Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-08-05 / 918. szám
6 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928 augusztus. 5. Jubilált a múlt esztendőben lapunk szerkesztője, a Hollós Mátyás Társaság kezdeményezésére, de elkésve két esztendővel, mert ő maga sohasem' kereste az ünneplést és csak egy irodalmi vitán derült ki, hogy ő már 1885-ben kezdett szerepelni mint poéta, amikor egész oldalas fametszet keretében adta ki Budapesten első költeményét az „Üstökös“, „Akarom“ címen, amely románc 1886-ban minden naptárban megjelent és írója nevét országosan ismertté tette. 1890-ig mintegy négyszáz költemény jelent meg Viraág Béla szerkesztőnek, nagyrészt románcok, de túlnyomórészben .politikai szatirikus versek, amelyek azután egy kötetbe gyűjtve: „Egy év története versekben“ cím alatt jelent meg és osztrákellenes tendenciája miatt Ausztriából ki is tiltották. Egy hosszú írói pálya kezdetét, megindulását jelző költeményt alább közöljük: Akarom Mogorván ül a képteremben A vén nemes, a vár ura; Körötte szolgák néma csendben És lánya — a tavasz maga. „Tizenhat éves vagy lányom Tied a vár és mindenem. És úr leszel — én úgy kívánom — Mert nincs fiam ki az legyen. ‘ „Csak szót fogadni tudtál eddig, Parancshoz szokjon most szavad. S parancsod ha nem teljesítik Jaj néked... hitvány szolgahad!" „Ha eddig úgy mondtad, hogy: kérek — Ezentúl úgy mond: Akarom!“ ...És szétoszlanak a cselédek. És távozik a hajadon. Bogárszemű apródja várja Bús az arca olyan halovány. Körülövedzi fürtje árja... Szolgálni hívja fel a lány: És ránc vonul szép homlokára. Szemében ül a hatalom: És szól — s a mellett toppant lába: -- „Csókolj meg engem! ... Akarom!“ Trencsén-Baán, 1885. Viraág Béla Jaj nekünk, ha Pest épít számunkra utcát. Vagy od.a építi, ahova nem kell, vagy úgy építi, ahogy az nekünk rtem kell. A Városmajor egyike lehetne Budapest legszebb parkjainak. Legutóbb parkírozott részletei ezt föltétlenül bizonyítják. Csak ritkítani kellene a. fákat. hogy a napsugár érje nyirkos földjét. Föl kellene tölteni egy arasznyira ezt a száz év óta rothadó talajt egészséges földdel és bevetni fűmaggal. No meg az utakat kellene természetesen rendbehozni. Középre pedig a gyermekjátszótér mellé, megcsinálni a gyermekstrandot, ahová ilyen gutaütő hőségben délelőtt, délután, már otthon úszóruhába öltöztetett bébik a parkot környező lakásokból sereglenének és a — ez idén sajnosán nélkülözött — vöröskeresztes néni felügyelete alatt ott lubickolhatnának minden veszedelem nélkül, ^-v.mindenki nagy gyönyörűségére. Jó, jó — mondják — van erre a tanácsnak már két év óta határozata, amire mi viszont azt mondjuk, hogy: — jó, jó. de határozatokban fürödni mégsem lehet. Valami bölcs határozat azt is előírta, hogy a Városmajorban hemzsegő gyermekseregen át autóstrádát kell építeni a Városmajor-utca és a Retek-utca között. Hát ennél rettenetesebb, gyilkosabb határozatot el sem tudunk képzelni. Száz és száz szegény szülő ezer aggodalmának ez az alapja, száz és száz üdülésre Szőrük) szegény gvermeknek ez a porkolábja. Eddig úgy volt, hogy a gyermekeket külön gondozás nélkül lehetett a Városmajorba küldepi és néhány ráérő anya száz gyerekre is ügyek kedves jóakarattal. Mo.k ezt a felügyeletet nem vállalja senki, mert a babák szanaszét szaladgálnak s ovatatkmu! surran közéjük a gyilkos autó. így aztán a szegény gyerek legjobb esetben a nagy bérház udvarára szorul, holott az utca végén ott volna a gyönyörű park. Csakhogy a faira hány borsót az. aki ezt a tanácsnak igyekszik megmagyarázni. Ám az új; ellen is meg van a kifogás, mert autó számára eléggé alkalmatlan és az építők kísérletezése miatt olyan hitványán épült, hogy már most is félméteres kátyúk vannak benne, akinek pedig autója van, ne sajnálja gyerekeinktől azt a kis kerülőt, j Csaba-utcán át. A legnagyobb baj az. hogy a park szélére épített Klára-utcát olyan meszes porból építették, hogy szél esetén ablakot se nyithatnak az odanéző villák lakói, mert — ami azelőtt sohsem volt — meszes porfelhők szállongnunk g. park felett. Tönkre megy így minden kultúra, tönkre megv mindén és jaj nekünk, ha a pestiek utcát építenek számunkra. Mentsük meg a budai hegyvidék forrásait! Kegyelmet kérünk a Lótusz számára, mely az „Ostobán“ virít Mennyi minden újat „fedeztek fel“, találtak meg, láttak meg a keserves trianoni osztozkodás után a „tulajdonukba átment“ ország-rész területeken az utódállamok, amiket mi a régi jó időkben „nem láttunk meg“, nem értékeltünk, — amikből ők most hírességeket, sőt pénzt csinálnak. Az idegenforgalom szükségességére ráébredtünk már, menedzseljük, pénzt is áldozunk reá, de természeti kincseinket még mindig nem méltatjuk, még mindig nem menedzseljük. Hol vannak, hova lettek azok a híres budai források, amelyeket még „facsövekben“ is érdemes volt a budai várba vezetni, ott ivó vízvezetéket, szökőkutakat stb. produkálni úgyszólván üzemköltségmentesen — hisz tudomásom szerint Mátyás király idejében még nem voltak szivattyútelepek, átemelelő telepek stb. és mégis csodájára járt az egész világ. Ma nem volna-e szép, nem volna-e jó, nem volna-e „jövedelmező“ az ilyen úgyszólván „üzemi költségmentes“ vizi parádé? A Dunába elhelyezett egy-két darab „vizi kos“ nemcsak egyikmásik országos ünnepen, hanem egész nyáron át működtetné legalább nappal a gellérthegyi vízesést s nem apasztaná az ivóvízmennyiséget. Nem tennék-e még bájosabbá a budai hegyvidéket, ha újonnan kikaparnék a régi „forrásokat“, amikor azok foglalására a helyszínen is volna elég építőanyag, nem szaporítaná-e a kiránduló helyeket, nem emelné-e a forgalmat, nem adna-e X számú embernek újabb kenyeret és X-szer X számú embernek „itthon“ enyhülést. De nem is kell kikaparni, csak egy csúnya, minden szépérzéket sértő falat kellene lebontani, egy piszkos zugot megtisztítani s egy amúgy is vitás tulajdonból, mindnyájunk szemét gyönyörködtető közkincset kapnánk s az idegenforgalom egy újabb csodát találna nálunk: közép Európában, hazánkban, fővárosunkban, tehát itt Budán, télen is — nem mesterséges fűtéssel, tető alatt, mint másutt, nagy költséggel —• élő, sőt virágzó lótuszokat. A most elmondottak jutottak eszembe, amikor „Cölöpépítmények — az őstóban“ című cikket olvastam a Budai Naplóban. Én úgy képzelném el, — s ha polgármester volnék úgy tennék, ■— hogy lebontatnám a Zsigmond-utcai „őstavat eltakaró falat, helyébe stílszerű kerítést készítenék vasból vagy vasbetonkeretekböl, ebbe filc alátéttel kirakati tükörüvegtáblát helyeznék, hogy mindenki már kívülről is láthassa ezt a festői kincsünket. A tó fölött álló domb hátára egynéhány szomorúfűz vagy hasonló természetű fát ültetnék, — a tavacska fölé a domb oldalába, — halhatatlan lelkű néhai Alpár mesterünk szisztémája szerint, — egy-két kis sziklacsoportot, bele sok, sok évelő virágot (a fővárosi kertészetünk megint ki tehetne magáért, —- soha ilyen hálás téma!) a tavacska partjaira miniatűr sétányt (az „ázsiai“ japánok majd tudnák értékelni) ha már a Budapesten szokásos „agyonépítés“ következtében méltó sétányt s esetleg tej- vagy vízivó, török vagy magyar stílű pihenő házikót nem is lehetne a tavacska partján elhelyezni). Itt is lehetne bevételt s néhány embernek belőle kenyeret adni. Nem kell hozzá nagy befektetés s minden ember szeme megakadna rajta s hálával gondolna mindenki azokra, akik ezt a drágakövet megmentették és közkinccsé tették. Mert nem való garázsnak, raktárnak és szemétlerakódó helynek a természetnek ez a csodája. Nagyon kérem a tek. szerkesztőséget azok nevében is, akik eddig még nem láthatták ezt a természeti csodánkat, hogy ismételten emelje ^ fel szavát mindaddig, amíg az illetékes faktorok meg nem hallják. Holub Jenő építőmester. Paulinyi Alfréd főmérnök 4© 7V6Í alapján modernizálják a siklót Érdekes újítást fognak megvalósítani a Várba vezető siklón, aminek végrehajtása után nagymértékben könnyebb lesz a Várba való feljutás. A Budai Napló már többször megemlékezett azokról a jogos panaszokról, aminőket a várbeli, lakósok tanúsítottak az 1870-ben üzembelielyezett siklóval szemben. Ezek a panaszok főleg oda konkludáltak, hogy a sikló alsó áillomása közel 8 méternyi távolságban van a Clark Ádám- tér, illetőleg a Sikló-utca szintjétől, úgy hogy az utazó közönségnek lépcsőkön ennyit kell gyalogolni, míg beszállhat a sikló kocsijába. Emellett a sikló egész berendezése is teljesen elavult, úgy hogy nem igen tudják kellően lebonyolítani a várbeli megnövekedett forgalmat. A sikló üzemvezető igazgatója, Paulinyi Alfréd főmérnök egy tervezetet dolgozott ki a sikló átalakítására. A főváros közlekedési bizottságának albizottságai legutóbb foglalkoztak a siklós rekonstruálásának kérdésével. Eszerint a Siklót oly módon fogják modernizálni, hogy a Clark Ádám-tér szintjéről az alsó állomás bejáratáig mozgó lépcső fog;a szállítani az utasokat és a várból jövő sikló utasait is ez a mozgó lépcső hozná le a tér szintjéig. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy előnyös ismeri illatszer, kötszer, vegyszer és háztartási cikk szak- üzletemet, mely eddig II., Batihyány-u. 4. sz. alatt állott Jetin, f. é. augusztus 1-én Csarnolc-illaiszeriár néven a Fő-utca 51. sz. háznak a Vásárcsat nők felé néző oldalára (Batthyány-mozgó mellé) költöztetem. RAKTÁRON VAN NAK: Maoyar és francia parfőmök és kölnivizek, (adjusztálva és kimérve), toilette szappanok, púderek, fogporok, fogpépek, szájvizek, fogkefék, parfőmök, hajápolószerek, borotválkozási c k- kek, fésűk, ollók, tükrök, betegápclási cikkek, gyermektápszerek, bőr és ruhatisztítók, mosóporok, fémiisztító-szerek, padlófénymázak, hajhálók, moly és féi egirtószerek, gummiáruk, szivacsok, stb. stb_ stb. Amidőn az új helyen megnyíló üzletemet a m. t. budai közönség szíves jóindulatába ajánlom, legnagyobb iigybuzgósággal, figyelmes kiszolgálással, méltányos árakkal igyekszem majd ezt a jóindulatot kiérdemein,. KAMENICZKY MIKLÓS nyug. girnn. tanár SCHAFFER GYÖRGY útépítőés kövező mester II., Tulipán-utca 18 Telefon : T. 255-24 Műgyűjtők! Gyűjteményük kiegészítés1 e, régiségek vétele és eladása elótt okvetlen keressék fel DARVAS régiségkereskedő üzletét III., ZSIGMOND-UCCA 38. (Esplanade szálló épülete) Lukácsfürdővtl szemben. Régi elismert szakember és becslő. 25 év előtt énekelte Kovács Mihály a nyári színkörben az alábbi primitiv kupiét: Krisztinában kőszínházi A közönséget elfogja a láz. De a tanács addig gondolkodik. Amíg a faszinház összeomlik! Ilyen nagy veszedelem most nincsen, amely ily rossz versekre kényszerítené az embert, de azért a kö- szinház kérdése mégis lázban tartja a budai közönséget. Szeretne már valami pozitív tervet ismerni, amelynek megvan az „ércfedezete“ is. Szerkesztő: FERENCZY LÁSZLÓ. Laptulajdonos: VIRAÁG és TAKSA Kiadásért felelős: Viraág Béla. i Budai Álioldnos j Taharéhaénzidr rí. fl tgknréktietétekaei^ kényelmesebb gyűjtése céljából takaréklapokat bocsájt a lelek rendelkezésére. Könyvecskékre elhelyezett bek lek és íolyószám- 'j I Iára elhelyezett összegek után 6 százaiéit Kamatot térit a Bűdül Általános ToKaréKpénzinr rí. II., Fö-utcn 9. Pénztári órák : 9 — 3-ig. Telefon : T. 214-21. — Váltcüzlet és tőzsde- osztály : T. i33-50. — Tözsíe kirendeltség : V.. Szabadság-tér 17. telefon : J. 902-68. Ne vigye pénzét külföldre! Merán és más külföldi fürdő helyett itt van a Svábhegyi mEramnmHBa'BH Szanatórium Magas la ti (430 m) klimatikus, diétás gyógyintézet a város belsejétől 13 percnyire Üdülök idegbetegek, vérszegények, asztmások, gyomor- és bélbetegek, cukor-, vese-, szívbetegek és egyéb belső bajokban szenvedők részére Egész éven át nyitva KÁLYHÁS I Béres Márton I., LOGODI-U. 19. Tel.: L. 972-33. Minden e szakmába vágó munka ügyében forduljon bizalommal e régi jóhirü céghez. Szíjgyártó Ä nyerges és ftóröndős La __J JJj St fSS,“ FLieeeR náriDOR It. karllet, Fs-utea 10. u Háztatarozásnál előnyös feltételek mellett vállalkozik Nagy Pál bádogos gáz, vízvezeték, csatornázás, fürdőberendezés és központi fűtés vállalat® II., FÖ-UTCA 20. SZ. Telefonhívó 179—42, KRAMER ADOLF festő- és mázolómester l.y Lágymányosi-u. 4 Telefon: József 82—57 Nyomatott a Révai Irodalmi Intézet Nyomdájában. Budapest. V.. Ügynök ucca 8. — (Nyomdaigazgató: Sziklai Pál.) VAROSMAJOR régen nélkülözött pompás n felszerelt CSEMEGE és FŰSZER üzletét nyitotta meg a F ÖRS- és CSABA-Ü. sarkan TÍMÁR Dusán felszerelt raktár A közönség részére KÜLÖN JÉGSZEKRÉNY Mindent házhoz szállít MOLNÁR JANOS VENDÉGLŐJE ÓBUDÁN IH., Lajos ucca 169 sz. az úri közönség találkozóhelye. Gyönyörű kerthelyiség-, kitűnő konyha,Elsőrangú italok. Minden este HorvátiJ Heia cigányzene- _________________kara muzsikál Lo Qr Irma “f0adriaszállitó MapylmreLdtssló élóTirdgkereskedése II, Fő ucca 1. Telefon : 41-87 Menyasszonyi és alkalmi csokrok. Igen jutányos árak, le kiismeretes kiszolgálással Buda szenzációja a H o r- v a i ícei/i ief vófjav Ilon (a BudaiSzínház mögött a parkban.j Tejt rmékek,. fagylalt, j > eskávé, hideg és meleg ét lek és italok dús választékban. Polgári arak a pesti közönség kedvenc uzsonázohelye. Alapítva 1819 CALDEROWI és TÁRSA Budapest, Vörösmarty-tér 1. (Haaspalota) Látcsövek, lorgnettek, szemüvegek és orresiptetök a legfinomabb kivitelben. Zeiss-, Punkíál- és Ultrasin-üvegek. Fényképészeti készülékek. RUZICSKA PÁL sütemény és kenyérgyára II., HORVÁTH-UTCA 29. Te efon: Auf. 5.8—23. lAasaréi legforgalmasabb helyén nyitotta meg flen/es* árúháza fiókját Biiíiakeszi-ú/1. szám alatt új kertes ber- házban.az Dj Szent János kórházzal szemben Tímár Krisztina 1crt 8—10
