Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-05-14 / 880. szám

2 BUDAI NAPLÓ I Szení_ Geüérl j j Gy^jöfürdő j | Iszapkezelés társashélyisé*ben | » vagy külön fülkében a világhírű % % Kolopi „Szent Gellert“ rádium-ős $ ♦ gyógyiszappal. I l Rheuma, izületi b Antalinak- ♦ i tiál páratlan gyógyító hatású ♦ A Budai Klub május hó 3-án tartotta rendes évi közgyűlését dr. Bárczy István ny. igazságügyminiszter elnöklete alatt, melyen az elnökség tagjai: dr. Harrer Ferenc ny. alpolgár­mester, Baracs Károly udv. taná­csos, dr. Beke Manó egyetemi ta­nár, dr. Schack Béla udv. taná­csos és dr. Hegedűs Miklós főor­vos jelenvoltak. Dr. Bárczy Ist­ván elnöki megnyitója után dr. 0 r b ó k József titkár előterjesz­tette az évi jelentést, melyben ki­fejezésre juttatta azt, hogy jól­lehet a klub a manapság divatos két tényező: a politika és a kár­tyajáték kizárásával indult meg, mind ennek ellenére a klub erő­teljes fejlődésnek indult és öröm­mel állapította meg, hogy az ál­landó érdeklődés középpontjában áll. A klub 220 taggal indult és tagjainak száma ma már a 400-at is jóval meghaladja. A klub a sze­retet és munka eszméit tűzte zászlajára és működését az el­múlt esztendőben a társadalmi együttműködés és kultúra szolgá­latában ezen két magasztos té­nyező jegyében fejtette ki. A zár­számadás és költségvetés, vala­mint a felmentvény megadása után a közgyűlés Szász Béla mű­szaki főtanácsos indítványára egyhangúlag köszönetét szava­zott az elnökségnek és a tiszti­karnak az elmúlt évben kifejtett eredményteljes működéséért. A tisztikar és a választmány meg­üresedett helyeinek betöltése után dr. Bárczy István elnök zá­rószavában őszinte örömének adott kifejezést a klub gyors fel­lendülése felett, melynek orosz­lánrésze — dr. Hegedűs Mik­lóst, az ügybuzgó alelnököt és dr. 0 r b ó k József agilis titkárt illeti. Egyben Kifejezte azon reményét, hogy a klub a jövőben is hasonló lendülettel folytatni fogja kultu­rális feladatát és e célból kérte a tagok támogatását. A közgyűlés az elnök meleg éltetésével zárult. Olcsó sikerek azok. amiket oly­módon arat valamely párt vezére, hogy valami tetszetős, de kivihetet­len tervet erőszakol akkor, amikor a komoly tényezők azt kénytelenek voltak elejteni. A Tabán beépítése egyike a főváros legnehezebb kérdé­seinek. Wolf Károly egy délutáni ál­mát szerette volna megvalósítani oly módon, hogy ezekre a méregdrága telkekre apró családi villákat építse­nek a tisztviselők számára. Ez a föl­vetett gondolat igen tetszetős volt, csak éppen az a kis hibája van, hogy nem akad senki, aki azt a sok sok milliárdot ide adná erre a célra. Most aztán a kormányt szidja érte, hogy c délutáni álomra nem voltak kidobható milliárdjai. A klubélet élénkítése céljából min­den pénteken este 8 órakor barátsá­gos hetivacsorákat rendez a Polgári Egység Klubja, hogy a barátságos érintkezést a klub tagjai között erős- bítsék. A nyár folyamán a hetiva­csorákat egy-egy nyári vendéglőben, vagy nyári helyiséggel rendelkező kerületi testvérklubban íratják meg. Sok közérdekű tárgya volt a Ili. kerületi választmány leg­utóbbi ülésének a III. kér. elöljáró­ságon, amikor Kemény Lajos, a szegényügyi kataszter felállítását és F o e r k Ernő az Óbuda-Hun- gária-úti híd megépítését s főkép­pen az Óbudai hídfő környékének rendezését követelte. Szóba került az új fővárosi törvénnyel kapcso­latban a kerületi választmány ha­táskörének bővítése. A mostani ál­lapot mellett a kerületi választ­mány egyáltalán nem akcióképes, pedig ennek kellene a Központi- Városháza és a kerületek között a kapcsolatot fenntartani. A III. ke­rületi választmány ennek érdeké­ben az összes kér. választmányo­kat kívánja értekezletre összehív­ni. Határozatikig kimondotta a választmány, hogy az óbudai rak­part rossz világítását megjavítani, az úttest kőtörmelék-halmazát el­távolítani s az ottani sétányok poros, piszkos voltát rendezni múlhatatlanul szükséges s e kí­vánságok érdekében az illetéke­sekhez fordul. Ugyancsak kérni fogják a Beszkárt igazgatóságát, hogy a Bécsi-úti közlekedést sű­rítse, még pedig minden második „ötös“ kocsinak a Bécsi útra való vezetésével. ____ Bu dai nők köre Uj kulturális és szociális intézmény alakult Budán a budai Vigadó ter­meiben e hó 2-án, ahol ünnepélyes díszközgyűlés keretében a BUDAI NŐK KULTURÁLIS ÉS JÓ­TÉKONYSÁGI KÖRE. A megalakuláson, melyen a budai hölgyközönség elittje vett részt tár­sadalmi és felekezeti különbség nél­kül, megjelentek a budai társadalom vezető férfiai is: Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselő, Tury Zoltán dr. közigazgatási bíró, Becsey Antal főv. bizottsági tag, Szalay József dr. miniszteri tanácsos, Neuschloss-Knüsli Kornél dr. műegyetemi tanár, Zboray Gyula dr. ügyvéd és még számosán. Az alakuló díszköz­gyűlést Szem éré né Morvát Renée dr. nyitotta meg, len­dületes beszédben, részletesen vá­zolva a nővédelmi és szociális szer­vezkedésnek szükségességét, a meg­alakuló egyesületnek magasztos er­kölcsi céljait és a cél érdekében szükséges teendőket. Az általa elő­adott tenvezet szerint az egyesület tagjai minden hétfőn a Budai Polgári Kör által rendelkezésre bocsátott és klubszerűén berendezett termekben jönnek össze; a hónap első hétfőjén kiváló művészek részvételével ren­dezett hangversenyek, a második hétfőjén hivatott szakférfiak által tartandó kulturális előadások, har­madik hétfőjén, klubdélután kereté­ben rendezendő művészeti és iparmű­vészeti kiállítások és divatrevük fog­ják szórakoztatni a tagokat. A negye­dik hétfő a szociális munkái. A köz­gyűlésen megjelent díszes (közönség helyeslőén vette tudomásul az indít­ványokat és az egyesület megalaku­lását kimondotta. Dr. Szemeréné elő­adása után KOZMA JENŐ dr., akit a közgyűlés lelkesedéssel védnö­kévé választott és aki az egyesület által támogatandó szegények javára nagyobb alapítványt tett, nagyha­tású beszédben üdvözölte az egyesü­let megalakulását, kiemelve a nők összefogásának szükségességét az eredményes munka érdekében s meg­hajtva zászlaját az egyesület nemes céljai előtt. Utána dr. Tury Zoltán tartott magasszárnyalású beszédet a nők kultúrtörténeti fejlődéséről, a női lélek evolúciójáról és az eszményi nőről. A nagy hatást keltő, mély el- gondolású beszédet elragadtatással tapsolta meg a közönség Ezután az alapszabályokat olvas­ták fel. A közgyűlés egyhangúan ügyvezető elnökül Szem erén é -H o rv á t Renée dr.-t választotta meg. jegy­zőül dr. Márki Hugónét kérte fel és megalakította, a (választmányt, amely­nek tagjai lettek: Adamy Istvánná. Aner Adolfné, Burján Róza, Balajthy Kálmánná, Balassa Jenőné, B. Radó Lili, Bartók Dezsőné, Bartók Ferenc- né, Csetényi Józsefné, özv. Csizma­dia Páiné, dr. Gsobádi Samuné, Dölle Gyuláné, Edvi Illés Gyuláné, dr. Érti Jánosné, Fajmtzky Nándorné, dr. Földessy Gyuláné, dr. Góth Sándor- né, Guth Pálné, Gergely Edéné, Löw Istvánná, Kesselbauer Sándör- né, dr. Kálmán Gyuláné, Kálmán Ma­nómé, Kozma Bernátné, Kozma Dé- nesné, Kozma Dezsőné, dr. Márki Hugóné. Mustó Bélámé, Mannheim Dezsőné, Nagyőszi Ferencné, Péter Piroska, Pásztélyi Vilmoshé, dr. Rácz Jenőmé, dr. Reitzer Béláné, Seidler Simonné, Szász Margit, Szabados Emiimé, Schächter Sándorné. Tyri Gyuláné, Tenczer Emilné, Oppitz Vilmos, dr. Tury Istvánná, Tisza, Bé­láné, dr. Vadász Manóné, Vajda Hen­riimé. A közgyűlés befejeztével az egye­sület mindjárt megkezdte kultúr mű­ködését egy magasnivójú hangver­sennyel, amelyen B. Radó Lili hang­versenyénekesnő és Ferenczy György zongoraművész gyönyörködtették mű­vészetükkel a hallgatóságot, amely a késő esti órákig maradt együtt és egy szép élmény emlékével távozott. Az egyesület vezetősége ezen az úton is figyelmezteti a választmány tagjait, hogy e hó 9-én, hétfőn d. u. 6 órakor ülést tart, melyen a megjele­nés kötelező. A pénteki borgazdatársaság külö­nös jelentőségre tett szert a Vízivá­rosban, ahol e címen kedves kultu­rális estéket rendeznek a Budai Pol­gári Körben, ahol a társaság székel E hó 6-án volt a szezónzáró est és úgy ez, mint a közkedvelt borgazda. Érez .hegyi Géza személye szá­mos tagot és vendéget vonzott a bú­csúztatókhoz. Ez alkalommal Zbo- r a y Gyula dr. ügyvéd, aki nagy buzgalommal intézte az esték rende­zését, mint a társaság jegyzője, fel­olvasta jelentését, melyből kitűnt, hogy a „Pénteki Borgazdaság“-ot 1902 szeptember hó 26-án, néhai Mé­száros József dr. kezdeményezésére alapította néhai Laczkovich Elemér dr. A háború és az azt követő sú­lyos időkben szünetelt a társaság, de 1926-ban Neuschloss-Knüsli Kornél mozgalmat indított a régi társaság felújítására és a múltévá szeptember 24-én újra meg is alakult. Ez év ele­jén az ügybuzgó jegyző érdemeinek elismeréséül Zboray Gyula alapot lé­tesítettek. amelynek gyűjtés útján szerzett tőkéjét. 335 pengőt, szegény gyermekek karácsonyi felruházására fordítják. Kedves ünnepséget rende­zett a társaság dr. Kozma Jenő kormányfő tanácsosnak országgyűlési képviselővé történt megválasztása al­kalmával és nagyszabású estét ren­dezett. amikor a Budai Polgári Kör Kozma Jenőt elnökké, dr. Fináczy Bélát társelnökké, Müller József, dr. Neuschloss Kornél, Szalay József, dr. Szlávik Ferenc és dr. Tury Zoltánt ■alelnökökké. Fekete Gézát igazgató­vá, dr. Zboray Gyulát titkárrá, Gcrka Knüsli Kornél a lakásügyről és Vi- Zénót ügyésszé választotta. Mind­annyian a borgazdatársaság tagjai. Ezen az estén 60 vendég vett részt. Közérdekű előadást tartottak az es­tében: dr. Fináczy Béla a közép- osztály problémáiról dr. Lendl Adolf norvégjai utazásairól. Neuschloss- Knusli Kornél a lakásügyről és Vi- raág Béla a fürdőügy visszásságai­ról. Feliköszöntőik révén ünneplésben részesítették: dr Benedek Sándort, Becsey Antalt, dr. Zi'lahi-Kiss Jenőt, Pastélyi Vilmost. - Kozma Dezsőt és Szávay Gyulát. A borgazdák száma 27 és ugyanannyi borestélyt rendez­tek ősztől tavaszig. Sztojanovits Lily, az ismert nevű hangversenyénekesnő, aki Kresz Ká­roly dr. a TÉBE elnökének a felesé­ge. rendkívüli művészi sikereket ara­tott Becsben, főleg Kodály dalaival s ez alkalommal a bécsi magyar követ­ség Ambrózy Lajos gróf vezetésével külön is ünnepelte ezt a Budáról sar­jadt. nagyra hivatott művésznőt. Károlyi József főjegyző, akit a pol­gármester nemrégen áthelyezett, kül- döttségileg hozta vissza a III. elöl­járóságra a kerület polgársága, így nyilvánítva a szeretetet és bizalmat, amit őszintén éreznek a szigorúan pontos, de végtelenül kedves főtiszt­viselővel szemben. Árpádházi boldog Margit szentté avatása ügyében indított erős moz­galmat az Orsz. Kath.. Nőszövetség május 7-én kezdődött első kongresz- szusán ,a Budai Vigadóban. Ennek ki- esdeklésére egy millió szent mise áldozatot fog a Szövetség bemutatni. Az ünnepélyes keretek között végbe­ment katholikus női nap május 7-én kezdődött a Ratthyáuy-téri templom­ban szent misével. SZEMÜVEG Zibrinyinéi, I, Attila-u. 12 A Batthyány uccai iskolaíúrsnök szövetségének közgyűlése máj. 1-én, vasárnap volt a II. kér. Batthyány- utcai közs. polgári leányiskola tor­natermében. Ekkor gyűltek találko­zóra az 5, 10 é's 25 évvel ezelőtt vég­zett növendékek. Havas István, pol­gári iskolai felügyelő, a Szövetség ügyvezető igazgatója mondta az el­nöki megnyitót, kegyelettel emlé­kezve meg nagynevű elődjéről, a Szövetség megalapítójáról. Kozma Gyuláról. Felolvasta azután dr. Koz­ma, Jenő országgyűlési képviselő, a Szövetség jogtanácsosának levelét, ki az elnökséghez intézett meleghangú sorokban mentette ki távolmaradását és többek között a következőket irta: „A Szövetség hazafias műkö­dését mindenkor örömmel és el nem múló szeretettel kísérem fi­gyelemmel, — fiatalkorom leg­kedvesebb emlékei idejére esik a Szövetség megalakulása és fe­lejthetetlen jó Atyám alkotásá­nak további virágzásához az Is­ten áldását kérem. Ezután dr. Pogány Frigyes or­szággyűlési képviselő, a II. kér. nép­szerű vezető embere beszélt „ottho- niasan“, mert hiszen, ha a körülmé­nyek ideiglenesen el is szakították Budáról, ő itt érzi magát otthon. Be­széde további folyamán fejtegette, hogy nem ismer világközérdeket, csak magyar nemzeti közéredket, melynek felismerése éppen a nők­nek hivatása, hogy férjeiket ennek irá­nyában befolyásolják és gyermekeik nevelésében ehhez igazodjanak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd, va­lamint a titkár és pénztáros beszá­molója után megválasztották a tiszti­kart; elnökké ismét egyhangúlag dr. Szalay Sándornét, alenökké dr. Pogány Frigyesnek S c i t o v- s z ik y Tibornét és dr. 'S z c n t- I v á n y Kálmánnét. A többi tisztsé­get is nagyrészt a régi * tisztviselők­kel töltötték be. _____ Bu davár bevétele 1849-ben május 21-én történt s most lesz 78 esztendeje, hogy vitéz honvé­déin ka várat bevették. A vár ostro­mát Görgey már ápr. 19-én határozta el, amikor Bálnán kiadta a parancsot, hogyha seregek gyülekezőhelye az Alkotás-utcai „zum Mich! Schaffer“ ■híres budai betyárról elnevezett ven­déglőiben legyen, amelyik Gigi Jero­mos tulajdona volt, ma* pedig Meylin- ger-vendéglő. A védelem nem ke­vésbé volt hősies, mint a, támadás és Görgey Hentzi-ben jól felkészült el­lenségre talált, aki utolsó leheiletéig állta a támadást. Hentzi a várat május 4-én helyezte harckész állapotba, elő­zőleg felmérette a budai diákokkal az egész harcműveleti terepet, úgyhogy mindenhova pontosan „be volt lőve“. Ekkor Óbuda felől a járőr már ma­gyar csapatokat jelentett. A délutáni órákban Görgey hadi követet küldött a várba, a Bécsi kapuhoz levéllel, hogy a körülzárt Hentzit (aki .svájci származású, debreceni születésű, osztrák nemes volt) a vár feladására felszólítsa, emlékezetébe idézve m a­gyar voltát........A haza nevében és a z emberiség nevében hívom fel Önt és válaszát ma délután 3 óráig elvárom ...“ Hentzi elutasítőlag válai- szolt, tagadván magyarságát is „miért is Magyarország irányában nincsen kötelezettsége s ezért helyét a köte­lesség és becsület szerint utolsó em­berig védeni fogja“. Üzenetét be is váltotta, mert 51-ig szívósan állotta az ostromot. A magyar főhadiszállás mágus 4-én a város majori Remete korcsmában, egy oszlopos-gerendás, közönséges ivóban volt, amelynek a helyén a János-szanatórium van, de ezt 6-án a várból oly erősen lőtték, hogy kénytelen volt a főhadiszállás a Zugligeti Laszlovszky-majorba köl­tözni. Az ostromvonal a Sósfürdőtől a Sashegy aljában, a Mészáros-utca s a vízivárosi temetőn át a hegyen keresztül Újlakig terjedt, afnol a fel­állás sorrendjében Aulich, Nagysándor József, Knezits és Kmetty ezredesek parancsnokoltak. A tüzérütegek a Gellérthegyen, (24 fontosak és röp­pentyűk) a kis Gellérthegyen, (12 fon­tosak) a Naphegyen — ahol az egyik üteg alapzatépítmény ina is látszik a gombafejű 'villa mellett — és a Rózsa­dombon állottak, ahol még nem is olyan régen iegy úgynevezett „bom­benloch“ látszott. A Laszilovisziky-majoriból (a Szarvas­nál az Angol kisasszonyok mai he­lyén), a Diana út 25. számú Óra vil­lába költözött Görgey, amelynek fe- rasszán állott a szemafor és a nagy távcső, amelyen Görgey a,z ostromot nézte. (A távcső ai Hadtörténelmi Mú­zeumiban van.) A várnak minden ol­dalról való megtámadása, mágus 9-ére Volt kitűzve. Másnap Hentzi statáriu- most hirdetett és azt az álhírt ter­jesztette. hogy a felmentő bécsi sereg már Bicskén van. Ezzel előkészített egy kirohanást, amelyet 11-én hajtott végre, a meglepett magyaroknak sú­lyos veszteséget okozva. A kirohanás után szünetelt a harc a, pünkösdi ün­nepek alatt is és 16-án kezdődött Bu­davár fokozottabb lövetése.. Folyt a,z ostrom és a régi fehérvári kapu. mel­lett sikerült a honvédeknek a falakom rést üt ni ők, amit sisifusi munkával igyekeztek a császáriak betömni, eredménytelenül. Május 21-én haj­nalban általános roham döntőéin el a vár sorsát. A fehérvári kapu felől a Szent Gyöngy térre nyomuló honvé­dek ellen két század élén maga Hentzi vezetett rohamot. Azonban a Zsiigmond-utca és Szent György-tér sarkán, » mai József kir. hercegi (álltkor gróf Teleíky-íéle) palota főka­puja előtt hasi övé st kapott és Kristin főhadnagy segédtisztje karjába ro­gyott. A súlyos sebesültet először az Iskola tér 1. szám alatt volt várkór- házba, maid mint hadifoglyot a Szín­ház-utcai hadtestparancsnokság épü­letébe szállították, ahol Görgey a dél­előtt folyamán meg is látogatta. De Hentzi, bár fejét kissé felemelve, győztes ellenfelét megnézte, szótlanul fordult ai fal felé. A következő hajnal­ban halt meg. Holttestét a Lánchídon felrobbant A'lnoűh ezredesével együtt május 23-án éjjel szekéren szállítot­ták ki a Tárnok—Werbőczy—Várfok Retek-utcán át a vízivárosi katonai temetőbe, a mostani Uj Szent János kórház szomszédságába. Itt hevert napokig, míg teljesen kifosztva "el- hantolták. Sírja ma is ismeretlen. A hadapród .iskolai Flentzi-szobor sír-, boltba csak Hentziné koporsója s kö­rülbelül száz katona csontja került. (R-w.) Budapest, 1927 május 14. BUDAPEST VALÓSÁGOS RIVIÉRÁJA a t ö r ö k idők nyári kéjkertjeinek helyén, gyönyörű kilátással egész Budapestre, a N metvölgy kiszögelő csúcsán épü t modern, uj terraszával és uj berendezésével a - Milis-féle BÉLÁKÉRT vendéglő Oláh Náci „plkkolé“ művész muzsikál Pompás konyha — Első­rangú pince — Mag? fedett helyiség — Kettős fedett kuglizó — A Krisztinatérről 10 pare alatt el rhető az 5 9-e s villamossal. betéti társaság Budapest, vl3LisitFwenc-t& 4 Telefon: Iroda: Interurban 22-57 Raktár: 109-57 Mosdók, fürdőkádak, fürdőkályhák, eleset­tek, csővek, műszaki cikkek <2> & i Fémárúgyártás A legtökéletesebb újrendszerű fogyasztófűzők, kizárólag ÉBNER keztyűsnél Hamerii J. utóda, Zs:gmond-u, 14, budai Margithidfőnél, eredeti gyári árban kaphatók. Telefon : T. 124 16 Nagy ra IC ár : ernyők-, fűzők- és retikiilökben Első Magyar Slarsgssergyár STOWASSER kir. udv. szállító Budán, 3L, Lánchid-u. 5. ss. Saját készit- ményű mester- hegedűimet a le g nagyo b 3 művészek haníg versenyein sz - vesen használ­ják. : : A létező összes hang­szerek legnagyobb gyára FÉM FI fehér neműt divatos elsőrangú minőségben és kivitelben 24 óra alatt szab és varr legolcsóbban úgy saját, mint hozott anyagból r JENŐ fehérnemükészítö Óbudán, III., Polgár-tár 2. szám. Telefon: J. 622-68.

Next

/
Thumbnails
Contents