Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-10-06 / 1059. szám
Budai Napló Melléklete C** ■ J _______- .j LyB_ —7h m^ Sürgős feenook a köz- és magángazdaság talpra állítása érdekében Gyakorlati útmutatások A „Magyar Mérnök és Épitész Egylet* szeptember hó 28-án tartott egyetemes ülésén előadta: Tischer József kir. tan. műépítész. Az általános helyzet és annak okai Az ország súlyos gazdasági helyzetével ma már mindenki tisztában van és azt is érzi mindenki, hogy a bajok sürgős orvoslása érdekében azonnal célravezető cselekedetekre van szükség. A fennálló bajok eredete, — a legelemibb ismeretek és kellő meggondolás nélkül létrejött békediktátumokon kívül, — főképpen kát fontos körülményre, úgymint: arra a világjelenségre, hogy a kapitalisztikus gazdálkodás a változott viszonyokhoz megfelelően még nem tudott alkalmazkodni, helytelen állami belső gazdálkodásra és a magángazdaság tényleges helyzetével nem számoló és a való tényekkel és teljesítőképességekkel ugyancsak nem számoló államháztartási ke .'etek tíil- méretezettségére vezethető vissza. A békediktátumok megváltoztatásához szükséges kényszerítő körülmények ma még nem alakultak ki olyan mérvben, hogy a győztes államokat a szerződéseknek a józan ész alapján való megváltoztatására rábírni lehetne. E téren még a várakozás álláspontjára kell helyezkednünk. Az egész világ kapitalisztikus termelési rendszerének átalakulása viszont köztudomás szerint folyamatban van. Ennek az átalakulásnak a mérvét, annak különféle mozzanatait és végleges kialakulását, automatikusan, számos tényező irányítja és végeredményben, amint azt a történelem gazdasági vonatkozásokban is igazolja, ez a természetes átalakulás bizonyos idő múlva nyugvópontra fog jutni. Ebbe a kérdésbe való beavatkozás vagy annak taiglalása tehát pusztán akadémikus elmélkedés lehet. A inai súlyos helyzet előidézésében elvi- latiiatatlanul nagy szerepe van egyfelől Amerika követelésének, másfelől pedig rranciaország magatartásának. Amerika ugyanis a háború viteléhez nyújtott kölcsönöket visszaköveteli, holott ehhez legalább erkölcsi joga nincsen. A szóban levő kölcsöntőkét Ameri* ka rombolás céljaira folyósította. A rombolásban maga is résztvett s így közvetve és közvetlenül is segédkezet nyújtott az egész emberiséget sújtó, szinte helyrehozhatatlan károsításokhoz hiszen a háborús pusztítások révén mindenki számára felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi értékek vesztek el. Csakis nemes értelemben vett produktív célokra kikölcsönzött tőkék visszakérésére 'van bárkinek is fer- kölcsi joga! Ezt Amerikának előbb-utóbb be kell látnia és;a háború alatt a háború céljaira folyósított hiteleket maradék nélkül el kell engednie. Franciaország'önző viselkedése pedig a háború előidézésének elősegítésében és a háború liquidálásában gyökerezik. A nagy entente legfélelmetesebb szövetségese ugyanis Oroszország volt. Az orosz „gőzhengert“ pedig Franciaország szerelte fel már jóval a háború előtt cca 20 milliárd aranyfrank hiteltőkével. Az orosz gőzhenger azonban a háború vége előtt megtorpant s az entente Oroszország nélkül vitte tovább és fejezte be a háborút és a szajna- menti békét is Oroszország nélkül, sőt ellene kötötte meg. Elvették Oroszországtól, a volt elsőrangú szövetségestől, Finnland, Livland, Esztland, Kurland. Lengyelország és Beszarábia területeit és hagyták OroszAz államhatalom azonban, a rnaga közismerten szövevényes intézményeivel és a sok tekintetben elhibázott múltnak hibáival terhelten csak úgy képes ezeknek a lépéseknek megtételére, ha az e célra megszervezett társadalom is az államhatalom leghat- hatósabb támogatására siet és pedig úgy erkölcsi, mint anyagi vonatkozásban és, ha kell, a cselekvés terén is! A Magyar Mérnök és Építész Egylet, ez az európai színvonalon álló testület, melynek tagjai sorában az egész világon elismert számos szaktekintély foglal helyet, elsősorban hivatott arra, hogy az ország magán- és közgazdaságának talpraállításához szükséges módokat és eszközöket kutassa és azokat megjelölje s a módozatokat a fegyelmezett gondolkodás és a mathematika csalhatatlan számvetése segítségével felülbírálva, bocsássa eszközül a kormányhatalom rendelkezésére. Ebben a fontos, országmentő munkájában esetleg oly cselekedetekre, illetve intézkedésekre is lehet szükség, melyek az ország egyeteme érdekében egyesekre talán sérelmesek is. A gazdasági helyzet ugyanis sok tekintetben az elfajultság jeleit mutatja s így bizonyos vonatkozásokban nem mellőzhetők esetleg oly intézkedések, amelyek normális körülmények között talán túldrasztikusnak tetszenének. Ma ott tartunk, hogy gyorsan és erélyesen kell cselekednünk, mielőtt még a kenyérnélküli tömegek a felforgatók eszközeivé válnak! országot a bolsevizmusba sülyedni. Rossz lelkiismeretűk miatt nem merik segíteni Oroszországot, mert ha talpraállítják, számon kéri tőlük az elrablott országrészeket. Viszont, ha Oroszországban a mai helyzet többé-kevésbbé fennmarad, állandó lesz a bolsevizmus réme, az egész világ állandó gazdasági lázban, krízisben marad és előbb- utóbb megindul (sőt már meg is indult) a versengés a bolsevisztikus gazdálkodás és kapitalista gazdálkodás között. Franciaország tehát azt hiszi, hogy ha gyűjti az aranyat, megtarthatja mai hatalmi pozícióját! Pedig téved, mert világrevoluciót nem lehet arannyal leszereni. Ezt a történelem már sokszor igazolta és minden rendezésben cőbb-utóbb az erkölcsi erők jutnak döntő szerephez. Az igazságnak tartozunk annak a reánk nézve kedvező fordulatnak a megállapításával és tudomásulvételével, hogy Franciaországban ma már a jobb belátás és az igazságosabb megértés kezd hazánkkal szemben érezhetően erősödni. És ha majd az imént említett kétféle gazdasági világ közötti harcnak a sorsa eldőlt, akkor dől cl a sokat hangoztatott és várva várt „Revízió“ kérdéses. Az út odáig még igen hosszú lehet. igaztatanul megcsonkított hazánkban tehát be kell rendezkednünk addig is egy, bár szerény,1 de emberséges megélhetésre. Ki kell egyensúlyozni anyagi és lelki erőinket és gyarapítanunk kell azokat a „leszámolás“ idejére, mély, hitünk szerint, előbb- utóbb elérkezik. A helyzet azonban ma csonkahazánkban az. hogy 8 millió ember, egynéhány száznak a dologhoz való nem értése miatt, göndíerh’es s bizonytalan életet kénytelen élni. A háborús kataklizmáktól idegrendszerében megrendült és az azutáni időkben átélt zavaros, bizonytalan és állandó meglepetések következtében előállott károsodások és eladósodások folytán az önbizalmát vesztett polgárság mély apátiába merült. Különösen az utóbbi években, a polgárság bizalmának és öntudatának fejesztése helyett ennek éppen az ellenkezője történt s ez volt főképpen az oka annak, hogy a rossz gazdálkodás ellen a polgárság erélyesen tiltakozni nem tudott. Az eddigi gazdasági rendszer helytelenségét bizonyítja a többi között az is. hogy ,'a inunkaalkájmak csökkentek. Pedig csak haszhothájtó! céltudatos, 'a nép Jólétét, a higiéniát előmozdító, a nép minden rétegének anyagi és erkölcsi gyarapodását szolgálni alkalmas befektetéseknek az eszközlése és a mindenféle hangzatos jelszavak mögött rejtőző, haszontalan befektetésektől való szigorú tartózkodás mellett lehet elérni azt, hogy a magyar nép egyeteme belátható időn belül emberséges életet élhésen és az országban erős, lendületes, hasznos gazdasági élet fejlődhessék. Szűnjék meg ebben az országban a kolduskenyér, de egyúttal a mammut-jövedel- inek fogalma is! Csonkaorszíkunk lakosságát súlyosan érintő helyzetünkön tehát' feltétlenül segíteni kell, de a segítéshez szükséges összes kellékek felismerésén kívül a legfontosabb teendő az, hogy minden intézkedés az erre legalkalmasabb módon a legnagyobb szakavatottsággal, de a legsürgősebben tétessék folyamatba. Legsürgősebb teendők Ennek megákadályozására az egyedüli célravezető eszköz az elégedetlenség okainak a megszüntetése. Ehhez pedig három dolog szükséges: 1. a tömegek foglalkoztatása, 2. minden egyén számára legalább a létminimumnak a biztosítása és 3. a nemzet jövőjében való hitnek és bizalomnak a visszaállítása. Ennek a 3 kelléknek a biztosítására pedig megfelelő munkaalkalmakat és ehhez megfelelő mennyiségű pénzt vagy fizetési eszközt kell előteremteni. Gazdaságpolitika A munkaalkalmakat az egész ország területére vonatkozó tervezet alapján, egyöntetű, átfogó, a célbavett teendők természete szerint rövidebb vagy hosszabb időre beosztott gazdasági Programm alapján hasznos befektetések utján kell megteremteni, természetesen a már meglévő gazdasági berendezéseknek kellő figyelembevételével, illetve ezeknek szükségszerű csökkentésével vagy fokozásával. Utóbbiaknait elengedhetetlen kelléke, hogy a ténykedés és intézkedés alapját a való gazdasági helyzetnek minden vonatkozásban alapos ismerete, a leggondosabb körültekintés és a kellő előrelátás képezze. A helytelen összetételű avagy a békebeli Magyarország kereteihez mért iparvállalatok, üzemek, akár államiak, akár közüzemek, akár magáuüzemek, a felállítandó gazdasági általános Programm célkitűzéseihez méretezendők vagy alakítandók át, úgy mezőgazda- sági, ipari és kereskedelmi, mint adminisztratív téren, mert csak így képzelhető el az állandó, harmonikus, a terményeket vagy iparcikkeket helyesen elosztani, felhasználni vagy kül; földre szállítani tudó tevékenység hasz" uossága. A gazdasági életet minden vonatkozásában az ország területéhez, szükségleteihez és Igényeihez, nemkülönben a környező államok összetéte léhez, azok szükségleteihez alkalmazkodva és azok gazdasági berendezéseinek figyelembevételével kell működésbe hozni és működésben tartani. Természetesen mindig szem előtt tartsuk azt, hogy a külfölddel való viszonyunkat az ideálisan vett nemzeti érintkezés kereteiben, úgy gazdasági, mint politikai vonatkozásokban állandóan javítsuk. Olyan nemzetgazdasági politikát kell folytatnunk a legaprólékosabb részletekben is, hogy ez a külföldnek irántunk való megbecsülését eredményezze. Ezen az úton a legnagyobb következetességgel, de elsősorban kereskedelmi becsületességgel állandóan meg is kell maradnunk. Minden tevékenységünknek mindig olyannak kell lennie, hogy az illető ágazatba befektetett anyagi tőkék meghozzák a megfelelő gyümölcsöt addig a fokig, amely a tőke kamatozásának és törlesztésének megfelel. Ebben a vonatkozásban minden hibás elgondolású vagy idejét múlt vagy a körülményekhez és lehetőségekhez nem alkalmazkodó üzem kimélet nélkül megszüntetendő. Ilyenekkel ma - sajnos - nagyszámban találkozunk. A közelmúltban elrendelt bankzárlatot is tulajdonképen a rosszul méretezett ipari üzemek A munkanélküliség nagy, de ma még nem öltött ijesztő arányokat, ha azonban a dolgok így mennek tovább, rövid hónapok alatt nagyobb tömegek lesznek munka nélkül. Ezt pedig feltétlent) n^ey kell akadályozni! Minden államberendezkedés létérdeke az, hogy a lakosság munkával állandóan el legyen foglalva és hogy kellően táplálkozhassál Különösen válságos gazdasági időkben fontos ez még akkor is, ha ideig-óráig hasznot nem hajtó foglalkoztatásról van szó. Ezt bővebben fejtegetni felesleges. Sajnos, a helyzet ma már az, hogy nemcsak - a szegénysorban élő tehetetlen és gyámoltalan tömegek aggódnak a jövőjükért, hanem a relative jól szituáltak sem látják azt biztosítottnak A ma fennálló bizalmi krízisnek ez a körülmény a legfőbb oka! A tömegek nagyon türelmesek és igénytelenek is tudnak lenni a jövőbeni célok érdekében, ha helyesen kitűzve látják maguk előtt ezt a célt és világosan látják egyúttal a célhoz vezető útakat is, bármilyen hosszúak és rögösek is legyenek azok. Csak egyben kell feltétlenül biztosaknak lenniök, abban t. i„ hogy az őket vezetők minden önzéstől mentesek! Kiegyensúlyozatlan gazdasági viszonyaink mellett átmenetileg az államnak kell gondoskodnia a szükséges nyersanyagoknak, élelmi cikkeknek és a szükséges üzemi- és hiteltőkéknek az előteremtéséről és ezeknek helyes elosztásáról. Az első pillanatra „szocializálásnak“ látszik, a valóságban azonban inkább az, hogy az eddigi hibás intézkedéseket csak egyetemleges, átfogó, helyes intézkedésekkel lehet jóvátenni rövid időn belül, amíg a tömegek a türelmüket még el nem veszítették. De ez intézkedések keretében is a maguk lábán járni tudó, jobb helyzetben levőkön szintén segítsünk legalább azzal. hogy őket élni hagyjuk és munkásságukat sokszor helytelenül hozott vagy alkalmazott rendeletekkel ne zavarjuk és ne korlátozzuk teherbíró képességükön lelüli közszolgáltatásokkal és közterhekkel. Megdönthetetlen igazság, hogy a munka az ország és a nemzet életforrása, a tétlenség pedig ezeknek a sorvasztó- ja és megölője! . . . A helyes munkamegosztás érdekében a mai gazdasági viszonyok között az államnak az ügyekbe bele kell nyúlni, de korántsem addig a mértékig, ahogyan azt a marxizmus képzelte,hanem csupán addig, ameddig ezt az észszerűség és a magángazdálkodás talpraállí- tása szükségessé teszi. Kartelek A kartelek kapzsi, hazafiatlan és embertelen ténykedését meg kell szüntetni Kartelt vagy monopóliumot csakis az államnak van joga alkotni, de annak is csak bizonyos kivételes esetekben, a polgárság összességének érdekében. okozták, amelyeket bizonyos bankok túlontúl istápoltak s melyeket a bankok nem csupán fi- nanciroztak, hanem amelyeket, elég helytelenül, mint kockázatos vállalatokat, magukba felszívtak és ezzel letértek a tulajdonképeni hivatás, a rendeltetésszerű bankműködés teréről. Ezen a téren tehát minden személyi vonatkozást, károsodást vagy érdeket figyelmen kívül hagyva, rendet kell teremteni és a dolgokat a helyes mederbe terelni. Ezeket a a küzködő üzemeket az anyáskodó bankintézeteken keresztül radikálisan át kell szervezni, az adott helyzetnek és a szükségességnek megfelelően ki kell bővíteni vagy esetleg megszüntetni. Ebben az irányban az első lépés az egyes vállalatoknak reális és helyes felbecslése, nehogy a helytelen felbecslés az érdekelt bankintézetek mérlegeit állandóan bizonytalanná, legtöbbször irreálissá tegye. Az államnak ebbe a kérdésbe kíméletlenül kell belenyúlni, minden egyéni érdek félretolásával és pusztán az állam- illetve közérdeket tartva szem előtt és a vállalatokba, bankokba, illetve részvényekbe, de főképen a betét gyanánt bizalommal elhelyezett tőkék tulajdonosainak nem állami kölcsönökkel, de szigorú törvényes intézkedésekkel kell segítségére, illetve megmentésére sietnie, mert csak így képzelhető el a jövőben a tőkeképzés és a szükséges takarékossági szellemnek újbóli meghonosodása és megerősödése. Ezen a téren az államnak kell előljámi és mindenkor neki magának is szigorú puritán segítő szervnek és becsületes adósnak is kell bizonyulnia! Magánosok soha se alkothassanak kartelt az államban embertársaik kifosztására Munkanélküliség A munkanélküliség észszerű gazdálko- dással és illetéktelen egyéni jövedelmeknek teljes kizárásával, megszüntethető. Angliában pl. a munkanélküliségét elkerülni nem sikerült, de csak azért nemi mert nem számoltak a természetbeni jóvátételi szállítmányok káros hatásával és a domíniumok időközbeni meg" mozdulásával, ami miatt az anyaország gyártmányai elhelyezhetők nem voltak. De egyébként nem célszerű az angol és általában a nyugati államok példáit a mi viszonyainkkal összefüggésbe hozni, mert sokszor téves következtetések levonására adnak alkalmat. Az angol munkásviszonyok ugyanis egészen mások. Ott a munkás higiénikusan, családjával 4-5 szobás, saját lakásában lakik és legfeljebb munkanélküli, de nem szegény. Nálunk ellenben tömegesen laknak rossz lakásban, sokszor lerongyolódva és nincstelen sórban! És Anglia mégis munkanélküli segélyeket adott, mi pedig a mi tömegeinknek kellő munka- alkalmakat sem tudunk nyújtani! Ezt az állapotot tehát, bármily áldozatok á- rán is, meg kell szüntetni, de nem szavakkal, hanem azonnali tettekkel! A szükséges intézkedéseket azonban csak olyan férfiak vállalják, akik a teendőkkel tisztában vannak, tudják, hogy mit cselekszenek és akik ezt a felelősségteljes munkát legmesszebbmenő felelősséggel és a következmények elől való kitérés nélkül , férfiasán vállalni hajlandók és vállalni tudják. Ennél a pontnál, szinte önkéntelenül, ki kell térnünk, már a túlméretezett adminisztráció egyszerüsíténe okából is, annak a megdönthetetlen tételnek a leghatározottabb leszögezésére és hangsúlyozására, hogy szakmunkák élére és vezetésére kizárólag csak megielelő szakemberek állíttassanak. Ugyanez áll a sokat hangoztatott idegenforgalomra is. Idegenforgalom csak ott van, ahol természeti szépségek, vagy történelmi műemlékek, vagy nívós, modern, tanulságos alkotások pihentetik, gyönyörködtetik, vagy szórakoztatják a vándort és ott ahol kényelmet, jó ellátást nyújtanak aránylag olcsó áron. Csonkamagyar- ország számos részén még mindig találhatók1 erős vonzó erővel biró természeti kincsek, de ezeket sokszor nem tudjuk kellő rutinnal bemutatni, vagy nincsenek kellően feltárva. Ellátás és kényelem tekintetében pedig igen sok még a kivánni való, nemcsak a külföldi, — de a magunk szempontjából is. Idegenforgalmat legjobban úgy lehet propagálni, ha néni hozzáférhetetlen helyeken és nagy távolságokban mert szakmunkáért csak szakember vállalhat felelősséget. Hitelélet Minden gazdasági életnek alapfeltétele az egészséges és okos hitelélet. Az arany jelenléte nem fontos s így, mint a gazdagság fokmérője, esetleg figyelmen kívül is hagyható, amint azt a legutóbbi világesemények is igazolják^Az arany felcserélhető oly mérőeszközökkel, amelyekkel éppoly csalhatatlanul állapíthatjuk meg az értékviszonylagosságokat, mint az aranynak nevezett mérőeszközzel. Mindenki előtt ismeretes, hogy nincs olyan foglalkozási ágazat, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, háztulajdon, vagy bármi más foglalkozás, _ (az „uzsora-“ és „kartelipar“ kivételével), amelynél a tőke és a munka együttes eredményeként, normális körülmények között, állandóan 5—8%-nál magasabb tiszta hoza- dékkal számítani lehetne. És mégis a világháború lezajlása után még 13 évvel később is az ingatlanhitel 11—12 %, a mezőgazdasági hitel 11—18 %, az adóhátralékhitel 12 %, a Társadalombiztosító-hátrálékhitel 24 %, mely kamattételekhez még a különféle címen felszámított költségek is járulnak. Ily körülmények között normális gazdasági életről beszélni — frivoli- tás! De ha mindenki tisztában van a mai hitelélet tarthatatlanságával, akkor érthetetlen az, hogy e téren nem történnek már valami erélyes intézkedések! A túlhajtott kamattételek nagysága arányában számtani pontossággal pusztul nemcsak a magán-, de a közvagyon is! E tételnél sem szabad tehát megmaradnunk az „Utánam az özönvíz...“ jelszó álláspontján. Tőkeképződés csak normális kamattételek mellett képzelhető el. Ez áll a normális hitelre nézve is. A normális hitelélet a közgazdaság tápláléka, melynek észszerű adagolása a közgazdasági vérkeringésnek első alapfeltétele! Meg kell értetni a tőkével azt, hogy normális viszonyok között a magas kamatláb a töke értékének biztonságával egyszerű fordított arányban áll. Minél kisebb a kamattétel, annál nagyobb a tőke értékálló képessége. Érje be minden tőkés tőkéjének kisebb jövedelmezőségével és így ő maga csak fokozza nyújtott hiteltőkéjének az értékbiztonságát és ellenálló erejét. A normális gazdasági élet elérése minden polgárnak óhaja s ez áll a tőkével rendelkező polgárra is. Kellő, céltudatos intézkedések mellett bizton remélhető, hogy a tőke birtokosai, saját érdekükben is, kellő belátást és méltá- nyolást fognak legalább ebben az országban tanúsítani. Külkereskedelem Szükséges továbbá, hogy közgazdaságunknak a fundamentuma külkereskedelmi mérlegünk aktív volta legyen. A magyar búza, a magyar bor, a magyar gyümölcs, a magyar baromfi és tojás, a magyar ló, a magyar vad, csupa világhírű cikk! Ezeket észszerűen termelve és a küliöldön forgalomba hozva, rövid egynéhány év alatt a pengővaluta jobb lehet a terméketlen, hegyes völgyes Svájc valutájánál. De nem állami inézményekkel, borházakkal és egyéb erre alkalmatlan berendezésekkel bonyolítsuk le az exportot, hanem magyar kereskedőinkkel, magyar becsülettel, s akkor visszaállítható lesz a külföldön a magyar produktumok iránti bizalom. Az export fejlesztésére nézve a Mezőgazdasági Kamara jelentései adnak kellő tájékoztatást. Bizonyos kiviteli , tételek 5—10-szeresre emelhetők. E tételek részletes felsorolásához azonban a jelen előadás keretei nem elegendők, de oly terményeink és cikkeink révén, amelyek a szerencsés és speciális magyarországi klimatikus és talajviszonyok folytán utolérhetetlen minőségben csak hazánkban termelhe- tök, külkereskedelmi mérlegünk 2—3 éven belül 80—100 millióval javítható. eszközlünk, a jövedelmezőség minden lehetőségét nélkülöző befektetéseket, hanem ha a főforgalmi utak mentén és turisztikai szempontból érdekes, szép helyeken észszerűen oly berendezéseket létesítünk, amelyek az ott tartózkodást kellemessé és olcsóvá teszik. A magyar helyeket külföldiek, Budapest és egynéhány vidéki hely kivételével, alig látogatják, legtöbbször ugyanazon oknál fogva, amiért az illető helyeket maguk a magyarok .is kerülik. A vidéki szállodák nívója, a vidéki fürdők ellátási viszonyai, kevés kivétellel, rosszak. Itt tehát az idegenforgalom emelésére irányuló minden törekvés meddő marad mindaddig, amig berendezkedésünket, a munkanélküliség megszüntetésének elhatározásával egybekapcsolva, A társadalom megszervezése a kormányhatalom támogatására A tömegek foglalkoztatása Idegenforgalom
