Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-08-20 / 919. szám
XXV. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egvszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. 1928 évfolyam. 919. sz. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre 10 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. VIRAÁG BÉLA magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. augusztus 20. a Dicsértessék a Te szent neved, a Te szent kezed! Szent Sstván mithosza A Magyarok Istenének szemei előtt, ahol ezredéveket ér íet egy röpke pillanat, első szentünk, első királyunk, István, Te vagy most is a magyarok királya. Az istenek közbeeső futamokkal, alakokkal nem aprólékoskodnak, ők Téged .megtettek szentünknek, királyunknak ezer év előtt, ők naptárt nem vezetnek, apró-cseprő feljegyzéseket, halálokat, nemzetségeket nem tartanak számon, aminek megtettek, annak tudunk ma-is: magyarok királyának örökös jogon. És évről-évre elküldenek hozzánk régi palástodban, kezedben a kettős kereszttel, fejeden a te régi koronáddal s körülötte a szentek fényének aureola jával, hogy látogasd meg a te népedet, mely istenekhez szóló énekkel várja jöttödet. És Te jössz évről-évre pontosan. Akkorra tűzöd ki mindig látogatásaidat, mikor néped nagy munkája befejeződött, mikor a föld felterfti kincseit, mikor kalászos aranyát keresztekbe kirakta, mikor az istenáldást kipergetté, elzsákolta, vert aranyra váltotta néped. Örök találkozás ez, mint az évszakok jötte-mente, mint a csillagok megjelenése', mint május esője és mint a szivek visszavisszatérő sóhaja. Amikor megtörtént, évről-évre kiegyenlítődik minden, szent telkednek ősapás bizalmi sugallata beleszáll a telkekbe, két kezed áldása rászáll szelíden termésre, munkásra, igavonóra — s egy újabb1-újabb évre ellát megbékélő erővel mindent. Minden szentnek maga felé szokott húzni a keze. Csak a Te szent kezed kivétel, az mifelénk húzott ezer esztendő óta mindig, mert Te egy vagy velünk ezer esztendő óta, birodalmunk, hitünk, törvényünk alapja, nemzeti célunk csillaga, eltartó földünk szentséges OFB-je, aki amit adott, örökbe adta azt. Lelkek védelmére köböl templomokat rakták jjogok védelmére várakat, megyéket, minden tiz faludnak volt egy temploma, tiz püspököd terelgette arany pásztorbottal báránykáidat. Álba Re- giájn, rezidenciáid földjének mélyében, ma is mozdíthatatlanul állnak bazilikád egy kőből faragott csodaoszlopai, a Te egykezed azokat sorba, körbe odarakta s a mi gépekre oszló száz kezünk ezer év haladása után megmozdítani sem bírja. A pannonhalmi monostor földmélységébe ágyait őstemplomod és párja a pécsi, lé- lekzetedet őrzik földalatti mélyük alatt, — itthon vagy Te mindig, amikor neved napjára hazajösz. Csak az ér valamit ebben a visz- szás világunkban ma is, amiit még Te raktál ki kőből, jogból és lelki belsőségből Az a hét szent, aki a Te korszakodban országunk szentje volt, ma is itt rejtekezik láthatatlanul, kedveseid, a szelíd remeték Js- ftenes erdőiben és jöttöd hírébe eléd vonul, úgy hogy csak Te látod őket s kívüled csak szentélyének remete-rokon bujdoklói és a minden mélyet, minden magasat látó poéták. De azért vigyázz, királyunk: ha a „hét szentségét“ hallod a viszonyoknak emlegetni, az már nem neked szól és a poéták közt is válogass! Jer az évi (látogatóra, mév- njapodoml, szent 1 Jobbodat rázd meg elleneink felé. Ök most is félnek tőle. Jaj legyen azoknak, akik összetörték s martalékul bitang idegen szeleknek szórták a Te koronádat, a világhíres. istenkedves igékbe foglaltat: „Szent István koronáját.“ Pecséthordó ujjad jobbkezeden ép még s ha tiz évszázad annyi vihara össze nem tudta törni azt, úgy bizonyára élni fog. értünk nem új tiz századig, hanem örök- kön-örökké, rnig a Duna' folyáson a Te birodalmad, a mi birodalmunk bár csonkán, de ős gyöke- jrén mégis csak áll. Nincs minekünk hitünk, reményünk sem emberekben, sem írásokban, hamisak azok mind, de a Te szent neved, az aureolá- vaj, a Te jobbkezed a királyi gyűrűvel, az igaz, az erős, az értünk görbül minden porcikájában, az ‘összetöri ejlenségeínket. Dicsértessék a Te szent neved, a Te szent kezed. Budapest, 1928. augusztus 20. _____________Szávay Gyula. Bu dán, IQ28 augusztus iq Feltűnést keltett a fürdőügy iránt, érdeklődő körökben, hogy az „Erzsébet Sósfürdő és Forrás- vállalat Rt.“ a közelmúltban öt telket adott el, egymáshoz közel eső telkeket, 60 ezer pengő értékben. A Fővárosi Közlöny a helyrajzi számokat és a vevők neveit is közli. Valószínűleg nem a fürdőt környező parkot parcellázzák fel, de mindenesetre a fürdőkomplexumot kiegészítő telkek eladásáról van szó. Mivel pedig szokatlan dolog, hogy telkeket adjon el a fürdővállalat, amely rendesen megvásárolni igyekszik a szomszédos telkeket. — a hír méltán feltűnt. Szóvá kellett ezt tennünk, mert a' gyógyforrás és a hozzátartozó telkek kivételt képeznek, lévén itt közkincsről szó, esetleg olyanról, mely az emberiség javát szolgálja. Helyes fürdőpolitika mellett a főváros tarthat első sorban igényt a forrásra, fürdőre és telkeire s így az eladások híre aggodalmat keltő. Alpár Ignác-utca. A Rózsadombi Egyesület vezetősége arra kérte a Közmunkatanácsot, hogy a _ rózsadombi Levél-utcát Alpár Ignác-utcá- nak nevezzék el. A Közmunkatanács ígéretet tett a kérelem teljesítésére. Szávay Gyula, a kiváló poéta egyre szélesbedő mezőkön veri le gyökereit. Legutóbb a Magyar írók Egyesülete alakuló és tisztválasztó ülésén Szávay Gyulát, a „Hollós Mátyás Társaság“ főtitkárát, a választmányi tagok sorába iktatták. — A nagykőrösi „Arany János Társaság“ e napokban tartott közgyűlésén ugyancsak Szávay Gyulát tiszteletbeli tagjává választotta meg a magyar irodalomnak Arany János szellemében való ápolása terén szerzett érdemei iránt érzett elismerése jeléül. — De Nagykőrös e szép cselekedetét Kiskőrös nem hagyta annyiban, Petőfi szülővárosa a kiskőrösi „Petőfi Irodalmi Körnek“ t. b. alelnökévé választotta Szávayt. — Buda is ki veszi kiváló írónk ünnepléséből a részét, amennyiben Szávay Gyula belső munkatársi kötelezettséget vállalt a Budai Napló szerkesztőségében és már ebben a számban ö írta a Szén Istvánnapi vezércikket. A lusta autóbusz, a későn kelő, ritkán járó, korán aludni térő autóbusz ellen, mely a külső Bécsi úton közlekedik, sok a panasz Óbudán. Ez az autóbusz a Vörösvári úti iskolától Üröm határáig jár. de csak délelőtt 10 órától este fél 6 óráig, érintve az óbudai temetőt. Csakhogv későn kezdi, korán végzi és ritkán jár. Ezen az egész vonalon nincs iskola és télen életveszedelmet jelent a gyerekek számára, ha télvíz idején reggel 6 órakor kelve, gyalog vacognak az óbudai iskolákba. Három kilométeres utat kell soknak megtennie. Sok szülő félti gyermekét, ami j kulturális kár. Ha reggel fél 8 órakor j indulna kívülről egy-két ilyen iskolás ( autó olcsó jegvgyel. fogynának itt az . analfabéták. De segítene sok erre lakó és bejáró tisztviselő baján is. Üröm állomásig kellene ezt járatni, ami sok időt takarítana a szomszéd falvak népének és hasznot hozna Budának. Aki ezek közül eladná Óbudán az élelmicikkeit, itt vásárolná be szükségletét. Mindössze félkilométer útról volna szó. 1$uclai I)éí. A budai kereskedők között tudattá vált, hogy a Pesten rendezett ünnepségek révén, nekik vajmi kevés forgalom ,é!s kevés haszon jut. Mosx a különböző budai kereskedelmi egyesülések (együttes (eljárást ‘terveznek és Budai hét, vagy Budai vásár címen évenkint, szeptember hó első hetében, amikor a vidéki szülők felhozzák gyermekeiket a fővárosi iskolákba — olyan vásárt, illetve kedvezményes árú elárusítást terveznek, aminek révén a vidékiek is pénzt takarítanának meg a gyermekek felruházásánál és a nagyobb forgalom révén a kereskedők és iparosok is megtalálnák hasznukat. Ez ügyben H u- b e r t Vilmos, Tisza Béla, L i n- ke Károly, Fábián József és mások értekezletre kívánják meghívni az érdekelt egyesületeket és társaságokat és küldött- ségileg készülnek fölkeresni Ripka Ferenc főpolgármestert és a számot tevő budai városi bizottsági tagokat? Budapest fűtése. Münchenbe sört, — Párizsba feleséget ne vigyen magával az ember — mondja a példaszó. Ezt Budapesten, főleg Európa legforróbb gyógyvízét adó Széchenyi fürdőre így variálta Becsey Antal a pénzügyi bizottság ülésén, hogy a forróvízű fürdőbe ne vigyünk szenet. Szóvá tette ugyanis, hogy a Széchenyi-fürdő kiadásainál hatalmas összegkkel szerepel a kazánok fűtése, napi egy vágón szén. ami ösz- szesen 36—40,000 pengőt jelent egy esztendőben. Amikor meg van állapítva, hogy a főváros alatt mindenütt hatalmas és távolról sem kihasznált meleg vízkészletek vannak, szinte komikusán hat, hogy ugyanakkor ennyi szenet vegyenek, ezzel fütsék a kazánokat, befüstöljék a városligetet és ehhez még nagy személyzetet is tartsanak. Ez teljesen képtelen dolog, a maga részéről minden alkalmat megragad arra, hogy felhívja az autonómia il’etékes szerveit, utastísák a tanácsot arra. hogy állítson össze részint geológusokból, részint hidrológusokból, részben a főváros részéről kiküldejidő tagokból olyan ad hoc bizottságot, amely javaslatot fog arra nézve tenni, miképpen lehetne saját forrásvízével a fűtés kérdését megoldani. Ilyen módon évenként körülbelül 50.000 pengőt lehetne megtakarítani, amiből bőségesen lehetne fedezni a fúrások amortizációját. Kellő egész Budapesten olcsón lőhetne fűteni. A török időből sok érdekes keleti növény maradt meg a budai hegyvidékem Sok és különféle délszaki vízinövényt hoztak magukkal különböző tudósok és túristák, amelyek viszont a mi meleg forrásaink vizében éltek meg. A tájékozatlan közönség önkén- tetemül pusztítja ezeket, j holott mindent el keltene követnünk, hogy ezeket a ritkaságokat megmentsük. Rossz példával jár elől maga a főváros, mert a RómaiV hirdő patakjában virágzott különleges vízinövényeket, a patak rendezése alkalmával kipusztította. Most a Svájcban nyaralók Massány Ernő, meteorológus és szerkesztő, mint a Hollós Mátyás Társaság t. alelnöke, arra figyelmezteti a társaságot, hogy az alpesi flóra hatósági védelemben részesül. Minden állomáson színes képek mutatják meg még a laikus közönségnek is, hogy mely virágokat kell megkímélnie. Ezt mint követendő példát állítja a budapesti városháza elé. Tessék ..-? Lehet-e a lágymányosi pocsolyában fürdeni ? Dréhr Imre államtitkár úr jóhiszeműségében, az ő jószándékában kételkedni nem lehet. Mi most csupán azt akarjuk elérni, hogy revid'iátja a rosszul (Informált államtitkár nemes elhatározását azok után, amit itt elmondani akarunk. Buda mint fürdőváros észak felé vonul, a tiszta levegő, a tiszta Duna felé. A kelenföldi medence kereskedelmi és gyárvárosnak van szánva. A főváros elhatározta, hogy északról minden gyárat a déli részekre telepít át. A budafoki út és a fehérvári út mentén már a gyárak egész ;Sora épült fel. Szemben van a csepeli kikötő s így ez a városrész (szintén kikötő jellegű tesz. A Duna vize itt már fölszívta Budapest ösz- szes csatornáit és így a vize fertőzött. Már egymagában ezek a tények elegendők, hogy a tömeg strandfürdő ne a lágymányosi pocsolyában épüljön — még Csordás tiszti főorvos pártoló szakvéleménye dacára sem. Mert: a lágymányosi holt Dunaág talaja és vize annyira fertőzött, hogy ott egyenesen meg kellene tiltani már most a fürdést. Első látásra, — hogy úgy mondjam — szemre nagyon tetszetős ez az idea, de aki ismeri a mi szerencsétlen viszonyainkat, egymással homlokegyenest ellenkező irányban működő ügyosztályokat, csak az tudja elképzelni azt a szörnyűséget, hogy a lágymányosi pocsolyát mesterségesen fertőzte meg maga a város azzal, hogy kultúrszeméttel töltette fel a már eddig feltöltött részét. Csupa rothadó anyaggal: szalmazsák töltelékkel, ócska holmival, rongyokkal, ürülékkel. Oda még házakat sem szabad építeni, mert száz évig rothad, erjed, pe- nészedik odalent a feltöltött talaj és százféle fertőző bajt lehel majd magából a föld. A Duna vize ott szivárog át a talajon és elősegíti ezt a rothadást, magával hozza a fettőző anyagot a holt dunaág alkotta pocsolyába. Ott még a hal sem él meg, csak a béka. Ott kétölnyi magasan bűzös a levegő. Ott nem egészséget, de halálos betegséget szerez a strandoló. Csodálom a tiszti főorvos merészségét, amellyel ezen túltette magát, ö maga mondja, hogy a j strandfürdő főkelléke a tiszta víz ' és tiszta homok. Holott itt minden 'modern desztilláló aparátus csődöt mond. Ezt a fertőzött részt egészen ki kell emelni és el kell égetni. Azután pedig újból feltölteti földdel, kaviccsal és homokkal. Rendelje el a város, hogy minden új budai építkezésnél kiásott földet csak ide szabad fuvarozni és egykettőre pótolva tesz a kiemelt korhadó, rothadó kultúrszemét, mely megfertőzi az egész környéket. , Vagy elképzelhető-e, hogy épen itt nem indult meg az építkezés, ahol kedves kilátás nyílik vízre, mely nyáron hűsít? Nem. A rohamosan fejlődő Kelenföld ^hirtelen megállt itt, mert mindenkit lebeszélt az orvosa arról, hogy ide építkezzék, mert ezzel a töltési teóriával tisztában volt minden budai orvos. Dréhr Imre államtitkárt ifélre-* vezették, amikor oda kivitték. Isten tudja miféle magánérdekek istápolása céljából. A népösztön megmutatta, hogy hol van az a hely, ahová minden mesterséges előkészület nélkül húszezrével vonul ki a kispolgárok tömege, föl északra, ott, ahol tiszta a Duna vize, ahol állandóan mossa a Duna a strand homokját, minden ha jó járat okozta hullám végigsöpri és ahol a levegő nincs gyárkémé- nyek füstjével, kormával telve. Mély tisztelettel arra kéréjük az államtitkár urat, hogy jövő vasárnap nézze meg inkognitóban a Gázgyártól a római fürdő mellett Békásmegyerig elhúzódó strandot, az ott hemzsegp emberek ezreit és revideálja az elhatározását. Ott készen áll a strand. De ha mégis délre fordul, délfelé néz, akkor is ott van Kelenföldön az összekötő hídon túli téli kikötő, és ott van a Villányi-út mentén a „Feneketlen tó“. Mindakettő egészségesebb, ha látszólag nem is olyan alkalmas. Csináljon két kisebb strandfürdőt délen és fent északon egy nagyot, egy világraszólót. Mi köszönettel vesszük, hogy Budára gondol. Neki mindegy tehet, hogy hol épül föl ez a grandiózus strandfürdő. Az ő nemes szíve, okos feje meg fogja találni a bölcs megoldást.. Csak épen itt Budán, ahol lépten-nyomon gyógyforrás fakad, innivaló üde tiszta víz, ahol a Duna jó talajon átszűrve pompás fürdőket alkothat, — itt Budán ne építsünk strandfürdőt oda, ahol rothad a talaj, fertőzött a víz! Dalonai Pál.
