Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-06-25 / 1001. szám
2 Budai politikát Hiányzik a lokálpatriotizmus A mi szeretett székesfővárosunk hazánk ezeréves fennállása alkalmából rendezett ünnepségek és főleg kiállításon való részvétellel ment el először a nemzetek közötti versengés nagy báljára. Már akkor megállapíthatták a budaiak, hogy a főváros egyetemes érdekében meg van a jelentősége és szükségessége egy külön, úgynevezett budai politikának és a törekvéseknek ezen útján — szinte bethlehemi módon — született meg néhány év múlva a „Budai Napló“, amely immár közel három évtizede és 1000 számon keresztül szolgálja ezt a politikai törekvést. Ezer szám! És ebben milliónál több gondolat Budáért ! Illő, hogy megemlékezzenek róla különösen a „Hollós Mátyás Társaság“ tagjai, hiszen ennek a munkának igen jelentős része ebből a körből indult ki. A milliónál több gondolat közül kiragadok vagy — hármat. Az egyik: a lokálpatriotizmus, amiből Budapesten még mindig nagyon kevés van. A mi fiatal Budapestünk olyan mint a felserdült kamasz, akinek még nincsen múltja, akinek nincsenek emlékei és emlékezései, akinek nincs ideje az elábrándozásra, hanem csak a mai élet köti le, csak a jövő terveit kovácsolja. Ez az oka, hogy a budapesti embernek nincsenek olyan dalai, mint például a bécsinek a: — „Wien, Wien du nur allein...“ stb. mikor a bécsi ember éppen olyan lelkesülten énekel fővárosáról, mint amilyen érzéssel a magyar elbúsul a „Kondorosi csárda mellett.. .“ pedig ma már Budapestnek is vannak városi emlékei és Budapestet is szeretik úgy lakosai, mint Bécset a bécsiek, hiszen az ifjúság nem kisebb szeretettel gondol a Halászbástya kedves toronysarkaira, mint Horatius ama klasszikus sarkokra, amelybe szorítva, oly édesen kacag a nekünk kedves leány, csak — dalaink nincsenek még erről. Ezekért a dalokért, a városnak, Budának szeretetéért. szállt síkra a ,,Budai Napló“ megalapításával 3 évtized előtt Viraág Béla, aki egyben a másik nagy\ gondolatnak, Buda igazságainak is bajvívója lett, Napfényre hozni a pesti klikkek által semmibe vett budai szépségeket és kincseket, vállalkozni Csipkerózsa felébresztésére, jó tündér képében elhozni Budának, a hamupipőkének azt a cipellőt, amivel ő is elmehet a bálba — erre vállalkozott a „Budai Napló“ és szerkesztője. Ezekben a gondolatkörökben kellett kölcsönhatásba kerülnie a „Budai Naplónak“ a gyászos emlékű kommün bukása után megalakult „Hollós Mátyás Társaság“-gal .Ez a társaság azt tűzte ki céljául a nagy országégés után, amit a „Budai Napló“, új fényt varázsolni a letiport nemzet elé. Célul tűzni ki a legszebbet, a legtökéletesebbet, hogy legyen a nemzetnek és e város polgárságának kedve élni! Es hogy mindenki tudja is, hogy miért dolgozik. Képviselte a „Budai Napló“ azt a gondolatot is, hogy ebben a városépítő és fejlesztő munkában ne a kis mesterkedők, hanem a királyi művészet mesterei, a tudósok és a merészröptű poéták vegyenek részt, meg a szent ifjúság, úgy mint 1848—49-ben, akik előre látják az életet és a halált, a bukást és az elmaradhatatlan győzedel- met. A Budai Napló szerkesztője ezeknek a harcoknak mindig az élén állott és ez alatt mindig jó barátnak is bizonyult, aki kedves humorának fényével még a sokszor bús eget is derűsre festette. A Budát, szerető, — történelmén lelkesedő, a budai dalra vágyó, Budát nagynak látó polgárok serege mindig híven követi ezentúl is, mert minden szavából kicsendül az igazság! Ezeket mondotta a Hollós Mátyás Társaság ünneplő estjén Szilágyi Károly. A Magyar Nemzeti Szociális Pártnak legutóbbi értekezletén, ahol a trianoni békeparancs tizedik évfordulójának szomorú napjáról megemlékezett, — Szilágyi Mihály ügyvezető társelnök indítványt terjesztett elő, melyben reménykedő bizalommal üdvözli a Magyar Revíziós Liga eredményekkel kecsegtető működését. A párt minden tagja szívvel és lélekkel együttérez vele és siet segítségére, hogy újabb tízéves évforduló előtt elérhesse azt a szent célt, melyért „Buzgó imádság epedez milliók aja- kán.” A Zugligeti Egyesület július hó 5-én, szombaton este fél 8 órakor a Fácán Zugligeti Üdülőtelep éttermének külön helyiségében tartja meg ezévi közgyűlését. Utána társasvacsora, ahol dr. Kozma Jenő orszgy. képviselő előadást tart „Mit várhat a Budai Hegyvidék az új fővárosi törvénytől” címen. Családtagokat és a tagok vendégeit is szívesen látják. Kuglizóversenyt férfiak számára rendezett népszerű ügyvezető elnöke, Hubert Vilmos tiszteletére névnapja alkalmából e hó ‘24-én este 7 órakor a Déli Vasút tekepályán az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre. A felső Krisztina e népszerű vezér- emberét rendkívüli ünneplésben részesítette az egybegyűlt nagyszámú társaság és minden felköszöntő biztosította őt a Városmajor és annak környéke ragaszkodásáról. A társaság egy része,, az új XII. kerület kereskedői és kézműiparosai tüntetőleg foglaltak állást Hubert Vilmos mellett, aki szeretettel, önzetlenül és ügybuzgón járt el minden ügyükben. —- Maga a kuglizóverseny sok tréfával, évődéssel folyt a késő éjféli órákig. LÁTCSŐ Zibrinyinél, I., Attíla-u. 12. Gyötrelmes és kínos a helyzet az egyetlen nyugat felé vezető országúton, a Bécsi-útón, melyet második éve tartanak elzárva a forgalom elől. Bécsből Budapestre zeg-zúgos mellékutakon jutnak csak el az autók, ami egy cseppet sem hízelgő a magyar viszonyokra. Az utat elzáró tilalomfák a Szent Imre-év zarándokait is visszatérésre fogják kényszeríteni s így az állam maga szünteti meg az idegenforgalmat. „Eelenföld-Lágymányos“ címen indul meg legközelebb Rácz Vilmos, — a székesfővárosi törvényhatóság bizottságának tagja — szerkesztésében egy demokrata irányú új lap Budán. ! HAIBEKEEE VASBÜTOft-rT rr -a 4 í H'i» A*A íKíTXi-Ó díszíti lakását . /ff \ ill f/krnir' ..- ill lu ll - . «gl -fPliwI Budai egyesületek tagjainak árkedveasaény ! Budapest, Üllői út 43/31. Budai Napló Budapest, 1930 június 25. Meghal a beteg, amíg az orvossággal hozzáérnek a Lágymányoson, mert órahosszat kell liepe-hupás reteken, földeken keresztülbukdácsolni a legközelebbi, patikáig, a Fehérvári-út 82-ig. A Fehérvári-utat s a Lágymányost semmiféle villamos, vagy autóbuszvonal nem köti össze s ezért csak gyalogosan bandukolhat a beteg hozzátartozója a. sürgős gyógyszerrel — ha ugyan éjszaka éppen a legközelebbi gyógyszertár szolgálatban van. Ezen a vidéken nagyon szükséges lenne még egy gyógyszertár. Közbiztonság a hegyvidéken. A Svábhegyen és annak alsó részein tapasztalható rohamos fejlődés arra késztette a Svábhegyi Egyesület elnökségét, hogy a közbiztonság érdekében egy újabb rendőrségi szoba felállítását kérje a belügyminisztertől, mert a Mártonkegyi-úton lévő 24. számú rendőrőrszoba körzete a legnagyobb a fővárosban s így aligha képes kifogástalanul ellátni a szolgálatát. Már az Orbánhegy és a Már- tonhegyi dűlő alsó részein érezhető a rendőrőrszolgálat hiánya. A nagy területen különben is nehezen közelíthető meg ez az egyetlen meglévő rendőrőrszoba s ezért ajánlotta a Svábhegyi Egyesület, hogy az Isten- hegyi-út 25. szám alatt lévő, őrszoba céljaira alkalmas épületet béreljék ki a rendőrség számára és kérvényéhez csatolta is az épület tervrajzát. A belügyminiszter úr bizonyára méltányolni fogja e nagykultúrájú vidék kívánságát és fokozza annak közbiztonságát. A Gazdaságvédelmi Társaságban legutóbb Mende Emil gabonakereskedő értekezett az aktuális búzakérdésről, alapos tanulmányban azt bizonyítva, hogy a népszaporodási adatokat tekintve túltermelést vitatni nem lehet. A hozzászólások alkalmával Hennyey Vilmos dr„ az Amerikában kifejlett géprendszerrel és termelésracionalizálással adódó termelési költségmegtakarításban, valamint a minőségi elmaradásban látja a magyar búza térvesztését, amit Jakábffy Pál viszont a kis entente ellenséges magatartásának tud be. Mások is élénk részt vettek a vitában, melyet báró Skerletz Iván azzal fejezett be, hogy meleg köszönetét mondott Mende Emilnek a felette érdekes, szép előadásért. A Budai Napió ünnepe A Hollós Mátyás Társaság szezonzáró estje A Császárfürdő gyógyudvarán, az öreg platánfák alatt, amelyek már a nagyanyáink minuettes táncához bó- longattak, és száz év előtti leányok szőtték ágaik alatt ábrándjaikat, —- rendezte szezónzáró társasvacsoráját a Hollós Mátyás Társaság, amelyen különös díszül számos hölgy jelent meg, a társaság tagjainak hozzátartozói: — dr. Eperjessv Istvánná, özv. Fischer Emilné, Kapcza Imréné, dr. Massány Emőné, Peterdy Sándorné, Stark Lipótné, Székely Vladimirné, dr. Sziklay Jánosné, Szilágyi Károly- né, Ujj Gyuláné, Villám Margit, Viraág Béláné, Viraág Uus, Wagner Vilmosné,, -— a tagok közül: vitéz Aggházy Kamill, dr. Andor Endre, Badál Ede, Baranszky Gyula, Bársony Oszkár, Bekey Imre Gábor, dr Christian Rezső, Czölder Dezső, dr. Eperjessy István,, dr. Hennyey Vilmos, dr. Hódy Lajos, Hubert Vilmos, Kapcza Imre, dr. Kiss Menyhért, dr. Lechner Jenő, dr. Lugmayer József, dr. Massány Ernő, Oszoly Kálmán, dr. Pávai Vájná Ferenc, Peterdy Sándor, Réw Sándor, dr. Sziklay János, Szilágyi Károly, Székely Vladimir, Szombathy Kálmán, Ujj Gyula, Viraág Béla és mint vendégek: dr. Nádas Béla, Pásztélyi Vilmos és Po- lakovits Zsigmond. Elmaradásukat kimentették: Beesey Antal, Benedek Sándor, Bevilaqua Borsody Béla dr., Exner Kornél dr., Kozma Jenő dr., Szabolcska Mihály, Szávay Gyula. A nyitott terraszon volt terítve s az asztal tele volt virágdísszel és középen hatalmas kosár ezer virággal. Ezt az utolsó vacsorát az elnökség arra használta föl, hogy valamelyes ünneplő hangulatban megülje a Budai Napló millenáris ünnepét, az ezredik szám megjelenését. Vacsora után Andor Endre titkár Viraág Béla szerkesztő unokáját, a kis Trudit — Fischer Gertrudot — vezette lapunk öreg szerkesztője elé, aki kedves kis költeményben és egy nagy fehér virágcsokorral üdvözölte a boldog nagyapát. A kedves jelenet után SZILÁGYI KAROLY az ő dúsan ékes szónoki szavával méltatta a Budai Napló szerepét és hivatását, megemlékezve egyúttal a lap szerkesztőjéről. PETERDY SÁNDOR,, a Pesti Hírlap munkatársa, aki mint újságíró 35 éve dolgozik együtt Viraág Bélával, méltatta, mint különleges irányú és szerkesztésű lapot, a Budai Naplót és éltette annak szerkesztőjét. BARANSZKY GYULA dr., aki' a Budai Napló legrégibb munkatársa, azt a nehéz küzdelmet vázolta, melyet a lap kénytelen volt megvívni a budai közönség közönyével és amelynek sikerét bizonyítja az a körülmény, hogy a 11 budai újság közül egyedül a Budai Napló maradt fenn, mert megértette Buda szavát. ANDOR ENDRE és KAPCZA IMRE kedves alkalmi költeményeket olvastak föl, valamint dr. HENNYEY VILMOS, aki ötven év előtt együtt faragta Viraág Bélával az iskola padjait Pozsonyban. Figyelemmel kíséri 27 év óta Viraág Béla újságírói működését. Jó szíve mellett az ő erős gerince és erős karaktere kell hozzá, hogy a hiányos anyagi támogatás mellett, a budai közélet szövevényes útvesztőin, ezer és ezer*" érdek közt, meg tudja óvni önállóságát és vas következetességgel tudja szolgálni azokat a magasabb célokat, melyeket mindenkor szeme: j előtt tart. Csodás tapintatával, nagy emberismerettel és diplomata bölcse- séggel mindig megtalálja a helyes utat, melyen az önző emberi gyengéket is kielégíti, hogy biztosítsa a lap fennmaradását és terjedését és emellett a közügy szolgálatában meg tudja mondani, kifejezésre juttatni önálló véleményét. Nem az ő képességeiben, hanem az ő jellemében van annak a titka, hogy általános tekintélynek és osztatlan tiszteletnek örvend, mely őt minden oldalról környezi. SZOMBATHY KÁLMÁN, a Budai Társaskör ügyvezető elnöke a Budai Társaskör nevében üdvözölte a Budai Naplót ezredik száma alkalmából és kedvesen ünnepelte régi barátság címén a szerkesztőt. Méltatta érdemeit a, Budai Társaskör megalapítása körüli nehéz időkben. PÁSZTÉLYI VILMOS kedves megbizatásnak tett eleget, amikor Kozma Jenő dr. fölkérésére az ő nevében is üdvözölte a Budai Naplót. A maga részéről válogatott kedves szavakkal emlékezett meg a lapról és szerkesztőjéről. HUBERT VILMOS a budai kereskedők és iparosok nevében szólalt föl, akiknek az ezer számban ezerszer tett szolgálatot Viraág Béla, istápolva az érdekeiket. Befejezésül SZÉKELY VLADIMIR író az ő aranyos humorával és kimeríthetetlen szellemességével emlékezett meg Viraág Béla családjáról és éltette a szerkesztő hitvesét. Oly kedves szavak, oly meleg barátság, oly sok ölelő szeretet, komoly elismerése a Buda érdekében kifejtett céltudatos és eredményes munkának és Budának oly forró szeretete nyilatkozott meg e felszólalásokban, amelyek itt — e politikamentes társaságban, ahol nincs más -tekintély, mint a komoly tudás, a poetikus megnyilatkozás és a művészi tökély, — nem egvszer csaltak könnyeket a jelenlévők szemébe s így természetes, hogy bizonyos elfogódással köszönte meg mindezt a Budai Napló nevében Viraág Béla szerkesztő, mintegy mentségül hozva fel, hogy az utóbbi években a nagy budai célok, mellett pártcélokat is szolgált a Budai Napló, mert az volt a szerkesztőség meggyőződése, hogy a régi fővárosi törvény a város fejlődésének, így Buda fejlődésének is a kerékkötője, és éppen ezért kellett a lapnak szolgálnia azokat a kiváló budai egyéniségeket, akik Bethlen István gróf felhívására zászlót bontottak oly városi párt alakítására, mely a régi rendet megváltoztatva, új törvényt alkot a város számára, amely lehetővé teszi nemcsak a város reneszánszát, hanem egyúttal a budai rész fölvirágozta-tá- sát is. A Budai Napló e nagy cél érdekében szívesen hozta áldozatul a negyedszázad alatt szerzett népszerűsége és presztízse egy részét, mert ezzel Buda érdekeit is szolgálta és lehetővé tette a maga elé tűzött célok megvalósítását. Most, hogy az új városi törvény már életbe lépett, a lap is minden erejét és minden tudását ismét Buda nagy érdekeinek szentelheti. Megköszönte mindenkinek az elismerő szavakat, az azokban megnyilatkozó szeretetet és barátságot és végül meg akarta köszönni UJJ Gyuláné úrnőnek, a pompás kvalitású poétának azt a gyönyörű költeményt, mellyel őt az ezredik szám alkalmából üdvözölte, de már itt elcsuklott a hangja és csak annyit tudott mondani, hogy .. . „csókolom érte a kezét. . . ezerszer”. A búcsúzni és oszlani készülő társaságot még figyelemre késztette UJJ GYULA kedves felszólalása, aki mint a lap régi munkatársa reflektált a szerkesztő ama szavaira, hogy a Budai Naplót tulajdonképpen nemcsak ő és a szerkesztőség, hanem mindazoknak a gondolata irányítja, akik Buda iránt szeretettel viseltetnek és a szerkesztőt a tulipán hagymájához hasonlította, amely — úgy mint ő a Buda érdekeit szolgáló gondolatokat — fölszívja, magába a föld különböző nedveit és erőit és kitermeli a hatalmas szép nagy tulipánvirágot. Á társaság még egyszer koccintott és e kedves esttel a Hollós Mátyás Társaság befejezte a maga nagy társasestjének sorozatát. A tagok azzal búcsúztak, hogy: •— viszontlátásra őszkor! (R. S.J Lendl Adolf, mint író sok szép eszmét vetett fel Buda érdekében. O ajánlotta, hogy az újonnan építendő Természetrajzi Múzeumot a Vérmezőn helyezzék el. A botanikus kertet — mely húsz évvel azelőtt a pesti oldalon megszűnt — szintén budai területen kívánta elhelyezni s ennek érdekében számos cikke jelent meg a lapokban; ugyancsak készített terveket egy állatkertnek és egy őslénytani kertnek berendezésére a budai hegyekben, de íennek megvalósítását eddig nem lehetett megkísérteni. Lendl e sokoldalú szereplése mellett állandóan a tudományos pályán is érvényesült; irodalmi termékei kezdetben szorosan vett tudományos értekezések és terjedelmesebb munkák voltak; későbben a tudományok népszerűsítésére tért. Amikor Méhely professzor őt a Magy Tud. Akadémia^ tagjául ajánlotta, egybefoglalta az ő tudományos értekezéseit és füzeteit, melyeknek száma a kétszázat meghaladta! Ismeretterjesztő munkásságát pedig — huszonötévvel azelőtt —-■ azzal kezdte, hogy „A Természet” című lapját alapította s ezt tíz éven át szerkesztette, nagy népszerűségre emelte, hogy azután az Állatkertnek ajándékozza, ahol még manapság is kiadják. A napilapokban és tudományos folyóiratokban — a külföldön is — közzéadott tárcalevelei, útleírásai, népszerűén írt értekezései számszerűit szintén meghaladják a kétszázat és mindenütt sok olvasóra találtak. A Budai Napló-ban azelőtt gyakrabban jelentek meg a természet életéből merített kedves leírásai. Lendl a Szabad Lyceum, az Erzsébet Népakadémia és a Hollós Mátyás Társaság alapító tagja és régebben különösen a Budai Szabad Lyceum estélyein sok előadást rendezett. Külföldre is hívták többízben, ahol német előadásokat tartott. A Víziváros társadalmi életében élénken vett részt mint a II. kér. Társaskör elnöke és a Budai Polgári Kör, meg a II. kér. Iparoskor egyik oszlopos^ tagja. Most is, mint nyugalmazott állatkerti igazgató, szívesen működik közre a kerület érdekében folytatott minden mozgalomban. MEGNYÍLT a MARGITSZIGETI Beszüntette a szánpályát a Kar- thausi-úton a Svábhegyi, Egyesület, egyrészt azért, mert a svábhegyi tűzoltóság tiltakozott az út elzárása ellen, de másrészt a környéken lakó villatulajdonosok is kifogásolták azt. Kugliverseny. A „Magyar Tanférfiak és Tanügybarátok Nemzeti Egyesülete”, amelynek a II., Medve- utcai polg. iskola udvarán van födött tekepálya helyisége, most rendezte négynapos kugliversenyét. Az értékes első díjat, az ezüstserleget Vitéz Szabó Endre dr. nyerte meg. A verseny befejezésekor, e hó 21-én a tagok a hölgyvendégekkel együtt társasvacsorára gyűltek egybe a II., Pálffy-téri Mayer-féle vendéglő külön helyiségében, amelynek nagy terme zsúfolásig megtelt. A megjelenteket az Egyesület ügyv. elnöke: id. Fejér József ny. h. államtitkár üdvözölte. Juhász Ödön egyesületi főtitkár, az estély rendezője, gondoskodott művészi zenekarról is. Schotter Károly dr. főorvos „Kő Krisztus” c. költemé- nyét Hannel Aranka színművésznő szavalta, s a kísérő zenét maga a szerző: Stransz István szolgáltatta. Dr. Toptok Ferenené művészi énekét Martinovics Vendelné és Stransz István Kísérték zongorán. Végül Dénes János szalónbűvész ügyességével ragadta el a közönséget. Befejezésül Meidinger Lajos zongorajátékára táncra perdült 1 az ifjúság. STRAND AGYAR KERÁMIÁI GYÁR R.-T. iroda: Vili, JózseS-krt. 14. Telefón: J. 320-45. Gyár: X, Gyömröi-út 63 Keramitköveket és lapokat, klinkerkö veket és lapokat, utak, járdák belső helyiségek és pillérekhez. Chamotte, dinas és saválló téglát és habarcsot. Különféle falitéglát. Vállai útburkolásokat. Gyárt:
