Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-03-31 / 948. szám
Budapest, 1929 március 31. BUDA I NAPLÓ 5 aszfaltsivatag Az aszfaltsivatag, a Víziváros dunapartja ma is csak olyan, amilyen évtizedeken át volt: élet nélküli, forgalom nélküli utca, amelynek olyan szomorú a képe, mintha valami kihalt városnak volna az utcája. Nem jár arra senki szívesen. A Lánchídnál zsákba fut, a Margit-Mdnál bele- vész a csúf, rendezetlen rakodópart zagyvaságába. Nagy hivatását, ahogy azt a múlt szákad végén e város építői elképzelték, sehogy sem tudja betölteni. A város mindenféle lehetetlen helyen gyógysétányokat tervez a Duna mentén, csak épen ott, ahol adva van a helyzet, ott nem akarja fölépíteni. Nemcsak mi, de a kerület polgársága, annak vezetői memorandumban fordultak a városhoz, hogy ezt az elhagyott sivatagot parkiroztassa és csekély költséggel tegye a világfürdő legszebb sétányává, ahol a levegőt és a napsugarat kereső gyermeksereg élné egészséges, vidám életét, aggok ■sütkéreznének az éltető napon és munkában elfáradt emberek találnának kedves pihenőhelyet, Egész Budapesten nincsen valamirevaló dunapart, a város kapzsi gazdálkodása mindent úgy beépített, hogy a hatalmas Dunának alig jut keret, de ahol mégis volna hely, azt fölhasználni nem tudja. Mi szívesen fogadjuk Budán azt is, ha a Grellérthegy alján bármily nagy költséggel sétautat épít a város és így kapcsolja össze a hegy lábánál fakadó gyógyforrásokat, de nem értjük, hogy mért ne lehetne emellett ott is megépíteni ezt a dunaparti sétányt, ahol azt csekély költséggel világszépen meg lehet építeni. Ne kel- tegcssíik azt a sanda gyanút, hogy a Városházán csak olyan terveket hajtanak végre, amelyek nagy költséggel sok vállalkozót foglalkoztatnak, mert az ilyenekből nem épen épületes következtetéseket von le a polgárság. Vagy hogy talán újból osztályozták Buda polgárait és különbséget tesznek a Városházán a svábhegyi, a pasaréti, a kelenföldi és a vízivárosi polgárok között. Mohó gyorsasággal rendeznek egyes vidékeket, amelyek még bírták volna egy ideig a régi állapotot, de nincs egy jó szavuk, egy fölös garasuk, hogy a kirakatban álló városrészek díszét, emeljék. A Vizi város szerencsétlen alakja, geográfiai elhelyezkedése ismét azt a régi nótát kintornázza, mint régebben a Hűvös völgynél, hogy a város nem belülről kifelé, hanem kívülről befelé fejlődik. Ezer szerencse, hogy most közelebbről, a Pasaréten kezdték és így van rá remény, hogy a kívülről jövő fejlődés eléri majd a dunapar- tot is. SZEMÜVEG Zibrinyiné!, I, Attila u. 12 Érdekes számok. Az I. kerületnek több lakosa van (101.553), mint 4 kis országnak együttvéve, a területe 58 négyzetkilométer, míg Monacoé 21 négyzetküométer és a lakossága 22 ezer; Sanmarinoé 61 km2 és a lakossága 13 ezer, Lichtensteiné 159 km2, a lakosainak száma 12 ezer, Andora területe 452 km2, összlakossága pedig ötezer lélek. Százketvénmillió közönséges levelet és hárommillió ajánlottat küldtek el Budapesten a legújabb statisztika szerint az 1927. évben. A táviratok száma egymillió hatszázezer, a telefonbeszélgetés pedig hetvenkét millió volt. Érdekes, bár szomorú, hogy ugyanakkor egymülió- négyszázhetvenegy ezer értéktárgyat zálogosítottak el huszonnyolc millió pengő értékben ugyanezen idő alatt. GUBäCZü DEZSŐ 1 Buda múltjából, Buda jövője. 1TÄ | m •• rr» o •• rr Duda jovoje: — magyar jovo Irta: PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. főbányaíanácsos, főgeológus KERTÉPÍTŐ TELEFON: J. 370-92 BUDAPEST, I., MÉNESI-ÓT 3 Tervez, épít művé zi kerteket, nyilvános városi- és fürdőparkot, gyermekjátszóteret, hősök ligetét, temetőt, utcai fasorokat, gyümölcsös kerteket stb. Vállal mindenféle kertészeti munkát, szállít mindennemű kertépítéshez szükséges növényi anyagot. Fajtanemes gyümölcsfák elsőrendű minőségben, igen olcsó árban kaphatók. Amikor úgy alkonyaikor Tabán romjai közé tévedek, vagy Óbuda földbesülyedt házaiba kedvem lenne csak úgy az ablakon keresztül belépni, — ki ne gondolna arra, bogy mikor, miből lehetne, miből kell itt haladást, fejlődést, új életet teremteni1? Ott mezítlábas gyerek tereli a még fagyos sárban az első fűre s ki tudja, mekkora család minden marháját: az egyetlen kecskét, — itt a papírral beragasztott ablak mögül talán utolszor köhög a föhlbesülvedt, út alá került, penészes odú tüdővészes lakója s ha a másikból gyereksírást hallok, inkább hazajáró lélek békótlenkedése jut az eszembe, mint az élet pirkadása. Mit keresne itt az, ahol csak a múlt van s a jövő a magas házakba menekül, talán csak azért, hogy az emeletről jóbban zúzhassa össze magát az udvar kövein. Évszázados vályogviskó, nyomorgó szegénység és az emeletes bérpalota pazar gőgje, sokszor borzasztóbb vergődése néz egymással farkasszemet: Buda. Ki tudja, melyik boldogabb1? Egyik sem! Ki lehet boldog Budán. Pesten, Magyarországon: a csonkán1? Minek örvendjünk, vagy hogy legalább mi vigasztaljon? A nagyból, a sokból elvették a testvéreinket s a mi jobb, szebb, gazdagabb volt. Meghagytak egy nagy szikes-buekás síkságot, néhány dombot. A nagyobbj át hegynek nevezzük vigasztalásul a. Tátráért, Hargitáért. A szegénnyé lett gazdag gőgje csalja önmagát s a végén ébren is álomországban jár behunyt szemmel. Nem is tudjuk, mii ven szegények vagyunk! A bölcsőnk fájától a koporsó deszkánkig s közben, ami van, ami kell, amiből élünk, abból alig valami a mienk. A. többit úgy vesszük, drágán, sokszor hitelbe, az idegentől s ami volna, azt dupla áron kegyet osztva, kézcsókra nyújtott körmökkel itthon is idegen adja. A patkószög s a kovács szene — ki mondja meg — miért kerül nekünk kétszer annyiba, mint a németnek? Miért öt -pengő az ára. a száz kilométerre Pesttől pengőért bányászott szénnek, amikor ott künn a győztes gazdagoknál, fizető le- vertekuél egyaránt olcsóbb, mint békében ? Miért eszik a disznó búzát, s miért abrak a rozs, miért ecetesedik nyakunkon a borunk, miért nem jó Becsnek sem a magyar bízott ökre, disznaja. miért esszük India banánját, Kalifornia almáját, miért tettem az az anyám síri ára tálján virágot, miért, miért? Miért, hogv az idegenek rónává a ruhám, a narádés ételem,. az fialom, az orvosságom, a borom vize? ’ Feltámadás napján miért szorul 1 ökölbe a kezem s miért nem boldogan I zeng dicséretet az ajakam? Magyar sors! Ma avar kínlódásból lesz-e feltámadás? Merre menjünk, a levegő végtelenjébe fúrjuk tekintetünket, yagv a föld titkafi. rejtett kincseit, a mienket keressük, hozzuk fel? Minek? ifjabb nyomorúsá rmak. bosszúság1!ak, hogy a magvar föld -pengős, másfél ■pengős szenét ötért-hatért vegvem, hogy a félfilléres szoboszlói földgáz villamosságáért annyit fizessek, mint- j ha szénből, vagy a,z oláh drága petróleumjából állítanák elő. hogv a mangánunkat. az a,lumini”m ércünket a német vigye el s ha. kikészítette, vagy csak megmosta,, mint a magyar birim gyapját, dupla, tízszeres áron tőle 1 vegvem meg? Hogv a hudavidék’ ió mészkövem ott mohosod.ion s a Vértes rossz neszével tatarozzam budai viskómat. Plogy.. hogv — hány hogvot kiáltsak, üvöltsék bele a semmiségbe, hogy meghallják, hogy Dgyen, hogy lehessen magvar feltámadás! Mennyit néztem a télen, hogyan olvasztotta ingyen a sok budai meleg víz a Duna jegét, hogy sajnáltam Szoboszló forró kincsét, amikor moslékként elenyészett a, Kösü-patak mocsarában, amikor Hévíz tavának párolgó patakja haszontalanul borította ködbe a határt s a magyar kínlódás bére megy-megv. folyik, özönlik a külföldi fürdőkbe, üdülőkbe, mert lusták, mert gyávák vagyunk, mert ni a is úgv van. mint ötven-hatvan év előtt, amikor Zsigmondy Vilmost kigúnyolták, amiért fúrni mert a Városligetben. hiszen a. hivatalos tekintélyek megállapították s meg is írták, • •„ • -Pest közelebbi területén hűvös, sőt langyos víz sem várható artézi kutak révén.” Az ország akkori geológus tekintélyei a városi bízói fsagi üléseken minden évhen addig szólította fel. hogy jubiláljon már a fúrás eredménytelenségén, amíg a tizedik évben a gúnvolódóknak azzal felelhetett: — „Ülés után tisztelettel hívom meg az urakat a Városligetbe. hogy egvütt örvendezzünk a kút felszálló vizének.“ Tíz év nagy idő s Zsigmondy Vilmos, a gyakorlat embere, hősiesen állta a harcot azzal a tudóssal szemben, akinek tudományos adatai szerint már 419 m. mélyen el kellett volna hogy érje a margitszigeti kút vizét adó rétegeket s amikor ott még nyomuk sem volt, ment lejebb és lejebb primitiv eszközökkel küzdve, kínlódva, de a próféta meglátásával bízva meggyőződéseben s bízva a tudományos dogmák változandósá- gában. 924 m-ben mutatkozott az első víz! Mit jelent ez a kút a Városligetnek, a Széchenyi-fürdőnek, a fővár/ rosnak s a tudománynak, amelyik ellenezte? Hogy milyen nagy munka volt ennek a kútnak a kiharcolása a természettel és az emberekkel szemben, talán semmi sem bizonyítja jobban, hogy ötven év óta senki sem merte a másodikat megfnratni. Zsigmondy Vilmos ellenfelei nagyok voltak, de alkotásaikat régen belepte a moha, vagy átalakultak, hogy maguk sem ismernének reájuk. Zsigmondy kútjai ma is ontják Harkány, Margitsziget, Városliget stb. nagyszerű vizeit. Ki tudja, mit érnek ezek ma s mennyi érték, mennyi megélhetés az, amit öt- ven-hatvan év óta ezeknek a. kutaknak s bennük annak az agynak köszönhetünk, akiben megfogamzott a ^gondolatuk s a bátornak, a kitartónak, aki kiharcolta őket? A pesti oldal gyakorlati érzéke ötven év múlva kezd megmozdulni. Jön a második városligeti kút. Jön, jönni kell utána a többinek is, mert kincsek ömlenek belőlük s mi koldusszegények vagyunk! ' A budai oldal, az szegény még csak most tart ott, ahol a városligetig kút ügye hatvan év előtt! De a levegőben kisért már a budai mélyfúrás. Meg lesz, mert izgat, kínoz, mint a nagy titok, aminek ki kell pattannia, mert kell,, mert Buda is csak a földből nőhet megint naggyá, ragyogóvá! Vigyázat! A hivatalos vélemény a budai oldalon ma is ugyanaz, mint hatvan év előtt a pestin volt: — Budán még a hideg víz sem ömlik a felszínre,, nem szabad fúrni! És mégis fogunk, fúrunk, mert ez a fúrás.^ ezek a fúrások a remény,' a vigasztalás, az élet, a, haladás s ezt csak kerékkötni lehet, de elgáncsolni soha sem tudta sem ózsdi tekintély, sem sárga irigység. Zúg az idők szele! Az idők szele, meg-megmarkolja a budai fürdők ócska köntösét s meglebbenti hol itt, hol ott a múlt hibáin, kicsi-nagy mulasztásain a fátylat. Ott a. nebántsvirágot sorvasztotta el a tapasztaló haladás árnyéka, itt a ruzsos öregség fé1 arcára nem jutott más festék s kiabálnak a vénség ráncai, hogy még jobban mellbeüssön a megfiatalított fele. Régen volt a török idő s mi még mindig körül foltozzuk, a pasák félhol- das háremúsztatóit s lusták vagyunk ott fogni meg Musztafa, vagy ■— mit tudom én — kicsoda török fia forrásait, ahonnan már nem megy a fele a Duna vizét növelni s a másik fele nem keveredik langyos moslékká, a hová •— ha eltévedt — a dunai halacska is beúszott Musztafát játszani. Vájjon mi történne, kiesne a világ kereke, ha egy kis akarás, munka árán, egy szép gesztu.su jövedelem megosztással a dolgozóknak a Császár-, Lukács-, Rudas-, vagy ha úgy tetszik a Gellert-, Rác- s még néhány jövőzen éje-fürdő vize csupa hatvan fok forró lenne s annyi, amennyivel inthetnénk Budát a hegyekig s még azt a vifiamosságot is kicsikarnánk belőle, ami oda viszi, ahol az új Rác-fürdőben megül majd a belgrádi rác s az új Király-fürdőben végre legalább egy balkán királyt tudnánk megmozs- datni ? Ki hiszi el, hogy mérgében visszafelé talál folyni a budai hévvíz s nem ide hozzánk, hanem a földgolyóbis közepe felé áramlik, hogy bosszúból felrobbantson ? __ S ha fáj megpiszkálni Musztafa emlékét, vájjon megveri-e az Isten, aki a pocsékba, vagy majdnem pocsékba menő Árpád-forrás, vagy a Rómaifürdő langyos vizéből akarna legalább melegebbet foglalni? Vájjon a régi fürdősziget vidékén, ahol meleg források fakadtak s a hol ma is vannak a Dunában: az óbudai strand-fürdő felett s a Batthyányi- és Szilágyi Dezső- tér tájékán és azokkal szemben, olyan nagy bajt okozna, ha egy-egy fúrásból felfakadna a forró víz s fűtenénk vele? Kiesne a világ kereke, ha már a fáma úgy tudja, hogy a Zugliget tornácában, a Szarvas-vendéglőnél kénes vizű fürdő volt, egy kicsit széjjel néznénk, nem lehetne-e azt a vizet megint megkeresni valahol? Ha a Hűvösvölgy mésztufái környékén jó mélyen megint meleg vízbe érne a fúró, ha a Svábhegy, a Zúgj igét, a János-, a Gugger- hegy sok régi kőzetet szétbontó, vörösre, lilára festő, kilúgozó, idegen ásványokat lerakó, régi hévforrásai mentén csak úgy kíváncsiságból furat na egy, csak egy rongyos ezer-ezerötszáz méteres lyukat az egyik nagy bankunk, vagy gazdag vállalatunk! Nem nagy üzleti talentum kell hozzá, hogv az ilyenek jövedelmeiből ket-harom évre elosztva, négy-ötszázezer pengőt lehasítsanak s ha tudósok^ csodájára ömlik a víz a városligeti kútból, ömölhet majd a Zúgligetben, vagy Hűvös- völgyben is. Alig hiszem, hogy hozzam szaladjanak akkor megkérdezni: vájjon most mit is csináljanak azzal a fránya forró vízzel? Különben csak tavaly esett meg, hogy az egyik gazdagunkat a Mecsek dolomitja a^ mániái Sikonda-erdőben — gyönyörű helyen — ajándékozta meg negyven fokos vízzel, köszönte szépen s nem kért belőle. Itt az ideje, jóvá teheti a budai begyekben. Pénze is van, fúróvállalatáért sem kell a szomszédba menni, úgy lehet, a sok telke között olyan is akad, ahol érdemes fúrni. Lehet még ez is olyan jó üzlete, mint Kúnmadaras viilamösítása? A budai hegyvidék kedvéért a fúrópontot kikurgatom — Isten bizony ingyen csinálom. Hadd legyen, amiért két-három évig i megint szidjanak. Tréfa, tréfa, de szomorú tréfa! Hát nem a gazdagok, a hatalmasok feladata-e az ilyen probléma megoldása, amitől Budai a budai hegyek jövője függ, ki áldozhat, ha nem ők? Csináljunk kis 'vállalatot, amit elnyel majd a nagy? Oh nem, kezdjék mindjárt a nagyok! Budapest fürdőváros megoldása van olyan nagy feladat s olyan jó üzlet is, hogy azt csinálják csak meg a nagyok, együtt! Feltámadás napján Budán, Budáért — úgy lehet újabb ellenfeleket, talán ellenségeket szerzünk magunknak, — mert jót,, mert nagyot akarunk, mert Buda-Pest az ország élő azzá tehetjük. Buda vére, a sok nagyszerű forró- szíve kell hogy legyen s hisszük, hogy víz haszontalanul folyik el s a magyar ezer éve nézi összefont karokkal, keleti lustasággal. Ki haragudhatik azokra, akik Buda minden csep. forró vérét az izmokba, a csontokba, az idegekbe akarják hajtani, hogy a szegénységből, a kínlódásból — mint Jézus keresztfájából a megváltás — magyar munka feltámadása, új ezredév szülessen? Öreg Buda, a természet erőinek ős pestje, gyújts világosságot, bontsd ki a zászlót, a munka, a tettek ragyogó •fehér zászlój át. Álljunk alája! gallértisztítása vezet .SAJÁT ÜZEM“ Telefon szám 379—14 Külön vidéki osztály A Fővárosi Könyvtár központja a múlt esztendőben 9310, a fiókkönyvtárak pedig 26.682 kötettel gyarapodtak. A beszerzett kötetek száma tehát összesen 35.992 volt. A könyvtár forgalma fölülmúlja az összes budapesti könyvtárak együttes forgalmát. A helyben használt kötetek száma a központi könyvtárban 142.639, a fiók- könyvtárakban pedig 50.148; ugyanekkor a központ 55.059, a fiókkönyvtárak viszont 653.245 munkát kölcsönöztek ki. Az összes forgalom e szerint 901.131 kötet volt. A könyvtár 1928. évi életéről a most készülő értesítő szolgál majd részletes fölvilágosí- tással. Harisnyák, keztyűk, Farkas Máriánál. Szent János-tér 2. Vendéglősök évkönyve, még pedig ,,Magyar szállodás és vendéglős évkönyv 1929-re” címén most hagyta el a sajtót. A könyvet Bailed Károly szerkesztette és Keszeg Vince látta el előszóval. Teljes naptári részen kívül sok szakszerű tudnivalót, újabb rendeleteket és elvi döntéseket közöl, továbbá a budapesti szállodák és vendéglősök teljes címtárát is. Az évkönyv tiszta jövedelme a péceli Otthon fenntartására szolgál. Ara 5 P. TURÁNI SZŐNYEGSZÖVŐ r-t, üíAssíS, javét, megóv. 15, Fő-uSca 30. Te!.: Aat. 515-7S A legnépesebb utca Budán a Fehérvári-út 7681 lakóval (az An- drássy-úton 5639-en laknak), a Bécsi- út 5030, a Lajos-utca 5285, a Margit- körút 4403 lakóval; míg a leghosz- szabb utcák a Bécsi-út 2850 m., a Krisztina-körút 2127, a Lajos-utca 1877, a Fő-utca 1507 méter. A kültelken: Jánoshegyi-út 6181, Budaörsi országút 5641 méter hosszú. A budapesti épületek száma 21631, amiből 19.181 a lakóház. A többi a következőképen oszlik meg: királyi udvartartás 4, állami közigazg. épület 58, megyei ill. városi közigazg, épület 36, katonai épület 16, iskola 233 (1880-ban 53), templom 42, kórház és gyógyintézet 91, árvaház és kisdedévé 62, szegényház 13, rendőri és börtönépület 21, vasúti épület löl, gyár S06, üzleti és raktárhelyiség 338, színház és mulatóhely 34, fogadó és szálloda 76, fürdő 20, egyéb épület 49S. Az épületek száma Budán 8574, melyekből az I. kerületben 3941, a JI-ban 1766, a TIT.-ban 2867 van. A legutolsó 7 év alatt az 7. 'kerületben több házApült, mint a VII. kerület leszámításával az összes pesti kerületekben együttvéve. ÁltMtoteéj» ____? A jövendő Margitsziget j ét rajzolta meg évekkel ezelőtt szép álomképben Hegedűs Ármin építész, a, Szent Gellért-fürdő építője, ahol már — szerinte — 1935-ben meg lesznek a téli és nyári szezon alapfeltételei. A régi szálloda modernizálva, nagv kényelmet szolgáló lakosztályokkal, új, szép éttermekkel, Dunára néző árkádokkal és forraszokkal bővült ki. tlj, nagyszabású szanatórium is épült. A hotelek a gyógyfürdővel — Ybl Miklós remekművével — zárt összeköttetésben vannak. Villamos vasút jár körül a szigeten. A melegvizű strandfürdő megnagyobbodott és világhírre tett szert. Előkelő, mozgalmas élet folvik a szigeten, az előkelő idegenek számára épített kaszinóban. A Buda felé néző oldalon a feltöltést befejezték s gyönyörű kertek között pazar szépségű villák állanak. Erről a partról műalkotásokkal ékesített fedettfolyosós híd vezet. át. a budai oldal egyesített fürdőparkjához. A híd maga sétáló, pihenő, szórakozó hely, ahol jó és rossz időben minden beteg a legkényelmesebben közleked- hetik. A Lukács—Császárfürdők a szigetivel már régen egyesültek és a budai részen megszűnt a piszkos, lármás rakodóhely, mely egykor — még 1929-ben is — szégyenfoltja volt a városnak. Szerinte a fürelőváros és a főváros nem ellentmondó fogalmak, hanem egymást kiegészítő tényezők, mert Magyarország fővárosa, az a fürdőváros, amelynek gyógyforrásai és fürdői páratlanul állanak az egész világon. Gyönyörű környéke,, kényelmes, modern berendezésű szanatóriumaival üdülést és pihenést, — nagyfokú kultúrája, zenéje, képzőművészete, karakterisztikus nemzeti iparés népművészete, színművészete, sportja, lóversenyei szórakozást és épülést — művelt, udvarias polgársága, szolid, megbízható kereskedelme és fegyelmezett, idegent megbecsülő hivatalai és hatóságai biztonságot és nyugalmas életet biztosítanak az idelátogató, vagy nálunk letelepedni kívánó' idegeneknek. — Vájjon tíz év múlva írják-e ezt majd a Bae- deckerek Budáról a nagy fürdővárosról s Magyarország igazi fővárosáról. Beteljesül-e ez az álom? I Idegen áradat indul hozzánk a folyó évben a fővárosi Idegen- forgalmi Hivatal agilis munkája révén, mely nem kevesebb mint tizenegy nemzetközi kongresszust fog lebonyolítani a folyó évben fővárosunkban. A tenyészállat és nemzetközi vásár lezajlása után májusban a Nemzetközi Nőszövetségek, a Teozófusok, a textilvegyészek kongresszusa lesz. Május végén tiszti vívó verseny, majd lovasverseny lesz, július elején talajtani, augusztusban esperantó, szeptemberben szabadalmi, októberben balneologiai és hydrologiai kongresszust rendeznek. Június elején nagyszabású nemzetközi népies lovasünnepély, októberben a nürnbergi hét lesz. Eljönnek hozzánk az olasz idegenforgalmi érdekeltségek, a porosz természet- védelmi intézetek is és ki tudja még ki mindenki? Kertésznél Krisztina-körút 3. sz. Férfi- és nőikalap újdonságok nagy választékban. Az Óbudai Torna-Egylet országos tornaversenyét március 25-én tartotta a Kórház-utcai iskola tornatermében, előkelő közönség jelenlétében, amelyben a kultuszminisztert Felicides Román min. tan. képviselte. A női és férfi csapat-bajnokságot az Ote kiváló csapatai nyerték. Albrecht főherceg vándordíját a Nemzeti Torna- egylet nyerte. A mintaszerű rendezés Buday Béla és Budai/ Anna művezetők érdeme. 00 qr ^ wz, jsr<P& vendéglő és éílerem 1 A M noRS-UTCa io. Tulajdonos: Ti AZ. SÍK. ANTAC volt föszaKács Elsőrangú magyar leony&a, kül- és be)földi különlegességek. Dreher sörök és kitűnő fajborok, különtermek és nagy kerífielylséo.
