Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-03-31 / 907. szám

I XXV. évfolyam. 1907. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon; K.502—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 március 31. í s é g i utak nagy h á 1 ó- zatában — nyitása.“ Már akkor! ... Azóta jött az autó! Ez nem tűr semeddig sem halálsorompót, rnert neki nincs percekre kipécé- zett menetrendje, amihez csukják vagy nyissák a gátat és nem tűr torokba szoruló utakat sem, mert az ő életfeltétele a szabadság, a gyorsaság, a biztonság ... szóval a nyitott út. Budapest szabályozásának szá­molnia kell már ma az autóval és nem is csak a maival, hanem az eljövő 10—20—30 év autójával. Ha Budapest főváros vezetőségé­ben pszichológia volna, úgy Wargha Lászlónak a szabályo­zás mesterének túraautót adna a rendelkezésére és hivatalból ten­né meg az autóclub tagjának, hogy ezeken át megérezze az autó követeléseit és megösmerje az autók és a vezetőik idegeit. A most tervezett három autó- útnál Buda szabályozása nyomul megoldandó kérdésnek elő­térbe. A Budapest—Bécsi-út csak úgy, mint a Kalász—Esztregomi-út be­leszalad Óbuda háztömkelegébe, ahol a túrautót ezer veszély lesi, hogy ezekből kiszabadulva, bele­rohanjon a Császár-fürdő előtti torokba. A megoldásról itt sürgő­sen kell gondoskodni; még pedig a miniszternek, mert a főváros közgyűlésének mintha évek sora óta nem volna ereje nagyobb megoldásokhoz. A Bécsi-út és La­jos-utca összefolyását a Zsig- mond-térnél már most át kell ve­zetni a Dunapartra, hogy az auto­strada a Margit-hídon és Margit- rakparton át bekapcsolódjék a boulevardokba. Az autostrada bevezetésének végleges megoldását csak az óbu­dai és borárostéri hidak adhatják meg azzal, hogy a Budapestre su­gár formában befutó autostradá- kat, ha nem is a legszerencséseb­ben, de bevezetik a budapesti bel­ső körutakba. Sajna a külső kör­út, amelynek ez lenne az igazi rendeltetése az ő szerencsétlen ferencvárosi végződésével, szá­mításba sem jöhet. Az Esztergomba vezető duna- menti nagy stratégiai jelentőségű autostrada a lehető legszerencsé­sebb elgondolás, de jelentősége csak akkor kezdődik, amikor be­futhat a tervezett óbudai hídba és ezzel átfolyik boulevardokba. Hogy ez megjöhessen át kell vágni a szentendrei utcácska si­kátorát; meg kellene szélesíteni a szentendrei országutat Aquin- cnmig, ahonnan a már meglévő szabályozási terv nyomán a csat­lós' és monostori utakon át bele kellene vinni az ú. n. régi szent­endrei útba, amelyik a Duna part­ját kísérve, Visegrádon keresz­tül, a magyar prímás rezidenciá­jába, Esztergomba vezet. Ennek az autostradának stra­tégiai értéke mellett sport hiva­tása is lenne, mert a Római par­ton lendületbe kapott evezős sportot nem is sejtett fejlődésre segítené. Az autostrada vasutat pótoló autóbuszt is jelentene. Megfelelő közlekedéssel pedig a Duna jobb partja, Óbudától fel Visegrádig a nyaralótelepek, a „week-end“ tanyák, strandfürdők, evezőclubok, csónak-garageok egész sorát hívná életre. Es a mi Dunánk ezzel egyre erősebben kapcsolódnék főváro­sunkba és megint csak közelebb jutnánk az áhított Budapest Duna város felé. Mindent a Dunának! A Kalász —Esztergomi út helyébe az Óbu­da—Esztergomi autostradát is! Nehéz munka. Szerencsére, Herrmann Miksa miniszter keze végzi! Dr. R. K. Budán, IQ2S. március jo Jubiláns számot ad ez év folyamán a Budai Napló, amely szám felöleli egész Budát és közli a vezérernberek vélemé­nyét azokról a nagy kérdésekről, amelyek révén valóra váltható a Hollós Mátyás Társaság jelszava: Tegyük Budát ismét Mátyás király virágzó városává, ahol jómódban él a polgárság. A szerkesztőség legközelebb szétküldi a kérdőíveket és fölkéri az illetékes tényezőket, hogy az ott felvetett ké"désről vélemé­nyüket elmondják, esetleg új eszméket, új gondolatokat vigye­nek Buda polgársága elé. Ez a jubiláris szám lesz Buda jövőjének programmja! Az automatikus telefon ma is még misztikus sokak előtt és nagy szolgálatot tesz Buda közönségének dr. Kolozsváry Endre helyettes , államtitkár, postaigazgató, amikor szívesen vállalkozott arra, hogy vetített képekkel kísért előadást tartson április hó 19-én este 7 óra­kor erről az ördöngős telefonauto­matáról a BDDAI TÁRSASKÖRBEN. Az elnökség vendégeket is szíve­sen lát. Az átszállást a Rózsadombra az autóbuszon lehetővé kell tenni, mert képtelenség, hogy akár Budáról, akár Pestről csak dupla költséggel lehes­sen, a Török-utcában állomásozó autóbusszal a hegyre jutni. Ezt az autóbuszt vagy a Vígszínháztól, vagy a Batthyányi-térről kellene indítani a Fő-utcán, Pálffy-téren, Zsigmond- utcán, Margit-körútoh, át. Ezáltal a Vörösmarty-tér Széna-tér közötti 5. számú autóbuszjárattal volna meg az átszállási lehetőség a Batthyány- téren. Így a tisztviselők és szegényebb sorsúak is használhatnák. A Szent Gellérthegy Barátainak Egyesülete márc. 25-én rendezte erő­sen látogatott közgyűlését a Gellért- fürdő hangversenytermében Sax- lehner Kálmán elnöklése mellett. A tárgysorozatot megelőzően dr. Vi- déky Emil műegyetemi tanár, az Egyesület agilis főtitkára értékes és gazdag programmot adott a Szent Gellérthegy parkjai szépségének ki­használásáról az idegenforgalom ér­dekében. Az előkelő, kedves társaság meleg elismerő tapsokkal köszönte meg az egyes tagoknak is útmutatás­sal szolgáló előadást. Utána Rapaics Raymond dr. tanár gyakorlati taní­tást adott azokról a növényekről, amelyek az irredenta szolgálatában is könnyen termeszthetők a Szt. Gel­lérthegyi sziklakertekben. A megtap­solt fejtegetések után Szesztay László az elért eredményekről és a jövő kí­vánalmairól beszámoló titkári jelen­tést olvasta fel, amelyet részleteseb­ben a legközelebbi számunkban ismer­tetünk. A tisztújítás alkalmával Szily Kálmán javaslatára dr. Asbóth Emil ny. műegyetemi tanárt választották | meg egyhangúlag elnöknek s több fia­tal taggal felfrissítették a választ­mányt. Asbóth Emil meleg szavakkal, amelyekben kiemelte elődjének, Su.v- lehner Kálmánnak érdemeit, mondott köszönetét a bizalomért s tett ígére­tet a lankadatlan munka mellett. Geológusok vitáztak azon, váj­jon a budai hegységben lehet-e j melegvizet mélyfúrás útján fel- I tárni és kitermelni — a Magyar­honi Földtani Társulat Hidro­lógiai szakosztálya ülésén. Két tu­dós kimutatta, hogy a matemati­kai képletek érvelése szerint hév­vizek ott nem termelhetők. A hoz­zászólások során azonban, amely­ben az előadókon kívül többen vettek részt, különösen Pávai Vájná Ferenc dr., akinek elmélete és az ennek segítségével elért nagyjelentőségű sikerei vetették fel tudvalévőén az egész kérdést, és Pálffy Móric főgeológus hozzá­szólása után az előadók is kény­telenek voltak a Lillafüreden és Mánián tapasztalt tények elől de- ferálni és Pávai főbányataná­csos elméletének igazát elismerni, amely a hévvíz feltárását lehető­vé! teszi. M&gfyivó A Svábhegyi Egyesület április hó 2-án (hétfőn) este nyolc órakor tartja meg a Pannónia-szálló (Rá- kóczi-út 5.) külön termében szo­kásos TARSAS VACSORÁJÁT, melyen Langt elder Károly mér­nök, igazgató űr kimerítő és ér­dekes előadást tart a Svábhegyi fogaskerekű vasát elcktritikáhisi munkálatairól, ezenkívül a Sváb­hegyi gázfelvezetést is ismertet­jük. Budapest, 192H március 26-án. Hazafias üdvözlettel losonczi ár. BÓIJY TIVADAR s. k. ni. kir. udvari tanácsos, Budapest ny. polgármestere, a Svábhegyi Egyesület elnöke. Kegyelmet kért a szobákban síny­lődő virágok számára Morbitzer De­zső, a székesfőváros kertészetének h. igazgatója c hó 22-én a B u d a i T ársaskörben tartott előadásá­ban. A lakás díszéül szolgáló virágo­kat rosszul ápoljuk s ezen akart jó tanáccsal, gyakorlati útmutatással se­gíteni élvezetes, kedves előadás ke­retében. amelyet nagyszámú hölgy- közönség hallgatott érdeklődve. Budai Társaskör közgyűlése Nagy fejlődése bizonyltja hivatását Mozgalmas, nagyjelentőségű esztendőről számolt be a Budai Társaskör évi jelentése, melyet gondosan állított össze a kör fő­titkára és felölelt abban minden jelentős, mozzanatot, mely e foly­ton izmosodó társaskör jelentős munkáját jellemzi, hivatását iga­zolja. A Budai Társaskör IV. rendes közgyűlését HOOR-TEMPIS MÓRITZ dr. elnök nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket, megköszönve a ta­gok részéről tapasztalt támoga­tást. Kimentette dr. Ripka Ferenc elnök elmaradását, aki szíves üd­vözletét küldötte az elválasztha­tatlanul az ő nevéhez fűződő egyesületnek. Úgyszintén Gordon Róbert társelnököt is, aki — bár iábbadozó — de még mindig beteg. A Budai Társaskör elnökségének és választmányának jelentését Kán At­tila terjesztette elő. Elöljáróban meg­említette azokat a nagy nemzeti fel­adatokat, az energiagyűjtés hihetet­len kifejtéseit, amelyek jegyében szü­letett meg a Budai Társaskör is. Az eredeti programhoz hű maradt a Tár­saskör. Hűséges Vezéréhez, hűséges elveihez. S emellett fejlődött, haladt, gyarapodott. A vitasorozatokat azért indította meg. hogy minél több, a közügyek iránt érdeklődő polgárt neveljen. Az első vitasorozatot dr. Krivoss Árpád tagtárs „a fővárosi törvény reformja és az autonómia“ címen indította meg értékes, sokoldalú, alapos ké- szüitségű előadással, ami bizonyára segítségül szolgál az új törvény meg­alkotásánál. A budai oldal, de egyben a főváros fejlesztésének ügyét szolgálják a most folyó vitasorozatok, ahol Buda ak­tuális várospolitikái és gazdasági kér­déseit tárgyalják meg. A másik fontos kérdés a tagmoz­galom ügye. A megalakuláskor 393 tag volt, három és fél év után e lét­szám 691-re emelkedett. Mély kegyelettel emlékezett meg a titkár jelentésében az elhúnyt tag- fársakról: Kammán Húgó, Palóczy Antal, Tóásó Pál, Holtzspach Nán­dor. Rcisenleit'ner Lajosról. Ma is szomorúsággal búcsúzott tőlük. De részivett a Társaskör a tagtár­sak örömében is. Meleg szeretettel üdvözölte elnökét és k. családját leg­kisebb leánya esküvője alkalmából. Örömmel tolmácsolta szerencsekívá- natait Ivanich tagtárs 25 éves házas­sági évfordulóján. Illusztris elnökét, dr. Ripka Ferenc főpolgármester fel­sőházi taggá, társelnökünket, Ziegler Géza felsőházi póttaggá, Jauernik Nándort a házinyomda vezérigazga­tójává és dr. Kozák István kormány- tanácsossá történt kinevezésükkor szintén meleg szeretettel köszön­tötték. A pénztár megőrizte egyensúlyát. 8998 P. 88 fill, bevétellel szemben 7442 P. 97 fül. kiadása volt a körnek. A közéleti és várospolitikai nagy horderejű előadásokon kívül a Tár­saskör hatalmas arányú ismeretter­jesztő propagandát is . folytatott!, amely felölelte az orvosi, pedagógiai, történeti, néprajzi, művészeti, közgaz­dasági ágakat, a tudás gazdag kin­csesházát nyitva meg az érdeklődő nagyszámú tagok és hozzátartozóik előtt. A vitaesték előadóinak és a kultu­rális esték minden szereplőjének e helyről is külön köszönetét mondva, kérte további nagyértékű támogatá­sukat. Különös fényes keretek között ren­dezte meg a kör október 3-án Ferenc napját, amelyen régi hagyományos szokás szerint a borgazda tisztet a szeretett elnök, dr. Ripka Ferenc fő­polgármester vállajta. December hó 4-től 14-ig a Hollós Mátyás Társaság müvésztagjai ren­deztek értékes kiállítást a Társaskör­ben. De a minden héten rendezett művészestéken kívül még a társas­vacsorák is kedves alkalmat szolgál­tattak a komoly kérdések megbeszé­lésére. A Társaskör melegen ápolta és el­mélyítette kapcsolatát a hasonló ala­pokon működő egyesületekkel: a Hi­ker. Társaskör, Orsz. Közegészség- ügyi Egyesület, Kelenföldi Kaszinó, Budai Iparoskor, Budai Polgári Kör, Budai Orvosok Szövetsége, Hűvös­völgy és Vidéke Társaskör, Egyesült Községi Polgári Párt, Budai Nők Köre, Belvárosi Polgári Kör és Hegy­vidéki Szövetséggel. A lapok híradása szerint Herr­mann Miksa kereskedelemügyi miniszterünk elrendelte a Buda­pest—Bécs, Biidapest—Balaton, Balaton—Bécs és a Budakalász— Esztergom autóstradák kiépíté­sét. Lelkesedéssel üdvözöljük a kormány elhatározását, mert az autóba való bekapcsolódás leg­alább olyan kultúrteljesítmény, mint egyetem, kórház, stadion, kereskedelmi kikötő stb., stb. épí­tése. Az autó ugyanis kezd bele­tanulni az öreg vasút fiatalkori szerepébe. Végtelen távolságokat fut be órák alatt, akár a vasút; meghódította és uralni kezdi az egész földtekét... mert a vasút mellett, nemsokára a vasút előtt, mint egyik stratégiai tényező sze­repel, egyelőre bírva a versenyt a primadonnás repülő géppel is. Az elmúlt, de tovább lappangó világháború a Belgiumba betörő teherautó rohamával kezdődött és a hernyós tank-autóhengerelésével végződött. Az autó történetében ez a dicsőség lapja lesz. Az autó immár a vasút elé ke­rül. Kerekeire veszi a teherszállí­tást, a személyforgalom egyre je­lentősebb részét. Nagy előnyeivel veri a sínhez, menetrendhez, országos admi­nisztrációhoz és tőkéhez kötött vasutat. Egyedivé teszi a sebes­séget és kényelmet. S amíg a vas­út. valóságos műtétszerű bevágá­sokkal (a sínek és pályaudvarok beékelésével) csinálja a vérátöm­lesztést a provinciákból a váro­sokba, az autó a vidék emberfo- lyóit símán ömleszti be a boule- vardokba. A nagy fővárosi kör- utakat kinyújtja az országok, sőt a földrészek legvégső határáig. Szemmel látható, hogy a vas­utat felváltja az autó és hogy éppen a helycsere idejét éljük. Az autó jelentőségében csakhamar felér majd a vasút és posta intéz­ményével. Az autó mindent meg­ad, amit mint közlekedési eszköz megadhat, de egyet követel: j ó ' utat fővárostól fővá­rosig. Európában olaszok, franciák, németek már készítik, csömöszö- lik ezer meg ezer kilométeren a nemzetközi túrák autóstradáit. A leggyöngébb állam sem maradhat el az autostrada építésében, ha a fekvése olyan, hogy rajta keresz­tül kapcsolódnak a főutak.. Herrmann miniszter bizonyára évtizedekre előre tekintve állapí­totta meg az út méreteit és annak anyagát. Ámde kereste-e és meg­kapta-e Budapest főváros hozzá­járulását és segítségét ahhoz, hogy az autostrada símán, zök­kenő és „szégyen útszakasz“ nél­kül suhanjon át a budapesti boule- vardokba? Már a hat évtizdees 1870. ú. n. közmunka tanácsi törvény (3 d) pont) kitűzött feladata: „a fővárosban az ipar és ke­reskedés középpontján, az áruforgalom könnyítése s a máris gyakori közlekedési za­varok elhárítása végett, de közegészségi tekintetből is kellő szélességű közlekedési fővonalaknak — mintegy államutaknak a köz­Buda és az autó Autostrada — boulevard

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents