Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)
1927-06-30 / 883. szám
4 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 június 30. A legideálisabb strandfürdő. Budapesttől egy órányira (Keleti p. u.) Gyomron van, amelynek szép, halmos, fásított részén áll a Tófürdő. 10 percnyire a vonat megállójától. A víztükör negyvenezer négyyzetméteres s fövenye végtelen apró kvarc kristályokból áll, amelyek fürdés közben gyógyhatású boringért okoznak. A legkedvesebb nyaralásra. Lakások, villák kaphatók. Külön úszóverseny es tréningpálya. Úszó korongok, csónakok és tornaszerek állanak rendelkezésre a sportot kedvelőknek. Olcsó’ és jó étkezés a strandon is kapható. A főváros közelében ilyen kitünően feiszerelt és a természettől is megáidott kiváló fürdőhely nincs még egy, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy annak egészségügy' vezetője Okolicsányi-Kuthy Dezső dr. a nagynevű orvosprofesszor. Célszerű vonaiok kifelé: 7.3/, 8.30, 11.25. 13.35; vissza: Tófürdőtől 14.16, 16.50, 1>.25, 20 43. Qyömrö-Kóczánpusztáro) 4 perccel később. Ünnep- és vasárnap csakis Gyömrc-Tófürdöhöz minden vonatra félárú menet-térti jegy. A Svábhegy ünnepe A Svábhegyi Egyesület eisö nyári vacsorája az új Svábhegyi Szanatóriumban Még nem egészen kész, de már is impozánsan hat a Sváb-hegy büszkesége, az új szanatórium, amelynek zárókövét szines nagy ünneplés keretében június hó 24-én helyeztek el. Káprázatosán szép képet adott az impozáns szanatóriumi épület első teraszán összegyűlt előkelő közönség, amelynek élén megjelent József Fe- rencz dr. főherceg, a magyar fürdő- ügy cstiggedetlen, fáradhatatlan Grál lovagja, íejedclmi hitvesével. Közéletünknek számos kiválósága vette körül a fenséges párt és a főherceg rövid, de szárnyaló beszéde megindította a zárótéglák elhelyezését, amn ezüst kalapáccsal ütöttek helyére az arra hivatottak. Nagyon kedvesen régi polgármesteri rutinnal beszéli Bódy Tivadar, mint a Svábhegyi Egyesület elnöke és mondott meg- szívlelésre méltó jele_ntős szavakat. Póz nélkül, egyszerűen, de kellemes, válogatott szóval köszönte meg ezt a felavató ünnepet az új szanatórium tervezője, megalkotója : Jakab László dr. főorvos és meghívta a társaságot a szanatórium megtekintésére, mialatt uzsonnához terítettek. A főherceg asztalánál foglalt helyet Ripka Ferenc dr. főpolgármester is, ahol a fürdőügy, az idegenforgalom és a szanatórium előtt panorámasze- rüen kibontakozó székesfőváros e két nemeslelkű barátja és patronusa szives szót cserélt a közeledő szebb jövőről, aminek élő bizonysága az ú] szanatórium. A zárkőünnepet megelőzően, jún. 13-án a SVÁBHEGYI EGYESÜLET rendezte az új Svábhegyi Szanatóriumban szokásos havi társasvacsoráját, amelyre számos vendéget hívtak meg. Az első felköszöntőt Bódy Tivadar dr. elnök mondotta, kedvesen ünnepelve Ripka Ferenc dr. főpolgármestert, akit az egyesület díszelnökének választott meg s az ő tiszteletére rendezték a lakomát, ö a budaiak patronusa, aki minden jóért, szépért, hasznosért lelkesedik. Azután üdvözölte a szomszédokat ; Kozma Jenőt, Becsey Antalt, Manninger Vilmost, továbbá a megjelent elöljárókat, Ba- dal Edét és Szalay Sándort és sok szellemes fordulattal a házigazdát Jakab László dr. főorvost. Ripka Ferenc szólalt fel és azzal kezdte beszédét, hogy szívesen jött« installáltaim magát a díszelnöki székbe itt Budán, melyet a jó Isten megáldott minden széppel. A múlt nagy mulasztása, hogy ezt a hegyvidéket nem tudták közelebb hozni a fővároshoz. De most, hogy összefognak a hegyvidéki egyesületek és ösz- szefognak a Svábhegyi Egyesülettel, megnyitják a haladás és fejlődés útját. Ezekben az egyesületekben oly nagy intelligencia van együtt, mely megtalálja a módot, hogy a főváros miképpen szolgálja e vidék érdekeit. Annál könnyebb lesz, mert oly férfiú áll a Svábhegyi Egyesület s az új Hegyvidéki Szövetség élén, akire már a nagy múltja miatt is, a főváros egész közönsége tisztelettel tekint föl és lelkes szóval köszöntötte Bódy Tivadart és Jakab László dr.-t, aki — mialatt kislakás építő bizottságok a fejüket törik — európai stilü nagy művet alkotott. A kedves ünnepeltetést szerény kedves szavakkal köszönte meg Jakab főorvos és hálásan éltette a közszeretetben álló főpolgármestert. Mégis megindult az építkezés Az építkezés nagy arányokban indült meg Budapest területén. Mindenütt örvendezve lehet látni az építkezési kedv föllendülését. Egyes városrészékben. így például Buda egyes részein, valamint a Lipótvárosban hatalmas új épületeik emelkednek és a főváros más részein is nagy bérpalotákat emelnek, sóik az emeletráépítés, és ugyanekkor családi házakat is elég nagy számban építenek. vágfalvi Quittner Ervin oki. építész. Érdekesnek tartottuk ez ügyiben vágfalvi Q u i 11 n e r Ervin oki. műépítészt felkeresni, aki a következőkben mondotta el nekünk nézetét a felvetett kérdésekről: — Az építkezési kedv vajóban megindult, ami ncmcsialk a lakáskér- dés megoldását jelenti, hanem egyúttal azt is, hogy a munkanélküliség meglehetősen csökkent, mivel azok az iparágak munkához és keresethez jutottak, amelyek az építkezéssel kapcsolatosak. Ezt pedig minden ipar megérzi, hiszen a,z építkezés természete olyan, hogy a szükségletek a legkülönbözőbb munkákra is kiterjednek. —- A magántőke részéről ezidő- szerint körülbelül 3500 lakás épül Budapesten. Hogy a magán tőiké milyen összegeket fordít építkezésre, a;zt termésízetesen nehéz lenne pontosan megállapítanom, mert ezeknek aiz építkezéseiknek a természete is igen különböző. Amíg az utolsó éviekben a magántőke az építkezésnek legolcsóbb módját kereste, addiig az idén már számos olyan építkezés folyik, amelyet nagy költséggel csinálnak. Néhány épülő m'aigáopalota már valóságos luxusépítkezés lesz, kitűnő lakásokkal, központi fűtéssel, meleg- vízszolgáltatással. A gyáripari építkezések vonzották Quittner Ervint az építészet felé, ezekben a gyárépület ékben merült el legszívesebben később is, 'műegyetemi tanulmányai alatt és az ezután következő időkben. Született 1891-ben. Középiskoláit Budapesten végezte a Vilma királynő-úti gimnáziumban. A gimnáziumból egyenesen a Műegyetemibe, majd Oxfordba ment. Működésének már első éveiben néhány jelentékeny gyárépületet tervezett. Az építész tulajdoniképpen három emberből tevődik össze: az igaizi építészben van valami a, mérnökből, valami az iparosból és valami a művészből. Quittner Ervin az építőművésznek mind a három tekintetben megtestesítője : megbecsülik úgy a művészek mint a technikusok. Alkotóerejét jelentős és szép épületék egész sora hirdeti. Számos építészeti dolgozatot írt, amelyek a magyar, osztrák és német lapokban láttak napvilágot. Szakmunkái, különböző építészeti problémákat tárgyaló írásai és kreációi nevét messze a kis; Magyar- ország szűk határain túl is ismertté tették. A világháború alatt tartalékos főhadnagyi rangot kapott. A magyar építészet évről-évre több hírt és elismerést szerez la magyar népnek. Ezen a téren legtöbbet köszönhetünk kiváló építészeinknek, akiknek nevét mind szélesebb körökben ismerik és akinek munkássága félé mind több figyelemmel fordul az egész tudmányos Világ. Ennek az értékes. nagyképzettségű építészgárdá- naik egyik legkiválóbb taigja, vágfalvi Quittner Ervin, aki ma férfikora delén áll, munkaképességének, alkotóerejének teliéiben. Az utolsó hét esztendő után, amely építészeti szempontból meddő volt, most már talán termékenyebb és bőségesebb esztendőik jönnek s így Quittner Ervin kétségkívül még igen sok szép és művészi alkotással fogja gazdagítani az országot és a főivárost. vágfalvi Quittner Ervin műépítész munkáiból /. Margittay-Neumann villa a Svábhegyen. 2. Gyártelep a Soroksári-nton. 3. Lakóháztelep a Gubacsi-utón. 4. Munkás lakóház Kőbányán. 5. Gyártelep Kőbányán. 6. Gyártelep a Soroksári-uton. Mikor legboldogabb a gyermek? Ezt a kérdést tárgyalta a napokban egy asszonytársaság. Az orvos felesége akkor látja legboldogabbnak gyermekét, ha étkezik, a kereskedőé, ha gyermek fürdik, a tanáré, ha. megérkezik a „T ündérvásár“ gyermeklap, mert ez minden gyermek legnagyobb öröme, szórakoztatója, játszótársa és egyben a leghűségesebb barátja is. E pompásan szerkesztett heti gyermekujság K évre 1 pengő 20 fillér, mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal, V., Akadémia ucca 10. LORGNON Zibrinyinéi, I., Attila-u. 12. Négyszáz mázsa gyémánt van ma az egész világon, aminek értéke több mint egymilllárd dollár. Ennek a tömérdek ragyogó drágaságnak, amely egy két és fél méter kockaalakú ládában elfér — 82 százaléka Dél- Afrikából, 8 Braziliából, 6 Indiából, 2 Nugat-Afrikából és 2 százalék származik a világ más vidékeiről. Nagy a panasz a Zugligetiben a főváros zsugorisága, mia/tt, amelyik pern engedi, hogy a Szép Ilonától fel a pompás kilátást nyújtó Zugligeti úton át a villamos végállomásig padok legyenek. Sok kiránduló, de a „ben,- szüllöttek“ is szívesen megpihenné- nejí, de ha ma elfáradnak, csak a csupasz földre ülhetnek. A BESZKÁRT közgyűlése. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság június 25-én tartotta IV. évi rendes közgyűlését, amelyen mint társasági elnök Sipőcz Jenő dr. polgármester elnökölt. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak az 1926. üzleti évre vonatkozó jelentését és zárszámadását és úgy az igazgatóságnak, mjnt a felügyelőbizottságnak megadta a felmentést. Elfogadta a közgyűlés az igazgatóságnak a tiszta nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. Emberbaráti, tudományos és közművelődési célokra a közgyűlés 20.000 pengőt szavazott meg. Az alapszabályoknak megfelelően a közgyűlés hét felügyelőbizottsági tagot választott. Végül Vájná Ede tanácsnok a főváros köszönetét és legteljesebb elismerését fejezte ki az igazgatóságnak és a társaság alkalmazottainak az elmúlt üzletévben kifejtett céltudatos ' és eredményes működéséért. Az igazgatóság jól megszerkesztett évi jelentésének közérdekű adatait legközelebb közöljük. Nem válik díszére a Császárfürdő úszóstadioniának a közelében levő Zátony uccai szükséglakás-barak, amely esztétikai, közegészségügyi s főképpen közlekedési szempontból a főváros képének megcsúfolása. Lebontására a III. kér. elöljáróság már több ízben tett előterjesztést, amit a Közmunkák Tanácsa is magáévá tett, május 1-re tűzvén ki a kilakoltatás terminusát. De úgylátszik valami vaskéz nem engedi e csúf foltot leradírozni a III. kerület képéről. A sóíogyasztás érdekesen változik nemzetek szerint. Amerikában a legutóbbi évben fejenkint 15, Angliában 12. Oroszországban 9. Németországban 7, Olaszországban 6, Francia- országban 5 kg. sót fogyasztott el átlagosan minden ember. Kár, hogy a statisztika ezt Magyarországon nem mutatja ki. Az ásufinyuízkeresKetfelem csődje Szomorúbb képet mutat az ásvány- I vizek 1926. évi forgalmi statisztikája, mint az előző éveiké. Az 1926-os kivitel a 25-öshöz viszonyítva 50 waggonnal kevesebb volt a behozatal pedig 115 waggon pluszt tüntet fel. Amíg a kivitel 1925-ben a behozatalnak 121 %-át tette, addig 1926- ban a behozatal 50%-at meghaladta a kivitelt, vagyis ásványvízkereskedelmi mérlegünk passzív lett. Az Országos Balneologiai Egyesület igazgató-tanácsának felkérésére e tárgyról tartott előadást F e 1 b e r Lipót, a MIRA Gyógy- és Keserűvízforrás r.-t. vezérigazgatója. Egy normális békeévet alapul véve az ásványvízkereskedelem nagyon sivár képét látjuk. Nézzük az exportot. Amíg Ausztria 1907-ben 200 wag- gont fogyasztott keserűvízben, addig 1926-ban csak 51 waggonra volt szüksége. Románia, amely pedig azóta területben megnagyobbodott, 1907-ben 113 waggont, 1926-ban pedig csak 15 waggon keserűvizet vett át. Németország 1907-iki 357 waggon fogyasztásával szemben 1926-ban 46 waggon áll. Olaszország békebeli fogyasztásának 7, Anglia pedig csak 5%-át exportálta. Franciaország és Oroszország, amelyek pedig 1907-ben 300 waggont vettek át, teljesen elvesztek számunkra és így tovább szomorú a helyzet az egész vonalon. Leginkább az Egyesült Államokban, hová az 1907-iki 405 waggon keserűvíz fogyasztással szemben, 1926-ban mindössze 5.5 waggont vittünk. A behozatal képe ugyanily kétségbeejtő. Itt békeévet veh tünk alapul, hiszen azóta egyharmudára zsugorodott össze szegény 1 azánk. Vegyük figyelembe az 192?-es és 1926-os évek adatait: Ausztriából 1922-ben 5 waggont, 1926-ban 60 waggont hoztunk be. Romániánál 4:68.5, S. H. S. államiban 1:116 volt az arány, Csehország 1922-es importja 17 waggon, az 1926-os pedig 92 waggon volt. Ez az ásványvízkereskedelem helyzete, amit tétlenül nem nézhetünk. A belfogyasztás fokozása érdekében mérséklendö az üres és telt palackok waggontételü és darabáru fuvardíjtételei. El kell törölni az ásványvizek városi fogyasztási adóját és mint a külföld megteszi saját vizeinél, az importált ásványvizek adóját fel kell emelni, úgy hogy a magyar vizek literenként legalább 16 fillérrel olcsóbbak legyenek. Lehetővé kell tenni mint a békében volt, a magyar gyógy- és keserűvizek rendelését a betegápolási alap, a munkáspénztárak és egyéb társulatok terhére. A legfontosabb feladata a Balneologiai Egyesületnek, hogy orvosaink figyelmét felhívja vizeink kitűnőségére és utánozhatatlan gyógy- értékére, mesterséges készítményekkel szemben. Hiszen a Selters típusú vizeknek megfelel a Málnási Mária, a Karlsbadi vizeket legalább is teljesen pótolja a MIRA glaubersós gyógyvíz. És a többi élvezeti és gyógyvizeknek hasonlóképen meg van nálunk a pendent-juk. Az export fellendítéséhez külföldön magyar kereskedelmi kamarák felállítására és legalább olyan kereskedelmi szerződésekre volna szükség, amelyek kompenzációs alapon, olcsó' vámdíjtételek mellett, bocsátanának be országunkba annyi külföldi vizet, mint amennyi magyar keserűvizet mi kiviszünk. Meg kell szüntetni az egyes országokban dívó egyenlőtlen ásványivíz vámdíjtételeket és a származási bizonyítványok körüli eljárások nehézségeit. Végül a transitke- reskedeleim kiépítése és megkönnyítése a feladat, hogy a nyugatról jövő ásványvíz szállítmányokat kompletí- rozhassuk a mi világhírű keserű- vizeinkkel.
