Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-03-31 / 948. szám
4 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 március 31. Budára — Pest! Irta: RINGER LAJOS dr. MÁRCIUS Irta: Szóvay Gyulai I. Most ezeréve, akkor is tavasz volt; De oly tavaszt nem látott még a föld. Viharzó orkán volt annak fuvalma, Mely belemarkolt Kárpát üstökébe, Erdőket tépett, földet szaggatott, Sziklákat szór1! szét porszemek gya[nánt, S amerre népek síkon-hegye© éltek, Vagy ők reszkettek, vagy a föld [alattok, De érezték, hogy együtt biztosabb 8 összeverődvén /tenger-tömegekké: Álltak merőn, arccal Munkács felé. S Munkács felől — pacsirta-dalo[kul —Kürtök szavát kapta le a fuvallat, Eget zendítő kürtök szózatát. S g hegy tövén, hol a beláthatatlan Síkság kezdődik, a fakó mezők Egyszerre megtelének kékesen csillogó Fűszálakkal: acélos harcosokkal. E fűtengerből zengett, csattogott Tavaszi tűzzel'sok száz kürt-pacsirta, S minden hangnál megrezdült, meg- [csillámlott A kék mezőnek fényes felszíne, Miként ha a föld titkos ősdelejje Bocsátott vón tövébe áramot. Virágaiként e csodás tavasznak: Az eleven fűszálak mezejéből Magasba törve, színes harci zászlók Lobogtatták ki lengő szirmukat. S lengő zászlók felett a kék magasban Ott röpködött e hőskor tavaszának Hírnök-fecskéje: a turul-madár! II. Pajtás, mi piroslik a keleti égen? Ügy égnek a bércek, mint valaha [régen! Tűz-e az, vagy hajnal? — avagy [mind a kettő? Ha tűz; •— van-e ottan munkás elegendő, Ha meg piros hajnal, Mért szomorít azzal, Sötét éjszakánkban minket a [teremtő ? Pajtás, mi hallatszik nagy messziről [erre? Mintha azt dobolnák: „fegyverre, [fegyverre!” Mintha a harangok végsőt kondul[nának, S Eresztevény táján, Gáborék portáján Most olvadnának át tüzérkatonának! Halló, Gábor Áron! Itt a székely [gárda. Hajnalodik! A te ágyúd szavát várja. A te ágyúd szava érckakasnak [hangja: Reá a szomszédból Visszakukorékol Széles Magyarország minden érc[ harangja. Talpra munkástársak! Míg a hajnal [hasad, Tartsuk melegen és verjük csak a [vasat, Dal most a mi ágyunk, műhely a mi [várunk, S keblünk .tüze lángol, — Elvesztett hazánkból A kakas -szavára, egyre arra [várunk... III. Most nézd a fákat! Feszült izmokkal Hogy állnak sorba, körbe itt: Mind majd kicsattan a büszkeségtől, Ügy mutogatja rügyeit. Minden rügy egy-egy rejtett reményit ség, Mely zendül s fészket bontogat, —• Mindegyik egy kész megfogamzott S még ki nem mondott gondolat. Minden rügy egy-egy bízó ígéret, Jövendőről, mely jönni fog. Minden rügy egy-egy szerelmes [szívből Még ki nem pattant nyílt titok. Amint kipattan: varázsa vész és Lesz — mint a többi — lomb, viliág, — Most nézd az erdőt, most nézd a [fákat, Amint szivükből gőggel kiárad A márciusi ifjúság. A Budapest fürdőváros igét dr. József Ferenc Őfensége teremtette. Milyen kár, hogy Széchenyink csak egy hidék veretett Buda és Pest partjaira: a remekben álló egyetlen Lánchidat. Azóta nem született annyi Szé- chenyink, ahány híd kellett volna ahhoz, hogy a bevándorlással sokasodó pesti és a népesedésben stagnáló autochton budai lakosság valahogy összefolyjon. Nekünk határozottan több összekötőpalló kell ahhoz, hogy egymásra leljünk, mint a világ akármelyik, folyamszalaggal összekötött ikervárosának. Ez a „Geselligkeits-Mangel”, ez a mi félszeg élhetetlenségünk (Dunán innen Dunán túl egyaránt) az oka, hogy évtizedekkel előbb volt a „Tengerre magyar!“ mint a „Dunára magyar!“ kiáltás és hogy előbb született meg a „Vidékre Budapest!“ mint a „Budára — Pest!“ riadó. Áldott szegény hazánk és szánandó fővárosa, mi más sorsúira kerül, ha apró hajókkal magunkhoz kötözgetjük a Dunát, ezt a nyugati határunkig felnyúló tengersávot, ahelyett, hogy nagy hangon a torlaszos Karstokon keresztül „Dreadnaught“ neveket kiáltozunk a nékünk idegen és tőlünk idegen tenger felé. Nem értettük és nem értjük még ma sem a Dunát és az ő hasznos méltóságát, mint ahogy nem értjük a frázisnélkül való politikust, tisztviselőt, írót, művészt és tudóst sem. A Duna ilyetén meg nem értése volt az állandó oka annak, hogy az egy várossá abroncsolt: céh- természetű Buda iparos „Burger“-je, a mezőváros hajlamú Óbuda földmívelő „Braunhachs- ler“-je és az aranyásó jellemű Pest keresetet hajszoló „pestinép“-e egymásra nem talált. Idegenek maradtak ők; más időszámítással, szinte más korban élt •mindegyikük. A budai ember a céhbeli remekével, az óbudai az ő pihenő napjával, a pesti pedig az ő szerzeményével mérte az időt. Pest pedig, különösen a kapcsolás óta, gyarapodott az egész ország ügyleteiből, sőt amennyire Bécs engedte, a monarchia lehetőségeiből is, és értetlenül nézett el Buda felett, mert a választó Duna miatt a két Buda természeti kincseit, történeti értékeit és ami a íő>, a két Buda törzslakosságát meglátni, megbecsülni, magához kötni és akár aktív, akár passzív formában, érdek- és érdeklődése körébe vonni nem tudta. | A pesti nép amerikaias keresetének kellett volna átvándorolnia a Dunán a ,,céh”-esen dolgozó budai „Burger ”-hez, hogy ebből a nagyvárosi középiparosság választódjék ki. (Mit érne ma, a nagyipar ránkszakadt korában, ha ilyen „iparosok faiskolája” készen állana?) Ennek a szapora keresetnek kellett volna átvándorolnia a Dunán, hogy az óbudai kapásból a világvárosi méretű Budapestet és részben még Bécset is ellátó: zöldséget, gyümölcsöt, virágot, tejet, sajtot és egyebet termelő, a Dunán hajózó és azon tőzsér- kcdő, szívósan gazdagodó hollandus parasztpolgár-féle tipus fejlődjék. Buda okos kiépítése és szerencsés gazdagodása lett volna Budapest igazi tőkegyűjtése a háború előtt és lett volna a szerzett vagyonnak és a törzslakósság állandó keresetének átmentése Pest javára. Ezt az akkor kézenfekvő, ma már csak visszajáró kísértet-lehe- tőséget elszalasztottuk, mert az évtizedes pesti szerzeményt átcsúsztattuk á mi saját külföldünk: Ausztria és Csehország zsebeibe. Hidak nélkül, hajók nélvül és a jobb sorra termett őslakosság szerető és értelmes menegelése híjján, hát csak papiroson maradt a háromféle lakosság törvény szerinti egyesítése, úgyannyira, hogy még ma is megdöbbent Pestnek és a mai „regime ”-nck az egyesítés iránti értelmetlensége, közönye és idegenkedése. A hibák új meg új vetése idején, emlékezünk a kitermelt üsz- kökre; gondoljunk arra, hogy az egyesítés után három tizeden át csupán két, vámmal sorompózott hidunk volt a Dunán; gondoljunk arra, hogy a forradalom nélkül még ma is váltanók a Budanézés híd- és alagút jegy ét; gondoljunk arra, hogy a két partunk közötti hajózás és híd- verés ma is állami előjog és nem kevély városi kötelesség; gondoljunk arra, hogy a két partot a szó szoros értelmében összekötő propeller-közlekedésnek nem a fenntartásán, nem a fejlesztésén, hanem a beszüntetésén ülnek tanácsot; gondoljunk arra, hogy a budapesti városszabályozásnak még mindig nem vezérelve „a szorosan a Duna mellé” és az „egyenesen át Budára”; emlékezzünk rá, hogy olyan fajsúlyú tudósunk, mint néhai Hoitsy Pál nehány jól felkészült szakféríival együtt annak bizonyítására szorította agyát és tollát, hogy Budapesten újabb híd építése felesleges; emlékezzünk arra is, hogy a testvéri „egyesítés” hajóján evező városi párt vezéralakja, néhai Bedő Mór valahányszor Buda fejlesztése, a fürdőügy, vagy valamely Budának szánt* intézmény révén szóba került, mindannyiszor kivágta a maga süvítő, gyanúsító „Vigyázat, mázolva!” jelszavát, hogy a Buda-pártolás gusztusát is elvegye; vagy nem megdöbbentő-e? hogy amíg másutt az emberi okosság és ezé\ érzék küzd az otromba természet ellen, Budapesten a világ csodájára az isteni természet vívja meddő harcát a „regime” ellen, amelyik a Duna partjait elialazza, a budai hegyeket anyagtömbökké lefokozza, a forrásokat paralizálja, a történetet lecsákányozza. És ezekre gondolva riadtan kérdezzük, ki vet véget ennek az önpusztító má-nak, amely ront még akkor is, ha építeni látszik, — ki fogja ráébreszteni a bűnösségig rövidlátó intézőket arra, hogy ennek a milliós három-egy városnak az élete a hidegre tett Budán, a fürdővároson, annak hegyein, forrásain és a Dunának őserején fordul. Ehhez az ébresztéshez egy ember, egy intézmény, egy párt, egy lap nem elég; ehhez követelő és ítélő diktátor-közvélemény kell. Mindenesetre hálával kell elös- merni, hogy a tíz év óta nemesen munkálkodó Budapest Fürdőváros Egyesület és a gondolatot 25 év óta pólyázó és fejlesztő Budai Napló ébersége nélkül ezt a nagy- rahivatott eszmét immár irattári tetemnek kezelnék. Igen, ehhez az ébresztéshez egy egész város ijedelme kell. A,.„Budára — Pest” jelszó zúgása kell! Pest és Buda között új híd, új hajó kell! Minél több és minél előbb! De legfőkép a hidak-hídja: a magyar sajtó, partokat és lelkeket átérő és összekötő szivárvá- nyos hídja kell Érdekes fejlődést mutat a kerületek népessége az utóbbi negyvenöt év alatt, amit a következő statisztika mutat: az I. kerületben 1880-ban 26.564 lélek volt, míg 1925-ben 101.553, a II. kerületben 24.018 lakos 50.746-ra szaporodott, míg a III. kerületben 24.239-ről 55.422" lélekre gyarapodott; az I. kerület lakossága tehát 45 év alatt a négyszeresre szaporodott, míg pl. a IV. kerület népessége 2100 lélekkel csökkent ez alatt az idő alatt. De a jövőben még nagyobbmérvű fejlődés előtt áll a Tabán felépítése, a Boráros-téri híd megépítése s Albertfalva csatlakozása révén. Természetes, hogy ez a hatalmaskerület közigazgatásilag már most is régen megérett a szétosztásra, mert lehetetlenség, hogy szétszórt házaival ugyanúgy igazgassák, mint a. negyedrész annyi lakosú tömör IV. kerületet. A legtöbb lakóház van az I. kerületben 3650, utána a VII. kerület (2863), azután a VI. kér. (2704) s ennél csak két házzal van kevesebb a III. kerületnek. A II. kerületnek 1662 lakóháza van. Érdekes, hogy az I. kerületben több lakóház van, mint a IV., V. és IX. kerületben együttvéve. Kérje mindenütt a „SOPM-Gyür TEJET mert ez a legjobb és legmegbízhatóbb Telep és iroda: Sopron-, Győr- és Vasmegye Tejgazdasági Rt. I., Fehérvári út 27. Tel.: J. 125-0 A számok is beszélnek, elmondva ennek a városnak nemcsak fény, hanoin árnyoldalait is. így a statisztikából megtudjuk, hogy Budapesten a kórházak és gyógyintézetek száma 71, 1029 kórteremmel, 1640 betegszobával, 16.180 ággyal, 1059 orvossal és 5085 egyéb személyzettel. A fővárosi kórházak 79.438 beteget vettek^ fel az 1927. év folyamán. A gyógyszertárak száma 163, míg a főváros nyilvános, fürdőiben 2,812.233 ember fürdött meg. LORGNON ZíbrinyinéS, I., Attilz-u, 12. A halottak száma elég magas volt az 1927. évben, mert a 15.809 élve születéssel szemben 16.529-en haltak meg. A halálozási statisztika szerint ezek közül 8455 volt a férfi és S074 a nő. A születéseknél is a fiúk voltak többségben, mert 8111 fiúval szemben 7689 leányszülött áll. Ezek között 3039 volt a törvénytelen. A halálozási okok között vezető helyen a tüdővész áll, amiben 2800-an haltak meg, szervi szívbajban 1739-en, agygutában 1433-an, rákban 1212-en, fertőző betegségekben 1409-en, tüdőlobban 1031-en haltak meg. Öngyilkos lett 1927-ben Budapesten 503 ember, 30 gyilkosságnak esett áldozatul és 376 baleset által vesztette el az életét. Őfeuda %msB Óbuda sanyarú sorsát, amelyre utalva Újpest városa annakidején azzal tagadta meg a csatlakozást Budapesthez, hogy „nem akar Óbuda sorsára jutni”, ahova néhány év előtt még büntetésből helyeztek át rendőrtisztviselőket a központból -— ennek a szerencsétlen Óbudának a rekonstruálását is különös módon kezdte meg a főváros. A Bécsi-út, és Határ- utca sarkán valami idétlen bérházakat építettek és kivájták a hegyet is, hogy helyet szorítsanak egy ilyen különleges bérpalotának, amely élénk színekkel bizonyítja, hogy milyen fejlett ízléssel, építészeti esztétikával, praktikus berendezéssel boldogítja a város a lakóit. A hegyet kellett elkaparni, hogy helyet szorítsanak ezeknek a bérházaknak, holott azokkal szemben nagy térség állott és a legelemibb város- rendező eljárás is ezt a házcsoportot úgy helyezte volna el, hogy valami pompás teret alakított j volna ki ott, — Óbuda déli csú- csán — mely kiindulási pontja j lett volna egy pompás, levegős | városrész fejlődésének. Már azért is fontos lett volna, mert a külső Bécsi-út rendezése, kiépítése, vasúttal való ellátása és főleg az új dunai híd építése révén Óbuda a fejlődésnek új korszaka elé került. Az ürömi állomásig kivezetett villamosvasút valami új, egészséges kapcsolatot teremt az Óbudán túli vidékkel, amelynek népe így pénzt és költséget takarít meg, ha Óbudán szerzi be szükségleteit. Ez persze nem kedves Pestnek, mert a pestiek csak azt fogadják szívesen, ami közvetlenül az ő hasznukat jelenti, nekik csak az az idegenforgalom, ami közvetlenül az ő zsebükbe viszi a pénzt, holott így a jó vidék pénze Óbudán maradna. A pestiek azért nem eresztik Óbudára az ügető versenypályát, azért tiltakoznak a Stadionnak az óbudai réteken való felépítése ellen, mert ez valami kis forgalmat elvonna Pesttől és juttatná a hamupipőkének: — Óbudának. Lehet, hogy ebben valami terv- szerűség is van és a villamos vasutat a külső Bécsi-úton addig nem is építik fel, amíg az óbudai híd el nem készült, nehogy a vidék Óbudára szokjon. Lehet, hogy a bécsi-uti bérházakat is azért tolták a hegy alá, nehogy azokban jól érezze magát valaki és ne kívánkozzék vissza Pestre, így azonban megúnja azt, hogy élete- fogytáig nézze azt a kifejtett sziklafalat, amelyik — mint a börtön fala — elzárja előle a kilátást, a levegőt. Nincs köszönet abban, amit a város tesz érettünk, Budáért. ERZSÉBET &ELEMFGLDÖN új vezetés alatt áll (BOHUNICZKJ-BANK érdekeltsége), — Természetes keseríísósíürdS IVÓKÚRA $*.£3' 5 perc a GELLÉRTFÜRDŐTŐL, vüamoson HOTEL AUGUSZT PÉNZ 7~Ö Központi fekvés. — Gyönyörű tengeri kilátással. — Magyar- francia konyha. — Napi penzió 35 lu rától. Központi iroda BUDÁN filial) JT [UKPÁSZBÜBAH I. Krisztina tér 3. sz. Telefon 530-47 I ajánlja dúsan fölszerelt raktárát húsvéti illatszerek-, lo- AJÁNDÉK- csolók, kölni vizekben II. Fő IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIJIII utca 52. szám. (A BatthyánySE&ZETTÁft téri csarnokkal szemben) Porszívó kölcsön kapható 3 1LIEVUE SZÁLLODA , ATTILA-UTCA S3 TELEFON: AUTOMATA 528-84 Délután: TEA Este: TÁNC Budapest elismerten legjobb JAZZ- és TAMGÓzenekara — Kitűnő konyha és italok. — Mérsékelt árak ASZTALRENDELÉS: AUT. 5 2 8-8 4 E T T I R m 1 _________ KI TŰNŐ MAGYAR KOkYHA, JÁSZ BEIhék károly [polgári vendéglője ÉS ÉTTERME * | 1., ALAGÚT-IITCA 1. SZ. RÉNYI FAJBOROK, RÉSZVÉNY-, UDVARI SÖR. TÁRSASÁGOK 1 SZÁMÁRA KÜLÖN HELYISÉG V* \ SZOLT! LÁSZLÓ Kertépítő kertészet’ telepei: II., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SOLT3ZENTIMRE Pestmegye Művészi kertépítés Elsőrendű rifermlát Felvilágosítást a BUDAI NAPLÓ s%trkm+ ttsége ad.
