Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-12-12 / 977. szám

J XXVI. évfolyam. 977. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő', félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 5C£—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 december 12. • ­I I i t M&immmzsEmmimssmm A városháza bajvívó mandarin­jai végleg megkopaszodtak. Ki­hullott a szent copf utolsó haj­szála. Azaz, hogy egy hajszála a copfnak még mindig megvan: — a közigazgatási bíróság döntése. De ezzel aztán igazán vége. Vége a copfnak. Az öreg kínai mandarinnak már csak négy hajszála volt, de ezt a négy hajszálat gondosan befonta minden nap a borbély. Egy szép napoii ijedten hullt térdre a bor­bély a mandarin előtt: — Uram, kiszakadt az egyik hajszál! — Kétségbeesetten bámult maga elé a mandarin, de azután megnyu­godva felállott és meghajtva ma­gát, mondá:—Ha a nagy Buddha úgy akarja, akkor egy hajszállal vékonyabb copffal fogok járni ezentúl. És napokon át járt három hajszálból fonott copffal a jó mandarin. Azután megint kisza­kadt az egyik hajszál és azután már csak két hajszálat font gon­dosan össze copfnak a borbély, míg végre kihullott az utolsó- előtti hajszál is és a mandarin kopasz fején csak egyetlenegy haj­szál volt. Ezt az egy hajszálat már sehogysem lehetett copffá fonni. E ekkor a mandarin ismét felállt és meghajtotta magát és rezignált an kijelentette: — Ha a nagy Buddha úgy akarja, úgy ezentúl kibontott hajjal fogok járni. Szegény városházi mandarinok. Kozma Jenő apránkint kihuzgálta a szent copf hajszálait és most, amikor már csak az az egyetlen hajszál emlékeztet soványan a copf dicsőségére, — most az auto­nómia mandarinjai kibontott haj­jal készülnek járni és várják a közigazgatási bíróság döntését. A polgárságnak egészen mind­egy, hogy a közigazgatási bíróság kinek fog igazat adni. A polgár­ság csak azt látja, hogy nincs meg már többé a copf, mely ennek a városnak a fejlődését és boldo­gulását akadályozta. És most kezdődik tulajdonkép­pen az autonómia!- Budapest székesfőváros köz­gyűlése nem lesz többé a rejtve bujkáló politikai aspirációk szel- lentyűje. A gondosan összeválo­gatott közgyűlés a városért és a városnak fog dolgozni és nem lesz a képviselőház papírkosara. Ér­demes polgárok, komoly szakem­berek, a székesfőváros első tiszt­viselői és a polgárság méltó kép­viselői űrnek majd érdemleges tanácsot, meggondolt nehéz szó­val, városmentő gondolattal. Megváltozik a városház is. Min­den tisztviselő komoly és érdem­leges életpályát lát maga előtt, ahol szorgalmas munkával, tehet­séggel viheti csak előbbre a maga dolgát. Nem kell 'kézcsókra men­nie 300 városatyához minden vá­lasztáskor. Az iskolákban önálló, független polgárokat és nem pártpolitikusokat nevelnek a ma­gyar kultúrfelsőbbség hivatott papjai, akiket nem kortesszolgá­latok jutalma ültet a tanítói székbe.. Éls lesz még valami más is. Ha nem volna olyan szomorú, akkor nevetséges volna, ha valaki azt mondaná, hogy ennek a város­nak oly sok az erdeje és nincs egyetlenegy — erdésze * sem. Er­dész is volna, erdészeti hivatala is, de ne csóválja a fejét a kedves olvasó, mert van ennek a város­nak 80 gyógyforrása, de nincs egyetlenegy hydrológusa, nincs forrásszakértője. Éppen olyan, mintha azt mondanánk, hogy a marhatenyésztő földbirtokosnak nincsen gulyása. És lesz városrendező szakértője is, aki nemcsak a pillanat hatása alatt dönt majd egyes utcák ren­dezésénél, hanem valami egységes nagy koncepció alapján tervezi meg ennek a városnak az elrende­zését a jövendő fejlődés számára. Lesz városfejlesztő szakértője is, aki nem kullog majd hátul, a tömegek vulkanikus megmozdu­lása mögött járva, hanem elké­szíti megfontolt előrelátással azo­kat a medreket, amelyek hivatva lesznek ezeket a tömegmozgalma­kat levezetni. így aztán nem kényszerítenek három év alatt kétezer családot arra, hogy Buda­pest határán kívül keressen a maga számára végleges otthont, építsen a város határain túl csa­ládi fészket az, akit munkája, élete, gyermekei nevelése, kultúr- szükséglete különben ide kötne a fővároshoz. A város aprólékos szükségle­teit intéző üzemek mellett, a mammut-iizemek mellé fölépül a fürdőüzem. is és beteljesedik az angol világlap jóslata, mely sze­rint a nagyvilág orvosi kara most fedezte föl a föld legelső gyógy­fürdő j ét, amelynek 80 gyógyfor­rásán kívül megvan minden kel­léke, hogy a világ első gyógyfür­dője legyen és ezt az elsőséget tőle senki el ne vitathassa. Lesz majd. fürdőüzeme a fővá­rosnak, mely majd nem engedi meg, hogy ezt az elsőséget a vá­rosháza vitassa el ettől a várostól. A mandarinok megkopaszod­nak, a szent copf hajszálai lassan kihullanak az utolsó hajszálig. Dubonai Pál. A IFÁR „A legnehezebb kérdés —- A budai Vár” cím alatt foglalkoztunk a Vár rendezésének és kiépítésének szüksé­gességével és sürgettük egy „Lex 1936” meghozatalát. Kimondottuk cikkünk bevezető soraiban: „Nehéz ezt a kérdést jól megfogni, még hoz­zányúlni is nehéz.” Valóban annyiféle szempontot kell figyelembe venni, annyiféle érdeket összehangolni, annyi ideális elgondo­lást a reális mederbe visszaszorítani, hogy elmondhatjuk Schillerrel: Eng ist die Welt, und das Gehirn ist weit, Leicht bei einander wohnen die Gedanken, Doch hart im Raume stossen sich die Sachen. * Vesztett háború, Trianon, csonka ország. A szanálás után mintha fel­menőben lett volna napunk; —- de most mintha alkonyodna, mert nőnek az árnyak és veiül? a sötét gond: jó­vátétel! Itt, is, ott is redukálják a kiadásokat, törülnek tételeket a költ­ségvetésekben. Bíboros herceg-prímá­sunk a most lezajlott katolikus nagy­gyűlésen kijelentette, hogy a mostani nehéz viszonyok közt le kell mondani a budai Várban emelendő herceg­prímást palota tervének kiviteléről, — pedig enélkiil a Mátyás-templom, a Halász-bástya, a Jezsuita-lépcső és a Szentháromság-tér környékének művészi befejezése el sem képzel­hető. * Öltsünk magunkra koldustarisz­nyát ? Tettessük-e holtnak magunkat, mint a féreg, melyre ellenség tá­madt? így álljunk a harácsolok elé"? Vagy mutassunk akaratot, élniaka- rást, életerőt, erőt? Aki egyben gyenge és megtorpan, az másban is gyenge és megtorpanó; — de barátja csak az erősnek van. ■* Budavára visszavételének 250. év­fordulóját mégsem szabad Budavárá­nak elszalasztania. Ha valamikor, most van szükségünk egy oly ün­nepre, amely reánk tereli a világ figyelmét és amely világünneppé nő­het. Ha kellő időben hozzálátunk előkészítéséhez és megszervezéséhez, 1936 szeptember 2-(káig sok mindent megvalósíthatunk. Csak az szükséges, hogy az állam, a székesfőváros, az egyházak, a közintézmények, társu- ! latok, egyesületek és a magánosok is már most, évről-évre — 6—7 esz­tendőre felosztva —1 beállítsanak költségvetésükbe cgy-egy tételt az 1936-os világünnep szolgálatában. Évről-évre itt is, ott is jelentkeznek jogos kívánalmak, ám ha teljesíté­sük nem elhalaszthatatlan, ne előzzék meg Budavára kívánalmait 1936-ig, illetve ne vonja el teljesítésük idő előtt a világünneptől annak anyagi eszközeit. A rendkívüli, ideiglenes házadó­mentességről szóló .1929: XXIX. te., amint már megírtuk, semmiféle kü­lönösebb hatással nem volt- és nincs a várbeliek építési kedvére. A tör­vény szerint egyébként az átalakítá­sok és az új épületek befejezésének végső határideje a mentesség eln'yer- hetésére 1931 augusztus 1-e és csak a még lebontandó épületek helyébe épülő épületek tekintetében tolódik ki a határidő 1931. november 1-ére. Ezen határidőkön belül másutt fog­nak, akik erre képesek, építeni, 1931 őszén azonban meg fog állni másutt is az egyébként már most is meg­csappant építkezés. Ha tehát némi- kép könnyíteni akarunk majd a pangó építőiparon és egyben Buda­várának kiépítését is elősegíteni, meg I kell addigra alkotni] a „Lex 1936”-ot, ( amely, simulva Budavára különleges viszonyaihoz, az 1931—1936-os öt­éves periódusra szólva, a nehéz vi­szonyok közt is felkelti a Várban az építkezési, átalakítási és restaurálási kedvet és lehetővé teszi a Vár har­monikus ■ kiépítését. Most 1929-et írunk. 1931 őszéig — több mint másféléven át — bőséges időnk van mindazon aprólékos elő­tanulmányokra és 1 adatgyűjtésekre, amelyek egy „Lex 1936” helyes meg­alkotásához elmarajdhatatlanul szük­ségesek, hogy ennek életbeléptetésé­vel akadálytalanul megindulhasson Budavárában az építés munkája. A Budai Napló időről-időre ezek köréből —- adalékszerüen — közölni fog egyet-mást, hogy ezzel is csekély erejéhez képest előbbre vigye „A bu­dai Vár problémája” megoldását. \Dr. Chrisztián Rezső. TUDOMÁSUL kell, hogy v<jgye a székesfőváros ta­nácsa., hogy Alit ír a világ első orvosi szaklapja, a „The British Journal of Actinotherapv and Physiotherapy”: 1929 november. „A legnagyobb érdeklődés kí­sérte a Nemzetközi Gyógyhydro- lógiai Társaságnak és a Nemzet­közi Reumh-Bizottságnak Buda­pesten tartott ötnapos kongresz- szusát.. — Azt, hogy Budapest gyógyhely, mégpedig egyike a legértékesebbeknek, csak most fe­deztük fel. Egy geológiai „rend­ellenesség ’ ’ következtében nyolc­van különböző forrásból ömlik itt a jelentékeny radioaktivitású hévvíz, mely vegyi összetétele folytán reumás betegségeknél igen nagy gyógyértéket képez. Külö­nös súlyt kell helyezni arra a tényre, hogy ezek a gyógyvizek egy gyönyörű fővárosban fakad­nak, ahol együtt van a legkitű­nőbb orvosi kar, tökéletes labora­tóriumok és elektrotherapiai be­rendezések. — Budapestnek, mint fürdővárosnak mostani gyors ki­alakulása elsősorban a városi ha- r lóságnak, a Fürdőváros Egyesü­letnek és annak fáradhatatlan, lelkes elnökének, József Ferenc 1 királyi hercegnek érdeme. — Bu­dapest ma, számos szanatóriumá­val, kilenc különböző gyógyfür- 1 dőjével, több mint négyszáz ke­serűvíz-forrásával, meleg termál­fürdőivel és iszapfürdőivel, a vá­ros belső és külső területén, mél­tán nevezhető a legalkalmasabb gyógyhelynek felnőttek és gyer­mekek számára egyaránt úgy téli, mint nyári időben. — Az ISMH programmja az organizáció mes­terműve volt. A magyar tagok a külföldi vendégeknek hajnali meg­érkezésétől egészen nehéz szívvel való távozásukig mindenben a legnagyobb figyelemmel és szí­vélyességgel állottak rendelkezé­sükre, avval az őszinte, utolérhe­tetlen vendégszeretettel, amelyről Magyarország mindenkor híres volt. — A különböző gyógyforrá­sok, fürdők, szanatóriumok és tu­dományos intézetek megtekintése, Saxlehnerék világhírű Hunyadi János keserű víz-telepén és a sváb­hegyi Jakab-szanatóriumban tör­tént bemutató és recepció, a reu­más kezeléseknek kitűnő demons­trációja a klinikán, Magyarország­nak és gyógyfürdőinek ismertetése a filmen, alkalmat szolgáltatott arra, hogy a résztvevők a legna­gyobb elismeréssel értékeljék ezek­nek a gyógyvizeknek és kezelések­nek kiváló gyógy eredményeit. —• A kongresszust fejedelmi módon vendégelte meg a Magyar Bal­neológiái Egyesület, a magyar kormány, a székesfőváros és Jó­zsef Ferenc főherceg. — A tár­saság október 18-án nemcsak a legmelegebb barátság érzésével hagyta el Magyarországot, hanem avval a szilárd meggyőződéssel, hogy Budapestnek, mint gyógy­helynek, nagy jövője van és ver­senyen felülálló előnyökkel bír a reumás betegségek kezelésénél és gyógyításánál. ’ ’ jDe ás Is.GssGMJk.Gl A Tabán kérdése ismét ak­tuális; a szabályozási terv revíziója nem halasztható, mert a Tabán lenne tulaj­donkép Budapest-fürdőváros bázisa. Dr. Pap Géza népjóléti to. államtitkár. Budapest egy új népvándorlás ko­rát éli át: — az elvesztett kereseti területekről most vándorol át újabb mezőkre. Vetekszik a hunok és a gótok lat­jával az az út, amit Budapesten megtesz az orvos a tyúkszemvágásig, az ügyvéd a eímírásig, a mérnök a kalauzságig, a gróf a kiskocsmáig, a kegyelmes asszony a szobaasszonysá­gig, a tábornok az adóellenőrségig, a bankár a tánclokálig (Florida), a mammutgyáros a kávéházig (Pari­sette) és a tőzsdés, a mindig adakozó tőzsdés a koldulásig. Milyen világcsodája volna az a vi­lágfürdő, amelynek a fürdőszemély­zete ezekből a letört budapesti tízez­rekből kerülne ki. Lefőznó Dieppet, Karlsbadot, Wiesbadent, Biarritzot, Swinemündet, Miamit ügyességgel, kedvességgel, finomsággal, ötlettel és szellemmel. A magyar fürdőtörvény mellé pe­dig a Budapest-fürdőváros program­ját sürgetjük azért, mert a mi Rontó Páljaink már mozgolódnak azon, hogy a Gellért-fürdő mellé két házat, a Rudasfürdő tetejébe foltozott szál­lodát, a Tabán helyére pedig tömeg­lakásokat rakjanak, nem is sejtve, hogy tudatlanságukban Budapest- fiirdőváros természeti Hinterlandját teszik tönkre. A Gellérthegy, a Dunapart, a Ta­bán Budapest-f ürdővárosé! Le a kezekkel! * A magyar fürdőtörvény, Vass mi­niszter jelentős alkotása, 46. Lábán felhatalmazást ad a miniszternek, hogy a törvény 10—25. lényegi sza­kaszait Budapest területére módosí­tásokkal léptesse életbe. E mögött a törvényeinkben szinte példátlan fel­hatalmazás mögött, valami nagy kon­cepcióját, valami — a lelkében most alakuló —- hatalmas programját sejt­jük. Feltevésünkben megerősítenek dr. Papp Géza államtitkár erre célzó kijelentései. Vajha a miniszter ezer gondja mellett találna időt, hogy a jelzett törvény felhatalmazás alapján mi­előbb közreadná ama módosításokat, amelyekkel a törvényt Budapest-für­dővárosra, alkotott programjának megfelelően életbelépteti. * Tisztában kell lennünk azzal, hogy ahhoz, hogy egy forrás lelőhelyén gyógyfürdő, egy szép vidék valamely alkalmas pontján éghajlati gyógyin­tézet vagy üdülőhely, mint „nagy­üzem” létesüljön, a külső technikai felkészültségen kívül a kiszemelt he­lyeknek kettős ,,Hinterland”-dal kell bimiok. A nélkülözhetlen külső technikai felkészültség: a teljes vasúti össze­köttetés, a jó autóút, a vízvezeték, a csatorna és a villanyáram. Vicinális akadályokkal, rázós sze­kerekkel, pöcegödörrel, külső toilet- te-el, fürdőkád helyett lavórokkal, szappanos vízzel itatott padlóval, baromfitól ellepett ambitussal, gyer­tya- és petróleumvilágítással fürdőt és üdülőhelyet alapítani nem lehet. E külső technikád felkészültségen fölül megkívánja a gyógy- vagy üdülőhely a kettős és pedig: a természeti és a társadalmi (lakosságbeli) „Hin- terland”-ot is. A természeti „Plinterland” any- nyira a sors adománya, az annyira vagy van vagy nincs, hogy annak emberi ésszel, emberi kézzel való megteremtésére gondolni sem lehet. Folyót, tavat, vízesést, hegyet, dom­bot alkotni nem tudunk, csak a meg­lévőket tudjuk értelemmel, jó köz­lekedési berendezéssel és ügyes sza­bályozási fogásokkal a „fürdőnagy- üzem”-be bekapcsolni. Hajdúszoboszlónak ömölhet a világ legkincsesebb gyógyvize, a külső technikai felkészültség és a kettős Hinterland hiánya ott, gyógyfürdő kiépítését kizárják. A budai sósfürdőnek, bár minden külső technikai felkészültséggel ren­delkezik, olyan peches a fekvése, hogy az egész közeli kies Hinterlandba egváltalán be nem kapcsolható. Ez a különben értékes fürdő gyógyítha­tatlan szabályozási műtéthibában szenved. Prosperálásra egy módja van: a sós vizét kell felvezetnie a Gellért-hegy déli oldalára, hogy így a Gellért-hegynél és Gellért-hegygyel kezdődő Budapest-fürdőváros termé­szeti „Hinterland”-jába bekapcsolód­jék. Am a fürdőnagyüzemhez, amint je­leztük, még mindez nem elég. Hiába van a külső technikai felkészültség, hiába van a legszebb természeti Hin­terland, ha a fürdőhely lakossága A kopasz maiidarisi

Next

/
Thumbnails
Contents