Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-08-03 / 1004. szám

Budapest, 1930 augusztus 3. 3 Maszkos dámák Buda titkaiból Bizonyosan futballozó titánok ej­tették el játék közben a Gellérthegyet és ahova esett, kinyomta maga alól a föld belsejében összegyülemlett gyógy­forrásvizeket. A Gellértfiirdőtől a Rácfürdőig egymás mellett bugyog- nak ki alóla a források és egyik lát­ványosságát tehetnek Budának a Rácfürdő titokzatos forrásai, ahol a fekete barlangokban bugyborékolva gyűrűzik a fekete víz és gomolyog fölötte a fehér gőz, mintha a pokol torkában állna a látogató, áld önkén­telenül megérzi itt a föld lehelletét, azt a titokzatos erőt, mely a fölszínre készti a forró vizeket. Örökké felcd- hetlen látvány ez. A Rudas fürdő né­hány forrását most készül foglalni a lebontották és megásták a budai híd­fő aiapzata számára a mély nagy gödröt. De megállította a munkála­tokat a sok kódorgó forrásvíz, melyet sehogy sem tudtak elállítani. Ez volt a szálló udvarán kibuggyanó forrás, amelynek vizét megvizsgálva, lithiu- mot és rádiumot találtak benne. Lel­kes emberek elvezették a vizét a Ru­dasfürdő felé, nem is gyanítva, hogy Európa egyik legértékesebb, talán egyetlen thorium forrását mentették meg, amely a rádium ős­anyaga és oly ritka, hogy 2000 gram rádiumból csak 1 gram thorium állít­ható elő. Ezt nem a magyar orvosok fedezték fel, hanem a mi idegenfor­Budai Napló a Hungáriaforrás vizét szénsavval te­lítve, HARMATYÍZ néven hozza forgalomba s ma már az egész ország ezt issza. Nemcsak üdít, hanem gyógyít is. A székesfővárosi Asványvízüzem napról-napra fejlődik arányaiban és az igazgatóság különös súlyt fektet a forrásvíz higiénikus kezelésére. E cikk keretében bemutatott kép, mely arcvédő rostéllyal ellátott nőket mutat be, — a Harmatvíz töltőtermének egy részlete, ahol a szénsavval telített vízzel töltött palackokat dugaszolják s nehogy az esetleg szétrobbanó pa­lack kárt tegyen a hófehér egyenru­hában dolgozó nők arcában, ilyen drótmaszkkal látta el őket az igazga­tóság. Különös kép e maszkos dámák Titokzatos jelenet a „Harmatvíz“ töltőtermében. város, hogy aztán üveglappal befödve gyönyörködhessék benne az idegen. A hegy alatt állott valamikor a Jkis Propellerszálloda az ő nagy udvarával és a sziklafal tövében forrás bugyo- gott elő, amit hordószámra hordott szét az értelmes magyar nép, mert jó volt a gyomornak, a vesének, a szív­nek, szóval az egész embernek. Ami­kor az Erzsébethíd épült, a szállodát Telekparcsllázás POMAZON 200 □ -öles házhelyek kap­hatók közvetlenül az állomás mellett. Kitűnő ivóvíz. Por­mentes, egészséges terület Gyönyörű kilátás. Jó közlekedés. Kedvező részSetfizetés! Építési hitei! Bővebb felvilágosítást ad: ÓBUDA-UJLAKI TAKARÉKPÉNZTAR III., LAJOS-UTCA 144. TELEFON: 624—57. Hűvösvölgy legszebb kirándulóhelye HngyrStNeiufÉSli Naponta cigányzene! tulajdonol HARTH HIHÁLV galmunkra féltékeny bécsi egyetemi tanárok, köztük Mache professzor, aki erről szeptemberben előadást is fog tartani Budapesten. Az egyik ki­váló budapesti orvostanár azt mondja, hogy a Hungária gyógyforrás az ener- vált városi emberek gyógyvize. Egy pohár hungáriavíz a forrás­nál hirtelen felhajtva, annyi rádiumot visz az ember testébe, mint egy nap alatt a napsugár tud vinni a strandoló testébe. Mintha a mai kornak fedezték volna fel ezt a forrást, amikor túlfe­szített munkában elcsigázott népe egy félóra alatt visszanyeri el­használt energiáját egy pohár hungáriavíz hirtelen fel­hajtása után. Ezt a forrást ki kellene bővíteni, mélységes mélységekig feltárni, mert a szenvedő emberiségnek egyik leg­nagyobb jótevője. Rövid néhány év alatt világhíre lesz. A város immel- ámmal elég szemrevaló, de arányai­ban nagyon kicsinyes ivóesamokot épített a hídfő mellé, mintha kápol­nát építene oda, ahova bazilikát kel­lett volna építenie. Ma nagyszámban élnek Budapesten emberek, akiknek kevés idejük jut az al­vásra és reggel, munka előtt megisznak egy pohár hungária- vizet, hogy munkahelyükre érve teljes szellemi és testi felké­szültséggel láthassanak munká­juknak. Valóságos áldás ez a forrás, nemcsak a betegeknek, de a sok munkát végző egészségeseknek is. Szerencsére ennek a forrásnak a felügyeletét, kezelését és értékesítését Ébner József igazgatóra bízta a szé­kesfőváros, aki fanatikusa a forrás­nak és sikerült kiverekednie azt, hogy hosszú, sora, amint különösen precíz munkabeosztással végzik itt munká­jukat. Nem ilyen érdekes, de talán szin­tén a legfontosabb része a Harmat- vízüzemnek a palackok tisztogatása, mely a legújabb rendszerű palackmosó gépekkel történik és a ma elképzel­hető legtisztábbra mossa ki az üvege­ket. Az Erzsébethíd budai hídfőjét el- éktelenítő régi gépház lebontása lehe­tővé teszi majd, hogy a ma is kedves, de arányaiban kicsinek bizonyult ivócsarnokot megfelelően kibő- vítse a város, mert az ott naponkint megforduló 4—0000 ember a napnak bizonyos óráiban a szabadmozgást feszélyező módon torlódik. Az egyes világhírre szert tett für­dők nagy nevét nem a fürdővíz, ha­nem az ivóvíz szerezte számára s így nekünk Budán kétszeresen fontos, hogy az ivókúrának ezt a világra­szóló ritkaságát és páratlan erejű gyógyvizét minél méltóbb keretbe foglalja a város. (V. B.) Közgazdasági Napló A Budai Általános Takarék kitűnő félévi mérlege A fővárosi pénzintézetek egy­másután közlik mérlegeiket s azok a kedvezőtlen viszonyok ellenére sikert, sőt fejlődést tükröztetnek. A Budai Általános Takarékpénz­tár a körültekintő vezetés, az óva­tos üzletpolitika mellett az idén is fényes eredményt produkált, ami elsősorban Friedländer An-1 dor vezérigazgató érdeme. A ta­valyi alaptőkeemelés sütere, a be­tétek folytonos növekedése lehe­tővé tették, hogy a vezérigazgató megvalósíthassa régi programját, s így a fokozott hiteligények ki­elégítése mellett, altruista hitel­akciójába a budai telektulajdono­sokat is bevonhassa. Felhívására, körleveleinek hatása alatt számos budai egyesület tárgyalta rokon­szenvesen és örömmel a Budai Ál­talános feltételeit és az eredmény az, hogy a fejlődő perifériák te­lektulajdonosai közül számos meg­elégedett ügyfél gyarapítja e spe­ciális budai pénzintézet táborát. A Budai Ált. Tkpénztár kihelye­zési állománya: váltótárca 2 millió 250.000 pengő, — betétállomány 1.400.000 pengő. — A kihelyezé­sek nagyobbrészt elsőrendű in­gatlanokra vannak betáblázva. A Budai Általános Takar ékpénzt ár mobilitására jellemző, hogy a ki­helyezéseknek csak aránytalan kis töredéke került leszámítolás formájában tovább. A betétek is egyre szaporodnak, mert a budai polgárság meg van győződve ar­ról, hogy az igazgatóság óvatos üzletpolitikáj a százszázalékosan biztosítja az idén is magas oszta­lékot. (Sz.J.) * Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatósága megállapította az intézet félévi mérlegét, amely 1,219.019.37 pengő nyereséggel zárul, az 1929-iki első félév 1,215.674.53 pengő összegű nyereségével szemben, A takarékbeté­tek összege 40,223.807.64 pengő az előző évi 38,363.827.54 pengővel szem­ben, a folyószámlabetétek összege 40,746.357.07 pengő, így csaknem azonos az 1929. évi december 31-üd 40,746.176.37 pengővel, az ■‘egyéb hi­telezők összege 40,539.933.80 pengő­ről 30,255.085.39 pengőre csökkent. Ezen tételekkel szemben a váltótárea 52,172.932.99 pengőre emelkedett a tavalyi 50,394.703.62 pengőről, míg az adósok 46,345.540.30 pengőt tüntetnek fel az évvégi 56,186.224.30 pengő el­lenében. * Uj sörgyár...? A mai nehéz vi­szonyok mellett kockázatos dolog minden új vállalkozás. A jól megala­pozott régi vállalatok is gondokkal küzdenek. Annál meglepőbb, hogy a Vendéglősök és Kocsmárosok Egyesü­letének egy csoportja azzal az ideá­val foglalkozik, hogy — sörgyárat alapít, akkor, amikor a régi sörgyá­rak egy része most csokoládét főz. A szervezkedésre vonatkozó hangzatos közlemények már meg is jelentek. A vállalkozás Vendéglősök Országos Sörgyára és Mezőgazdasági Ipari Rt. alatt szeretne megindulni. Mert még csak készülődik. Es ezt a hosszas tőke­nélküli készülődést is alaposan meg­zavarja a harci zaj, amely ádáz vihar erejével csattog a vendéglősök berkei­ben. Az új sörgyár igazgatósága hol megalakul, hol feloszlik. — Kezdet­nek ez is jó. A megbízott igazgatósági tagok, elnökjelöltek egymásután mon­danak le, mint ahogy tette Miklauzits Adolf, a Köztisztviselők Szövetkeze­tének volt elnöke és Noll Miklós, a jónevű tatai szállodás. Egyik sem akarja odaadni a nevét. Baits Jenő sem fogadta el a jelöltséget. A hely­zet ma az, hogy az alaptőkegyüjtés akvizíciós előnyeit ambicionáló cso­port éles harcban áll a tapasztaltabb vendéglősökkel, akik óvatos, előrelátó elnökük, Orbán Zoltán Géza személye körül tömörültek s akit ezért az ellen­tábor szeretne elnöki pozíciójából ki­emelni. Az egész ügy nem érdekel bennünket, de — a sok derék budai vendéglősre való tekintettel — nem hallgathatjuk el azokat a megdöbben­tő adatokat, melyeket a Pesti Tőzsde részletesen ismertetett: t. i., hogy Redő István, a leendő sörgyár vezér- igazgatójának, Rueff svájci bankház­zal voltak nagy differenciái, hogy a Centrum sörgyártól milyen körülmé­nyek között vált meg és hogy csak családjának és a Centrum előzékeny­ségének köszönheti, hogy az ügy bé­kés úton volt elintézhető. Posch Gyula vendéglősnek, a másik főszereplőnek a nevét pedig Thorma István in. osz­tálytanácsossal kapcsolatos szódavíz- ügye után ismerte meg Budapest. Ily körülmények között nem jósolunk nagy jövőt az egész vállalkozásnak. Végül pedig —-a vendéglősöknek sör kell, — jó sör — és nem részvény. Egy nemlétező sörgyár részvénye. * A MAVAG- új gyártmány-véd- jegye. Ügy értesülünk hogy a „Ma­gyar Mr. állami vas-, acél- és gép­gyárak” budapesti és diósgyőri gyá­rában készülő különböző gépgyárt­mányok megjelölésére aa autók kivé­telével, amelyeknél a hűtőkön az ed­dig használt „Mávag-Mercedes-Benz” címkét továbbra is használni fogják, búzakalászt vivő, turulmadaras színes képű „MÁVAG-BUDAPEST-DIÓS- GYÖR“ feliratú törv. védett védjegyet fognak használni. Az acél- és vasönt­vények megjelölése 'a tárgyba öntött és ugyancsak törv. védett domború „MÄVAG” szócskával történik. * Az Angol-Magyar Bank igazga­tósága júl. 30-án tartott ülésében fog­lalkozott az 1930. első félévi mérleggel, mely — az 1929. évi 172.161.31 P nyereségáthozat figyelembevétele nél­kül — 1,794.346.41 P tiszta nyere­séggel zárult az 1929. első félév 1,525.439.22 P összegű eredményével szemben. A bank jelen félévi üzlet­eredménye — a tavaly végrehajtott tőkeemelés folytán beálló természetes liozamtöblettől eltekintve — nagyjá­ban az 1929. üzletév első felében el­ért eredménynek felel meg, ami a kedvezőtlen gazdasági viszonyok mel­lett kielégítőnek mondható. A fenti nyereségösszeg tisztán a bank rendes folyóüzletének eredménye, amennyi­ben rendkívüli pénzügyi műveletek elszámolását nem tartalmazza. Az idei első félév mérlegének fontosabb szám­adatai ezer pengőben a következők: pénztári készletek 9.628, váltótárca 66.037, adósok 72.734, jelzálogkölcsö­nök 18.050, 1ictctck takarékkönyvekre 57.135, betétek folyó- és csekkszámlán 31.947, külföldi, bankok és bankárok betétei 11.582, hitelezők 35.713 ezer pengő. Az intézetre bízott idegen tő­kék összege 136.4 millió pengőre emelkedett. A bank üzleteinek fejlő­dése a forgalom jelentékeny növeke­désében is kifejezésre jut. A mérleg egyes tételei a bank mobilitásának fo­kozottabb voltát tanúsítják, amit a jelenlegi bizonytalan gazdasági hely­zet tesz megokolttá. * M. F. T. R. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. igaz­gatósága folyó évi augusztus 30-ára hívta össze a részvényesek közgyűlé­sét, amely az 1928-iki üzleti évre vo­natkozó számadások fölött fog hatá­rozni. Az 1928. évre vonatkozó nyere­ség- és veszteségszámla kereken 4,800.000 P veszteséggel zárul. Mint minden dunai hajózási társaság, a M. F. T. R. is megszenvedte az 1928- az esztendő abnormitásait. Súlyosbí­totta a helyzetet, hogy függő adóssá­gai az akkor uralkodott kamatláb­viszonyok mellett nagy terhet róttak a társaságra. Ezeknek az adósságok­nak a tervbevett konszolidálását az általános piaci viszonyokon kívül még az a körülmény is megakadályozta, hogy az 1926. évi XXIII. törvény­cikkben becikkelyezett szerződés sze­rint járó államsegély, minthogy nem jelent feltétlen fizetési kötelezettséget az állam részéről egy kibocsátandó elsőbbségi kölcsönnek fedezetét teljes biztonsággal nem alkothatja. Ily vi­szonyok között a társaság igazgató­sága a kormányhoz fordult a társaság pénzügyi viszonyainak új alapokra való helyezése végett. Az erre vonat­kozó tárgyalások teljes megegyezésre vezettek, de véglegesíthetők mindeddig nem voltak, mert a megállapodások egy része a törvényhozás jóváhagyá­sát igényli. A tárgyalások eredménye röviden abban foglalható össze, hogy a társaság alaptőkéjét fölemeli és az évi szubvenció, a fizetendő összeg változatlanul hagyása mellett, feltét­len állami fizetési kötelezettséggé vál- toztatik át. A tőkefölemelés folytán névértékben kibocsátásra kerülő rész­vényeket a kormány — élve az 1926. évi XXIII. törvénycikkben nyert fel­hatalmazással — a MÁV részére sze­rezné meg. Az 1928-as üzleti év fön­tebb jelzett vesztesége a társaság va­gyonmérlegében szereplő 5,378.591.65 pengő tőketartalék terhére lenne fede­zendő. Azok a kedvezőtlen időjárási és egyéb viszonyok, amelyek az 1928. évi üzleti eredményeket ennyire leron­tották, az 1929-es esztendőben is ha­tottak. Mindezek ellenére remélhető, hogy a tervezett intézkedések a M. F. T. R.-t minden emberi előrelátás sze­rint rendezett viszonyok közé fogják juttatni. FIUME CAFÉ RESTAURANT BUDAI DUNAPAKT — LÍNCHÍD-UTCA12 átalakítva megnyílt Elsőrangú konyha! — Figyelmes kiszolgálás 1 — Esténként első - '*** rangú cigányzene. Asztalok előre rendelhetők: Teleién: A. 531-29 § VILLAMOS ÉS AUTOBUSZKÖZLEKEDÉS 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents