Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-03-31 / 948. szám

Budapest, 1929 március 31. BUDÁI NAPLÓ 3 FÖLDHITELBANK RT. V. KÉR., HOLD UCCA I. SZÁM telekeladási iroda (Telefon: Aul. 261-25). Elad kitűnő fekvésű városi telkeket olcsón és }ó fizetési felté­telek mellett több óvl rósrlotflzetósre % Diák, családiházak, bérházak előkertes és teljes beépítésre alkalmas telkek 110—300 négyszögöles kiterjedésben következő helyeken : BUDÁN: Villamos mellett, vagy közvetlen köz lében, /. Incze-uton, a Ferr'y- Oszkdr ut folytatásá­ban a Németvölgyi- utón, a Núrcisz-uton, I. Németvölgyi-ut 46- 50 házszám alatt, II, Hadanród uccában, a Pasaréti es Battai utón PESTEN: VII, Hungária-körut és Egressy-ut sarkán, a felparcellázás alatt levő Kerepesi-ut mellett, a Zalán uc a, Remény w ca és gróf Gvadányi ut menten, különösen olcsó villa és kis ház­telkeket. — Érdeklő­dőknek a teleke adási iroda: V. KÉR., HOLD UCCA 1. SZ. nemcsak telefonon va.y levélben ad szívesen felvilágosítást — de helyszínrajzzal Is szolgál EMLÉKKÖNYVBE A nagy mindenségből jöttem, S lellcem oda visszatér, A földön csak kikötöttem Érted, és egy csókodéP. Kapcza Imre. Személyi hírek RIPKA FERENC dr.,. aki felesé­gével Sorrentóban tölti a húsvéti ün­nepeket, április hó 6-án tér vissza Budára. ANDRÉKA KÁROLYNÉ makacs betegségéből már annyira felgyó­gyult, hogy további felépülése céljá­ból Olaszországba utazhat e na­pokban. BECSEY ANTALNET kérte föl zászlóanyának a Kelenföldi Daloskor, mely most tavaszkor Szenteli föl zászlaját. SÜMEGHY LÁSZLÓ dr. a Ma­gyarországi Királyi Közjegyzők Or­szágos Egyesülete márc. 25-iki köz­gyűlésén előadott titkári jelentésével nagy hatást ért el. MANNINGER VILMOS dr. egye­temi tanárt, a Zugligeti Egyesület érdemes elnökét választotta meg el­nökévé a „Virágos Budapest — Vi­rágos Magyarország” mozgalom elő­készítő bizottsága. ZIEGLER GÉZA kormányfőtaná­csos teljesen helyreállt egészségben tért vissza olaszországi utazásából. SZILÁGYI KÁROLY mondotta a lendületes ünnepi beszédet a hegy­vidéki Kossuth Lajos asztaltársaság szabadságünnepén. BALKÁNYI KÁLMÁN dr. Buda haláláról címen beszélt érdekesen márc. 19-én a Budai Klubban. VIOLA LAJOS, a Márvány-utcai elemi iskola igazgatója, a székesfő­város részéről méltó kitüntetésben részesült, amennyiben a legmagasabb fizetési osztályba sorozták. A kitün­tetett igazgató a húsvéti ünnepeket Balatonfüreden tölti. KUZSINSZKY BÁLINT dr., a fővárosi múzeumok igazgatójának, — akinek különösen nagy jelentőségűek nkvinkumi ásatásai — arcképét a főváros megfesteti Sárkány Dezső festőművésszel. TAMA SY BÉLA dr. tisztiorvos Olmpiai tanulságok címen érdekes előadást tartott műre. 26-an az Or­szágos Közegészségügyi Egyesület­ben. BURESCH JÁNOS min. irodafő­tisztnek a kormányzó megengedte, hogy a pápai Pro Ecclesia et Ponti- fice keresztet viselhesse. MATOLCSY MÁTYÁS műegye­temi tanársegéd London földalatti villamosközlekedése címen tartott március 21-én előadást a Budafoki­ét 8. sz. alatt. BALOGH HUGÓ főjegyzőt bízta meg a polgármester a II. kerületi elöljáró állandó helyettesítésével. TÓTH JENŐ dr. III. kerületi or­vost a kormányzó a Magán alkalma­zottak Biztosító Intézete h. főorvo­sává kinevezte. MAYER KÁLMÁN tanácsjegyző lett a II. kerületi anyakönyvvezető- helyettes s kisebb jelentőségű ügyek­ben az elöljáró helyettese is. I. kerület elöljárósága vezetését az ünnepek után veszi át az új elöl­járó, BUCSÄNSZKY BERTALAN dr., áld ma f élűkor a delén áll. 54 éves, mert 1875-ben született Budapesten, ahol középiskoláit és egyetemi tanul­mányait is végezte. Húszéves korá­ban, 1895-ben lépett a főváros szol­gálatába és működését a katonai és illetőségi ügyosztályon kezdte, ahol fogalmazó-gyakornokká lépett elő. Onnan a X. kerületbe került, mint elöljáró-helyettes. Három év múlva, a nagy építkezési fellendülés idején a magasépítészeti ügyosztályba he­lyezték át mint II. oszt. fogalmazót, ahol másfél év múlva soronkívül vá­lasztották meg tanács jegyzőnek. In­nen a tanügyi osztályhoz került, mint tanácsnok-helyettes és megalkotta az elemi iskolák rendtartási szabályza­tát, amelyet a tanügyi körök nagy elismeréssel fogadtak, de a tanács a háború idején, a nagy nyomtatási költségek miatt nem tudta kinyo­matni és életbeléptetni. Innen a vá­rosgazdasági ügyosztályba helyezték át Bérezel Jenő tanácsnokhoz helyet­tesnek. Rendkívül képzett, szociális érzékkel megáldott, nagy látkörű ve­zetőt nyer személyében az I. kerület. jézus szive szobra amelyet a krisztinavárosi templom­ban Mindszentek napján áldott meg P. Zadravetz püs­pök, Schmidmann László szobrászmű­vész alkotása. Hábo- rútviselt tehetséges szobrász, aki a fron­ton készített por- trait-kat a vezérkari nagyságokról. Jézus szobra a krisztinavárosi templom áhítatot keltő dísze. Kikelt a vetés, amit gondolat-mag alakjában huszonöt év óta hintege­tünk, növesztünk, ápolgatunk: a fő­város képzőművészeti bizottsága a nagy emberekről elnevezett utcákra magyarázó emléktáblákat fog el­helyezni. De persze a budai mag Pes­ten kél ki: Kammermayer és Rotten- biller utcája kap legelőször emlék­táblát s majd talán ha a Liliom-utca is megkapta magyarázó tábláját, sor kerül majd Budára is. Csak türelem! Elsők a budaiak az evezés túra­teljesítményében a BUDAI CSÓNA­KÁZÓ EGYESÜLET pompás ered­ménye folytán, amennyiben a 46 tagú egyesület 1928-ban 33 ezer kilo­métert evezett, amiből egy-egy tagra 788 kilométer jut. Ezzel a hatalmas eredménnyel a dr. Baránszky Gyula kormányfőtanácsos elnöksége alatt álló egyesület elnyerte a Magyar Eve­zős Szövetség zászlódíját. Utána a Magyar Atlétikai Klub evezősei kö­vetkeznek, ahol egy tagra átlag 687 kilométer jutott. Ezek után remél­hető, hogy a budaiak az egyéni ver­senyben is résztvesznek és sikerrel fognak szerepelni. Eltűnik a gőzmozdony a budai dunapartról a jobbparti körvasút második vágányának megépítésé­vel, amihez rövid időn belül hoz­zálát a Hév. Ezzel gyökeresen megváltozik az egész budai és óbudai közlekedés. Elektromos mozdonyok 15 percenkint járnak majd a Pálffy-térről Római-für­dőig, illetve a Máv. Óbuda—Köz­temető állomásáig, mert a Máv. teljesen elköltözik a dunapartról s teherárúforgalmát is a Helyi­érdekű veszi át. Kikötötték azon­ban azt, hogy ennek tarifája nem lehet nagyobb, mint amilyen az államvasutaké volt. A lát&aí&tlan export Felhívás Hilda IceresKedöiJ&ex Irta: KÁRSON* OSZKÁR ci NtAV menetfegyiroüa vezérlgasgatófa A rohamban felcsendült élet pezs­gésében nemcsak ellenségek lettek barátokká s régi baráti kapcsolatok nyertek újabb tápot, hanem megszü­letett napjaink gazdasági életének legdúsabban termő forrása: a látha­tatlan exportot jelentő idegenforga­lom, melynek piacán nemcsak javak cserélődnek ki, hanem egymásra ta­lálnak a természet és kultúra örök szerelmesei. Ne vegye senki profani- zálásnak, ha annyi fájó sebünket és annyi kielégítetlen vágyunkat érezve, e rendez-vous gazdasági kiaknázá­sára térek át. Köztudomású, hogy a külkereske­delmi mérlegek tulaj donképeni egyensúlya, magának a szorosan vett exportnak és importnak szembeállí­tott számadataiból nem állapítható meg. Egy olasz közgazdász, Bonaldo Stringer- már a háború előtti évek­ben rámutatott a mérleg láthatatlan tételei között az idegenforgalmi be­vételekre és módot keresett e jövede­lem számszerű megállapítására. Az „exportation á Pinterieur du pay” (belföldi export) címen ismert e jö­vedelemnek a fokozása (mely például Olaszországban a deficit 39%-át fe­dezte 1927-ben) és az idegenforga­lomban invesztált igen tekintélyes tőkék amortizációja és gyümölcsözte- tése, az idegenforgalom fokozására sarkalta az államokat. Rendkívül nagy erdekek keltek gigászi ver­senyre. Mindenütt új elgondolások­kal, új^ kezdeményezésekkel, új ötle­tekkel és oly nagy felkészültséggel láttak az idegen-hódítás (a Werbung) munkájához, hogy e propaganda költségeinek előteremtése korunk legnehezebben megoldható gazdasági problémái közé került. Mind e nehéz­ségek ^ellenére egyes államok áldoza­tos készséggel, olvasatlanul dobtak újabb és újabb hatalmas összegeket a propaganda kohójába és ma már jelszóvá lett Lord Reading megálla­pítása: „az idegenforgalmi propa­gandában csak egyetlen egy dolgot kell mindenkénpen elkerülni —- a ta­karékosságot!” 1927-ben: Franciaországban 12 milliárd frankra, Olaszországban 314 milliárd lírára, Svájcban 350 millió sv. frankra és Ausztriában 180 millió schilhngre értékelték az idegenforgalom bevételeit, amelyeknek ellentéte — Hoover szerint — az Egyesült Államok polgárai mintegy 750 millió dollárt költenek el évente külföldön (1928-ban már 900 mil­lióra értékelték ezt az összeget). A Franciaországban 1928-ban megfor­dult 1,800.000 idegenből — angol becslés szerint — 10 millió font st. bevétele volt Franciaországnak. Ez­zel szemben Anglia csak 412.000 kül­földi látogatót mutat ki 1928-ban. Ez adatok nyomán önként merül fel a kérdés, hogy mennyit jövedel­mez nekünk az idegenforgalom1? Budapest bel- és külföldiekből adódó idegenforgalma 1928-ban mint­egy 269.300, szállóban, vagy penzió­ban megszállt látogatót mutat fel. Ezek 1928-ban a következőképpen oszlottak meg: belföldi ...... 160.1:97 elszakított részbeli . . 37.512 külföldi .......................71.591 Ez t a százalékos megosztást a vá­sárlók szempontjából taglalva, a vi­déket általában vásárlóknak tekint­hetjük, azonban az útlevéllel Buda­pestre érkezők közül vásárlóknak csak az elszakított részbelieket, vala­mint a kelet felől és a Lengyelország­tól és az Oroszország északi utódálla­maitól kezdve a Balkánig terjedő államokból hozzánk jövőket tekint­het j üli. A nyugatról hozzánk elláto­gató idegenek a főváros kereskedői számára alig jönnek figyelembe. A keletről jövő és vásárlókat jelentő idegenek elenyésző Ms számban vesz­nek részt idegenforgalmunkban. A budapesti kereskedőnek az ér­dekei, ezek szerint nyilván azt invol­válnák, hogy idegenforgalmi propa­gandánk súlypontja a keletre helyez­tessék át. Emellett szólna még az a körülmény is. hogy a keletről Buda­pestre érkező idegen itt hosszabb ideig tartózkodhatnék, mert hiszen itt nemcsak a kulturintézménvek egész sora, hanem a művészeti és szórako­zási lehetőségek mellett számtalan kiváló gyógy intézmény, modem hotelek és általában oly nagyvilági miliő fogadja őket. amelynél külön­bet a tőlük jóval távolabb fekvő met- ronolisok sem nyújthatnak. Nem szabad azonban azt sem figyelmen Mvül hagyni, hogy az ide­genforgalom pionír jei mindig az angolok voltak, akiket nyomon kö­vettek az amerikaiak, a németek és az északi államok nemzetei, míg a felsorolt államokat par excellence utazó népek lakják, addig a keletnek előbb rá kell még nevelődnie az uta- . zásra. Az idegenforgalomban sors­döntő szerep jut továbbá a divat kér­désének. Dlég emlékezetes, miként jöttek divatba az egyiptomi utazások, hogy keltek versenyre a norvég fjor- dok Svájc glecserjeivel, miként vált a mondain fürdőélet centrumává egy­kor Baden-Baden, majd Ostende, Karlsbad és Ischl és hogyan váltotta fel ezeket Deauville, a Lidó, Vichy, St. Moritz, Bad Gastein és így to­vább. (Ischl-ben évről-évre süllyed a látogatók nívója, olyannyira, hogy az azelőtti nyáron azt mondták tréfásan, miszerint már az 1929. évi fürdő­vendégek is eljöttek.) Ezt a divatot túlnyomórészt — akárcsak a férfi­divatot és magának az utazásnak a divatját — az angolok önkénye szabja meg. Divatba jött nálunk is az utazás. A Styriában, Ivarintiában, a Salz- kammergutban, vagy a Svájcban és a különféle tengerek partjain üdülést és pihenést kereső hazai közönség számára azonban nem Budapest tölti be annak a pihenő állomásnak a sze­repét, ahol az utazást félbeszakítva fedezik mindazokat a szükségleteket, amelyekkel a szabadságra menők M- egészítik garderobejukat és beszer­zik egyéb szükségleteiket. A fürdőzé­sükből vissza jövőknél pedig ugyan­csak nem Budapestnek jut az a köl­tekezés, mellyel a kedveseiknek szánt vásárfiának a beszerzése jár. Azért volna fontos, hogy Budapest a való­ságban is azzá a hatalmas és élénk forgalmú vásárlási centrummá váljék, amellyé a kereskedők áldozatkészsége, adóval, illetékekkel el nem sorvaszt­ható vállalkozó kedve és a kereskedő ízlésével oly dúsan felszerelt és eléggé sohasem méltányolt üzleteik Buda­pestet avatják. Budapestre érkezett 1928-ban 109.103 idegen. Ahhoz, hogy a buda­pesti idegenforgalom mérlegét elké­szíthessük, a tartózkodások idejét és az ez idő alatt itt elköltött összeget kellene megállapítanunk. Tudjuk, hogy a Budapesten töltött éjszakák száma 1928-ban 712.082 volt. Ha a külföldi idegenek összes kiadásainak napi átlagát 50.— pengőre becsüljük és a magyar honos látogatókét arra való tekintettel, hogy csak a szállók­ban és penziókban megszállott ven­dégeinkről adhatunk számot, napi 40.— pengővel számítjuk, akkor Bu­dapestnek az idegenforgalmi bevétele volt 1928-ban összesen 31,885.500 pengő. Ezzel szemben Ausztriában 1927. évben megfordult 162.727 magyar lá­togató (766.000 tartózkodási éjsza­kával), de tudjuk, hogy az itteni kon­zulátusok kb. 250.000 vízumot állíta­nak ki évenkint magyar honosoknak. Hozzávetőleges becslés szerint 40 millió pengőre értékelik illetékes he­lyen az összeget, amelyet összes honfi­társaink utazásaik során külföldön elköltötték, viszont az útlevéllel jött külföldiek csak 17 millió pengőt köl­töttek el a fővárosban. Mindent egy­bevetve még mindig vagy 10 millió pengő deficit mutatkozik, mely azon­ban szívós, kitartó munkával kiküszö­bölhető. Idegenforgalmunk jövője egyéb­ként biztató*. A későn érő alma tovább tart. A további fejlesztéshez szüksé­ges ötletekben sem szűkölködünk és csak még azt az egyetlen egy ötletet keresik Európaszerte és keressük mi is: — hogyan teremtsük elő a többi összes ötlet megvalósításához szüksé­ges anyagi eszközöket. SZÉCHEN9! «(MRD! m modem den eteJköndvei bővé gyégyeijktriiaeleMem ewA&eágee sekked A város mindén jpontjától könnyen may körne Hiheti. A paritás durva megsértése, Budának újabb lekicsinylése, hogy a főváros által megvett s nyilvános térre kerülő tizenkét szobor közül csak egyetlen egy jut Budának Petz Samu, a ki­váló építész, a budai református templom, az Országos Levéltár, stb. tervezőjének kútja a Szilágyi Dezső térre. A többi tizenegy megint Pesten talál helyet. Pes­ten: a rohanás, a nagyvárosi za­var, az esztétikai hátramaradott- ság, a megfelelő helyekben szű­kölködő Pest városában. A Hollós Mátyás Társaság ez ellen a me­rényletszámba menő mellőzés ellen élénken tiltakozik legközelebbi ülésén. A Krisztinabeli piac az óbudai zárt, pavillonrendszerü piac min­tájára rövidesen elkészül a Krisz- tina-körút 111. számú hatalmas, volt Szebenyi-telken. A bontási és planirozási munkákat már be­fejezték és a tanács meghirdette a pályázatot is az építés munkár latainak elvégzésére. A pályázat határideje április 12-én jár le. Utána rövidesen megtörténik a döntés az ajánlatok felett és még a tavasz folyamán el akarják kez­deni az építkezést is. Por és por! Óriási porfelleg lebeg perceMg a budai utcákon egy-egy autó, de kü­lönösen autóbusz elrobogása után. A tüdővész elleni küzdelemről oly sokat beszélnek, de az mindaddig fecsegés marad, amíg a fővárosi utcákon olyan porfelhők kerekedhetnek, mint manapság. De ez a megkötetlen por nemcsak merénylet az emberek egész­sége ellen, hanem az autóbuszoknak is a halála. Nem akarjuk egymásra uszítani a két városi üzemet, de szak­értői megállapítás, hogy az autóbu­szok nagyon rongálódnak a piszkos utakon. Az alkatrészeket megüli a szemes 'por, p, kocsi' belsejét hiába söprik, az üléseket hiába törlik a vég­állomásokon, az utasok nem tudnak leülni a kocsiban, mert tönkremegy a ruhájuk. A vastag por ugyanis az első száz méter után már teljesen befedi az üléseket. Különösen all «z a Budaörsi-úti és Csend-utcai útvona­lon közlekedő 4-es autóbuszjáratra. Hol marad a portalanítás? És mi lesz itt nyáron? Ottokár püspök boldoggá avatá­sáért minden hó 21-én reggel hét órakor a városmajori plébániatemp; lomban szentmisét mutat be és szent-) áldozást ajánl fel az egyházközség hitbuzgalmi, kulturális és sajtószak­osztálya. Március 21-én este pedig a missziós-házban Ottokár püspök éle­tét mutatták be vetített képes elő­adásban. LÁTCSŐ, Zibrinyinél, I. Attila-u. 12. A pesti kirándulóknak már előre gondját viseli a Svábhegyi Egyesü­let, amikor a Tanácstól azt kéri, hogy a budai hegyvidéken viselje gondját a padoknak, mert legnagyobb része korhadt és senki se ül rá szívesen. Főleg a Svábhegyen a fogaskerekű állomása körül, a báró Eötvös-séta- tér kerítése mentén fekvő fapadok korhadtak, töredezettek, meg nem felelők. Ezen a központi fekvésű té­ren, mely az elektrifikált fogaskerekű révén ezentúl még sokkal látogatot- tabb lesz, — de itt korzózik az iga­zán előkelő nyaraló* közönség, vendé­gei és családtagjai érkezését várva, — a térzenét is itt hallgatják, — nem maradhatnak meg ezek a rozzant fa­padok, ezért kéri az egyesület, hogy legalább negyven sétánypadot he­lyeztessen el a Tanács a közönség kényelmére. Egyben megkereste az egyesület a Magyar Telefonautomata Rt. igazgatóságát, hogy a fogas­kerekű vasút két végállomásán, úgy a retekutcái, mint a Svábhegyi Nagy­szálló előtt egy-egy telefonautomaía- állomást felszereltetni szíveskedjék, lehetőleg még május haváig. Ez is szolgálná a közönség kényelmét. Figye?me~^efés ! Szíves tudomására hozom, hogy I, Mííila-Körűí 2. sz. alatt lévő Komáromv Károly-féle fiók Isönyv-, papír- és zenemtí-lcereslcedését áttvetiem, melyet ezután a saját nevem alatt vezetek. Áruim jó mi­nőségéről és olcsóságáról előre is biztosítom igen tisztelt vevőimet, és szíves pártfogást kérek Reczetár ístván könyv-, papír és zenemííkereskedő 93 ve déf lő, étterem, Különterem. I. Alkotás u. 8. fii ksífhelyiség. iff­Tulajdonos : Thék János. Kitűnő magyar és francia konyha. Esküvő, lako­mák, társas vacsorák, Esténkint cigányzene; BUJKA BERTALAN zenekara muzsikál. Kitűnő fajbor k, Dreher sör k. flp

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents