Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-04-08 / 908. szám
4 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928. április 8. SZENT LSKÁMlÖ a magyar Pőstyón. Éhgyomorra naponkint igyék egy pohár KRISTÁLY-vIzet! 1« A Gárdonyi Géza Társaság március 31-iki felolvasó ülésén az elnöki megnyitót Havas István tiszteletbeli elnök mondotta. Fodor Árpád hangulatos költeményeit olvasta fel, míg Simon Lajos, a Társaság elnöke két brilliánsan megírt életképpel szerepelt a nagyszámú és hálás közönség iga?i gyönyörűségére. Hollósi István költeményei és Romhányi Sándor elbeszélése után Móra László, a Társaság agilis főtitkára Mónus Ferenc költeményeit mutatta be, nagy hatást keltve. Buda csatornázását a Központi Városháza egyik legszakképzettebb emberére, Farkas Árpád műszaki főta,- nácsos.ra bízta az illetékes ügyosztály veztője, aki munkája pontosabb végrehajtása céljából most Berlin, Hamburg, London, Párizs s Münchenbe négyhetes tanulmányutat tesz. Az a jó budai agyag! A virágzás három korszaka emelkedik ki Budapest történetében: az első a Kr. u. 100-tól az ötödik századig tart; a második a XIV—XV. századba esik; a harmadik pedig a XIX. századdal veszi kezdetét. A három korszakban nemcsak más-más név alatt, hanem más-más talajon indult virágzásnak s ezek a talajok, bár szomszédosak, mégis nagyban különbözők. A római arra a.lejtős, síkra telepedett, amelyen ma Óbuda áll. A középkori ember a várhegynek adott előnyt, amely a Buda nevet nyerte. Az újkor pedig a balparton virágoz- íatta fel Pestet. Mindhárom kor a maga életszükségletei s életmódja szerint bölcsen használta fel a tájék természeti viszonyait s a civilizáció foka szerint volt képes megküzdeni a helyzet mostohaságával. Nem volt kor, melyben a természeti viszonyokat ne vették volna nagyon is számba az itt élő népek — illetőleg a természetinek vannak olyan parancsai, amelyeket a tudomány nélkül szűköl- ködők is lehetetlen, hogy világosan meg ne értsenek, sőt érezve ne érezzék. Egész Buda-Pest földjének egyik legkiválóbb gazdagsága, a város építészetére nagy befolyást gyakoroló terméke a — jó agyag. Ama három ízben is megújult civilizált korszakokat, amelyekben fővárosunk virágzásnak indult — a téglafogyasztás mértékéből ítélhetjük meg. A város első virágzó korában a rómaiak kitűnő téglájához, amely másfélezer év óta is megtartotta kitűnő tulajdonságát, bőven szolgáltatta Óbuda környéke a hozzávaló agyagot. A második és harmadik korszak is a tégla révén magasodik ki a névtelenségből. így válik a fővárosban lévő sok agyagtelep a legnagyobb kincsforrássá. Újabban volt idő, amikor ez a főváros 1800 millió téglát használt fel s a szükségelt agyag értékét a körmöci és verespataki aranybányák jövedelme alig közelítette meg. És bizonyos, hogyha túl leszünk a mai válságon, ha Szent István Magyarországa egységbe kovácsolódott ismét és megkezdjük e város virágzásának negyedik korszakát, újra a tégla lesz a valódi értelemben is az építőkő, az aranybánya, a drága kincs. SZEMÜVEG Zibrinyinél, i , Attila-u. 12 „Búzakalász" és „Víg özvegy“ a két legújabb asztaltársaságnak a neve, amelyek Óbudán a legnemesebb céllal alakultak. Hogy nemes törekvéseiket még hathatósabban érhessék el, még elnöknek is Heuest választottak meg, akinek keresztneve Árpád s fáradhatatlan mozgatója sok óbudai közérdeknek. A „Búzakalász“ a Bécsi-úti Schlosser-vendéglöben, míg a „Víg özvegy“ a Lajos-utcai Haiden Hermanné vendéglőjében ütötte fel sátorát, illetve foglalta le törzsasztalát. Mindkét társaság lelkes gárdája most a legnagyobb hévvel igyekszik felrázni az aluszékony Óbudát. S bizonyára nem is lesz ott senkinek nyugovása — a sók új terv, szociális, gazdasági és városrendezési ötlet miatt. Drágább kávét kaphat bárhol, de jobbat, mint nálam — sehol. tSchmidkunz L. 111. Kórház u. 17 ItÖZOSZÜfiSÁGI HAPLS Pénzintézeti Központ A magyar kormány 1916-ban alapította a Pénzintézeti Központot és ennek az új intézménynek gazdasági életünkben való megjelenése már az első perctől kezdve az egész vonalon a legnagyobb rokonszenvvel fogadtatott. A Pénzintézeti Központ ugyanis egy hézagpótló intézményt jelentett a magyar gazdasági életben és a fennállása óta eltelt idő gazdasági története matatja a legjobban, hogy a Pénzintézeti Központ működéséhez milyen óriási érdekek fűződnek. Az intézet megalapítása előtt ugyanis gazdasági életünkből hiányzott az a szerv, mely nemcsak a hitelélet zavartalan működését segítette elő, hanem tervszerű és céltudatos tevékenységével a pénzintézetek egészséges irányban való fejlődését egyengette. A Pénzintézeti Központ megalakulása jelentette ennek a szervnek a gazdasági életünkbe való bevonulását. És megállapítható, hogy jobban és eredményesebben e hivatásnak a Pénzintézeti Központ alig felelhetett volna meg. A Pénzintézeti Központ működésének nagy előnyei különösen a szanálást követő általános gazdasági válság éveiben mutatkoztak, amikor is kitűnt, hogy a Pénzintézeti Központ idejében és megfelelően történt intervenciói nélkül az egész magyar gazdasági élet olyan megrázkódtatásoknak lett volna kitéve, melyek komolyabb következmények nélkül alig maradhattak volna. Hogy a Pénzintézeti Központ ezekben az években mennyire magaslatán állt hivatásának, arra nézve teljesen elegendő arra utalni, hogy az osztrák gazdasági élet válságos helyzetének erőteljes kimélyülése elsősorban arra volt visszavezethető, hogy Ausztria nem rendelkezett a Pénzintézeti Központhoz hasonló intézmény felett. Az osztrák bankhukások egymást követték, anélkül, hogy ezt a kétségtelenül káros folyamatot megfelelő beavatkozással megállították vagy mérsékelték volna, csakis azért, mert egy osztrák pénzintézeti központ hiányzott. Igaz, hogy nálunk a bankbukások sem jelentkeztek olyan arányokban, mint Ausztriában, de mindenesetre több bankválság került felszínre, melyeket, ha a Pénzintézeti Központ idejében nem lokalizált volna, akkor valóban nem tudható, hogy minő következményeket váltottak volna ki ezek az elszórtan előfordult válságos jelentések. E tekintetben teljesen elegendő a Városi Bank, a Magyar-Kémet Bank és az Egyesült Fővárosi Takarék- pénztár szanálási akcióira utalni, amelyekkel a Pénzintézeti Központ szinte felbecsülhetetlen szolgálatokat tett a magyar gazdasági életnek. De nemcsak ezirányű tevékenysége az intézetnek érdemel említést. Mint ismeretes, néhány év előtt a Pénzintézeti Központ megkezdte gazdasági jelentéseinek a kiadását, mely jelentése nemcsak a belföldön, hanem messze külföldön is nagy tekintélyt szereztek az intézetnek. E jelentésekben a Pénzintézeti Központ áttekinthető képet ad mindig az ország gazdasági életének helyzetéről és alakulásáról. E jelentésekből a külföld rendkívül értékes és egészen megbízható tájékozódásokat szerezhet az ország gazdasági viszonyairól, mely tájékozódásnak a hatásai gyakorlatilag is rendkívül értékes módon éreztetik hatásukat. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a külföldi tőke ismételten adta tanúidét annak, mennyire kedvező megítélésben részesíti az országot és ebben nem utolsó sorban van része éppen a Pénzintézeti Központ által kiadott jelentéseknek, melyek nagy mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a külföld a valóságnak megfelelő képet nyerjen az ország gazdasági életének fejlődéséről. Ennek óriási jelentőségét csak akkor látjuk igazán, ha a háborúelőtti évekre emlékezünk, amikor a külföld csak közvetve szerezhette be ily irányú tájékozódásait és így könnyen érthető, hogy az informálódás e rendszerének csakis gazdasági életünk láthatta kárát. Egészen természetes ugyanis, hogy szomszédainknak nem állott érdekében a külföldet objektiven tájékoztatni és hogy itt legtöbb, esetben a rosszakaratnak igen tág tere juthatott. Mióta a Pénzintézeti Központ meghonosította gazdasági jelentéseit, e tekintetben változás állott be, amelynek gyakorlati jelentősége éppen abban csúcsosodik ki, hogy ma már a külföld közvetlenül tájékozódik az osrzág gazdasági helyzetéről. Az, hogy ez így történhetett, elsősorban a Pénzintézeti Köpzont érdeme, minthogy az intézetnek sikerült nemcsak nálunk, hanem a külföldön is egy olyan feltétlen autoritásra szert tennie, melynek eredmémyeképen a Pénzintézeti Központ által szolgáltatott adatokat az egész világon abszolút hiteleseknek fogadják el. ____ * Friedlander Andor, a Budai Általános Takarékpénztár vezérigazgatója háromhetes olaszországi útjáról e hó 3-án visszaérkezett és szerdán már el is foglalta hivatalát. * Magyar-Cseh Iparbank Rt. Az intézet igazgatósága ülésén megállapította a lefolyt üzletév mérlegét, mely megfelelő tartalékolások után 285.351 pengő 23 fillér tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság a folyó hó 13-ra egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy osztalékul részvényenkint 1 pengő, tartalékajapra 50.000 pengő fordíttassék és 35.351 pengő 23 fillér új számlára vitessen elő. * A Budapesti Kisipari Hitelintézet a Budai Napló értesülése szerint április végén hívja össze közgyűlését. Miután a belügyminiszter az intézet alaptőkéjének felemeléséről szóló közgyűlési határozatot jóváhagyta, az áprilisi közgyűlés végre is hajtja az alaptőkeemelést. A főváros 400.000 pengő, a kisipar mintegy 100.000 pengő új részvényt fog jegyezni, úgy, hogy a félmilliós tőkeemeléssel az intézet alaptőkéje 1,400.000 pengőre fogemelkedni. A Kisipari Hitelintézet mérlege lezárás előtt áll, de már most megállapítható, hogy az altruisztikus intézet nagyon szép erkölcsi és anyagi eredménnyel zárja elmúlt évi működését. Az osztalékra vonatkozólag kérdést intéztünk. SZÉLL JENŐ vezérigazgatóhoz, aki úgy informált bennünket, hogy a Kisipari Hitelintézet úgy, mint tavaly, az idén is egy- pengős dividendát fog fizetni, ami a részvények több, mint 6 százalékos kamatozásnak felel meg. * A Magyar-Német Mezőgazdasági Részv ény társasággal kapcsolatosan pénzügyi körökben az a hír kelt szárnyra, hogy a vállalat Halász Lajos bankár útján vásároltatja a Magyar Erdő részvényeit. A Magyar- Német Mezőgazdasági Részvénytársaság igazgatóságánál úgy informálták munkatársunkat, hogy az elterjedt hír annál kevésbbé felelhet meg a valóságnak, mivel a Magyar-Német Mezőgazdasági Rt. szigorúan alapszabályszerű tevékenységét folytatja és részvényeket a tőzsdén egyáltalában nem vásárol. A Magyar- Német Mezőgazdasági Rt. tehát sem majorizálási, sem más egyéb célzatból, Magyar Erdő részvényeket nem vásárol. * Halász Manó. a Budai Általános Takarékpénztár ügyvezető igazgatóját beválasztották az . intézet igazgatóságába. Halász Manó évtizedeken keresztül dolgozott a takarék- pénztár érdekeiért és így érdemes elismerése az egész közgazdasági életben osztatlan örömet keltett. Az Első Magyar Gyapjúmosó és Bizományi R.-T. folyó hó 12-én tartja ötvenkilencedik évi rendes közgyűlését, melyen bemutatják az 1927. üzletévről szóló mérleget s határozatot hoznak a nyereség hovafordításá- ról. Elsőrangú mérleget produkált a Gyapjúmosó. mely 5,400.000 pengő alaptőke mellett 594.966.79 pengő tiszta nyereséget ért el az év folyamán. Énnek megfelőlen a Gyapjúmosó 1927-re 1.50 pengő osztalék kifizetését határozta el, mely az alaptőke 10 százalékos gyiimölcsöztetésé- nek felel meg. Az Újlaki Tégla- és Mészégető Részvénytársulat március 30-án tartotta meg Fleissig Sándor m. kir. kincstári főtanácsos, az Angol-Magyar Bank alelnök vezérigazgatója elnöklete alatt ötvenkilencedik évi rendes közgyűlését. Az 1926. év második felében megindult magánépítő tevékenységét tükrözi vissza a vállalat ez évi üzleti eredménye. Az 1926 december 31-én kimutatott 89.625 pengő nyereség ez év végére 213.425 pengőre emejkedett. Az Újlaki fatégla eladásait a Közönséges Tömör Faltéglákat Árusító R.-T. (Téglakartell) útján bonyolította le. A Bohunicky Bank Részvény- társásag április 4-én tartotta évi rendes közgyűlését az intézet helyiségében. Az intézet a^ Bohunicky Rezső bank és pénzváltó- üzletből, mely 1922 óta működik, 1927 augusztusában részvénytársasággá alakult át. Csendes munkával és a budai gazdasági életben való tevékeny részvétellel a Bohunicky Bank megalakulása óta szinte észrevétlenül küzdötte fel magát a tekintélyesebb budai pénzintézetek sorába. Ma már több ipari részvénytársaságot finanszíroz, parcellázásokat bonyolít le a fővárosban és vidéken, élénk hiteléletet teremtett, sok kisembert juttatott pénzhez jelzálogkölcsöneinek folyósítása által, magas kamatbetétállománya túlhaladta a háromszázezer pengőt. Eképen a Bohunicky Bank Részvénytársaság a budai pénz- élet oszlopos támasza lett. Buda közönsége így teljes bizalommal fordulhat e pénzintézethez, ahol elhelyezheti betétjeit, tőkéjét és ahol a bankszakma minden ágában közmegelégedésre bonyolítják le az üzletfelek ügyleteit. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár volt Buda és közvetlen vidékének egyik legkeresettebb pénzintézete évtizedek óta és főleg a svább lakosság föltétien és rendületlen bizalommal volt iránta úgy a múltban, mint a jelenben. A sváboknak beszélhettek és írhattak, amit akartak, — ő nem engedett hitéből és viszi be megingathatatlan bizalommal a pénzét „in die Vereinigte“. Eléggé meg nem róható eljárás, hogy ilyen régi, nagytekintélyű és közbizalomnak örvendő pénzintézet belső ügyeit napokon át pertraktálják a városházán akkor, amikor maga a kormány is hajlandó szanálni ezt a takarékpénztárt és kellő megoldást nyújtana, — különösebb pénzáldozatok nélkül — a községesítés. A közönség régi bizalma is érték, melyet gonosz szóval kár összetörni. Szerkesztő: FERENCZY LÁSZLÓ. Laptulajdonos: VIRAÁG és TÁRSA Kiadásért felelős; Viraág Béla. E RZSEBETHID 3 SZÁLLÓ Telefon: 108-45 Budán, S. Kökóny-u. 14. Ráczftirdd mellett. VáliGáborésCsa Első budai cint tábla - festészete Telefon T. 149-46 H., Iskola-utca 16 HALWA SÁNDOR PUSKAMŰVES BUDAPEST, Üzlet és műhely; l„ Szent János-tér 4 Telefon: Kr. 507—37 Állami díszoklevél. Ezüstkoszorús mester Nagy aranyéremmel kitüntetve VADÁSZ FEG Y VEREK • • • FEGYVER JA VÍTÁ SOK • • • SPORTCIKKEK • • • CSERKÉSZFELSZERELÉSEK KÁ1XHÁS! Béres Márton g.f LOGODI-U. 19. lel.: L. 972-33. Minden e szakmába vágó munka ügyében Forduljon bizalommal e régi jóhirü céghez. Thermostóíh Központi fűtések fa szellőzte ések, biolő? glai szenyviztisztitüE berendezések, vlzve* zeték és csatornázás^ ffirdőberendezések és épületbádogos munkák tervezése és k& szltése. Szabadalmazott kovácsolt vas >>Thermostóth‘< lcaziC nők kizárólagos gyártól w Tóth Imre és Társa V., Katona József-u. 3. Telefon ; 223-93. Believue SZÁLLODA ÉTTERMEI Budán, I. Attila-utca S3 — tgazg. Telefon: Lipóf 9S6—8ó Minden este és a délutáni teákon Budapest elismerten legjobb jazz- és tangozenekara játszik Kiváló konyha és italok ^ Mérsékelt árak Asztalrendelés telefonon is Lipót 986—84. HUHGÁRIA-GytiGyFORRIÚ szénsavval telítve: H A R M AT-V ÍZ! Magyarország legrádiumosabb gyógyvize. Az Erzsébet-hid budai hídfőjénél épült modern ivócsarnokban Radioactiv hatású lithiumos és calcium-hydrocarbonátos gyógyvíz IVÓ-KURA Keserűsó-kura. Javasolva vesebántalmak gyomorbajok, emésztési zavarok, álmatlanság vérszegénység ellen. Poharankint 8 fillér Karlsbadi sóval 16 fillér Reggel 7 órától este 6 óráig Nyomatott a Révai Irodalmi Intézet Nyomdájában, Budapest. V.. Ügynök ucca 8. — (Nyomdaigazgató: Sziklai Pál.)
