Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-10-06 / 1059. szám
olvim modern berendezkedéseket nem létesítünk, illetve a meglévőket úgy meg nem reformáljuk, hogy azoknak Ilire külföldön is elterjedjen es mintaképei legyenek a középen ró*», hasonló berendezkedeseknek. Ha ez így lesz, az idegenforgalom kérdésé on magától megoldódik. A munkaalkalmak teremtésének tételében rámutatunk azokra ?. f 1 beruházásokra, amelyek az idegentor o-alom emelése céljából is mumatatia nul szükségesek és amelyekkel az idegenforgalmat emelhetjük es azután poleártásainkat is joggal itthon.-tarr hatjuk. Számokkal kifcjezve. líu'keres- kedelmi mérlegünk a két; teíf* . féveP évente 30-40 millióval javítható. A külföldön való nyaralás esokke^eMre az ország gazdaságúnak lenyegeseoo favidásáig 1-2 évig, szükséges lesz bizonyos korlátozásokat bevezetni. Az idegenforgalom emelése érdekében szükséges továhbá a vasúti kedvezményes tarifa bevezetése, még fokozottabb mértékben, mint ahogyan az például Oloszorszagban történik. A közlekedési és szállítási tarifát általánosságban arra az alapra kell visszahelyezni, amint azt Baross Gábor elképzelte és részben a gyakor- latba át is vitte. Tarifalis hibák okai, jórészt, a termelés megkötöttségének is. Különösen a helyiérdekű vasutak tarifái szorulnak erősebb reformra. Közéleti tisztaság. Reformok. Hogy a nemzet életében a közéleti tisztaságnak mi a jelentősége és a szerepe, az mindenki előtt világos, csak sajnos, nem mindenki vonatkoztatja magára. ..... .. Azoktól, akik közéleti pályán működnek, a közéleti tisztaság elveinek legszigorúbb betartása meg- követelendő és pedig súlyos büntető szankciók mellett. E célból az egyéni gyors felelősség- revonás lehetőséget kell bevezetni és megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy köztisztviselők ne legyenek kinevezett, hanem szerződtetett munkaerők, úgy, _ mint a magángazdálkodásban, aho l a fogok és a kötelezettségek egyformák. Különös reformra szorul több tekintetben a bíráskodás, föképen pedig a gyors intézkedés szempontjából. Igazságszolgáltatásunk túl szövevényes és emellett törvényeink oly hézagosak, hogy ennek legtöbb esetben a jóhiszemű, becsületes polgár vallja kárát. . A kereskedelmi és ipari eletben pedig, különösen műszaki vonatkozásokban, - , a műzsaki bíróság, illetve a szah- biróságok hiánya miatt a dolgozók és termelők a bujkáló, rosszhiszemű adósnak a legjobb kényszerhitelezői, sőt sokszor áldozatai is azért, mert nemfizetés esetén a munkáltató mindenféle lehetséges rabu- iisztikái révén csak évek múlva találja meg igazát. Mert a mai perrendtartás a per elhúzódásának lehetőségével csak az adósnak jó! Mivel csonkahazánkban, az eddig előadottak szerint, az emberséges megélhetés, a táplálkozás és a kultur- igények keliégítésére minden előfeltétel megvan, minden tudományos egyesületnek nem csupán az a feladata, hogy rámutasson arra, miképen jusson az ország minden polgára az őt jogosan megillető életfeltételekhez, meg pedig azonnal s ha kell, akár az államhatalom részéről diktatórikus módok, vagy eszközök alkalmazása mellett, hanem rá kell mutatniok arra a jogos kívánalomra is, hogy szűnjön meg végre a kapkodás, a kellő megfontolás nélkül, elhamarkodottan, aj polgárság anyagi helyzetével és lelki diszpozíciójával nem számoló rendeleteknek a kiadása. Példaképen csak a legutóbbi kormányintézkedésnek arról a részéről emlékezünk meg, amely a IviINk fizetési osztálynál kisebb dotá-\ cióju tisztviselői kar illetményeit is megcsorbitotta. holott ezáltal az államháztartás mérlege egyfelől vajmi keveset javul, másfelől azonban az érdekeltek, jogosan elkeseredve, tömegesen jutottak olyan lelkiállapotba, hogy a felforgató elemek részéről könnyen hozzáférhetőkké válhatnak, ha sürgős reparáció nem történik. Adózás. — Adórendszer. A legutóbbi években a pénzügyi kormányzat folyton csak új adók bevezetésén dolgozott és ezek kulcsait oly magasra fokozta, hogy a most bekövetkezett gazdasági helyzetet minden gondolkodó polgár előre sejtette. Nézzük meg pl. közelebbről, hogy hogyan állunk a háztulajdonnal. Az adóköteles házak adója, a pótadók és az egyéb elkerülhetetlen kiadások és költségekkel együtt, a jövedelem 43 %-át teszi ki. A háztulajdon után vagyonadót és a házbérjövedelem után jövedelmi adót kell fizetni, mely utóbbi most 100 %-kal emelkedett s így ma a háztulajdon utáni adó a bruttó házbérjövedelemnek az 55 %-a. Ha figyelembe vesszük az általános 5 %-os házbérveszteséget, az 50 %-ig jelzálogkölcsönnel megterhelt ház 10 év múlva a mai birtokos kezében vagyontárgyat már nem jelenthet. Ugyanilyen, sőt még ennél is megdöbbentőbb példák hozhatók fel a mezőgazdaság terén is! Joggal mondhatjuk tehát, már csak az itt felhozott példák alapján is, hogy egész adózási rendszerünk úgy az egyszerűsítés, mint az adómorál szempontjából radikális reformra szorul, mert a legnagyobb anomáliák az adózás terén tapasztalhatók. Maguk az adótisztviselők panaszkodnak a képtelen, sokszor, ellentmondó rendeletek tömkelegé miatt. Ha a megadóztatási lehetőségek kigondolására pazarolt erőkifejtések tizedrésze fordíttatott volna a termelés fokozását célzó problémák megoldására és az adóalany boldogulásának előmozdítására, — ha az adóbehajtás adminisztrációjában alkalmazott szerveknél tapasztalt ipar- kodás, rend és gyorsaság a polgárság ügyes-bajos dolgait intézni hivatott más adminisztrációs szerveknél is meglenne: a független, szabad polgárságnak több ideje lenne hasznos, küzdelmes munkájának elvégzésére. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása céljából ____ mos t tervbevett adóemelések révén lényegesen kevesebb adó fog a valóságban befolyni — s ez hamarosan tapasztalható is lesz — mint amennyi eddig befolyt. Az adóemelések folytán általánosságban mindig bekövetkezett a forgalom csökkenése s ennek természetes folyományaként a közvetett adónak a csökenése is és így az állam bevételeinek kisebbedése, ha intézményesen ugyanakkor nem történik gondoskodás a termelés és a kereseti lehetőségek fokozása tekintetében. Mai adózási rendszerünk elodázhatatlan megreformálásának lehetetlenné kellene tenni azt is, hogy a becsületes bevalló károsodjék, amint azt már előbb is jeleztük, a hamis bevallásokból eredő adójövedelem csökkenésnek ellensúlyozása címén irreálisan magasra szabott adókulcs miatt. A mai, körülbelül 40 féle adónem tarthatatlan. A polgárság mai lelki diszpozíciója mellet bárminemű adóemelés elhibázott dolog! Pedig sajnos, látjuk, hogy éppen ez történik. Nem szabad már az elégedetlenséget íokozni! Ez legalább is politikai, taktikai hiba. Németországban például ma a „Das grosse Deutsche Wirtschaftsprogramm“ keretében a házbéradónak 25 %-kal való leszállítása van tervbe véve, hogy ezáltal a lakbérek kb. 11 %-kal csökkenthetők legyenek. Az adózás reformját illetőleg egy, részben kollektiv termeléssel összhangzásban álló tervezet áll összeállítás alatt, melyet ugyancsak ennek az egyesületnek az útján szándékozunk az érdekelt egyéb testületekkel együtt a kormánynak a közeljövőben átnyújtani. E tervezet révén az egész adóadminisztráció lényegesen csökkenthető és az adózó polgárság számára is érthető és elfogadható lesz. Belső gazdasági életünknek újabb, elkerülhetetlenül szükséges berendezése mellett, természetesen számot kell vetnünk a legtöbször igazságtalanul reánk mért külföldi kötelezettségekkel is. Ehhez képest, kényszerűségből, okvetlenül pénzegységekkel kell operálnunk. Abszolút értékű belső pengő Kifelé a nemzetközi egyezmények által megszabott arany pengővel, amely egyébként, köztudomás szerint, az egész világon most járja vitustáncát, - befelé azonban az abszolúte értékálló belső pengővel kell dolgoznunk, amelyet, amint azt a későbbiekben igazoljuk, jogosan nevezhetünk majd el „Termelési pengőnek“, vagy „Belső pengőnek“. A belső pengő bevezetésére, belső kölcsön formájában, a következő reális alap és lehetőség kínálkozik. Csonkahazánk nemzeti vagyonának itt fi- gyelembeveendő értéke cca. 20 milliárd pengő. A belső pengő céljaira a nemzeti vagyon 5 %-a, vagyis minimum 1 milliárd belső pengő volna igénybeveendő ingatlan bekebelezés alapján. Ez az egymilliárdos belső kölcsön „4 %-os termelési kölcsönkötvény“-ek formájában lenne a tehermentes, vagy csak mérsékelten megterhelt ingatlan vagyontárgyakra, megfelelő (progresszív) kataszter alapján, betáblázandó, az ingatlan értékének a forgalmi érték alapján való reális becslése alapján, azonban semmi esetre sem olyan becsléssel, aminőnek alapján a kormány által a múltban nyújtott, sokszor behajthatatlanná vált kereskedelmi vámhitelek engedélyeztettek. Az ingatlanérték legfeljebb 25 -ig vehető igénybe. Az ilyképen legalább négyszeresen fedezett „Termelési Kölcsönkötvény“-ekre a Nemzeti Bank, megfelelő szerve révén, megfelelő pénztárjegyeket, pl. „Termelési Pengőt“ hoz forgalomba. Ilymódon semmiféle iniláció nem támadhat, mert a kibocsátandó pénznem, mint csereeszköz, az aranyvalutanúi sokkalta nagyobb, reális belső fedezettel bír és mivel csak az ország belső viszonylataiban lesz használatos, ellene a külföld sem tehet kifogást. Egyébként legújabban Németország is ilykepen gondolja cl a belső «termelés fokozásához szükséges tőkéket belső forrásokból meríteni a „Grwulmárlta" bevezetésével. A belső pengővel az ingatlantulajdonosok is jól járnak, mert az amúgy is valamifcleképen jövedelmező ingatlanuk, ház- vagy földbirtok, hasznát a normális hozadékon felül, munka nélkül, 4%-kai fokozzák a betáblázott és semmiféle kockázatot nem jelentő „Termelési Kölcsön- kütvény“-ek révén, mert az ezen kötvények alapján forgalomba hozott pénznem: csereeszköz, kellő fedezet, illetve biztonság mellett bocsáttatik a termelés rendelkezésére. Ha a háború alatt, a győzelem reményében, tisztán a rombolás céljára 7 milliárdot tudott hazánk lakossága hadiköicsönök útján áldozni, akkor hisszük, hogy ma az építés s a haza minden polgárának jóléte és az exisztenciák biztosítása érdekében,, a munka győzelme reményében, semmiféle kockázattal nem járó 1 milliárd előteremthető lesz! A belső pengő bevezetésével 1 milli- árd értékű ma holt tőkének minősíthető vágj öntetei válik élő. mozgó tökévé és biztosít évente az ingatlantulajdonosoknak 40 millió új jövedelmet, Illeték- és adómentesen, mert az egész elgondolás illeték- és adómentességet tételez fel! Tekintettel arra, hogy a termelési pengő fedezete legalább négyszeres, annak mennyisége, a szükség mérvéhez képest, 3 milfiárdig fokozható. A kellő előrelátással, fokozatosan megindítandó magán- és köztermelési fogamat mellett azonban az időközben keletkezett hozamok révén, a gazdasági vérkeringés utjain visszaáramló pénz révén, a maximális mennyiség forgalombahozatalára sor nem kerülhet. Tekintettel továbbá arra, hogy a jelenlegi uranypengö csupán külföldi relációkra és a jelenlegi, megtorpant gazdasági viszonylatoknak, hitéleteinek liquidálásáru korlátozott eszköz, semmiféle káosz nem támadhat, mert elgondolásunk szerint a termelési pengő bevezetését egyelőre 8—10 évre tervezzük, mely időpontig a nemzetközi viszonylatu „aranyvaluta“ sorsa biztosan eldől, akár a tervbe vett európai vámunió, akár egyéb átalakulás révén, amikor már nem lesz szükség arra, hogy kifelé különbséget tegyünk a mostani „aranypengő“ — és az itt javaslatba hozott „termelési pengő“ között. A belső kölcsön rendeltetése A most előadott elgondolással előteremthető 3 milliárd belső pengőnek maximum egyharmada az államháztartás radikális rendbehozására, az állami pénzműveletek iránti bizalom helyreállítása érdekében a kispolgárok hadikölcsönének részben valorizált visszafizetésére lenne fordítható, az államháztartás kereteinek ésszerű, részben fokozatos leépítése és szűkítése mellett; cgymilliárddal a fennálló súlyos hiteleket konvertálnék 4 %-os kamat alapon; 1 milliárd pedig, az azonnal megindítandó hasznos magán- és közmunkákba való befektetésekre lenne fordítandó, ugyancsak 4 % kamat inellett, hosszúlejáratú, 50 éves kölcsönnel, évi % %-os törlesztéssel, 100 %-os árfolyam mellett és legfeljebb V» %-os költséggel úgy, hogy ez a beruházási kölcsön 5 %-nál drágább nem lenne, vagyis olyan, mint az a háború előtt is volt. Az ilykepen gyümölcsözően elhelyezeti hiteltökének a jövedelmezősége^ mindenkor biztos, mert minden termelési ágban, kereskedelmi és ipari ténykedésben is, mindenkor biztosítható 5 % a tőke számára. Az ennél nagyobb jövedelmezőség azonban, természetszerűen, a kölcsöntőke beléríékét sorvasztja. Ma a magángazdaságban a 12 %-os kamat dívik a reális 5 % helyett. Ebből az következik, hogy minden befektetett tőke a belértékéből évenkint 12—5=7 %-ot vészit. A mai kapitalisztikus termelő rendszernek a legtöbb baja tehát be- bizonyíthatóan a túlzott kamattételekben leli magyarázatát. Hasznos beruházások Tekintettel ^ arra, hogy csonkaha- a zánk gazdasági életének tengelye a v mezőgazdaság, a hasznos beruházások • szempontjából - ^ elsősorban a mezőgazdasági tér- s; melés rendbehozására. le illetve fokozására és a szükségletekhez alkalmazkodó berendezésére és k irányítására van szükség, természete- n sen az ipar és a kereskedelem érdekeivel összhangzásban. A mezőgazdasági racionális gazdálkodásra nézve értékes útmutatásul te szolgálhat ugyancsak az Országos Me- ni zőgazdasági Kamara legutóbbi évi je- ti lentése. mely a mezőgazdaság összes h< ágazatairól hű képet ad és arról pontos statisztikát állít össze. A hasznos beruházásokkal és munkaalkalmakkal Kaáfi Károly „A magyar alföld“. „Az alföld problémája“ és az „Erdőgazdáságpolitikai kérdé- . sek“ című. — továbbá Sajó Elemér * „Vizeink fokozottab kihasználása és az s újabb vízügyi politika“ című komoly emlékirataikban foglalkoznak behatóan és részletesen. Az ezen forrásművek alapján ösz- szeállított és azonnal folyamatba tehető, enyhe tél esetén nagyrészt még a a téli időszakban is kivihető hasznos beruházások összege cca. 100 millió P 1 Ehhez jönnek a leg- > utóbbi Magyar Országos £ Mérnöki Kongresszuson javaslatba hozott magán- z és közmunkák cca_; 60 millió P t Kivitelre alkalmas ipari r cikkek gyártására befek- 1 tethető 30 millió P r Városok és egyéb közü- letek üzemeinél befektethető ugyancsak cca 50 .millió P A meglévő és még létesítendő uj autóutak mentén, megfelelő helyeken, az idegenforgalom eme- * lése, a hazai lakosság itt- i £ honi nyáraltatása érdeké- j c ben szükséges egészség- ügyi berendezések, közép szállodák, szanatóriumok ! 1 és üdülőtelepek létesi- I r tése cca. 30 millió P | Szükséglakások és családi otthonok létesítése kapcsán megindítható építkezési tevékenység révén cca 60 millió P | Nemzetközi építőipari s és lakberendezési kidlli- tán rendezése a fővárosi l kiállítás területén, végle- í ges jellegű felépítmények- r kel, a lágymányosi tó \ szabályozásával és így egy, a Duna szűrt vizével állandóan felfrissített állóvíznek viziünnepé- lyek, sport és strandfiir- dőzés céljaira való létesít tésével cca. 10 millió P ] Háziipari és iparművészeti cikkek előállítása a belső szükséglet és a kivitel céljaira cca 20 millió P Számításba vehető kultúrintézmények, a színészet, az irodalom, a képzőművészet stb támogatására cca ' 10 millió P Fontos beruházási lehetőség és munkaalkalom kínálkozik a közoktatás terén is. Nevezetesen fontos feladat a később községekké alakuló alföldi tanyák részére elemi iskolák további építése és a vidéki egyetemeinknek mai helyzetünkhöz képest túlméretezett fejlesztése és istápolása helyett, inkább gazdasági középiskolák, különféle szakiskolák és kísérleti állomások létesítése. Ugyancsak fontos további teendő a kellő körültekintéssel és megfontolással • kisajátítandó területek észszerű felosztása próbagazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakításával, a próbagazdálkodásokon intenzív gazdálkodás bevezetésével, kellő felszereléssel ellátva, mely gazdaságok azután idővel a bérlők tulajdonába mennének át. Általánosságban a hasznos beruházások terén elsősorban olyan munkálatok veendők figyelembe, melyek egyrészt befejezésük után azonnal hasznot hajtok, másodsorban pedig olyanok, melyek lehetőleg csak Itthon meglevő és előállítható anyagokat használhatunk fel, tekintettel arra, hogy eleinte a külföld bizonyos fokig bizalmatlan lesz még a tervbe vett országos akcióval szemben, ami a legutóbbi évtizedben helytelen és a lehetőségekkel nem számoló gazdálkodás folytán érthető is lenne. A hasznos beruházásoknak még részletesebb felsorolásától a jelen előadás keretei miatt e helyütt el kell tekintenünk. Munkadíjelőleg Figyelemmel arra, hogy a küszöbön álló tél előtt nein lehet minden tervbe vett munkát azonnal megindítani, a tényleg rászoruló munkanélkülieknek munkadíjelőleg lenne folyósítandó. Ezt az előleget az az illetők később kamatmentesen, bármely munkahelyen, letörleszthetnék, vagyis ledolgozhatnák. Feltétlenül helytelennek és a dolgozók önérzetét aláásónak tartjuk az úgynevezett „munkanélkülisegélyt." Ehelyett inkább adjunk a dolgozóknak várakozási illetményt, melyet később jog ledolgozni. Végrehajtások felfüggesztése Nagyon fontos államérdek, tekintettel a vidék közhangulatára, hogy az összes mezőgazdasági vonatkozású tartozásoknak 5%-os amortizációs kölcsönre való konvertálásán kívül _ az ors zág területén az összes végrehajtások és a végrehajtások előkészítését szolgáló költséges jogi eljárások 1—2 évre felfüggesztesseuek. Ez, az adott helyzetben, a hitelezőnek és az adósnak egyforma érdeke. Tapasztalat szerint ugyanis a dobra kerülő ingók vagy ingatlanok, a felvevőképesség csökkentett volta miatt a reális értéknek csak egy csekély hánya- dtiCrt adhatók el, de a dolgozó egyén az ilyen árverések miatt igen sokszor elveszti a létfenntartáshoz szükséges legelemibb eszközöket is anélkül, hogy a hitelező megfelelő kielégítést nyert volna. Ez pedig nem lehet érdeke a hi- lelőznek és még kevésbbé az államnak. Közvetítő kereskedelem letörése Ugyancsak az általános közhangulatra való tekintettel a magángazdálkodás, illetve az egyes termelő ember elgelemibb érdekeinek megóvása és biztosítása szempontjából, hogy verej- tékes munkájának gyümölcsét elsősorban és a megérdemelt arányban ő élvezhesse, ugyancsak radikális intézkedéseket kell tennie az államhatalomnak az elfajult közvetítő üzérkedésnek. — ennek a munka- és fáradságnélküli, sokszor erkölcstelen harácsolásnak a teljes letörésére, amely a termelő és fogyasztó közé fu- rakodott. Ennek az üzérkedésnek nemcsak a termelő és a fogyasztó vallja kárát, hanem a hivatásos kereskedelem is. Kartelíulkapások\ A köz érdekében újból hangsúlyozzuk a karteltulkapások megfékezését, mert nem engedhető meg, hogy magánérdekeltségek, tisztán nyerészkedésből, a nemzet zömét alkotó dolgozók és termelők kizsarolásával és elkedvetlenítésével azok boldogulását állandóan veszélyeztessék, sőt meg is akadályozzák. Tengerhez vezető út Külpolitikai vonatkozásban tagadhatatlanul emelkedni fog csonkahazánk iránt a bizalom, ha a fentiekben előadott észszerű gazdálkodás és hasznos munka az egész vonalon megindul. De külpolitikai vonatkozásban programúiba kell vennünk az ország ama jogos igényének a kielégítését is, — amiket a világháború előtt az akkor tengemél- kül életképtelennek mondott Szerbia érdekében az egész világ hangoztatott, hogy most Magyarország és Ausztria is közbenső vámnéiküli kivezető utat kapjon a tengerhez Fiúméig, illetve Triesztig és ugyanaltkor biztosittassék olyan kereskedelmi kapcsolatok létesítésének a lehetősége is, hogy a gazdasági termények és az ipari produktumok Magyarország és Ausztria között kicserélhetők legyenek. Valószínű ugyan, hogy ebbe az esetleges vámunióba a dolgok természeténél iogva majd Csehország is belekívánkozik. Ez ellen kifogást tenni nem lenne ésszerű, de a csatlakozás csak a szigorú egyenrangúság alapján valósítandó meg. Nemzetközi ellenőrző bizottság A legutóbbi években folytatott gazdálkodás juttatta az országot a mai szomorú helyzetbe és adott alkalmat arra. hogy most újból valamely gyámkodó nemzetközi bizottság lógja felülvizsgálni gazdasági berendezkedésünket az egész vonalon úgy, ahogy az évekkel ezelőtt is történt. Akkor azonban a föld és népünk nem volt eladó- sódva és az ilyen gyámkodó vizsgálat a kegyetlenül megcsonkított országban, közvetlenül a szerencsétlen háború után nem lehetett megszégyenítő. Az akkori ellenőrzés jogosult jóreményekkel hagyhatta el, a látható feleslegekkel és tartalékokkal rendelkező országunkat. De ma eladósodott földet és népet talál itt a behívott bizottság és nem hisszük, hogy az illetékesek arcpirulás nélkül tudják majd magyarázatát adni annak .amiért idáig jutottunk ... • Ezt a sorsot büszke magyar népünk nem érdemelte meg és kétszeresen fáj, hogy saját véreink döntötték ebbe a nehéz helyzetbe. De ha annyi erőfeszítést és kitartást tanúsítunk ezentúl a talpraállásban, mint amilyen könnyelmű bizalom mai, ölhetett kezekkel, tétován szemléltük az utóbbi években történteket, akkor hazánk szent földjén, okosan gazdálkodva, nem lesz éhező és munka- nélküli ,de a Mindenható segítségével, ismét erős lesz hitünk és bizodalmunk a magyar jövőben! . . . A Budai Napló kiadása.
