Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-06-30 / 883. szám

Budapest, 1927 június 30. BUDAI NAPLÓ 3 Gyümölcskiállítás Budán. Az Óbu­dai Hegyvidéki Szövetség e hó 19-én tartotta a Szent Lukács-fürdő nagy­szállóban 14-ik évi rendes közgyű­lését s azt Szilágyi Károly elnök nyitotta meg. Szervei György főtit­kár mutatta be a szövetség 1926-ik évi működéséről szóló évi jelentést, melyet a közgyűlés egyhangúan vett tudomásul. A zárszámadás elfoga­dása és a felmentvény megadása után elfogadta a közgyűlés az 1927. évi költségvetést, amelynek keretébe állandó gyümölcskiúllitás költségeit állította be. Az alapszabályok módosítása, az ügyrend és indítványok letárgyalása után Szilágyi elnök méltatta Purébl Győző dr., székesfővárosi tanácsnok, a Budapesti Gazdálkodók Egyesülete elnökének a téli gazdasági szaktan- folyamok rendezése körüli érdemeit, s. azolk elismerésein rendezte a szövet­ség a közgyűlést követő ünnepi tár­sas ebédet, a tanácsnok és az elő­adók tiszteletére. A díszebéden Szi­lágyi Károly elnök üdvözölte a meg­jelent Purébl tanácsnokot és az elő­adókat. amit megköszönve Purébl Győző dr. elismerte, hogy a Gazdál­kodók Egyesületei között az Óbudai Hegyvidéki Szövetségnek intenzív gyakorlati munkássága példaképül szolgálhat. Egyúttal megígérte, hogy a szövetség jogos törekvéseit a maga részéről mindenkor örömmel támo­gatja. A szövetség hölgytagjai az ün­nepelt tanácsnok nejét díszes csokor­ral lepték meg. A társasebéd vidám hangulatban elhúzódott estig. Tabániak Esztergomban. A tabáni egyházközség jótékonycélú kirándu­lást rendezett Esztergomba a zászló- díszbe öltözött Sophie-hajón 1300 ta­báni hívővel. A szentmisét Csiszárik János c. püspök, meghatalmazott mi­niszter mondotta. A tabáni kultúrház megépítése érdekében nagystílű be­szédet mondott Szabó Pilis dr. A ki­rándulók megtekintették a bazilikát, primási képtárt, a kincstárt, a vár­kápolnát, hol Szent István született és kereszteltetett. A kultúrház javára az első nemes adakozó Csiszárik János dr., c. püspök volt 100 pengő­vel. A Regnum Marianum cserkész- zenekarának előadása szórakoztatta a közönséget. A szervezésben az egy­házi elnöknek, Angyal Kálmán dr. apátplébánosnak, Kovács Pál dr. vi­lági elnöknek. Günther József fárad­hatatlan főtitkárnak és Adametz Má­ria úrnőnek van nagy érdeme. A her­cegprímás az egyházközség hódola­tát szívesen fogadta és áldását kül­dötte a hívőkre. A hajón egy 36 ki­lós torta, melyet Ravasz László cuk­rász készített, kisorsoltatoít, melyet a szerencsés nyerő Szabó Pius dr. a cserkészeknek adott ajándékul. A bu­dai vegyes dalárda, Tinkovics opera­énekes, Somogyi Nellike kis szavaló­művésznő gyönyörködtették a jelen­voltakat. Az elindult hajóról egy ga­lambot bocsátottak szabadon, mely Tabánba szállt vissza. Ktrie mlndmllll a „S o p r o n-G yőri‘ « IRT?* mert ez a legjobb és ■ I | legmegbízhatóbb Telep és Iroda ; Sopron-, Győr- és Vasmegye Tejgazdasági Rt. L,Pehérvári-ut27.Tel. J. S2&A)l Hegyi beszédet mondott a Normafa alatt lúnius 17-én a református gyer­mekeknek Hegedűs Lóránt v. mi­niszter. aki utóbbi időben hitszónok­lataival, a hitetleneket Jézushoz való visszavezetésével 'ér el nagy sikere­ket. Eddig a hír. Mi egy kissé erősnek tartjuk már a címet is, amelyben Jézus legszebb, legfenségesebb szózatát akarja meg­ismételni a volt pénzügyminiszter. Van ebben valami rapszodikus me­részség. ahová okvetlenül el kellett jutnia a rapszódiák fokozásában, ho­lott ezek a rapszódiák ma teljesen fe­leslegesek és csak a társadalom szét- szakgatására vezetnek. Nem szolgálja ezzel a nemzet ügyét Hegedűs, mert ma minden jó magyarnak azon kel­lene lennie, hogy a társadalmat ösz- szekovácsolja. nem hogy szétrepesz- sze. Nem kell kormánypártinak len­nie, csak magyarnak, hogy kiérezze a nemzeti egység nagy szükségét, a mai nehéz helyzetben. Az ilyen rap­szódiák néha gixerrel. végződnek és megzavarják azt a harmóniát, amely­re most van szüksége a nemzetnek. Hegedűs Lóránt' zseniálitásának erő­sítenie kellene a nemzetet és nem gyöngíteni. A polgári gondolat új erősségeit alakították meg Budán, a Czakó-utcai iskolában az esztergomi érseki taní­tóképzőt végzett bpesti tanítók június 17-én, meleg testvéri együttérzéssel. Körülbelül nyolcvanan gyűltek össze a legöregebb évfolyamtól a legfiata- labbig s egyhangúlag elnökké Ö1- v e c z k y Pál szakfelügyelőt, a Bu­dapesti Hivatalos Tanítótestület hiva­tott vezérét választották meg, aki kiváló szónoki tehetségével nagy ha­tású beszédben fejtegette az Esz­tergomban végzett tanítók bajtársi szövetsége megalakulásának szüksé­gességét. A különös figyelemmel hall­gatott előadásában rámutatott arra a tanítói és társadalmi munkára, mely meg fogja akadályozni, hogy a forradalom újra szószéket ácsolhas­son magának. Majd a szövetkezés gazdasági és szociális céljait, az egymást megsegítés kötelességeit is­mertette állandó helyeslés mellett. Zúgó taps köszöntötte az általánosan szeretett elnök szavait, ami után megválasztották alelnöknek: Pa- I ó c z Endre polg. isk. tanárt, H r i v n y á k János el. isk. igazga­tót; gazdának: E e k e t e Jenő cl. isk. igazgatót; titkárnak: Schéri Géza tanítót. A meleg hangulatú ün­nepi gyűlés után a hercegprímást táviratilag üdvözölték, majd családi vacsorára gyűltek a naphegyi Zieg- ler-veodéglőben a budapesti társas-1 életben (is első ; helyet elfoglaló Esztergomban végzett tanítók. A Budai Zeneakadémia fényes si­kerű hangversenyt rendezett június 2-án este a Budai Vigadóban a halha­tatlan zencköltő Beethoven emlékeze­tére. A már másodízben kitünően sze­replő egyesületi zene és énekkar hi­vatása magaslatán áliva, kultúrmissiót teljesít Budán, Cl au ser Mihály ze­neigazgató. Ernyey Károly állam­titkár, elnök és L e d v i n k a Ferenc hajógyári főfelügyelő alelnök lanka­datlan vezetése alatt. Ez alkalommal pompás előadásban hallották a pre­cíz zenekartól „Athén romjai“ nyitá­nyát és a török indulót, amelyért a díszes, nagyszámú közönség sok há­lás és elismerő tapssal halmozta cl a zenekart s annak művészlelkű, abszo­lút biztos dirigensét, a fáradhatatlan Clauser Mihályt. Utána Koncz- n é-K e ö m 1 e y Bianca énekelt elis­merésre méltó művészettel, majd S z e n t g y ö r g y i László, a budai fiatal hegedűművész aratott nagy si­kert. Ezután a zeneirodalomban pá­ratlan, nagyhatású „Karfantáziát“ ad­ta elő zongorán Panrok Auguszta a zeneakadémia tanára, magas mű­vészettel, virtuóz technikával, zene­kari és énekkari kísérettel. Az ének­szólókat C. Tholt Margit, Petta Hilda, Patasics Leómé, Schmiedt Ede, Honffy Zoltán, Boros József énekelték stílu­sosan. A zongora kiváló művésznőjét, a zenekart és énekeseket és az össz- hangos előadásnak lelkes betanítóját és vezénylőjét szűnni nem akaró, sze­retettel teljes ovációval jutalmazta a magas értékeket magával vivő közön­ség. Beszüntetik a sportpályát a Marci- bányi-réten, ahol eddig ez volt a kör­nyék egyetlen szórakozása. A „Budai Sport Club" derék amatőr csapata rúgja itt lelkesen a labdát s ezt a völgykatlant övező dombokról ie- szállnak a hegyilakók, hogy a játé­kukban gyönyörködjenek. Ennek a szép idillnek a nyakára lép a város, így panaszolta el László napján a sportclub egyik „László“ elnöke Uljn, akit a másik László elnökkel, Pataky Lászlóval együtt melegen ünnepelt e hó 25-én este a Boroka-féle vendég­lőben a Budai Sport Club hűséges gárdája. Elsőnek Barakovich Kálmán ügyvezető alelnök méltatta a két el­nök érdemeit és kiemelte Pataky László (ahogy ott bizalmasan elne­vezték : az „Öreg Pityke“) érdemeit, amiket a nehéz válságok elhárítása révén szerzett. Meglepetésül Ulmnak remek kivitelű díszoklevelet, Pataky- nak pedig művészi bronzplakettet nyújtott át. Azután Burger Andor lá- nyocskája, a pöttöm Baby székre ál­lítva üdvözölte a két elnököt és azt kívánta, hogy Pataky bácsi az eskü­vőjén köszöntse fel őt, ami kedves derültséget keltett. Majd Fonád Ist­ván, az ügybuzgó főtitkár lelkes be^ szédben arra hívta föl bajtársait, hogy újból esküdjenek hűséget a ve­zéreknek s akkor a 11 esztendős szép múlt megújul. Ezt követőleg Kollár Gábor, az I. kér. Iparoskor elnöke éltette a két Lászlót meleg magyar üdvözléssel. Szvoboda Lajos a játé­kosok nevében mondott lelkes kö­szöntőt, Lukács János pedig Buda Kossuth-szakállas népszónoka éltette őket hazafias beszédében. — A szá­mos üdvözlést előbb Ulm László kö­szönte meg mindenre kiterjedő be­szédben, rámutatva arra a sajnálatos körülményre, hogy nálunk az ember­sport iránt nincs még meg a kellő lelkesedés. Hiányzik a társadalom tá­mogató ereje s ez termelte azt a gondolatot, hogy a sport clubtól megvonja a város a Marcilbányi té­ren létesített sportpályát. Ez ellen azonban küzdeni fognak, ö is mél­tatta Pataky társelnöktől kezdve a club minden tevékeny tisztjének ér­demeit, a játékosok búzgalmát, a lel­kes hölgytagokat, a drukkoló közön­séget, végül pedig Kollár Gábort és a Budai Naplót kérte, hogy támo­gassák a Budai Sport Club törek­véseit. A népszerű elnököt kedves ovációban részesítették. Megköszönte az üdvözlést Pataky László társel­nök is és köszönetét mondott egyen­ként a derék tisztikarnak, de főleg a budai közönséget éltette, mely szere­tettel kíséri, sőt drukkol a sport club sikeréiért. Poharát a Budai Sport Club reneszánszára ürítette. Viraág Béla a budai sport nagynevű patro- nusát, Ripka Ferenc dr. főpolgármes­tert éltette, aki iránt való hódolatát és szeretetét fölállással és lelkes él­jennel bizonyította az egybegyült nagy társaság. Végül Schiirger Já­nos átnyújtotta Pataky elnöknek a hegedűjét, aki néhány szép magyar nótát jstázott el virtuozitással és áhí­tattal kísérte öt Berkes prímás ban­dája, mintegy a szép est befejező akkordjaként. Jauernik Nándor m. kir. kormánytanácsos a székesfővárosi házinyomda vezérigazgatója A Károly kaszárnya templomát régen átépítették. Emeletet húztak bale s az emeleti termek értelmet­len díszévé lettek az oszlopfejek. A földszinten orgonaszó helyett gépek dübörögnek és amit régente a szószékről hirdettek itt, most apró ólombetűk hirdetik tovább, — talán csak a sekrestye maradt meg régi formájában. Az is iroda- helyiség. Minden falát képek bo­rítják. Csupa művészi különleges­ség. Látszik, hogy művészember gyűjtötte. Az egyik falon öles nagy kép. Tóparti tájrészlet, hiva­tott kézzel megfestve. JAUERNIK NÁNDOR. Ebben az irodában él évek óta Jauernik Nándor, a székesfőváros házinyomdájának igazgatója, akit két hét előtt nevezett ki vezér- igazgatónak a főváros tanácsa. Övé a képgyűjtemény, ő festette az ölnyi nagyságú tájképet. Amikor idekerült 35 év előtt, csak kőnyomdája volt a főváros­nak, ma már 137 géppel dolgo­zik a könyvnyomda s azokat 74 motor hajtja. Jauernik keze alatt rögtön ha­talmas lendületnek indult a házi­nyomda és öt év múlva 1900-ban már kitüntetést nyert a párisi vi­lágkiállításon. A városnak egyik leghasznosabb, nélkülözhetetlen üzeme és milliárdokat takarít meg rajta a főváros. Ausztriából származott édes atyja, aki itt nősült, de ismét vissza költö­zött Bécsbe, ahol dunántúli magyar felesége 1864-ben ajándékozta meg fiúval, Nándorral. Már a reáliskolá­ban művészi talentumot árult el és elvégezve a középiskolákat édes atyja a tanárok tanácsára a bécsi „'Akademie der bildenden Künste“ című főiskolába íratta be. Innen a tanítói pedagógiámba ment át egy évre, de a művészettel már akkor annyira eltelt a lelke, hogy végül is a grafikai pályára lépett. Nagy ha­tással volt rá az akkor roppantál fej­lődő nyomdai művészet és Bécs leg­előkelőbb nyomdáiban szerezte szak­ismereteit, ahol leginkább a litográfia érdekelte. Műveltség és szaktudása révén hamar névre tett szert és már 1882-ben Argentiniába kapott meg­hívást, amit nem fogadott el. Buda­pestre vonzotta lelke, ahol a Posner- féle, majd a Deutsch M.-féle műinté­zetekben fejlesztette tudását. 1885. évben a székesfőváros mérnöki hiva- I falába lépett be, mint műszaki raj­zoló. Itt már az akkori országos ki­állítás számára készített rajzaival általános sikereket ért el. Közben szorgalmasan látogatta a Benczur- mestcriskolát s a mérnöki hivatalnál előforduló munkálatokban annyi jár­tasságot tanúsított, hogy kisebb épít­kezések vezetésével és felügyeletével bízták meg. Készített építési terveket is, am cl veiket elfogadtak. Mint vá­rosi alkalmazottat, a nyomdászat minden ágában jártas Ja,uernikot, 1895-ben Kammermayer Károly pol­gármester. az akkor még csekély be­rendezésű városi kőnyomdának a ve­zetésével bízta meg s a városi kép­tár őrévé is kinevezte, ahol hervad­hatatlan érdemeket szerzett. Látva a rohamosan fejlődő főváros nagy nyomtatványszükségletét, szakszerű számítások alapján előterjesztést tett a kőnyomdának könyvnyomdával való kibővítésére, amit a tanács cl is fogadott. A nyomda a fővárossal együtt fejlődött és néhány év múlva már a külföld figyelmét is fölkeltet­ték a házinyomda készítményei és 1906-ban a milánói kiállításon Jauer­nik aranyérmet, a nyomda pedig díszoklevelet nyert. Ma már 405 em­bert foglalkoztat. Rendkívüli tevékenységének elisme­réséül I. Ferencz József király a Fe- rencz-József renddel tüntette ki, majd az 1925. évben a Kormányzó ö Fő- méltósága a m. kir. kormánytaná- cso-si címmel tüntette ki. A székesfő­város tanácsa pedig a múlt hó 25-én tartott tanácsülésében hervadhatatlan érdemeinek elismeréseid a székesfő­városi .házinyomda vezérigazgatójává nevezte ki. * Jauernik Nándor azok közé tar­tozik, akiket a magyar föld, a ma­gyar levegő tett magyarrá. Ra­jongó szeretettel van eltelve Buda­pest iránt és minden szabad idejét a közügyeknek szenteli a legön- zetlenebbül, a legnagyobb áldozat- készséggel. A háború első napjától kezdve, annak befejezéséig a Vö­rös Kereszt egyesület kebelében a sebesült és beteg katonák ápolása körül fejtett ki nagy és humánus működést. Számos egyesület elnöke és al- elnöke. Nagy gonddal ügyel az új nyomdászgeneráció szakszerű ki­képzésére. Minden célra tud ál­dozni és boldog, ha valakin segít­het. Melegszívű ember és egész leikével áll a „Budapesti I. Kerü­leti Általános Közjótékonysági Egyesület“ élén, mint annak gaz­dasági elnöke. Az egyesület jóté­kony működésének irányításából alaposan kiveszi a részét és sok száz szegény ember, szegény csa­lád ebédeltetését erejét felülmúló áldozatkészséggel tette lehetővé. A háború alatt is ott volt minde­nütt, ahol segíteni, áldozni kellett és nevét ez tette rendkívül meg­becsültté. Az I. kerületnek a köz­gyámja, s a kerületi Elöljáróság­gal karöltve, időt és fáradtságot nem kímélve, a körzetébe tartozó szegények ügyes-bajos dolgaival emberi erőt meghaladó módon foglalkozik, dolgozik és segít. Áldja meg érte az Isten! A íegegységesebb volt a nemzet Mátyás király idejében, amikor az ország körülbelül 4,000.000 lelket ki­tevő lakosságából 3,600.000, vagyis az összlakosság 80 százaléka magyar volt. Az is bebizonyított tény, hogy ebben az időben Európa egyik leg­népesebb és legsűrűbben lakott ál­lama volt Magyarország. Kétszáz év után a Mátyás király korabeli 80 százalékos magyar többség a nem­zetiségiekkel szemben kisebbségbe ju­tott és 44 százalékra sülyedt. A katasztrófát várja a város a Zsigmond-utca—Császár-fürdő előtti útszakaszán, amely már többízben úgyis fenyegetett, s ha majd ott lebontják a forrásvizek által alámosott úttestet s a mély­ségbe zuhannak a villamosok és kocsik — írja nekünk egy lelkes újlaki polgár — akkor majd meg­csinálják talán a Dunaparton a Zsigmond-utcával párhuzamos út­vonalat. Ez lenne hivatva teher­mentesíteni a túl szűk és túl zsú­folt forgalmú Óbudáról a Margit- liíd felé vezető egyetlen utat. Minden sürgetés dacára úgylát­szik süket fülek s nem látó sze­mek intézik e kérdés megoldását, amelynek késése talán már hol­nap, vagy holnapután, de min­denesetre belátható időn belül sok emberéletbe kerülhet, s el­vágja majd napokra a III. kerüle­tet testvérrészeitől. A beruházási kölcsönből — akármilyen más té­tel törlésével, mely halasztást tűrhet még, elsősorban ezt az életveszélyt kell Óbuda—Újlakról elhárítani. Ml5ztlKü5 Sörös táncol! Az orchestikai iskola előadása a Budai Szinkörben A plakátján ha ezt a címet hasz­nálta volna ez a páratlanul álló budai iskola, talán akkor sem telt volna meg a Színkör kedvesebb, előkelőbb, meg­értőbb közönséggel, mint így. e hó 12-én délelőtt. Megtelt ez a nagy szín­ház és az egyes számokat elismerő taps kísérte. Dr. Dienes Valeria, az orchesztikai iskola vezető igazgatója átgondolt, szép mondatokban konferálta be, hogy az előadás tulajdonképpen nyilvános vizsga, ahol Viraág Ilonka és Turnay í Alice tanárnők és tanítványaik mutat­ják be a mozdulatkultúrát. Neves ze- ncköltők kiváló művei kísérték ezeket a ritmikusan mozgó csoportokat, ame­lyek klasszikus mozdulatokkal fejez­ték ki az örömet, bánatot, a lobogó lánggal égő tüzet és végül „Aratás­kor“ címen a friss lendületű, a ma­gyar néptáncok kedves ornamenti­kájának és mozdulat szépségének fel- használásával a csárdást, mely klasz- szikus áttételben csodálatos szépen hatott. A műsor legbájosabb része a gyer­mekszám volt, apró kis miniatűr ja­pán babák, mint a megelevenedett színes virágbokréta. E kompozícióért J. Viraág Ilust illeti a dicséret, aki Fii lömben is a gyermek-csoport veze­tője az islkoléban. Különösen ki kell emelnünk a mű­vész-csoportot; Kiár Klári, Meller Má­ria. gróf Teleky Miiy, akikben már ki­forrott ez a művészet, úgyszintén gróf Zichy Elli és Sitta., valamint Metzger Miargit, Köpeczy Luci és Rácz Piros­ka. A gyermek-csoport résztvevői: Holländer Emmy. Brichta Klári, Eis­ner Ilonka, Lupkovits Klári, Medvigy Tusi, Diener Gitta, Kriegs-Au Kató, Fischer Getrud. Felnőttek haladó csoportja: Zech- meister Gyöngyi. Zahler Zsuzsii, Szent- györgyi Imola, Hauser Paula, Maross Imréné, Höger Mária, Szász Eta, Kott Erzsébet, Zechmeister Judith, Láng Mária, Ipper Rózsi, Singer Eva. Hegedűs Irén, Szívós Sári. Lövinger Mici, Nagy Ibolyka, Zechmeister Du­ci, Szívós Annus. Tóth Edit, Pilissy Gizella, Gerő Edith, Meller Rózsi, Dienes Gedeon, Dienes Zoltán. A matiné sikerült rendezéséért di­cséret illeti Gömöry Károlyt és külön elismerés Kosa György zongoramű­vészt a klasszikus kíséretért. Az iskola helyisége Budán van; I., Krisztina-körút 101., I. em. A tanév júniusig tart. Beiratkozások szeptem­ber hó 15-én kezdődnek. A-MFORRÁf : H A R MAT-VÍZ! Magyarország legrádiumosabb gyógyvize. Az Erzsébet-hid budai hídfőjénél épültmodern ivó­csarnokban RacSíoacíiv hatású lithiumos és calcium hydrocarbonáíos gyógyvíz ÍVÓ-KÚRA Keserüsó-kura. Javasolva vesebántalmak gyomorbajok, emésztési zavarok, álmatlanság vérszegénység ellen. Poharankint lOOO kor, karlsbadl sóval 2000 kor, Reggel 7 órától este 6 óráig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents