Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-12-22 / 978. szám

XXVI. ívfolyam, 978. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengd, félévre J 2 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 december 22. A megváltó eszme Budapest Fürdőváros Egyesület közgyűlése Minden esztendőben világszerte megünneplik a Megváltó születé­sét. Ennek van szentelve a kará­csony. Buda megváltásának esz­méje ülte karácsony ünnepét e hé­ten, amikor díszbeöltozötten e vá­ros számottevő előkelő polgárai jöttek össze, hogy egy régen va­júdó gondolatnak, egy régen élő igének megvalósulását ünnepeljék, amely eszme egykor csak néhány apostol ajkán élt és ma már hatal­mas tábor hirdeti diadalát. A Fürdőváros Egyesület, mely céljául tűzte, hogy a gyógy erejű budai források révén Budapestet világfürdővé teszi, rendezte e hó 17-én este Buda legméltóbb fürdő­jében, a Szent Gellért-fürdő szál­lodájában 5 évi működését lezáró közgyűlését. Az eszmének hódoló közgyűlés méltó ünnepeltetésben részesítette az egyesülés vezérét, dr. JÓZSEF FERENC királyi herceget, aki a nagy Palatinus-család tra­dícióihoz híven, nagy őse által megvetett alapokon, Buda iránt való rajongó szeretettel szolgálja ennek a hanyatló, vergődő város­nak eljövendő nagyságát. .Tn'/cp-f TfVrrr.«. főberoe-s1 üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a köz­gyűlést; megnyitó beszédében utalva a nehéz gazdasági helyzetre, kijelen­tette, hogy az Egyesület a fennállása óta lefolyt 5 esztendő alatt, csak sze­rény keretek közt tudott dolgozni és a nagyszabású tervektől egyelőre el kellett tekinteni, annál is inkább, mert sötéten kísért a. jóvátétel veszedelme. És mindezek dacára mégis működő fürdővárossá kell tenni Budapestet. A lelkesen fogadott bevezető sza­vak után SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN min. tan., a Fürdőváros Egyesület igazga­tója tette meg évi jelentését és utalt arra, hogy az egyesületnek tulajdon­képpen nem az a feladata, hogy az idegenforgalmat növelje, hanem az, hogy megteremtse a megfelelő atmosz­férát, amelyben az állam, a város és a társadalom harmonikus együttmű­ködést fejthet ki az idegenforgalom nagy horderejű kérdésében. Az egye­sület egyik legnagyobb eredménye a közelmúltban megtartott intemacio- nális balneológiái kongresszus volt, mert ez alkalommal 36 ország képvi­selői igazi értékében győződött meg Budapest székesfőváros sokfelé el­osztó fürdőügyéről. Nagyszabású je­lentését azzal fejezte be, hogy a pro­paganda kiépítése az ipar és kereske­delem bevonásával, e város jövőjének legfontosabb feladata; Általános figyelem között emelke­dett szólásra ezután BÚD JÁNOS di\ miniszter. Á miniszter elsősorban köszönetét fejezte*ki József Ferenc főhercegnek azért, hogy az egyesület élére állott és munkálkodik a kitűzött cél érdeké­ben. Azután üdvözölte az egyesületet, mely látni fogja munkája eredmé­nyét. Az idegenforgalom fejlődésével foglalkozott ezután és rámutatott arra, hogy a világháború hozta ezen a téren a nagy változást és ma már az emberiség kultúrszükségletévé vált az idegen országok látogatása. Nincs ma egyetlen ország sem, amely ne tudna idegenforgalmat teremteni, ha jól organizálja ezt a kérdést és kis­hitű, aki azt hiszi, hogy nem lehet idegenforgalmat teremteni Magyaror­szágon, amelynek fővárosa talán leg­szebb városa Európának. Reméli, hogy a közeljövőben olyan megoldás­sal tud jönni, amely jórészben meg­oldja azokat a technikai és egyéb ne­hézségeket, amelyek az idegenforga­lom útjában állanak, mert lehetetlen elképzelni, hogy olyan vonzó világ­város, mint Budapest, az idegenek­nek ne legyen megállóhelye. Kérdi azonban, hol vannak a szállodáink, hol vannak a parkok, miként bizto­sítjuk a csendet az idegenek részére. A várost vonzóvá kell tenni a be­teg és az egészséges külföldi számára egyaránt, ezért nagy befeketetésekre van szükség, de ezek meghozzák ké­sőbb gyümölcsüket. Ebben nagy sze­repe van a propagandának. Az állam hoz áldozatokat. Ilyen például az államvasutak díjkedvezménye. Ne fél­jünk attól, hogy több vállalat árusít­hatja az államvasút jegyeit. Árusítsa minél több és jöjjenek a világirodák, amelyek idehozzák majd az idegen- forgalmat. A gazdasági politikának az idegenforgalom kell, hogy a ten­gelye legyen, hadd lássa az egész vi­lág, hogy mit tud egy évezredes nem­zet felmutatni, szeresse meg az egész világ ezt a nemzetet, amelynek meg kell a szebb jövőt érnie. A minisztert lelkes ovációban ré­szesítette a közgyűlés, amelynek csil­lapultával RIPKA FERENC dr. főpolgármester a székesfőváros nevében üdvözölte a főherceget, különösen a kereskedelmi miniszter beszédének hatása alatt, mint Budapest székesfőváros főpol­gármestere, őszinte örömmel köszön­tötte őfenségét, mint a Fürdőváros Egyesület elnökét és üdvözölte az Egyesület közgyűlését. „...Nagy családi hagyományok leihe.« ír-mkásút üdvürJöm Fenságod­ben, — mondotta — mikor a Fürdő­város Egyesület élén áll, annak a di­cső emlékű nádornak utódaként, aki Pestet, az akkori Hamupipőkét, ki­rálykisasszonnyá akarta öltöztetni. Fenséged családi örökségképpen kapta a magyar főváros iránt való szerete- tet, amint a magyar főváros is nemze­dékről nemzedékre mindig jobban megszerette Fenséged családját. Ez a munka, melynek élére állt, Budapest jövőjének sorsát dönti el. Mert ha eredményes lesz a Fürdővá­ros Egyesület működése és természeti kincseinket forgatómba tudjuk hozni és a világ érdeklődését fel tudjuk éb­reszteni iránta, kincseshányát tárunk föl, mely­ből a főváros minden rétege megkapja a maga bőséges részét. Most még a kezdet nagy nehézsé­geivel kell megküzdeni. Mert az igaz­ság sokkal nehezebben tud utat törni az emberek között, mint a hazugság. Százan és ezren mennek pl mellette közönyösen és nem ismerik föl érté­két. Amint a carrarai márványhányá­ban is sokan elmentek egy márvány­tömb mellett érzéktelenül, míg végre jött Michel Angelo, megdöbbenve állt meg a márvány előtt és lelkesen ki­áltott föl: — Milyen nagyszerű szo­bor van ebben a kőben! — Es meg­faragta belőle egyik leghíresebb szob­rát. A természet ajándékát így alkotja emberi kinccsé a lelkesedés. Budapest természeti kincseinek nyers tömbjét Fenséged vezetése alatt a Fürdőváros Egyesület bizonyosan át fogja alakí­tani. Ne kedvetlenítsék el Fenségedet a kezdet nehézségei és az, hogy ma még kevesen hisznek abban, hogy ebből a márványtömbből remekművet lehet fa­ragni. Nehéz viszonyok inkább féle­lemre, mint lelkesedésre nevelik az embereket. De az igazi férfi, mint a latin költő mondja: még a világ rom­jai fölött is rendületlenül áll. Aki erősen akar valamit, annak győzni kell. A csüggedés már vereség, a rendületlen bizalmat nem lehet le­győzni. Hogy a Fürdőváros Egyesület kö­zelebb jusson céljához, köztudatba kell vinnünk, hogy ennek a célnak megvalósítása elsőrendű gazdasági kérdés. Nem fényűzés az, amire törekszik, nem a főváros knlsőséges, reprezen­tatív dísze, hanem olyan befektetés, mely bőségesen meghozza kamatait. A magyar gazdasági élet vezetői nagy körültekintéssel készítik elő azt a gazdasági programot, mely Ma­gyarországot a jelenlegi súlyos vál­ságból kiemelhetné. A gazdasági élet minden részében javítani akarnak a beruházásokkal, kamatmentes kölcsö­nökkel stb., kémünk kell, hogy ezek közé a problémák közé soroztassék az idegenforgalom és Budapest für­dőügyének megoldása is, mert ez a kérdés idevaló és épúgy gazdasági kérdés, mint akár a kisipari vagy ke­reskedelmi olcsó hitel. Az idegenek, akik idejönnek, Buda­pest gazdasági életét lendítik föl és pénzüknek ideáramlásával a főváros gazdasági életének minden ága erő­södik. Dr. JÓZSEF FERENC FŐHERCEG magyar királyi herceg, A FÜRDŐVÁROS EGYESÜLET elnöke Nagyon örülök, hogy Magyaror­szág kereskedelmi miniszterének je­lenlétében mondhatom el ezt, mert itt őt is megkérhetem, hogy Budapest fürdővárossá alakítását tekintse a magyar kereskedelem számára egyik legfontosabb munkájának. A magyar királyi kormány segítsége nélkül nem érhetjük el célunkat, mert itt olyan befektetésekről van szó, amikre Budapest egymagában nem képes. De ezek olyan befektetések, melyek hatalmas gazdasági erőt teremtenek és az egész ország gazdasági helyze­tére kihatással lesznek. Azok a kijelentések, melyeket Búd János kereskedelmi miniszter úr * őnagyméltóságától itt hallottunk, nagy örömmel és megnyugvással töltenek el bennünket, mert egy olyan állam­férfiú mondotta egeket, akiben meg van a készség és képesség és meg van a kellő energia arra, hogy elgondo­lásait valóra váltsa. Ezt a mai napot Budapest Fürdő­város kérdésének és az idegenforga­lom nagy programjának hajnalhasa­dásaként tekinthetjük és üdvözölhet­jük s én még fokozottabb bittel bí­zom abban, bogy a mi idegenforgalmi és fürdőügyünk rövid időn belül a sikeres megoldás útjára fog jutni!...” A főpolgármester minden szavából kisugárzott az a lelkes meggyőződés, amellyel a maga részéről az új vá­rosi politikának tengelyévé kívánja ' tenni a fiirdőiigyet és a hallgatóság is átérezte e szavak súlyát és jelentő­ségét, olyannyira, hogy József Ferenc főherceg külön is megköszönte úgy a miniszternek, mint a főpolgármes­ternek a szerencsekívánatokon kívül a kilátásba helyezett értékes együtt­működést. Az ötéves jubileum alkal­mából üdvözölték a főherceget: dr. VÄMOSSY ZOLTÁN egyetemi ta­nár a „Királyi Orvos Egyesület” ne­vében és a Balneológiái Egyesület nevében, — a Külügyi Társaság ne­vében annak alelnöke, dr. ÖTTÖVÉ- NYI OLIVÉR kormányfőtanácsos és — az Országos Közegészségügyi Egyesület nevében annak elnöke, dr. GERLOCZY ZSIGMOND, a Felső- ház tagja, — akiknek keresetlen sza­vakkal köszönte meg ezt az elnöklő főherceg. Következett volna a számvizsgáló- bizottság jelentése és a választás, amit Csepreghy HORVATH JANOS korm. főtan, azzal az indítvánnyal előzött meg, hogy hervadhatatlan ér­demei elismeréséül örökös elnöknek válassza meg a közgyűlés dr. József Ferenc főherceget, amit a .közgyűlés zajos, lelkes éljenzéssel helyeselt, — indítványozta továbbá, hogy BÚD JÁNOS minisztert, LIORVÁTH J. ÖDÖNT, a newyorki amerikai ma­gyar kereskedelmi kamara elnökét, báró SKERLECZ IVÁNT tisztelet­beli elnökökké, — továbbá REINER EDE dr.-t, BÁRSONY OSZKÁRT és BÁNLAKY GÉZÁT, — a külföl­diek közül pedig Londonban FOR- TESQUE, Hollandiában PREEMEN és Németországban DIETRICH EDET az egyesület tiszteletbeli tag­jainak válasszák meg. Az eddig tisz­teletbeli tisztségeket viselt egyéneket ismét megválasztották és kiegészítet­ték a választmányt. Az igazgatóságba pedig beválasztották DORNER AURÉL miniszteri tanácsost. A szám­vizsgáló-bizottság jelentését tudomá­sul vették, mire az elnöklő főherceg bíztató, lelkesítő szavak kíséretében mondott köszönetét összes munkatár­sának és ezzel bezárta a jubiláns közgyűlést. Buda ünnepli a főhercegei A Szent Gellért-szálloda hangver­senyterméből, ahol a közgyűlés le­folyt, kevés kivétellel levonult az egész társaság a fürdő kupolatermé­be, ahol József Ferenc főherceg tisz­teletére ünnepies társasvacsorát ren­dezett az egyesület. A vacsora során elsőnek TASNÁDY SZŰCS AND­RÁS köszöntötte a főherceget és po­harát rígy a fenséges elnök, mint fen­séges neje egészségére emelte és ürí­tette, annak a meggyőződésének ad­va kifejezést, hogy az illusztris elnök­nek, aki meleg nemzeti érzéssel vál­lalta nehéz tisztségét, sikerülnie fog a magyar föld mélyén rejlő kincse­ket megnyitni és ezzel teljesedik az az elemi erővel megnyilatkozó vágy, mely az idegenforgalmat az ország egyik fontos közgazdasági kérdésévé óhajtja tenni. JÓZSEF FERENC főherceg sie­tett megköszönni a kedves kívánságo­kat azzal a kijelentéssel, hogy tulaj­donképpen azt a pillanatot kell majd üdvözölni, amikor az elhangzott be­szédek való tetté válnak és minden szónoknak kötelessége volna a szép magyar szavakat erős energiává vál­toztatni át. Azután poharát emelte Bud János miniszter és az egész ma­gyar kormány javára. — Ezután szó­lásra emelkedett BÚD miniszter, azokkal a szép szavakkal kezdve be­szédét, hogy minden Golgota feltá­madáshoz vezet és minél nehezebb a magyar nemzet sorsa, annál hatalma­sabb lesz az újjáéledése. Megköszönte Ripka Ferenc főpolgármesternek az értékes kijelentéseket és reméli, hogy közös erővel meghozhatják a szük­séges áldozatokat az idegenforgalom emelése érdekében. A Fürdőváros Egyesület gyarapodására ürítette po­harát. — Az összes idegenforgalmi intézmények és érdekeltségek nevében üdvözölte a főherceget NÉMETHY KÁROLY b. t. t. ezen az ünnepna­pon, amikor kijelentheti, hogy a fő­herceg őfensége nemcsak szívvel-lé- lekkel él e feladatnak, hanem minta­képet és példát ad összes munkatár­sainak. —• A Külügyi Társaság nevé­ben PAIKERT ALAJOS miniszteri tanácsos köszöntötte, — az OMKE nevében BALKÁNYI ^ KÁLMÁN igazgató, — a Takarékpénztárak és Bankok nevében KRESZ KÁROLY igazgató, korm. főtan, és az Idegen- forgalmi Tanács nevében gróf AP- PONYI ANTAL. Azután következett a Hollós Mátyás Társaság köszöntése A fürdőváros eszméjének régi har­cos gárdája, a HOLLÓS MÁTYÁS TÁRSASÁG nevében annak alelnök- báznagya: Viraág Béla szerkesztő köszöntötte a főherceget ünneplő szó­val : A nemzetek sorsát intéző felsőbb hatalom ennek az ezer viszályon át­menő nemzetnek minden időben meg­adta a megváltó eszmét és megadta hozzá a tövisek közt járó úttörőket. Különös kegyeltje a sorsnak az, aki­nek vérző homlokán az úttörő márti- romság töviskoszorúját fölváltja a beteljesedés, a megvalósulás sikeré­nek babérkoszorújával. Akiket Fenséged itt lát maga körül, mindnyájan, de talán elsősor­ban a Hollós Mátyás Társaság, amelynek nevében mély tisztelettel köszöntőm Fenségedet, — szent hit­tel, imaszerűen valljuk, hogy ezen a vergődő városon, mely a világot egy­kor uraló, világuralomra hivatott turáni népek Európa szivébe tolt \ bástyája, — csak az segíthet, ha a nagy Isten kegyelméből rendelt, a föld titokzatos mélységéből fakadó csodás gyógyforrásokat a gyötrődő emberiség javára tudjuk felhasz­nálni. A sors ujjmutatása, hogy nekünk magyaroknak adta a gyógyvizek egész tengerét a föld mélyében és — ne­hogy ez a nemzet megfeledkezzék azok hivatásáról,. — feltör ez az él­tető, ez a gyógyító víz, — mint ahogy fellángolnak vész idején a turáni hegyek, — feltör a föld mélységes mélyéből a látóhatár peremén, ott Hajdúszoboszlón, Karcagon, Szolno­kon és Szegeden, — mintha a meg­váltó Isten figyelmeztető ujja nyúlna ki a földből. Mi nem feledkezünk meg erről soha. Fenséged, aki e gyógyvizek erejét hirdető lobogót diadalmasan meg­hordozta a műveltnek mondott nyu­gaton, — Fenséged mondotta, hogy ez a nemzet, ez a város, a gyógy­vizeknek ez a tengere, gyógyítja meg azokat a sebeket,, azokat a kínzó be­tegségeket, amivel a világháború verte meg az ellenségeinket is, — és gyógyító írral, kenyérrel dobjuk meg azt az Európát, mely raj tunic a foly­ton vérző trianoni sebet ütötte. Ennek a megváltó eszmének vérte­zett katonái vagyunk mindnyájan és e nehéz úton követjük Fenségedet, aki ezt a vái’osmegváltó eszmét, ame­lyet eddig megmozgatni is alig tud­tak úttörő elődei, — a magyar föld adta őserővel túlhengerítette az ér­dekelt polgárság közönye által vájt szakadékos árkon. És ezzel nagyot fordult a helyzet. Mert eddig magát a kis fürdőügyet mértük azok nagyságához, akik azzal foglalkoztak. A fürdőváros kérdése immár leméretett: — nagyságában, tartalmában, hivatásában és most már mindazok, akik e kérdésben ille­tékesek, -— leméretnek, hogy nem-e túlságosan kicsinyek e városéltető eszme nagyságához. A mértéket szol­gáltatja Fenségednek a nagy Palati- nus emlékét ébresztő egyénisége, az illetékeseket is megszégyenítő mun­kája és tevékenysége és az emberi mértéket szinte meghaladó akarat­ereje. A nemzet kitermelte a megváltó eszmét, — Péter már bevonult Ró­mába — most már jönnie kell a nagy megnyilatkozásnak és — ahogy a gyógyvizek törnek elő a földből — úgy kell előtörnie a maga nagy fóru­main az ős népakaratnak, amely ott székel a nemzet képviseletének házá­ban■ és ennek a világvárosnak a tanácskozó termében. Jézus meghalt a keresztfán, de a megváltó eszmének behódolt az egész világ. Amikor Fenséged előtt meghajtom a Hollós Mátyás Társaság lobogóját

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents