Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-02-08 / 872. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 február 8. Szent Gellert Gyógyfürdő Vizgyógy intézet és Napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. Álarcos jelmezestélyét a Budai Torna-Egylet ez évben ismét megrendezi saját helyiségeiben, amely mint minden szezonban, a farsang kimagasló eseményének ígérkezik. Az estély , szigorúan zártkörű. A tagok által belejen- tett vendégek számára a rende­zőség meghívót állít ki, melynek felmutatása és az álarcosok sze­mélyazonosságának igazolása kö­telező. A február hó 16-án tar­tandó jelmezesten a rendkívül szépnek ígérkező felvonulás kez­dete fél 10 órakor. Asztalfoglalás, felvilágosítások a klubirodában köznapokon d. u. 6—8 óra között. Tragikus eset hozott súlyos gyászt dr. Székely Vladimir családjára. Virágzó, szép leánya, a sokat Ígérő sikert aratott énekművész- színésznő könnyebb fejfájása gyó­gyítására aspirin helyett tévedésből Veronáit vett be a házi gyógyszer- készletéből és az orvosoknak napo­kon át kifejtett leggondosabb gyógy­kezelése sem tudta megmenteni. Nász. A Szent Gellért-fürdő igaz­gatóságának tisztviselőnője márkus és batizfalvi Máriássy Lili és dr. Kab- lay Dezső székesfővárosi tisztviselő házasságra léptek január hó 5-én. A „Dalkoszorú,“ amelynek élén Tóth Ferenc igazgató áll, mint nagy agilitásu elnök és zeneszerző karnagya Zöld Károly vezényli nagy ambícióval a jó hanganyag­gal rendelkező kart, január 23-án délután az új N é p o 11 h o n szép és hatalmas termében rendezte hangversenyét, mely iránt Óbu­dán mindig nagy érdeklődés nyil­vánul meg. A férfikarok előadása nagy sikert aratott és külön meg­tapsolták Eberhadt Róbert bari­tonista pompás szólóját. Óriási taps kísérte Pálffy Mária megle­pően szép énekét, aki az őt' zon­gorán kísérő ifj. Zöld Károly két szép szerzeményét is énekelte. Nagy tetszéssel honorálta a nagy­számú közönség Kardos Ottó gor­donkaművész élvezetes előadását is, akit Zéth János zongoramű­vész kísért. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 Családi estélyt rendez az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre I., Krisztina körút 8—10. szám alatti helyiségében e hó 8-án, este 8 óra­kor, mely alkalommal, pont 9 órakor, dr. Schuschny Henrik egészségtan tanár úr, az Országos Közegészségi Egyesület tagja, előadást tart a fer­tőző betegségekről. ízléstelen reklámmal toborozza vá­sárlóit a Corvin-árúcsarnok, mely mélyen sérti a budai kereskedőket. Reklámképpen két leány beszélgeté­sét közli, amelyben az egyik azt a banális kijelentést teszi, hogy: „...Hidd el, a legkisebb budai üzletben a leg­közönségesebb holmi is drágább!...“ mint az, amit vett a pesti Corvin- árúházban. Nem loyalis dolog és ta­lán nincs is megengedve a kereske­delmi életben, hogy valaki ilyen ízlés­telen, sőt talán becsmérlő kijelentést használjon reklámnak , — de nagy gyöngeségre is vall. Furcsa volna, ha a Magyar Államvasút Gépgyára, azt hirdetné, hogy külömb munkát vé­gez, mint egy kis budai lakatos ... Nagyon ízléstelen, legkevésbbé sem kollegiális, de mi legfőbb: — legke­vésbbé sem igaz! Drogista-bál. A Budai Vigadó ter­meiben nagy sikerrel folyt le január 9-én a Drogista-bál. A táncot a ha­gyományos Szagos lesz az utca ... csárdással nyitották meg. A rendezés munkáját Szász A. Sándor vigalmi bizottsági elnök, Tost Dezső, Mada- rassy Rezső, Komjáthy Béla főrende­zők vezetésével mintaszerűen látta el. A megjelent nagyszámú előkelő kö­zönség a késő reggeli órákban osz­lott széjjel, bőségesen ellátva a külön­féle illatos meglepetések özönével, amelyben nem kis része volt Tost Dezsőnek, a Neruda drogéria népszerű cégvezetőjének. RipKa Ferenc dr. Dr. Ripka Ferenc m. kir. udvari ta­nácsos, Budapest székesfőváros fő­polgármestere, született Isaszegen (Pest megye) 1871 szeptember 1-én. Atyja: Ripka Antal, aki az egykori hatalmas Grassalkovich család tulaj­donát képező, de később egy belga pénzcsoport kezére került birtokon erdészsegéd volt, korán elhalt s öz­vegye, született Skalka Mária cse­kély kegydíjból nevelte két ( fiáid Ripka Károlyt, a Győr—Sopron— Ebenfurti vasút igazgatóját és' dr. Ripka Ferencet. RIPKA FERENC dr. főpolgármester, a felsőház tagja. koronás arany érdemkereszttel, utóbb pedig az udvari tanácsosi címmel tüntette ki. A római pápa őszentsége pedig 1906-ban a „Pro ecclesia et pontifice“ keresztet adományozta neki. Dr. Ripka Ferenc 1907-ben nő­sült Gödöllőn, ahol Lipcsey Ludovi- kát vette feleségül. Boldog házassá­gának — melyből három leány gyer­meke született — 25 éves évfordu­lója alkalmából a Klotild Szeretet- ház Egyesület választmánya dr. Rip­ka Ferenc és neje nevére félmilliós örökalapítványt létesített árva gyer­mekek neveltetésére. A kormány bizalma révén 1924. szept. 10-én a Budapest kormánybiztosa lett és 1925 julius 11-én egyhangú­lag megválasztották főpolgármester­nek. Bődy Tivadar dr. Bódy Tivadar mint Budapest polgármestere, nehéz időkben em­berfeletti munkát végzett és örök időkre aranybetűvel írta bele ne­vét a magyar főváros történetébe. Nekünk budaiaknak azért is ked­ves, mert budai ember, akit nem­csak az itt lakás, de más szálak is Budához fűznek. Hivatalos elfog­laltságától eltekintve társadalmi szerepét, mint a Svábhegyi Egye­sület elnöke tölti be s a budai hegyvidék hatalmas fejlesztését szolgálja hivatásszerűen. Losonczi Bódy Tivadar dr. egye­temi tanulmányait Budapesten fejezte be 1891-ben. Jog- és áLlamtudori ok­levelet szerzett. 1886-ban mint jog­hallgató lépett be a főváros szolgá­latába, ahol később tanácsnokká, al­polgármesterré, majd 1918-ban pol­gármesterré választották. 1920 októ­berében, több mint 35 évi munkásság után kérte nyugdíjaztatását. Azalatt a három és fél évtized alatt, amelyet Bódy Tivadar dr. Budapest szolgála­tában eltöltött, mint a pénzügyi osz­tály vezetője nagy érdemeket szerzett a főváros pénzügyeinek gyökeres ren­dezésével. A középítési ügyosztály élén kifejtett működéséhez fűződnek: — a káposztásmegyeri vízművek épít­kezésének befejezése, — a vízszol­gáltatásról és a közterületek burko­BÓDY TIVADAR dr. udv. tanácsos, a felsőház tagja. lásáról szóló szabályrendeletek elké­szítése. Nagy része van a lakásépítési Programm megvalósításában, továb­bá az Állatkert, az Artézi- és Szent Gellért-fürdők megépítésében. Bódy Tivadar dr. a magyar nemzet legválságosabb idejében lett az or­szág fővárosának polgármesterévé és emberfeletti munkájának érdeme az, hogy a főváros közigazgatása a for­radalmak utáni időkben meglehetősen gyorsan tért vissza a rendes kerékvá­gásba. Mint alpolgármester, illetve polgármester, legfőbb irányítója volt a Budaoesti Villamos Városi Vasutak- nak, amelyeknek a polgármesterség­től való megválása után vezérigazga­tója lett. Elnöke volt a Magyar vá­rosok országos kongreszusának; tag­ja a Közélelmezési tanácsnak és a Haditermény rt. igazgatóságának. így a leginségesebb időkben élénk részt vett Budapest és az egész ország élel­mezésének irányításában. Hosszú közéleti pályáján Bódy Ti­vadar dr. többször részesült legfel­sőbb elismerésben. 1912-ben buzgó és sikeres szolgálatainak elismeréséül őfelsége a magyar nemességet ado­mányozta számára, a losonczi elő- névvel. 1916-ban a háborúval szoro­san összefüggő közigazgatási ágaza­tok, és intézmények élén való lelkes, buzo-ó és odaadó tevékenysége el­ismeréséül a magyar királyi udvari tanácsosi címet kapta. A katonai egészségügy körül szerzett érdemei­ért pedig a király a vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú díszjel­vényével, a porosz király és a német császár pedig a porosz királyi vörös­keresztérem II. osztályával tüntette ki. Polgármesterségétől való megvá­lása óta főleg közgazdasági kérdé­sekkel foglalkozik. 1922-ben a Nova Közlekedési és Ipari Részvénytársa­ság vezérigazgatójának hívta meg, a Budapesti Helyiérdekű Vasutak és a Kistarcsai Gép- és Vasút felszerelési gyár rt. pedig elnökének választotta. Bódy Tivadar dr. ezenkívül számos más vállalat igazgatósági tagja. Buda­pest Fürdőváros rt. egyik alapítója. Az 1921-es és 1926-os törvényható­sági választásokon a főváros képvi­selőtestületének tagjává választották. Budapest székesfőváros törvényható­sági bizottsága, amelyet az ország­gyűlésről szóló törvény tagküldési joggal ruházott fel, választotta meg az Országgyűlés Felsőházába képvi­selőjéül, mint az Egységes Párt tag­ját. Pengöátszámítási tabellát egyre több és többet hoznak forgalomba. Négy hete váltotta fel a koronát a pengő, négy hete szórakozik vagy bajlódik mindenki a pengőátszámítás­sal. A papírkereskedések tele vannak mindenféle pengőátszámítási tábláza­tokkal és tabellákkal, amelyekről is­mertetésük azt hirdeti, hogy egysze­rűsítik az átszámítást. A legkülönbö­zőbb formákat választották ki az élel­mes kereskedők. A forgatható és tolo­gatható táblázatok és tabellák között leggyorsabb a Regeim-féle tabella, amely csak egészen kevés mozdula­tot kíván. Az átváltoztatandó pengő vagy korona összeg közvetlenül leol­vasható. Kapható minden papírkeres­kedésben vagy a feltalálónál: Spira Henrik mérnöknél (Budapest, Német- völgyi-út 80), akit minden felől elhal­moznak megrendelésekkel. TÁVCSŐ Zibrinyinél, I., Attila-u. 12 A Csokonai Dalkör, mely a múlt évben ülte meg fényes ünnepség ke­retében 25 éves fennállásának évfor­dulóját, most január hó 30-án ren­dezte XXVI.-ik rendes évi közgyűlé­sét, amelyen elintézte azokat a belső válságokat, amelyek működését eddig bénították. Hlnöke, dr. Bede József állami r.-tanácsos rendkívüli elfog­laltsága miatt lemondott tisztségéről, de lemondott az ügyvezető igazgató, a dalkör lelke. Nemes Árpád és le­mondott dr. Bajusz Károly ügyvéd is az ügyészi tisztségről, mert Soltra költözött át. A közgyűlést Papp Imre alelnök nyiottta meg, a kitűnően meg­szerkesztett évi jelentést Nemes Ár­pád olvasta fel és tudomásul vette a közgyűlés az árszámadásokat is. Ez­után új tisztikar választására került a sor, amikor lapunk szerkesztőié mint korelnök vezette a közgyűlést. A kandidáló bizottság jelölését olvas­ták fel ezután, melyet a közgyűlés lelkesen megéljenzett és egyhangúlag elfogadott. Az új tisztikar a követ­kezőképpen alakult: Elnök lett: György Andor, m. kir. államvasuti főintéző és állomásfőnök. Társelnö­kök: dr. Bajusz Károly, Berkes Jó­zsef, Egedy Sándor.. Alelnökök: Mül­ler István, Papp Imre és Szűcs Ist­ván. Ügyvezető igazgató: Nemes Ár­pád. Jogtanácsos és ügyész: dr. Benyovits Lajos. Karnagy: Boross József. Titkár:* Müller István. Jegy­ző: Schlederer Lajos. Pénztáros: Bubán István. Gondnok: Nemes Jó­zsef. Karvezető: Knotz László. Ellen­őrök: Kuchta Ferenc és Zombory Sándor. Számvizsgálók: ifj. Csáky István, Gaál Sándor és Polinák Nán­dor. Kottatáros\ Silberer Ede. Zászló­tartó: Reiter Nándor. Gazda: Gu- mantiger János és Horváth József. Választmányi tagok: Blumm József, Gadics János, Kauderer Nándor, Lindmayer Ferenc, Meister Albert, Pólya Lajos, Sadovszky Antal, Sil­berer István, Szilvássi Ferenc. Pót­tagok: Horváth Gyula és Simó László. A tisztikar megválasztása után György Andor, az új. elnök fog­lalta el az elnöki széket és kedves, jobb jövővel biztató beszédben kö­szönte meg a bizalmat. Végül a köz­gyűlés tiszteletbeli elnöknek megvá­lasztotta dr. Bede József volt elnö­köt és tiszteletbeli tagokká dr. Andréka Károlyt és Viraág Bélát. A közgyűlést áldomás fejezte be. Az Angol-M^gvar Bank Rt. gróf Károlyi Imre elnöklésével január 29-én tartott rendkívüli közgyűlése elfo­gadta az igazgatóságnak az alaptőke felemelésére vonatkozó javaslatát. Eszerint az intézet részvénytőkéjét 121.273 darab ä 50 pengő névértékű részvény kibocsájtása után 12 millió pengőre, kimutatott saját tőkéit pedig kb. 21 millió pengőre emeli fel. Az új részvény átvételére az intézet rész­vényeseinek elővételi jogot biztosít olymódon, hogy minden eddigi cgv darab 50 P n. é. részvényre egy új részvény vehető át január 31-től feb­ruár 12-ig bezárólag az intézet érték­papír-pénztáránál 80 P kibocsátási áron. mégpedig a részvényekről lefej­tendő 1927. évi elővételi jog-szelvény Gyermekéveit Gödöllőn, majd Bu­dán töltötte dr. Ripka Ferenc, ahol a főreáliskolában, mint szegény árva diák — ösztöndíjjal végezte «a kö­zépiskolát. Innen a műegyetemre ke­rült, majd pedig a tud. egyetemen folytatta jogtudományi tanulmányait, melyeknek elvégzése után hírlapírói pályára lépett. A „Fővárosi Lapok­nál“, „Magyar Újságnál“. „Magyar Távirati irodánál“ és „Hazánknál“ eltöltött több évi működés után 1894- ben a Ganz és Társa vasöntő és gépgyár r.-t. szolgálatába került. E Midőn az I. közigazg. kerület pol­gársága 1906-ban a székesfőváros törv. hat. tagjává választotta, állan­dóan résztvett a közérdekű üzemek városítása érdekében folyó mozgal­makban és szakszerű propaganda­előadásainak jelentékeny része volt abban, hogy a főváros a gáz- és elektromos műveket megváltotta. A székesfőváros tanácsa 1910 október 15-én hívta meg ,a gázművek vezér- igazgatóhelyettesi munkakörének el­látására, majd pedig Heltai Ferenc főpolgármesterré történt megválasz­tása után 1912-ben vezérigazgatóvá szerződtette. Erre az időre esik en­nek a fontos közüzemnek hatalmas arányokban való újraépítése és át- szevezése. A budapesti gázmű nem­csak fővárosunknak, hanem az egész kontinensnek legmodernebb üzeme, mely gazdaságos berendezése mel­lett az alkalmazottak szociális ellá­tása szempontjából is büszkesége Budapest háztartásának. A világhá­borút követő összeomlás s az ebből felburjánzott proletárdiktatúra, mely dr. Ripka Ferencet is eltávolította helyéről, a gázmüveket súlyos pénz­ügyválságba sodorta. A jól megala­pozott üzem az ő gondos vezetése alatt ezt a csapást is gyorsan ki­heverte s most ismét virágzó válla­lata a fővárosnak. Dr. Ripka Ferenc világi elnöke a Krisztinavárosi rám. kath. egyház- községnek, elnöke a Klotild Szeretet- ház Egyesületnek, melynek szeretet- házát nagy mértékben fejlesztette, úgyhogy az egyesület ma 100-nál több, nagyrészt hadiárvát nevel. El­nöke a Budai Társaskörnek, mely ve­zetése alatt a legnagyobb budai tár­saskörré fejlődött, elnöke & Hollós Mátyás Társaságnak, továbbá a Tan­férfiak és Tanügybarátok Körének és a 33 Football Clubnak. A Szent István Társulat igazgatóválasztmá­nyába, a Budai Dalárda örökös tb. taggá és elnökévé, a Gázgyári Dal- és Önképzőkör pedig díszelnökévé választotta. Mint a fonyódi róm. ■kath. egyházközség elnöke templo­mot és plébániát építtetett s mint a fonyódi gróf Zichy Béla-telep érde­keltségének elnöke, nagy fejlődésnek indította ezt a bájos balatonparti üdülőtelepet. Dr. Ripka Ferenc főbb irodalmi munkájának címe: „Mech- wart album“ 1895, „Gödöllő, a ki­rályi család otthona“ 1896. „Erzsé­bet királyné Gödöllőn“ 1901, „A vá­rosi közüzemek és azok szervezése“ 1909, „Bécs és Berlin világítási köz­üzemei“ 1910 és „Budapest elektro­mos telepe“ 1910. Társadalmi és közgazdasági téren kifejtett működéséért a király 1901- ben a Ferenc József-rend lovag­keresztjével. 1917-ben ,a polg. érdem­kereszttel, majd 1918-ban előbb a vitézségi érem szalagjával díszített beszolgáltatása ellenében. A közgyű­lés jóváhagyólag tudomásul vette azokat a megállapodásokat, amelye­ket a bank vezetősége a részvényesek által esetleg át nem veendő új rész­vények elhelyezése, illetve általában a tőkeemelés sikerének garantálása ügyében egy nemzetközi bankár-cso­porttal létesített. A korábban közzé­tett hirdetmény értelmében folyó évi június 15-től kezdve részvényesi jo­gok már csak a pengőnévértékü rész­vények alapján lesznek gyakorolha­tók. Végül Becsey Antal kormányfőta­nácsos a részvényesek elismerését és köszönetét tolmácsolta az intézet ve- zetölségének azért, hogy az ország gazdasági újjáépítésének munkájában oly tevékenyen és hathatósan vesz részt. Sztamoray János kormányfőtaná­csost, az intézet ügyvezető -igazga tóját vezérigazgatóvá nevezte ki a Nemzeti Hitelintézet R. T. igazgató­sága. Ezzel a kinevezéssel jutalmaz­ta az igazgatóság azt az ernyedetlen és széles látókörne valló munkássá­got, amellyel Sztamoray János, a Nemzeti Hitelintézet rekonstrukció­ját keresztül vitte. SZÉCHEH91G9ÚG9FÖRD0I a modern orvosi tudomány min­den eszközével és a külön­böző gyógy eljár ásókhoz szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. A város minden pontjától könnyen megkö ze lit hető. A SVÁBHEGYI FOGASKEREKŰ végállomása mögött van PÁLL JÁHflS VENDÉGLŐJE FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, KITŰNŐ ÉTEL ÉS ITAL, ESTÉNK! VT ZENE. FÉRFI fehérneműt divatos elsőrangú minőségben és kivitelben 24 óra alatt szab és varr legolcsóbban úgy saját, mint hozott anyagból BRAUN JENŐ fehérnemükészítő Öinidán, III., Polgár-íér 2. szám. Telefon : J. 622—63. Minden ásványvíz kapható és raktáron van ANTAL ásványvíz kereskedőnél II-, SZÁSZ KÁROLY-UTCA 8. (Margit-köruc mellett) Telefon 40-97. Budán kizárólagos raktára a csodahatásu természetes MIRA gyógyvíznek „MIRA“ keserüvíz kellemes izü, enyhén és biztosan, minden csikarás nélkül hat. „MIRA“ glaubersós gyógyvíz teljes mértékben pótolja a Karlsbadi vizet. „BABY“ gyermek keserüvíz a gyer­mek gyomrát és beled állandóan rendben tartja. „HOVA" motor­KERÉKPAR a vezető macyar márka Gyártja : ép és Vasútfelszere/ési Gyár RT. Kistarcsa Elárusító helye . rlM Liszt Ferenc-tér 7

Next

/
Thumbnails
Contents