Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-12-02 / 976. szám

h BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 december ÉHGYOMORRA naponkint igyék egy pohár KRISTÁLV VIZET! Óbuda városi rangja mellett is mindig falu maradt. Épületeit a ró­mai romokból kiszedegetett kövekből tákolta össze. A kitűnő kiscelli agya­got nem használták téglavetésre. A budai Várban is az építkezéshez a hegyhátat alkotó, édesvizi mészkövet használták fel. Oláh Miklós 1536-ban említést tesz arról is, hogy a házak alatt terjedelmes borpincék vannak a sziklába vájva, s hogy a földrengé­sek nem tartoztak a ritkaságok közé, az a budai polgároknak e veszedelem­től való aggódásukból is kitűnik. Pest sem téglából,, hanem kőbányai lajta- mészből épült. A török hódoltság előtti időben a pesti lakosság már kertművelést -folytatott a városkörüli földeken. A mediterrán kavics bő talajvize lehetségessé tette nem na­gyon mély kutak ásását. Öntözéssel kapásnövényeket termesztettek. A bő talajvíz Pest előnye volt Budával szemben. Buda környéke kiváló bor­termő vidék volt, de élelmezésében sohasem volt független. A kőházak mellett gyakran találunk említést fa- házakról is. Budán minden bizonnyal épültek kunyhók, istállók vályogból is, legalább ott, ahol a kiscelli agyag kéznél volt, a Vár északi oldalán. Pesten-, az árvíztől védetten területen ellenben faépületek lehettek túlsúly­ban. A fa a Dunán jutott le a Fel­vidékről. De volt fából épült ház még a Várban is. A legöregebb, legdrágább bora a világnak kétségtelenül Bréma város pincéjében van. Ez a ,,Rózsabor”-nak nevezett ital rajnavidéki bor, amely­nek életkora tiszteletreméltó. A hor­dókra 1624-es évszám van vésve. Ha valamilyen különös alkalomkor kis mennyiségű bort kivesznek a hordó­ból, — írja a „Vendég” című szak­lap — akkor mindig kiegészítik a hordó tartalmát a legdrágább nemes rajnai óborokból, amelyek tizenkét hordóban állanak a városháza pincé­jében. így ennek az értékes bornak a. zamatját és ízét változatlanul tud­ják megőroizni évszázadok óta. 1624- ben az ilyen minőségű rajnai bornak hordója körülbelül hatvan tallér volt. Ha a bor értékét valaki takarékba rakta volna és máig kamatoztatja, akkor ma már huszonnégy milliárd márkája volna a takarékban. Ezen az alapon számítva, egy liter ebből a borból 120 millió márkába kerül, egy csöppje pedig tizenkétezer már­kás hallatlan összeget képvisel. Eb­ből a borból vásárolni nem lehet. Száz évvel ezelőtt, 1824. év augusz­tus 28-án ülte Goethe hetvenötödik születésnapját és Bréma város ta­nácsa tizenkét üveg bort küldött neki, ami akkor körülbelül százötven millió márkát ért. A közönség közönyéről ír a Géczy István gondos szerkesztésében megje­lenő Színészek Lapja. Kifejti, hogy „a jó színház nem egyértelmű a szín­házi kultúrával. A színház csak egyik faktora a kultúrának, másik, a fontosabb és jelentősebb faktora a fogékony és szellemileg pallérozott közönség. Amint a legjobb iskola sem produktiv kultúrérték növendékek nélkül, a színház sem a közönség nél­kül. A közönség ijesztő közönye fe­lett sok vita folyik. A vélemények ál­talában megegyeznek abban, hogy a közöny oka: egyrészt a nyomasztó gazdasági helyzet, másrészt a mozik és rádiók konkurrenciája. Ezek két­ségkívül kézenfekvő és súlyos okok, de vannak nem kevésbé súlyos, rej­tett okok is. A mai színház a kon- junktúrás idők neveltje s a kon- junktúrás idők lerakott vágányán ha­lad. A konjunktúrális közönség dik­tálta a műsorát, stílusát, nem szel­lemi szükségérzetből, de divatból, sze­szélyből. A divat elmúlt, a konjunk- túrális közönség eltűnt, részben el­szegényedett, részben új divatok felé fordult. (Mozi, rádió, tánclokál.) Hftíllhfíf ? Minden szakmabeli ügyben UUiyiiUa! forduljon a régt jóhírű céghez I, Logodl-u. 19 BÉres Karion Tel.: 530-33 ORSZÁGOS MAGYAR TEJSZŐVETKEZET? KÖZPONT PALACK TEJ Konjunktúrái is színházat tehát nincs kinek játszanak A régi közönséghez, a békebeli vágányokra visszakozni azonban a színház nem képes, mert a régi közönség, a magyar intelligencia nincs meg. Ma is szellemi szükség­lete lenne ugyan a színház, de oly [ szegény, hogy képtelen színházba járni. Irodalmi'’ színházat tehát szin­tén nincs kinek játszani...” Ezek azonban csak negatívumok, mi volna mégis a pozitív megoldás? Közgazdasági Napló Kisiparos hitele Bizonyára az idők jele, hogy Szél Jenő, a Budapesti Kisipari Hitelinté- zet vezérigazgatójának a Budai Napló útján a budai iparosokhoz küldött üzenete kiváltotta a legmelegebb ér­deklődést a komoly iparosok körében, akik most keresni fogják a nagy tőke­erejű Kisipari Hitelintézettel oly mó­don a kapcsolatot, hogy , a maguk ál­tal alapított különféle asztaltársasá­goknál régen bevezetett, úgynevezett spóregyletek révén kialakult takaré­kossági hajlamokat valami egységes mederbe tereljék. Ezt szolgálja különben dr. Pénzes Mihály ügyvéd felhívása is, aki mint a Budapesti Iparosok Önsegélyző Egyesületének ügyésze, azzal a kére­lemmel fordult a budai iparosokhoz, hogy a II. kerületi Iparoskörben szé1 kelő önsegélyző egyesületbe lépjenek be és közöljük a felhívásnak azt a ré­szét alább, mely a: szétszórtan mű­ködő asztaltársaságok spóregyleteire vonatkozik. Bevezető soraiban elmondja, hogy a budapesti iparosok önsegélyző egye­sülete ötödik éve működik már, ál­landó fejlődést mutat és ebben az esz­tendőben mintegy 60.000 pengő for­galmat bonyolított le. Befejező részé­ben a következőket írja: . . . Nem vagyunk „pump-kassza”, ahol köteles minden tag kölcsönt fel­venni, ha van szüksége rá, ha nincs. Egészséges hitellehetőség megterem­tésében tőkegyűjtés a célunk és nem könnyelmű adósságcsinálás. Nem va­gyunk kocsmai „asztaltársaságok”, ahol a nagy kínosan összegyűjtött fil­lérek igen sokszor elolvadnak, elvesz­nek, semmivé válnak. Itt említjük meg, hogy a belügyminiszter úrnak 77000/1922., 9900/1923. stb. számú rendeletéi szigorúan tiltják, hogy alap­szabály nélkül csak egyesüljenek is társaságok, az meg egyenesen bünte­tendő cselekmény, ha pénzt gyűjtenek. Ennek egyszerű oka az, hogy lelki- ismeretlen emberek igen sokszor visz- szaéltek már kisiparos emberek bizal­mával. Ha vannak mégis, akik ilyen asztaltársaságokban részt vesznek, igen veszélyes játékot folytatnak, mert egyrészt bűncselekményt követnek el, másrészt pedig, ha a pénzgyűjtő kö­zegek megfeledkeznek magukról és nem tudnak évvégén az összegyűj­tött pénzekkel elszámolni, nem kér­hetnek és nem is kapnak bírói jogse­gélyt. .Miután a közbizalom általánosan felénk fordult és tagjaink száma is te­kintélyesen megnövekedett, azzal a megoldatlan problémával is foglal­kozunk, hogy tagjaink részére köz­szállítások céljából igen előnyös köl- csönsegélyt nyújtsunk. Miután az 1929. évet rövidesen le fogjuk zárni és az új üzleti évet meg­kezdjük, időszerűnek tartjuk, hogj7 iparostársainkat a kisiparos hitel meg­oldására egyedül hivatott egyesüle­tünkbe való belépésre felhívjuk. Fel­világosítást készséggel ad az egyesii- let titkára minden szombaton este 8 órától egyesületi székhelyünkön, Bu­dapest, IÍ., Batthyány-tér 4. (II. kér. Iparoskor) és esetleg telefonon dr. Pénzes Mihály ügyvéd, egyesületi ügyész (telefon: Aut. 523-41). * A Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület önálló jogú vállalati nyugdíj pénztára részére megvásárolta a Teréz-körút 1/a számú (Király utca sarok) bérházat, melyben Teréz- körúti fiókja már létesítése óta mű­ködik. * Fúzióba lép Buda egyik legré­gibb, legtekintélyesebb iparválla­lata, a „Ganz-féle Villamossági R.-T.“, amennyiben a „Ganz és Társa—Danubius“ Gép-, Waggon- és Hajógyár Részvénytársaság igazgatóságai folyó hó 25-én ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy a Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság december 9-ikére és a Ganz—Danubius december 16-ikára egybehívandó rendkívüli közgyűléseinek javaslatot fognak tenni a két vállalat egybeolvasz­tására. Köztudomású, hogy a Ganz-féle Villamossági Részvény- társaság részvényeinek túlnyomó többsége a Ganz—Danubius tárcá­jában van s a két vállalat igaz­gatósága kevés kivétellel azonos személyekből áll, akik eddig is minden tekintetben a legszorosabb együttműködésben vezették a két Szerkeszti: SZÁSZHAIZVII JÓZSEF társaságot. Az egyesülés ehhez ké­pest inkább csak formális jelen­tőséggel bír és fő indokát azon két­szeres adóztatás elkerülése képezi, amely a tárcarészvények osztalé­kának az utóbbi években történt adózás alá vonása folytán elő­állott. A villamosgyár természet­szerűleg továbbra is teljes mérték­ben folytatni fogja eddigi tevé­kenységét, sőt remélhető, hogy az egységben való működés még to­vábbi előnyökkel is fog járni. A fúzióval kapcsolatosan ugyanis a G anz—Danubius részvény tőkéj ét 12,250.000 pengőre fogja fel­emelni, a Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság részvényeiből máris rendelkezésére álló rész­vénymennyiséget meg fogja sem­misíteni, a többi részvény pedig olyképpen fog kicseréltetni, hogy minden 3 Ganzvillamossági rész­vényért 2 darab az 1929. évre már osztalékjogosult Ganz—Danubius részvény adatik cserébe. A két vállalatnak a folyó évben eddig elért üzleti eredményei máris biz­tosítják azt, hogy a Ganz—Danu­bius által múlt [évben fizetett osz­talék az egyesült vállalat felemelt egész alaptőkéjére is folyósítható lesz. Teljesség kedvéért megemlít­jük, hogy a Ganz—Danubius ezen fúzióval kapcsolatban 2:1 arányú részvénycsere útján magába- olvasztja az Első Magyar Varró­gép- és Kerékpárgyár Részvény- társaságot is, mely már egy év­tizedet meghaladó idő óta nem tart üzemet és ingatlana a Ganz—- Danubius kőbányaúti telepének alkotja kiegészítő részét. * Első Magyar Részvény-Serfőződe nov. 30-án tartotta meg rendes évi közgyűlését 'Metzler Jenő dr. elnök­lete alatt a MOKTÁR tanácstermé­ben. Elnök kegyeletes szavakkal em­lékezett meg TIauner Frigyes igazgató elhalálozásáról és a közgyűlés nagy­értékű • munkásságának jegyzőköny­vében való megörökítését határozta el. Az elfogadott zárszámadások alapján a közgyűlés a kifizetendő osztalékot részvényenként 5.20 pen­gőben állapította meg. A szelvények ez év december 3-tól kezdve a MOKTÁR-nál és a 'Kereskedelmi Banknál válthatók be. Községi Gyógyszerüzem. A szé­kesfővárosnak vannak üzemei, ame­lyek egyáltalán nem is üzemek. Ta­lán csak beszerző, elosztó és felül­vizsgáló intézetek, amelyek öncélokat nem követnek, hasznot nem hoznak, csak megtakarítanak központi kezelő- ségiik révén fölösleges adminisztratív költségeket, — nagybani beszerzés révén olcsóbban és előnyösebben vá­sárolnak. Ily hasznos intézménye a városnak a „Községi Gyógyszerüzem” VIII., Aggteleki-u. 8. A székesfővá­rosi közkórházak házi gyógyszertárai 1919. évi március hó 1-ig a budapesti Duna jobb- és balparti gyógyszertár- tulajdonosok közkórházi szövetkeze­tének kezelésében voltak. A gyógy­szerüzem az 1919. évi március hó1 1-én községi kezelésbe vett négy köz­kórházi gyógyszertárból és az ezeket ellátó központi gyógyszerraktárból keletkezett, melynek berendezését, föl­szerelését, gyógyszer- és egyéb anyag- készletét a székesfőváros az 1921. évi 1083—kgy. sz. határozat alapján 1921. évi október hó 1-én váltotta meg. A gyógyszerüzem célja a szé­kesfőváros közkórházainak, valamint jóléti és egyéb intézeteinek azonos­ság és tisztaságra nézve megvizsgált gyógyszerekkel való gazdaságos ellá­tása és a gyógyszereknek orvosi elő­írás szerint való elkészítése és ki­szolgáltatása. Ezen feladatát a köz­ségi gyógyszerüzem ezidőszerint a Szent Rókus-, Szent István-, Szent László- és Uj Szent János-közkórliá- za]>ban levő gyógyszertárai, valamint az ezeket mindennemű anyaggal el­látó központi raktára és laborató­riuma útján teljesíti, 1 igazgató és 26 okleveles gyógyszerész közremű­ködésével. Lap tulajdonos: VIRAÄG és TÁRSA Kiadásért felelős: Viraág Béla. Nyomatott a Révai Irodalmi Intézet Nyomdájában, Bpest V, Ügynök-u. 8. — (Nyomdaigazgató: Linzer M.) — RÓZSADOMBI VIRÁG- ÉS TAJKERTÉSZET Budapest, II. kér., Szemlöhegy-utca 23. sz. Telefon; Aui. 529-70. TÁJ KERTÉSZET: Vállalja díszkertek, parkírozások, ablakdíszitések és villakertek ter­vezését és évi gondozását. VIRÄ GKETi TÉSZETÁ Szállít egész éven át vágott á*1 cserepes virágokat, csokrot, virág- kosarat, dísznövényeket, palántá- j kát és dugványokat. Takarékbetéteknek kényelmesebb gyűjtése céljából ta­karéklapokat bocsát a felek rendel­kezésére. Könyvecskékre elhelye­zett betétek és folyószámlára el­helyezett összegek után 7'/4 százalék kamatot fizet míg a 3 vagy 6 hónapra lekötött be­tétek után magasabb kamatot térít a Budai Általános TaUcFéKpénztőr rí. Budán, El., Fő-utca 9 Pénztári órák: 9—3-ig. Telefon: Aut. 524-00. Váltóüzlet és tőzsdeosztály: Aut. 524-35. Tőzsde­kirendeltség: V., Szabadság-tér 17. Telefon: J. 902-88. CIPŐT ízléses divatosat a legjobb minőségben PETRÓ II. keriiiel, Zsigmond utca 5. szém készít első­rangú mester közvetlen be­hozatal, a termelő eredeti csomagolása. Nagyban és kicsinyben BOZÓ gyógytár, I., Alkotás ucca 34. sz. Egészségügyi Sezéseki Műszaki cikkek, fémgyártás VI,, Liszt Ferenc-íér 4. nUD8n Telefon: 222—67 ésTsaB.T. GUNDEL ÉTTERMEIBEN a szent Gellért Szálló­ban nagysikerű amerikai turnéiáról hazaérkez tt IFJ. BERKES BÉLA MUZSIKÁL Városligeti intim étterme ismét megnyílt. Tavaszi speciális ínyenc talatai- val várja régi kedves vendégeit Házfala rozássséf előnyős feltételek mellett vállalkozik Nagy Pál bádogos géz, vízvezeték, csatorná­zás, fürdőberendezés és körponti-fűtés vállalata II., FŐ-UTCA 20. SZ, Telefonit. Aut. 520-93 MUTIG O GARAGE Budapest, I., Bicslcei-u. 3 a Horthy Miklós-uti köröyidnél. Tel. Lá. 16-65 Kétszáz kocsi férőhely Úrvezetőknek őltöző- és mosdószobák. Benzinkút. Bérautók éjjel-nappal! új ||uDÁN Qptikus üzlet nyílt I, Krisztina-körút 101 A Déli vasúttal szemben USZT László és Gyula FIÓKÜZLETE PARKÍROZÁST Muskátli-teleltetést vállal Heinrich és Társa kertészete, 1, Kuruclesi-út 13 LAMAL Varrógép, kerékpár, gramophon raktár. Meghízható javítóműhely. Budán, I, Krisztina-körút ifi* Ö-Bflüa-UJIoki ToksrékutBztár Bisitlnj Tárlatán Budapest, HL kér. Lajos ucca 148 szám. Telefeni Automata 624—57. Betéteket elfogad könyvecskékre ia folyószámlákra a leg­magasabb kamatozás mellett, Kölcsönöket folyósít váltóra, folyószámlákra, értékpa­pír okra a legelő; yösebb feltételekmHlett HALWA SÁNDOR — PUSKAMÜVES Budán: I., Szt. János-tér 4. Tel.: 507—37. — Állami díszoklevél — Ezüstkoszorús mester — Nagy aranyéremmel kitüntetve. Vadászfegyverek, fegyver javítások, sportcikkek, cserkészfelszerelések Thermosíóíh Központi fBtéwfr és »mellőzte lések, bfohte giai szenyvigtIgztHci£ berendezések, vizv^» zeték ég csatornizá^ fürdőberendezéseit üc épületbádogos lata» fcák tervezése TO szhése. Szabadalma­zott kovácsolj „Thermostóth^ ItsutJS nők kizárólagos gfortól £ Tóth Imre és Társa V-. Katona Jót.®et-«*. 1 TELEFON: AUTOMATA 223—93. Hungária GYÓGYFORRÁS Budán, az Erzsébet-hfdnál Szénsavval lelflva: HARMAT-V'Z! Magyarország legrádiumosabb gyógy­vize. xz Erzsébet-híd budai hídfőiénél épült modern Ívócsarnokban. Radle- Mtlv hatású lithinmos és calcium- hydrocarbon&tos ryírrd*. IVÓ-KÚRA Keserflsó-kűra. Javasolva vesebántal- mak, gyomorbajok, emésztési zavarok, álmatlanság és vérszegénység ellen. Poháranklnt 8 f., Karlsbad! sóval IS f. Nyitva reggel 7 órától este 8 óráig. TELEFON: AUTOMATA 580-03.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents