Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-08-05 / 918. szám

Budapest, 1928 augusztus 5. BUDAI NAPLÓ 5 A poloskaírtás minden budapesti nyár egyik nagy problémája, mert addig a tuberkulózis és niinden más fertőző betegség ellen hiába védeke­zünk, amíg a poloskát alaposan ki nem irtjuk a városból. A hatóságnak kell ezt kézbe vennie és 50—60 polos­kairtó-csoportoknak kellene állandóan működnie, hogy ezzel a csapással si­keresen megbirkózhassunk. Egész há- zakat egyszerre egyidőben kell fer­tőtleníteni, mert az egyes lakások tisztítása nem vezethet célra ott, ahol a ház többi lakásai talán éppen a leg- poloskásabbak, elkerülik az irtást. Ezek újból és rövid időn belül újból megfertőzik a tiszta lakásokat s ezzel költség, vesződség kárba vész. Ezek a hivatalos csoportok nemcsak az ir­tást intéznék, de egyúttal ellenőriznék azt is, hogy a hatóság utasításait be­tartják-e? A külföldön Budapest po- loskás voltát hangoztatják, ez a leg­erősebb fegyver ellenünk, — de meg kell szabadulnunk a poloskák átkától, mert fürdőváros csak abszolút tiszta város lehet. ^ Családi kertes házak építésére leg­alkalmasabb Buda nagyszerű hegy­vidéke. Ralzovszky Iván a közmunka- tanács elnöke egy nyilatkozatában megállapítja azt a sajátságos tünetet, hogy a pestiek elmennek a környékre és gyárak közelében, füstös és főleg homokos síkságon építenek villákat. Ezt a szomorú tünetet egy módon le­het orvosolni, ha a budai hegyvidéknek megadjuk az életlehetőséget és ellát­juk úttal és közmüvekkel. A mai tech­nikai fejlettség korában igazán nem probléma a hegyekbe vasutat beve­zetni. Befektetésnek is jó ez, amint azt ?. zugligeti és hűvösvölgyi vasútvonal bebizonyította. Miniatűr kiadása a sváici alpesek- nek a budai hegység, mert a tájak arculata a csalódásig hasonlít egy­máshoz. Ha az ízlés is szerepet ját­szott a fővárosok alapításában, ak­kor Buda és Pest alapítóinak müve e részbbn kifogástalan. A budai hegy­ség amfiteátruma a főváros szépsé­gét szinte túlzottan emeli. Ahány nézőpont, annyi változat — és szép­ségben egyik vetekedik a másikkal. A hatás ugyanaz. Nagyban emeli ezt az ellentét is, amely a budai hegység és a pesti síkság között oly határo­zottan s minden átmenet nélkül áll szemünk előtt, csak a Duna tükre vá­lasztja el. Ez a széles kék sújtás, mintegy fölöslegül, mint valami zo- máncos öv, gazdagon terhelve vas­kos zöld szigetek smaragdjával s a két város masszív boglárjával, még hatásosabbá teszi a nagyságot és gyönyörűséget, amely e nélkül is elég kifejező volna. A budai Várból előtáruló fenséges kilátás egyetlen mosolygása minden mogorva kriti­kát lefegyverez. A vár valóban a fel­ségességnek az alapzata s zordon, zárkózott kedély lehetett az, amelyik sok másért, de még egy Visegrádért is képes volt itt hagyni Budavárát. Nagy Lajos, Hollós Mátyás, a legna­gyobb magyar királyok fogékony, derült, sokoldalú lelkíilete ezt a várat vallotta igazi otthonának. NÉGYSZOBÁS VILLALAKÁST ke­vesek Budán, a villamos midiién. Ajánlatok telefonon 152—51 és 64—04. Schulteisz főfelügyelő. Buda érdeke 25 év alatt összeforrott a BUDAI NAPLÓ érdekeivel. Haszonöt évvel ezelőtt megkezdett szerepe ma fonfosabb, mint volt akkor, mert az egynegyed századon át hirdetett igék, eszmék, tervek, most vannak megérőben, mivel már köztudattá válva, áthatják mindazok lelkét„ akik Budáért lelkesednek, akik Budáért tenni tudnak. Huszonöt év fdatt sokszor mutattunk rá azokra a hibákra, amelyek nehéz következmé­nyeit sínyli Buda és a BUDAI NAPLÓ éberen áll őrt, hogy ezek a hibák ne ismétlődhessenek. Nemcsak zászlótartó volt a BUDAI NAPLÓ, hanem őrtdlló silbak is s e kettős szerepre ma fokozottabb mértékben van szüksége Budának. Egy táborba kell hozni mind­azokat, akik Budáért lelkesednek, akik segítenek őrködni vagy új eszméket hoznak abba a küzdelembe, amit a budai polgárság jólété­ért folytatunk. Ősz elején hatalmas propagandát indítunk abban az irányban, hogy a BUDAI NAPLÓT minél szélesebb körben terjesszük el és egyelőre legalább hetenkint kétszer jelentethessük meg. Az előkészü­letek most folynak, lapunk egyik munkatársa, THALI Ferenc, egészen e célnak szenteli minden idejét és minden tudását. Most keressük azokat, akik Budát komolyan szeretik, akik szívesen állanak mellénk. Előfizetőink és olvasóink között sokan vannak, akik bizonyára szívásén segítik elő e törekvésünket és azokat arra kérjük, hogy a legközelebb szétküldendő felhívásunkat a propaganda érdekében fogadják szívesen és intézzék el szívesen. A. szerkesztőség. A budai páizli idegenforgalmi té­nyező Budán, ahol nyáron a színkör segítségével, de egész éven át jó bo­rával, különleges süteményeivel, ízle­tes ételével vonzotta át Pestről a kö­zönséget. A budai pájzli történelmi múlttal, hagyományokkal és öröklött becsülettel bíró intézmény volt min­dig. Külön társadalmi osztályt képvi­seltek ezek a vendéglősök, akiknek családjairól tudott dolog, hogy már a dédapjuk ugyanabban a dunántúli fa­luban, ugyanattól a bortermelő csa­ládtól vásárolta a bort, ahol déduno­kája szerzi be. Jókedvű, szívesen po- harazgató emberek ezek, akik úgy vi­gyáznak a korcsmájuk jó hírére, mint a szemük fényére. Egy-egy budai kis vendéglőnek nagyobb híre volt a múltban, nemcsak Pesten, hanem az egész országban, mint sok pesti restaurantnak. A budai pájzli karak­tert adott Budának. Ezt meg kell óvni, ezt át kell menteni a jobb jövendőbe. Annál kínosabban hatott az egyik na­pilap szenzációt ígérő híre egy budai, jónevű, sűrűn látogatott vendéglőtulaj­donosról, akit négy volt főpincére bűnvádi perrel támadott meg, mert az elszámolásnál — állítólag — furfan­gos módon megkárosította őket. 600 millió koronáról van szó, amit e fő­pincérek követelnek. Mi igaz e hírből, nem tudjuk, — a bíróság bölcsesége megtalálja majd az igazságot. Ha igaz yolna, szomorú fényt vetne a vendég­lősiparra, mert elképzelhető, hogyha ott, ahol az ellenőrzés lehetősége meg­van, a főpincér és gazda közötti _ el­számolásban, ilyen furfangos módon is igyekszik jövedelmét gyarapítani a vendéglős, — milyen ravasz módon lehet a közönség, az étkező -vendégek rovására gazdálkodni. A nagyközön­ségnek nincsen rá módja, hogy^ ellen­őrizze a vendéglős konyháját és pin­céjét. — A budai pájzli évszázados becsülete, a sok derék, szorgalmas, becsületes budai vendéglős jó híre kö­veteli ebben a bűnügyben az igazság mielőbbi kiderítését. A budai hegyvidéki gazdálkodók szép sikert értek el a Gazdálkodók Egyesülete által rendezett kiállításon. Nagy tetszést aratott az Óbudai Hegy­vidéki Szövetség tagjai által kiállított cseresznye, megy, ribizke és köszméte gyümölcs .termés. Ugyancsak nagy figyelmet keltett a III. Föld- és Szőlő­művesek Egyesülete csoportja, az óbudaiak kitűnő kalászosaival és ten­gerijével, a bíráló bizottság mindkét egyesületet a főváros egy-egy díjával tűntetett kit Díszokmányt kapott a ki­állításon résztvevő dr. Lugmayer Jó­zsef ügyvéd, aki ezzel is számot adott arról, hogy a hegyvidék egyik legkivá­lóbb gazdája. Angol szemmel, szakértő szemmel nézte Budapestet a legismertebb an­gol városépítő és városrendező mér­nök: C. B. Hull, aki európai tanul­mányúton van és Budapest a tizen­egyedik város, amelyet tanulmányoz, de a többi meg sem közelítette ezt. Minden ideális feltétel adva van ahhoz, hogy egy igazi világvárossá váljék. Budapest egyenesen predesztinálva van a fürdővárosi jellegre és kétség­telen, hogy ez az okos terv kitünően be fog válni. Budapest a mesebeli Csipkerózsika városa, amely évekig aludt. Átaludta a szükséges fejlődés­nek jó néhány esztendejét. Budapest város rendezésében a legnagyobb hiba, hogy a gyárak és ipartelepek nagy része a lakóházak közé van beékelve, a város északi részén állnak, ahonnan a szél egyenesen a városra hajtja az egész füstöt és bűzt. Építsék a gyára­kat a déli részre és ott alakítsanak ki fokozatosan egy nagyszabású gyár­városi Az északi részen levő gyárte­lepeket pedig bontsák le, hogy ne mér­gezzék meg a levegőjét ennek a jobb sorsra érdemes, gyönyörű városnak, amely ilyen körülmények között mes­terséges gátat épít önmagának ahhoz, hogy hivatását betöltve, fürdőváros, illetve világváros legyen. Gyász. Z s a d á n y i A. József m. kir. műszaki főtanácsos, az egri 3. felmérési felügyelőség főnöke július hó 21-én, életének 52. évében elhúnyt Budán. 24-én temették a farkasréti temetőbe . nagy gyásszal. Halálát siratja özvegye, szül. Ferenczy An­talivá és gyermekei: Margit, Antalka és- Klára, gyászolják a Zahajkiewicz, Tepli. Jaminszky. gróf Stomm Mar- /cel, Dolinay, Milosevits, Nagv és Tvaroska családok, Tvaroska Judith és Mihály mint unokái. „Nem tudok hazudni“. Apró törté­netek, tiszta líra: rejtélyesség és ha­tásvadászat nélkül. Valóban nem tud hazudni. Ezek a tulajdonságok jellem­zik Ladányi János kollegánk most megjelent novelláskötetét. Elbeszélései még így őszintén, túlzó hazugságok nélkül is lebilincselők, költői igazság­szolgáltatása pedig valóban igazsá­gos: a jót jutalmazza, a rossz elve­szi büntetését. Akik a mai komisz, ne­héz világban tisztulni, feliidiilni vágy­nak, nem találnak ennél a kis kötet­nél meghittebb barátot. A., szerző elő­szavában is „a harcias élet robotja után menekült a múzsák karjaiba, sivár hétköznapok terméketlen és sok­szor eredménvtelen munkája után a ] termékeny Csend ünnepi ölelésébe“. A j könyv a ..Madách“ könyvkiadóválla- j lat kiadásában jelent meg. Ára 2.50 : pengő. Vixef Kap I a Sashegy keleti lejtője, amely a kiépítendő Villányi úti vonal révén , erősen bekapcsolódik a városba.. A Csend utcai házakkal szemben fekvő területen, ahol ma rendszer- , telenül keresztezik egymást névte- len utcák és nem építkezett senki, j mert a Sashegynek ezen a lejtő- J jén se víz, se gáz, se út, se csa­torna nincsen. Az egyik utcát most nevezték el Somorjai utcának. Az ott lakó telektulajdonosok moz­galmát fölkarolta az I. kerületi Iparoskor elnöksége és Ulm László vendéglős, mint ügyvezető elnök szorgalmazta mindenképen a vidék föllendítését. Folkusházy Imre h. polgármester rendelkezésére a víz­művek igazgatósága e napokban végezte ott a helyszíni szemlét, hogy a vízvezeték lefektetését már legközelebb megkezdhesse. Nagy telkei vannak itt a Notre Dame de Sion apácarendnek, ahol gyümöl­csöt és zöldséget termel az általa ápolt gyermekek és szegények számára. E vidék fejlődésének első nagy lépcsőfoka a vízvezeték. így biztosítva volna már és remélhető­leg nemsokára követi a gáz, a vil­lany a csatorna és a iárható út. Megkezdik az úi vámházak építé­sét. A főváros tanácsa legutóbbi ülé­sén foglalkozott a vámhatárok kihe­lyezésével, amely régi kívánsága a perifériális területeknek. Az új hatá­rok mentén harminc, még pedig a Budafoki-úton, a Fehérvári-úton, a Kondorosi-úton, a Péterhegyi-úton, a Kőérbereki-úton, a Budaörsi-útón, a Spanyolréti-úton, a Budakeszi-úton, a Csúcs hegyen, a Bécsi-úton, a Po- mázi-úton, a Szentendrei-úton. Az új vámhivatalok építése túlnyomó nagy­részben fővárosi telkeken fog meg­történni. Nytilak-szigete volt a közkeletű neve hajdanában a Margitszigetnek, amelynek tatárjárás előtti állanotára áthatlan homály borul. Valószínű, hogy a rómaiak korában sem volt puszta és elhagyatott hely, sőt híd is vezetett át rajta s római castellum, vagy őrtorony állott ott. De semmi­esetre sem volt ez a Transakvinkum. mint ahogy azt tévesen hiszik, mert ez a pesti oldalon, a Rákos torkolata mellett volt. A római falak maradvá­nyait a sziget északi sarkán régebbi írók bizonyítják s ezek a falak a Cas­tellum védelmére ékalakban jégtörők­nek épültek, a helvükön a XIII. szá­zadban várszerű éDület állott, amely az esztergomi érseké volt s melyet 1278-ban okmány is említ. Ha már a tatárjárás előtt is fennállott e vár, akkor bizonyára IV. Béla adomá­nyozta az esztergomi érseknek, ami­kor Óbudát tette második fővárosává. A további adatok szerint 1285-ben Ludomér érseknek a vendége a pápai követ: Fülöp fermói püspök a pom­pásnak és nyugalmasnak nevezett njmlakszigetén levő várban. Ugyaneb­ben az évben Tamás váci Düspök nyolc évre bérbeveszi az érsektől ..a sziget felső részén, vagyis végén állé falazott házat és kőtornyát más éoü- letekkel egyetemben“. A bérletből 1294-ben csere lesz s III. Endre a na- zanduki nemeseknek adott vár fejében az Esztergomhoz közel fekvő Bulchu birtokot adja az érseknek. Nagv La­jos határjáró oklevelében, amelyben az óbudai királynői várost jelöli ki 1355-ben — a sziget északi végén álló vár, amelynél a határjárás végződik, már mint rom szerepel. Több valószínűséggel, mint az érseki várról állíthatjuk, hogy a premontrei rendnek Szent Mihály prépostsága és temploma már a tatárjárás előtt a szi­geten fennállott. IV. Béla 1249-ben a Nyulak-szigetéről úgy emlékszik meg, hogy azt ősei a premontreieknek ado­mányozták, akik régtől fogva birto­kolták is s ezért most a maga s édes­anyja üdvösségére visszaadja nekik. i A margitszigeti Szent Mihály prépost- ‘ ságot ezután elég sűrűn említik az ok­Római Fürdő gyógyforrásából faka­dó langyos ásványvizü STRAND ■ I SOVÁNYIT teljesen védett és min­den veszedelmet kizár Biztonság — Kényelem Tisztaság — Gyógyulás levelek 1528-ig. Prépostjai közül sok­nak a neve is előfordul 1491-lg. He­lyét tévesen a főhercegi nyaraló he­lyére tették, pedig az ma már elvi- tázhatatlan, hogy a minoriták Szent Klára-templomának a maradványa ez. A premontreiek telepe csak román stí­lusban épülhetett s ilyen rom csak egyetlen egy van: a szigetnek ma legészakibb fekvésű romja, a volt te­kepálya mellett. Az emeletnyi magas, hét és fél méter hosszú, kelet-nyugatf irányban elterülő fal darabos kőből ké­szült, amelyben még két faragott köbe fovlalt és sima, táguló félkörives ablak van, amelynek lőrésszerű nyílása a XII. századra vall. Az emeletnyi fallal párhuzamosan északnak nyolc méter­nyire, a földből alig kiemelkedő fal­maradvány látható. A két fal helyzete mutatja, hogy ez volt a Szent Mihály- templom szentélye, amely román alak­jában a török hódoltságig fennma­radt. De az itt szerteheverő, pompá­san faragott építésezti részletek bizo­nyítják, hogv a prépostság telepén a csúcsíves, sőt a rönesszánsz építészet korában is volt művészi tevékenység. Friedländer Andor, a Budai Általá­nos Takarékpénztár vezérigazgatója augusztus 7-én érkezik vissza siófoki üdüléséről. TÁVCSŐ Zibrinvinél. I.. Attila u. 12. Ezeréves a doktori cím. mert 927­ben használta először Ottó német császár egyik tudós tanácsosa: Man- genfeld. Ekkor még nem Volt akadé­mikus fokozat: 1200 után a legkivá­lóbb tudósokat nevezték doktorok­nak. így Aquinói Szt. Tamást .dok­tor angelicus“-nak. angyali doktor­nak mondották. Rogórius Bacon-t „doctor mira)biiis“-nak. csodálatos dcctornak hívták. A bolognai egye­tem 1158-ban használta a doktori címet először mint akadémikus rang­fokozatot. Később a pápa adta meg a többi egyetemeknek is a jogot, hogy a jogi doctor címet oszthassák, így lett a doktori cím lassankint ál­talános. A doktori jelvény a közép­kor folyamán a mai papsapkához ha- , srnló négyágú birétum volt. A dok­tori fokozatnál egy fokkal kisebb volt a magisteri fokozat. — Szolgál­jon e hír válaszul O. H. úr levelére: j A strandviccek vezetnek „Az Ojság új számában, amely bemutatja a ba­latoni kulturnapot és megvilágítja a nyári politikai eseményeket. Mutat­ványszámot ingyen küld a kiadó- hivatal, Budapest, VI., Ó-utca 12. Lófuttatás. A budapesti nagy új lóversenytéren aug.4-énkezdődött , a régi hírű augusztusi miting, mely főleg a vidék számúra nyújt ritka szórakozást Főversenye augusz­tus 20-án a Szent Istvén-dij, mely a magyar lóversenyügy egyik leg­kedvesebb versenye. Kilenc ver­senynap lesz augusztusban, még pedig 4. 5. 12, 15, 17, 19. 20, 25 cs 26-án. HÉV. autóbusz Jár rendes menetrend szerint ! Szentendréről—Ulse$rádra | reggel 5 órától este 9 óráig, még pedig 13 vonat indul, azok közül azonban csak öt vonat megy Vise­grádi g, illetve Gizella telep, Rákosi üdülőig, a többi nyolc vonat csak Leányfaluig jár és vissza. Vonatok indulnak Szentendréről (a dűlt számok a Visegrádig közlekedők): 5.00, 5.35, 6.50, 7.50, 10.10, 11.10, 12.30, 13.40, 14.35, 15.50, 18.00, 19.50, 21.05. Vissza Gizellatelepről, illetve Visegrádról 6.20, 12.00, 15.25, 18.31, 19.55, , — Leányfalu­ról 6.03, 7.04, 8.15, 9.35, 11.55, 12.44, 14.05, 15.10, 16.09, 19.15, 20.30, 20.39, 21.35. Minden autó­busz-járatnak csatlakozása van a Helyiérdekű Vasúttal. Személyi hirek Becsey Antal mérnök, kormányfő­tanácsost, a Községi Polgári Párt '•társelnökét, díszelnökévé válasz- j tolta meg a Kélcosz, Kereskedők és j Iparosok Orsz. Szövetsége. Diniek Vidor kormányfőtanácsos Amsterdamban intézi a magyar ver­senyzők ügyét. Vég// Kálmán államtitkárt kedves •családi öröm érte. amennyiben neje, ■született Bogyó Margit e napokban •ajándékozta meg őt második leány- gyermekével. Tury Zoltán dr. közigazgatási bíró ■szabadság idejét Salzburban és Dél- ■Németországban nejével tett utazás­sal töltötte cl. Hiesz Károly korm. főtan., a Déli- yasút volt igazgatója, mint vezér- igazgató átvette a MAVART vezeté­sét. A Duna-Száv.a-Adria-Vasútnál az osztályát Kousz Nándor főfelügyelő vette át, mint h. igazgató Tscheik Gusztáv főfelügyelő, a Délivasút tarifaosztályának vezetője, helyettes igazgatóvá lépett elő. . Széli Árpád, a II. É. V. műszaki ■igazgatója, korm. főtan., üdülés cé'- jából négy hetet töltött Marienbad- íban, ahonnan a múlt hó 20-án tért vissza és másnap átvette hivatalát. Tóth Imre gyáros, az ismert budai patrícius-családok egyikének feje, gyógyulás és üdülés céljából egv hó­napot töltött Salzburgban s teljesen helyreállt egészséggel e napokban tért vissza. Sós Ármin, a H. É. V. ügyvezető Igazgatója Marienbadban tölti szabad­ságát és augusztus hó közepén tér vissza. Székely Vladimir rendőrfőtanácsos e napokban tért vissza Hévizén töl­tött háromheti szabadságáról. Szabó Ároád dr. gázgyári igazgató, mint az előző években, Balaton-Gyö- rökön tölti szabadságát. Ring Béla. a. Magv. Ált. Hitelbank szénatéri fiókjának főnöke, családjá­val együtt néhány hétre. Marienbadba -utazik augusztus közepén. Faller Mihály, a Beszkárt főfel­ügyelője, három hétig Bad-Hallban gyógykezel.tette magát. Kúra után beutazta Salzburgot, Tirolt, és Ba­jorországot, ahol tanulmányúton járt. Távollétében az Orsz. Műszaki Egyesület megválasztotta elnökének. Kemény F. Zoltán miniszteri fő­mérnöknek a műszaki tanácsosi cí­met és jelleget adományozta a kor­mányzó. Oszoly Kálmán isk. igazgató, a 'Budai Társaskör népszerű háznagya, B a 1 at on f ü reden nyár ah Major István isk. igazgató Balaton- 'földváron tölíi családjával szabad­sága egv részét. Morbitzej Dezső kertészeti h. igaz- -gató Rohics-Sauerbrunn-fíirdőn töl­tötte szabadságát. Nász, Sfchulteisz Miksa a H.- 'fi. V. főfel ügve’ője e hó 19-én jegyet váltott a Budapesti Húsnagvvágó rt. igazgatója Spitzer József és neje Kleiner Franciska leányával. Erzsé­bettel. RÁDIÓ Zibrinvjnél. I.. Attila u. 12. A guggerhegvi vízmedence, mely a Csatárka, Pálvölgy. Zöldmái és Szép- völgy lakóinak évtizedes sürgetésére épül, nem a hegv tetejére kerül, ahon­nan mindenkit ellátna vízzel, hanem a hegyoldalba. A magasabban fekvő vi­dékek vízellátását átemelő útján oldják meg esetleg. Ebben az ügyben a „Bu­dai Ingatlan Újság“ azt írja, hogy a mostani kánikula katasztrofális viszo­nyokat teremtett a hegyvidéken. A Farkasrét egész vidéke állt hetekig víz nélkül. Az itteni lakosság a legna­gyobb nélkülözéseknek volt kitéve. A hegyvidék azon pontjain, ahol vízve­zetéki közkútak. vannak, a lakosság az éjjeli órákban volt kénytelen vizet gyűjteni. Ezeknek a mizériáknak meg kell sziinniök, nem lehet szem elől té­veszteni, hogy Buda kertváros fejlő­dése csak jelszó marad, ha az arra hivatott hegyvidékek vízhez nem jut­nak. Az nem lehet szempont, hogy ma még egyes hegyvidékek nincsenek egészen benépesülve. Éppen azért nem népesülnek be, mert nincsenek közmű­vek. Beigazolt tény, hogy ahol köz­művek vannak, ott a telkek hamar be­épülnek. Téves felfogás, hogy a köz­művek bevezetése sok pénzbe kerül, mert a közművek használatáért fize­tett díjak jól amortizálják a befekte­tett tőkét. ; RÍCHEH9! GVdG9FÖHDá l t *» modem orvosi tudomány min­den eszközével és a külön­böző gyág y eljár Asoleho» szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. j /í város minden pontjától könnyen tnegköselitbelő-

Next

/
Thumbnails
Contents