Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-03-25 / 906. szám
Budapest, 1928. március 25. budai napló 3 Óbuda ünnepelt Lelkes március az Óbudai Hegyvidéki Szövetségben A szabad magyar sajtó születése napján gyönyörű díszoklevéllel tüntették ki a negyedszázados Budai Napló-t A kereszthordozó magyar nemzet szíve az idei márciuson hatalmasat dobbant: kiáradt belőle a poézis, az élet lelkesülése, a tündérmeséket elhalványító hazafiúi szent érzelmek utat jelölő világossága. A mély kegyelet glóriájával tündöklő és lángoló lelkesedéssel rendezett ünneplések sorában egy ifjú, de annál életerősebb szervezet: az ÓBUDAI HEGYVIDÉKI SZÖVETSÉG nemes ambícióval került a kiválasztottak helyére. Magyar tavaszt érlelő, napsugár erejű ünnepsége felejthetetlen marad a társadalom minden rétegét felölelő közönségnek, amely zsúfolásig töltötte meg a III. kér. Kiskoronautcai felső mezőgazdasági iskola dísztermét. Ott volt doberdói Breit József tábornok, dr. Purébl Győző főv. tanácsnok, egyetemi tanár, dr. Lugmayer József ügyvéd és neje, März Károy v. főv. biz. tag, Viraág Béláné, dr. Pethő Antal, dr. Jankovich György ügyvédek, Brandstein Imre, Läufer József gyárosok, Kuncze Géza, a Föld és Szöllőművesek elnöke és neje, Rupp István főv. pénztáros és sokan mások. Az est gazdag műsorát i i : i SZILÁGYI KÁROLY, a Szövetség elnöke nyitotta meg, tűzlelke ragyogásával, maradandó értékű beszédével. Kedvesen emlékezett arra az időre, amikor Óbudán utoljára recsegett a Gott- erhalte. A hajdanvaló Schlosser- vendéglőben próbálta a Habsburg- I himnuszt a rezesbanda ilyen u'ij- ' ban, márciusban, a feltámadási körmenethez. S amikor a banda felvonult a gyűlölt dallal, ő és diáktársai a Himnusz állandó éneklésével megakadályozták ennek eljátszását. Ezért ugyan megverték őket, de Óbudán soha többé a Gotterhaltét nem játszották. Hasonlóképen rontotta meg a diákság a „Grüne Insel“ nevű asztal- társaság mulatságát is, amely csupa idegen tisztviselőből állott s magyarellenes volt. De az ifjak győztek és a Grüne Insel feloszlott. Szilágyi Károly zajosan megtapsolt beszéde után Füredi Jenő kertészeti igazgató a rózsatermesztésről beszélt igen vonzóan, értékes gyakorlati tanácsokat adva az óbudai vidéknek alkalmas rózsafajokról. Kérte a megjelenteket, termesszenek sok rózsát, hogy a budai hegyvidék újra az legyen, ami Mátyás király és a török időkben volt: rózsákért. Utána PURÉBL GYŐZŐ Dr., székesfővárosi tanácsnok, a Budapesti Gazdálkodók Egyesületének elnöke lépett a dobogóra, hogy nemes veretű beszéddel bezárja az Egyesület téli előadás-sorozatát, Magyaros lelkesedése szárnyat kapott, amikor a márciusi nagy napokra emlékezett: a fenséges emberélet ragyogó álmaira, a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas szentségére, amelyet a túláradó nemzeti érzés őszinte és hatalmas erejével tolmácsolt. A szent igékhez azonban a mai Magyarország új igéjét csatolta meggyőző erővel: a munkát. Utalt Mussolini eredményeire, majd vázolta a Budapesti Gazdálkodók Egyesületének nehéz küzdelmeit, amelyek ma már sikert, sőt általános elismerést eredményeztek az apostol térítőmunkájával dolgozó egyesületnek és vezetőségének. A közönség az illusztris szónokot melegen ünnepelte. Ezután Szirmay Reginaid szavalta el Petőfi: Nemzethez c. költeményét nagy hatással, amely után VIRAÁG BÉLA mondotta el az ünnepi beszédet. Történelmi tudása kincsesházából pazarul szórta szét a magyar hősi mítosz nagy fejezeteiről való eredeti felfogását. Adatainak bizonyító erejével, frappáns példáival, szellemes megjegyzéseivel mutatja ki a fogyómagyarok letagadhatatlan tézisét s a mai Magyarország megalapozásának új 12 pontját. Historikus ítéletét, stílusának melegségét nagy tapssal fogadta a közönség. L é n á r t György hegedűművész szívet simogató játéka után V i d n e r Lily nagy technikájú zongoraművészetét csodálta a közönség nagy elismeréssel. Általános figyelem közepette lépett ezután SZER VE Y GYÖRGY szövetségi főtitkár a közönség elé és emelkedett beszédben üdvözölte a szabad sajtó 80 éves születésnapján a 25 éves Budai Napló-t. Élénk színekkel vázolta Viraág Béla életét, aki mint 1848-as honvédtiszt fia, 1885-ben jött Körmöcbányáról Budapestre. Első szép versével, amelynek „Akarom“ a címe s illusztrálva az „Üstökösében jelent meg — általános feltűnést keltett. Egymás után dolgozik azóta az Ország- Világ, Kis Újság, Budapest, Budapesti Újság, Egyetértés, Magyai Hírlap, Országgyűlési Tudósító, Független Újság, Déli Újság, Fővárosi Lapok című napilapoknak, a Hét, Magyar Szemle, Világnapló, Bolond Istók, Mátyás Diák című | hetilapoknak. Közben megihleti őt a festészet múzsája, tájképeket fest, de szíve csak a költészethez vonja vissza. A millenium évében Puskás Tivadarral, a zseniális mérnökkel megalkotta a Teleifon Hírmondót, amikor a világlapok is sokat foglalkoztak személyével. De ő a hegyvidék szülötte s így természetes, hogy előre elrendelt hivatása volt, hogy Budára jöjjön lapot csinálni. Budai lakos lesz s átveszi a „Budai Szemle“ címen megjelenő hetilapot, melyet utóbb Budai Napló néven jelentet meg. Óriási küzdelmet kellett folytatnia az elma* radt s az újságolvasástól irtózó Budán, de vasakarata, a szent célban való bízása minden akadályt elhárított, még a világégést is túlélte a Budai Napló, amelynek örök érdeme a budai öntudat felkeltése, a fejlődés, virágzás útjának megjelölése, Buda régi fényének visszaállítását szolgáló törekvés. „Mindezeket őszintén állapítjuk meg a Te érdemedre, a Te dicsőségedre, kedves öregedő cimboránk, jó Béla bátyánk — folytatta lapunk szerkesztője felé fordulva —, akiről elmondhatjuk költőtársad igéjét: Hír, név. dicsőség nem célom nekem: V. tünékeny füstöt nem kergetem, írtam: — midőn az ihlet rámhajolt. Amivel szívem, lelkem telve volt. Amidőn ünnepi érzésünknek, elismerésünknek hangsúlyozottabban adunk kifejezést a 25 éves évforduló alkalmából, az elfoszló | szavakon felül maradandó babér- | koszorús díszoklevelet nyújtunk át Neked 25 új előfizetővel és kérjük a Mindenható áldását Reád, drága családodra és szerkesztőséged tagjaira. Isten éltessen, Isten tartson sokáig!“ Percekig zúgott a taps és éljen, mindenki előre tódult, hogy a gyönyörű díszoklevelet megtekintse és az „öreg szerkesztőt“ megölelje, kézfogással üdvözölje. A hatalmas díszoklevéllel és az új előfizetők szép névsorával a kezében meghatottan mondott köszönetét Viraág Béla a kedves figyelemért, aminek különös tartalmat, értéket ad a szívből jövő szeretet és megértés a Budai Napló nagy missiója iránt, amit hiába próbálnak gáncsolni kicsinyes szempontokból egyesek. Ezután Sátán Dália, Angliából ideszármazott énekművésznő adott elő gyönyörű magyar dalokat stílusosan, tiszta szövegkiejtéssel, nagy hatást keltve bátyja. S á t á n Erik Pán gitárkísérete mellett. Majd K o v á t s Gyula, a felsőmezőgazdasági iskola tanára a házigazda iskola nevében üdvözölte dr. Purébl Győző tanácsnokot és a közönséget, amely után a Himnusz hangjai mellett végződött a felemelő ünnepély. Innen utóbb a Korona-Vigadóba vonult az ünneplő közönség társasvacsorára, ahol elsőnek Szilágyi Károly köszöntötte dr. Purébl Győzőt, a Hegyvidéki Szövetség melegszívű pátronusát. Elsorolta érdemeit a budapesti gazdálkodás terén s példának állítva törhetetlen kitartását, Isten áldását kérte reá. Lugmayer József dr. a szent március ihletével, szónoki készségének minden szépségével üdvözölte Viraág Bélát s általa a Budai Naplót. Melegen emlékezett azokra a hősi küzdelmekre, amiket ez az újság önzetlenül és magárahagyottan Buda szebb jövőjéért folytatott. Erre a becsületes, jól elvégzett munkára üríti poharát. A szeretet élénk megnyilvánulása között állott fel azután dr. Purébl Győző tanácsnok, hogy megköszönje az ovációt. Nagy örömmel jön mindig Óbudára, ahol olyan kiváló ember, mint Szilágyi Károly hordja szívén ennek az elhanyagolt városrésznek az érdekeit. Kiemelte Lugmayer József dr. értékes munkásságát, majd V i- r a á g Bélát élteti, akinek cikkeit figyelemmel olvassa ifjú kora óta és azokban szerette meg újból Budát, amelyhez édesanyja révén tartozik. Azért a nagy és fáradságos munkáért, amit Buda felien dítéséért huszonöt éven át eredményesen folytatott a Budai Napló, a főváros tanácsa nevében is köszönetét mondott. März Károly állhatatosságát emeli ki azután, amely a Budapesti Gazdálkodók Egyesületének nagy virágzását eredményezte. Purébl Győző dr. nagyhatású felköszöntője után Viraág Béla köszönte meg az üdvözléseket, általános derűt keltő, tréfás szóval válaszolva a felszólalóknak és Óbuda fellendülésére, boldogságára ürítette poharát. März Károly hatásos beszéde után még igen sokáig maradt együtt a legkedélyesebb hangulatban a társaság, a legszebb ünneplés emlékeivel. R. Réw Sándor. Az »Óbudai hegyvidéki szövetség« ünnepi díszokmánya a jubiláló Budai Napló számára A babérkoszorús, rózsákkal díszített, aranykeretes okmány csaknem egy méter széles Budán szerzett érdemek révén került Dóra Sándor dr. rendörfőtanácsos, az I. kér. kapitányság vezetője a főkapitányság elnöki ügyosztályának élére, míg Qagcl János dr. rendőrfőtanácsos, a 111. kerületi kapitányság vezetője a fogház és to- loncosztály élére került. Az I. kér kapitányság vezetője Szacsvay András dr. főtanácsos, helyettese Somogyi Gyula dr. tanácsos. — a 111. kér. kapitányság vezetőhelyettese pedig Köcsky Gábor dr. rendőrtanácsos lett. Weiterwurstln! Radikális városrendezést kíván a III. kerület, amelynek belső szabályozási terve ugyan már régen készen van, de soha még csak hozzá sem nyúltak s így a több évtizedes „állás“- ban a terv megsárgult, meg is avult. De még ha ezeket az ósdivá vált terveket is akarnák végrehajtani, akkor a rengeteg utcarendezés s az azt megelőző kisajátítás folytán olyan horribilis pénzre lenne szükség, amit — egy mostohagyermek sohasem érhet el. Hogy ne legyünk igazságtalanok, meg kell állapítanunk, hogy az utóbbi időben nyílt néhány utca, sőt csodák-csodája! — Kr. u. 1928-ban még csatornázás is történt. Azonban ez is csak mind fél megoldás, toldozás-foldozás, minden koncepció nélkül. Óbudán ezt úgy hívják: weiterwurstln. A külső részek, különösen a hegyvidék az Óbudai Hegyvidéki Szövetség hatalmas munkája révén nagyon fejlődött, de szabályozás ott is alig történt. A vízellátás, illetve ellátatlansággal rettenetesen küzködnek a hegyi lakók s ezt enyhíteni fogja a legközelebbi jövőben megépülő csatárkai vízmedence, amely a Csatárka, Szépvölgy, Pálvölgy vízszükségletét elégíti ki. De ugyanakkor a Remete- és Táborhegy egy része meglehetősen vízszegény marad. Ezt sürgősen orvosolni kell! Ha a város megengedte ott a tömeges építkezést, akkor csak viselje a következményeit és adjon utat, vizet, gázt és világítást az odafplpnprtpff nrlAfivA+niripV Vizitaxik a Dunán. A nyár elején új színnel gazdagodik Budapest fenséges királynője: a Duna, amelyen negyven mótoroscsónok fogja lebonyolítani a főváros átellenes és ,a dunamenti községek forgalmát. A vállalkozó Bos- sány i-Havas Rezső volt fővárosi tisztviselő az engedélyt korlátlan időre már megkapta a kereskedelemügyi minisztériumtól. A főváros közlekedési bizottsága pedig legközelebbi ülésén állapítja meg a viteldíjat és az állomáshelyeket. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I , Attila-u. 12 Nyolcvan út építésére van szükség egyedül az I. kerületben a háború utáni nagy fejlődés és a nagy elhanyagoltság miatt — ahogy ezt B a- d á 1 Ede elöljáró legútóbb kifejtette a kerületről adott programtanában. A legutóbbi évtized egész budapesti építkezésének a fele az I. kerületben történt, bár sok volt közte a kicsi ház. Legjobban fejlődik Kelenföld, amelynek kiépülésénél pedig nagy akadály, hogy a talajt mindenütt egy méterrel föl kell tölteni. Ez hátráltatja ott az építést is. Gyönyörűen fejlődik a Sasad és a Németvölgy, a belső területen pedig a Böszörményi- út környéke. A III. kér Föld- és Szőlőmüvesek Egyesülete március 18-iki közgyűlése a jelölőbizottság által megválasztásra ajánlottakat egyhangúlag, nagy lelkesedéssel megválasztotta. A tisztikar eszerint a következő: díszelnök: dr. Botzenhardt János; tiszteletbeli elnök: id. Gigler György; elnök: Kuncze Géza; alelnökök: Krén György, dr. Lugmayer József; titkár: Füredi Jenő: pénztáros: ifj. Gigler István; ügyész: dr. Kuncze Lajos; gazda: Wéber Károly; számvizsgálók: Ziegler György, Montskó György, Gittinger György. Rajtuk kívül megválasztották a 24 tagú választmányt. Kétezer ház épült volna a Sósfűrdő környékén, ha a főváros a már beígért vízvezeték-hálózat -megépítését el nem halasztja. Az érdekelt telektulajdonosok Sörös Ferenc vezetésével a napokban jártak küldöttsé- gileg a polgármesternél, kérve, hogy a Bikszádi-útra bevezetett vízvezeték-hálózatot kössék össze a Sósfűrdő előtti vezetékkel. A polgármester megígérte, hogy az ügyet meg fogja vizsgálni és azon lesz, hogy a vízvezeték-hálózatot még a tayasz folyamán ezen a területen is kiépítsék.
