Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-11-12 / 974. szám

i

Budai Napló

wx/i 8 Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár- Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter | 1Q9Q

.X*. V \ m 8 . r-3 —t 1 j-\ m tvi /í a r/ln'rnk Xn nv» o ^7 a1 rV álX 11103 ff F I* I 1 iT\ C (17. PT If A 0 7^ A • I ni ^ fY ~í {• c* f \ y" r>rY\?c 7ori lrn^lZ c Ti I A O fill/ír 90 mm B

XXVI. évfolyam. 974. sz.

Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96.

Felelős szerkesztő:

VIRAÁG BÉLA

Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő.

1929

november

12.

■f.

♦

I

!•

Siállitá,s a té fenekén

Inkább a városligeti tó fenekére, mint Budára ■— mondják a városháza Budát büntető urai, amikor arról van szó, hogy évről- évre növekvő, súlyban, tekintélyben, látogatottságban gyarapodó Nemzetközi Vásárt, mely régen túlnőtt az ósdi Iparcsarnok keretein, — hol helyezzék eh

A Belvárostól és az itt álló nagy hotelektől nem szabad távol esnie, — szétosztani nem szabad olymódon, hogy az egyik része a Városligetben, a másik a Tenyészállatkiállításon legyen Kőbánya szomszédságában, — európai nívón álló épületekben kell elhelyezni és — a látogató közönség számára könnyen megközelíthető helyen kell lennie.

Az egész városban ilyen hely egyetlen egy van. Szemközt a Belvárossal, 10 percnyi hajóúton, 25 percnyi villamos úton elérhető terület a Lágymányos, ahol azt a fertőzött pocsolyát, már egészség- ügyi szempontból is régen be kellett volna temetni és feltölteni. Természetesen nem a mai módon, erjedő, rothadó, fertőző kultúrhulladékkal és városi szeméttel, hanem egészséges földdel. Nagy előnye e területnek, hogy közvetlenül a Duna mellett és a vasúti sínek mentén terül el s így erdei földdel is feltölthető volna. Londonban az egészségügyi tanács követeli, hogy a régi város utcáit két öl mélyen ássák fel és az angolkórt okozó, lótrágyalével átitatott földet eltávolítva, egészséges földdel cseréljék ki. Nálunk csak az építkezéseknél kiásott föld lerakását kellett volna ide irányítani.

A feltöltés pedig sürgős, mert a borárostér—kelenföldi új híd megköveteli, hogy a hídfő környéke sürgősen rendeztessék! Itt új város épül majd néhány év alatt, mint a Ferenc József-hídnál és kétségbeejtő állapotban várja ezt a budai oldal.

Az eddig feltöltött részt is föl kell ásni, az ott erjedő anyagot el kell távolíani, mert nem lehet -egy új városrészt erre a megfertőzött és mindent megfertőző beteg talajra építeni. A kelenföldi orvosok is kétségbeesetten küzdenek az innen szétáramló járványok ellen és ha egész Budán nincs tifuszeset, — ennek a pocsolyának a környékén mindig van.

Kiállítási területnek közelebb fekvő, alkamasabb hely Budapesten nem található, szinte annak született, hogy állandó kiállítási terület legyen, hatalmas park keretében. Föltétlenül alkalmasabb, mint a városligeti tó feneke, vagy a Tenyészállatkiállítás. A tófenék évenként nagy összegeket nyel el, kisegítésül a jövő évben, elfogadható terv, de állandósítani nem szabad, már azért sem, hogy az idegeneket közelebb hozzuk a budai gyógyforrásokhoz, amelyek a városháza minden mesterkedése dacára, meg fogják menteni Buda elszegényedő polgárságát és elviselhetővé teszik az adóterheket a pestiek számára is.

A helyzetet megérlelte a nagyjövőjű Nemzetközi Vásár elhelyezésének fontos kérdése. Ez elől kitérni nem lehet. De a kérdés bölcs megoldása egyúttal megoldja a városi gazdálkodásnak rérnüle- tesen közeledő csődjét, mert mégis csak különös gazdálkodás lehet, ha ilyen jól bevált intézmény a tó fenekére kerül.

Ünnepre készül a II. kerületi Egységes Polgári Párt vezetősége január közepén, hogy hűségét és kitartását, dokumentálja vezére és elnöke, Kozma Jenő dr. mellett, aki a fővárosi törvény revíziójával kapcsolatosan került a különféle érdekek ütköző pontjába és diplomaták díszére váló ügyességgel, Budapest jövőjéhez méltó nagy koncepcióval, minden párt- politikai tekinteteken felül állva oldotta meg nehéz feladatát. Még azok is, akik kicsinyes önérdekből siratják a régi törvényt és gáncsolják az újat, elismeréssel adóznak Kozma Jenőnek és ezt akarja megünnepelni a II. kerületi Egységes Polgári Párt, azzal, hogy januárban nagyszabásút társasestét rendez, amelyre meghívja a II. kerületi párt tagjain kívül az összes rokonpártszervezeteket, a budai közélet kiválóságait.

Megszaporodnak az alpolgármesterek, mert a belügyminiszter jóváhagyta a főváros közgyűlésének a harmadik alpolgármesteri állás visz- szaállításáról szóló határozatát. Az új alpolgármesternek ügyköre nem műszaki lesz, ahogy azt általában óhajtották,, hanem elsősorban az elöljáróságok állandó ellenőrzésére terjed ki a hatásköre. Hát erre olyan nagyon nagy szükség van? Olyan sok baj van az elöljáróságokon?

Eltemetett műemlék. Fent a Várban, a Bástya-sétány és Nán- dor-utca sarkán, a Hadtörténelmi Múzeum déli sarkával szemben álló ház egyike azoknak, amelynek történelmi nevezetességű, kétemeletes pincéje van. Talán a legrégibb várbeli pince. Érdekes műemlék. Csakhogy rossz sorsra jutott, mert a ház kezelője megengedte, hogy a várbeli építkezések körül fölszaporodó törmeléket és piszkot a pinceablakon át ezekbe a pincékbe szórják bele és így a kétemeletes pincét lassan betemetik. Alig hihető, hogy ez a ház- tulajdonos, báró Rubicló Zichy Iván úr tudtával történne és valószínűleg valami alantas közege túlbuzgalmának a következménye, ami ellen azonban a városnak erélyesen tiltakoznia kellene.

Közúti rend. A tűzoltósággal nem sokat törődnek a Városházán. Összes gondjuk az, hogy annak az élére erőskezű, fegyelmet tartó, szakmájában kiváló ember kerüljön. És ez volt tűz- oltóintézményünk szerencséje, mert így vált az európai tűzoltóságok mintaképévé. Amikor a szultán elrendelte, hogy az örökös tűzfészekben, Konstantinápolyban meg kell szervezni a tűzoltóságot, az annak tanulmányozására kiküldött megbízottak beutazták egész Európa összes nagyvárosait és hazatértükben megpihentek Budapesten. Itt rájöttek, hogy kár volt világot járniok és megszervezték Konstantinápolyban budapesti mintára a tűzoltóságot, meghíva annak annak élére Széchenyi Ödön grófot.

Minden nagyváros élete azon fordul, hogy milyen a közlekedési rendje. Á „közútakat járó vasútainak rendje erősen befolyásolja a szegény ember sorsát, mert ez viszi munkába, ennek segítségével bonyolítja le üzleti útjait,

ennek a menetrendje szerint osztja be étkezését, alvását é‘- választja meg a lakását. A Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság lassan megszabadult mindazoktól az elemektől, amelyek a városi protekció révén, szakismeret, tudás és képesség nélkül kerültek oda. A Községi Polgári Párt minden törekvése odairányul, hogy ezt a laikus elemet kiválóbb szakerőkkel váltsa föl. A BSZKRT vezetősége pedig igyekezett emancipálni magát a városnak kártékonyán lassú adminisztrációja alól, — nem várt és nem kért tanácsot a Városházától, hanem a saját erejéből igyekezett a közúti forgalmat, annak minden eszközét, minden emberét a legmodernebbé tenni, — mindent a legbiztosabb alapokra fektetett és épített és ezzel megteremtette Budapesten azt a második intézményt, amely európaszerte mintaszerű. A mi közúti villamosvasútunk kocsiSemmi sem bizonyítja jobban azt a sokszorosan megnövekedett szerete- tet és rokonszenvet, mely Andréka Károly főkapitány helyettes személye iránt a III. kerületben megnyilvánul, mint az, hogy névünnepe alkalmából a tiszteletére rendezett társasvacsorát a III. kerületi Egyesült Polgári Társaskör nem tudta 'megrendezni saját tágas helyiségében, hanem kénytelen volt áttenni ennek az ünnepszámba menő áldomásnak a színhelyét a Korona-vigadó nagytermébe, ahol 364 vendég gyűlt össze, színültig megtöltve Óbudának ezt a legnagyobb | termét.

Következőkben adjuk az ünnepen megjelentek névsorát, ahogy azt nagyjából összeállítanunk sikerült:

Abszolon Ferenc és neje, Andréka Károly és neje, dr. Bakonyi Pál, Bartók Béla, Bárczy Gusztáv, Bár- czy Gusztávné, Bárczy Lajos, Bárczy Lajosné, Bárczy Ödön, Bárczy Tibor, Becsey Antal és neje, dr. Bihar Jenő, Bodó Rezső, .Bohn József, Bogen- fürst György, Bichler Henrik, Braun Jenő, Búzái Pál, Bede István, dr. Beer János, Budai Arnold, dr. Beré- nyi Sándor, Dangó Aladár, Dinich Vidor, Dokner Gyula, Duschák An- | dór, Deutsch Adolf, Eder Ernő és neje, Édes Béla, Ebei Ernő, Erlemann Dániel, Éliás Samu, Erdélyi József, dr. Farkas Elemér, dr. Farkas József, Felber Lipót, Felber Géza, dr. Finály Árpád, Frey István, Fried József, ifj. Fischer Henrik, dr. Gallner Fé- renc, Gajda Béla, Gellért Ernő, Gergely Nándor, Gárdonyi Emil, dr. Gál Lajos, az „I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre” képviseletében, Gergelyi Ernő, Gittinger György, Gittinger Györgyné, Gloetzer József, Gloetzer Józsefné, Grossmann Vilmos, dr. Guth Hugó, Günther Béla, Günther Tivadar, Haszmann János, Hauser Adolf, Hegyi Ferenc, Holzer Sándor, Horváth Lajos, Horváth Lajosné, Holzbauer _ Róbert, Hriv- nyák János, Hudák Ágoston, Huszár Jenő, dr. Harrer Ferenc, Kanyó Lajos, Kemény Lajos, Kemény Lajosné, Kellner Samu, dr. Kozma Jenő, Kozma Gyula, Kozma Dezső, Kovácshegyi Kálmán, Kovácshegyi Kálmánná, Kovács Dávid, Kondér Mihály és neje, Kronits Frigyes, Kudel- ka Károly, Kékessy Imre, Komor Ödön, Kőszegi István, dr. Kollmann Dezső, dr. Krivos Árpád, dr. La- motte Károly, Linczenpolcz József, Linczenpolcz Ferenc, Latinák Jenő, Móra István, Martin Gyula, Mar- czinkech Ferenc, Marosi Kálmán, Mathiaskó Károly és neje, Miklósy Aladár, Mihalek Lajos és neje, dr. Mezey Ákos és neje, Moskovits József, újlaki Müller Pál, Müller Antal és neje, Mottl János, Mottl Gyula, Nagy Antal, dr. Németh Béla, dr. Némethy Károly, Nagel bach Mihály, dr. Orova Zsigmond és neje, Orova

jai kifogástalanul tiszták, a kocsik vezetői kiválasztott, biztos kezű és biztos szemű emberek, a jegyárusító kalauzok fegyelmezettsége és tisztességtudása, de a türelme is példaszerű, — a vasút alépítményei úgy vannak megépítve, hogy minden fölösleges rázás, zakatolás elkerülhető,, ami nem csak kellemessé teszi az utazást, de megkíméli a kocsikat is.

Maga ez a két példa bizonysága annak, hogy nálunk az autonómiát nagyon sokan félremagyarázzák. Eddig az volt az autonómia, hogy a város mindenben fölöslegesen beleavatkozott és azért került csőd elé egész üzempolitikája, de virágzásnak indult, és a magyar ész, magyar tudás, a magyar erős akarat példaképévé fejlődött viszont minden olyan intézménye, ahol teret nyitott a tehetségeknek és módot adott tudásúk kifejtésére, — ahol okos autonómiát teremtett az autonómiában.

Ármin, Oderszky Ferenc, Pavlik Ferenc, dr. Philipp Kálmán, Pom- péri Elemér, Proks János, Petru Henrik, Popper Béla, Papelka Béla, Reisinger Gyula, Rezső Antal, dr. Rózsa Zsigmond, Ronga Sándor, Révész Béla, dr. Sándor Jenő, Sándor Mátyás, Szepessi Ágoston és neje, Szedlacsek József, dr. Szemkő Barna és neje, dr. Szentirmay Imréné, Szente Miklós, dr. Spett Ferenc, dr. Szalay Sándor, Singer Miksa, Szi- geth Gábor és neje, Schmidkunz Lajos és neje, Szabó Endre, Szende Lipót, Szarnék Emil, Szarnék Ödön, Szolnoky László, Szóbél N., dr. Téri Miklós, Thaler Pál, Thomas N., Tóth Ferenc és neje, dr. Tóth Jenő, Tratt- ner Lajos, Tőkés Gyula, Trautmann Ferenc, Trauschenfels Frigyes, Tisza István, Usetty Béla, Várady Mihály, Vésey Győző, Viraág Béla, Wertheimer Samu, Weisz Vilmos, Zweig Simon.

Kitűnő vacsora után Orova Zsigmond dr. bejelentette, hogy Némethy Károly dr. főjegyző, a főpolgármesteri hivatal vezetője kíván szólani s a bekövetkezett nagy csendben felolvasta

RIPKA FERENC dr.

főpolgármester úr üdvözlő levelét, amelyben jókívánságaival halmozta el Andréka Károly barátját és kimentette elmaradását. Ezután szólásra emelkedett

újlaki Müller Pál dr.

vezérigazgató, a III. kerületi Egyesült Polgári Társaskör társelnöke és a társaskör nevében üdvözölte Andréka elnököt, mint aki ezt a kört alapította, fejlesztette és Óbuda vezérlő kaszinójává tette. Amikor a háború, a forradalmak és az országunkat megcsonkító trianoni béke után zászlót bontott gróf Bethlen István s itt a fővárosban ezt a zászlót Ripka Ferenc dr. és Kozma Jenő emelték magasra, mely zászlóra a szeretet és az egyetértés jegyében folyó alkotó' munka volt írva., — a III. kerületben ezt a zászlót Andréka Károly vette a kezébe. Sziszifuszi munkával alapította meg ezt a társaskört és sikerült itt Óbuda—Újlaknak minden rendű és rangú polgárát egyesítenie, akik benne nemcsak a párt generálisát tisztelik, hanem gyermeki szeretettel csüngenek rajta, mint ahogy Andréka is apai szeretettel vesz részt a tagok örömében és bánatában. Ezt ,a zászlót a kerület vezére politikamentesen lobogtatja és ezzel ezt a minden téren elmaradt kerületet felvirágoztatta. Bizonyítják ezt a főváros új bérházai, utak építése, a közvilágítás, a piacok és a fedett vásártér létesítése. A szónokot régi kapocs fűzi a vezérhez, akinek segítségét kérte a sztrájkmozgalmak idején, amelynek elintézésében Andréka Károly a mester, mert nagy tekintélyével, amelyet

úgy a munkaadók, mint a munkásság részéről élvez, sikerült mindig minden ellentétet méltányosan kiegyenlítenie. A szóló esetében is Andréka megakadályozta a munkások kizárását s békés tárgyalásra terelte a bér- mozgalmat. Reggeltől éjfélutánig tárgyaltak egyhuzamban és sikerült is a nehéz kérdést megoldani. Aztán üdvözölte és éltette a kerület nagyasz- szonyát, Andréka Károlynét, aid saját családjának tekinti az egész kerületet és ezt áldást hozó, karitatív munkával bizonyítja. Mindkettőjüket éltetve, az Isten áldását kérte reájuk.

A népszerű elnököt lelkes ovációban részesítették ezután, az egész társaság felállt, úgy éljenzett és mindenki igyekezett koccintani vele és nejével. A lelkesedés csillapultával

Reisinger Gyula

iskolaigazgató az iskolaszék nevében köszöntötte Andrékát.

Nagy figyelemmel hallgatta meg ezután az ünneplő közönség

Orova Zsigmond

beszédét, aki a Községi Polgári Párt

III. kerületi szervezete nevében lelkes szóval üdvözölte a párt elnökét, Kozma Jenő dr.-t és a megjelent törvényhatósági bizottsági tagokat. Biztosította a párt vezéreit a III. kerület ragaszkodásáról és hűséges támo- gatásáx-ól.

Beszédét a következő szavakkal fejezte be: „A megtörésünkre szövetkezett külső támadásokkal szemben — mondotta — csak egy az, ami megerősít, megvéd és meggyógyít — a belső egység, amelynek megteremtését és fenntartását semmi sem akadályozhatja meg, mert nincs és nem lehet ebben az ezer sebből vérző országban és annak csodaszép fővárosában életre érdemes, bár száz gonddal is kiizködő lény, akit nem forrasztana össze polgártársaival a közös hit. Mindnyájan egy hiten vagyunk, ez a reménységünk és imádságunk, hogy miként egy az istenünk, úgy egy a hazánk és van egy isteni örök igazság, melyben mindnyájan hiszünk, melynek eljövetelét mindnyájan epedve és sóvárogva várjuk, mert hiszünk, fanatikusán hiszünk születésre, fajra és felekezetre való különbség nélkül, hiszünk öregek és ifjak, férfiak és nők, gazdagok és szegények, — hiszünk Magyarország feltámadásában”. Hosszantartó lelkes tüntetés követte ezt az imaszerű fohászt, mely után még kijelentette, hogy ennek a mindent és mindenkit átfogó magasztos hitnek lelkesítő erejében találjon buzdítást Kozma Jenő elnök a pártra váró nagy munkában.

Utána a Dalkoszorú a „Nem, nem, soha!” irredenta dalt énekelte és annak ügyvezető elnöke.

Tóth Ferenc

igazgató üdvözölte magyaros beszédben Andrékát, a Dalkoszorú elnökét és nejét, akikért az ő dalostestvérei énekükkel imádkoznak.

Az újlaki főgimnázium igazgatója, Gajda Béla

ünnepelte ezután Andréka Károlyt, mint a III. kerületi Torna- és Vívó- Egylet elnökét, lelkesen fejtegetve azt a nemzeti hivatást, amelyet a sport fejlesztése és művelése betölt. Utána

Krivoss Árpád dr.

mint a felsorakozott III. kerületi „Pannónia” leventecsoport elnöke a jövendő Magyarország nevében éltette Andréka Károlyt és nejét, mint a levente-egyesület zászlóanyját. Sor került ezután a táviratban és levélben érkezett üdvözletekre, amelyek között vannak: Dréhr Imre államtitkár,

Staub Elemér államtitkár, Glücksthal Samu dr., a felsőház tagja, Édes Endre, Csármán Ferenc tanácsnokok, Szécsi Ernő dr. főorvos, Szávay Gyula, a Hollós Mátyás Társaság elnöke, Dereáno István dr. min. tan., Nessi Gyula kormányfőtanácsos, Martin János főv. biz. tag, Popper Béla vezérigazgató, Hubert Vilmos fém- árúnagykereskedő, Tehel Lajos igazgató, Osmann Elemér, a Magyar Sza- badeyezősök Egyesületének iigyv. elnöke.

Óbudának az új hidat hozta ajándékba Kozma Jené dr.

Osztatlan szeretettel ünnepelte az egész város ANDRÉKA KÁROLYT