Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-02-21 / 1031. szám

SZENT GELLERT GYÓGYFÜRDŐ Víxgyógyintézet és napffirtfő —■— Külön férfi ét női osztály Ä legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet Magyar könnyek. A városi Egyesület tegnap folytatta kulturális estélyeinek rendezget, mely alkalommal az Auoröeli hm^ ség mindkét terme színultig megtelt előkelő úri és női korouseg^„M«- auar könnyek" címen az tisztikarának kiváló tagja. “. .. László tartott történelmi jelentőse u, hazafias irányzatú felolvasást, amely a legrégibb időktől kezdve Trianonig öleli° fel a magyar- történelmi neveze­tességű eseményeket. Kulönosen nagy határt ért el Füvessy fdolvasaáimk 1920 — Golgotha” című fejezetesei, anmlyet vonatkozásba hozott Attifo­és korával, a Hetumoger (Hétve­zér) korral és Árpád korayah A mindvégig hazafias szellembon tartott felolvasás befejeztével Gomon Győző ügyvezető-elnök mutatott ra koszono beszédében a felolvasás kidomborodo részeire, amelyek klasszikus történel­mi adatai jótékonyan ellensúlyozzak a mai hipermodern türelmeseket. A Buda-Alsóváros Egyesillet a kul­turális estélyek rendezésével ismét izmos fejlődéséről tett tanúságot A legközelebbi kulturális estélyen előre­láthatóan március 4-én szerdán este Kovács József ny. tábornok tartja meg előadását, amire az egyesületi tagok és érdeklődők figyelmet mar élőre is felhívjuk. # , , , Kelenföldi könnyek címen irtat­nánk arról az előterjesztésről, ame­lyet az előadást megelőző választmá­ny! ülésen tett Gömöri Győző ügyve­zető-elnök a Buda-Alsóvarost Egye-\ sütetben az egyesületet érdeklő ak­tuális kérdésekről, nevezetesen a Szent Gellért-tér rendezéséről, a Ke­lenföldi pályaudvarnak tervbevettt Budapcst-Fürdőváros Pályaudvar' elnevezéséről, mely ügyek szerinte a Budai Napló által kezdeményezett javaslatok jegyében varnak kittire. Gömöri elnök jelentést tett továbbá a HEV-nek a székesfőváros részéről leendő megváltásáról, mely ügyben; Gömörti az egyik napilapban cikket I is írt, amiről a választmányi més ne- lyeslőleg vett tudomást. Helyreigazítás. Múlt szamunkban j hirt adtunk arról, hogy a ?őv. Köz­munkák Tanácsa a budai névtelen I utcáknak nevet adott. Sajtóhiba foly­tán az egyedül megmaradt ungvar- megyei Záhony községről elnevezett utcát Zátonynak írtuk, amit most készséggel helyreigazítunk. Szomorú téma, de sajnos, nagyon is aktuális — a tüdővész és erről tar­tott érdekfeszítő előadást e ho 17-en este 0 kolicsámjir-Kutliy Dezső dr. az Orsz. Közegészségügyi Egyesületben, amelyet Gerlóczy Zsigmond dr. elnök vezetett be, a legnagyobb ehsmeres hangján méltatva az előadó tudomá­nyos kutatásait, múltját es jelenben kifejtett működését. Okolicsányi-Kwthy Dezső egytemi magántanár, közkórházi főorvos ta­gadja az öröklékenységi. tant, mert szerinte a tuberkolózust úgyszólván kizárólag a fertőzés terjeszti. A szarvasmarha-gumókor bacillusa főleg a nyerstejjel juthat a szervezetbe s a gyermek csontjait támadja meg. A tüdővész előidézője az _ emberi gümo- baciUus, főforrásai pedig a nyílt tudo- bajos ember. Legveszedelmesebb módja a fertőzésnek a közvetlen be- leheiés. A beteg ember köpése révén a fertőzött porral az orron és a szá­jon át beszívott bacillusok egy részé szerencsére már ezeknek az üregek­nek nyálkáshártyáin megtapad és míg a nyirok a vérereken át eljut a tüdő­höz, erősen meggyöngül. Ez a jóindu­latú tüdőgümőkór-esete. Védi az em­bert a szerzett immunitás, amit a gyermekkorban történt enyhébb fer­tőzésnek lehet köszönni s amelyet a gyermek szervezete örökölt ellenálló- erejével leküzdött. A tuberkulózis na­gyon is ragályos betegség, mégis ter­jedése szempontjából sok a vigasz­taló körülmény, mert a tnberknlotikns megbetegedéseknél nines úgynevezett bacillusgazda, vagyis olyan egyén, aki még gyógyult állapotában is bacillu- sokat ürítene. A meggyógyult tuber- knlotikns betegtől nem kell félniök az egészségeseknek. A tanulságos, érde­kes fe lebilincselő, képekkel is illusz­trált előadást a termet zsúfolásig meg­töltő közönség nagy tetszéssel fo­gadta. Előadás. A III. kér. Keresztény Iparosok és Kereskedők Kőire feb­ruár 25-én este %8 órakor a Kultúr- házban, Tanuló-utca 1. előadó estét rendez és Czinterstein Károly tartja az előadást „A gazdasági válság cs az orvoslás lehetőségei“ címen. Jubilál a 70 éves Dalkoszorú dal­egylet, mely a nehéz időkben is be­csülettel megállotta helyét és most készül nagyobb arányokban megün­nepelni alakulását és VII. évtizedes munkásságát. A dalegylet lelke Tóth Ferenc iskolaigazgató, aki nagy sze­retettel és odaadással intézi az ügye­ket és megérdemli, hogy a dal min­den művelője segítsen emelni ezt a jubileumot, mely egyúttal a magyar dal jubileuma is. A most, e hó 12-én tartott közgyűléséről jelenti tudósí­tónk: Az Óbudai Dalkoszorú Dalegylet (alap. 1S61.) február hó 12-én a sa­ját helyiségében tartotta az idei ren­des évi közgyűlését, mely alkalommal a következők lettek egyhangúlag meg­választva: Elnök: Andréka Károly; ügyv. elnök: Tóth Ferenc; alelnök: Pakoss Ferenc; titkár: ifj. Toman Ferenc; jegyző: Klein Leó; segéd­jegyző: Wéber József; karnagy: Zöld Károly; karvezető: Hoffmann István; pénztárnok: Zsitm/áni Ist­ván; ellenőr’ Vranovits Béla; szám- ! vizsgálók: Varga Máté István és Gyurkovits Ferenc; gazda: Schwartz Gyula; kottatáros: Krausz Ferenc; zászlótartók: Löw Ferenc és Weisz I Márton; vigalmi elnök: Pressinger I Károly; főrendezők: Szigethy Gyula és Sághy József; billikonkezelők: Matáncsi Pál, Steiner Ágoston és I Stadler Károly. Választmányi tagok: Baán Miklós, Kauderer István, Sze- benkó István, Visnyovszky Béla, Frohner Ferenc, Tohárszky Ernő, Hoffmann Rezső, Weisz Ödön, Jako- betz Károly, Winter Vilmos, Végh István, WiUisch Antal. — Póttagok: Dobiovits József, Hutflesz Vilmos, Uhrin László. A közgyűlést az elnök a „Hiszek egy Istenben” eléneklése után nyi­totta meg és a „Himnusz” eléneklésé; vei rekesztette be. Az új tisztikar' és választmány az idei programmjuk fő­pontjának a 70 éves jubileumot tűz­ték ki. Nyomdának alkalmas tágas, vilá­gos helyiséget keresünk a Margit- körút, Kiliszlina-Jcörút, Vérmező kör­nyékén vagy ezek közvetlen közelé­ben. — Ajánlatokat az ár megjelölé­sével a kiadóhivatalba, esetleg telefo­non is: A. 502—96. A Margitsziget éves bérletjegyei­nek árait az 1931. évre a következők­ben állapították meg: Arcképes éves bérletjegy ára felnőttek részére 60 pengő. Arcképes éves bérletjegy ára gyermekek részére 30 pengő. Arcké­pes éves bérletjegy ára közalkalma­zottak és családtagjaik részre felnőt töknek 10 pengő. Arcképes éves bér­letjegy ára gyermekeknek 5 pengő. A Margitsziget területén székelő eve­zős- és sport-egyletek tagjainak arc­képes igazolványa 15 pengő. Jármű­vekkel való behajtásra jogosító éves bérletjegy 40 pengő. Ugyanilyen jár­műbérletjegy ára köztisztviselők ré­szére 20 pengő. Tekintettel arra, hogy a múlt évi bérletjegyek érvényét a legrövidebb idő alatt beszüntetik, igen ajánlatos azokat minél sürgősebben kiváltani. Árny és derű. (Egy rendőrtiszt naplójából.) Ezen a címen jelent meg Székely Vladimir ny. főkapitány­helyettes legújabb könyve. Mi benne árny, mi benne derű, találóan mondja el maga a szerző előfizetési felhívá­sában. Az élet könny & mosoly — írja — árny és derű ölelkezése. Az éj­szakát űzi a nap, a sírásban benne a nevetés. És talán sehol sem pergeti oly híven az élet sötét és vidám fil­méit, mint a rendőrség kamerája előtt. Az igazság- és ténykeresők mű­helyében leplezetlenül tárja fel ön­magát: árnyaiban és derűjével. Csak szív, szem kell a meglátáshoz... Valóban ilyen képek sorozata ez a könyv, melyen átcsillog írójának szí­nes közvetlensége, markáns jellemző ereje. Bölcs szemlélő, aki a furcsa alakok és bizarr történetek egész so­rát hozza elénk, úgy, ahogy az élet le nagy mesemgndó a rendőrség so­rompói elé citálja őket.' Valóságos novellisztikus köntösbe öltöztetett rendőri jegyzőkönyvek, de alakjaik igaziak, a valóság tövéről metszettek. Iskolapéldányai annak, hogy a rend­őri műhely témáit taulságokkal, mo­rállal fűszerezetten, mint kell hivatott tollal, élvezetesen betűbe önteni. A könyv ára 2 pengő, megrendelhető a szerzőnél, I., Csaba-u. 17. „Állapota kielégítő..." Puder Sándor dr. orvos könyvének ez a címe és nehéz elbírálni, hogy az irodalom mely csoportjába sorozzuk. A leg­megfelelőbb meghatározás mégis az, amit nem kisebb ember, mint Ka­rinthy Frigyes, a könyv elé írt elő­szavában mond, hogy „a testi szenve­dés hűséges, őszinte, tehát szívdobog­tató au izgalma^ és érdekes élet- riportja”. A'beteg orvos őszinte val­lomása ez a könyv. Elmondja benne súlyos betegségének lefolyását, azo­kat az érzéseket, amelyeket a szen­vedőből a betegség kivált. Dr. Puder Sándor két évig szenvedett betegen és ezalatt az idő alatt három műtéten lesett át. Az első diagnózistól a teljes felépülésig elmond minden mozzana­tot, minden körülményt úgy a beteg, mint az orvos szemszögéből nézve. Karinthy Frigyes szerint: „Ebben a könyvben sokszáz millió beteg nevé­ben egy beteg beszél, őszintén és egy­szerűen beszél...” A könyv a Genius kiadásában jelent meg. A budai Sport—Per Hűvösvölgyi Sport Club — contra — Pénzügyi Tiszt­viselők Sportclubja Régi perlekedés, ahol a pestiek ra­vaszul, furfangosan kijátszottak a bu­daiakat, felhasználva az azóta tönkre ment Budagyöngye Otthon Sport Club naivitását. A Hűvösvölgyi Sport Club a Zuhatag-úton, a Star Flim- gyár mellett a székesfőv. tanácsától évek előtt sport céljára városi telket kért. Egyidejűleg folyamodott a vár rosi telekért a Budagyöngye Otthon Sport Club is. Ez utóbbi megkapta a városi teleknek sportpálya céljára való felhasználásra az engedélyt. A „Budagyöngye Otthon Sport Club” 1930 ókt. 14-én kimondta a megszű­nését és beolvadt a „Pénzügyi Tiszt­viselők Sport Cí«ö”-jába. Anyagi helyzete rossz volt, nem bírta a ki­adásait fedezni és ezért megszűnt. — A pénzügyi tisztviselők sporteulbja, amelynek tagjai kizárólag tisztviselők és túlnyomó részben pestiek, elhatá­rozták az egyesülést olyan sportclub­bal, amelynek tagjai kizárólag iparos ifjak és Beszkárt alkalmazottakból áll, azzal a céllal, hogy jogfolytonos­ságot szerezzen így a főváros közön­sége tulajdonát képező telekre. A Hűvösvölgyi Sport Club azon­ban, amelynek élen dr. Tímár József ügyvéd, kér. vál. tag áll, régebben a városi tanács elé terjesztett jogos ké­relmét újból előterjesztette és egy küldöttséget vezetett Sipöcz Jenő polgármester és Kozma Jenő dr. orsz. gyűl. képv., díszelnök elé. A polgár- mester, aki a kérési jogosnak mon­dotta, válaszában közölte a küldött­séggel, hogy álatokon való jogszer­zésnek nem híve, az ügyet vizsgálat tárgyává fogja tenni. Á Hűvösvölgyi Sport Club elnöke, igen helyesen ér­vel azzal, hogy a hűvösvölgyi pálya csak a hűvösvölgyieké lehet, nem pe­dig olyan egyesületé, melynek tagjai mind a főváros belterületén laknak, amely állásponton áll dr. Kozma Jenő is. — A Hűvösvölgyi Sport Club vá­lasztmánya febr. 18-án dr. Tímár Jó­zsef elnöklete alatt tartott választmá­nyi ülésen elhatározta, hogy ez ügy­ben újból a polgármesterhez fordul s Is egyúttal a kerület városi képvise­lőit is felkéri jogos követelésének tá­mogatására. A budai vastuskó, régi néven „der Stock im Eisen” ma is ott áll még, ahová évszázadok előtt a Víziváros­ban állítottak: az Iskola-utca cs Vám­utca sarkán. Zimka Gergely pékmes­ter kegyelettel őrzi házának tiszte­letreméltó emlékét. Ma már nincs je­lentősége, amikor a szakszervezetek mindenre kioktatják tagjaikat, de régen ez volt a vándorló bognárlegé­nyek titkos jeladása. Talán azt a sze­repet töltötte be, amit ma a szállodai vignetta tölt be, amelynek felragasz­tási módjáról a másik szálloda por­tása mindent megtud az érkező utas felől. így a vastuskóba vert szögek is sokat árultak el a később jövő. bog­nárlegényeknek a budai mesterekről. Valamikor a 18. században még ebben a házban volt a céh-házuk és ezek ünnepein felbokrétázták a vas- tüskét, melyet*1849-ben a májas 11-i .ostrom idején ágyúgolyó ért és kissé megrongált. A golyó is a ház falába van falazva. Egy régibb hagyomány szerint az a vastuskó abból az eper- fából készült, amelyre Budavár bevé­telekor, 1686 szeptember 2-án Ka­mocsay Endre magyar tisztet felkö­tötték a védekező törökök. Csakhogy az eperfa ága meghajlott a súlyos magyar vitéz alatt, akinek lába így földet ért és az előretörő magyar csa­patok még élve találták a fuldokló Kamocsayt, akit hamar levágtak, ahogy azt régebben már megírta a Budai I Napló. Még hatvan évig élt Kamocsay és budai várgróf lett be­lőle. Az életmentő eperfát kerítéssel vétette körül cs ide járt naponta imádkozni. A lebontott fegyvertár mögötti kapunál állott a híres fa, melyet a kapu lebontásakor kivágtak és ennek törzse lenne a vastuskó. Csakhogy Tóth Béla kiderítette, hogy a vastuskó fája tölgyfa s így nem hozható kapcsolatba a Kamocsay I Endre históriájával. Nem egyéb ez, I mint a híres bécsi „Stock im Eisen” másolata, amilyen Pesten ^ is volt a Váci- és Kishíd-utcák sarkán és most a ház első emeletén áll. A bécsi vas- 1 (juskó legendája az, bogy a vastuskót [egy ‘pánt zárja el, amelyen olyan re­Széchenitx GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentális&bb gyógy­fürdője. Ivókúra. N épgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS mekbe készült lakat függ, amelyet semmiféle mester nem tudott felzárni. Az ördög segítségével egy 'lakatosinas csinált hozzá egy kulcsot, de az ördög kikötötte, hogy az inas az övé lesz, ha egy vasárnapi misét mulaszt. Az inasból híres gazdag mester lett, s egy vasárnapon kockajáték miatt el­mulasztotta a misét, mire elvitte az ördög. iKár, hogy a budai vastuskót fekete olajmázolás kőkeményen tan­karja,, s így kellőképpen meg sem vizsgálható. A cukorpikszis és a falu Kartellek a güotin — előtt 1919 nyarán történt. Több hóna­pos keserves koplalás után a Kúhin­teren álltam, a kezemben egy ezüst cukortartóval; jóképű, csinos, vésett lábas jószág volt, domborművű figu­rákkal a tetején. Lestem a jó szeren­csét. Boldog voltam, hogy egy három­negyedkilós füstölt szalonnával elcse­rélhettem. Ügy búcsúztam el a kék- surcos jóllakott képű falusi atyafitól, mint a diadalmas hadvezér. 0 sem adta alább, fitymálva forgatta a fé­nyes ezüstmarhát és úgy tett, mintha valami nagy kegyet gyakorolt volna ve­lem szemben. Furcsa világ volt akkor! A damaszt abroszok, lenvászon lepedők a falura vándoroltak egy-egy nyisz- lett csirkéért; az angol mechanikás zongora már pár zsák -lisztet ért. Jó dolguk volt a falusiaknak. Azóta sok idő eltelt, de a falusi ember, pardon, agrár társadalom, ma is csak önmagá­nak él, — a kisgazda, csak annyit ter­mel, hogy jóllakjék ő meg a ló, ha meg nagybirtokos, akkor a kelleténél többet vadászgat, többet szórakozik. Mindnyájan TurongYolódt unk," de sen­kinek sem jutott eszébe, hogy szemre­hányást tegyen a falunak a mérhetet­len bőségért, amelyben térdig gázolt és amit nem tudott megbecsülni. Ami­kor meg bajban van, megvádol min­dent, csak önmagát nem. A mentelmi jog védelmé alatt a legutóbbi napok­ban oly hangon támadták a magyar gyáripart, amely szokatlan a magyar parlamentarizmus történetében. Elte­kintve attól, hogy a magyar gyáripar nem keresi senki védelmét, önkéntele­nül felmerül a feltevés, hogy a beszéd nem is annyira ellene, mint inkább az országos kisgazdagyűlés hangulatá­nak fokozása érdekében adódott elő. Természetesen olyan szónok szorgal­mából, aki 80 filléres napszámbért fi­zet annak igazolására, hogy az ő 1000 holdjából nem lehet megélni. A kép­viselőház is el volt ragadtatva attól a pompás lendülettől és tárgyilagosság­tól, amely az angol nyersvas és a ma­gyar kereskedelmi kész vasáru közötti nagy árkülönbséget kifejtette, bölcsen hallgatva arról, hogy a nyersvas és a kereskedelmi ára között Angliában is tetemes árkülönbség mutatkozik. A vámmentes import melaszról az is ki­sült a vita folyamán, hogy az, abban az esetben, ha nem a mezőgazdaság, hanem a gyáripar kapja, — 200.000 pengős nemzeti ajándékot jelent. Az agrárius nem ismeri az egyenlő mérték fogalmát. Az ezüst cukortar­tóval könnyen megbékél, de a Cukor- kartellban ellenséget lát, ha az nem akarja az évi répatermést olyan áron átvenni, mint. a répaföld holdankénti ára. Sőt! Február 11-én olyasvalami is elhangzott), hogy hogy meri a kar­tell a saját exportcukrát belföldön ér­tékesíteni! Hát hol értékesítse, ha a répaátvétel miatt drágábban termel, mint, a külföld! Az oktalan gáncsoskodás fokozza az elégedetlenséget, s ha az elégedet­len tömegeken erőt vesz a rombolás őrülete, akkor rombadőlnek a kartel­lek» megsemmisülnek a vezérigazgatói jövedelmek, de odavész a szónok ezer holdja is, amiből szerinte nem lehet megélni. Európa jövője gazdasági megerő­södésétől függ. A magyar gazdasági élet sorsa szerves kapcsolatban áll az európai gazdasági válsággal. A Nép- szövetség vezetőiben is úrrá lett a meggyőződés, hogy a roskadozó nem­zetközi gazdasági egyensúlyt csakis az ipari kartellek állíthatják helyre. A vámvédelem és a kereskedelmi szerző­dések bonyolult útvesztői között sok úgynevezett szaktekintély vesztette el már a fejét, olyanok is, akik egész életüket komoly közgazdasági problé­mák megoldásának szentelték. Kar­tellre szükség van, mert ez szabá­lyozza a termelést, a szabadversenyt, a hitelkérdést, a munkásügyet, az anyagbeszerzést, az áru eladását stb. Gánesoskodásra ellenben nincs szük­ség, mert ez az erők szétforgácsolá- sara vezet. Az országot pedig csak_az egységes termelés rendszere állíthatja lábra. Az agráriusok vegyenek példát a gyáripartól, ne agitáljanak, liánéin tanulják meg a modern gazdálkodást, dolgozzanak! Tény, hogy a kartelleket sehol a vi­lágon nem tudták megszüntetni. (Sz. J.) Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzi! Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a DUNAgönmosó- és kelme festő gyárba BUDAI FIÓKOK: I., Attila-körút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 59 ÉS A KÖZPONT: VIII., Gólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztitást garanciával végeznek. — Télejón­hívásra autóval jövünk. Télej ón: József 350—52 HAIflhtífI Minden szakmabeli ügyben liUlyülUl forduljon a régt jóhirü céghez I, Lo|04|-li i9 Béres Márton Tel: 830-H K alapok wertész urak ét hülgyek Hl szénára nagy fl 1 választókban fia» kelepoimeeternél I.. Krlaztlna-tér 3 Feet, alakit és poreellán-árukban OAl LAJOS Budán II., Széna-tér 7 vezet Tisztviselők nagy árkedvezményben részesülnek. Kedvezd fizetési feltétel KERPEL MIMOSA CREME SZÉPÍTI, FEHÉRÍTI ÉS PUHÍTJA AZ ARCOT EGY TÉGELY ÄRA: i P TEGYEN KÍSÉRLETET KERPEL MIMOSA TOILETTE ÉS MOSDÓSZAPPANNAL Szépít, üdít, fehérít. EGY illlllllHm W NAGYDARAB ÁRA: 90 f KERPEL „SZENT ISTVÁN“ GYÓGYTÁRA BUDAPEST, II., MARGIT-KÖRÚT 38 TELEFON: 5-16-19

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents