Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-03-25 / 906. szám
XXV. évfolyam. 906. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengd, félévre 8 pengd. Egy szám 40 fillér. Szerkesztdség és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K.502—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 március 25. aki lud is és mer is szembeszál- lani azzal a pesti felfogással, mely a nagy terveknél mindig mellőzi Budát. A Stadion ügyéről már volt alkalmunk megírni, hogy a ligettelki dűlőkön e célra kiutalt 120 hold terület olyan ajándék, amelynek bizonyára megörült néhány ember, de sírva fogja emlegetni Budapest egész polgársága. Di- nicli Vidor kormányfőtanácsos hamar kiábrándult ebből az ajándékból, mert kiszámította, hogy körülbelül ezermilliárd koronára van szükség, hogy a ligettelki dűlőn felépíthessék a Sportligetet és abban a Stadiont. Legutóbb a pénzügyi bizottság ülésén NÉMETH BÉLA dr. a Községi Polgári Párt oszlopos tagja tiltakozott e terv ellen és fölvetette a kérdést, hogy helyes-e egyetlen egy hatalmas sporttelepet létesíteni és ezt egy ma még — az előterjesztés szerint is — kopár és kietlen területén megépíteni. Szerinte a sport centralizálása egyébként is helytelen. Nem lehet kívánni, hogy a pesti ifjúság egy része és az egész budai, sportot kedvelő ifjúság a külső Kere- pesi-útra járjon sportolni, ahová egy órai utazás után, fáradtan és ellankadva érkezik meg. Budapesten legalább is két nagy sporttelepet kell létesíteni. Egyet Budán, egyet Pesten. Németh Béla hajlandó volna föláldozni még a fürdőparknak szánt Vérmezőt is a Stadion céljaira, hogy az központi fekvésű legyen, de rámutat egyúttal a két legalkalmasabb területre: — a Belvárossal csaknem szemben fekvő Kelenföldre és — az akvinkumi medencére, mely a kelenföldihez hasonlóan, Buda északi részén egyesíti magában a városfejlesztés minden kellékét. A Stadion építésénél semmi szín alatt sem szabad mellőzni a Dunát. Budapest a dunai centrum. Végre is szakítani kell azzal az átkozott hagyománnyal, hogy ezt a várost, amelyet ketté szel a Duna, a Duna „ellen“ építsék. A sportnak nagy része vizisport és ez a Duna után kiállt. És követeli a maga számára a Római-fürdő elfolyó melegvizét. A Duna segít megoldani a Stadionhoz szolgáló közlekedést, amely kérdés minden eddig a külföldön épült új Stadionnál megbosszulta magát. A Duna módot ad rá nekünk, hogy a nagy vasút, a helyiérdekű vasút, a villamos és az autóbusz mellé hozzácsatolhatjuk a hajóközlekedést. A ligettelki dűlőre utazni — emberkínzás; hajókázni a Kelenföldre vagy Akvinkumba már maga is gyönyörűség. De városrendezési szempontból is fontos, hogy ezt a külterjes városfejlesztési módszert beszüntessük, mert állandóan megoldhatatlan feladatok elé állítja a fővárost. Kőbányán túli kopár területeket vonni bele az építkezési övezetbe kár akkor, amikor Németh Béla kimutatja, hogy úgy a Belvárosban, mint a Krisztina-köruton, meg a Margit-köruton és azok környékén még kiépítetlen a belső város. De nem szabad kitenni a város vezetőségét sem annak a lappangó gyanúnak, hogy ezt a lehetetlen stadiontervet néhány hívének a jutalmazására szánta, mert a közvélemény már kutatja, hogy kiknek vannak ott értéktelen telkeik, kiknek érdeke, hogy Budapestet újból, megnyomorítsák. A pénzügyi bizottság ülését követő napon Németh Béla elkeseredett cikket írt a Pesti Hirlap-nak, amelyben kijelenti, hogy — „voltak ugyan a budai oldalnak kiváló képviselői a városházán és volt a városnak kitűnő vezetősége, csakhogy valami káros egyoldalúság vett erőt rajtuk. A városi közigazgatás bármely ágát vesszük, látnunk kell, hogy a budai polgárok — noha egyformán viselik a befektetés terheit — óriási hátrányban vannak. Mi tagadás, a budai polgárok a székesfőváros mostoha gyermekei“. Belátja ő is, hogy a múlt hibáit a mai súlyos gazdasági helyzetben nehéz pótolni, de — semmi esetre sem szabad azokat folytatni. Pedig ezt csinálják az autó- buszközlekedésnél is. A hiányos budai közlekedés megkívánná, hogy itt legyen a legélénkebb autóbuszközlekedés, a valóság pedig az, hogy az autóbuszközlekedés terén Buda a legutolsó helyen áll. Németh Béla ügyvéd, kormányfőtanácsos, a föv. biz. tagja, akit vagyoni viszonyai teljesen függetlenítenek minden befolyástól. Pesttel szemben ma ő is a Budai Napló irányával teljesen azonos állásponton áll és cikkét következményeiben a legsúlyosabb kijelentéssel fejezi be: „Ügy érzem, hogy itt valami rendszerváltozásnak kellene tör történnie, valamely intézményes megoldásra van szükség, hisz az, akinek Isten nyitott szemet adott, jól látja, jói tudja, hogy országos és nemzeti szempontokból nem szabad Buda históriai nevezetességét és természeti szépségeit parlagon hever- tetni“. Végre egy ember, aki ezt bátran merte kimondani! Dubonai Pál. Budán, 1928. március 24 A Kozma-telep, mely az Ördögárkon túl a Budakeszi- és Pasa- réti-út között, a Julia-utca és az Ákos-utcák által határolt területet fogja felölelni, — lesz az új m ű v é s z t e 1 e p, az új Epreskert. A Pasarét patrónusa, dr. Kozma Jenő, Buda országgyűlési képviselője és a Községi Polgári Párt elnöke, mint a Pasaréti Egyesület elnöke, egész befolyását latba vetette, hogy itt a budai hegyek között, új művésztelepet létesítsen a város, mert az Epreskert már nem alkalmas hely művészi elmélyedésre, a Ménes-úti művészház sem felel meg teljesen a kívánt céloknak. Művész körökben e hírre erős mozgolódás indult meg, sőt a Külső Kerepesi-út mentén létesített Százados-úti mű- vésztelep lakói is szívesen tennék át műtermeiket Budára, a hegyek közé. A régi budai városháza. Meg kell osztani az I. kerület légvonalban tizennégy, kilométer hosszú területét, amelynek lélekszáma a százezret meghaladja. Régen vajúdik ez a kérdés, de most már sokáig nem halasztható. Természetes, hogy a felosztás csak különös gonddal történhetik, nem lehet ötletszerűen meghuzgált vonalakkal két. avagy három részre vágni a kerületet, a mi ellen mi Is több ízben tiltakoztunk. Aktualitást ad a kérdésnek az az új terv, amely a legmegfelelőbb beosztást úgy remélné elérni, hogyha egész Budát, az I. ,11. és 111. kerület felosztását együttesen, egészen új alapokon intéznék. Budát magát 10 kerületre kell osztani, mert a mai hármas beosztás teljesen tarthatatlan. Ennek a megoldásnak azonban, politikai nehézségei vannak. Any- nyi bizonyos, hogyha kettéválasztják az I. kerületet, vigyázni kell arra, hogy a kerület székháza megfelelő helyen legyen. Ha a Vár, Hűvösvölgy és Svábhegy területe együttesen alkot majd külön kerületet, akkor a központot a Délivasút és Mészárosutca között lévő részre kell helyezni, — mondja Badál Ede, az I. kerület érdemes elöljárója. A másik kerület központja csak a Horthy Miklós-úton lehet. Arról is szó volt, hogy külön hegyvidéki kerületet létesítsen a főváros, ez azonban nem jó idea, mert hátrányos, ha a közigazgatás ennyire megoszlik. A kerület szétosztására legnagyobb valószínűség szerint az új fővárosi törvénnyel kapcsolatban kerül a sor s ha az új törvény ősszel érvénybe lép, ezzel együtt valószínűen a kerület szétosztása is megtörténik. Már most szükséges aznoban leszögezni, hogy a jelenlegi elöljárósági épületeket az átköltözés után idétlenül fenn kell tartani, még pedig muzeális célokra, mert ez az épület műemlék, ez volt a régi budai városháza. Az autotaxi hiányról, a földalatti vasútról, az autóbusz forgalomról, az uj vízvezetékről nyilatkozik: dr. Hoor-Terrspis Mór Budapest közlekedési problémáit mindaddig nem lehet megoldani, amíg végleges közlekedési, telepítési és városrendezési-programm nem készül el. E három részletes és végleges programmnak természetesen teljes összhangban kell készülnie. Budapest közlekedése nehéz probléma, mert itt minden talpalatnyi helyet beépítettek, nincsenek tágas terek és annak idején nem gondoltak a hídfők kiképzésére. Nincs végleges csatornázási terv. A rövidesen szükségessé váló új vízvezetéknek még az előmunkálatait sem kezdték el. A BSzKRT-nak sincs fejlesztési programmja. Nagy baj. hogy a régi városi és közúti vasút között még ma sincs szerves összefüggés, ami van, az csak formai. A tanács hibás mindezekért annyiban, mert műszaki szakkérdésekben sohasem hallgat meg külső szakértőket. Ezeket az említett prograinmokat és terveket sok évre terjedő alapos munkával lehet csak elvégezni, amihez már most hozzá kell fogni. A BSzKRT és az autóbusz- üzem egyesítését már az üzemvizs- gáló-bizottság is tárgyalta annakidején és megállapította, hogy e kettőt egyesíteni nem lehet. Műszaki kezelés és technikai tekintetben a kettő teljesen heterogén. Az egyesítés nem fogja dőbbrevinni a feladatok megoldását. viszont azt eredményezi, valószínűleg, hogy egyik, vagy másik ág elsorvad, illetve stagnál a másik rovására. A közlekedési Programm elkészítésénél tekintettel kell lenni arra, hogy az útcaszinten ma már a közlekedést közúti vasutakkal lebonyolítani nem lehet. A jövő fejlődésprogrammia az, hogy a perifériákon a földalatti gyorsvasút, a belterületeken pedig kizárólag az autóbuszforgalom fejleszthető. Rámutatott még arra is, hogy Budapesten kevés az autótaxi. Brüsszelben minden soffőr kaphat taxi-igazolványt, akinek az állampolgársága rendben van és lefizet 1000 belga frankot. Ott olcsó is a bérautó, mert ezeknek az embereknek kevés a rezsijük. Az engedélyek kiadásánál mi se féljünk a kisemberektől. A baleseti kártérítések kérdését biztosítással könnyen meg lehet oldani. Rómában 8000 bérautó van. pedig a városnak csak 850.000 a lakosa és a területe is kisebb, mint Budapestté. Becsey Antal kormányfőtanácsos és neje kétheti olaszországi htjukról a legjobb egészségben e hó 18-án visszatértek. Régi terve a Hollós Mátyás Társaságnak, hogy Buda múltját, műemlékeit, szépségeit, jelenét s boldogabb jövendőjének az útját a budai közönséggel, a főváros, de az egész ország- polgárságával is megismertesse. Elsősorban a tanuló ifjúság lelkét kívánja megnyerni, hogy az Budát megismerve, annak régi fényét, Mátyás király idejének jólétét újra megteremtse. E célból 1924-ben kiadta Budai Almanach címen Budát ismertető első kötetet. A súlyos viszonyok tették lehetetlenné a régen várt többi kötetek megjelenését. Kedves gondolattal támogatja e célt most a II. kér. iskolaszék, amely Tary Zoltán köz- igazgatási bíró, a Hollós Mátyás Társaság tagja s az iskolaszék elnöke javaslatára a serdülő tanuló ifjúság részére ' jutöí0mkönyvfckben óhajtja továbbplántálni a Buda iránti szere- tetet az utódokban. A többi budai is- kolaszéki elnökök bevonásával legutóbb értekezlet volt, amelyen Schau- schek Emil műegyetemi tanár, dr. Morvay Győző a H. M. T. elnöke és Metfelka Frigyes kir. tan. felszólalása után elhatározták, hogy a Budát népszerűsítő akciót még ebebn az iskolai évben megindítják. Visszatartotta a főváros tanácsa szeptember 1-ig Hilbert Rezső állatkerti igazgatót és Lindenbach Károlyt, a jobbparti temetők nagyérdemű igazgatóját. Hilbert Rezső 66 éves és 39 éve szolgálja a fővárost, míg Lindenbach Károly 67 éves és 43 éve áll fővárosi szolgálatban. Tiszteletbeli tagjává választotta meg V i r a á g Béla szerkesztőt február hó 12-én tartott közgyűlésén a III. kér. Törekvő Dalkör. Egyeí gondolt József császár ezelőtt 130 esztendővel, amikor áthelyezte a kancelláriát Pozsonyból Budára, még pedig azt gondolta, hogy a pozsonyi híres „Au“ helyett csinál egy még szebb budai ligetet a kancellária tisztviselői számára, amihez Buda 1 városa szívesen átengedte nekik a majorját. Ez lett volna a pozsonyi ligetet pótló „Városmajor-parkahol a császár intézkedésére az Ördögárok mindkét partján hosszú fasorokat ültettek. Aztán fordult a világ, jött a napóleoni nagy háború, azután jött 48, jött a Bach-korszak, megtörtént a kiegyezés, megtörtént minden, csak éppen a parkot nem építették fel. Egyesítették a két várost, világváros is lettünk, világfürdőnek készülődünk és végre 130 esztendő után, amikor József császár cse- mejtéi már tízöles fákká nőttek, szánta rá magát a város, hogy ezt a 130 év előtt megalapozott parkot kiépíti. Egy kissé lassan megy ez az építés és úgy tudjuk, hogy a városmajori érdekeltség, a parkot szegélyező villák és bérházak tulajdonosai, még e nyár folyamán egyesületbe tömörülnek, hogy megsürgessék a Klára-utca kiépítését. A jövő esztendőben, sikeres küldöttségjárás után talán kiesz- közlik a Maros-utca folytatólagos építését és valahogy így, újabb 130 esztendő alatt majd csak megépül a Városmajor parkja is!... És van naív ember, aki azt hiszi, hogy 1929-re, e város segítségével föl lehet építeni a gellérthegyi kiállítást! Hatvan melegforrást a Duna fenekére süllyesztettek, valami balkezes folyamszabályozás alkalmával. Mert volt még egy szigetünk a Margit-szigeten kívül és közvetlenül felette északnak, amely hosszan, keskenyen nyújtózott el a Dunában, mint zátony. Az 525 méter hosszú és 126 méter széles sziget Buda felőli oldalán nem kevesebb, mint hatvan melegforrást számláltak meg. A szabályozás kotrógépe 1874-ben a zátonyt a Duna fenekével egyenlővé tette (úgy látszik, már akkor is fürdőváros-ellenes volt még a kotrógép is!) s a rajta volt források a Duna fenekén buzognak azóta. Ennek a fordított városnak a története azt bizonyítja, hogy a magisztrátus a neki kényelmetlen, erejét felülmúló dolgokat a Duna fenekére siilyeszti, vagy legalább is oda kívánja. Szávay Gyula borestje, melyet mint a pénteki borgazda társaság tagja e hó 16-án rendezett, a humor jegyében folyt le. Kedves tréfával üdvözölte vendégeit és borgazda társait, amit folytatott a társaság jegyzője, dr. Zboray Gyula. S z a 1 a y József viszont lapunk szerkesztőjét üdvözölte abból az alkalomból, hogy a Budai Napló jubiláló huszonötödik esztendejét éli. mire Viraág Béla azzal felelt, hogy sok kedves apróságot mondott el újságírói életéből és főleg a Puskás Tivadarral közösen alapított Telefon Hírmondó első éveinek történetéből-. A vendégül megjelent P e- terdy Sándor irót dr. F i n á c z y Béla üdvözölte, aki azt szellemes beszédben köszönte meg. Az estét dr. Lendl Adolf fejezte be a Marosáról elmondott vidám ifjúkori élményével. Szent Gellérthegy Barátainak Egyesülete március hó 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja VII. évi rendes kögyülését a Szt. Gellért- szálló I. emeleti hangversenytermében. A tárgysorozat előtt dr. Vidéky Emil műegy. m. tanár: ..Séta a mull, a jelen és különösen a Szent Gellérthegy parkjaiban“ címmel és Rapaich Raymond főis.k. tanár: ..A Szent Gellérthegy és az újabb növényhonosítások“ címmel előadást tartanak, amelyre vendégeket és a tagtársak hozzátartozóit tisztelettel meghívja az Egyesület nevében: Saxlehner Kálmán elnök. — Az Egyesület választmánya a közgyűlést megelőzően 10 órakor választmányi ülést tart. — Tagjainkat felkérjük, hogy teljes számban megjelenni méltóztassa- na. — A meghívó belépőjegyül is szolgál, együtt érkezők számára közös érvénnyel. Botzenhardt János dr. főv. biz. tagot. az óbudai érdekek érdemes, régi munkását márc. 3-án nagy ünneplésben részesítették. Az Óbudai Torna Egylet leleplezte ez alkalommal arcképét hatalmas arányú bankett keretében, amelyen jelen volt az óbudai , társadalom minden jelentősebb képviselője. Ott volt Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke, Sagmüller József apát- plébános, Vájná Ede főv. tanácsnok, Andréka Károly főkapitányhelyettes, Morvay Győző dr. főigazgató. Miettelka Frigyes kir. tan., Gajda Béla fögimn. igazgató, Szokolay Antal újlaki esperes, Schmiedkuncz Lajos nagykereskedő, Stercz István igazgató. Rezső Antal főfelügyelő, Morvay Szilárd mérnök és sokan mások. A közgyűlések hónapja a március s a sok egyesület az ibolyás tavasz friss életet hozó hónapját választja beszámolásra, új élet indulásra. A bpesti I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre is márc. 25-én d. e. 11 órakor tartja rendes évi közgyűlését a rendes tárgysorozattal ű j helyiségében: Krisztina-körút 61. szám (Anna söröző különterme) bejárat a kapu alatt. Végre egy ember
