Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-12-12 / 977. szám
J XXVI. évfolyam. 977. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő', félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 5C£—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 december 12. • I I i t M&immmzsEmmimssmm A városháza bajvívó mandarinjai végleg megkopaszodtak. Kihullott a szent copf utolsó hajszála. Azaz, hogy egy hajszála a copfnak még mindig megvan: — a közigazgatási bíróság döntése. De ezzel aztán igazán vége. Vége a copfnak. Az öreg kínai mandarinnak már csak négy hajszála volt, de ezt a négy hajszálat gondosan befonta minden nap a borbély. Egy szép napoii ijedten hullt térdre a borbély a mandarin előtt: — Uram, kiszakadt az egyik hajszál! — Kétségbeesetten bámult maga elé a mandarin, de azután megnyugodva felállott és meghajtva magát, mondá:—Ha a nagy Buddha úgy akarja, akkor egy hajszállal vékonyabb copffal fogok járni ezentúl. És napokon át járt három hajszálból fonott copffal a jó mandarin. Azután megint kiszakadt az egyik hajszál és azután már csak két hajszálat font gondosan össze copfnak a borbély, míg végre kihullott az utolsó- előtti hajszál is és a mandarin kopasz fején csak egyetlenegy hajszál volt. Ezt az egy hajszálat már sehogysem lehetett copffá fonni. E ekkor a mandarin ismét felállt és meghajtotta magát és rezignált an kijelentette: — Ha a nagy Buddha úgy akarja, úgy ezentúl kibontott hajjal fogok járni. Szegény városházi mandarinok. Kozma Jenő apránkint kihuzgálta a szent copf hajszálait és most, amikor már csak az az egyetlen hajszál emlékeztet soványan a copf dicsőségére, — most az autonómia mandarinjai kibontott hajjal készülnek járni és várják a közigazgatási bíróság döntését. A polgárságnak egészen mindegy, hogy a közigazgatási bíróság kinek fog igazat adni. A polgárság csak azt látja, hogy nincs meg már többé a copf, mely ennek a városnak a fejlődését és boldogulását akadályozta. És most kezdődik tulajdonképpen az autonómia!- Budapest székesfőváros közgyűlése nem lesz többé a rejtve bujkáló politikai aspirációk szel- lentyűje. A gondosan összeválogatott közgyűlés a városért és a városnak fog dolgozni és nem lesz a képviselőház papírkosara. Érdemes polgárok, komoly szakemberek, a székesfőváros első tisztviselői és a polgárság méltó képviselői űrnek majd érdemleges tanácsot, meggondolt nehéz szóval, városmentő gondolattal. Megváltozik a városház is. Minden tisztviselő komoly és érdemleges életpályát lát maga előtt, ahol szorgalmas munkával, tehetséggel viheti csak előbbre a maga dolgát. Nem kell 'kézcsókra mennie 300 városatyához minden választáskor. Az iskolákban önálló, független polgárokat és nem pártpolitikusokat nevelnek a magyar kultúrfelsőbbség hivatott papjai, akiket nem kortesszolgálatok jutalma ültet a tanítói székbe.. Éls lesz még valami más is. Ha nem volna olyan szomorú, akkor nevetséges volna, ha valaki azt mondaná, hogy ennek a városnak oly sok az erdeje és nincs egyetlenegy — erdésze * sem. Erdész is volna, erdészeti hivatala is, de ne csóválja a fejét a kedves olvasó, mert van ennek a városnak 80 gyógyforrása, de nincs egyetlenegy hydrológusa, nincs forrásszakértője. Éppen olyan, mintha azt mondanánk, hogy a marhatenyésztő földbirtokosnak nincsen gulyása. És lesz városrendező szakértője is, aki nemcsak a pillanat hatása alatt dönt majd egyes utcák rendezésénél, hanem valami egységes nagy koncepció alapján tervezi meg ennek a városnak az elrendezését a jövendő fejlődés számára. Lesz városfejlesztő szakértője is, aki nem kullog majd hátul, a tömegek vulkanikus megmozdulása mögött járva, hanem elkészíti megfontolt előrelátással azokat a medreket, amelyek hivatva lesznek ezeket a tömegmozgalmakat levezetni. így aztán nem kényszerítenek három év alatt kétezer családot arra, hogy Budapest határán kívül keressen a maga számára végleges otthont, építsen a város határain túl családi fészket az, akit munkája, élete, gyermekei nevelése, kultúr- szükséglete különben ide kötne a fővároshoz. A város aprólékos szükségleteit intéző üzemek mellett, a mammut-iizemek mellé fölépül a fürdőüzem. is és beteljesedik az angol világlap jóslata, mely szerint a nagyvilág orvosi kara most fedezte föl a föld legelső gyógyfürdő j ét, amelynek 80 gyógyforrásán kívül megvan minden kelléke, hogy a világ első gyógyfürdője legyen és ezt az elsőséget tőle senki el ne vitathassa. Lesz majd. fürdőüzeme a fővárosnak, mely majd nem engedi meg, hogy ezt az elsőséget a városháza vitassa el ettől a várostól. A mandarinok megkopaszodnak, a szent copf hajszálai lassan kihullanak az utolsó hajszálig. Dubonai Pál. A IFÁR „A legnehezebb kérdés —- A budai Vár” cím alatt foglalkoztunk a Vár rendezésének és kiépítésének szükségességével és sürgettük egy „Lex 1936” meghozatalát. Kimondottuk cikkünk bevezető soraiban: „Nehéz ezt a kérdést jól megfogni, még hozzányúlni is nehéz.” Valóban annyiféle szempontot kell figyelembe venni, annyiféle érdeket összehangolni, annyi ideális elgondolást a reális mederbe visszaszorítani, hogy elmondhatjuk Schillerrel: Eng ist die Welt, und das Gehirn ist weit, Leicht bei einander wohnen die Gedanken, Doch hart im Raume stossen sich die Sachen. * Vesztett háború, Trianon, csonka ország. A szanálás után mintha felmenőben lett volna napunk; —- de most mintha alkonyodna, mert nőnek az árnyak és veiül? a sötét gond: jóvátétel! Itt, is, ott is redukálják a kiadásokat, törülnek tételeket a költségvetésekben. Bíboros herceg-prímásunk a most lezajlott katolikus nagygyűlésen kijelentette, hogy a mostani nehéz viszonyok közt le kell mondani a budai Várban emelendő hercegprímást palota tervének kiviteléről, — pedig enélkiil a Mátyás-templom, a Halász-bástya, a Jezsuita-lépcső és a Szentháromság-tér környékének művészi befejezése el sem képzelhető. * Öltsünk magunkra koldustarisznyát ? Tettessük-e holtnak magunkat, mint a féreg, melyre ellenség támadt? így álljunk a harácsolok elé"? Vagy mutassunk akaratot, élniaka- rást, életerőt, erőt? Aki egyben gyenge és megtorpan, az másban is gyenge és megtorpanó; — de barátja csak az erősnek van. ■* Budavára visszavételének 250. évfordulóját mégsem szabad Budavárának elszalasztania. Ha valamikor, most van szükségünk egy oly ünnepre, amely reánk tereli a világ figyelmét és amely világünneppé nőhet. Ha kellő időben hozzálátunk előkészítéséhez és megszervezéséhez, 1936 szeptember 2-(káig sok mindent megvalósíthatunk. Csak az szükséges, hogy az állam, a székesfőváros, az egyházak, a közintézmények, társu- ! latok, egyesületek és a magánosok is már most, évről-évre — 6—7 esztendőre felosztva —1 beállítsanak költségvetésükbe cgy-egy tételt az 1936-os világünnep szolgálatában. Évről-évre itt is, ott is jelentkeznek jogos kívánalmak, ám ha teljesítésük nem elhalaszthatatlan, ne előzzék meg Budavára kívánalmait 1936-ig, illetve ne vonja el teljesítésük idő előtt a világünneptől annak anyagi eszközeit. A rendkívüli, ideiglenes házadómentességről szóló .1929: XXIX. te., amint már megírtuk, semmiféle különösebb hatással nem volt- és nincs a várbeliek építési kedvére. A törvény szerint egyébként az átalakítások és az új épületek befejezésének végső határideje a mentesség eln'yer- hetésére 1931 augusztus 1-e és csak a még lebontandó épületek helyébe épülő épületek tekintetében tolódik ki a határidő 1931. november 1-ére. Ezen határidőkön belül másutt fognak, akik erre képesek, építeni, 1931 őszén azonban meg fog állni másutt is az egyébként már most is megcsappant építkezés. Ha tehát némi- kép könnyíteni akarunk majd a pangó építőiparon és egyben Budavárának kiépítését is elősegíteni, meg I kell addigra alkotni] a „Lex 1936”-ot, ( amely, simulva Budavára különleges viszonyaihoz, az 1931—1936-os ötéves periódusra szólva, a nehéz viszonyok közt is felkelti a Várban az építkezési, átalakítási és restaurálási kedvet és lehetővé teszi a Vár harmonikus ■ kiépítését. Most 1929-et írunk. 1931 őszéig — több mint másféléven át — bőséges időnk van mindazon aprólékos előtanulmányokra és 1 adatgyűjtésekre, amelyek egy „Lex 1936” helyes megalkotásához elmarajdhatatlanul szükségesek, hogy ennek életbeléptetésével akadálytalanul megindulhasson Budavárában az építés munkája. A Budai Napló időről-időre ezek köréből —- adalékszerüen — közölni fog egyet-mást, hogy ezzel is csekély erejéhez képest előbbre vigye „A budai Vár problémája” megoldását. \Dr. Chrisztián Rezső. TUDOMÁSUL kell, hogy v<jgye a székesfőváros tanácsa., hogy Alit ír a világ első orvosi szaklapja, a „The British Journal of Actinotherapv and Physiotherapy”: 1929 november. „A legnagyobb érdeklődés kísérte a Nemzetközi Gyógyhydro- lógiai Társaságnak és a Nemzetközi Reumh-Bizottságnak Budapesten tartott ötnapos kongresz- szusát.. — Azt, hogy Budapest gyógyhely, mégpedig egyike a legértékesebbeknek, csak most fedeztük fel. Egy geológiai „rendellenesség ’ ’ következtében nyolcvan különböző forrásból ömlik itt a jelentékeny radioaktivitású hévvíz, mely vegyi összetétele folytán reumás betegségeknél igen nagy gyógyértéket képez. Különös súlyt kell helyezni arra a tényre, hogy ezek a gyógyvizek egy gyönyörű fővárosban fakadnak, ahol együtt van a legkitűnőbb orvosi kar, tökéletes laboratóriumok és elektrotherapiai berendezések. — Budapestnek, mint fürdővárosnak mostani gyors kialakulása elsősorban a városi ha- r lóságnak, a Fürdőváros Egyesületnek és annak fáradhatatlan, lelkes elnökének, József Ferenc 1 királyi hercegnek érdeme. — Budapest ma, számos szanatóriumával, kilenc különböző gyógyfür- 1 dőjével, több mint négyszáz keserűvíz-forrásával, meleg termálfürdőivel és iszapfürdőivel, a város belső és külső területén, méltán nevezhető a legalkalmasabb gyógyhelynek felnőttek és gyermekek számára egyaránt úgy téli, mint nyári időben. — Az ISMH programmja az organizáció mesterműve volt. A magyar tagok a külföldi vendégeknek hajnali megérkezésétől egészen nehéz szívvel való távozásukig mindenben a legnagyobb figyelemmel és szívélyességgel állottak rendelkezésükre, avval az őszinte, utolérhetetlen vendégszeretettel, amelyről Magyarország mindenkor híres volt. — A különböző gyógyforrások, fürdők, szanatóriumok és tudományos intézetek megtekintése, Saxlehnerék világhírű Hunyadi János keserű víz-telepén és a svábhegyi Jakab-szanatóriumban történt bemutató és recepció, a reumás kezeléseknek kitűnő demonstrációja a klinikán, Magyarországnak és gyógyfürdőinek ismertetése a filmen, alkalmat szolgáltatott arra, hogy a résztvevők a legnagyobb elismeréssel értékeljék ezeknek a gyógyvizeknek és kezeléseknek kiváló gyógy eredményeit. —• A kongresszust fejedelmi módon vendégelte meg a Magyar Balneológiái Egyesület, a magyar kormány, a székesfőváros és József Ferenc főherceg. — A társaság október 18-án nemcsak a legmelegebb barátság érzésével hagyta el Magyarországot, hanem avval a szilárd meggyőződéssel, hogy Budapestnek, mint gyógyhelynek, nagy jövője van és versenyen felülálló előnyökkel bír a reumás betegségek kezelésénél és gyógyításánál. ’ ’ jDe ás Is.GssGMJk.Gl A Tabán kérdése ismét aktuális; a szabályozási terv revíziója nem halasztható, mert a Tabán lenne tulajdonkép Budapest-fürdőváros bázisa. Dr. Pap Géza népjóléti to. államtitkár. Budapest egy új népvándorlás korát éli át: — az elvesztett kereseti területekről most vándorol át újabb mezőkre. Vetekszik a hunok és a gótok latjával az az út, amit Budapesten megtesz az orvos a tyúkszemvágásig, az ügyvéd a eímírásig, a mérnök a kalauzságig, a gróf a kiskocsmáig, a kegyelmes asszony a szobaasszonyságig, a tábornok az adóellenőrségig, a bankár a tánclokálig (Florida), a mammutgyáros a kávéházig (Parisette) és a tőzsdés, a mindig adakozó tőzsdés a koldulásig. Milyen világcsodája volna az a világfürdő, amelynek a fürdőszemélyzete ezekből a letört budapesti tízezrekből kerülne ki. Lefőznó Dieppet, Karlsbadot, Wiesbadent, Biarritzot, Swinemündet, Miamit ügyességgel, kedvességgel, finomsággal, ötlettel és szellemmel. A magyar fürdőtörvény mellé pedig a Budapest-fürdőváros programját sürgetjük azért, mert a mi Rontó Páljaink már mozgolódnak azon, hogy a Gellért-fürdő mellé két házat, a Rudasfürdő tetejébe foltozott szállodát, a Tabán helyére pedig tömeglakásokat rakjanak, nem is sejtve, hogy tudatlanságukban Budapest- fiirdőváros természeti Hinterlandját teszik tönkre. A Gellérthegy, a Dunapart, a Tabán Budapest-f ürdővárosé! Le a kezekkel! * A magyar fürdőtörvény, Vass miniszter jelentős alkotása, 46. Lábán felhatalmazást ad a miniszternek, hogy a törvény 10—25. lényegi szakaszait Budapest területére módosításokkal léptesse életbe. E mögött a törvényeinkben szinte példátlan felhatalmazás mögött, valami nagy koncepcióját, valami — a lelkében most alakuló —- hatalmas programját sejtjük. Feltevésünkben megerősítenek dr. Papp Géza államtitkár erre célzó kijelentései. Vajha a miniszter ezer gondja mellett találna időt, hogy a jelzett törvény felhatalmazás alapján mielőbb közreadná ama módosításokat, amelyekkel a törvényt Budapest-fürdővárosra, alkotott programjának megfelelően életbelépteti. * Tisztában kell lennünk azzal, hogy ahhoz, hogy egy forrás lelőhelyén gyógyfürdő, egy szép vidék valamely alkalmas pontján éghajlati gyógyintézet vagy üdülőhely, mint „nagyüzem” létesüljön, a külső technikai felkészültségen kívül a kiszemelt helyeknek kettős ,,Hinterland”-dal kell bimiok. A nélkülözhetlen külső technikai felkészültség: a teljes vasúti összeköttetés, a jó autóút, a vízvezeték, a csatorna és a villanyáram. Vicinális akadályokkal, rázós szekerekkel, pöcegödörrel, külső toilet- te-el, fürdőkád helyett lavórokkal, szappanos vízzel itatott padlóval, baromfitól ellepett ambitussal, gyertya- és petróleumvilágítással fürdőt és üdülőhelyet alapítani nem lehet. E külső technikád felkészültségen fölül megkívánja a gyógy- vagy üdülőhely a kettős és pedig: a természeti és a társadalmi (lakosságbeli) „Hin- terland”-ot is. A természeti „Plinterland” any- nyira a sors adománya, az annyira vagy van vagy nincs, hogy annak emberi ésszel, emberi kézzel való megteremtésére gondolni sem lehet. Folyót, tavat, vízesést, hegyet, dombot alkotni nem tudunk, csak a meglévőket tudjuk értelemmel, jó közlekedési berendezéssel és ügyes szabályozási fogásokkal a „fürdőnagy- üzem”-be bekapcsolni. Hajdúszoboszlónak ömölhet a világ legkincsesebb gyógyvize, a külső technikai felkészültség és a kettős Hinterland hiánya ott, gyógyfürdő kiépítését kizárják. A budai sósfürdőnek, bár minden külső technikai felkészültséggel rendelkezik, olyan peches a fekvése, hogy az egész közeli kies Hinterlandba egváltalán be nem kapcsolható. Ez a különben értékes fürdő gyógyíthatatlan szabályozási műtéthibában szenved. Prosperálásra egy módja van: a sós vizét kell felvezetnie a Gellért-hegy déli oldalára, hogy így a Gellért-hegynél és Gellért-hegygyel kezdődő Budapest-fürdőváros természeti „Hinterland”-jába bekapcsolódjék. Am a fürdőnagyüzemhez, amint jeleztük, még mindez nem elég. Hiába van a külső technikai felkészültség, hiába van a legszebb természeti Hinterland, ha a fürdőhely lakossága A kopasz maiidarisi
