Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-02-08 / 1029. szám

Budai Napló Budapest, 1931 február 8. MAUTHNER HÍG KI MINT VET, ÚGY ARAT, MAUTHNER ÖDÖN MAUTHNER MAGNAL JOBBAT SEHOL SEM KAPHAT!!! MAGTERMELÖ ÉS MAGKERESKEDELMI R.-T. BUDAPEST süButncIn: HAinniiEnGK — telKfónszáih : i. «*—65 KÖZPONT: VH., ROTTENBILLER-U. 83. FIÓKÜZLET: IV., KOSSUTH LA JOS-U. 4. (A Forencrendlok templomival szemben) Főárjegyzék, növőnyár­jegyzék, őszi árjegyzék jácint, tulipán stb, virág­hagy mákról ingyen és bérmentve. Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS Hargithíd és Újpesti hídon keresztül végig a Váci-úton és a Lajos-utcán. Ez a körforgalom egyik oldalon az újpesti Árpád-úti vonalból kiágazó, az újpesti .Perc-utcán átmenő sínsza­kaszt, a másik oldalon az esztergomi vasút Óbuda állomásából kiinduló és a Pomázi-úton át a Bécsi-úti sínvég- ződésbe befutó sínfektetést kíván. Tagadhatatlan, hogy az újpesti híd ilyetén „racionalizálása” befektetéssel jár, de a szükséges tőkét a város leg­nagyobb üzemének, a BSZKRT-nak előteremteni nem túlnagy feladat, an­nál kevésbé, mert a megoldás a HÉV részvények küszöbön álló megvásárlá­sának komplexumába bekapcsolható. Óbuda segítséget kér; adják meg azok, akikre tartozik, mielőbb! Az egyesítéssel Óbuda elvesztette rendel­kezését az ő természeti kincsei felett, amikor az egységes Budapestbe be­adta legendás múltját, történeti ása­tásait, a Dunavizének legszebb szaka­szát, hegyvidékét, forrásait, fürdő­életre hivatott Dunapartját és fejlő­désének ezer lehetőségét. Cserébe eddig nem kapta még a köteles rész elismerését sem — de kapott leszólást és közönyt. Az elhagyott, a károsult Óbuda mezővárosból badd legyen végre — Budapest főváros III. törzs- kerülete. A Hollós Mátyás Társaság emlékünnepe Előkelő, megértő, Rákosi Jenő nagy nemzeti misszióját értékelő kö­zönség gyűlt össze a Géllé rt-szálló hangversenytermében e hő 6-án este, hogy részt vegyen a Hollós Mátyás Társaság által, feledhetetlen díszel- nöke, Rákosi Jenő emlékének szentelt kegyeletes ünnepen. A gyönyörű Pro­gramm vonzotta a közönséget, mely hálásan hallgatta az előadókat, mert olv kedves, intim, sok tekintetben új adatok, új megvilágítások domborí­tották eléje e puritán jellemű nagy magyar alakját, amivel az ünnepren- dező Társaság is érdemeket szerzett, hogy ezek az új jellemzések, apró és nagy eseményeket Rákosi életének ünnepnapi és hétköznapi életéből így sikerült megmenteni, lerögzíteni és a köztudatba vinni. Rákosi Szidi előadása állandóan könnyeket csalt a hallgatóság szemé­be, mert a nagy előadóműyésznő egész szívét, bálványozásig menő szeretetét adta szikrázó szellemességgel, csodála­tos művészettel. Elmaradásukat kimentették: dr. József Ferenc főherceg, dr. Ripka Ferenc főpolgármester, dr. Sipőcz Jenő polgármester, akit dr. Róstagm Achilles tanácsjegyző helyettesített, Nemes Antal püspök, Tasnádi Szüts András, Aggliázy Kamii, Glück Fri­gyes, dr. Bárdos György, Palócéi Edgár dr., Unghváry Sándor. Az ünnepet SZÁVÁT GYULA elnök nyitotta meg az ő patriarchalis mo­dorában es a Rákosi szoborról írott prológszerfi szép költeményével, s azt engedelmével a jövő számban közöl­jük. Azután ő maga konferálta be iHÁSZ ISTVÁN tábori püspök előadását, aki mint a megkongatott harang szava, áhítatos kegyelettel emlékezett meg Rákosiról, minden ol­dalról megvilágítva tevékenységét, nemzetfenntartó küzdelmét, álmait, hitét, és. nagy csalódását. A közönség hosszasan ünnepelte ezt a kiváló szó­nokot, aki után SIKABONYI ANTAL dr. író, egyetemi tanár olvasta fel Rákosi Jenőről írott ta­nulmányát, mely a Rákosiról eddig megjelent írások egyik legteljesebb alkotása, mely minden oldalról be­mutatja Rákosi alakját, küzdelmeit és publicisztikai nagy sikereit. Sok helyen ódaszerűen szárnyalt az elő­adás, amelyet élénk tetszéssel kísért a figyelmes hallgatóság. A pódiumra lépő RÁKOSI SZIDIT, a Nemzeti Színház örökös tagját, már megjelenésekor felállva, percekig tapsolta és ünnepelte az egybegyült díszes közönség és a tetszésnyilvání­' tás csak fokozódott a művésznő elő­adása során és felolvasása végén. Rá­kosi Szidi tulajdonképpen azt a he­roikus és diadalmas küzdelmet raj­zolta meg, amelyet Rákosi Jenő mint a Népszínház igazgatója folytatott a német színház ellen. A Népszínház hőskorából való epizódokról emléke­zett meg a népszerű művésznő. Mo­zaikszereién elevenedtek föl a neveze­tes, sőt ma már történelmi alakok, akik mind megfordultak Rákosi Jenő Népszínházában és támogatásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy Rákosi Jenőnek ezzel, a tulajdonképpen első magyar színházzal sikerült legyőzni a Gyapjú-utcai színházat. A nők, férfiak vegyesen csókolgat­ták a nagy művésznő kezeit és még utólag is törülgették könnyes sze­meiket. Hasonló hangulatokat váltott ki RÁKOSI GYULA hírlapíró, Rákosi Jenő fia, akinek kedves visz- szaemlékezéseit és édesatyja alakját még inkább . kidomborító megfigyelé­seit, a feljegyzett mondásokat, családi jeleneteket összefoglaló írását Peterdy Sándor,, a Társaság alelnöke olvasta fel. Hálásan tapsolta a szerzőt a kö­zönség. Befejezte az estét KOMLÓSSY EMMA, a Népszínház volt primadonnája, aki régi tárogató nótákat énekelt, pompásan, nagy művészettel és kí­sérte őt zongorán az ismert orgona­művész, SCHMIDTHAUER LAJOS, aki Eröss Béla zeneszerző helyett ug­rott be és bravúrosan ■ oldotta meg feladatát. A kiváltott nagy hangulatok mellett csak nehezen oszlott szét a társaság, amelynek nagyrésze a Gellért-szálló éttermében ült társasvacsorához, ahol sok_ tréfa, ének közt szórakozott éjfélig. F/ordo/í Sudan Vegyen maga elé a jámbor buda­pesti polgár két térképet éspedig: Norvégiát és az „Autotaxi” társaság ú. n. tarifa-térképét és arra a meg­győződésre jut, hogy az Autotaxi- társaság térképének budai része fel­tűnően hasonlít Norvégia tengerparti oldalának térkepéhez, úgyhogy térkép alapján Budán is fjordoknak kellene lenni, pedig nincsen más, csupán he­gyek és völgyek a' természet szép endje szerint. Miért ez a gondos ki.-’ he Imazása Budán a hegyeknek é gyeknek, amelyen belül első díjseir rl s ame­lyen kívül második díjszabással jár­hatunk csupán. Nyilvánvaló, hogy az egész az üdülni rágyó budapestiek és a gyönyörködni vágyó külföldiek ellen állapíttatott így meg, tehát ez a tarifális beosztás egészségellenes és idegenforgalomelle­nes. Hiszen még a budapesti polgárt is felbőszíti, amikor pl. a Zsigmond­iéitól alig 4 kilométernyire levő — Budapest legszebb kilátását nyújtó — hárma.ilia tárhegyi menedékházhoz 4 pengő 90 fillért kell fizetnie, mert a kocsi a Pálvölgyi’barlangnál felváltja a díjszabást egyestől kettesre és innen kezdve meg kell fizetni visszafelé is az útdijat, dacára annak, hogy szava­hihető és megbízható műszaki emberek, autótulajdonosok tapasztalata szerint visszafelé alig kell néhány lat benzin vagy még annyi se. Erről a tárgyról értekezett á III. kér. Egyesült Polgári Kör választmá­nyi ülésén —: ahogy a titkári hivatal jelenti — Kovácshegyi Kálmán, a Lujza gőzmalom igazgatója, aki tu­risztikai szempontból is rámutatott az autótaxidíjszabásnak még 1929. év­ből eredő törvényhatósági közgyűlési határozaton nyugvó tarthatatlan sza­bályozására. Szilágyi Károly muta­tott rá a címképen felírt hasonlatra és már a budai hegyvidék fejlődése érdekében is azt a javaslatot terjesz­tette elő, hogy a budai taxidíjszabási határ is legyen olyan szép félkör­alakú, mint a pesti, vagyis Budán is a város határán belül járjanak csak szépen a taxik első díjszabással. Nem fizetnek rá. Aki pedig a város haté rán kívül megy, az vessen magával számot éS fizessen többet. Most új törvényhatóságot kapunk. Ennek a figyelmét erről a helyről is fel akarajuk hívni erre az igazságta­lanságra. Első pillanatra úgy látszik, mintha Budával szemben volna igazságtalan­ság, mintha Buda megnyomorítása volna, pedig egyforma érdeke min­den embernek, aki szereti felkeresni a szép budai hegyvidéket. Mindeze­ken felül pedig idegenforgalmi érdek is, mert a külföldi angol, francia avagy török vendégünknek bizony hiába magyarázza a soffőr, hogy miért kell kétszerannyit fizetnie, mint amennyit az óra — mutat. A külföldi azt hiszi, hogy itt valami nincs rend­ben! Hogy most a térképet láttuk, mi is azt hisszük! Tehát rendbe kell hozni! A legfőbb rendőrök egyike, Amdréka Károly h. főkapitányunk a városnál vállalta az „ügyet”. Hisszük, hogy az ő energiája ki­küszöböli ezt a bosszantó, indokolat­lan és káros igazságtalanságot. * A február 3-án tartott választmá­nyi ülésen Szepesi Ágoston elnökölt és szokatlan nagy számban jelentek meg a tagok. Kovácshegyi Kálmán és Szilágyi Károly fenti felszólalása után Magasházy Mihály sajnálatát fejezte ki, hogy a mindnyájuk által nagyrabecsült, a kerület érdekeiért oly lelkesen dolgozó Orova Zsigmond dr. a bizottsági tagok közül kimaradt. Ezután felsorolta az elvégzendő mun­kákat, mint a Nánásy-út és a gázgyár között húzódó út megvilágítása, a Szentendrei - út kikövezése, autó­buszvonal megnyitása Fő-tér—Római­fürdő—Római-part. E felszólalással kapcsolatosan Ha­lamon János 2000 szavazó nevében panaszt tett a központi pártvezető­ség ellen azért, mert Andréka Ká­rolyt, kinek úgy polgári erényeit, mint munkásságát a központi vezető­ség is mintaképül állítja oda, az örö­kös tagok kinevezésénél mellőzték, amibe a párt kerületi szervezete nem nyugodhat bele, mert dr. Orova Zsig- mondot sem hajlandó a kerület nél­külözni. A megjelentek óriási lelke­sedéssel fogadták az indítványt és az időközben megérkezett Andréka Ká­roly és dr. Orova Zsigmond hiába kísérelték meg a választmány meg­nyugtatását, határozattá vált, hogy e hó 9-én 100 tagú küldöttség indul az Egységes Községi Polgári Párt elnökéhez, dr. Kozma Jenőhöz, amely­nek szónokai Szilágyi Károly és Ha- laman János. Az ülés további folyamán Téri Miklós dr. a polgárságnak na­gyobb keretek közt való megszervezé­sét sürgette, úgy a Szt. Margit-kór- ház kibővítését is. Martin Gyula pe­dig a híd sürgős építését hangoztatta. A választmányi ülést társasvacsora követte. TANULMÁNY A kerületi elöljáróságok múltja, jelene és jövője IRTA: DR. 8PAKNBEBGEE ALAJOS. I. kerületi elöljáró. m. A kerületi elöljáróságokról szóló törvény 17. szakasza kimondja, hogy: „köteles minden évben a kerületi elöl­járóság a kerület szükségleteiről költ­ségvetési előirányzatot készíteni és a kerületi választmány véleményével együtt a tanaes elé terjeszteni, mely ezt az évi költségvetési előirányzattal a törvényhatósági bizottság elé ter­jeszti.” A . törvényben biztosított önálló költségvetési jog kiegészül a törvény 19. szakasza, alapján megalkotott és az 1893. évi XXXIII. törvénycikk végrehajtásáról szóló „Szolgálati uta- lítás” (43.810/1899. sz. közgyűlési szabályrendelet) 1. szakaszának ren- felkeléseivel, amelynek szövege sze­rint a kerületi elöljárósági „1. Megállapítja a kerület szükség­leteinek előirányzatát, 2. a költségvetés keretén belül utal- vanyoz saját pénztárára.” Az önálló költségvetési és utalvá­nyozási jog teszi érthetővé, miért kö­tötte a törvény a kerületi elöljáró ál­lásának betöltését titkos szavazáshoz és általános szótöbbség elnyeréséhez. Nyilvánvalóan e fentemlített jogokra való tekintettel fokozottabban megkí­vánt közbizalom érvényesülését kí- vánta ez intézkedéseivel biztosítani, E törvényes rendelkezésekből ered az a gyakorta használt hasonlat, amely a kerület elöljáróját a kerület polgár- mesterének említi. Valóban, már a polgármesteri és kerületi elölj árói ál­lás betöltési módjában is nagy a ha­sonlatosság. A funkciók minőségbeli egyezésén kívül e hasonlat használa­tát elősegítette még az a tény, hogy a polgármesteren kívül egyedül és ki­zárólag a kerületi elöljáró személyét illeti meg az önálló utalványozási jog a kerület költségvetésének keretein belül. Az önálló helyi hatósági jelleg ki­emelését célozza a törvény 17. sza­kaszának következő része: „A tanács, a polgármester, tiszti­főorvos, főmérnök es vásárigazgató a kerületi elöljáróság összes tisztviselői­vel és szakközegeivel a kerületi elöl­járó útján rendelkeznek', a' kerületi szakközegek a kerületi elöljáró útján teszik jelentéseiket.” A törvényhozás szándéka itt a ke­rületi elöljáró egyéni felelőségének ki­domborítása volt. Az 1893. évi XXXIII. törvénycikk egyes szakaszainak ismertetésével ér­zékeltetni kívántam, hogy a kerületi elöljárót hatáskörébe utalt ügyek vég­rehajtásában csakis a jogszabályok rendelkezései kötik, e minőségben az I. fokú közigazgatási határozatokat, és mint rendőri büntetőbíró, az I. fokú ítéleteket nem felsőbb utasításra, ha­nem ama jogszabály alapján hozza meg, amely a kérdéses közigazgatási eset elintézésével személyét, illetve hatóságát megbízta. E megállapítással egyidejűleg szük­ségesnek látjuk hangoztatni, hogy a kerületi elöljáróság a végrehajtó ha­talom közvetítésének is szolgálatában áll s így általa hajtatnak végre a tör­vényhatósági bizottság, a közigazga­tási bizottság, a tanács, az árvaszék és a polgármester rendeletéi, illetve utasításai. A funkciók vegyülése elkerülhetet­len egy hatósági szerv életében, de ezek többirányúsága megszűnik az adott működés pillanatában, mert megkülönböztetett tevékenységnek kell kifejezésre jutnia a közigazgatási szerv részéről aszerint, amint a köz- igazgatás közvetítésében segédkezik (utasításra jár el) vagy pedig saját hatáskörében ügyintéző működést fejt ki. A hatósági jelleg törvényileg vég­legesen átruházott alkotmányos hata­lom, amelynek gyakorlása nem időle­ges megbízás: utasítás útján történik, hanem a hatáskör egyszer és minden­korra való megállapítása után a ható­ság eljárása már a törvény akaratá­nak folyamatos és közvetlen érvénye­sítéséből áll. Ezekkel a gondolatokkal nyújtom át a kerületi elöljáróság múltjának és jelenének történetét székesfővárosunk polgárságának. A jövőről értekezé­sünkben kevés szó esett. Az az érzé­sünk, hogy ennek kialakítása nem a mi feladatunk, hanem a természeté, amelynek törvényszerűsége hívta életre a kerületi elöljáróságok intéz- ményét, örök törvény a természet építő munkájában, hogy mindig előre halad, fejlődik, tökéletesül és a töké­letesség legfínomultabb fokozatán is onnan meríti anyagát, ahonnan a kez- ket kezdetén: a legelső és legegysze­rűbb létnek alkotó elemeiből. Hisszük, hogy a kerületi elöljáróságok is múlt­jukkal és jelenükkel fogják szolgálni jövőjöket. Hisszük ezt azért is, mert a kerületi elöljáróságokról szóló tör­vény a székesfőváros fejlődésének ter­mése, annak gyümölcse. A természet sugalmazása érlelte meg a tételes jog kialakulását. — Érezni a polgárság szeretetét és megbecsülését! Ez a kerületi elöljáró­ságok közigazgatási működésének er­kölcsi mozgatóereje. Soha el nem múló emlék marad a közintézmény történetében a polgár­ság ragaszkodásának az a megnyilat­kozása, amely a kerületi elöljáró sze­mélyében beálló változásoknál nem elégszik meg a polgármesteri rende­let szaraz, kivonatos ismertetésével, hanem jól felfogott közérdekből az új kerületi elöljárót ünnepélyes keretek között fogadja és iktatja be -hivata­lába. Mennyire szolgálja a tekintély emelését és tisztelet fokozását a be­iktatás ünnepélyes keretek közötti meg­tartása, különösen akkor, ha az a ható­sági szervek asszisztenciájával együtt GYÓGYFÜRDŐ Vizgyógyintézet éu napfürdő —■— Külön fdrG is nffi osztály A legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzi! Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a DUNAgősmosó- és kelmefestőgy árba BUDAI FIÓKOK: I., Auila-lcörút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 59 ÉS A KÖZPONT: VIII., Oólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztítást garanciával végeznek. — Telefón­hívásra autóval jövünk. Telef ón: József 350—52 BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN DÉLUTÁNI TEA ÁNC Újdonság! Menürendszer! 4 fogásos ebéd 1.80-161, álcán át (9 Elsőrangú koncert- és tánczene. Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Este kétféle menü 3 és 6 pengős. Déli menü 3.50. Asztalrendelóc T: A. 528-84 FÜRDŐ radioaktív hőforrás GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA DUDA! GÉPÍRÁS MÁSOLÁS FORDÍTÁS I PONTOS GYORS OLCSÓ 19.f FŐ-UTCA 4 jár! 1923. évben az egyik közigazga­tási kerületben a kerületi elöljáró be­iktatása ily elgondolás mellett ment végbe. Akkor történt meg, hogy a közgyűlési teremben lefolyt ünnepé­lyes eskütételt követte a beiktatás oly­módon való megtartása, hogy a kerü­leti polgárság, részéről rendezett fo­gadtatás ünnepségén, az ez alkalom­mal megnyilatkozó lelkesedés lélek­emelő hatását fokozta a polgármeste­rek és a tanács tagjainak nagyszám­ban történt megjelenése. Lelkes, alkotó munka a kölcsönös tekintély tisztelete nélkül el nem vé­gezhető. Megbecsültetés központjában a ke­rületi elöljáróság intézménye megva­lósította a gyorsütemű és közvetlen közigazgatás kívánalmát. Az 1893. évi XXXIII. törvénycikk és annak felhatalmazásából a kerületi elöljáró­ságok részére adott „Szolgálati utasí­tás” a leghivatottabSan szolgálja a közigazgatás közvetlenné tételének ér­dekét az összes idevonatkozó törvé­nyek és törvényerejű szabályzatok között. A székesfőváros közigazgatási berendezésének megújhodása idején, a kerületi közigazgatás reformját és a kerületi elöljáró hatáskörének újabb szabályozását a polgárság egyetemes érdekeit szolgáló és erről négy évtized alatt teljes bizonyságot tevő 1893. évi XXXIII. törvénycikk szellemének szabad érvényesítésében és annak to­vábbi érintetlen fenntartásában lát­juk. — Vége. —

Next

/
Thumbnails
Contents