30-án rövid szenvedés után elhunyt. Temetése f. évi április hó 1-én d. u. '/. 4 órakor tesz a X. kerületi rákoskeresztúri izraelita temető haiottasházából. A megboldogult előbb mint műszaki igazgató, később mint vezérigazgatóhelyettes, 1919. augusztus 1. óta pedig mint vezérigazgató állott a Székesfőváros Elektromos Müveinek szolgálatában. Az Elektromos Művek újjáépí- j tése és annak a mai kor színvonalára való fejlesztése az ö her- | vadhatatlan érdeme. Tudásánál és szakavatottságá- nftl csak a Székesfőváros iránti odaadó hűsége, továbbá buzgó és önzetlen kötelességtudása volt nagyobb Budapest 1932. márc. 30-átt. Példáját követjük, áldott emlékét hiven megőrizzük! Szenzációs beszámoló ! a békekonferencia kuliszatitkaiból Tardieu szerepe a békekonferencián — Jegyzőkönyvi részletek, gyorsírói feljegyzések A Budai Napló az 1919-iki békekonferencia tárgyalásaival kapcsolatban eddig még nem ismert okiratok, jegyzőkönyvek és gyorsírói feljegyzések közlését kezdi meg. Az okiratok, feljegyzések megdöbbentő részleteket tartalmaznak s az 1919. évben élt s a béketárgyalásokon részt vett államférfiak, diplomaták és politikusok egyrészének felületességét és lelkiismeretlen könnyelműségét tárja elénk. A Budái Naplóban leközölt okiratokból, jegyzőkönyvekből és gyorsírói fel- jegyzéskből állapíthatja meg az olvasó, hogy kik minő körülmények között döntöttek 1919-ben Európa sorsa fölött. Mi volt Paris és a páriskömyéki békék szerepe, hogy Európa 13 év után a csőd szélére került? 1919. február 8-tól július 2-áig folyó tárgyalások anyagát s a delegációk tagjainak nyilatkozatait közöljük, úgy, miként azok ülésről-ülésre lefolytak. Egy francia államférfit! gyorsírói feljegyzései. Ezeket közli le most a Budai Napló, amelyekkel a francia államférfiú a románoknak tett akkor szívességet, hogy a lefolyt tárgyalást ismerhessék, idejében állást foglalhassanak s hogy Nagy-Románia céljait a nagy- ántánt diplomaták 'segítségével megvalósíthassák. A nyugati diplomácia kulisszatitkai vonulnak el az olvasó szemei előtt. Ma, 13 év után, Európa közvéleményének joga van megismerni és felleb- benteni a titok fátyolét. Hogy születtek meg a páriskömyéki békék? Mi volt a szerepük az egyes államok képviselőinek? Lelkiismereti kérdést csináltak-e Közép-Európa sorsából? Ismerték-e a delegátusok a magyar kérdést, a magyar történelmet, a magyar földrajzot, a magyarországi kisebbségek sorsát? Látni fogjuk, hogy Tardieu milyen lelkes védöbeszédeket mondott Románia mellett. Ugyanaz a Tardieu, aki most, mint Franciaország miniszter- elnöke, látva Európa gazdaság} megroppanását, Briand Páneurópája után felvetette a dunai államok gazdasági összefogásának tervét Meg fogjuk ismerni kevés barátunk és sok ellenségünk személyét és szerepét. Lansing, Pichon, Larosche, Sialow, Seymour, Vanutelli, Tittoni, Tardieu, Maklakoff, Le Rond tábornok, Sonnino, Bratianu, Lloyd George, Sir Crowe, Baliour beszédeit. Látni fogjuk az államférfiak akkori felfogását és állásfoglalását s a látottakból és észleltekből megállapíthatjuk, hogy 1919. év óta mennyit fordult a világ s hogy azok közül, akik még életben vannak s akik egykor a páriskömyéki békék apostolai voltak, most azokból miként lettek az európai új béketárgyalás apostolai? A Budai Napló nagy szolgálatot kíván tenni azoknak, akik érdeklődéssel, de tanácstalanul és tájékozatlanul szemlélik azt, amj most Genfben és Parisban vagy Párisban és Genfben történik vagy történni akar... , r. r. r. Régi márványsirkövek újjá faragva és csiszolva a forgalmi ár feléérti Uj fekete é s szürke gránitsir kövek gyári árban, igen olcsón Szabó és Zanotti X.,“Köbányai út 43 b, Tel. J .404-33 Villamosmegálló az Északi főműhelynél Legjobb tőkebefektetés A Horthy Miklós-út 75. ház Szövetkezet tehermentes öröklakásai Délkeleti fekvésű, modern, la kivitelű 1—2—4 szobás, hallos, lakásonkénti központi fűtéssel, azonkiviO garszonla- kások és üzlethelyiségek. Felvilágosítás és jegyzés Budapesti Építő Szövetkezet, Budapest, V.r Nádor-utca 20. Gy ászmisék. A husvét hétfőjén elhunyt László Mihály politikus és pedagógus lelkiüdvéért áprils 6-án a városmajori r. kath. plébánlatempomban, 7-én a Pálffy-téri gör. kath. templomban és április 20-án a paloznaki (Zala m.) plébániatemplomban mutatják be az engesztelő szentmise áldozatokat. Április 3-án a szentesi gör. kel. magyar templomban a vasárnapi nagymise keretében Németh István gör. kel. magyar főesperes nyilvános könyörgést végzett a csángó nép nagy halottja: László Mihály lelkiüdvéért. Ripka Ferenc szózata a Budai Társaskör közgyűlésén Ma szokatlan arányok inellett rendezte I nyolcadik közgyűlését a BUDAI TÁRSASKÖR Nagyboldogasszony ünnepén, este 6 órakor. Egész Buda, de főleg a Krisztinaváros társadalmának színc-java töltötte meg a Társaskör nagytermét, hogy meghallgassa elnökének DR. RIPKA FERENC főpolgármester szózatát amellyel ilyenkor a Társaskör budai kereteit messze túlhaladóan, nemcsak Budapest közönségéhez, hanem az országhoz is fordul. Mélységes csend és figyelem- kísérte minden szavát, amikor utalt Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének jelentőségére, amely nemcsak* a katolikus világ ünnepe, hanem az egész magyar társadalomé, mert a természet megújhodását jelenti a természet örök törvényei szerint és így nagy és fontos napja ennek a földműves országnak. A természet örök törvényében, a természet erejében örök igazságok gyökereznek és éhhez kapcsolta a mai helyzetet, a mai válságot amelyből most hiányzik a természetben megnyilatkozó csodás harmónia, hiányzik a kölcsönös megértés. Még mindig harcban állunk. Az egész világrend alapja a polgári munka és erkölcs és a polgári társadalom kötelessége, hogy a munka és erkölcs erejével és fegyverével mgtartsa az eddig elért eredményeket és megmentse így a kultúrát és a haladást. Biztosítani kell a munka eredményét és jogát. Mint általános véleménnyé kezd kialakulni, hogy a polgári rend túlélte magát Berendezésében, szellemében roskadozik, bűne gyarapodik, ereje fogy. Megszívlelendő ez a vélemény és érzik a polgárság közönyét azok, akik a polgári munkában elől járnak, amely polgárság nehezen tud szervezkedni bizonyos veszedelmek ellen, mert nem hisz eljövetelükben s így a kellő pillanatban nincs meg a felkészültsége az ellenállásra. Nagy hiba. hogy a polgárság nein engedi magát szervezetten fegyelmezni és nem tud egy vezérben megbízva, szervezetten engedelmeskedni. Ezzel szemben megállapítja, hogy a polgári társadalom bízik a törvényes igazsa- gakban és csak példát kell adni neki. hogy érdklödjék a saját dolgai iránt és a fenyegető veszedelmek iránt Azokat kell megnyernünk elsősorban, akik hisznek és niznak a természeti törvények örök igazságában és fontos, hogy ez a polgári társadalom megértse ezt a rettenetesen nehéz időszakot, ezt a nagy gazdasági válságot amelyben élünk. írók, tudósok és politikusok sokat írnak és sokat beszélnek erről s mindebből az az igazság kristályosodott ki, hogy a világgazdaság vérkeringése meg- zavarodott, mert új utakra terelték, szakaszokra osztották és ez a vérkeringés így zsilipekbe ütközik, ahol nehéz az átkelés, ahol áradatok gyűlnek össze, amelyek elárasztották ,a világkereskedelem régen kiépített országútjait, cliszaposították azokat s ebben az iszapban, ebben az áradatban bukdácsolnak. , Mi most a hajótöröttek sorsát éljük, akiket a tenger egy kis szigetre vetett ki és, itt várjuk a messziről érkező mentőhajót. Nekünk meg kell értenünk azt, hogy abból kell megélnünk gondos beosztással, amit ez a kis sziget nyujt. amíg a mentő- hajó megérkezik. A lazító panaszokkal nem száll vitába és vigasztalást csak |tz talál, aki megérti, hogy mi történt a világrenddel. A polgári társadalomnak fontos s nagy kötelessége, hogy mindenki a maga józan polgári életével és viselkedésével adjon példát és erre kéri elsősorhan a budai polgárságot, mely máskor is nehéz időkben helyt tudott áliani, mert megvoltak az erényei és erkölcse, mely fennmaradását biztosította. De felhívja egész Budapest polgárságát, amelynek még mindig meg van hatalmas kulturális ereje és rendkívüli kisugárzása az egész ország társadalmára, mert ha meg van a kölcsönös megértés sé így az összefogás lehetősége, akkor ennek az erejével képes lesz a polgári Jársadfdqm megállít.™ útjukban az ártó áramlatokat. Vannak akik a polgári társadalom együttműködése és harmóniája ellen törnek és ennek a polgári társadalomnak kiváló tagjait igyekeznek diskvalifi- kálni, meggyalázni, csakhogy ezek az ékverők nem tudják beállítani a maguk kiválóságát s így nem tudják magukhoz vonzani a polgárságot. Az ilyen rágalmazás készítette elő az 1918-iki eseményeket és ha ezt a polgárság cl akarja kerülni, ne engedje magát ezért. Nem szeretné, ha félreértenék ko- félrevezctni, mert már egyszer meglakolt moly szavalt, amelyekkel kitartásra igyekszik bírni a polgárságot. Az ő hivő lelke bízik a jobb jövőben, bízik a természet örök törvényében és igazságában, amely sohasem hagyta csérben a hívőket. Borúra derű jön, a sötét éjszakára a kelő nap fénye s a zord télre a tavasz és a nyár, — de eljön a mienk is, a mi tavaszunk, a mi örök igazságunk, ha a nehéz órákban arra méltóan tudunk lenni. Adja a jó Isten, hogy így legyen! A népes közgyűlés föláilvaa ünnpeltc elnökét és részesítette a leglelkesebb ovációban. Meg-megujult a taps és az léjen- zés oly arányokban, hogy az elnök köny- nyet törölt a szeméből. Krivoss Árpád dr. főtitkár olvasta fel ezután évi jelentését, amelyben ismertette a Társaskör működését, az előadásokat, iársas és művészi estéket, a fürdőügyi ankét nagy jelentőségét, a választásokat, kiemelve Szombathy Kálmán rendkívüli munkásságát, Kapcza Imre és mások buzgó közreműködését. Majd Csohay Géza tanácsos, a Társaskör pénztárosa, mutatta be a zárszámadásokat, amiket a számvizsgáló bizottság Fachs István jelentése szerint nagy elismeréssel jóvá hagyott, mire a közgyűlés a ■felmentvényt megadta és Ripka Ferenc elnök külön köszönetét mondott Csohay Gézának és az egész tisztikarnak, amit zúgó tapssai fogadott a közgyűlés külön is kitüntetve az iigybiizgó pénztárost Azután meghallgatták a Csohay által 1932-rc előterjesztett költség előirányzatot és jóváhagyták. Következett az elnökség, a választmány megválasztása, mire Kádár Gusztáv azt indítványozta, hogy az elnököt egyhangúlag és közfelkiáltással válasszak meg, amit felharsanó éljenzéssel fogadott a közgyűlés és Ripka Ferenc dr. hálásan megköszönt. A lelépő választmányi tagok helyére jelölt új tagokat szintén egyhangúlag választották meg, köztük két új embert: Vető Sándort és Tóth Gábort. Ezután megválasztották újból a számvizsgáló bizottság régi tagjait. Ripka Ferenc dr. elnök üdvözölte az új elnökséget, az új választmányi tagokat, a számvizsgáló bizottság tágjait és az Isten áldását kérve működésükre berekesztette sűrű éljenzés közt a közgyűlést. Az új választmány ült össze ezután rövid gyűlésre, Ripka Ferenc dr. elnöklete alatt és megválasztotta a tisztikart, mely az ügyész kivételével a régj s így alakult: Háznagy: Oszoly Kálmán, főtitkár: dr. Krivoss Árpád, pénztáros: Csohay Géza, titkárok: Márky Béla, Nicora Béla, dr. Szitár Endre, ellenőr: Roskovetz Antal, gazdák: Aigner Ottó, Gyopáry Gyula, Thoma József, Morbitzer Dezső, Rehák József, ügyész: dr. Szuchy László, könyvtáros: Major István, oryos: dr. Dobák Ferenc. Ripka üdvözlő szavai Után bezárta az ülést és a társaság vacsorához ült. Hogyan lehet nyerni az osztálysorsjátékon? Ezen sokan törték már a fejüket és töprengenek állandóan; feltétlen bizonyosság nincs, kiszámítás nem lehet, de van szerencse, esély, valószínűség és jóleső remény! Tanácsos az első osztálynál megvenni a sorsjegyeket, mert egy későbbi osztályhoz való vásárlásnál az előző, lejátszott osztályok árait úgyis meg kell fizetni mindenkinek. Húzás április 15-én kezdődik Tehát szerencse fel! Aki mer az nyer! A betegségek egész sora így: az epekőbetegség és epehólyag- bántatom, gyomorbajok, csalánkiütés, az asztma bizonyos esetei, vérpangás a hasban és különösen a májban, köszvény, vesemedencebetegségek, alkati kövérség stb. stb. eseteiben a HUNYADI JANOS keserűvíz biztosan megszünteti a székrekedést, szabályozza a bélműködést, azt nemre és korra való tekintet nélkül mindenki kiváló eredménnyel használhatja. Az orvosok ezrei írják elő betegeiknek és a betegek tízezeréi írtak róla elismerő nyilatkozatot. (43) A magyar, olasz, bolgár vérségi kapcsolatokról tartott március 30-án rendkívül érdekes előadást vitéz Galánthay Glock Tivadar ny. tábornok a Nemzeti Szövetség Géza utcai dísztermében. A francia, olasz és magyar tudósok és a saját kutatásai alapján megállapította, hogy az itáliai ősalkó etruskok nem indogermán, hanem turáni származásúak, amit bizonyít a Fadrusz által felfedezett ősmagyar írás azonossága az etruskokkal. Adatokkal bizonyította egyes bolgár törzsek Itáliába vándorlását, melyek ott megtelepedve teljesen beolvadtak. Fejtegetései szerint az etrusk-turáni vérrokonság alapján az olasz-magyar kapcsolat szintén kimutatható. Utána Puskás István dr. a magyar bolgár bizottság főtitkára beszélt a magyar-bolgár kapcsolatok politikai, kulturális és gazdasági jelentőségéről, ami szintén a keleti idegenforgalom mellett szól. A rendkívül értékes előadást, amit a Nemzeti Szöveség nevében báró Peré- nyi Zsigmond v. b. t. t. elnök köszönt meg, szápszámú, előkelő közönség hallgatta végig'. A budapesti diplomáciai karból jelen voltak: Petroff Tschomakoff bolgár követ a követség tisztikarával, Oxilia ezredes olasz katonai atasé, továbbá vitéz nagymagyari Rates Károly altábornagy, Altay József ny. közig, bíró és sokan mások. Buda a vitáig közepe Tóni bácsi, anyai ágról való nagybátyám, a Balatonmclékéről eljött hús- vétra Budapestre, mivelhogy húsz egynéhány éve nem járt a fővárosban. Este hat órakor elszállásolta magát nálam és aztán így szólt: — No öcsém, most aztán gyerünk el valahová vacsorázni! — Máris? Ilyen korán? — Jegyezd meg: ahho2, hogy az ember enni menjen, sohase lehet korán l Tudsz valami jó helyet? — Akár húszat isi — Hát akkor upre púpos, indulás! Kiindulás: 1. kerület, Bors-utca, mely már csak azért is nevezetes, mert itt készül a „Budai Napló“. Hová 'vigyem az öreget? Ei, gyerünk Oűttenbergerhez, a „Trombitáshoz". Mert kikötés volt: — Először úri helyekre! Kivételesen Tóni bácsi csak szerényen vacsorázott. Mindössze két sültet, tésztát és sajtot fogyasztott el. Hozzá két korsó sört. — Cfgy iíttoro, bátyám, mondtam nelli, — már nines, olyan étvágya, mjnt hajdati. — Van én nekem! De tudod, nem aka- , rok egyezerre'belakni! Azt hallottam, hogy ' ti nálatok Budán olyan «jó kis helyek , vannak. Azokat e akarom megtapasztalni. — Ahá, érteid!. Vacsora után az öreg megjegyezte: — Ha innen elmegyünk. ’ valahol még megiimám vagy egy korsó Jó sört.’De Sók Leltet? — Lehet bizony! Elmegyünk például a Hajashoz, a Krisztina-körútra. Eredmény: Hajasnál három korsó. És ’miután az öreg meglátta, hogy friss ha„Gyermekmérleg kölcsönzés“ havi P. 3.-ért ITCDOCB „SZENT ISTVÁN“ IXELKI^ELL gyógyszertára MARGIT KÖRÚT 38 TELEFON 15-6 19
