Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-10-22 / 891. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 október 22. Szent deliért Gyógyfürdő í Viagy ágy intézet és Napfürdő , I I 1 Külön férfi és női osztály, t A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. amelynek most olyan új vezérei van­nak, mint Tisza Béla, Eiser Sándor és Hubert Vilmos, ök biztosítják a fölvirágzást. Balkányi Kálmán dr. az OMKE nagyagilitású, kiváló képzettségű és szépszavú igazgatója üdvözölte ez­után az új alakulást. Minden keres­kedő csatlakozására szükség van, mindegyik növeli az eredményt és minden elmaradás csökkenti. Ha eddig nem boldogultak a kereskedők, azt az összetartás hiánya okozta. Hubert Vilmos egyénisége itt Budán a legjobb omen, hogy ez a tömörü­lés sikerre fog vezetni. Mint budai polgár nem akar védő vámot létesí­teni Pest ellen, hanem még a pes­tieket is szeretné idevonzani szép Budára, ahol a hegy nem lesz el- választója az I. és II. kerületnek, mert a kölcsönös megbecsülésből alagút épül e hegyen át, mely egy tisztult Nagy-Magyarországhoz vezet. Szívhez, lélekhez szóló szavaiért megéljenezték. Fábián József szerint az év­századokon át visszafejlődött budai kereskedelmet azzal lehetne meg­újhodás elé vinni, ha Buda közönsé­gének lekicsinylő közönyét sike­rülne megtörni és azt a budaiak pár­tolására bírni. Ajánlja, hogy a meg­jelentek mindegyike szerezzen egy új tagot és meghívta . őket minden ■kedd estéjére ide az I. kér. Iparosok és Kereskedők Körébe barátságos eszmecserére. G o n d a Hugó központi kiküldött megemlítette, hogy a budai kereske­dők legfontosabb feladata az ide­genforgalom föllendítése, amit meg- könnyít az a körülmény, hogy a fő­város nagytekintélyű főpolgármes­tere, dr. Ripka Ferenc, budai ember és ő tartja kezében az idegenforgal­mat. It vannak a világhírű fürdők, üdülő- és kirándulóhelyek. Ide jöhet­nek tömegesen a túristák. A keres­kedőknek ezt az ügyet kell felkarol­ni ok, mert ez a jövő. Hubert Vilmos rámutatott arra az érdemes munkára/ amit két év­tized óta fejtett ki a Budai Napló, amivel ezt az eszmét életre keltette és tette Budán vezéreszmévé. V i r a á g Béla sietett azután Gonda Hugó tervének támogatására, rá­mutatva, hogy a budai kereskedő mindent megtesz, hogy a tőkeszegény budai közönséget lekösse. A szebb jövőt szintén abban látja egyedül, hogy a fürdők útján teremtett ide­genforgalom hozhatja meg kizárólag azt az új közönséget, mely tőkeerős. Indítványozza, hogy üdvözöljék a megalakulás alkalmából Ripka Fe­renc főpolgármestert. Balkányi Kálmán indítványozza, hogy az óbudai csoport jövöheti megalakulása után az elnökségek kül­döttsége tisztelegjen a főpolgármes­ternél és ennek megszervezésére kér­jék fel Hubert Vilmost, aki ezt szí­vesen vállalta és megköszönve a lel­kes részvételt, hangos éljenzés köz­ben bezárta a közgyűlést. Ha Kelenföld nem volna Budán, hanem valahol Ausztriában vagy Németországban, ma már világ­hírű fürdő volna az Erzsébet sós­fürdő és a keserűvízforrások ré­vén. Még a Gellértfürdőt sem szá­mítjuk ide, pedig ide tartozik. Ez a külön életet élő város már ré­gen megépítette volna sugárútját Európa legnagyobb országútjá- hoz, a Dunához és régen fölépí­tette volna azt a hidat, mely hozzá kapcsolná a túloldalon fekvő vidéket, még akkor is, ha ott nem egy világváros állana. Miért okos­kodunk mit itt Budapesten meg­fordítva? Miért nem így, egyene­sen? ahogy azt az élet paran­csolja. FÉNYKÉPÉSZETI CIKKEK Zibrinyi, Budán, I., Attila-utca 12. A Pusztaszeri-út kiépítését mégis kiharcolták Andréka Károly és társai, akik őt ebben a küzdelem­ben segítették. Ezzel bekapcsolódik a nagyváros forgalmába a Rózsa­domb s a hozzá tartozó vidék, mely a Császár- és Lukácsfürdő természe­tes hinterlandja és új élet költözik a hegyre, ahol eddig csak szundikált az élet. Megírjuk újból és talán még sokszor meg fogjuk írni, hogy az idegenforgalom érdekében kifej­tett mozgalomhoz a Beszkárt-nak is hozzá kell járulnia, mégpedig nemcsak a jegyárak emelésével. A Déli Vasút, vagy ahogy most hívják, Duna-Tisza-Dráva-Száva- vasút érkezési oldalától a Nyugati pályaudvarig s onnan a Keletihez nagyon egyszerűen állítható be a közvetlen közlekedés azzal, hogy 27 — írd, mondd és értsd húszonhét — méter hosszú vona­lat kell csak megépíteni, mely a farkasréti vonalat összekötné a a Margithíd felé vezető Krisztina- körúti sínekkel és hurokvágányt építve az Enyedy-utca sarkán és a Déli Vasút érkezési udvarán. A 46-os kocsi, mely most a Keleti­től a Nyugatihoz jár, jönne tovább a Délihez és vissza. Ezen a vona­lon föltétlenül olyan kocsik jár­nának, ahol kézipodgyászt is vi­hetne magával az utazó közön­ség. Megszűnne ezzel az a keser­ves hajsza, melyet most végez az érkező közönség, amíg podgyá- szával lecipelkedik a körúti állo­másokhoz. E sorok megírására pedig az adta meg most az impulzust, hogy a felső- széna-téri hurokvágánynál mérnökök mércisíkélnek és híre jár. hogy a hu­rokvágányt megduplázzák s ide te­szik a 46-os végállomását. Örök kár volna ilyen félmunkát végezni. Látogatás Krausz Lajos szobrász- művész műtermében A külső lipótvárosi Lehel-utcá­ban, a pár évvel ezelőtt épült ál­lami bérpalotában egyházi műter­mében kerestük fel Krausz Lajos szobrászművészt, hogy érdeklőd­Abból a szűkszavú, de értékes kis tájékoztatásból, amit tőle ka­punk, megtudjuk, hogy 1884-ben született Budapesten és ugyanitt nyerte művészeti kiképzését Vá­Krausz Lajos szobrászművész műtermében. jiink, min dolgozik és milyen új alkotásokkal fogja gazdagítani a magyar szobrászművészetet. A műteremben, ahol a szobrász meg a felesége él, lázas munka folyik, hatalmas, gipszbe öntött alakok, szoborcsoportozatok kö­zött járunk és Krausz Lajos sze­rényen mutogatja alkotásait. Krausz Lajos mesterségbeli tu­dása kifogástalan, éppoly bizton­sággal kezeli a rajzónt, a mintázó­fát, mint amilyen teljes készség­gel vezeti az ötvös vésőjét és ka­lapácsát. Krausznak nagyon előkelő mű­vészi kultúrája van, amely stilári- san a magyar egyházművészethez kapcsolja. A forma nyelve és fan­táziája ezen a területen él, kitűnő | rady Ferenc és Schrödl Emil műtermeiben. Ezután külföldi tanulmányútra ment, elsősorban Svájcba, majd Zsitvay Tibor a képviselöház elnökének címere Németországban és Franciaor- j szágban a legelső egyházművé­ízléssel és bő intencióval. Krausz Lajosnak legizzóbb területe két­ségkívül az egyházi szobrászat. szék kezeiből nyerte gyakorlati kiképzését és csakhamar elismert nevet szerzett magának. Krausz Lajos szobrászművész munkáiból Los von Pest! mint régi jelszó még a főváros egyesítésének idejéből A budai polgárok szivében már 1872—73-ban éles fájdalom sajgott az egyesítés miatt — előre érezvén azt a méltánytalan, csöppet sem test­véries bánásmódot, amiben a további ötven esztendők folyamán részük tesz. Buda: az igazi főváros még németül gondolkodó, de erős magyar érzésű lakói jól tudták, hogy Pest és Buda egyesülésébe Buda hozta a tel­jes áldozatot, belevívén a nemzet ősi. erkölcsös tradícióit, míg Pesttől a modern irányzat érvényesülését nyerte a főváros. Már akkor érezte Buda. hogy Budapest inkább lesz Pest — erkölcsben, külsőben, szel­lemben, mint Buda és ezért a „lós von Pesth“ gondolata már akkor erősen gerjedt az emberekben, eré­lyesen ágaskodva a Budát s Óbudát agyonsanyargató „anschluss“ ellen. Megsárgult ujságlapokat olvas­gatva. felelevenedik a múlt. elénk pereg a hangulat, amely a ..Buda­pest“ nevű újszülött első napját kisérte. A pesti Redoutban összeült az egyesített város első képviselő­testülete — közgyűlése, hogy polgár­mestert válasszon. A Lánchídon át sűrű sorokban indul a Vár. Víziváros, Krisztina. Tabán máskor dolgos népe a pesti dnnapartra. Az élénken vitat­kozó csoportok mind a Redout Deák Ferenc-utcai kapuja felé özönlöttek, ahol sok az örökzöld (immergrün) és sok a zászló s hat huszár kivont karddal lóháton áll őrt. A nyitva ha­gyott ajtó mögött fényes városi dara- bantok és díszes hajdúk állnak sor­falat. A huszárok közbe-közbe a tö­megbe rugtatnak. hogy helyet 'csi­náljanak az érkező városatyáknak. A piarista templom órája már rég elkongatta a tizet s im most jön Királyi Pál, Csengery, Podmaniczky báró, Ybl Miklós. Országh Sándor. Valamennyi Házmán Ferencet akar­ja polgármesternek — jelenti ki jó hangosan a tömegben egy öreg budai s mindjárt el is kiáltja magát lelke­sen, harsányan Éljen Házmán Ferenc! Deák Ferenc is megjött. Folyt a szavazás. A kinn várakozó tömeget magával ragadta a választás izgal­ma. A kiszivárgott hírek szerint a pestiek, a Ráth-pártiak vannak többségben s a budaiak szinte gyá­szos félelemmel mondogatták: mégis csak új polgármestert kapunk! Sze­gény Házmán. É-é-éljen Házmán Ferenc! kiabálták erélyesen. Az­után fejcsóválva hallgatták az egyik pesti magyarázatát, hogy hát hisz az a Ráth Károly is jó ember. A királyi táblánál ,is becsülték, mert nem tűrte a rendetlenséget. Aztán még fiatal, élete delén álló férfiú, bizony ió polgármester lesz belőle. A budaiak csak hitetlenkedtek: —- mégis csak a Házmán a mi emberünk. Fényes múlt. bő tapasztalatok álla­nak mögötte. Miért választanának más polgármestert?!? Már 1848-ban is ő volt a polgármesterünk. S milyen nagy magyar! Mint a szent Korona egyik elrejtő je — menekülnie is kel­lett. Amerikában tartózkodott addig, amíg polgártársai 67-ben vissza nem hozták régi helyére. Mennyit tanult, mennyit tapasztalt míg távol volt s ezt mind felhasználta szülő­városa javára. De már jönnek a hírek: Ráth Ká­roly vezet! -— Már alig van szava­zás. És délre megtudták, hogy háromszáznyolcvanhárom szavlaza.t közül 209 esett Ráthra. 169-et kapott Házmán Ferenc s öten Havas Sán­dorra szavaztak. S ezzel Buda sorsa meg volt pe­csételve. A budaiak haza kocogtak és ösztönösen érezték, hogy ezentúl már csak másodrendű polgárai lesz­nek a fővárosnak. ÁMQN ANTAL ÉS F8AE kövezőmesíerek, út, csatorna­és betonépítési vállalkozók Föld­munka Vágányfektetés Mészkő­bánya — Telefon: J. 303-85. Futó-utca 10. szám. GUNDELt Szent Gellért ÉTTERMEI Délután és este zene! T^Ne A TÁNe megnyílt Budán lebb és egyúttal a legújabb,meg­lepő párizsi ízléssel berendezett, előkelő LÁNCZHID K á v é h á z Két-és háromszobás modern ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ lakások külön hallal, központi fűtéssel, garzonlakások, üzlethelyisé­gek Horthy Miklós-uton (Lenke-út sarok) újonnan épült házban kiadók. Bővebbet »Stilus« épitő r. t.-nál, Budapest, V, Balaton-utca 10. délelőtt 10—1-ig, délután 4—6-ig. Telefon L. 968—23 Telefon 257-58, 273-65, 214-51 tfrrD Telefon : 257-58, 273-65, 214-51 Hűtlen kezelés (sikkasztás, csalás) ellen csak az Ansio - Danuülan Lloyd Általános Biztosító Rt. Budapest, V., Nádor-utca 34 hűtlen kezelési Mk) kittéin nyújt teljes biztonságot. — Számos előkelő pénzintézet, vállalat és ható­sági intézmény kötött ily biztosítást. Kérjen prospektust és ajánlatot! HALWA SÁNDOR PUSKAMŰVES BUDAPEST, Üzlet és műhely: L, Szent János-tér 4 Telefon: Kr. 507 — 37 | Miami díszoklevél. Ezüstkoszorús mester Nagy aranyéremmel kitüntetve VADÁSZ FEG Y VEREK • e • FEGYVERJAVÍTÁSOK • • • SPORTCIKKEK • • • CSERKÉSZFELSZERELÉSEK WIMMER FERENC épület-, gép- és mülaka osmester lly Töigyfa-u. 8 Tel. 125-37 Beuevue ..... Éttermei IIIMlHMHlpMMMMl.ulllim—MU .IMBBWWia Budán, I. Attila-utca 53 — Igazg. Telefon: Lipőt 986—8j Minden este, vasár és ünnepnap délután is FLOüiDß-JAZZ Asztal és szinfonikus zenekar játszik Kiváló konyha és italok — Mérsékelt árak rendelés telefonon is: Lipót 986—84.

Next

/
Thumbnails
Contents