Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-09-01 / 1006. szám
Budapest, 1930 szeptember 1. Budát Napló 3 Komoly lépés o fürdőváros felé! időgépül a ledet« sétány a GeSiértlürdö és Rudasfurdo között — Bánlaky Géza igazgató tervezete Kezd meggyőződéssé válni, nemcsak a rajongók lelkében, mint ammok mink vagyunk itt a Budai Napló szerkesztőségében, vagy a Hollos Mátyás Társaság keretein belül levők __ hanem azok körében is, akik hivatva vannak a kérdéseket megoldani az egyedül megváltó fürdőügyi kérdés. Mi húsz esztendeje hangoztatjuk a buicái Dunapartnak gyógy- parkká való átalakítását, amely idők folyamán összekötné a Rómaifürdőt a Gellértfürdővel, sőt továbbmenve az Erzsébet Sósfürdővel és a keserűvízforrásokkal is. Ezt a^ nagyszabású tervet részletekben magáévá tette az egyes szakok érdekeltsége, így például ma már dr. Kozma Jenő ország- gyűlési képviselő, a Víziváros nagy koncepciójú vezére, akinek egyik sarkalatos programpontja a Margit-rak- part parkírozása, mely most, mint hősé gtermelő aszfaltáivatag kárára van e városrész fejlődésének, ellenben, mint üdülőpark, hasznára válna az egész városnak. De magáévá tette ezt a gondolatot Bérezel Jenő alpolgármester is, aki mái1 néhány éve hangoztatja, bogy a Gellérthegy alján fekvő fürdőket, elsősorban a város tulajdonában levő Szent Gellértfürdőt és Rudasfiirdőt fedett gyógysétány- nya-1 kell összekötni, amelyhez azonban nem nyújt elegendő teret a Gel- lért-rakparton, a sziklák aljában elhúzódó, vasráccsal elkerített és még sétánynak sem alkalmas vékony park- esík. Ennek az eszmének régi harcosa Bánlaki Géza, akit ma a budai fiirdő- iigy egyik legalaposabb ismerőjének és legiskolázottabb tudójának kell tartanunk, akit azonban tervezéseiben köt a városgazdálkodás alapos ismerete és tervezéseiben mindig a legreálisabb s így nagyon szűkre szabott téren kell mozognia. Most, hogy az eszme annyira megérett, hogy azt ma már Óbudán fönt a Rómaiparton tudós Binger János, — az alsóbb részeken Andréka Károly és Szilágyi Károly,, — Újlakon Porzsolt Béla, Bárczy István, — a Vízivárosban dr. Kozma Jenő s — a Kelenföldén Becsey Antal tették magukévá s így az egész vonalon ez már kiforrott nagy kívánsága a budai közönségnek, — most látta időszerűnek Bánlaky Géza, hogy a kérdést a városházán is fölvesse és bírván a budai fürdőügy nagy patrónusának, dr. Bipka Ferenc főpolgármesternek is jóakaratéi támogatását, -—- ideiglenes tervet készíttessen a Gellértfürdőt a Rudasfürdővel összekötő fedett sétányról. Bánlaky Géza tervezete szolgálna alapul azoknak az eszmei pályázatoknak, amelyeket a város kíván kiíratni e kérdés megoldására. A Bánlaky-féle terv szigorúan lefekteti azokat az alapelvcket, amelyek e pályázatnál el nem kerülhetők. így azt, hogy a Gellérthegy és Rudasfürdő közötti mai úttestet föltétlenül a sziklák alatt futó fedett sétány parkjául kell felhasználni egészen a dunaparti járda fasoráig, az úttestet pedig áthelyezni azon túl a feltöltött Dunapartra. Ezzel eltűnik a mostani lépcsőzetes alsó rakodópart és a Dunából egyenes fal emelkedik majd fel, hogy helyet adTisztelt Budai Napló! Tisztelettel kérem szíves értesítését b. lapja hasábjain arról, hogy ki a II. és Ili. kerület, Rózsadomb, Szemlőhegy és Ferenchegy Zöldmáli-út felé eső nagy területének a képviselője a szé- kesfőv. törv. hat. bizottságában? Po- bula Dani úr működését szívesen látjuk s örülünk, hogy van Valaki, — aki a kerületében eső dolgokat figyelemmel kíséri. A bizottsági tag urak nevére azért volna szükségem, mivel — ha egyelőre névtelenül is — valamilyen formában kérdést szeretnék hozzájuk intézni, hogy mikor hajlandók egyszer már a fenti vidék lakóinak ügyében megszólalni? Aktuális kérdéseim a következők volnának: Mikor remélhetjük már egyszer Szemlőhegy—Ferenchegy és vidéke vízellátását? Mikor készül el az a folyton hangoztatott Guggerhegyi vízmedence és gépei? Mikor kapcsolják be a Zöldmáli- utat és vidékét a BSzKRT-forgalom- ba, illetve mikor létesül a már öt éve ígért villamosvasút? Mikor kap Szemlőhegy és vidéke piacot? Nem volna-e mód reá, hogy az elemi iskola mellé, illetve fölé polgári iskolát kapjunk? I Nem volna-e mód reá, hogy a ] I Zöldmáli-út és környéke a felső része- ! ken is kapjon rendőrőrszemet? Miért nem hozzák a Szemlőhegy— Ferenchegy, Zöldmái környékén levő névtelen utcákat rendbe, miért hagyják az líjonnan nyitott utcákat elgazosodni? Mért nem találnak módot arra, I hogy — a Pasarét mintájára — minden légy-járta utat rendbehozzanak és közművekkel lássanak el a mi vidékünkön is? Mert ha a Pasarét minden része számára volt pénz és hitel, miért nincs a Rózsadomb és vidéke másik oldalára is? Ezeket szeretné megtudni tisztelettel egy hegyi lakos. PUBIS A ( II N i L jj elismert minőségben ft k risztina-téi: | Rejtvény megfejtés. Az 1003. számban közölt rejvényre, amelynek megfejtése: — Budai — beérkezett levelek szerint a közönség félreértette a kérdést és csak három beküldő közelítette meg a megfejtés módját. A negyedik meg is fejtette: Kiasz Pál úr, akinek címére (I., Városmajor-utca 28/a) a tiszteletpéldányt egy évre megindítottuk. CIPŐK Á jövő iskolái és a budai hegyvidék A szabadlevegős iskola (Freiluft- sehule, Open-air shool, école de picin air, openluchtscliool, buitensehool), világáramlati jelenség, mely Indiától kezdve (R. Tagore erdei iskolája) az egész művelt világon meghódítja a pedagógusokon és a szülők millióin kívül a hivatalos közoktatásügyi köröket. A szabadlevegős iskolának a nevelésügyi gondolkodásnak megfelelően kettős célja van: — harmóniát létesít az egészségre való nevelés belső és külső körülményei között és — prevenciót képez a gyengeszervezetű, az egészség számára kellő környezetben megmenthető, sok ezer városi gyermek számára. A szabadlevegős iskolák között nemzetközi érdeklődés és kapcsolat áll fenn, amelyet a genfi és párizsi internacionális központokon kívül az Egyesült Államok közoktatásügyi kormányának egészségügyi osztálya tart fenn. Magyarországon — dacára, hogy a tanulók 60 százaléka igényt tarthatna a szabadlevegős iskolák által nyújtott prevencióra — mindössze öt erdei iskola áll fenn, valamennyi elemi népiskola és közülük kettő a gyermek- védelem, kettő a kimondottan tüdőbajra hajlamos tanulók részére épült. Külföldön szabadlevegős iskolaraj ónokkal kezdik körülvenni a nagyvárosokat, az újabb iskolákat pedig alkalmas parkokban építik fel. Anglia, Hollandia, Dánia, újabban Svájc, Németország és Ausztria szinte lázas sietséggel reformálják iskoláik topográfiai, helyesebben „levegős” viszonyait. A városok levegőtlen utcáiban fekvő iskolák részére százszámra épülnek a vidéki iskola-otthonok (Schullandheim), amelyeknek feladata, hogy az iskolaév egész folyamán az osztályok felváltva vidéken tölthessenek néhány hetet, miközben a tanítás rendszeresen tovább folyik. Az osztrák közoktatásügyi minisztériumnak egész külön „Schullandheim” osztálya van, amely számos modern vidéki iskola-otthont rendezett be a városi iskolák osztályai számára. Németországban az Öriáshegységben, a Taunusban, a Keleti-tenger partján háromszázra tehető ezeknek az intézményeknek a száma. Mióta a német hivatalos pedagógiai és egészségügyi körök megállapították, hogy a „Sehu.1- landheim-rendszer a német ifjúság egészségi állapotára és szellemi haladására kitűnő hatással van, az államok és a községek támogatása évről- évi’e fokozódik. Budapest iskoláinak helyzete e tekintetben sokkal könnyebb, mint i más fővárosban. A fővárosi iskolák osztályainak otthonai részére itt van elsősorban a budai hegyvidék természeti szépségeivel, messze földön páratlan üde erdei levegőjével. A Hag- genmacher-féle park kész iskola-telep, melynél megfelelőbb, egészségesebb hely ilyen célra ritkán adódik. Van forrásvize, halastava, a természet csodás adományai, a városi higiénia és kényelem annyira egyesülnek itt, hogy csak érte kellene nyúlni és kevés befektetéssel. néhány száz tanuló részére sport- és üdülőtelep alakulhatna kapcsolatban egy erdei középiskolával. Másfelől ott van a közeli budaörsi, j budakeszi erdőség, a Kamaraerdő, Gödöllő vidéke, a Mátra hegyvidék , és amit először kellett volna emlegetni, a Balaton, hogy nálunk is kifejlődhessék a szabadlevegős iskola- reform, amelyért nyugati országokban állam, község és társadalom vetekedve hoznak áldozatot. Elsősorban azonban a budai hegyvidéket kellene a fővárosi tanulóifjúság egészségi viszonyainak javítása céljából széleskörű iskolaépítési program középpontjába állítani és a közeljövő napos, levegős iskolái számára a legalkalmasabb területeket biztosítani. Gyulai Aladár, a városi iskolák vidéki otthonát szervezőbizottság titkára. VIRÁGOS BUDA KERTÉSZETI KÖZLEMÉN YEK A szamóca szaporítása Mint minden foglalkozásnál, úgy a kertészetnél is van pihenő idő, a július és a. december hónapok. Júliusban n meleg és a nyári szárazság miatt csak a növényzet ápolása és fenntartása végezhető, decemberben pedig a növényzet téli nyugalmi ideje miatt van pihenőnk. A nyári csend után augusztus második felében kezdődik kertjeinkben a mozgalmasabb élet. Ilyenkor ismét vethető a konyhakertben spenót állandó helyre, magvető ágyásra vagy kihűlt melegágyba fejessaláta, karaláb, hónapos retek és a többi gyorsan fejlődő 6—8 hét alatt piacra kész ter- | meny magja. Most van az ideje a szamócaszaporításnak is. A szamóca, amelyet sokan földiepernek is neveznek, egyik legkedvesebb kora nyári bogyós gyümölcsünk, amely azonban a legmostohábban kezelt kerti növény. A legtöbb kertben a szamócaágyásokon szinte elvadulta!), sűrű összefonottságban sínylődik ez a hasznos és kedvelt növény,, mert ha leteremnek, magára hagyják s ami na- 1 gyobb baj, évekig a helyén marad, pedig a háromévesnél idősebb növények ápolás mellett sem teremnek már tökéletes gyümölcsöt. Ezért a szamócát három évnél tovább ne hagyjuk a helyén. Helyesen minden évben ültessünk néhány ágyást, hogy az elöregedett növényeket pótolhassuk, a jóltermő növényekből ki ne fogyjunk. A szamóca szaporítása, az anyanövényeken fejlődő ú. n. ostorindákon található apró növények útján történik. Ilyenkor az ostorindákat az anyanövényekről levágjuk, a rajtuk található esetleg már a földbe gyökeresedett kis növényeket kiemeljük, az indától elvágjuk és megtisztogatjuk. Előzőleg a kert félárnyékos helyén szükség szerint egy vagy több 120 cm széles ágyást készítünk, azt komposzt- íölddel leterítjük,, porhanyóan felássuk és finoman elgereblyézzük, amint magvetéskor szoktunk ágy ásókat előkészíteni. Az így előkészített ágyásokba 6—8 cm sor- és növényNOVA-BIFO Távolra —Közeire. Ügyeljen a „HOVA“ védjegyre. Egyedárusító — LÁTSZERÉSZEK JUSZT LÁSZLÓ ÉS GYŰ. A I„ lí RISZTIGA-KÖRÜT 101. SZ, I Kívánatra díjmentes ismertetőt küldünk 1 Városházi kiskáté írta: HORVÁTH KÁROLY főv. bizottsági tag (Nélkülözhetetlen útmutató — egyszerű kérdésekben és értelmes feleletekben a városatyai tudomány gyors és biztos elsajátításához. Nélkülözhetetlen segítség — különösen választások előtt — kezdő és fejletlen, sőt fejetetlen várospolitikusok és általában laikus érdeklődök részére. Aki akar lenni — (no és ki ne akarna lenni?) — annak feltétlen ajánlható.) 1. Mi a városi politika? A városi politika valami olyan nagy hangon előadott semmi, ami nélkül megélni ma már nem lehet. 2. Kik csinálják? A városi politikusok (lat. Poli- tienses Yárosienses — bono publico datum —). 3. Ki a városi politikus? Többnyire olyan valaki, aki még tulajdonképpen senki, de nagyon szeretne valaki lenni. 4. És mi szeretne lenni? Tényeleges városatya. 5. Hányféle személyiség a városatya ? Háromféle. Először olyan, aki ebből nem akar meggazdagodni. Másodszor olyan, aki akar meggazdagodni. És harmadszor olyan, aki tényleg jól bepénzeli magát. 6. Mi szeretne a városatya lenni? A városatya — ha fenti (1. 5-ik szám) vágyai nem teljesülnek — képviselő, vagy miniszter szeretne lenni. Vagy legalább — veszett fejsze nyele — üzemigazgató. 7. Mi a dolga a városatyának? A városatyák ugyanazt a munkát végzik, amit végeznének helyükben más városatyák és amiért kifogásokkal illetnék ők a városatyákat, ha történetesen nem lennének ők maguk a városatyák. Vasárnap munkaszünetet tartanak s ilyenkor intézik el az előbbi tevékenységükből felgyülemlett restanciákat. 8. Mi az, amit egy városatya mond? Bölcsesség, vagy másként: várospolitikai szakvélemény. 9. Mi a várospolitikai szakvélemény ? Égy gyakran változtatandó',, de nélkülözhetetlen és diszkrét ruhadarab. Két szára van, a közvélemény fáján függ és csicsereg azért, hogy nehezebb legyen kitalálni, amit mond. Vagy pláne megérteni. 10. Mi a városháza? Egyesek szerint hatalmas épület, mások szerint a legmodernebb automata. Az előbbiek szerint abban folyton beszélnek azok, akiknek nincs mit mondaniok és hallgatnak azok, akik igazán érdekes dolgokról tudnának beszélni .. . (És az automata?. .. reklamálod a kérdést k. Olvasóm! Hát az is. Ha elől bemegy két jól öltözött úr, hátul kijön 300 autótaxi.) 11. Ki kormányozza a városházát ? A többség. Ez nem egyéb, mint többféle kisebbségnek megfelelő csoportosítása. És minél több benne a megfelelően csoportosított kisebbség, annál erősebb a kormányzó többség. 12. Mi az interpelláció? Olyan kérdés, amelyet egy városatya — reá teljesen érdektelen tárgyban — kizárólag bosszantási vágyból intéz a Polgármesterhez, vagy az egyik Tanácsnokhoz, akiket természetesen szintén egy csöppet sem érdekel az az ügy. De a lapok — esetleg — írnak róla. És ez a fontos. Ez a népszerűség. Magyarul: demokratia hun- garica. 13. Mi történik az interpellációval? (Hehehe! Még ezt is lehet kérdezni? Látszik, hogy ez a szerencsétlen 13-ik kérdés!) 14. Mi a küldöttség? Ha 10.000 ember valamit nem akar, 10 pedig ugyanazt akarja, akkor a 10 elmegy oda, ahol a szóban forgó kérdést intézik. Ezt a 10-et nevezik küldöttségnek. Ott a 10-ből egy elmondja, amit a 10.000 nem akar. Ezt nevezik vezér-szónoknak. És nem intézik el sem azt, amit a 10 akar, sem azt, amit a 10.000 nem akar. Ezt nevezik eredménynek. 15. Mi a választó-közönség? At. a kedves polgártárs-tömeg, akit a kutya sem ismer meg, ha már leszavazott. Mert szavazni alkotmányos jog. Iíeám szavazni, alkotmányos kötelesség. Másra szavazni, disznóság, becstelenség — és hazaárulás. 16. Mi a választás? Ügy tenni, ahogy a választó nem akarja és vele úgy tétetni, ahogy én akarom, ezt nevezik választásnak. Ez kétféle: titkos és nyilt. Nyilt akkor, ha titkos. És titkos akkor, ha véletlenül rossz az ellenőrzés. 17. Mi az üzem? Az a városi intézmény, mely pénzért bosszant. Ez háromféle van: nagyüzem, középüzem és kisüzem. A negyedik a közüzem. A nagyüzem sok embert bosz- szant és kisfizetést ad az igazgatóknak. A középüzem már kevesebb embert bosszant, de viszont több fizetést az igazgatóknak. A kisüzem már alig bosszant valakit. Örül, hogy él. T. i. az igazgatója. De az azután jól! A közüzem senkit sem bosszant. Ott nincs min bosszankodni. Ott mindent elvisz a vezérigazgató. Még a befolyó bosszúságokat is.. . 18. Van-e olyan intézmény, mely ingyen bosszant ? Talán van. Vagy még talánabb: vannak. öiinaf IIUUH* hőforrás GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA jón a kocsiközlekedésnek. A villamosközlekedés a Ferenc József hídfőtől délre és északra a Rudas fürdőig a föld alá kerül és csak az Erzsébethíd közelében kerül ki a föld alól és megy a Döbrontey-téren at az Attila- körúton. A villamosvasútak a Ferenc József hídról, csak balra kanyarodhatnak és azok a vonalak, amelyek a Krisztina felé, tehát északra indulnak a Gellért-teret megkerülve a Műegyetem előtt elhaladva kerülnek ebbe a dunaparti alagútba, viszont az Er- zsébethídon átkerülő vonalak, csak jobbfelé kanyarodhatnak s a Kelenföld felé induló járatok megkerülik a hídfőtől északra fekvő kis japán- parkot és az Erzsébethíd alatt futnak be Kelenföld felé az alagútba. A fedett sétány a Kelenhegyi-út jobb sarkán, ahol ma idétlen kis épületek, trafik és más állanak és ahol a Becsey által fúrt mélykútból előtörő gyógyvíz ivócsarnoka épül fel, —• indul ki mint új gyógysétány, a Gellérthegy szikláiba vájva, hogy azután körülbelül a mai vasrács helyén haladjon tovább odáig, ahol a Gel- lért szildái az útvonal közepén közvetlenül érik a mai gellértrakparti utat s ott egy darabon ismét a sziklába vájva menne tovább, hogy innét kikerülve az újból kezdődő vasrács helyén haladna tovább az átépített Rudasfürdőig. A Rudasfürdő területe innen az Erzsébetliídig a Gellérthegy és Rudasfürdővel együtt zárt területet képezne két részre osztva oszloposán, csarnokszerűen körülépítve, két nagy gyógyudvart képezve. A harmadik rész volna pedig a mai ivócsarnok helye, parkírozva, lehető dísszel, kiépítve, mintegy bejáróul szolgálva az új parkozott területhez. A fedett sétányt esetleg folytatnák a Rácfürdőig, fölhasználva hegyiparknak a Gellérthegyet. Eimek a fedett sétánynak látványosságai volnának az eddig elzárt gyógyforrások a hegy alján, amelyek kellően kiépítve, üveglappal elzárva, mutatnák meg az idegeneknek, a gyógyítóerőnek a föld mélyéből való elő- törését. A Rácfürdő gyógyforrásai ezt a látványosságot misztikusan magas fokra emelnék. A budai fürdőügy hatalmas lépéssel haladna előre ezzel és megindulna az a folyamat, mely valóban fürdővárost alkot azon a helyen, ahol a régi magyar királyok, köztük Mátyás király a világ legszebb fürdőit igyekeztek volna megalkotni, ha ebben az európai népek megvédése a kelet rettenetes áradatai ellen, nem késztette volna örökös harcra őket és ezt a npm’zp-tpf /TV T> )
