Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-06-30 / 883. szám

Budapest, 1927 június 30. BUDÁI NAPLÓ Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében tennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszócsarnok A Luca-széke kismiska ahhoz a lassúsághoz, amivel a szénatéri hu­rokvágányánál épített s az egész te­ret pofoniitő váró-„csarnok“ építése és végleges befejezése halad. Ez a kancsajszemű bódé tulajdo-nlké pen már készen is volna s amint csak alkalom nyílt rá a kertészeti hivatal elrendezte a tér közepén álló kis párkré'szletet, de a használatnak a váróbódét még mindig nem adták át. Nincs is gazdája. Az alatta ópiilt illemhely eléggé illetlenül viselkedik. Nincs, aki gondozza. Fent pedig a belső „csarnok“ számára, úgy látszik nem tudnak bérlőt fogni, mert ott nem mérnek „hűsítő“ italokat. Igaz ugyian. hogy ott inkább „hevítő“ ita­lokat készülnek kimérni, ami hivatva, volna gyönyörűen emelni a vasárnapi kirándulások amúgy is épületes lát­ványát. Most józan emberek verek­szenek asszonyokkal, gyerekekkel, hogy a villamosra feljussanak, ezen­túl emelni fogja a hangulatot a sör, a spriccer és a pálinka. A józan kö­zönség amúgy is kiszorul onnan a forró napra vagy az esőre. Bent nem lesz számára hely, kívül pedig nem épült számára tető. Egyelőre lábficamító az új bódé előtti terep, oly girbe-gurba hepe-hupás ott a járda vagy mi. Megint lett valamink, ami csúf és semmiféle hasznát venni nem tudjuk. Talán a bölcs tanács tudja. Hol szundikálnak az öntöző­kocsik? Hol lumpolnak éjjelen­ként az utcát öntöző kocsisok? Mert későn nyugoszhatnak le, az bizonyos, s ennek szomorú kö­vetkezménye, hogy , későn kel­nek? Talán szigorú parancsra előbb Pestet locsolják és csak azután kerülnek Budára? Valahol baj van az öntözőkocsikkal, oly­annyira, hogy Budán már meg­változtatták a régi közmondást: „Aki korán kel. poros utat I e 1.“ Panaszos levelek beszélik, hogy a Kelenföldön már régen túl vannak hajnalon, reggelen, amikor az öntözőkocsik megjelennek. Hi­vatalba siető emberek panaszol­ják, hogy porosán, piszkosan ér­keznek a hivatalokba, mert reg­gel nem öntözik a Horthy Miklós utat. Pont addig poros az út, ameddig erős rajt a- forgalom és porfelhőben gyalogolnak az emberek, amit a kocsik és autók fölvernek. Másodszor is: — pont ugyanezt írják nekünk a Rózsa­dombról is. És most már értjük, bogy a városi hivatalokban reg­gel 8—9 óra közt miért nincs még senki. A városi tisztviselők tud­ják a rendet, tudják, hogy az ön­tözőkocsik hivatalos órája mikor kezdődik és ők csak azután in­dulnak el hazulról, amikor már . meglocsolták a poros utakat, Azonban a világvárosokat, világ- fürdőket hajnalban locsolják. És szónokolhat itt akármilyen szé­pen a főherceg, Rakovszky Iván volt miniszter, Szviezsényi Zol­tán, szent Péter és szent Pál, — ebből a városból fürdőváros soha­sem lesz ilyen gyalázatos rend mellett. TÁVCSŐ Zibrinyinél, I., Attiia-u. 12 Kultúr délutánt rendezett fényes si­ker mellett a Szent Orsolya rendi Angéla kitűnő intézet az áldás­utcai iskolában Anna királyi her­cegnő fövédnöksége és gr. T e 1 e k y Istvánná elnöksége alatt álló hölgy­bizottsággal. A kiváló ízléssel meg­választott műsoron szerepelt dr. T a- m á s y Béla III. kér. tisztiorvos, aki nagyhatású egészségvédelmi előadá­sában pompásan illusztrálta a divat kinövéseinek káros hatásait. Nedel- k o v i t s Anna az elismert hangver­senyénekesnő gyönyörű irredenta dalokat énekelt zajos tapsokat kiér­demelve. Bermann Sári és Székely Edith növendékek szépen zongoráz­tak, Muray Vilma hatásosan szavalt és az intézet nagyobb növendékei ki­tűnő készültséggel adtak elő egy irre­denta színjátékot. Fölszabadul a lakások forgalma: élénkebb az ingatlan-üzlet A lakások szabadforgalmára való áttérés befejezett dolog — November 1-én fel lehet mondani a lakásokat A Háztulajdonosok Szövetsége méltányosságra inti a háziurakat — Németh Béla dr. kormányfőtanácsos, országos eSnök felhívást intéz az ország háztulajdonosaihoz, hogy a lakásfelszabadításkor se mondjanak fel senkinek feleslegesen Még az elmúlt évben megjelent a hivatalos lapban a kormány rendele­té a városok lakásügyének átmeneti szabályozásáról). A rendelet többek között kimondja, hogy a tulajdonos a bérletet 1927 november l-étől kezdve szabadon felmondhatja 1928 május 1-ére. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927 november bérnegyed­re megállapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni; 1928 május l-étől kezdve a b é rile tét a magánjog sza­bályai szerint lehet felmondani. Tehát nincs szó egy hirtelen fel­mondási lehetőségről, amely katasz­trofális következményiekbe sodorhat­ná a város lakosságának egy részét. A szabadforgalom bevezetése szer­ves kiegészítő része az utóbbi idők lakásíermelő politikájának. A főváros november 1-ére készen lesz a 3500 lakásával, eddig az időpontig tető alá hozzák a tisztviselők családi házait is, úgyhogy semmiesetre sem érheti a közönséget egzisztenciális megráz­kódtatás. A kormánynak az a meggyőződése, hogy a szabad felmondási jog meg­adása már olyan lakástartalék birto­kában találja a közönséget, hogy semmiféle nagyobb megrázkódtatásra nem kerülhet sor. A vidéki városok legnagyobb ré­szében nincs már akadálya a szabad- forgalom helyreállításának, a főváros­ban pedig 1928 májusára befejeződ­hetnek az állami és városi bérház­építkezések és a részben állami köl­csönnel épülő bérházak megfelelő számú tartalék-lakást biztosítanak. Felkerestem Németh Béla dr., kor­mány főtanácsost, a Háztulajdonosok Országos Szövetségének országos el­nökét, hogy tőle konkrét adatokat kapjak a lakások szabad felmondá­sának mai helyzetéről és kilátásairól. A Naphegy-utca egyik fehérfalú kúriája, az elnöki ház; az ajtót egy zord kisasszony csak félcentiméter- nyire volt hajlandó kinyitni, különö­sen, mikor meghallotta, hogy sajtó­ügyben alkalmatlankodom. Egyéb­ként a szokott refrén: az elnök űr Öméltósága nincs itthon... de ta­lán a titkárnője . . . Odabent, a szalónszerűen elegáns hivatalos helyiségben az elnök úr előzékeny, szíves barátsággal fogad- ) ja a budai újságírót és részletesen i informál a lakások felszabadításá- • ról: — A községek lakásforgalmának és az üzlethelyiségek szabadforgal­mának teljes sikerrel történt helyre­állítása után minden komoly ember meg van győződve arról, hogy a hátralevő városok lakásforgalmának programmszerű felszabadítása a leg­nagyobb rendben és nyugalomban fog végbemenni. A kormány hozzá­járult a főváros kislakásépítési akció­jához. hogy a szabadforgalomra való áttérés síma lefolyása biztosítva le­gyen. A magánépítkezés előmozdítá­sára pedig 30 évi rendkívüli adó- mentességet engedélyezett. A foko­zatos béremelés, a rendkívüli adó­mentesség, a részleges lakásfelsza- badítás és aiz üzlethelységek szabad­forgalmának helyreállítása -meghozta a várva-várt építési kölcsönöket. — I y körülmények között a kor­mány nyilatkozatát, hogy a lakásfel- szabadítást 1928 május 1-ére feltétle­nül keresztülviszi, a közvélemény megnyugvással fogadta. Május 15-én a szocialistiapárt hirtelen, minden előzmény nélkül harcot indított hi­vatalos lapjában a felszabadítás el­halasztása érdekében és újabb tö­meges hatósági építkezést sürgetett. Feltűnő, hogy a szocialistapárt, mely eddig a községi kislakásépítési akció íorszirozásával elégedett meg, most megváltozott formában, teljesen bécsi minta szerint és ugyanazokat a szó­lamokat használva, a házi és utcai bizalmi-rendszer kiépítését, központi lakóvédelmi bizottság megalakítását tervezi és ez érdekben egyszerre 2P népgyülést hirdetett. — Nyilvánvaló, hogy ez a hirteien változás és éppen a bécsi mintának megválasztása, politikái célok érde­kében ^történik és hogy ennek semmi köze á szerencsére már megoldott lakásproblémához. A bécsi szocialis­ták bizonyára szívesen veszik ezt az akciót, akiknek a konszolidált Ma­gyarország lakásíelszabadítása nem kedvez. — Gazdaságilag és a munkások életérdeke szempontjából ez az újabb állásfoglalás teljességgel ért­hetetlen. Mit alkar a szocialistapárt az utcai és házi bizalmi-rendszerrel a mai előrehaladott helyzetben és közvetlenül a felszabadítás előtt? A szocialistapárt ártani akar a magánépítkezésnek. Tovább is hatósági építkezést kíván, ami a bécsi minta szerint a városi ingatlan-vagyon szocializálásához ve­zetne. De hiszi-e valaki, egy pilla­natig is, hogy Magyarországon még egyszer lehetséges? A munkások szempontjából ez az agitáció vesze­delmes, mert árthat a magánvállal- kozási kedvnek, az olcsó építési hi­tel kifejlődésének, úgyhogy a mun­kások sok munkaalkalomtól esné­nek el. — A háztulajdonosok legutóbb az üzlethelyiségek felszabadításakor oly önmérsékletet tanúsítottak, hogy az általános lakásfelszabadítás elé is nyugalommal nézhetünk. A Háztulaj­donosok Országos Szövetsége itt is teljesíteni fogja kötelességét a zavar­talan átmenet érdekében. Teszi ezt dacára annak, hogy Magyarországon a szocializálás tíz éve alatt legtöbbet szenvedtek a háztulajdonosok. Kop­laltak, nélkülöztek, gúnyolták őket, erőszakoskodtak velük, sokszor saját házukba nem engedték be és keser­ves lelki szenvedéseken mentek ke­resztül. A magyar házvagyont politi­kai. jóléti és közjótékonysági célokra használták fel és fenntartásáról nem gondoskodott senki. A szocialista- párt a magyar munkásság védelmét magának szeretné kisajátítani, holott a polgári társadalom gondoskodásá­ból sohasem hagyja ki a munkássá­got. — A leromlott házak helyreállítási munkái és az új építkezések rengeteg munkást foglalkoztatnak, úgyhogy a háztulajdonosok, mint állandó nagy munkaadók is megbeosülendők. A szocialistapárt mégis jónak látta még legutóbb is, hogy a háztulajdo­nosokat zsaroló, munkásságot kizsák­mányoló, here elemnek állítsa oda. Már pedig, legalább is nem illik, az olyan munkaadókat, kik a munkabér 65%-ából kétszerannyi adót fizetnek, mint békében, a megmaradó bért a 10 év alatt tönkretett házak helyre- állítására fordítják, ezenkívül új köl­csönöket kénytelenek igénybevenni és ezekből fizetni az iparosok és munkások aranyparitáson felüli dí­jait. — ily kifejezésekkel illetni. — A kötött gazdasági rendszer megszüntetése, a lakbérek fokozatos emelése és előre megállapított terv szerint való lakásfelszabadítás nél­kül Magyarország szanálásának műve nem sikerülhetett volna. A Bethen- kormány megmentette a magyar ház­vagyont, helyreállította ennek a nagy nemzeti vagyonnak hitelképességét és megakadályozta, hegy ennek a nemzeti vagyonnak jórésze idegen kézre kerüljön. A ma'gánépítkezés le­hetősége. az építőipar lábraállítása. az iparosok és munkások foglalkczfrv tása, a nagymérvű munkátliar.ság megszüntetése csakis »ennek a lakás­politikának köszönhető. — Ha még szükség votna bizony­ságra. hogy a tulajdonkorlátozások megszüntetése az ország gazdasági jóléte szempontjából a legsürgősebb feladat, ott vannak Köhler dr., -r- né­met pénzügyminiszter és Siemens dr.-nak a nemzetközi gazdasági kon­ferencia német delegációja vezetői­nek nyilatkozatai. Siemens, a német­birodalmi gazdasági tanács elnöke, kijelentette, hogy a kötött gazdasági rendszer a világgazdasági krízisnek egyik föokozója. Speciálisan a ház­tulajdonkor,látozások par excellence példái a kötött gazdálkodás kárainak. A kötött gazdasági rendszer kárai­nak tipikus példája Siemens szerint Oroszország. Ott csaknem minden té­ren kötött gazdálkodás folyik. Követ­kezménye a leírhatatlan drágaság, mely időnként óriási áruhiányra ve­zet és mindaddig tart, -míg a tulaj­don-korlátozások rendszerén nem vál­toztatnak. Köhler dr. néniét pénz­ügyminiszter pedig kijelentette, hogy Németországban a lakbérek ma már meghaladják a békebeli bérek 110 százalékát. Szerinte is szükség van a házak hitelképességére és ezekre a magasabb lakbérekre, hogy a ma­gántőke lakásépítkezésekben keres­sen elhelyezkedést. Az államnak ugyanis — a németek szerint is — nem hivatása a lakásépítés. Végül Seypel, osztrák kancellár a nemzeti tanácsban, az új kormány bemutat­kozásakor, kijelentette, hogy az oszt­rák lakásügyi politika iskolai példája annak, hogy nem szabad a lakás­ügyet ke-z-elni és hogy a lakáskérdés per eminenciám gazdasági és nem szociális kérdés. — A fővárosnak tett kölcsönajánlat is a konszolidált és jól kormányzott Magyarországnak szól. A magyar politika ezen eredményei után sír az egész osztrák polgárság. Ök is vár­ják ettől a nagy munkanélküliségen való segítést, az ipar és kereskedelem helyzetének javítását. Nagy elégtéte­le lehet ez a magyar kormánynak és nagy elégtétel ez nekünk, kik ebben az irányban dolgozunk. Ha megsza­vaztatjuk a munkástömegoket, bizo­nyára mellettünk lesznek, kik megél­hetésükről gondoskodunk. Németh Béla dr., elnök, ezután rá­tért a fővárosi közgyűlésen elhang­zott indítványra, hogy a házak volt békebeli jelzálogtartozásai 5 százalék­kal -vaÜJorizáltassanaik. — Szocialista részről a fővárosi lakbérleti szabályzat oly revízióját indítványozták, mely a lakbérfizetés, a felmondás és költözködés kérdé­seire is kiterjedjen. Ez az indítvány most elkerülhetetlenné teszi, hogy a kormány az egész országra kiterjedő egységes lakbérleti sza­bályzatot alkosson. különben a politikai párt és osztály­érdekek által diktált különböző lak­bérleti szabáyzatok magánjogokba üt­köző és esetleg újabb tulajdonkorlá­tozó rendelkezéseikkel anarchiát fog­nak teremteni. Békeidőben még lehe­tett a lakbérleti jogalkotást ideigle­nesen a törvényhatóságokra bízni, de a háború, a kommunizmus, a ház- vagyon szocializálása és a magán­tulajdon ellen való izgatások után a kormány feladata az egységes lak- bérleti jog megalkotása. — A lakásfölszabadítással kapcso­latban az a gondolat is fölmerült, hogy a várható nagyobbmérvű köl­tözködés lebonyolítására egy községi szállítási intézményt kellene létesí­teni. Ez a meglevő és a régi Magyar- ország fővárosának forgalmára be­rendezett nagy szállításai vállalatok tönkretételét jelentené. A magán­vállalkozás ez újabb hatósági verse­nyét nem szabad megengedni. A la­kosság jórésze a fokozatos béreme­lés folyamán lassan elhelyezkedett. Oly tömeges költözködés nem lesz, melyet a meglevő nagy vállalatok le­bonyolítani ne tudnának. A szállítá­sok árait pedig a verseny fogja sza­bályozni. A költözködés középkori lehetetlenségének megszüntetése és az egységes lakásváltoztatás a lakosság széles rétegének eminens érdeke. — Sürgettem a pénzügyminiszter­nél a régi ideiglenes házadóinentes- ség meghosszabbítását, minthogy az illető háztulajdonosok a tízévi teljes tulajdonkorlátozások folytán megfosz­talak a törvényben biztosított adó­mentességtől. A betegápolási pótadót 10%-ról 16%-ra emelték, miáltal a tulajdonosok elestek a pótadó leszál­lításának csekély előnyétől. Kérni kell tehát a kilátásba helyezett folytató­lagos házadóleszállítást. — Az az érv, hogy több a lakó, mint a háztulajdonos, logikailag az egész iparra, kereskedelemre és me­zőgazdaságra volna alkalmazandó, hatása csak izgatás lehet és a felfor­gató tendenciát szolgálja. — Ezzel szemben a legmagaszto- sabb feladatot teljesíti a közgazda- sági sajtó, mikor a nagyközönség em­lékezetébe vési azt a nemzetgazda­sági igazságot, hogy a tulajdonkorlá­tozások összeesnek a gazdasági nyo­morral, míg e korlátozások megszün­tetése gazdasági fejlődést jelent, mely nemcsak a lakás szükséges kielégíté­sét, hanem minden egyéb szükséglet- jog kielégítését teszi a nagyobb jó­lét mellett lehetővé. — Kétségbevonhatatlan tény, hogy a háztulajdonosok érdeke nem speciá­lis érdek, hanem paralel halad az egész nemzet és társadalom közérde­kével és különösen együtt halad a munkásosztály szociális érdekével. Egy kérdést, Méltóságon Uram! Mi a véleménye a rendkívüli közgyű­lésen benyújtott határozati javaslat­ról és miért nem jelent meg a köz­gyűlésen ? — Azt a nemzetgazdaságilag any- nyira fontos ügyet, melyet én, mint a Háztulajdonosok elnöke, szolgálok és amelytől nagyrészben függ az or­szág felvirágzása, nem engedhetem át annak a vá­rosházi közgyűlési hangzavar­nak, melyet egyesek mestersége­sen megteremtenek, valahány­szor a lakásügyről szó esik. Ezért nem jelentem meg a közgyűlé­sen. Én komoly, tárgyilagos vitákban megfeleltem minden érvre, sőt észre­vételre, azokkal azonban, kik a gaz­dasági és országos érdekekre vonat­kozó érvekre ügyet sem vetve, ma­gára a munkásságra és az egész la­kosságra veszedelmes jelszavaikat folyvást ismétlik, felesleges vitába nem elegyedem. Én a mai törvény- hatóságban inkább a komoly bizott­sági munkára fektetem a súlyt. —- A lakásfelszabadítás kérdésének lényege a mai előrehaladott helyzet­ben az, lesz-e 1928 május 1-re ele­gendő lakás a feltétlenül szükséges lakásváltoztatások zavartalan lebo­nyolítására és nem kell-e a felszaba­dításkor aránytalanul magas bérek­(folytatás a 6-ik oldalon) A SZÍNKÖRREL SZEMBEN Philadelphia k á v e h A z FAGYLALT HIDEG VACSORA MINDEN ESTE ZENE Kávéház tulajdonos: Szabó Sámuel Budán, I., Alagút utca 3. Telefon: T. 240-94. A főváros lakosságának minden egyes rétege megtalálja a maga szórakozását KETTER páratlan természeti szép­ségű kerthelyiségében, a Horthy Miklós-ut 48. sz. alatt levő étteremben Minden csütörtökön házilag készült disznótoros vacsora. Rigó Jancsi muzsika Telefon: József: 8~-39. Első Magyar Hangszergyár STOWASSER kir. udv. szállító Budán, H., Lánchid-u. 5. sz. Saját készít­ményé mester- hegedűmet a legnagyobb művészek hang versenyein szí­vesen használ­ják. :•: A létező ö ss z e s hang­szerek LEGNAGYOBB GYÁRA NÉMETH BÉLA Dr. kormányfőtanácsos, a Háztulajdono­sok Országos Szövetségének elnöke fővárosi bizottsági tag.

Next

/
Thumbnails
Contents