Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-08-03 / 1004. szám
2 Budai Nanlö GYÓGYFÜRDŐ Vízgyögyintézet és napfiárdő — a — Külön lórii és női osztály A legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet A Golf-játék A negyven éven felüliek sportja Irta: Dr. Országh Oszkár igazgató- főorvos. A golf-jábéle a köztudatban mint a gazdag emberek kiváltságos sportja él és mint ilyent a társadalom nagyrésze a legkedvezőbb esetben közönynyel kíséri. Pedig ennek a sportnak nagy jelentősége van a dolgozó középosztály egészségének megóvásánál. A szabad levegőn való tartózkodásra és a testmozgásra szüksége van a felnőtteknek. A hatóságok a felnövő gyermekek és az ifjúság részére megteremtették ennek lehetőségét a különféle sport alakjában. Nem történt azonban gondoskodás arról, hogy a 40 évnél idősebb férfiak és nők szabad levegőn sportolhassanak, mert azok a sportok, amelyek jelenleg gyakorolhatók, már nem az életük delelőjén túlhaladó egyének részére valók. Az ismertetett életkornál idősebbek ugyanis mindenben és különösen a testgyakorlásnál az egyenletességet, a rendkívüli izgalmaktól és megerőltetéstől való óvakodást igénylik. Az élet gondjai és küzdelmei közben megviselt véredényrendszert nem szabad hirtelen erőfeszítések által próbára tenni, miért is a futás, labdázás, evezés, hegymászás stb. már kevésbé való az idősebb egyénnek. A 40 évnél idősebb emberek tavaszi, nyári és őszi sportja tehát csakis a könnyű turisztika és a vadászat lehetne. Budai hegyvidékünk kétségtelenül megadja a lehetőségét annak, hogy a napi munka befejezése után nagyobb sétákat tehessünk annak gyönyörű erdőségeiben; mindenki tudja azt, hogy e séták, -— ha hetenkint több ízben, de megfelelő társaság hiányában — végeztetnek, a természetkedvelő előtt is előbb-utóbb egyhangúvá, céltalanná válnak. A vadászat mint szép és bizonyos céllal űzött turisztika, teljes mértékben megfelel az említett követelményeknek, hátránya azonban az, hogy csakis ősszel és a tél elején s túlnyomórészt göröngyös szántóföldeken gyakorolható, esőzések után pedig a kukoricások taposása rettenetes fára- , dalmat okoz. Kevesen vannak, akik Csonkamagyarországban erdőterületen vadászhatnak. Az a lehetőség pedig, hogy minden nap, vagy másodnapon- kint mehessen ki a vadász, nagyon ritka. A vadszegény vidéken a kóborló vadászt napi gondjai gyötrik. A golf-játékot Skótországban már 500 éve gyakorolják, Amerikában és Angliában, sőt az angol gyarmatokon a legnépszerűbb sportok egyike. Az a nagy előnye, hogy szabadban, nagy területen játsszák és mindenki oly tempóban vehet benne részt, amely korának, testi és egészségbeli kondíciójának a legjobban megfelel. Mindenki szíve, tüdeje és izomzata állapotának megfelelőleg vehet e sportban részt, csak a közérzet és az orvosi előírás befolyásolhatja a játék módját. Ezt a szempontot véve figyelembe, a golfot a 40 évnél idősebbek speciális sportjának kell tekinteni, bár játszhatják ezt temperamentumuknak és képességeiknek megfelelőleg a fiatalok is. A nagy gyakorlati érzékkel bíró amerikaiak megszervezték a meglett korban lévő emberek sportoltatását és épúgy, mint az angolok, a golf-pályák ezreit létesítették. A nagyobb amerikai városok némelyikének 60—70 nyilvános pályája van mindenki számára, a nagyobb gyártelepek pedig külön pályát létesítenek munkásaik részére. Az angol Office Work szerint a richmondi nyilvános pályának az elmúlt évben 110.000 látogatója volt, csekély díj mellett. Franciaországban a múlt esztendőben nem keALAPOK WERflSZ urak és hölgyek Bis kalaposmesfernól számira nagy p ® I., Krisztina-tér 3 választékban «» Fest, alakit vesebb, mint 37 új golf-pálya létesült, Németországban pedig 11. Bécsben a Prater Hauptalle mellett a régi golfpályát újabb terület átengedésével bővítették ki. Ezzel szemben Budapesten csak egy golf-pálya van a Svábhegyen és valószínűnek kell tartanunk, hogy az az elterjedt nézet, miszerint.a golf csak a gazdag emberek sportja, éppen arra vezethető vissza, hogy e pálya túlságos igénybevétele miatt új játékosok nehezen vétetnek fel és ha igen, akkor is nagy tagsági díjat kell fizetniük. A golf-pálya létesítésének legnagyobb nehézsége az, hogy nagyobb területet igényel, ezzel szemben áll azonban az a kedvező körülmény, hogy a golf céljaira felhasznált terület nem építtetik be, sőt gondoztatása, pázsit létesítése, erdőterületen pedig a faállománynak csakis egyes sávokban való kiirtása folytán erdős, parkszerű jelleget kap. Nem kifogásolható tehát, ha a nagy erdőterületekkel rendelkező városok és fürdőhelyek környékén golf-területeket hasítanak ki, minél többet. A golf-sport kizárja azt, hogy a játékost bárminemű károsodás érné. Lehetővé teszi, hogy a játékos órákon át időzzék a szabadban anélkül, hogy ott céltalanul ődöngjön; erősíti izomzatút és szívét, miközben alkalma nyílik arra, hogy ügyességét is fejleszthesse. Az állandó és izgalom nélküli elfoglaltság, a testi és szellemi erők mérsékelt igénybevétele a legjobb üdülést biztosítja a szellemi munkásoknak. Természetes, hogy az orvos és a közéleti férfiú csak akkor exponálhatja magát a golf-sport terjesztéséért, ha a társadalom minden rétegének megadatik a sportolásnak olcsó biztosítása. Mert ha a sportpályák és stadionok létesítésére van terület és pénz, akkor a társadalom legértékesebb korosztálya egészségének és testi erejének biztosítása érdekében kell, hogy legyen terület és pénz — a golf-pályákra is! Leve! Párizsból írta: Haspclné Balázsy Lujza Kedves Irmám! ígéretemhez híven megírom levelemet Párizsból. Ez a léhaság városa, de nem muszáj léhán élni benne. Azt látom, ha járjuk a világhírű múzeumokat, templomokat, ahol lépten-nyomon magyar diákokkal találkozunk, akik néha szegényesen, sápadtan, tudásszomján jegyeznek, rajzolnak, egy- egy képet, szobrot körbe-körbe járnak .. . Hihetetlen szorgalommal eltanulják a nyelveket, beszélnek ami kell: németet, angolt, franciát. Magyarokat kalauzolnak, ugyanakkor angolt útbaigazítanak. Őszinte bámulatom tárgyai ezek a világhódító, komoly magyar diákok. De rátérek levelemnek beszámoló részére és megpróbálom elvonultatni előtted egy Ids részét annak, amit — jó vezetővel, aki szintén itt élő diák — eddig láttunk; művészettörténeti szempontból vezet, így valóban csak a komoly Párizst látjuk. A világhírű Notre-Dame-mal kezdtük meg utunkat. Méreteiben csodálatos kifejezése az Isten házának ez a templom. Legmegkapóbb szobor a csodatevő szűz és Lázár, amint kiemelkedik a sírból, de mögötte már ott áll a halál angyala . . . A Szt. Chapelle templomnak fala nincsen, — a világ legcsodásabb üvegfestészetének művészi kidolgozása. Mindig féltek, hogy összedűl és már hétszáz éve, hogy áll... Templomok közül kiemelkedő szememben az Invalides, Napoleon sírjával. Szent Ilona foglya íesüly- lyesztett sírban, a templom közepén, csodálatos fényben, óriás vörös, oroszmárványkő belsej ében nyugszik. Párizs fölé emelkedik azonban az új, művészeti remek, a Sacre Coeur templom. Sikló vitt minket a templomba és itt igazán szimbolizálva láttuk a világok fölé emelkedett Sacre Coeur-t. Innen nézve, ez a roppant nagy város, ködös távlatával is, milyen kicsiny ... A templomok után még Musée Carnavalet-ról írok Neked. Érdekelni fog. Asszonysjzemmel ez a múzeum az, ahol sokat időztem a legbámu- latraméltóbb férfi és női ruhák között. 1725-től 1889-ig vannak itt a most már múzeálisnak tartott ruhák, amik között Mária Lujza ezüstös menyasszonyi ruhája — ma is megállná a helyét: földig érő, uszályos, fehér ruha. A gyászos emlékű XVI. Lajos és Mária Antoinette ruháját ugyanitt a forradalmi emlékek között őrzik. Ugyanitt van a börtönében engedélyezett két darab szalmaszék, festett asztal, régi ágy, könyvek, amiket rabsága alatt használt... A borongós érzés után, amit ez az utóbbi látványosság ldváltott, szinte üdítőleg hatott reánk egy séta a Coneorde-térről — ahol az iszonyú autóforgalmat figyeltük — a Champ Élysées-en föl az ismeretlen katona sírjáig, az Arc De Triompk alatt. A sírlap virággal van körülrakva, egy lesüllyesztett kandeláberban állandóan szesz ég és — bár körülötte sürög, forog, dübörög a párizsi élet — ez a hely szent, itt minden emberi lény levett kalappal, imádságos képpel áll meg. Innen küldöm haza, Hozzád üdvözletemet ! A FómoHürdöQízi frontján 2200 köbméter gyógyvíz kell-e egy fürdőhöz otthon? Budán lakom. A házam ott áll a kicsi házak sorában, amelyek hónapokon keresztül hiába lesik a vízvezetéld csap vizét. Boldog öröm és ujjongó remény fogott el a napokban engem és mindnyájunkat, akik hasonló keserves sorsban élünk, amikor a Budai Naplóban olvastuk Manninger professzor bejelentését, hogy a budai vízvezeték végre vizet fog vezetni. Mert hogy új terv született. Uj terv, amely egyszeriben megszünteti ezt a keserves budai vízhiányt. Ez az a terv . .. „hogy a már két évezreddel ezelőtt a rómaiak által felhasznált római-források, azonkívül az Árpád-forrás (a Bécsi-úton) és a Lukács-fürdő tava vizét, melyek mintegy 10Ü.000 köbmétert tesznek ld naponta, bevezessék a budai vízművek hálózatába.” Alig kezdték meg a vízművek emberei az előméréseket, máris jelentkezett az ős-magyar átok, az örökös ellenzék és felfortyant dr. Csáktornyái Lajos ottani orvos, hogy ők, — az ottani egyesület néhány tagja — bizony nem engedik az ő jó, bizsereg- tető fürdővizüket pohárba, ivásra felfogni, holott maradna ott strandfürdőre meg otthoni fürdésre busásan elegendő víz. • Nekik fürdésre kell a napi 22.000 köbméter == 220.000 hl víz! így, és — punktum! Budapest a világ legtisztább városa, Aid a nyugati nagy metropolisokat járta, kellő komolysággal tudja méltányolni ezt a kijelentést. Budapest fürdőváros programjának megvalósításával járó kötelességek a köz- tisztasági hálózat kiterjesztésének kötelezettsége nélkül el sem képzelhetők. Hála a budai hegyvidéki egyesületek éberségének, ma már a budai hegyekben is, ahol néhány évvel ezelőtt csak itt-ott egy-egy útkaparó foglalatoskodott kezdetleges szerszámaival, ott ma már a köztisztasági hivatal gépei és képzett szakmunkásai végeznek komoly munkát. Balló Alfréd, a Köztisztasági Hivatal körültekintő igazgatója úgy informálta a Budai Napló-t, hogy a köztisztasági hálózat kibővítésénél nagy gondot okozott az, hogy a Svábhegyen és környékén dolgozó köztisztasági alkalmazottak nem tudtak megfelelő lakást kapni a hegyek között, a gépeket sem tudták fedél, alá helyezni, s a gépek felszállítása időveszteséggel és az anyag rongálódásával járt, az alkalmazottak pedig a nagy távolság miatt lakóhelyükről fáradtan érkeztek szolgálatba és kimerültén fogtak a munkához. Amikor a Svábhegy rendszeres köztisztasági gondozása és kezelése megkezdődött, semmi sem volt fenn elraktározva, csupán az, amire, pilla-i natnyilag szükség voH. Bódy TivaUtána jártam a dolognak. A Római-fürdő nagy tömeg vizében megfürdik naponta átlag 40, a telepen lakó érdekelt. Mondjuk megfürdik a nyáron 90-szer, ami egy évre 3600 fürdést jelent. Egy érne 360 napot véve, egy napra esik átlag 10 fürdő, tehát napi 10 fürdőre jut huszonkétezer, vagyis minden egyes fürdőre kétezerkétszáz köbméter tiszta fertőzetlen finom rádiumos vizecske. Csáktornyái orvos ezt a fürdőnként 2200 köbméter vizet — holott két köbméter is elegendő — nem adja nekünk és ha elveszik, hát ő protestál fel egész Pilátusig és azt mondja egy interjúban, hogy azok pedig, akik az ő fürdővizét háziszükségletre és ivásra fel akarják használni, „azok eszeveszett emberek és megérdemlik, hogy neveik Budapest gyászlovagjainak szomorú listáján legyenek eltemetve!” így bizony! És hát ő ugyan mit érdemel ? ... Pobula Dani. Az új úszócsarnok. A Margitsziget ismét egy értékkel gazdagodott. Kedden délután megélénkült az épülő fedett uszoda környéke. Lélekemelő, bensőséges ünnepség keretében ülték meg a bokrétaünnepet. Nem közönséges ünnep az ilyen bokrétaünnepély, nemcsak az épület betetőzésének ünnepe, hanem a magyar úszósport fejlődési lehetőségébe vetett bizalomnak a tanuságtétele. — Az építést áprilisban kezdték meg, az egész épület egy hatalmas vasbeton kompozíció. A nagy medence 33.33 méter hosszú és 18 méter széles, hatalmas ruhatárral, 400 férfi és 320 női öltözővel. A föld, kőműves és elhelyező munkákat a Stabil Építőipari Bt. végezte alapos gonddal, körültekintő pontossággal. A Stabil Bt. a hivatott vállalat,, amely predesztinálva van az ilyen monumentális feladatok megoldására és a feltornyosuló helyi nehézségek dacára ezt is olyan bravúrosan intézte, hogy mellette ■ minden hasonló más vállalkozás eltörpül. Hatalmas otthont teremtett a margitszigeti fedett uszodával a magyar úszósport számára, mely e sport újjáéledésének, fejlődésének, nagyratörésének biztos alapja. dar, a Svábhegyi Egyesület elnöke segített tettre váltani azt a gondolatot, hogy a Svábhegyen a főváros megfelelő épületet emeljen a köztisztasági eszközök, autók, szerszámok és alkalmazottak számára. Az épület el is készült Orbán Jenő ny. főmérnök, építész terve szerint. Az épület alsórésze garázs, négy hatalmas autó részére, melyből kettő van állandóan használatban. Ezenkívül nyolc ló számára istálló is épült. A garázs felett van a raktár és az iroda. Egy köztisztasági tisztviselő állandóan itt tartózkodik, mert a lakása is itt van. Az első emeleten két nagy hálóterem van 10—10 munkás részére, külön mosdóval, öltözővel és tussfürdővel. A sofőrök részére külön terem készült. Ezeken kívül van az épületben egy nős altiszti komplett lakás is, amely egyszerű, de modern és mindenek- felett gondosan tiszta. A szó szoros értelmében a köztisztasági munkások üdülőhelye ez. Az első háló az állandó képzett szakmunkásoké, a második az ideiglenesen beutalt rekonvaleszens munkások befogadására szolgai. A termek higiénikus, kórházszerű be- rendezésűek és ragyognak a tisztaságtól. A fürdő kényelmes, tágas, esem- pézett falú, a hálótermeket zajtalan, mosható gumipadlóval burkolták. Az épület előterét kis park díszíti. Az egész építkezés csak 180.000 pengőbe Egy lépés a fürdőváros felé A svábhegyi új köztisztasági telep A főváros köztisztasági épülete a Svábhegyen Budapest, 1930 augusztus 3. radioaktív h ö{ o r r á s GŐZ- ÉS K DFÜRDŐ FEDETT USZODA mos, fest, tisztit saját üzemeiben Tclefón: A. 504—93 Külön vidéki oszt. került. Ha elgondoljuk, hogy a tisztaság e modem végvára a Svábhegyet mily mértekben segítette közelebb a k imatikus gyógyhely fogalmához, teljesen indokolt az a hálás elismerés amellyel a svábhegyiek a főváros köz- tisztasági vezérkarának működését kísérik. Doktor fényképésze még nem volt Budának. Dr. Gyulai Ferenc tanár Münchenben tanulta meg a hivatásos fényképezés művészétét. Már növendék korában önálló kiállítást rendezett Münchenben, ahonnan diplomával a_ táskájában hazajött Budára, ahol átvette édesatyja örökét a Mar- git-körút 58. sz. alatti műtermet. Á szakirodalmat is műveli, így a Nemzeti Újság fotórovat vezetője és szakcikkei, feltűnést keltenek. LORGNON Zibrinyináí, I., Atíüa-n. 12. Kedves barátom! — engedd meg, hogy hozzámintézett leveledre itt válaszoljak Neked a budai nyilvánosság előtt. Föltétlenül méghajlok megállapításod előtt, hogy az általad protezsált úr kiváló tehetség és nagy jövő vár rá. Azt is vallom, hogy jól mana- zsálva, hamarább éri el azt a bejósolt nagyságot, mint manazsálás nélkül. Csak éppen ott van a tévedés, hogy szívességet kérsz — az életnek most nekiinduló — barátod számára a sajtótól. Ez a sajtó csak négy dologban áll önzetlenül rendelkezésre: — a nemzet, a haza, a kultúra és a jótékonyság terén. Egyéni ambíciók kielégítésére, egyéni törekvések elősegítésére a sajtó nem állhat senkinek rendelkezésére, mert ez az egyén a saját anyagi helyzetét kívánja megalapozni s ez nem a sajtó hivatása. A lapvállalat két részből áll: — az egyik része a szerkesztőség, mely közérdekű dolgokkal foglalkozik s ezekkel kapcsolatosan a saját eszméit hirdetve, igyekszik a közönséget vezetni a leghelyesebbnek vélt irányban. A másik része az ujságvállalatnak a kiadóhivatal, amely tartozik előteremteni a lapelőállítás, a szerkesztés és az adminisztráció költségeit. A jövedelem egyik részét képezi éppen a Te eseted, amikor ugyanis magánembereket segít vállalkozásaik révén újabb és nagyobb jövedelemhez és természetes, hogy ebből valami csekély részt kíván ellenszolgáltatásképpen. A lapvállalatnak ez a része olyan üzlet, bolt, foglalkozás, mint minden más kenyérkereset és vállalat, amelytől szívességet kérni nem lehet, mert a lapnak minden kinyomtatott betűje, minden elfoglalt négyzetcentiméter helye pénzbe kerül. A fogorvostól nem kívánhatja senki, hogy ingyen húzzon fogat, — a gyógyszerésztől, hogy ingyen adjon gyógyszert, — az ügyvédtől, hogy díjtalanul szaladgáljon a törvényszékhez, — a vendéglőstől, hogy ajándékba adjon ételt és kiszolgálást, — az iparostól, hogy ingyen csináljon ruhát, cipőt, bútort, — s így nem szabad kívánni az újságtól sem azt, hogy a nagy költséggel szerzett presztízsét, elterjedését, az újság szavára hallgató olvasóközönségét minden ellenszolgáltatás nélkül kiszolgáltassa másoknak és befolyásolja magánemberek magánhasznának növelésére. Meggyőződhettél arról, hogy 27 év óta a Budai Napló a legnagyobb önzetlenséggel szolgálja a régi budai családok ügyét, sőt elmegy a régi, patinás kisvendéglőkig is, hogy bizonyos budai hagyományokat ápolhasson, — de a föntebb elmondottak után nem kívánhatod a napi sajtótól, de tőlem sem azt, hogy előttem idegen, ismeretlen egyének karrierjét megalapozzam, azokat a budai polgárság átlagos nívója fölé emeljem — a Budai Napló költségén. Fogadd ezt az üzenetet szívesen, mely nemcsak Neked, hanem szól többeknek is, akik félreértik, vagy félremagyarázzák az újság hivatását és értelmetlenül mondanak ítéletét a kiadóhivatalok működéséről. ■ Szíves üdvözlettel, régi híved: a szerkesztő. Hortobágyi juhtúró ,v J FÜRDŐ
