Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-03-31 / 948. szám
Budapest, 1929 március 31. BUDÁI NAPLÓ 3 FÖLDHITELBANK RT. V. KÉR., HOLD UCCA I. SZÁM telekeladási iroda (Telefon: Aul. 261-25). Elad kitűnő fekvésű városi telkeket olcsón és }ó fizetési feltételek mellett több óvl rósrlotflzetósre % Diák, családiházak, bérházak előkertes és teljes beépítésre alkalmas telkek 110—300 négyszögöles kiterjedésben következő helyeken : BUDÁN: Villamos mellett, vagy közvetlen köz lében, /. Incze-uton, a Ferr'y- Oszkdr ut folytatásában a Németvölgyi- utón, a Núrcisz-uton, I. Németvölgyi-ut 46- 50 házszám alatt, II, Hadanród uccában, a Pasaréti es Battai utón PESTEN: VII, Hungária-körut és Egressy-ut sarkán, a felparcellázás alatt levő Kerepesi-ut mellett, a Zalán uc a, Remény w ca és gróf Gvadányi ut menten, különösen olcsó villa és kis háztelkeket. — Érdeklődőknek a teleke adási iroda: V. KÉR., HOLD UCCA 1. SZ. nemcsak telefonon va.y levélben ad szívesen felvilágosítást — de helyszínrajzzal Is szolgál EMLÉKKÖNYVBE A nagy mindenségből jöttem, S lellcem oda visszatér, A földön csak kikötöttem Érted, és egy csókodéP. Kapcza Imre. Személyi hírek RIPKA FERENC dr.,. aki feleségével Sorrentóban tölti a húsvéti ünnepeket, április hó 6-án tér vissza Budára. ANDRÉKA KÁROLYNÉ makacs betegségéből már annyira felgyógyult, hogy további felépülése céljából Olaszországba utazhat e napokban. BECSEY ANTALNET kérte föl zászlóanyának a Kelenföldi Daloskor, mely most tavaszkor Szenteli föl zászlaját. SÜMEGHY LÁSZLÓ dr. a Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egyesülete márc. 25-iki közgyűlésén előadott titkári jelentésével nagy hatást ért el. MANNINGER VILMOS dr. egyetemi tanárt, a Zugligeti Egyesület érdemes elnökét választotta meg elnökévé a „Virágos Budapest — Virágos Magyarország” mozgalom előkészítő bizottsága. ZIEGLER GÉZA kormányfőtanácsos teljesen helyreállt egészségben tért vissza olaszországi utazásából. SZILÁGYI KÁROLY mondotta a lendületes ünnepi beszédet a hegyvidéki Kossuth Lajos asztaltársaság szabadságünnepén. BALKÁNYI KÁLMÁN dr. Buda haláláról címen beszélt érdekesen márc. 19-én a Budai Klubban. VIOLA LAJOS, a Márvány-utcai elemi iskola igazgatója, a székesfőváros részéről méltó kitüntetésben részesült, amennyiben a legmagasabb fizetési osztályba sorozták. A kitüntetett igazgató a húsvéti ünnepeket Balatonfüreden tölti. KUZSINSZKY BÁLINT dr., a fővárosi múzeumok igazgatójának, — akinek különösen nagy jelentőségűek nkvinkumi ásatásai — arcképét a főváros megfesteti Sárkány Dezső festőművésszel. TAMA SY BÉLA dr. tisztiorvos Olmpiai tanulságok címen érdekes előadást tartott műre. 26-an az Országos Közegészségügyi Egyesületben. BURESCH JÁNOS min. irodafőtisztnek a kormányzó megengedte, hogy a pápai Pro Ecclesia et Ponti- fice keresztet viselhesse. MATOLCSY MÁTYÁS műegyetemi tanársegéd London földalatti villamosközlekedése címen tartott március 21-én előadást a Budafokiét 8. sz. alatt. BALOGH HUGÓ főjegyzőt bízta meg a polgármester a II. kerületi elöljáró állandó helyettesítésével. TÓTH JENŐ dr. III. kerületi orvost a kormányzó a Magán alkalmazottak Biztosító Intézete h. főorvosává kinevezte. MAYER KÁLMÁN tanácsjegyző lett a II. kerületi anyakönyvvezető- helyettes s kisebb jelentőségű ügyekben az elöljáró helyettese is. I. kerület elöljárósága vezetését az ünnepek után veszi át az új elöljáró, BUCSÄNSZKY BERTALAN dr., áld ma f élűkor a delén áll. 54 éves, mert 1875-ben született Budapesten, ahol középiskoláit és egyetemi tanulmányait is végezte. Húszéves korában, 1895-ben lépett a főváros szolgálatába és működését a katonai és illetőségi ügyosztályon kezdte, ahol fogalmazó-gyakornokká lépett elő. Onnan a X. kerületbe került, mint elöljáró-helyettes. Három év múlva, a nagy építkezési fellendülés idején a magasépítészeti ügyosztályba helyezték át mint II. oszt. fogalmazót, ahol másfél év múlva soronkívül választották meg tanács jegyzőnek. Innen a tanügyi osztályhoz került, mint tanácsnok-helyettes és megalkotta az elemi iskolák rendtartási szabályzatát, amelyet a tanügyi körök nagy elismeréssel fogadtak, de a tanács a háború idején, a nagy nyomtatási költségek miatt nem tudta kinyomatni és életbeléptetni. Innen a városgazdasági ügyosztályba helyezték át Bérezel Jenő tanácsnokhoz helyettesnek. Rendkívül képzett, szociális érzékkel megáldott, nagy látkörű vezetőt nyer személyében az I. kerület. jézus szive szobra amelyet a krisztinavárosi templomban Mindszentek napján áldott meg P. Zadravetz püspök, Schmidmann László szobrászművész alkotása. Hábo- rútviselt tehetséges szobrász, aki a fronton készített por- trait-kat a vezérkari nagyságokról. Jézus szobra a krisztinavárosi templom áhítatot keltő dísze. Kikelt a vetés, amit gondolat-mag alakjában huszonöt év óta hintegetünk, növesztünk, ápolgatunk: a főváros képzőművészeti bizottsága a nagy emberekről elnevezett utcákra magyarázó emléktáblákat fog elhelyezni. De persze a budai mag Pesten kél ki: Kammermayer és Rotten- biller utcája kap legelőször emléktáblát s majd talán ha a Liliom-utca is megkapta magyarázó tábláját, sor kerül majd Budára is. Csak türelem! Elsők a budaiak az evezés túrateljesítményében a BUDAI CSÓNAKÁZÓ EGYESÜLET pompás eredménye folytán, amennyiben a 46 tagú egyesület 1928-ban 33 ezer kilométert evezett, amiből egy-egy tagra 788 kilométer jut. Ezzel a hatalmas eredménnyel a dr. Baránszky Gyula kormányfőtanácsos elnöksége alatt álló egyesület elnyerte a Magyar Evezős Szövetség zászlódíját. Utána a Magyar Atlétikai Klub evezősei következnek, ahol egy tagra átlag 687 kilométer jutott. Ezek után remélhető, hogy a budaiak az egyéni versenyben is résztvesznek és sikerrel fognak szerepelni. Eltűnik a gőzmozdony a budai dunapartról a jobbparti körvasút második vágányának megépítésével, amihez rövid időn belül hozzálát a Hév. Ezzel gyökeresen megváltozik az egész budai és óbudai közlekedés. Elektromos mozdonyok 15 percenkint járnak majd a Pálffy-térről Római-fürdőig, illetve a Máv. Óbuda—Köztemető állomásáig, mert a Máv. teljesen elköltözik a dunapartról s teherárúforgalmát is a Helyiérdekű veszi át. Kikötötték azonban azt, hogy ennek tarifája nem lehet nagyobb, mint amilyen az államvasutaké volt. A lát&aí&tlan export Felhívás Hilda IceresKedöiJ&ex Irta: KÁRSON* OSZKÁR ci NtAV menetfegyiroüa vezérlgasgatófa A rohamban felcsendült élet pezsgésében nemcsak ellenségek lettek barátokká s régi baráti kapcsolatok nyertek újabb tápot, hanem megszületett napjaink gazdasági életének legdúsabban termő forrása: a láthatatlan exportot jelentő idegenforgalom, melynek piacán nemcsak javak cserélődnek ki, hanem egymásra találnak a természet és kultúra örök szerelmesei. Ne vegye senki profani- zálásnak, ha annyi fájó sebünket és annyi kielégítetlen vágyunkat érezve, e rendez-vous gazdasági kiaknázására térek át. Köztudomású, hogy a külkereskedelmi mérlegek tulaj donképeni egyensúlya, magának a szorosan vett exportnak és importnak szembeállított számadataiból nem állapítható meg. Egy olasz közgazdász, Bonaldo Stringer- már a háború előtti években rámutatott a mérleg láthatatlan tételei között az idegenforgalmi bevételekre és módot keresett e jövedelem számszerű megállapítására. Az „exportation á Pinterieur du pay” (belföldi export) címen ismert e jövedelemnek a fokozása (mely például Olaszországban a deficit 39%-át fedezte 1927-ben) és az idegenforgalomban invesztált igen tekintélyes tőkék amortizációja és gyümölcsözte- tése, az idegenforgalom fokozására sarkalta az államokat. Rendkívül nagy erdekek keltek gigászi versenyre. Mindenütt új elgondolásokkal, új^ kezdeményezésekkel, új ötletekkel és oly nagy felkészültséggel láttak az idegen-hódítás (a Werbung) munkájához, hogy e propaganda költségeinek előteremtése korunk legnehezebben megoldható gazdasági problémái közé került. Mind e nehézségek ^ellenére egyes államok áldozatos készséggel, olvasatlanul dobtak újabb és újabb hatalmas összegeket a propaganda kohójába és ma már jelszóvá lett Lord Reading megállapítása: „az idegenforgalmi propagandában csak egyetlen egy dolgot kell mindenkénpen elkerülni —- a takarékosságot!” 1927-ben: Franciaországban 12 milliárd frankra, Olaszországban 314 milliárd lírára, Svájcban 350 millió sv. frankra és Ausztriában 180 millió schilhngre értékelték az idegenforgalom bevételeit, amelyeknek ellentéte — Hoover szerint — az Egyesült Államok polgárai mintegy 750 millió dollárt költenek el évente külföldön (1928-ban már 900 millióra értékelték ezt az összeget). A Franciaországban 1928-ban megfordult 1,800.000 idegenből — angol becslés szerint — 10 millió font st. bevétele volt Franciaországnak. Ezzel szemben Anglia csak 412.000 külföldi látogatót mutat ki 1928-ban. Ez adatok nyomán önként merül fel a kérdés, hogy mennyit jövedelmez nekünk az idegenforgalom1? Budapest bel- és külföldiekből adódó idegenforgalma 1928-ban mintegy 269.300, szállóban, vagy penzióban megszállt látogatót mutat fel. Ezek 1928-ban a következőképpen oszlottak meg: belföldi ...... 160.1:97 elszakított részbeli . . 37.512 külföldi .......................71.591 Ez t a százalékos megosztást a vásárlók szempontjából taglalva, a vidéket általában vásárlóknak tekinthetjük, azonban az útlevéllel Budapestre érkezők közül vásárlóknak csak az elszakított részbelieket, valamint a kelet felől és a Lengyelországtól és az Oroszország északi utódállamaitól kezdve a Balkánig terjedő államokból hozzánk jövőket tekinthet j üli. A nyugatról hozzánk ellátogató idegenek a főváros kereskedői számára alig jönnek figyelembe. A keletről jövő és vásárlókat jelentő idegenek elenyésző Ms számban vesznek részt idegenforgalmunkban. A budapesti kereskedőnek az érdekei, ezek szerint nyilván azt involválnák, hogy idegenforgalmi propagandánk súlypontja a keletre helyeztessék át. Emellett szólna még az a körülmény is. hogy a keletről Budapestre érkező idegen itt hosszabb ideig tartózkodhatnék, mert hiszen itt nemcsak a kulturintézménvek egész sora, hanem a művészeti és szórakozási lehetőségek mellett számtalan kiváló gyógy intézmény, modem hotelek és általában oly nagyvilági miliő fogadja őket. amelynél különbet a tőlük jóval távolabb fekvő met- ronolisok sem nyújthatnak. Nem szabad azonban azt sem figyelmen Mvül hagyni, hogy az idegenforgalom pionír jei mindig az angolok voltak, akiket nyomon követtek az amerikaiak, a németek és az északi államok nemzetei, míg a felsorolt államokat par excellence utazó népek lakják, addig a keletnek előbb rá kell még nevelődnie az uta- . zásra. Az idegenforgalomban sorsdöntő szerep jut továbbá a divat kérdésének. Dlég emlékezetes, miként jöttek divatba az egyiptomi utazások, hogy keltek versenyre a norvég fjor- dok Svájc glecserjeivel, miként vált a mondain fürdőélet centrumává egykor Baden-Baden, majd Ostende, Karlsbad és Ischl és hogyan váltotta fel ezeket Deauville, a Lidó, Vichy, St. Moritz, Bad Gastein és így tovább. (Ischl-ben évről-évre süllyed a látogatók nívója, olyannyira, hogy az azelőtti nyáron azt mondták tréfásan, miszerint már az 1929. évi fürdővendégek is eljöttek.) Ezt a divatot túlnyomórészt — akárcsak a férfidivatot és magának az utazásnak a divatját — az angolok önkénye szabja meg. Divatba jött nálunk is az utazás. A Styriában, Ivarintiában, a Salz- kammergutban, vagy a Svájcban és a különféle tengerek partjain üdülést és pihenést kereső hazai közönség számára azonban nem Budapest tölti be annak a pihenő állomásnak a szerepét, ahol az utazást félbeszakítva fedezik mindazokat a szükségleteket, amelyekkel a szabadságra menők M- egészítik garderobejukat és beszerzik egyéb szükségleteiket. A fürdőzésükből vissza jövőknél pedig ugyancsak nem Budapestnek jut az a költekezés, mellyel a kedveseiknek szánt vásárfiának a beszerzése jár. Azért volna fontos, hogy Budapest a valóságban is azzá a hatalmas és élénk forgalmú vásárlási centrummá váljék, amellyé a kereskedők áldozatkészsége, adóval, illetékekkel el nem sorvasztható vállalkozó kedve és a kereskedő ízlésével oly dúsan felszerelt és eléggé sohasem méltányolt üzleteik Budapestet avatják. Budapestre érkezett 1928-ban 109.103 idegen. Ahhoz, hogy a budapesti idegenforgalom mérlegét elkészíthessük, a tartózkodások idejét és az ez idő alatt itt elköltött összeget kellene megállapítanunk. Tudjuk, hogy a Budapesten töltött éjszakák száma 1928-ban 712.082 volt. Ha a külföldi idegenek összes kiadásainak napi átlagát 50.— pengőre becsüljük és a magyar honos látogatókét arra való tekintettel, hogy csak a szállókban és penziókban megszállott vendégeinkről adhatunk számot, napi 40.— pengővel számítjuk, akkor Budapestnek az idegenforgalmi bevétele volt 1928-ban összesen 31,885.500 pengő. Ezzel szemben Ausztriában 1927. évben megfordult 162.727 magyar látogató (766.000 tartózkodási éjszakával), de tudjuk, hogy az itteni konzulátusok kb. 250.000 vízumot állítanak ki évenkint magyar honosoknak. Hozzávetőleges becslés szerint 40 millió pengőre értékelik illetékes helyen az összeget, amelyet összes honfitársaink utazásaik során külföldön elköltötték, viszont az útlevéllel jött külföldiek csak 17 millió pengőt költöttek el a fővárosban. Mindent egybevetve még mindig vagy 10 millió pengő deficit mutatkozik, mely azonban szívós, kitartó munkával kiküszöbölhető. Idegenforgalmunk jövője egyébként biztató*. A későn érő alma tovább tart. A további fejlesztéshez szükséges ötletekben sem szűkölködünk és csak még azt az egyetlen egy ötletet keresik Európaszerte és keressük mi is: — hogyan teremtsük elő a többi összes ötlet megvalósításához szükséges anyagi eszközöket. SZÉCHEN9! «(MRD! m modem den eteJköndvei bővé gyégyeijktriiaeleMem ewA&eágee sekked A város mindén jpontjától könnyen may körne Hiheti. A paritás durva megsértése, Budának újabb lekicsinylése, hogy a főváros által megvett s nyilvános térre kerülő tizenkét szobor közül csak egyetlen egy jut Budának Petz Samu, a kiváló építész, a budai református templom, az Országos Levéltár, stb. tervezőjének kútja a Szilágyi Dezső térre. A többi tizenegy megint Pesten talál helyet. Pesten: a rohanás, a nagyvárosi zavar, az esztétikai hátramaradott- ság, a megfelelő helyekben szűkölködő Pest városában. A Hollós Mátyás Társaság ez ellen a merényletszámba menő mellőzés ellen élénken tiltakozik legközelebbi ülésén. A Krisztinabeli piac az óbudai zárt, pavillonrendszerü piac mintájára rövidesen elkészül a Krisz- tina-körút 111. számú hatalmas, volt Szebenyi-telken. A bontási és planirozási munkákat már befejezték és a tanács meghirdette a pályázatot is az építés munkár latainak elvégzésére. A pályázat határideje április 12-én jár le. Utána rövidesen megtörténik a döntés az ajánlatok felett és még a tavasz folyamán el akarják kezdeni az építkezést is. Por és por! Óriási porfelleg lebeg perceMg a budai utcákon egy-egy autó, de különösen autóbusz elrobogása után. A tüdővész elleni küzdelemről oly sokat beszélnek, de az mindaddig fecsegés marad, amíg a fővárosi utcákon olyan porfelhők kerekedhetnek, mint manapság. De ez a megkötetlen por nemcsak merénylet az emberek egészsége ellen, hanem az autóbuszoknak is a halála. Nem akarjuk egymásra uszítani a két városi üzemet, de szakértői megállapítás, hogy az autóbuszok nagyon rongálódnak a piszkos utakon. Az alkatrészeket megüli a szemes 'por, p, kocsi' belsejét hiába söprik, az üléseket hiába törlik a végállomásokon, az utasok nem tudnak leülni a kocsiban, mert tönkremegy a ruhájuk. A vastag por ugyanis az első száz méter után már teljesen befedi az üléseket. Különösen all «z a Budaörsi-úti és Csend-utcai útvonalon közlekedő 4-es autóbuszjáratra. Hol marad a portalanítás? És mi lesz itt nyáron? Ottokár püspök boldoggá avatásáért minden hó 21-én reggel hét órakor a városmajori plébániatemp; lomban szentmisét mutat be és szent-) áldozást ajánl fel az egyházközség hitbuzgalmi, kulturális és sajtószakosztálya. Március 21-én este pedig a missziós-házban Ottokár püspök életét mutatták be vetített képes előadásban. LÁTCSŐ, Zibrinyinél, I. Attila-u. 12. A pesti kirándulóknak már előre gondját viseli a Svábhegyi Egyesület, amikor a Tanácstól azt kéri, hogy a budai hegyvidéken viselje gondját a padoknak, mert legnagyobb része korhadt és senki se ül rá szívesen. Főleg a Svábhegyen a fogaskerekű állomása körül, a báró Eötvös-séta- tér kerítése mentén fekvő fapadok korhadtak, töredezettek, meg nem felelők. Ezen a központi fekvésű téren, mely az elektrifikált fogaskerekű révén ezentúl még sokkal látogatot- tabb lesz, — de itt korzózik az igazán előkelő nyaraló* közönség, vendégei és családtagjai érkezését várva, — a térzenét is itt hallgatják, — nem maradhatnak meg ezek a rozzant fapadok, ezért kéri az egyesület, hogy legalább negyven sétánypadot helyeztessen el a Tanács a közönség kényelmére. Egyben megkereste az egyesület a Magyar Telefonautomata Rt. igazgatóságát, hogy a fogaskerekű vasút két végállomásán, úgy a retekutcái, mint a Svábhegyi Nagyszálló előtt egy-egy telefonautomaía- állomást felszereltetni szíveskedjék, lehetőleg még május haváig. Ez is szolgálná a közönség kényelmét. Figye?me~^efés ! Szíves tudomására hozom, hogy I, Mííila-Körűí 2. sz. alatt lévő Komáromv Károly-féle fiók Isönyv-, papír- és zenemtí-lcereslcedését áttvetiem, melyet ezután a saját nevem alatt vezetek. Áruim jó minőségéről és olcsóságáról előre is biztosítom igen tisztelt vevőimet, és szíves pártfogást kérek Reczetár ístván könyv-, papír és zenemííkereskedő 93 ve déf lő, étterem, Különterem. I. Alkotás u. 8. fii ksífhelyiség. iffTulajdonos : Thék János. Kitűnő magyar és francia konyha. Esküvő, lakomák, társas vacsorák, Esténkint cigányzene; BUJKA BERTALAN zenekara muzsikál. Kitűnő fajbor k, Dreher sör k. flp