Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-10-22 / 891. szám

XXIII. évfolyam. 891. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K. 502—96. Nem szeretjük itt Budán, ha nagyon a gyom­runkba látnak. A mi patriarchá­lis életünk amúgy is sok belátást enged, mert a jó gazdasszony minden szomszédjáról tudja, hogy mit főz. Együtt járják a piacot és sokat mesélnek egymásnak. Ez nem voft baj addig, amíg jobb módban éltünk, de most már so­kat kell eltitkolni és hamis tételek is kerülnek forgalomba. — „A húst már hazavittem és csak egy kis főzeléket veszek még hozzá.“ —- A hús benne a hamis tétel. — „Csak gulyáslevest főzök, mert van otthon libám.“ — A liba csak theoriában sül és nem tepsiben. A drágaság az oka ennek, a ha­miskodásnak. A piac ma kétszer- annyit elnyel, mint azelőtt. Pen­gőben többet, mint régi koroná­ban. Pedig az élelmiszerdrágulás okozza az egész vonalon a drága­ságot. Itt kell segíteni. De nem bírságokkal, hanem cél­szerű intézkedésekkel. A kofa is meg akar élni és az sem tud. Csaknem mindennapos a hír, hogy zöldségkereskedő, piaci kofa s más ilyen élelmiszerkereskedő — nem tudja kifizetni a házbérét. Tehát küzd. Ö is drágán vásárol, drágán adhatja csak és mert gyér a vevő, alig keres valamit. Budapest élelmiszerpiacait most bizonyos termelőterületek mono­polizálják s a kereslethez mérten szabják meg már ott kint, a vidé­ken az árakat. Ezzel a kérdéssel foglalkozik most a népjóléti minisztérium. Ilyenkor a jó tanács értékes, de ritka. Szerencsére van mégis. Vannak, akik nyitott szemmel jár­nak a világban és ott találják meg a megoldást, ahol senki se kereste. A tanács egyszerű és a gyakorlat­ban kivihető. Meg kell növelni azokat a területeket, amelyek Buda­pestet élelemmel ellátják s ezzel egészséges konkurren- ciát teremtve a piacot uraló régi termelőterületeknek, oly egészséges verseny fejlődnék ki, mely lehetetlenné teszi a drágaságot. Ez a vezérgondolata annak a tervnek, amelyet Szél Árpád, a HÉV igazgatója terjesztett a nép­jóléti minisztérium elé. A helyiérdekű vasútakon na­ponta ezer meg ezer termelő, piaci kofa jön be élelmiszerrel. Főleg tejjel és zöldséggel, nyáron gyü­mölccsel. A HÉV megfelelő kiterjesztésé- 1 vei új termelőtelepek alakulnának, a távolesők pedig bevonhatók a forgalomba. Nincs átrakás, köz­vetlenül jut az élelmiszer a piacra ; és innen a külföldre. A Budapest-{ Kalocsai vonalon közvetlenül jut a közp. vásárcsarnokba. Ráczkevén ' a királyi család 8—9000 kát. holdnyi uradalma be­rendezkedne piaci árura (zöldség- és főzelékfélék). A HÉV biztatá­sára 400 holdon termel már cse­megeszőlőt s a kisgazdák a ho­mokos földeket termékennyé tet­ték és háború előtt már 100 és 100 vagon csemegeszőlőt vittek Bécs- be és külföldre Budapesten át. Mogyoród állomásról (gödöllői vonal) 100—200 vagon paradicso­mot hoznak be, ez fejleszthető, ha alkalmas nagy idénypiacot ren­dezne be a főváros — és ekkor a gödöllői koronauradalom nagy ki­terjedésű területén a földművelési minisztérium utasítására szintén élelmiszer termelésre rendezked­nének be, sőt szomszédjait is erre nevelné. A szentendrei vonalon számot­tevő élelmiszer: tej, tojás, gyü­mölcs,' főzelék jön be. Olcsóbbá tenné ezt, ha a Filatori gát—Csá­szárfürdő MÁV-vonalat a HÉV venné üzleti kezelésbe (amiről most tárgyalnak). Fölíendiilne ez­zel az elhagyott Batthyány-téri vásárcsarnok, mert közvetlenül kapná az árut. A Budafok—Nagytétényi vonal mentén van a Ferenc József ke- resk. kórháznak 5 holdnyi, Buda­fok városnak is 5 holdnyi, az ál­lami kertészetnek 40 holdnyi te­rülete s ezeken nagy élelmiszer- termelést lehet elérni. Közvetlenül kapna így a kelenföldi piac és a közp. vásárcsarnok. Be kell kapcsolni Szalkszent- mártont is a HÉV által már kiépí­tett Kunszentmiklós—Dunapataji vonal révén és 130 km. távoli ter­mékeny vidékről rendezni be nagy behozatalt. Ráczkevétől Kalocsáig építve ki a vonalat, nagy és ter­mékeny új területek kapcsolódná­nak be: itt van a kalocsai kápta­lan, az érseki uradalom és a szom­szédos nagy- és kisbirtokok. Bes- nyőn túl is Aszódig nagy új terü­letek kapcsolhatók be. A helyiérdekű kiépítése Szent­endrétől Esztergomig a Duna part­jain, idegenforgalmi szempontból volna fontos. Gyönyörű, vadre­gényes vidék ez,, ahol nyaralók épülnének, turisták járnák ezt a szép vidéket, amely gyümölcster­melésre fölötje alkalmas. Nagytétény—Érd vonal mentén a Károlyi- és Wenckheim-uradal- mak szívesen rendezkednek be piaci termelésre, ha meg van a szállítás lehetősége. HÉV adna kedvezményeket, le­szállítaná a tarifát. A kofák 20 kg élelmet ingyen hozhatnának, mint kézipodgyászt. Ráckevéról másfél óra alatt itt van az áru és az árus is rögtön átveheti áruját bármely órában. Ez szállítaná le a piaci árakat. Ezeket Szél Árpád igazgató nemcsak nekünk mondotta el, ha­nem a minisztériumnak is. Berlint ilyen módon tette har­minc év előtt a legjobban és leg­olcsóbban ellátott várossá dr. Reicke polgármester és ha Buda­pest polgármestere fázik ettől a feladattól, akkor fölebbezzük meg ezt a jobbszívű, a munkabíró és energikus főpolgármesterhez, aki­nek különben is egyik legfőbb gondja a drágaság letörése. Budán, iQ2*j október 2i A Hollós Mátyás Társaság, írók, művészek és tudósok egyesülete Budán, ezévi közgyűlését novem­ber hó 7-én, hétfőn, este 6 órakor tartja. Ezt társas vacsora követi, mely után Rexa Dezső előadja egyik tanulmányát a budai színé­szet múltjáról. Ezután megvitatja a társaság Viraág Béla előterjesz­tése alapján az új budai kőszínház Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter Felelős szerkesztő: magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. r , magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. VIRAAG BÉLA Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1927 október 22. HBBBBKffiBHBBBHnHiKfl elhelyezésének kérdését. A köz­gyűlésre a társaság külön meg­hívót bocsát ki. Október 30-án este 6 órakor lesz a közgyűlést előkészítő választmány] ülés. Az új főgimnázium, mely a Ke- lenföldön a Gellérc-hegy alatt el­húzódó Villányi-úíon épül, alap­kövét e hó 9-én, vasárnap, tették le ünnepélyes keretek között. Az új főgimnáziumot a cisztercita­rend építi. Buda aranykora Mátyás király halálával alko­ny ülni kezdett. Az a remény, hogy Mátyás trónját Korvin János örö­kölje, nem teljesült, minek nagy­részben ő maga volt az oka, mert annyi kincs birtokában, mint amennyi neki volt — kivált ha meggodoljuk, hogy ő lakott a ki­rályi palotában s a koronát is kézhez vehette — ügyét, ha nem lett volna oly szerény, megnyer­hette volna. Dóczi Orbán egri püspök segítségével, aki ágyúkat szegezi etett a királyi palota ellen, a magával tehetetlen lí. Ulászló lett a király, aki 1490 augusztus havában el is foglalta a palotát. Ettől az időtől kezdve, 36 év alatt, tizenkét országgyűlést tartottak Budán, ami a város tekintélyének emelését előmozdította. Főbb ne­mesek, főpapok, ha nem is volt itt mindegyiknek háza, de legalább itt szállásolták el magukat. Ez a körülmény a kereskedésnek nagy lendületet adott. Számos fényűzési cikknek a kincses Buda lett a fő­piaca , pénzváltással foglalkozó olasz, német és zsidó bankárok­nak huzamosabb tartózkodási helye. Ennyi idegennek élelem­mel, ruházattal stb. ellátása kitűnő keresetet adott a város lakóinak, akik közül néhány polgári család abban az időben a főrangúak so­rába emelkedett. — Itt van a jó­létet teremtő idegenforgalom első bizonyítéka. Ma a hanyatló budai polgárságon nem segíthet más, minthogy a fürdők és az idegen- forgalom révén teremt új jövede­lemforrásokat. Ennek kell köz­tudattá válnia Budán, ezt kell kö­vetelnie mindazoktól, akiket akár a képviselőházba, akár a városi közgyűlésbe küld választás útján a budai polgárság. Régi budai emlékeket keltegetett életre vasárnap délután dr. B e v i- 1 a q ii a Béla. a Hadtörténelmi mú­zeum titkára, aki két órás előadás­ban, könnyekig ható közvetlenséggel beszélt a rádión a Vízivárosban eltöl­tött gyermekkoráról, az akkori szo­kásokról. az utca képéről és hangu­latairól. A „Wasser Kauft“ embertől, a Noé hadastyánok zenekaráig min­den akkori szenzációt nemcsak el­mondott, de hűségesen utánoztatok a közreműködő zenekarral. Maga is dalolt, sikongott, mint ahogy csinálta akkor a 80-as években és csinálta minden hallgatója, a'ki hol kacagott, hol pityergett a szép múlton és szép múltért. Beyilaqua Béla dr. vasárnap délután a legnépszerűbb ember volt Budán. Az új budai kőszínház helye felett sok vita esett már, de ren­desen a kerületi lokálpatriotiz­mus útját állta a végleges döntés­nek. A régi paktum úgy szól, hogy a Víziváros kapja a Vigadót, a Krisztin# kapja a színházat. így is történt. így is van. A nyári színházat, illetve a Budai Szín­kört lebontani nem kell és nem is szabad. Eláll még 20 évig. Ám téli színház kell Budának. Szegény, elmaradt Óbudának is van. Hogy pedig ez az új kőszínház hol épül­jön fel? A két kerületi érdek összeegyeztetésével valahol a két kerület határán. Ott, ahol más, most fejlődő területek is bekap­csolhatók. A hegyvidék, a Krisz­tina, az Ország-út és a Vízi­város nagy xésze a felső Széna­téri hurokvágány közelében ta­lálná legmegfelelőbb hehren ezt az új színházat s így a legalkalma­sabb terület a Vérmező felső csücske volna, ahol azt a Várból lejövő közönség is kéznél találná. Ha a Maros-utca folytatásakép­pen út épülne a Vérmezőn át az Attika-utcába, akkor a Vérmező felső része mint egy szabályos háromszög válna el a Vérmezőtől, ahol park közepén Vigadó szerű épülettel kapcsolatosan fölépül­hetne a kőszínház. Vigadószerűen, mert nagy termekre nagy szükség van Budán. Ha Buda fürdőváros világszép parkja lesz a Vérmező, ezt méltón fejezné be a színház ide néző frontja. , Nincs kocsi a kelenföldi pályaud­varon. A konflisok és fiakkerek kora lejárt, a közúti pedig podgyászt nem szállít. Én azt hiszem, hogy Buda­pest azért nem tud kellőképen fejlődni, mert ott esténként úgy elát­kozzák ezt a várost, hogy végül is va­Intelligens kereskedők nagy társa­sága gyűlt össze e hó 16-án az „I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre“ helyiségében, hogy a Vár és a Krisz­tinaváros kereskedőit a vergődő budai kereskedelem megmentése ér­dekében egyesítsék az OMKE ha­talmas szervezetének védszárnyai alatt és mint alakuló közgyűlés meg­teremtsék a ..Budai OMKE eddigi alakulásainak láncolatában az újabb gyűrűt: a Krisztina-Vár osztá­lyát. mint harmadikat. Eddig megala­kult a vízivárosi és kelenföldi cso­port, most a kriszíina-várbeli és már folynak az előzetes tárgyalások hogy e hó 30-án megalakuljon az óbudai csoport is. A központ képviseletében megjelen- 1 tek: Székács Imre és Zárai Samu al- elnök, dr. Balkányi Kálmán igazgató és dr. Katona Gábor ügyész, Gonda Hugó és Fabriczky Rezső. A vízi­városi csoport részéről ott voltak: Tisza Béla és Linke Károly elnökök, a Kelenföldről pedig Eiser Sándor elnök. A nagyszámban összejött kereske­dőiket mint házigazda és az I. kér. Iparos- és Kereskedők Köre ügyv. elnöke Hubert Vilmos üdvözölte, föl­kérve az OMKE alelnökét Székács Imrét, hogy az Egyesület céljait ismertető előadását tartsa meg. Székács Imre hasonlatot vont a tíz év előtti kereskedelem és a mai között és kijelentette, hogy nem tíz. de száz év a különbség. Az állam ma beállt társnak és irányítja a keres­kedelmet s azért a kölcsönösség alapján viszont kellene, hogy a ke­reskedők is erősen vegyenek részt az állam irányításában. Szigorú bírálatot mondott a forgalmi- és fénvűzési adóról, melyek adminisz­trálása sok időt és munkát igények Azután az állam által protegált szö­vetkezetek felett tört pálcát, holott külföldön a szövtkezetek csak tag­jaiknak adhatnak el és mégis virul­nak. A szellemes és érdekes előadást megköszönte Hubert és kérte, hogy az alakuló közgyűlés térjen át a tulajdonkénem tárgyra: — a szer­vezet megalakítására. Fölkérésére Komáromy Károly felolvasta az elő­1 ami katasztrófa éri, mint Sodomát. Bizonyára akadna Budán is autóbusz- tulajdonos. aki szívesti vállalttá a fu­varozást addi.tt. amist ezt a kérdést véglegesen rendezi a város. De se­gíteni kell a bajon, nehogy sóbál­vánnyá váljanak a tanács tagjai. Árkay úr haragszik, pedig tud­hatná. hogy nincs igaza, amikor le­sújt reánk, mert kifogásoltuk egy el­gondolását. ahogy a városmajori szép. erdei templomot óhajtja átépíteni. Mi csak arra kértük, hogy szánjon a templomnak még egy délutánt és for­dítsa meg. gondolja el másképen az átépítést. Ez a szép kis templom, mely az ő zseniálitását dicséri, meg­érdemli azt a délutánt. És ha már haragszik, ne hitesse el a városmajori egyházközség vezetőségével, hogy mi az egyházközséget bántjuk? A tö­megek szuggerálhatók. még akkor is, ha rólunk mindenki tudja, hogy soha erkölcsitestületet nem támadunk, legkevésbbé vallásit. Higyje cl ne­künk Árkay építész úr, hogy ml csak az ö zsenialitását dicsérjük azzal, hogy ezt a szerencsétlen tervet, mely derékon szelné ezt a 130 esztendős allét, mely Budapesten a legszebb és a városmajori park dísze. — ha ha ezt a tervet nem helyeseljük, ahogy nem helyeselhetik a városhá­zán sem. És az ö nagy tehetségét bi­zonyítjuk. ha föltesszük, hogy egy újabb elgondolással, egy újabb dél­után feláldozásával ezt1 az átépí­tést szebben, jobban, ügyesebben fogta megoldani. Ezért kár hara­gudni. zetes megbeszélések alkalmával összeállított tisztikar és választmány névsorát, amit a közgyűlés egyhan­gúlag elfogadott. Elnök: Hubert Vilmos, alelnökök: Fábián József és Delhaes Kamii, pénztáros: Komáromy Károly, ellenőr: Adametz György, titkár: Pontos Miklós. A választmány tagjai lettek: Zlamál Alajos. Zibrinyi Kál­mán, Augenfeld Sándor, Tímár Sán­dor, Jámbor Lajos. Fleischer József, Winkler Adolf. Braun József. Gold­stein Ignátz, Pál Jakab. Mohr Fe­renc, Zimmerer Pál, vitéz Áronfy Unterreiner Mihály, Schäfer Miksa, Dánn J„ Barabás és Stefanovics cég mindkét tagja. Kiss A.. Weinberger Mór. Hutter Lajos. — Póttagok: Göbbös Gábor. Kulcsár Richárd, Pacsu Lajos, az Ehrenfeld és Fischer cég mindkét beltagja. Nagy és. erős gárdát állítottak a kereskedők e szervezkedésük élére s ezek között is első helyen áll HUBERT VILMOS, akinek puritán jelleme, önzetlen ál­dozatkészsége és a polgárság érde­kében folyó közmunkában való állandó részvétele szinte _ pre­desztinálják őt e tisztségre. Ö kö­szönte meg a tisztikar nevében és lelkesen szárnyaló szóval a közgyű­lés bizalmát. Kijelentette, hogy minden tudásával igyekezni fog szebb jövő elé vinni a budai keres­kedelmet. amíg nemcsak oszlopa, hanem dísze is lesz az integer Nagy- Magyarországnak! Szavai nyomán felviharzott az éljenzés. Utána Z á r a y Samu az OMKE egyik érdemes alelnöke szólalt föl, üdvözölte az új talajt, amelyen biz­tos virágzás felé halad a kereskede­lem és azt kívánta, hogy a régi budai erkölcsöt kell az új generációba oltani s akkor nem kell félteni a bu­dai kereskedőket. Tisza Béla a vízivárosi csoport üdvözletét hozta az I. kerületnek, mely jobb helyzetben van. mert nem állja útját egyfelől a víz. másfelől a hegy. Ádám Gyula a vízivárosi választ­mány nevében üdvözölte az új cso­portot és nem félti a kereskedelmet. A budai KeresKedfih szervezkedése Az OMKE Budán Megalakult a Krisztina és a Vár OMKE-osztálya Elnök: Hubert Vilmos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents