Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-10-12 / 1010. szám

Budai Napló 1930 október 12. KI MINT VET, ÚGY ARAT, MAUTHNER MAGNA! jobbat SEHOL SEM KAPHAT!!! MAUTHNER MAG MAUTHNERÖDÖN MAGTERMELŐ és MAGKERESKEDELMI R.-T. TEL. : J. 463—65. BUDAPEST TEL. : J. 403—65. SÜRGÖNYCÍM: MAUTHMEREK Központ: VII., BOTTENBILLER-UTCA 33. Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 4. (A Ferencrendiek templomával szemben) Féár]egyxé&t, növényárjegyzék, őszi árjegyzék jácint, tulipán slb. virághagysnákrói ingyen és hérmenfve. MM—«EB I Hízott propaganda Irta: Hennyey Vilmos dr., ny. államtitkár Hogy csináljuk itthon? Elmentem a napokban Budapesten a Nádor-utcában régebben fennálló és a Gresham-palotában berendezett újabb utazási irodákba. Tömegével találtam ott asztalokon az osztrák, német, cseh, jugoszláv stb. fürdők­ről szóló szebbnél-szebb prospektust — de magyart nem láttam. Kérde- zősködésemre azt a választ kaptam, hogy magyar fürdőről nincsen pros­pektusok. Eire még elmentem a pesti Vigadó épületében levő IBUSZ-iro- dába. Ott végre Sopronról láttam ismertetést, de száz meg száz külföldi között, csak ezt az egyetlen magyart. S amikor kérdeztem, nincsen-e több, még előkotorásztak Lillafüredről egy nyomorult kis kártyát és Párádról Ízléstelen árlapot tartalmazó nyom­tatványt. Ezeket zár alatt tartották, mintha szegyeinek, más magyar für­dőkről pedig, azt mondották, egyál­talán nincsen ismertetésük. Folyton azt hangoztatjuk, hogy jó hazafi csak a hazai fürdőket láto­gatja. De kérdem, amikor a hazai irodákban ennyire elhanyagoljuk a mi fürdőink propagálását, mit vár­hatunk a magyar közönségtől, amely­nek a mi utazási irodáink viszont százával kiterítve rakják szeme elé a külföldi fürdők és nyaralóhelyek rek­lámnyomtatványait. Valóban ezen a téren még nagyon sok a tennivalónk. Nem tudom, hogy külföldön mily alakban és terjedelemben történik a magyar fürdők ismertetése, de az bi­zonyos, hogy idehaza nem igyekszünk a magyar utazó közönség érdeklődé­sét felkelteni és saját utazási irodá­inkban erről kellően nem gondoskod­tunk eddig. Tessék körülnézni akár TURÁNI SZŐNYEGSZÖVŐ R.-T, Készít, javít, megóv II., FŐ-UTCA 80. SZ. Telefon: Aut. BIS—79. csak szomszédainknál, hogy pl. Ausz­triában, Németországban, Olaszor­szágban, hogyan csinálnak belföldön is propagandát saját fürdő- és nya­ralókéi yeiknek. Ezektől tanulhatunk. & Kitűnő munkatársunk, Hennyey Vilmos ny. államtitkár e levelével kap­csolatosan kapjuk az alábbi sorokat: Soha nem lesz olyan alkalom töb­bet, mint volt ezidén, a világraszóló Szent Imre ünnep idején, — a budai gyógyforrások ismertetésére világ­szerte, — soha Budán nagyarányú idegenforgalomra olyan biztos alapot nem találunk, mint aminőt ezek az ünnepségek fölkínáltak. Nem tudom, hogy ki intézkedett a rendezés felől, ki irányította a világ­propagandát, de bárki intézte — le­vizsgázott, még pedig Buda rettenetes kárára. Az Idegenforgalmi Tanácstól kezdve sok mindenféle szervezetünk van: hivatalos, félhivatalos és magán­kézben lévő, amel'y óriási eredménye­ket érhetett volna el, de a mi keserű sorsunk az, hogy rábízták az egészet egy volt néptanítóra, akit — mint a háborgó, tenger fenekén kérődző csi­gát — felvetettek a forradalom okoz­ta társadalmi és politikai hullámzá­sok. Végtére — mindennek van határa, de ennek a sínylődő nemzetnek egyes nagy érdekeit mégsem szabad laiku­soknak kiszolgáltatni. A néptanítók, fogorvosok, s más hasonló foglalko­zásúak a forradalmak után igyekez­hettek felszínre kerülni, de csendesen el kellett volna vonulniok, amikor hi­vatott politikusok vették át az ország vezetését. Sajnos, ittmaradtak és szer­zett nagy címeik révén rajta ülnek a maguk nagy tehetetlenségével olyan nagy érdekeken, amelyek messze túl­nőttek a néptanítók látókörén. így jártunk a Szent Imre ünnep propagandájával! Százezer idegennek kellett volna itt már megfordulnia, ha avatott és hivatott kéz intézte volna ezt. Teljes kudarcba fulladt volna az egész világraszóló ünnep, ha a Pápa Őszentsége nem jön segítségünkre, mert csak az ő szavára és a herceg­sát kell, hogy magukra vonják, miért is a templom elé csendőrőrszemek ki­rendelése leime kívánatos, akik a temp­lom előtt a rendet és csendet fenn­tartanák. A kegyhely érdeke, hogy legalább a közvetlen környékén lévő területen az erdőt újból visszaállítsák, miként a múltban volt, a templomot és a ko­lostort ismét erdő takarja és a temp­lom előtt lévő tér az ájtatoskodás cél­jait szolgálja és ne majálisok és a kirándulók szórakozási helye legyen. A templom környékén létesítendő új erdőben kell hogy minden pihenő­pad, minden fa az Ur dicsőségét szol­gálja és akkor Máriaremete azt a ve­zetőszerepet, amelyet eddig is kegy- helyeink között elfoglalt, a jövőben is meg fogja tartani. Reméljük, hogy a Máriaremetén lévő Szerviták módot fognak találni arra., hogy Máriaremete ismét vissza­nyerje régi környezetét és hírnevét, amikor a hívek ezrei reggeli nélkül gyalog, villamos nélkül mentek ki Remetére bűneik bocsánatáért veze­kelni. Máriaremete Nagy-Budapest meg­alkotása esetén kétségkívül Budához fog tartozni, így kívánatos, hogy ezen kedves kegyhely fejlesztésével a budaiak is többet foglalkozzanak. feía Buda kegyhelyei között Paulovits Sándor dr. a hatodik helyen Óbudát említi, róla a következőket mondván: „Az ősrégi Óbuda kegyképe a celli Mária-képnek hű másolata, amelyet a 18. század elején Óbuda földesurai, a Zichy-grófok készíttettek. Két igen jámbor életű Zichy-test- vér imádkozott e szép kép előtt. Kö­zülük az idősebb, László, a harctéren esett el, Péter pedig bátyja emlékére kápolnát építtetett és abban helyezte el a celli Mária-képet. A lakosság megszerette a szentel helyet ős már abban az időben sok bizonyságtevés történt a kép előtt; híre ment, hogy a Boldogságos Szűz különös segítség­ben részesíti azokat, akik e kegyelem­ben részesített kép előtt őt tisztelik. Gróf Zichy Péter halála után öz­vegye, Berccsényi Zsuzsámra Zsám- békra költözött és a képet is magá­val vitte, azonban az óbudai lakosság ismételt kérésére a hercegprímás el­rendelte a kegykép visszahozatalát. Ez a visszahelyezés 1733-ban történt nagy ünnepélyességgel, ugyanakkor XII. Kelemen pápa teljes búcsút en­gedélyezett azoknak, akik a kápolnát Kisasszony napján látogatják és a szentségeket magukhoz veszik. A cso­dálatos gyógyulások és megkönnyeb­bülések egyre szaporodtak. Gróf Zichy Miklós az óbudai hegyen kolos­tort építtetett a trinitárius rend tag­jai számára s odaszállították át a kegyképet is a kolostor kápolnájába. Ebben az időben a nép igen nagy tö­megekben vándorolt a kiscelli Máriá­hoz. A kolostor gyönyörű épülete ma is fennál, neve meg mindig „kiscelli kastély”, de a kép régóta nem talál­ható benne. Mikor ugyanis II. József császár a szerzetesrendeket kiűzte, a kegyképet az óbudai plébániatemp­lomba vitték át, ahol egy oldaloltár felett mai nap is látható; a kolostor­ból kaszárnya, majd magántulajdon lett, a közeli időben pedig adományo­zás révén a főváros birtokába fog a történelmi emlékű épület átmenni.” Ennyit mond Paulovits dl\ az óbudai kegyképről. Alapos megfontolás tárgyát kell, hogy képezze, kívánatos-e, hogy/a kis­celli kastély a főváros tulajdonába való vétele alkalmával a kegykép az óbudi tempómból régi helyére a kas­télyban lévő kápolnába az ország minden részéből érkező zarándokok jelenlétében visszahelyeztessék-e, vagy jelenlegi helyén maradjon. (F oly tatása következik.) prímás segítségével mozdult meg a kát. világ érdeklődése és részvétele. Az ő szava, nélkül alig fordult volna itt meg más mint néhány — falusi tanító. A lecke drága volt, erős volt, — de legalább tanuljunk belőle. D. F. Aranylakodalom. Kemény Xavér Ferenc dr. reáliskolai nyug. tanár és neje szül. Wieszner Emma házas­ságuk 50-ik évfordulója alkalmából e hó 11-én délután VzG órakor a vá­rosmajori plébánia templomban egy­házi áldásban részesültek. A budai társadalom egyik kiváló, köztisztelet­ben álló tagja érte el családi boldog­sága ritka ünnepét, amely alkalom­ból nagy számban üdvözölték a csa­ládot barátai és tisztelői. Az ünnepei­tekben Kemény Dezső iparkamarai titkár, Kemény Zoltán áll. műszaki tanácsos, Kemény Ferenc mérnök és Kemény Lujza tanítónő szüleiket tisztelik. Ferenc; napján Ripka Ferenc dr. főpolgármes­tert oly rendkívüli módon ünne­pelte az egész főváros, de főleg Buda polgársága, amilyen demon­strációhoz hasonlóról alig tudunk. A Gellért-szálló nagy fürdő-halija színültig megtelt előkelő vendé­gekkel, de még a karzatokat is el­lepte az asztalhoz nem férő kö­zönség. Pontosan 974 vendég ült vacsorához, mert több számára nem jutott hely. A szegényeknek adott 1500 ebéd révén megnyilat­kozó elismerés igyekezett így a polgárság hálás elismerését bizo­nyítani és a napi sajtó ezt kellően méltatta is. A szomorú időkben biztató harangszóként hatott a fő­polgármester erős meggyőződésű, szeretettől áthatott beszéde, ame­lyet igazolt Búd János miniszter felszólalása, Az ünneplő vacsorán resztvettek a nagyszámú polgár­ság körében közéletünk kiválóságai közül a következők: Andréka Károly, Bacsinszky Vla­dimir, Balás Farkas, Balogh Lóránt, Bánlaky Géza, Bánó Dezső, Baránski Gyula, Bárczy István, Bársony Osz­kár, Battenberg Lajos, Becsey An­tal, Béla Henrik, Benedek Sándor, Bérezel Jenő, Bessenyey Zénó, Bez- zeg-Huszágh Miidós, Bibithi Horváth János, Bódy Tivadar, Bordás Lajos, Bucsánszky Bertalan, Búd János, Bnrgchardt Bélaváry Rezső, Chorin Ferenc, Csármann Ferenc, Csil- léry Béla, Csupor József, Czaba- lay Kálmán, Dési Géza, Dinicli Vi­dor, Dorner Gyula, Enyvári Jenő, Ereky Károly, Ernszt Sándor, Erődy Kálmán, Édes Endre, Faber Fülöp, Fabinyi Tihamér, Fejér Ottó, Fitz Arthur, Gaár Vilmos, Gallina Fri­gyes, Gara.ncsy László, Geszty An­dor, Girardi Tibor, Glück Frigyes, Glücksthal Samu, Gündisch Guidó, Günther Tivadar, Hamvassy István, Harrer Ferenc, Havas István, He­gedűs Gyula, Hegedűs Lóránt, Hoór Tempis Mór, Horváth Károly, Hu­bert Vilmos, Botfái Hűvös Iván, Jaross Jaroszláv, Jauemik Nándor, Karkas Rezső, Király Kálmán, Kiss Ferenc, ( a lord titkára), Kolár Nán­dor, Kozma Jenő, Ladányi Mátyás, Lamotte Károly, Lengyel Endre, Liber Endre, Lugmayer József, Marik Ernő, Márkus Jenő, Mészáros János, Morvay Zsigmond, Mosdóssy Imre, Móser Ernő, Muzsikó István, Németh Béla, Némethy Károly, Neményi Imre, Némethy Béla, Nessi Gyula, Neuschloss Knüssli Kornél, Okoli- csányi Ivuthy Dezső, Ozoray Frigyes, Papanek Ernő, Papp József, Payr Hugó, Petracsek Lajos, Poseh Rezső, Reich Samu, Ripka Ferenc, Ripka Károly, Rittinger Imre, Sipőcz Jenő, Spamberger Alajos, Spett Ferenc, Stark Lipót, Sümeghi László, Scheuer Róbert, Schiffer Miksa, Schön Győző, Schuler Dezső, Szabó Sándor, Sza­rnék Emil, Szécsi Ernő, Székely Vla­dimir, Szemethy Károly, Szente Mik­lós, Szilágyi Károly, Szudy Elemér, Szviezsényi Zoltán, Tolnay Kornél, Tóth Imre, Tőkés Gyula, Ugrón Gá­bor, Usetty Béla, Vadász Mihály, Vájná Ede, Váracly Jenő dr., Véssei Ede, Walikovszky Károly, Wekerle Sándor, Wossala János, Zboray Gyula, Ziegler Géza, Zubriczky Jó­zsef és számosán mások. Kertészeti ellőtételepet szervezett a Budapesti Gazdálkodók j Egyesületének farkasréti fiókja, amely j mindazt nyújtja tagjainak, amire tel- küknek növényzetét illetőleg szüksé- | gük van. Módjában lesz az igényelt I növényanyagot, úgymint virág- és j egyéb palántákat, kiültetési dísznövé­nyeket, cserepes virágokat, megbíz­ható minőségben, a piac árainál lé­nyegesen olcsóbban bocsátani tag­jainak rendelkezésére. A telep Gönyei Gábor vezetése alatt (I., Hóvirág-út 10713) van. LÁTCSŐ Zibrinyinél, L, Attila-u. 12. A puli kitámasztja a csapóajtót. Érdekes állatlélektani megfigyelésről számol be a „Kutyatenyésztés” leg­utóbbi számában Martosi Móroc Dénes. A puli a kis kutyazseni maga­hozta kővel támasztotta meg a csapó­ajtót, hogy kölvkeinek szabad utat adjon a menekülésre. Az állatszere­tet jegyében megindított és havonta egyszer megjelenő folyóirat minden állatszeretőnek és kutyakedvelőnek tanulságos és élvezetes olvasmányul szolgál, — szerkesztősége Budapest, VII., ístván-út 2., kiadóhivatala V., Csáky-utea 10. sz. a. van. Aa iparosok és kereskedők praktikus védője a mindennapi élet nagy és kis nehézségeivel szemben, a Gazdaságvédelmi Tár­saság, mely a maga önzetlen nagy munkáját Budára is óhajtja ki­terjeszteni, — fölkérte a minden , nemes törekvést szintén önzeG lenül szolgáló Hollós Mátyás Tár­saságot, hogy karöltve, alakítsák meg a Gazdaságvédelmi Társaság budai szervezetét. Az alakulást ünnepies előadóest előzi meg e hó 18-án, szombaton este 7 órakor a Budai Vigadó földszinti nagyter­mében ( bejárat a Corvin-térről), amelynek programján szerepelnek a következők: Skerlecz Iván báró: Elnöki meg­nyitó, — Hennyey Vilmos dr. ny. államtitkár: Buda érdekei a gazda­sági akcióban, — Polakóvits Gergely Zsigmond v. bankigazgató, gazdasági író: A gazdasági válság hullámveré­sében, — Viraág Béla szerkesztő: A budai polgár álláspontja, — Pető Lajos, a Gazdaságvédelmi Társaság ügyvezető elnöke: A budai szervezke­désről. — Esetleges hozzászólások. Mindenkit szívesen lát a két tár­saság elnöksége. Gyönyörű színes melléklettel jelent meg a Kertészeti Lapok legutóbbi száma. Állandó melléklete a „Virágos Budapest—Virágos Magyarország”, amely a virágkertészet köréből tartal­maz nagyon, tanulságos közleménye­ket és megkapóan szép, művészi fény- képfelvételeket. Kiadóhivatala: VII., Dohány-u. 20. radioaktiv hőforrás KUUM& GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT ÜSZODA SASHEGY! Fedezze fel Ön is a Sashegyet Sashegy a Belvárostól gyalog is csak 25 percnyire Sashegy a Belváros hegye Sashegy a székesfőváros szivében — szívének jobbik oldalán Sashegy az előkelő középosztály települő helye Csak hegylejtön lévő telkeket vásároljunk, ott van csak levegő, napsugár és kilátás Ön gyermekei arcáról leolvashatja, hogy hol lakik Nézze meg azután a sashegyi gyermekeket Sashegyi telkeinkről prospektust küld : K.MlíCsííBS’ei részvénytársaság Budapest, főpóstafiók 77/a Hfíluháf I Minden nakmabeli ügyben Hülyüli*! forduljon a régt jóhírű céghez I, Logodl-u. 19 Béres Mártán Tel: 530-31 I RÓZSADOMBI KÁVÉHÁZ ÉS ÉTTEREM Mafláik szálLoésbárbáz (Statisztikával nemben) BUDA LEGELŐKELŐBB és LEGSZEBB HELYISÉGEI — A LEGKITŰNŐBB KONYHA Az étteremben estéslácí RÁCZ JÓZSI bqzsi­kál — Tdaiáas« s LAKATOS JÓZSEF Újonnan átalakítva megnyílt . HOLLÓ cipőáruház volt „TURUL“ cipöüzlet helyén II. , Török-u. 2. Telefon : 515—29 Új tulajd.: Bús Vincéné hBI/TORTI akar venni, látogassa meg vételkényszer nélkül HUSZÁR TESTVÉREK bútorgyára budai eladási mintatermét II.» Zsigmond-u. 24. — Seiffert-kávéház mellett Gyári árak Gyári garancia LEGOLCSÓBB CIPÓK! NGl................P 14.50 FÉRFI . . . P 18.50 RECORD »I I., Mészáros-utca 6 Távbeszélő : Automata 879-65 ly. Általános a ukció' ki­állítás : 1930 okt. IO,' 11 és 12-én hétköznapokon dél­előtt és délután, vasárnap csak délelőtt. ÁRVERÉS : 1930 október 13- tól d. u. 724 órai kezdettel. ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: műbecsű festmények, szob­rok, porcellánok, keleti sző­nyegek, művészi és közhasz­nálatú bútorok, ékszerek, könyvek stb. M ÉBNEE KESZTYŰ OLCSÓ, MERT JÓ! II., ZSIGMOND-UTCA 22. ÉS V., LIPÓT-KÖRŰT 18 ERNYŐ, FŰZŐ KÜLÖNLEGESSÉGEK 5 PENGŐS KESZTYŰ, MÍG A KÉSZLET TART KERPEL MIMOSA CREME SZÉPÍTI, FEHÉRÍTI ÉS PUHÍTJA AZ ARCOT EGY TÉGELY ÁRA: i P llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll TEGYEN KÍSÉRLETET KERPEL MIMOSA TOILETTE ÉS MOSDÓS ZAPPAN NAL Szépít, üdít, fehérít. EGY NAGY DARAB ÁRA: 90 f KERPEL „SZENT ISTVÁN“ GYÓGYTÁRA BUDAPEST, II., MARG1T-KÖRÚT 38 TELEFON: 5-16-19 Széchenyi SUÓÖYFŰEDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmomimentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS SZENT QELLÉBT GYQGYFÜBBŐ Vizgyogy intézet és napfürdő----£----­Kü lön férfi és női osztály Fi legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet

Next

/
Thumbnails
Contents