Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-02-08 / 872. szám

Budapest, 1927 február 8. BUDAI NAPLÓ 3 SZENT GELLERT S ZÁLLÓ f), halijában S D É LUTÁNI | UZSONNA^ Minden este 5—7 óráig jazz-band TÁNC é s Kedves ünneplésben volt része ,e hó 4-én este a Budai Napló-nak és szerkesztőjének, amikor B e- •c s e y Antal, dr. Lendl Adolf és S z á v a y Gyula ilusztris tár­saságot hívott meg a Hollós Má­tyás Társaság tagjai és a budai közélet szereplői közül. A Budai Napló 20 esztendős múltjáról em­lékeztek meg kedves szóval, mely a szerkesztő személyének is szólt. A városi közgyűlésről jöttek oda dr. Ri p k a Ferenc főpolgármes­ter, dr. Koz m a' Jenő országgy. képviselő, Ziegler Géza kor­mányfőtanácsos és szíves barát­sággal emlékeztek meg a lap küz­delmes múltjáról. A főpolgármes­ter lelkes beszéde nyomán moz­galom indult meg, mely a Budai Napló függetlenségét óhajtja biz- tosítahi oly módon, hogy a lap Számára a budai polgárság hozzá­járulásával nyomdát állítanak. — A kedves esetről a jövő számunk­ban részletesebben számolunk be. Fonvód üdvözlete. Abból az alka­lomból, hogy a kormányzó őfőméltó- sága az új felsőíráz tagjává nevezte ki dr. Ripka Ferenc főpolgármestert, Fonyód község képviselőtestülete ahogy az ,.Üj Somogy“ közli — üd­vözlő iratot intézett nagynevű dísz­polgárához, akit a közérdekű áldásos működéséért őszinte ragaszkodásáról és soha el nem múló hálájáról bizto­sít és Isten áldását kéri a hazája ja­vát szolgáló munkálkodására. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága folyó hó 3-án ülést tar­tott, amelyben megállapította, hogy az 1926. üzletév az 1925. évi nyere- scg'átilosattal cgv üti 3,007.724.02 pen­gő, azaz 47.596.550.315.56 korona tisz­ta nyereséggel zárult, szemben az 1925. évi harmincöt és félmilliárddal, ami circa 35 százalékos emelkedésnek felel meg. • Elhatározta egyben az igazgató­ság, hogy a folyó hó 15-ére összehí­vandó 84-ik rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1926. évi osztalék kifizetése 2500,000 pengő, azaz 31,250.000.000 korona fordíttas- sék és pedig olymódon, hogy a szel­vények darabonként 5 pengővel, azaz 62.500 koronával váltassanak be, szemben a múlt évi 50.000 koronával. Javasolni fogja továbbá az igazgató­ság, hogy a rendes tartalékalap ja­vadalmazására 400.000 pengő, azaz 5.000,000.000 K (múlt évben 3 mil­liárd és 500.000.000 korona), az érték- csökkenési tartalékalap javadalmazá­sára pedig 200,000 pengő (2,500.000.000 fordíttassék, míg a különböző hivatal­noki segélyalapok 40,000 pengővel (500,000.000 koronával) javadalmazj- tasasnak. Egyébként az 1926. évi zárszáma­dások — szembeállítva az 1925. évi­ekkel — a következő jelentősebb vál­tozásokat mutatják. A betétek és folyószámlakövetelé­sek összege 579 milliárddal emelke­dett az év folyamán és 1608 milliárd koronát ért el, ami a múlt évi 1029 milliárddal szemben csaknem 60 szá­zalékos emelkedést jelent. A forgalmi adatok a következőkép­pen alakultak: Az 1925. évi 71 billió korona össz­forgalommal szemben az 1926. évben 93 billió volt az összforgalom a fő­könyv egvik oldalán. Ebből kiemel- kető a betétüzlet forgalma, amely 15 billióról 23 billióra, a pénztárforga­lom. amely 18 billióról 27 billióra és a devizaforgalom, amely 35 billióról 37 billióra emelkedett. A bank 1926. évben ismét felvett jelzálog- és köz­ségi kölcsöniizletében már ezen első évben összesen mintegy 2,700.000 dol­lárt helyezett ki. A költségek kb. a múlt évi színvo­nalon mozogtak, kivéve a múlt évi mérlegben szereplő jelentékeny vég­kielégítéseket, amelyek a folyó évben — minthogv a személyzeti leénítés nem folytatódott — nem fordultak elő, ezzel szemben azonban az adók­nál circa 630n.000.000 korona emel­kedés álpltt elő. Ew Kornél előadása A Cobden-Szövetségben jan. 25-én előadást tartott „Pénzügyi politikánk legsürgősebb feladatai“ címmel Exner Kornél volt pénzügyi államtitkár, egyetemi magántanár, amelyen köz- gazdasági életünk számos kitű­nősége vett részt. Ott láttuk Lukács György dr. b. t. t., ny. minisztert, Te- leszky János dr. b. t. t., ny. minisz­tert, Hegedűs Lóránt dr. ny. minisz­tert, Haller Károly dr-t a legfőbb áll. számvevőszék alelnökét, Strache Gusz­táv dr-t, az ügyészség elnökét, Zala Lajos ügyvezető bankigazgató, kor­EXNER Kornél dr. nyug. államtitkár, a Föld Hitelbank igazgatója. mányfőtanácsost, Glück Frigyes kor­mányfőtanácsost és Szávay Gyulát, a Kereskedelmi és Iparkamara főtit­kára. Az előadásnak lényege a következő: Államháztartásunk egyensúlya és valutánk értékálló volta az a két alap­kő, amelyet megingatni nem szabad. Az infláció és defláció problémájával foglalkozva, két példára utal. A német inflációs rendszer mellett az államkincstár elszegényedett, de meggazdagodott a német nép, a deflá­ció angol rendszere mellett az angol nép elszegényedett, de pénzének érté­két megőrizte az angol állam. Az aranyalapon való adófizetés nálunk a jövedelmiadónak 514 százalékkal való emelkedését jelentette egyik évről a másikra. Az államkincstár a felemelt köztartozásokat száz százalékig valo­rizálva követelte. Első teendő, hogy a túladóztatás az egész vonalon meg­szűnjék. Az adómérséklési törvényjavaslatot bírálva, azt sürgeti, hogy a külön­böző adókulcsokat egymással össz­hangba kell hozni, hogy több közszol­gáltatás halmozódása esetén se for­dulhassanak elő képtelen túlzások. A hadikölcsönök valorizálása elől karitativ valorizálás homályos jelsza­vával kitérni nem lehet. A sürgős feladatok megvalósításá­nak fedezetét a következőkben jelöli meg: a költségvetés feleslegei; a költ­ségvetés kiadásainál elérhető meg­takarítások; a népszövetségi kölcsön érintetlen 105 millió pengőre rugó összege; a házadóból eredő bevétel emelkedése; a vagyonadóból eredő több bevétel; az állami bevételek ter­mészetes emelkedése; a vagyonvált- ság-földek tőkeértéke. Gyógyitható-e az érelmeszesedés? A „Budai Orvosok Köre“ rendes havi összejövetele során, január 26-án este igen érdekes vita folyt le dr. Bu- csányi Gyula orvosi előadása kap­csán, aki fejtegette az érelmeszesedés gyógyításának lehetőségeit a termé­szetes gyógymód alapján. A nagy számban jelenlévő orvosi előkelőségek mindvégig a legnagyobb érdekkel hallgatták. Szerinte az érel­meszesedés a legalattomosabb beteg­ségek egyike, amely kezdeti, sőt előre haladt szakaszaiban klinikailag nem diagnosztizálható. Ismerteti azt a módszert, amellyel a kezdet elején diagnosztizálni lehet. Végül 20 éves tapasztalatai nyomán rátér annak természetes gyógyítására, amelynek alapprincipiuma a szervezet detoxica- lása (méregtelenítés). Minden esetben kellőleg individiua- lizálva, a legnagyobb sikereket lehet elérni. Kijelenti, hogy a mai nagyrészt értéktelen gyógyszer- specialitások tobzódása nem lehet a gyógyászat „sine qua non ‘-ja. _ Az orvos felemelhet bármely gyógy tényezőt, ha még oly egyszerű is, ha az hasznos^ és sikerrel jár. Az előadáshoz hozzászólt dr Dillin- berger Emil főorvos, aki „tudomással bír dr. Bucsányi detoxicatios eljá­rásáról, amelynek letagadhatatlan sikereiről személyesen meggyőződött.“ Véle­ménye szerint azonban ez eljárás főleg a szanatóriumokban volna kivi­hető. Dr. Steiner Károly alelnök, főor­vos.. a gyógyhatást nem annyira de- toxicationak. mint a sejtek rever- sabilis és irreversabilis tulajdonságai­nak előnyös megváltozásából eredő­nek tekinti. Hasonló alapprincipium- ból indulhat ki, az újabban ajánlott oxigén-belégzés hasznossága. Véle­ménye szerint igenis, ezt a gyógy­módot a háziorvos a betegen alkal­mazhatja, mire dr. Bucsányi kifej­tette, hogy az oxigén-inhalátio hasz­nossága a detoxicatios gyógyeljárás mellett bizonyít. Az előadáshoz nagy tudással még hozászólt dr. Piványi Gusztáv doktor is és az előadást megelőzőleg a Kör tagjai megvitatták az orvosok rová­sára történő szervezkedést, mely a betegek biztosításával kapcsolatosan betegellátó szövetkezeteket alakít most. Minden felszólaló, köztük dr. Leip- nik Lőrinc, dr. Berger Iván, dr. Pietsch István, dr. Szaszovszky Lász­ló és az elnöklő dr. Steiner Károly alelnök élénken tiltakoztak a moz­galom ellen és az alelnök véleményét terjesztették az orvosok szövetsége elé. Németh Béla dr. kormányfötanácsos az üzlet­helyiségeit felszabadításáról A dialektikának, logikusságnak és ötletességnek reprezentáns beszéde volt Németh Béla dr. kormányföta­nácsos, országos elnök előadása a Háztulajdonosok Országos Szövetsé­gében. Meghallgattuk az előadást, de — sajnos — nincs helyünk arra, hogy egész terjedelmében ismertes­sük, hiszen Németh Béla egy órán keresztül ontotta gazdag anyagának szinte kimeríthetetlen tárházát, ki­tűnő megfigyeléseit, mély judiciumá- nak végig érdekes és eredeti meg­állapításait. Különösen nagyjelentő­ségű az a figyelmeztetés, hogy a ház­NÉMETH BÉLA kormányfötanácsos. a törvényhatósági bizottság tagja. tulajdonosok ne éljenek minden eset­ben a visszakapott jogokkal s legye­nek lakóikkal és üzletbcrlöiRkel szemben kíméletesek. — „A múlt év első napján adott munkaprogramul leglényegesebb ré­szét sikerült megvalósítanunk, — mondotta dr. Németh Béla elnök — sőt a. házadó és községi pótadó le­szállításának előkészítésén is túl va­gyunk, amennyiben ezen adókat leg­alább részben leszállítja a kormány. Bízom benne, hogy a pénzügyminisz­ter az államháztartás egyensúlyának megzavarása nélkül a jövő évben le­szállíthatja a házadót 15 százalékra és segítségünkre lesz, hogy a házak aránytalanul nagy egyéb terhei is fo- kozotason mérsékeltessenek és végre elfogadható jelzálogkölcsönökhöz jus­sunk. — A nyáron kiadott lakásrendelet megállapította a további fokozatos béremelést és végre ez év november 1-re rendelkezési jogot adott ,laká­saink felett. Üzlethelyiségeink felett a jövő hónap elején nyílik meg bér­megállapítási és felmondási jogunk az átmenet érdekében oly módon, hogy a felmondás egy évre szólhat s amennyiben a bérlő az emelést nem fogadná el, még egy évig megmarad­hat 75 százalékos bér mellett. Kívá­natos. hogy az átmenet síma lefo­lyású legyen. — A Háztulajdonosok Országos Szövetsége akkor nyerte el a kor­mány, a gazdasági tényezők és »az egész komoly társadalom támogatá­sát, midőn a tulajdonkorlátozások fo­kozatos megszüntetésének alapjára helyezkedett. Azzal tisztába kellett jönnünk, hogy a múlt hibáit és bű­neit a Bethlen-korinány úgy sem te­heti jóvá. Az üzlethelyiségek felszabadításá­ról s általában a várható felmondá­sok és béremelésekről megkérdeztük Németh Béla dr.-t, aki a legalapo­sabb ismerője ezen kérdéseknek. Németh Béla dr. — markáns arcú, harcos egyéniség — készséggel vá­laszol az érdeklődésre. — Előrelátható volt, hogy az üzlet- helyiségek szabad forgalmának helyre- állítása előtt a megszokott helyről ismét lesz mozgolódás a tulajdon­korlátozások fenntartása érdekében. — A mozgalomnak nincs semmi­féle komoly alapja, mert az utolsó lakásrendelet már gondoskodott az átmenet érdekében különleges rendel­kezésekről. ,Az üzlethelyiségek leg­nagyobb részére, abban az esetben, ha háztulajdonos és bérlő az üzletbér te­kintetében nem tudnának megegyezni, nem félévi, hanem egy teljes évi fel­mondási időt állapított meg olyfor- mán, hogyha a bérlő a felemelet bért nem fogadná el, 75 százalékos bér mellett még egy évig megmaradhat helyiségében. A kormánynak ezt a legmesszebbmenő gondoskodását a háztulajdonos rovására a Háztulaj­donosok Országos Szövetsége január 1-én még kiegészítette az ország ösz- szcs háztulajdonosaihoz intézett fel­hívásával, hogy az átmenet érdekében az első évben lehetőleg ne mondjanak fel és 100 százalékon felüli béreket ne állapítsanak meg. — Ott, ahol feltűnő aránytalanság van az alapbérben, arányosításnak van helye és a Szövetség felajánlotta egyeztető közreműködését esetleges panaszok tárgyában. Ezenfelül min­denki tudja, hogy nagy bőségben van­nak üres üzletek, irodák és raktár- helyiségek. Egyenesen valótlanság, mintha a háztulajdonosok 200 szá­zalékos béreket állapítottak volna meg, hiszen a rendelet értelmében még el sem következett a felmondás és bérmegállapítás ideje és egészen bizonyos, hogy a háztulajdonosok az Országos Szövetség felhívásának ele­get fognak tenni. A főváros rendkívüli közgyűlése az üzlethelyiségek kötött forgalmának fenntartása mellett foglalt állást. Az elnök úr idevonatkozó kérdé­sünkre így válaszolt: — A főváros közgyűléséről a bi­zottsági tagok nagyobb része távol­maradt. Ez mutatja, hogy a sok her- ce-hurcát ebben a /kérdésben már megunták. Lényeges, hogy az Egy­séges Községi Polgári Párt előzőleg egy párthatározatban kimondotta, hogy a halasztó indítvány ellen fog­lal állást, a szabad forgalom helyre- állítását kívánja a kormány rendelete értelmében, miután magában a ren­deletben gondoskodás történt az át­menet megkönnyítéséről azáltal, hogy a kormány az átmenet érdekében egyévi rendkívüli felmondási időt ál­lapított meg olyformán, hogy meg­egyezés hiányában a bérlő még egy teljes évig megmaradhat a helyisé­gében 75 százalékos bér mellett. — A további halasztásnak nincs semmi értelme, az átmenet kényel­metlenségein egyszer át kell esnünk. A kormány által folyamatba tett nagy beruházási munkálatok általános gazdasági fellendüléssel járnak, mi­nélfogva a szabad forgalom helyre- állítása idöbelileg is indokolt, míg a tulajdonkorlátozások fenntartása, — amint azt a bécsi példa mutatja — ka­tasztrofális gazdasági kárt okoz. — A magyar kereskedelem és ipar legnagyobb érdeke, hogy a tulajdon és a gazdasági szabadság elvét tisz­tán megóvjuk. Fiatalosan, frissen és bizakodóan beszél Németh Béla dr., aki kétség­telenül a legkülönb magyar értékek egyike. És a legszerényebb férfiak egyike is, aki önmaga meg sem tud­ja becsülni, hogy nemes munkájával mit épített F-r-czy L. A Széchenyi íiirdö körül folyó nagyszabású strandfürdő építke­zései miatt az e munkálatokkal kapcsolatosan átépítendő n é p- f ii r d ő t február 7-én ideiglene­sen lezárta. A gyógyfürdő nyitva áll és üzemben ma­radt. ____ A deviza-üzlet szolgáltatja a Nemzeti Bank legnagyobb jövedelmét A Nemzeti Bank 1926. évről szóló pengőmérlegét most hozta nyilvános­ságra. Sok érdekessége van a mér­legnek. Egyes tételei visszatükrözik a magyar pénzügyi élet multeszten- dei alakulásának képét. A nagyközön­ség úgy képzeli, hogy a Nemzeti Bank legfőbb jövedelme a jegykibocsátás, helyesebben: mintha a jegybanknak a leszámítolás volna a legtöbbet hozó üzlete. A mérlegből azonban az derül ki, hogy változatlanul még mindig a deviza- és valutaüzlet szolgáltatja a Nemzeti Bank számára a legtöbb nyereséget. Az elmúlt 1926-os eszten­dőben 19.1 millió pengő jövedelmet hozott a valutaüzlet, tehát a 34.9 mil­lió pengő összes nyereségnek több mint a felét. A leszámítolási üzlet jövedelme va­lamivel hanyatlott, mert 1926-ban 11.2 millió pengő volt a bevétel, szemben az 1925. évi 12.1 millió pengővel. Te­hát a múlt esztendei válságból folyó kisebb váltóbenyujtás közel egymillió pengővel csökkentette a Nemzeti Bank jövedelmeit. De csökkent az elmúlt évben az állami adósságok után sze­dett kamat is, mert 1925-ben 3.2 mil­lió, 1926-ban azonban már csak 2.5 millió kamatot fizetett a kincstár a banknak. Múlt évben ugyanis már megkezdték az állami adósságok tör­lesztését. A kiadási oldal tételei között meg­említést érdemel a bankjegygyártás költségeinek fokozatos csökkenése. Tavaly kereken 4 millió pengőt kel­lett erre a célra felhasználni, az idén a mérleg ezen a címen 3.4 millió pengő költséget tüntet fel, ami azért feltűnő, mert hisz az új pengöbankjegyeink előállítása éppen az elmúlt évben tör­tént és bizonyára igen sok költséggel járt. j Hubert és Tfirso : betéti társaság j Budapest, UL.Lint F^renc-íSr 4 | Telefon: Iroda: Interurban 22-6? í Raktár: 109-57 l Mosdók, fürdőkádak, j fürdőkályhák, closet- l tek, csövek, műszaki <s> : cs> cikkek ss> i I Fémárúgyártás Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s telj "S eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszócsarnok CIPÓK Báli-, selyem-, brokát-, lakk-, speciális vadászcipők és egyéb cipőkülönlegességek leg- jutányosabb beszerzési helye ZVEItKÓ (Budai Vigadóval szemben) -------Többszörösen kilünte ve ——­sz énsavval telítve: H A R MAT-VÍZ! Magyarország legrádiumosabb gyógyvize Az Erzsébet-hid budai hídfőjénél épüli modern ivó- cs^rnn’ban Radioac Iv hatású lithiumos és calcium hygrocarbonátos gy „ g / víz IVÓ - KÚRA Keserűsó-kura. Javasolva vesebántalmak, gyomorbaj >k székelési zavarok, á mat anság, vérszegénység ellen. Poharmkint tOOO -or karlsbad; sóval 2000 kor-76 heggel 7 órától este 6 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents