Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-12-12 / 977. szám

BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 december. Közgazdasági Napló Szerkeszti: SZÁSZHAIjMI JÓZSEF Tejháború vagy — miért van szükség hatósági fejeháfásra Nemrég egy cikket olvastam. Olyan ember tollából került ki, aki nagyon közel állhat valamelyik tej- váilalatboz. Nagybérlő az illető, de a tej összetételéről, ipari feldolgozási lehetőségéről, a nagyvárosi tejellátás­ról vagy nincs fogalma, vagy a hely­telen adatok egész sorának beállítá­sával a közvéleményt szeretné meg­téveszteni. A cikkecske a közvélemény tájékoztatására íródott. (?) Kétség­telenül azért, mei’t köztudomású, ho<nr a székesfőváros tanácsa régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy egy radikális lépéssel megoldja a hatósági tej ellátás problémáját. A tejellátás egyik legfontosabb kérdése a nagyváros táplálkozásának. Tej nélkül nem áll lábára a beteg, tej nélkül nem lehet felnevelni a gyermekeket, a tejet az aggok sem nélkülözhetik. Minden józan ember tisztában van a községi tej ellátás fontosságával. Emellett olyan súlyos érvek kardos­kodnak, hogy azt semmiféle sopán- kodással, álokoskodással nem lehet megdönteni. A magánvállalatok ez- időszerint igen szépen megfelelnek az általános követelményeknek. — Ez- időszerint! — De mi lesz, ha véletlenül elemi csapás, gazdasági katasztrófa, vagy háborús veszély fenyegeti a főváros milliónyi lakosságát ? Tej nem lesz, az bizonyos, mert a magánvállalat minden beha­tásra érzékeny és amint a legkisebb károsodás éri, nem képes megfelelni kötele­zettségének. Ha a tejüzem romba dől, tej nélkül maradnak egész utcasorok. Ha a mö­götte álló érdekeltség anyagi zava­rokkal küzd, nem képes fizetni a vi­déki tejgyüjtőállomásokat, ha gazda­sági, vagy háborús krízis van, nem tud súlyt adni akaratának, — mert magánvállalat, amely baj esetén egyébként is a saját érdekeit helyezi a közérdek fölé. Ezzel szemben a főváros Községi Élelmiszer­üzeme pompásan meg tudná ol­dani az ideális hatósági tej ellá­tás kérdését. Gigászi méretei alapján minden vá­rosrész számára külön-külön könnyen létesíthet körzeti tej ellátó és tej el­osztó üzemet, amelyek egy központi főüzem vezetése alatt, gyorsan, pon­tosan kiszolgálhatják Budapest egész népét; szükség esetén az egyik üzem támogathatja, kisegítheti egymást, aminek válságos időkben rendkívüli fontossága van. S ha a tejszállítás egyik óráról a másikra katasztrofáli­san csökken, a fejadag elosztása egy egységes hatósági üzemnél ugyan­annyi perc alatt megállapítható. Ezek röviden a hatósági tej ellátás adminisztrációs előnyei. Az egészségi előnyei? Ne kénysze­rítsenek a magánvállalatok a kérdés bővebb taglalására. Nagyon különös dolgok sülnének ki a savfoktompí- tás, szódázás, egalizálás-faj súly­kiegyenlítés és „az ipari feldolgozás­ból származó károk” — más szóval a teljes tejből a jogtalan vajhaszon diszkrét elvonása — kapcsán! A tejvállalatok azt mondják, hogy a tejipar nem rentábilis — és' mégis megélnek belőle. Azt is elismerik, hogy a tejtermelői árak ab állomás átlag 21 fillér, tehát a termelői és eladási ár között napi 19 fillér a különbség. Óriási összeg ez, mikor napi százezer literekről van szó! A magánvállalatok persze úgy állít­ják össze könyveiket, hogy a felüle­tes szemlélő meg van győződve arról, hogy tiszta hasznuk literenkint maxi­málisan 2 fillér. Elhiszi, aki akarja! Sokat panaszkodnak ezenkívül, hogy a tej ipari feldolgozásából érzékeny kár éri őket. A. nyári hónapokban a szedett tej egyrészc nem értékesíthető. Hm! ÉHGYOMORRA naponkint igyék egy pohár KRISTÁL9 VIZET! Gyakran olvassuk az újságok hir­detési rovatai előtt a csodálatos kisbetűkkel szedett kötelező bíró­sági közleményeket, amelyek köz­hírré teszik, hogy X. üzemvezetőt szódázás, fölözés, vagy a vajtartal­mától részben megfosztott tej faj- súlyának vízzel való kiegyenlítése miatt megbüntették. És X. fizet, vagy ül, illetőleg fizet helyette a tejválla­lat olyan vétségért, amelyet bizonyára nem a saját kezdeményezésére köve­tett el. Előfordulhat ilyesmi egy hatósági vállalatnál? — Soha! A hatósági tej- ellátó üzem feladata az ideális tejel­látás és nem a spekulálás. Egyes magánvállalatok az ösz- szegyüjtött tejet, ha a törvényes zsírszázalékot meghaladja, ir­galmatlanul lefölözik. Ez a jogtalan vaj haszon, amely a fajsúly és a szárazanyag rovására megy. A tej táp ereje csökken, a tej­ellátó üzem gyarapszik a vaj haszon értékesítésével. S ha az érdeklődőnek szemébe tűnik a tömérdek vaj, amit éppen a nagyvárosi vállalatok dob­nak piacra, rendszerint az a felelet, hogy az áru nem volt értékesíthető friss alakjában, mert a tejszállítmá­nyok savanyúak voltak, tehát vaj­nak, túrónak kellett feldolgozni. (! ?) Csodálatos! Hát akkor mért kapnak ezek a derék üzemvezetők annyi bün­tetést a savfoktompító szódabikar­bóna alkalmazása miatt? Véletlenség ez? Avagy azért áll némely magán- üzemben vederszámra a szóda, mert ott mindenkinek gyomorégése van? A félig-meddig lefölözött tej, mi­után megüti a törvényes zsírszázalé­kot, 48 fillérért a fogyasztó gyom­rába kerül. A vállalat pedig, a mai takarmányozási rendszerrel termelt, 21 filléren beszerzett és 40—48 fillé­ren értékesített tejmennyiség minden ezer litere után majd­nem 10 kg. jogtalan vajhaszon­hoz jut, ami testvérek között is megér 45 pen­gőt! Nem is szólva arról, hogy a le­fölözött tejet az eredeti faj súly visz- szanyerése végett bizonyos mennyi­ségű vízzel és sovány tejjel ki is kell egyenlíteni! Napi 50—100 ezer liter után ez a „tevékenység” egész csinos kis summára rúg! Ilyesmi a fővárosi hatósági tej­ellátóüzemnél soha sem történne meg! A bíróság elől úgy eltűnnének az üzemvezető strohmannok, mint a kámfor! Egyes tejvállalatok azt ál­lítják, hogy a főváros feltétlenül rá­fizetne erre a vállalkozására! Egyes vállalkozók azt állítják, hogy számos család veszti el a kenyerét. Ezen csak mosolyogni lehet! Kétségtelen, hogy a főváros hatósági tejellátó üzeme nem fog üzemi rabszolgákat tartani reggel 4 órától este 11 óráig tartó, vasárnapi és ebédszünet nélküli ro­botidővel. Az is kétségtelen, hogy a hatósági üzem nyerészkedési vágyból nem fog összeütközésbe kerülni a bírósággal. A községi tejellátás közegész­ségügyi szempontból is óriási fontosságú! Fontos szociális szempontból is! A tej szakma robotosai az új elhelyez­kedési lehetőségek mellett emberibb bánásmódra számíthatnak! A nyo­morgó tej árusok helyett, akik filléres jutalélokból tengődnek, rendesen fize­tett, fővárosi alkalmazottak szolgál­nák ki a közönséget. De fontos gaz­dasági szempontból is. A gazdák és a tejgyüjtőállomások — tudva, hogy biztos a pénzük — versengve ajánl­koznának a fővárosnak. Oly vidékek is belekapcsolódnának a tejtermelés­be, ahol ez a hasznothajtó okos gaz­dálkodási ág szégyenletesen pang. Sajnos, az egész Duna—Tisza közén kevesebb a tej hűtő, vagy az Alfa Separator, mint egyetlen baranyai főszolgabíróság területén. A községi tej el látást meg kell való­sítani, kereteit sürgősen ki kell épí­teni ! Érdeke ez a magánvállalkozásnak is! Az a magánvállalat, amelyik megérdemli, hogy tovább működjön, mint nagyvárosi tejellátó üzem, za­vartalanul fog tovább dolgozni, a ki­sebbek pedig át fognak térni egy­szerűen a tejföl, túró-, sajt, vaj fel­dolgozására és f o rgalo i nba 1) ozatalára. Svájc és Dánia példája igazolja, hogy így is lehet sokat keresni! Országos okok miatt, azonban nem szabad a közvélemény megtévesztésé­vel meggátolni azt, hogy a főváros kiválóan prosperáló élolmiszerüzemé- ben a nagyvárosi hatósági tejellátó­osztály sürgősen meg ne alakuljon! Szászhalmi József. * Uj tízpengősök. A Nemzeti Bank a most forgalomban lévő tízpengősö­ket december 11-étől bevonja. A be­vonásra kitűzött határidő 1930 de­cember 30. Ugyancsak december 11-én új tízpengősöket hoz forgalomba a Nemzeti Bank. * A Postatakarékpénztár felkérte a budapesti kereskedelmi kamarát, hogy tegyen konla’ét javaslatot, mi­lyen módon lehetne a takarékossági propagandát eredményesebbé tenni. A kamara többek között a következő javaslatot tette a Postatakarékpénz­tárnak: Az országban van készpénz, mely nem jut a pénzintézetekhez fő­leg azért, mert tulajdonosai minden­kor szabadon )kívánnak az összegek felett rendelkezni. A legtöbb bank­nak nem is rentábilis ezekkel a foly­ton mozgó kis összegekkel való fog­lalkozás. Viszont a Postatakarék ép­pen nevelő céljának megvalósítása érdekében, sokat tehetne e törpető­kéknek a hitelforgalomba való be­kapcsolódása érdekében, főleg, ha a közönség minden késedelem nélkül az üzleti órák alatt teljes könnyedséggel hozzájuthatna egész betétjéhez. Az ilymódon megnyert kis tőkések köré­ben azután népszerűsíteni lehetne a készpénzkímélő, csekkekkel lebonyo­lított forgalmat is. * A Hitelbank most tette közzé legújabb jelentését a gazdasági hely­zetről, mely elsősorban a külföld tárgyilagos tájékoztatására készült. A jelentés bevezető része megálla­pítja, hogy a magyarországi gazda­sági helyzet az előző hónapokhoz ké­pest lényegében nem változott. A je­lentés elemzi az agrárcikkek kedve­zőtlen alakulását és arra a megálla­pításra jut, hogy ez az itt közreját­szó körülmények hatása folytán bizo­nyos mértékig érthető. Befejező ré­szében ismerteti a jelentés az 1928-as gyáripari termelésstatisztika ösz- szefoglaló eredményét, az 1928-as fizetőmérleg adatait, a fizetésképtelen­ségi statitsztika eredményeit, a pénz­piac kamattételeit, a betétek alaku­lását és az értékpapírpiac esemé­nyeit. * A Weiss Manfréd-gyár elhatá­rozta, hogy a legközelebbi jövőben áttér a varró gépgyártásra is. E cél­ból megállapodást létesített a híres Pfaff varrógépgyárral, a vállalat gyártási licenciáinak átvételére vo­natkozólag és ennek alapján kezdi meg a csepeli gyár a varrógépek elő­állítását. A varrógépüzem bekapcso­lásán kívül a gyár agilis vezetősége autó osztályának lényeges kibővítését is tervbe vette és ezzel áttért minden motorikus erővel közlekedő gépjármű gyártására is. Természetes, hogy ezek után meg kell szüntetni a varrógép eddigi védetlenségét és olyan védvá- mokat kell életbeléptetni, melyek az átmeneti idő alatt is biztosítják az új magyar gyártmány versenyképes­ségét a külföldiekkel szemben. Eddig évenkint közel 7 millió pengő ment ki az országból varrógépbehozatal címén. * Szabó Károly, a Salgótarjáni Kőszénbánya Társulat igazgatója, most töltötte be a vállalatnál való működésének negyvenedik esztende­jét. Az iskola padjaiból került a Salgótarjánihoz, amelynek naggyá- növekedésében, fejlődésében jelentős részt vett fontos bizalmi állásokban kifejtett munkásságával. A ritka ju­bileum alkalmával tisztviselőtársai és barátai melegen ünnepelték Szabó igazgatót, akit a vállalat igazgató­sága nevében Chorin Ferenc dr. el­nök-vezérigazgató köszöntött rendkí­vül meleg hangon. * A Magyar Vasművek és Gép­gyárak Országos Egyesületének igaz­gatósága behatóan foglalkozott az egyes miniszterek által már kilátásba helyezett budai Dunahidak építésének kérdésével és arra az elhatározásra jutott, hogy e hidak építését bizonyos mértékben megkönnyítené és siettetné, ha a kormány ezek építési költségei­nek fedezésére az azok építésénél va­lóban előálló telekértékemelkedést is bevonná. Az egyesület igazgatósága ebben az ügyben felterjesztéssel for­dult a miniszterelnökhöz s az érdekelt kereskedelmi és pénzügyminiszterhez. * A Haas Fülöp és Fiai világhírű cégének budapesti igazgatója, Fehér Károly, 52 évi szolgálat után a jól megérdemelt nyugalomba vonult. Utóda Takács Géza lett, aki a sző­nyegipar elsőrendű szakembere és ed­dig is irányító részt vett a magyar- • országi üzlet vezetésében. Kiváló te- j hetsége garancia arra, hogy a Haas- ! cég népszerűsége az ríj rezsim alatt is emelkedni fog. * Magyar Vágón- és Gépgyár no- 1 vember 30-án tartotta rendes évi köz­gyűlését. A vállalat az 1928—29. iiz- ! letévre részvényenként 2 pengő ősz- : talékot fizet, ami a jelenlegi alacsony árfolyam mellett 8 százalékos nettó' rentabilitást jelent. A vállalat meg­fontolt üzleti politikája lehetővé tette a megfelelő foglalkoztatást a i dekonjunktúra iufeje alatt is. 1 RÓZSADOMBI VIRÁG- ÉS TAJKERTÉSZET Budapest, 18. kér., Szemldhegy-utca 23. sz. Telefon: flul. 529-70. VIRÁ GKER TÉSZET: TÁJ KERTÉSZET: Vállalja díszkertek, parkírozások, ablakdíszítések és villakertek ter­vezését és évi gondozását. Szállít egész éven át vágott ét cserepes virágolcat, csokrot, virág­kosarat, dísznövényeket, palántá­kat és dugványokat. Az ÍQKSz átszervezése. Az IOKSz-nak mindössze 2'4 millió pen­gőt bocsátottak rendelkezésére a kis­ipari hitel kielégítésére, így nem áll­hatott módjában 200.000 vidéki ipa­ros igényeit teljes egészében kielégí­teni. Szerény keretei között a Hadik János gróf által, a tőle megszokott ügyszeretettől és lelkiismeretességtől áthatva irányított intézet mindent megtesz, amit csak tehet a hitelellá­tás megjavítása érdekében. Miután a pénzpiacon újabb javulás mutatkozik, remény van arra, hogy az IOKSz is leszállíthatja a kamatlábat, amely ed­dig jelzálogkölcsönöknél 9^2%, kézi­zálogos kölcsönöknél 10x/b% és .kezes kölesönöknél 11% volt. * Nagyjelentőségű ünnepség volt az Olasz Bank intézeti házában. Az ünnepség messzire túlnőtt a háziün­nep keretein, hiszen nem kisebb ese­ményről volt szó, mint Magyarország nagy barátja, Benito Mussolini szob­rának leleplezéséről. Az ünnepen resztvettek: Giuliano Balbino olasz népnevelésügyi miniszter, gróf Durini di Monza olasz követ, Giovanni de Astis követségi tanácsos, Giovanni Oxilia ezredes, katonai attasé és a követség egész tisztikara. Jelen vol­tak továbbá: gróf Klebelsberg Kmró' kultuszminiszter, dr. Puky Endre, a képviselőház alelnölce, Rakovszky Iván, Hegedűs Lóránt, Balásy Antal államtitkár, báró Madarassy-Beck Gyula, Gerevich Tibor, Zambra Ala­jos, Frey Kálmán, dr. Halmi Miklós, dr. Doroglii Ervin stb. Az ünnepélyt dr. Éber Antal vezérigazgató nyitotta meg, akinek felkérésére dr. Berzevi- czy Albert, az intézet elnöke magas- szárnyalású beszéddel avatta fel a szobrot. Az ünnepség végeztével még melegen ünnepelték dr. Éber Antal alelnök-vezérigazgatót, mint az olasz­magyar barátság régi, lelkes hívét és előharcosát. * A Vasművek és Gépgyárak Egye­sülete november 30-án rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az igaz­gatóság póttagjaivá Scheibler Edét, a Magyar Vegyipari Gépgyár vezér- igazgatóját, Läufer Józsefet, a Lau- fer-gépgyár tulajdonosát és Herczeg Ernőt, a Siemens Friedr. művek vas­öntő és kőtechnikai gyár rt. vezér- igazgatóját választották meg. Laptulajdonos: VIRAÁG és TÁRSA Kiadásért felelős: Viraág Béla. Nyomatott a Révai Irodalmi Intézet Nyomdájában, Bpest V, Ügynök-u. 8. — (Nyomdaigazgató: Linzer M.) — Takarékbetéteknek kényelmesebb gyűjtése céljából ta­karéklapokat bocsát a felek rendel­kezésére. Könyvecskékre elhelye­zett betétek és folyószámlára el­helyezett összegek után 7'/4 százalék kamatot űzet míg a 3 vagy 6 hónapra lekötött be­tétek után magasabb kamatot térít a Banal Altalanos ToHnréKpénztűr rí. Budán, 12., Fö-utca 9 Pénztári érák: 9—3-ig. Telefon: Aut. 524-00. Váltóüzlet és tőzsdeosztály: Aut. 524-35. Tőzsde­kirendeltség: V., Szabadság-tér 17. Telefon: J. 902-88. C iO#%T íz!éses d!vaíosaí a 1 legjobb minőségben Wízlt első* OPTOÓ rangú mester r fc 8 It II. herü ei, Zsigmcmd u?ca 5. szám GOTZ ANTAL parkettvállalkozó, asztal osmester BUDÁN, I , BORS-OTGA 24 Telefőnszám: Automata 507—34 HM G ON gtiuage: Budapest, I., BicsRei-u. 3 a Horthy MiKlós-uti körö,ndnél. Tel. Lá. 16-65 Kétszáz kocsi férőhely Úrvezetőknek öltözó- és mosdószobák. Benzinkút. Bérautók éjjel-nappal! G er <U» ^ r// Kapható mindenütt! Áúdn/im Varrógép, kerékpár, gramopnon raktár. Megbízható javítóműhely. Budán, I, Krisatina-körút 151, ö-Eudc-lfjlQki TakarékpÉnzíűr Bászvány Társai ág Budapest, HL kér, Lajos ucca 148 szán. Talgfort: Automata 624—57. Betéteket elfogad könyvecskékre is folyószámlákra a leg­magasabb kamatozás melLtt. Kölcsönöket folyósít váltóra, folyószámlákra, értékpa­pírokra a legelő yösebb feltételek mellett H áztata r ozás nm előnyös feltételek mellett vállalkozik Hagy Pél bádogos gáz, vízvezeték, csatorná­zás, fürdőberender, éfi és központi-fűtés váltaiaí« II., FŐ-WTC& SO. Te!c.forah„ Aut, 520-9^ LAKOS LAJOS Talkarékiüzhelygyár R.T. Budapest V, Katona Júzsef-utca 3 Telefon : 223—93 Iroda és mintaraktár: IV, Veress Búlné-utca 8 Telefon : 837—24 Hungária GYÓGYFORRÁS Budán, az Erzsébet-hfdnál Szénsavval telítve: HARMAT-VÍZ! Magyarország legrádiumosi o gyógy­vize. Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél épült modern Ívócsarnokban. Badie- •ctlv hátáén Ilthlumos és calcium- hydrocarbonátos gryógyví*. IVÓ-KÚRA Keserfisó-kúxa. Javasolva vesebántal- mak, gyomorbajok, emésztési zavarok, álmatlanság és vérszegénység ellen. Poharankint 8 f., Karlsbadi sóval 16 f. Nyitva reggel 7 órától este 6 éráig. TELEFON: AUTOMATA 550-03.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents