Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-02-08 / 1029. szám

I

XXVIII. évfolyam. 1029. sz.

Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengd, iélévre 12 pengd. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I.,Bors-utca24. Délután 5—7-ig. Telelőn: 502—96.

Felelős szerkesztő:

V1RAÁG BÉLA

agy hasáb széles, közlésnél 40

egy millimeter fillér. 20 mm.

Hirdetések ára:

magas sor, egyszeri ___......... Hl mm.

magas hirdetés 8 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerűit. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő.

1931

február

8.

A szén folyton fogy, tehát folyton drágul. Főleg a magyar szén. A szükséges energiák 99 százalékát szénből állítjuk elő. Az ipar fejlődésével mind több és több energiára van szükség. Ha a szén drágul az energiaitermelés is drágul, de a szükséglet fokozódik s így a szén rohamosan drágulni fog.

Mai Magyarországnak se nyersanyaga, se szene Inincsen Ami van, az még lakásfűtésre is kevés. A magyar termelést drágítja a nyersanyag behozatala és a külföldi szén. Nem versenyezhet ipara olyan államokéval, ahol az erőtelepek mellett szénbányák vannak.

Ipar nélkül nincs nemzeti lét, nincs vagyonosodás. A szén drágul, ennek réven a vasúti szállítás drágul és a kettő drágítja a magyar ipari termelést.'

A fekete bálvány folyton falánkabbá lesz. A nagy fekete bálványok, — mint a halak — fölfalják a kis fekete bálványokat. Budapest közvetlen közelében igen jó szenet bányásznak. Métermázsája 1-50. Piacon alig kerülne többe, mint 2-50.

De nem mozdulhat ez a kicsiny, mert felfalná a nagy.

Plajbásszal a kezében minden ember kiszámíthatja, hogy mikor megy végleg tönkre e rendszer mellett ez az ország.

Budapest szükséglete évenkint 45—50 ezer vágón szén. Maga a Lukács-fürdő 100 vágón szenet fogyasztott annakelőtte, hogy saját kútja melegével fűti a szállodáját és állítja elő a szükséges energiákat. Az az egy forróvizű kút 95 vágón szenet takarít meg és mérhetlenül olcsóbbá tette a gyógyszálloda fűtését.

<# Budán száz meg száz ilyen kutat lehetne fúrni és megtakarítani mindazt a szenet, amit itt fűtésre és energiatermelésre fölhasználnak. Pesten is van forró víz, talán csak egy kissé mélyebben. b

Olaszországban Toscanában a feltárt hővízet gőzgázzá átalakítva, villamosenergia termelé- lésére használják fel. A 200—500 méter mély kutak hővizét sófőzőkészülékek fölé vezetve, boraxot főznek ki és azután tovább vezetik és a villamos centrálék turbináját hajtják vele. Alaska hómezein hasonlóképpen használják ki, úgy hogy szükségtelenné vált a szén és olaj mint fűtőanyag.

Budapest alatt okvetlenül megtalálható a túlhevített víz is, mely a levegőre érve gőzzé válik. Pávai Vájná megtalálta Szobosz- lón. A fekete bálvány bedugaszolta ezt a fúrást!

Egy avult fürdőtörvény tiltja a fúrást, mert féltették a meglévő források vizét. A geológia mint tudomány már bebizonyította ennek a tételnek a tarthatatlanságát. Pávai Vájná Ferenc legutóbbi előadásában rámutatott, hogy a legmélyebb budapesti fúrás, az 1000 méteres ártézi kút sem apasztotta meg a gyógyforrások vizét, — de a Lukácsfürdő területén fúrt és fűtésre

szolgáló kút sem apasztotta le a fürdő forrásvizeit, pedig forróbb a többinél. Tehát a budai oldalon fúrandó kutak, amelyek hévvizét fűtésre használnák, sem okoznának semmiféle zavart.

Csak a fekete bálvány omlana össze.

De okoznának csodálatos olcsóságot. Csak a fűtést veszem. A lakások átlagos fűtési költsége ma 300 pengő télen át. Ha a fűtés ennek csak 10%-a, már minden középosztálybeli család megtakarít 270 pengőt. A legolcsóbb energiával termelve, tetemesen olcsóbb volna a világítás, a közlekedés és az ipari termelés, minden varrógépet villany hajtana. Az élet napi költsége ötven százalékkal csökkenne. A mai fizetésből is jól megélne mindenki.

Most azt mondják, hogy Budapest a legdrágább város, — mi más volna, még trianoni szempontból is, ha azt mondanák — Budapest a legolcsóbb város.

De nem engedi a fekete bálvány.

Forró vízzel fütve Budát, megszűnne a füst és a korom,- mint ahogy füsiös-lcormos világfürdőt elképzelni sem lehet. Meglátjuk, hogy a fürdőváros megváltó gondolata tud-e megküzdeni a fekete bálvánnyal. Buda sorsát ez a küzdelem dönti el. '

Az aggodalmaskodóknak, akiket pórázára fűzött a fekete bálvány, sok kifogásuk van és a szenes emberek nagyban helyeselnek ezeknek. Azt mondják, hogy a csövek nem bírják azt a forró ásványvizet • Lehet, hogy ezek a csövek nem bírják, de a tudományt még sem lehet ennyire lebecsülni. Majd megtalálják azt az anyagot, amely bírja. Az artézi forrás 74 fokos vizét 60 év óta bírják a vörösfenyőből készült csövek. — Azt mondják, hogy ezek a forrásvizek szénsavas vizek. Ügy van. Minden nagy mélységből jövő víz hoz magával egy kis szénsavat. Ha ivóvíznek akarjuk használni, úgy is le kell hűteni alkalmas bazénok- ban. Ott elmegy a szénsav. De mesterségesen is eltávolítható. — Végül azt mondják, hogy — nagy tőke kell hozzá. A fúráshoz is, a csövekhez is. A Károlyipalota árából telnék 30—40 fúrásra, pedig az csak a levegőt javítja, ha parkozzák a helyét. Budapesten sok házat fűtenek már forró vízzel. Ott megvan a csőrendszer. Minden háziúr szívesen állítja a csővezetéket, mert a lakása úgy kelendőbb és keres is rajta. De a lakó is.t^g^w:

•A pénzkérdés nem hátráltathatja az olcsóbb élet megvalósítását. Hy célra olcsó tőke áll rendelkezésre az egész világon, ha állam és- város garantálja.

Ezt a tévhitet a megingatott fekete bálvány okádja felénk !

És mégis ezen fordul az ország léte.

A főpolgármester harcot indított a mamuthfizetések ellen. Amint ez valóra válik a hivatalikban, sor kerül a magánvállalatokra is. — és akkor a szénvállalatok egy-kettőre átalakulnak mélyfúró vállalatokká. A részvényeseknek mindegy, hogy a részvénytársaság miféle energiaforrásból fizeti a dividendákat.

És ettől függ az ország és ennek a városnak a jövője. így válhat világfürdővé — Buda.

Dubonai Pál.

Friss csalódások. A választások Budán a gyógyforrások intenzív kihasználásának jegyében folytak le és úgy a főpolgármester, mint a kormánypárt elnöke a fiirdőkérdést tették a városi kormányzat tengelyévé, amit örömmel vett tudomásul a polgárság, amelynek széles körében ma már pozitív tudattá lett, hogy Buda gazdasági leromlottságán csak ezzel lehet segíteni. Abban a hitben éltünk, hogy a közgyűlés új tagjai szintén ezzel a szent hittel és tudattal mennek harcba és nyilvános szereplésük ennek jegyében indul meg. Mint új embereket meginterjúvolta, őket az „Újság” és az új budai városi bizottsági tagok közül többen nyilatkoztak is. Ketten a kormánypárt részéről, — de a gyógyforrások jövendő gazdasági szerepéről egyik sem tett hitvallást. A nyilatkozók - között van dr. Temesi Győző, aki azzal kezdi: — „Budáról, a Tabánból, a Krisztinavárosból jövök, — ez önmagában Programm!” — No most, — gondoltuk — most jön a tabáni fürdő- programm, de nem Jött. Egyedül dr. Hanatievicz Oszkár jelentette ld, hogy „hivatásszerflleg a * “közegészségügyi — kórházi — és fürdőügyekkel óhajtanék foglalkozni.” De ezt is csak föltételes módon. így nézünk ki a fürdőkérdéssel és az új emberekkel.

Az üstökös fényében

Február hó harmadikán üdvözölte a krisztinavárosi egyházközség is világi elnökét,

Dr. RIPKA FERENCET

abból az alkalomból, hogy a székes- főváros polgársága újból teljes bizalommal fordult feléje és ismét főpolgármesterévé választotta. A főpolgármester úri hajléka ezúttal is megtelt az üdvözlők nagy seregével. Sok szép beszéd is elhangzott, de a legmeg- kapóbb a főpolgármester két viszontválasza volt. Az egyiket a budai dalárdához intézte és a többi között ezeket mondta:

— Szívesen juttatok nektek abból a fényből, amit díszes állásom juttat nekem, mert tagadhatatlan, hogy a külföld előtt nagy súlyt jelent az, hogy Budapest székesfőváros főpolgármestere az, aki benneteket bemutatott ott, a többi — a ti dolgotok és ti ezt a munkát fényesen el- végzitek megcsonkított hazánk javára ... Könnyet fakasztó volt a másik válasz, amelyet a volt iskolatársak üdvözlésére válaszolt a főpolgármester. Szorgalmas fiú voltál, jó pajtás, büszkék voltunk reád, az Önképzőkör elnöke voltál — hangzott a meghatott beszéd. — Ingyen tankönyves, tandíjmentes, ösztöndíjas szegény fiú voltam. A kapucinus atyáknál ebédeltem, amelynek ellenében naponta ministráltam. Ti jómódú úri- fiúk voltatok, a Te édesapád gazdag gyáros és ti szerettetek, barátkoztatok velem, ezt köszönöm most meg j nektek •— mondta elesukló hangon dr. I Ripka Ferenc és átölelvén a jóbarát nyakát, a pillanatnyi csöndben egy- egy könnycsepp csillant meg az ünnepelt és az ünneplők szemében.

(H. Balázsy Lujza.)

A budai nagy kérdések mindegyikének csak a végét látjuk. Azokat a káprázatos képeket, amelyek a nagy munka befejeztével tárulnak elénk. A nagy fürdőtelepeket, a kilátókat, parkokat, drótkötélpályákat, hegyvidéki hoteleket, hegyvidéki strandfürdőket és mindazt, ami hasznot hoz és kenyeret ad a budai polgároknak, akik odaadtak mindent Pestnek, hogy azután a hasznon testvériesen osztozzanak. Ott fölépültek a nagy körutak, sugárutak, a Városliget, a milleniumi emlék és sok más, — de itt a körúton csak fedett városi putrik, postai raktárak és más miegyéb vidéki vacak épül, még a hullámos Attila-utcát sem tudták egy nívóra hozni. Ezek a budai nagy kérdések nem a végükön kezdődnek és jönnek visszafelé, — azokat az elején kell megkezdeni és az a legnagyobb kérdés most, hogy tulajdonképpen ezt a vüágfürdőt megalapozó munkát hogyan is kell megkezdeni?

A budai ivóvíz most sok fejtörést okoz. Űj kutakat kell fúrni, — a Duna alatt alagutat kell ásni stb. És akkor sem biztos, hogy a világfürdőhöz méltó ivóvizet kapunk. Az egyik megoldás lett volna a kristálytiszta és rá- diumos Római fürdő vizének a felhasználása. Természetesen a fürdő számára szükséges vízen felüli termelés. Ez is mérhetetlen mennyiség, mert fúrva a források felé azt sokszorozni lehet. Nagy előnye volna, hogy a budai világfürdő ivóvize is tiszta gyógyforrás víz volna, ami külföldön rendkívül emelné tekintélyét és hírét. (Ez kiegészítené a füstnélküliség adta előnyt, amit elérnénk a forróvízkutak révén történő fűtéssel), A másik megoldás, mely szintén pompás forrásvizet adna Budának — egyik legjelesebb geológusunk szakvéleménye szerint — az volna, hogy a Lukácsfürdővel szemb.en a Rózsadomb alján levő ö s t ó forrásai mentén alagutat ásnánk a Rózsadomb belsejébe, ahol megtalálnák az östó vizét hűtő hideg forrásokat, amelyek föltétlenül oly bőségesek, hogy ellátnák egész Budát. Ha a fővárosnak volna külön hivatala a gyógyforrások és fürdők számára, vagy volna forrásszakértője, akkor ez irányban már megtörténtek volna a kezdeményező munkálatok. De így! — ki foglalkozzék vele?... A csatomaügyosztály?

Híd, amelyik amerikáz

Irta: Dr. RINGER LAJOS

Óbudának leesett az álla.

Nem is álmodta, hogy a törvények ne a beállásuk ideje szerint kerülje- ,nek sorra, .és lám, a Hungária-híd immár nagykorú törvényét a bemondott kivitelben mégis csak megelőzte a Horthy Miklós-híd csecsemő törvénye.

Erre Óbuda követelni kezdte a törvények egyenlőségét! És megint leesett az álla.

A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a két törvény az ő szemében egyenrangú: — fedezetlenl mind a kettő!

Öbuda hát várjon újabb tíz esztendőkig, amíg' életet hozó összeköttetést kap a Vizafogóval, Angyalfölddel, Újpesttel, a mögötti területekkel és a főváros gócával.

Hat évtizede koplaltatják és Budapest legősibb, legtörténetibb kerülete nem tudja, hogy próbálja-e tovább az éhen-életet, vagy pusztuljon ott, ahol a maga temetőjébe sem tud kijutni.

Milyen játéka a sorsnak,, hogy az elavult Hungária-híd és az elavult Árpád-emlék törvényekre — amelyek hivatva voltak Óbudát a tetszhalálból felébreszteni — magukra is rájött az emberöltős hosszú álom.

Ez nem igazság!

Az új törvényhatósági bizottság megint a Dunajobbpart jegyében ült össze; Óbuda híven megállt a két vezető párt mellett és Óbuda szava ott van belefoglalva a Főpolgármester szavába ép úgy, mint ahogy meghallható a hatalmat tartó pártok megnyilatkozásaiban.

Mentsék meg Óbudát ők, a pártvezérek, az erre hivatottak. Ez pro- grammjuk volt tegnap és így eltolha- tatlan feladatuk ma.

A meglévő hidaink örök emlékei annak, hogy a három egy fővárost, Budapestet, az elmúlt hat évtizeden át a Dunától és Budától húzódó pestiek csinálták. Minden hidunk pesti feje forgalmi vonalba jutott, minden hidunk budai feje hegy falába ütődik.

Óbuda a sport és üdülés negyede legyen. Múltjánál fogva ez hivatása; ma ez az élet megoldása. Ehhez jó közlekedés: Óbuda és Pest—TJjpest között híd kelll

Itt nincs más segítség, de nincs más vélemény sem! Adják meg neki, mert megadható.

Van ugyanis Budapestnek egy hídja, amelyet az iskolásgyerekek nem számolnak ujjaikon, mert hiszen neve szerint is nem a miénk, hanem Újpesté — ez az _ esztergomi vasút hídja. Szerény vasúti híd, de híd (ma nagy érték), amely összeköti — habár csak egy sínpáron — Újpestet Óbudával és pedig Aquincuminál

(európai érdekű múzeuma van!), a Római parttal (az evezősök tízezreinek nyári tanyája), a Római fürdővel (napi 16.000 hl. gyógyvizet ontó források fakadó helye), a nagy Stadion helyéül predesztinált Lőpormalom-, Aranyhegyi-, Kaszás-dűlőkkel, az óbudai temetőkkel és ami a legfőbb és magában is elég célnak és megoldásnak — a Bécsi-úti BSZKRT vágányokkal. Szerény vasúti híd, de híd, amely 3 évtized óta amerikáz. Szószerint amerikáz, mert csak egy kicsi kis töredékét végzi annak a hídfeladatnak, amit megfelelő terheléssel teljesíthet.

Kereskedelmi miniszterünk éppen most van az ő „racionalizálási” munkásságának legbeljében. Gyárak, vállalatok fúziónálnak (Ganz-Danubius- Schlick; Roessemann-Künemann-Epp és Fekete stb.), új termelési ágra térnek át (Dreher csokoládé, likőr, Hag- genmacher szövészet; Szent István sörgyár tápszergyár; Weisz Manfréd posztó, zománcedény, kerékpár, varrógép stb.); gyártmányaikat közvetlenül juttatják a fogyasztóhoz (Stüh- mer: csukorka, textilgyárak: szövetek) stb., stb.

A kereskedelmi Miniszter Űr szelíd nyomásával és segítségével ez a,z ame- rikázó kis híd is kezdjen egy nehezebb és a gazdasági helyzetnek megfelelőbb létet és szolgálja intenzívebben azt a két partot, ahol a lábát megvetették.

Ez a híd a gyalogközlekedést évekig nem is tűrte. Egy idő óta a híd déli erkélyén — amely keskeny és rossz padozatú — az átjárás szabad. Nyáron a gáncsoló lépcsők, a keskeny pallón előre és vissza igyekvő sokaság tulakodása a jobbhoz szokott közönséget a hídtól távoltartja.

Ezt a hidat az Esztergom—óbudai szakaszról kikerülő szerényke teherforgalom alig terheli; a teherforgalom jelentékeny részét a jobbparti körvasút szétosztó és gyűjtő forgalma adja. Kétségtelennek látszik, hogy a híd a teljes teherforgalmat az éjjeli órákban 12—6 óra között kényelmesen áteresztheti sínjain, mint ahogy a HÉV kezelése óta meg is teszi, — és hogy a fennmaradó 18 órás üzemidőből a 10 jövő és 10 menő gyöngén használt személyvonat a hidat (vona- tonkint 3 perces áthaladó időt számítva) egyórás tartamra veszi igénybe, úgyhogy 17 órán keresztül a híd kihasználatlanül fog heverni, hacsak a „racionalizálás” a hídnak másnemű megterhelést nem ír elő.

A híd racionális kihasználására kínálkozik a BSZKRT újpesti vonalának bekapcsolása a Bécsi-úti vonódba, and által egy újabb körforgalom beállítása válik lehetővé és indokolttá a

ü fekete bálvány