Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)
1927-06-30 / 883. szám
Budapest, 1927 június 30. BUDÁI NAPLÓ Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében tennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszócsarnok A Luca-széke kismiska ahhoz a lassúsághoz, amivel a szénatéri hurokvágányánál épített s az egész teret pofoniitő váró-„csarnok“ építése és végleges befejezése halad. Ez a kancsajszemű bódé tulajdo-nlké pen már készen is volna s amint csak alkalom nyílt rá a kertészeti hivatal elrendezte a tér közepén álló kis párkré'szletet, de a használatnak a váróbódét még mindig nem adták át. Nincs is gazdája. Az alatta ópiilt illemhely eléggé illetlenül viselkedik. Nincs, aki gondozza. Fent pedig a belső „csarnok“ számára, úgy látszik nem tudnak bérlőt fogni, mert ott nem mérnek „hűsítő“ italokat. Igaz ugyian. hogy ott inkább „hevítő“ italokat készülnek kimérni, ami hivatva, volna gyönyörűen emelni a vasárnapi kirándulások amúgy is épületes látványát. Most józan emberek verekszenek asszonyokkal, gyerekekkel, hogy a villamosra feljussanak, ezentúl emelni fogja a hangulatot a sör, a spriccer és a pálinka. A józan közönség amúgy is kiszorul onnan a forró napra vagy az esőre. Bent nem lesz számára hely, kívül pedig nem épült számára tető. Egyelőre lábficamító az új bódé előtti terep, oly girbe-gurba hepe-hupás ott a járda vagy mi. Megint lett valamink, ami csúf és semmiféle hasznát venni nem tudjuk. Talán a bölcs tanács tudja. Hol szundikálnak az öntözőkocsik? Hol lumpolnak éjjelenként az utcát öntöző kocsisok? Mert későn nyugoszhatnak le, az bizonyos, s ennek szomorú következménye, hogy , későn kelnek? Talán szigorú parancsra előbb Pestet locsolják és csak azután kerülnek Budára? Valahol baj van az öntözőkocsikkal, olyannyira, hogy Budán már megváltoztatták a régi közmondást: „Aki korán kel. poros utat I e 1.“ Panaszos levelek beszélik, hogy a Kelenföldön már régen túl vannak hajnalon, reggelen, amikor az öntözőkocsik megjelennek. Hivatalba siető emberek panaszolják, hogy porosán, piszkosan érkeznek a hivatalokba, mert reggel nem öntözik a Horthy Miklós utat. Pont addig poros az út, ameddig erős rajt a- forgalom és porfelhőben gyalogolnak az emberek, amit a kocsik és autók fölvernek. Másodszor is: — pont ugyanezt írják nekünk a Rózsadombról is. És most már értjük, bogy a városi hivatalokban reggel 8—9 óra közt miért nincs még senki. A városi tisztviselők tudják a rendet, tudják, hogy az öntözőkocsik hivatalos órája mikor kezdődik és ők csak azután indulnak el hazulról, amikor már . meglocsolták a poros utakat, Azonban a világvárosokat, világ- fürdőket hajnalban locsolják. És szónokolhat itt akármilyen szépen a főherceg, Rakovszky Iván volt miniszter, Szviezsényi Zoltán, szent Péter és szent Pál, — ebből a városból fürdőváros sohasem lesz ilyen gyalázatos rend mellett. TÁVCSŐ Zibrinyinél, I., Attiia-u. 12 Kultúr délutánt rendezett fényes siker mellett a Szent Orsolya rendi Angéla kitűnő intézet az áldásutcai iskolában Anna királyi hercegnő fövédnöksége és gr. T e 1 e k y Istvánná elnöksége alatt álló hölgybizottsággal. A kiváló ízléssel megválasztott műsoron szerepelt dr. T a- m á s y Béla III. kér. tisztiorvos, aki nagyhatású egészségvédelmi előadásában pompásan illusztrálta a divat kinövéseinek káros hatásait. Nedel- k o v i t s Anna az elismert hangversenyénekesnő gyönyörű irredenta dalokat énekelt zajos tapsokat kiérdemelve. Bermann Sári és Székely Edith növendékek szépen zongoráztak, Muray Vilma hatásosan szavalt és az intézet nagyobb növendékei kitűnő készültséggel adtak elő egy irredenta színjátékot. Fölszabadul a lakások forgalma: élénkebb az ingatlan-üzlet A lakások szabadforgalmára való áttérés befejezett dolog — November 1-én fel lehet mondani a lakásokat A Háztulajdonosok Szövetsége méltányosságra inti a háziurakat — Németh Béla dr. kormányfőtanácsos, országos eSnök felhívást intéz az ország háztulajdonosaihoz, hogy a lakásfelszabadításkor se mondjanak fel senkinek feleslegesen Még az elmúlt évben megjelent a hivatalos lapban a kormány rendeleté a városok lakásügyének átmeneti szabályozásáról). A rendelet többek között kimondja, hogy a tulajdonos a bérletet 1927 november l-étől kezdve szabadon felmondhatja 1928 május 1-ére. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927 november bérnegyedre megállapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni; 1928 május l-étől kezdve a b é rile tét a magánjog szabályai szerint lehet felmondani. Tehát nincs szó egy hirtelen felmondási lehetőségről, amely katasztrofális következményiekbe sodorhatná a város lakosságának egy részét. A szabadforgalom bevezetése szerves kiegészítő része az utóbbi idők lakásíermelő politikájának. A főváros november 1-ére készen lesz a 3500 lakásával, eddig az időpontig tető alá hozzák a tisztviselők családi házait is, úgyhogy semmiesetre sem érheti a közönséget egzisztenciális megrázkódtatás. A kormánynak az a meggyőződése, hogy a szabad felmondási jog megadása már olyan lakástartalék birtokában találja a közönséget, hogy semmiféle nagyobb megrázkódtatásra nem kerülhet sor. A vidéki városok legnagyobb részében nincs már akadálya a szabad- forgalom helyreállításának, a fővárosban pedig 1928 májusára befejeződhetnek az állami és városi bérházépítkezések és a részben állami kölcsönnel épülő bérházak megfelelő számú tartalék-lakást biztosítanak. Felkerestem Németh Béla dr., kormány főtanácsost, a Háztulajdonosok Országos Szövetségének országos elnökét, hogy tőle konkrét adatokat kapjak a lakások szabad felmondásának mai helyzetéről és kilátásairól. A Naphegy-utca egyik fehérfalú kúriája, az elnöki ház; az ajtót egy zord kisasszony csak félcentiméter- nyire volt hajlandó kinyitni, különösen, mikor meghallotta, hogy sajtóügyben alkalmatlankodom. Egyébként a szokott refrén: az elnök űr Öméltósága nincs itthon... de talán a titkárnője . . . Odabent, a szalónszerűen elegáns hivatalos helyiségben az elnök úr előzékeny, szíves barátsággal fogad- ) ja a budai újságírót és részletesen i informál a lakások felszabadításá- • ról: — A községek lakásforgalmának és az üzlethelyiségek szabadforgalmának teljes sikerrel történt helyreállítása után minden komoly ember meg van győződve arról, hogy a hátralevő városok lakásforgalmának programmszerű felszabadítása a legnagyobb rendben és nyugalomban fog végbemenni. A kormány hozzájárult a főváros kislakásépítési akciójához. hogy a szabadforgalomra való áttérés síma lefolyása biztosítva legyen. A magánépítkezés előmozdítására pedig 30 évi rendkívüli adó- mentességet engedélyezett. A fokozatos béremelés, a rendkívüli adómentesség, a részleges lakásfelsza- badítás és aiz üzlethelységek szabadforgalmának helyreállítása -meghozta a várva-várt építési kölcsönöket. — I y körülmények között a kormány nyilatkozatát, hogy a lakásfel- szabadítást 1928 május 1-ére feltétlenül keresztülviszi, a közvélemény megnyugvással fogadta. Május 15-én a szocialistiapárt hirtelen, minden előzmény nélkül harcot indított hivatalos lapjában a felszabadítás elhalasztása érdekében és újabb tömeges hatósági építkezést sürgetett. Feltűnő, hogy a szocialistapárt, mely eddig a községi kislakásépítési akció íorszirozásával elégedett meg, most megváltozott formában, teljesen bécsi minta szerint és ugyanazokat a szólamokat használva, a házi és utcai bizalmi-rendszer kiépítését, központi lakóvédelmi bizottság megalakítását tervezi és ez érdekben egyszerre 2P népgyülést hirdetett. — Nyilvánvaló, hogy ez a hirteien változás és éppen a bécsi mintának megválasztása, politikái célok érdekében ^történik és hogy ennek semmi köze á szerencsére már megoldott lakásproblémához. A bécsi szocialisták bizonyára szívesen veszik ezt az akciót, akiknek a konszolidált Magyarország lakásíelszabadítása nem kedvez. — Gazdaságilag és a munkások életérdeke szempontjából ez az újabb állásfoglalás teljességgel érthetetlen. Mit alkar a szocialistapárt az utcai és házi bizalmi-rendszerrel a mai előrehaladott helyzetben és közvetlenül a felszabadítás előtt? A szocialistapárt ártani akar a magánépítkezésnek. Tovább is hatósági építkezést kíván, ami a bécsi minta szerint a városi ingatlan-vagyon szocializálásához vezetne. De hiszi-e valaki, egy pillanatig is, hogy Magyarországon még egyszer lehetséges? A munkások szempontjából ez az agitáció veszedelmes, mert árthat a magánvállal- kozási kedvnek, az olcsó építési hitel kifejlődésének, úgyhogy a munkások sok munkaalkalomtól esnének el. — A háztulajdonosok legutóbb az üzlethelyiségek felszabadításakor oly önmérsékletet tanúsítottak, hogy az általános lakásfelszabadítás elé is nyugalommal nézhetünk. A Háztulajdonosok Országos Szövetsége itt is teljesíteni fogja kötelességét a zavartalan átmenet érdekében. Teszi ezt dacára annak, hogy Magyarországon a szocializálás tíz éve alatt legtöbbet szenvedtek a háztulajdonosok. Koplaltak, nélkülöztek, gúnyolták őket, erőszakoskodtak velük, sokszor saját házukba nem engedték be és keserves lelki szenvedéseken mentek keresztül. A magyar házvagyont politikai. jóléti és közjótékonysági célokra használták fel és fenntartásáról nem gondoskodott senki. A szocialista- párt a magyar munkásság védelmét magának szeretné kisajátítani, holott a polgári társadalom gondoskodásából sohasem hagyja ki a munkásságot. — A leromlott házak helyreállítási munkái és az új építkezések rengeteg munkást foglalkoztatnak, úgyhogy a háztulajdonosok, mint állandó nagy munkaadók is megbeosülendők. A szocialistapárt mégis jónak látta még legutóbb is, hogy a háztulajdonosokat zsaroló, munkásságot kizsákmányoló, here elemnek állítsa oda. Már pedig, legalább is nem illik, az olyan munkaadókat, kik a munkabér 65%-ából kétszerannyi adót fizetnek, mint békében, a megmaradó bért a 10 év alatt tönkretett házak helyre- állítására fordítják, ezenkívül új kölcsönöket kénytelenek igénybevenni és ezekből fizetni az iparosok és munkások aranyparitáson felüli díjait. — ily kifejezésekkel illetni. — A kötött gazdasági rendszer megszüntetése, a lakbérek fokozatos emelése és előre megállapított terv szerint való lakásfelszabadítás nélkül Magyarország szanálásának műve nem sikerülhetett volna. A Bethen- kormány megmentette a magyar házvagyont, helyreállította ennek a nagy nemzeti vagyonnak hitelképességét és megakadályozta, hegy ennek a nemzeti vagyonnak jórésze idegen kézre kerüljön. A ma'gánépítkezés lehetősége. az építőipar lábraállítása. az iparosok és munkások foglalkczfrv tása, a nagymérvű munkátliar.ság megszüntetése csakis »ennek a lakáspolitikának köszönhető. — Ha még szükség votna bizonyságra. hogy a tulajdonkorlátozások megszüntetése az ország gazdasági jóléte szempontjából a legsürgősebb feladat, ott vannak Köhler dr., -r- német pénzügyminiszter és Siemens dr.-nak a nemzetközi gazdasági konferencia német delegációja vezetőinek nyilatkozatai. Siemens, a németbirodalmi gazdasági tanács elnöke, kijelentette, hogy a kötött gazdasági rendszer a világgazdasági krízisnek egyik föokozója. Speciálisan a háztulajdonkor,látozások par excellence példái a kötött gazdálkodás kárainak. A kötött gazdasági rendszer kárainak tipikus példája Siemens szerint Oroszország. Ott csaknem minden téren kötött gazdálkodás folyik. Következménye a leírhatatlan drágaság, mely időnként óriási áruhiányra vezet és mindaddig tart, -míg a tulajdon-korlátozások rendszerén nem változtatnak. Köhler dr. néniét pénzügyminiszter pedig kijelentette, hogy Németországban a lakbérek ma már meghaladják a békebeli bérek 110 százalékát. Szerinte is szükség van a házak hitelképességére és ezekre a magasabb lakbérekre, hogy a magántőke lakásépítkezésekben keressen elhelyezkedést. Az államnak ugyanis — a németek szerint is — nem hivatása a lakásépítés. Végül Seypel, osztrák kancellár a nemzeti tanácsban, az új kormány bemutatkozásakor, kijelentette, hogy az osztrák lakásügyi politika iskolai példája annak, hogy nem szabad a lakásügyet ke-z-elni és hogy a lakáskérdés per eminenciám gazdasági és nem szociális kérdés. — A fővárosnak tett kölcsönajánlat is a konszolidált és jól kormányzott Magyarországnak szól. A magyar politika ezen eredményei után sír az egész osztrák polgárság. Ök is várják ettől a nagy munkanélküliségen való segítést, az ipar és kereskedelem helyzetének javítását. Nagy elégtétele lehet ez a magyar kormánynak és nagy elégtétel ez nekünk, kik ebben az irányban dolgozunk. Ha megszavaztatjuk a munkástömegoket, bizonyára mellettünk lesznek, kik megélhetésükről gondoskodunk. Németh Béla dr., elnök, ezután rátért a fővárosi közgyűlésen elhangzott indítványra, hogy a házak volt békebeli jelzálogtartozásai 5 százalékkal -vaÜJorizáltassanaik. — Szocialista részről a fővárosi lakbérleti szabályzat oly revízióját indítványozták, mely a lakbérfizetés, a felmondás és költözködés kérdéseire is kiterjedjen. Ez az indítvány most elkerülhetetlenné teszi, hogy a kormány az egész országra kiterjedő egységes lakbérleti szabályzatot alkosson. különben a politikai párt és osztályérdekek által diktált különböző lakbérleti szabáyzatok magánjogokba ütköző és esetleg újabb tulajdonkorlátozó rendelkezéseikkel anarchiát fognak teremteni. Békeidőben még lehetett a lakbérleti jogalkotást ideiglenesen a törvényhatóságokra bízni, de a háború, a kommunizmus, a ház- vagyon szocializálása és a magántulajdon ellen való izgatások után a kormány feladata az egységes lak- bérleti jog megalkotása. — A lakásfölszabadítással kapcsolatban az a gondolat is fölmerült, hogy a várható nagyobbmérvű költözködés lebonyolítására egy községi szállítási intézményt kellene létesíteni. Ez a meglevő és a régi Magyar- ország fővárosának forgalmára berendezett nagy szállításai vállalatok tönkretételét jelentené. A magánvállalkozás ez újabb hatósági versenyét nem szabad megengedni. A lakosság jórésze a fokozatos béremelés folyamán lassan elhelyezkedett. Oly tömeges költözködés nem lesz, melyet a meglevő nagy vállalatok lebonyolítani ne tudnának. A szállítások árait pedig a verseny fogja szabályozni. A költözködés középkori lehetetlenségének megszüntetése és az egységes lakásváltoztatás a lakosság széles rétegének eminens érdeke. — Sürgettem a pénzügyminiszternél a régi ideiglenes házadóinentes- ség meghosszabbítását, minthogy az illető háztulajdonosok a tízévi teljes tulajdonkorlátozások folytán megfosztalak a törvényben biztosított adómentességtől. A betegápolási pótadót 10%-ról 16%-ra emelték, miáltal a tulajdonosok elestek a pótadó leszállításának csekély előnyétől. Kérni kell tehát a kilátásba helyezett folytatólagos házadóleszállítást. — Az az érv, hogy több a lakó, mint a háztulajdonos, logikailag az egész iparra, kereskedelemre és mezőgazdaságra volna alkalmazandó, hatása csak izgatás lehet és a felforgató tendenciát szolgálja. — Ezzel szemben a legmagaszto- sabb feladatot teljesíti a közgazda- sági sajtó, mikor a nagyközönség emlékezetébe vési azt a nemzetgazdasági igazságot, hogy a tulajdonkorlátozások összeesnek a gazdasági nyomorral, míg e korlátozások megszüntetése gazdasági fejlődést jelent, mely nemcsak a lakás szükséges kielégítését, hanem minden egyéb szükséglet- jog kielégítését teszi a nagyobb jólét mellett lehetővé. — Kétségbevonhatatlan tény, hogy a háztulajdonosok érdeke nem speciális érdek, hanem paralel halad az egész nemzet és társadalom közérdekével és különösen együtt halad a munkásosztály szociális érdekével. Egy kérdést, Méltóságon Uram! Mi a véleménye a rendkívüli közgyűlésen benyújtott határozati javaslatról és miért nem jelent meg a közgyűlésen ? — Azt a nemzetgazdaságilag any- nyira fontos ügyet, melyet én, mint a Háztulajdonosok elnöke, szolgálok és amelytől nagyrészben függ az ország felvirágzása, nem engedhetem át annak a városházi közgyűlési hangzavarnak, melyet egyesek mesterségesen megteremtenek, valahányszor a lakásügyről szó esik. Ezért nem jelentem meg a közgyűlésen. Én komoly, tárgyilagos vitákban megfeleltem minden érvre, sőt észrevételre, azokkal azonban, kik a gazdasági és országos érdekekre vonatkozó érvekre ügyet sem vetve, magára a munkásságra és az egész lakosságra veszedelmes jelszavaikat folyvást ismétlik, felesleges vitába nem elegyedem. Én a mai törvény- hatóságban inkább a komoly bizottsági munkára fektetem a súlyt. —- A lakásfelszabadítás kérdésének lényege a mai előrehaladott helyzetben az, lesz-e 1928 május 1-re elegendő lakás a feltétlenül szükséges lakásváltoztatások zavartalan lebonyolítására és nem kell-e a felszabadításkor aránytalanul magas bérek(folytatás a 6-ik oldalon) A SZÍNKÖRREL SZEMBEN Philadelphia k á v e h A z FAGYLALT HIDEG VACSORA MINDEN ESTE ZENE Kávéház tulajdonos: Szabó Sámuel Budán, I., Alagút utca 3. Telefon: T. 240-94. A főváros lakosságának minden egyes rétege megtalálja a maga szórakozását KETTER páratlan természeti szépségű kerthelyiségében, a Horthy Miklós-ut 48. sz. alatt levő étteremben Minden csütörtökön házilag készült disznótoros vacsora. Rigó Jancsi muzsika Telefon: József: 8~-39. Első Magyar Hangszergyár STOWASSER kir. udv. szállító Budán, H., Lánchid-u. 5. sz. Saját készítményé mester- hegedűmet a legnagyobb művészek hang versenyein szívesen használják. :•: A létező ö ss z e s hangszerek LEGNAGYOBB GYÁRA NÉMETH BÉLA Dr. kormányfőtanácsos, a Háztulajdonosok Országos Szövetségének elnöke fővárosi bizottsági tag.
