Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-05-14 / 880. szám

3 Budapest. 1927 május 14. BUDAI NAPLÓ Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- radioaktívabb hőforrása A török hódoltság idejébjn épült s teljes eredetiségében iennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszócsarnok Meglepő sikert aratott április hó 30-án tartott hangversenyén az óbu­dai „Dalkoszorú“ dalegylet a Korona- Vigadóban. A nagy precizitással elő­adott karokat fölváltva Zöld Károly a dalegylct karnagya és Szegő Sán­dor karigazgató vezényelték. Rendkí­vüli ünneplésben részesítették Szegőt. Zöld Károlyt és Eisvogel Ferencet, mint zeneszerzőket, a közreműködő Pálfíy Mária operaénekesnőt és Scha­ler Alajos operaénekest. Mindezt a társasvacsoránál melegen és szép sza­vakkal köszönte meg Tóth Ferenc igazgató, aki lelkiismeretes, nagy gonddal vezeti ezt a hatalmasan fej­lődő óbudai dalárdát. K Különös véletlen, hogy csaknem j egy napon lepte meg az izületi csúz Szabó Sámuelt, a Philadelphia-ká- véliáz tulajdonosát és nejét és hete­ken át az ágyhoz kötötte ezt sze­rény. munkában élő házaspárt. Né­hány napja mindketten újból fennjár­nak és a tartós gyógyulás útján van- i nak. A szegény ember gyomrának viseli gondját az I. kér. Közjótkonysági Egyesület által fenntartott „Polgári konyha“ és népkonyha, mely azonban i minduntalan válságok közé kerül. ■ Talán csak egyedül a Jauernik há­zaspár önfeláldozó és áldozatkész munkájának köszönhető, hogy még ma is megtud felelni hivatásának. A háború szülte állami és városi segítő intézmények egymásután szüntetik be működésüket s igy ez a két konyha is egynapról a másikra válságba jut. Ilyenkor a jó Jauernik Nándor a szí­vére és zsebére teszi a kezét és bi­zony-bizony számottevő áldozatokat kénytelen hozni, hogy a konyhák to­vábbra is működjenek. Husyát előtt szintén baj volt. de akkor hamarosan lehozták ide a Jauernik-ház éléstárát és a szegény emberek ebédeltek to­vább. Jauernikué fáradhatatlanul ott él a konyhában és ellátja a polgárit és a népkonyhát is még az egészsége : árán is. Jauernik Nándor, aki meg­■ értő segítőtársát talált Badál Ede elöljáróban, nemcsak étellel, de ét- szerrel is ellátta az ebédlőket, a pol­gárit fehér abroszokkal, szalvétákkal ' látta el. saját költségén és felruházta a pusztulásnak indult konyhát főző­edényekkel, mosogató és törlőruhák­kal. Sőt még a helyiséget is kifes­tette, hogy a szegény középosztály idejáró tisztes népe jól érezze magát. A jó Isten majd csak megfizeti ezt a jóságát. A polgári konyhában heti ebéd 6 pengő 30 fillér és a menü le­ves, főzelék föltéttel és tészta. Tiszta, jóízű eledel. Kérje mindenütt a ,S o p r o n-ö y ő r i“ meri ez a legjobb és £ legmegbízhatóbb Telep és Iroda : Sopron-, Győr- és Vasmegye Tejgazdasági Rt. I., Fehérvári-ut27.Tel. J. 128-Of TŰIT, Nemzetközi ebkiállítás lesz május hó 22-én Budapesten a Tattersall fe­dett csarnokában. A Magyar Ebte­nyésztők Egyesülete közli, hogy a május 22-iki nemzetközi általános eb- kiállításon az összes ebfajtákhoz tar­tozó ebek részit vesznek. A kiállítás­sal kapcsolatban rendőrkutyaverseny és műkotorékverseny is lesz. Május hó 15-ig lehet bármily elismert ebfajtához tartozó ebet bejelenteni az egyesület központi irodájában VIII., Conti-u. 21. Telefon: József 384-64. Jubiláns dísztornája volt a III. kér. Torna és Vívó Egyletnek ápr. 30-án este az újlaki polgári leányiskolában, amely zsúfolásig megtelt érdeklődőik­kel. Az egyesület az új éra alatt sok­kal eredményesebb athlétikát mutat, amely főképpen Andréka Károly dr. főkapitány helyettes, Rüblein Richárd min. tan., Mottl János ke­rületi mérnök. Weisberger Ferenc, Tóth István s Erődy Béla egyesü­leti vezetők buzgólkodásának kö­szönhető. A kitünően sikerült estét 40 férfi és 20 hölgy iközös szabadgya­korlata vezette be, majd csapattorna következett, amelynél különösen nagy , sikere volt a Farkass Ella testneve­lési tanárnő által vezetett hölgycsa­patnak. Az est kiemelkedő eseménye volt a hetes férficsapat tisztára ar- tistajellegű parterretornája, amely­nek sikere évek hosszú s együttes munkájának eredménye. A még több érdekes számmal kiegészített Pro­gramm után, amelynek összeállítása > és preciz lebonyolítása elsősorban Erődy Béla egyleti művezető ércfc- me, társasvacsora volt, amelyen több lelkes feliköszöntő hangzott el. A Törekvő dalkör Óbudán az egye­sületi zászló javára magas nívójú művészhangversenyt rendez május 14-én a Munkás-Otthonban. A műso­ron a dalárdán kívül Nedelkovits Nusi, Szentnűhályi Tibor operaéne­kesek és Dinyéssy Juliska színmű­vésznő szerepel. Jubiláló háziönök. Csendes szerze­tesi magányában ülte meg 25 éves rendfönök-igazgatói jubileumát az Istenhegyi-úti Keresztény Iskolatest­vérek Szent József fiúnevelő intéze­tének házfőnöke, főtisz. Krekán Cyp­rian Alajos, aki 1898 óta működik Budán s több mint 25 éve vezeti e kiváló intézetet. 1896-ban mint Szent József árvaház kis földszintes épü­letben 6 árvával kezdték el működé­süket az Iskolatestvérek s ma már több hold területen egy három emele­tes modern épületben 150 bentlakó növendék testi és lelki nevelését vég­zik az ő kiváló vezetése alatt. Az in­tézetnek rohamos fej.ődése Cyprian testvér nevéhez fűződik. Az ő fárad­hatatlan buzgó munkássága tette naggyá az intézetet, ahol ma már 7 tanár. 3 tanító, 2 nevelő és 10 segéd- személyzet működik. Krekán Cyprian házfőnök A világháború alatt részt vett min­dennemű akcióban, amely a háború szerencsés befejezését tűzte ki célul. Az átutazóban levő katonáknak é,el­met és szállást adott s saját tárcájára az intézet 244.000 aranykorona hadi- kölcsönt jegyzett. A gyászos kom­mun alatt az intézetet szocializálták s Proletár Gyermekotthon név alatt több mint száz kommunista ifjú mun­kást telepítettek oda. Cyprian testvér érdeme vort, hogy az intézet, vagyo­nát megmentette s azt 1919 szept. ha­vában a kommunistáktól megtisztítva a nyilvánosságnak ismét átadta. 1920-ban nyilvánossá tette az intézet eddigi magán polgári iskoláját s a hercegprímás úr őt nevezte ki annak első igazgatójává, amit a kultuszminisz­ter is megerősített. Az intézet és is­kolái oly szép virágzásnak indulták, hegy a hely szűknek bizonyult és azért 1926 okt. megkezdte az inté­zet kibővítését. 400 négyzetméter te­rületen egy három emeletes toldalé­kot építtetett 3 milliárd költséggel^ Megszépült a budai vár egyik ér­demes műemléke, a várbeli Szenthá­romság szobra, amelyet teljes csend­ben, a nyilvánosság kizárásával ápr. 19-én adott át a Műemlékek ^ Orsz. Bizottsága a fővárosnak. Kertész K. Róbert helyettes államtitkár _ jelent meg a bizottság tagjaival az átadás­nál, a főváros képviseletében pedig Liber Endre tanácsnok vette át az újjáalakított szoborcsoportot. A szo­bor 1713-ban készült Fernardo Fe- retti szobrászművész tervei alapján. A múlt század hatvanas éveiben ke­rült sor első restaurálására. A szo- borcsoportozat azóta erősen megron­gálódott. IV. Károly koronázása^ al­kalmával eskűemelvénnyel bővítet­ték ki a szobortalapzatot. Most Mar- kúp Béla szobrász két építésszel ja­vította ki a megrongálódott szobrot. A kettős emlékmű tervezője méltán és jogosan büszke lehet arra, hogy aki először jár itt, nem is gondolja, hogy tulajdonképpen két emlékművet lát; —oly tökéletes harmóniában van a kettő eggyé építve. Azonban kár, hogy az emlékművön magán nincs egyetlen egy betű, egyetlen egy szó írás sem, amely a szemléltetöt figyel­meztetné e hely szentségére és tör­ténelmi jelentőségére. IV. Károly ki­rály koronázására. A bizottság ez­után a Bécsikapu térre ment és el­határozta. hogy az Országos Fevél- tárnál újra felállítják a néhány év előtt kellő ok nélkül lebontott Bécsikaput, majd az egykori domonkos-templom romjai előtt levő térre vonultak és megállapodtak, hogy Mátyás király bautzeni szobrának másolatát kőbe faragva fogják ott felállítani, ahogy azt lapunk más helyén bővebben megírjuk. Jól megálíták helyüket a Nemzet­közi Mintavásáron a budaiak. A nagy cégek, a gyárak és nagy vállalatok között azonban mégis feltűntek a mi jónevü kézmüiparosaink is. Köztük Wagács Mihály, a derék szűcsmester, akinek II. kér. Fő-utca II. sz. alatt v-an .virágzó üzlete és oly ízléssel ál­lított ki, hogy úgy József Ferenc fő­herceg’, mint dr. Ripka Ferenc főpol­gármester külön is megtekintették és elismerő szóval tüntették ki. — A má­sik mester az valóságos unikum. Ku- tyik János a műtömő, aki 11. kér. Kút-utca 9. szám alatt tartja boszor­kányos műhelyét, elkápráztatta a lá­togató közönséget a maga finom mű­vészetével. Az ö mütöniései és beszö­vései oly sikerűItc-k, hogy Auguszta főhercegasszouy alig tudott betelni e csodálatos ügyességgel és sok ked­ves, meleg szóval gratulált a szerény budai mesternek. Nagyfokú előzékenységet ta­núsított a Magyar Folyam és Ten­gerhajózási r.-t., amikor a kért 200 ezer P helyett 120 ezer pengő szubvenció ellenében a helyi hajó- járatokat megindította. Ebből a fő­városra eső rész százezer pengő. Óbudának ez egyik fontos ér­deke. A bérmálás Budán a következő sor­rendben történik: 24-én kedden reg­gel 9 órakor a krisztinavárosi plébá­niatemplomban (csatlakoznak: Ke­lenföld, Tabán, Városmajor és Buda­örs hívei). — 25-én. szerdán reggel 9 óraikor a felsővizivárosi plébániatem­plomban, ahova csatlakoznak az alsó- vizivárosiak. — 27-én, pénteken reg­gel 9 órakor az óbudai plébánia­templomban (csatlakoznak: Újlak, Békásmegyer, Szentendre, Rómaifür­dő, és Budajenő hívei). --- 28-án, szombaton reggel 9 órakor a buda­vári koronázó-főtemplomban érnek véget a bérmálások. Az idei bérmá­lásokat a szentmisével együtt dr. Kohl Medárd felszentelt püspök végzi. Csak a turisták tudják, hogy leg­pompásabb a kilátás a Hármas határ- hegyi új menedékházból, ahonnan a Vác és Csepelsziget közötti rész, de még a Mátra hegység is a néző sze­me elé tárul. A Hármashatárhegység csoportja különben a budai hegyek legészakibb része, mely Solymár és Hidegkút közt kezdődve húzódik dél felé s a Lipótmező—Óbuda közti tér­séget hálózza be. A hegyek mostani erdős lejtőit valamikor szőlők borí­tót iák, ma a lejebb fekvésű részeket szántóik és legelőik tarkítják. A turis­ták szívesen keresik a gyönyörű vi­déket, amelynek átjelzései: Újlaki templomtól kiinduló zöld jelzés a Szépvölgyi úton halad, majd a Re­metehegynél jobbra fordul. Kecske-, Újlaki-, Hármashatár-. Vihar- és Csúcshegyek érintésével Pesthideg- kútra vezet. A piros jelzés Üröm ál­lomásától a Csúcshegy északkeleti lejtőjén déli irányban halad a mene­dékház felé, majd később a zöld jel­zéssel találkozik. A kék jelzés a vö­rösvári úti vilannos végállomásától ki­indulva a temető és Donáti kápolna érintésével a Csúcshegyen keresztül Pesthidegkutra vezet. Albert Erzsi operaénekesnő hétfőn aratta egyik legnagyobb sikerét a Városi Színházban, ahol- Carmen-ben lépett fel. A házat zsúfolásig megtöl­tötte a műéirtő közönség és a legzajo­sabb ovációban részesítette az ünne­pelt művésznőt. Most már csaknem bizonyos, hegy Sebestyén Gézának sikerülni fog e nyáron Budára is át­hozni ezt a kiváló tehetséget és tel­jesül a budaiak kívánsága, amit bizo­nyára szívesen honorál a művésznő is, aki itt már forró sikereket aratott. TÁVCSŐ Zibrinyinél, I., Attila-u. 12 Lesz lakás bőven Óbudán, mert a maguuépiíések mellett a főváros épitési akciója is megindult. A Bécsi- úícn a régi újlaki temetőtől délre 4 házban 480, nagyobbrészt 2—3 szo­bás lakás épül. Az alapozási mjinká- latok már megindultak s azok dec. 31-ig kell, hogy el is készüljenek. Természetes, hogy az építéssel egy­idejűleg a közmüvek bekapcsolása is megtörténik. — A Hunor-utcában a volt Heuthaller-féle telken négy ház épül ISO, egy és két szobás lakással. Az alapozási munkálat szintén az év végével elkészül. Itt nincsenek még közmüvek, de az építéssel egyidejű­leg azok is elkészülnek és így megol­dást nyer Teh el Lajos által sürge­tett Vihar—Berend—Raktár-utca csa­tornázása is. Véglegesen e-vidék csa­tornázása akkor lesz megoldva, ha a Kórház-utcai piac teljesen rendben lesz, s a Kórház-utcai főgyűjtő csa­torna megépült, ahova az összes csa­tornákat bekapcsolják. — A Lenke- úton hasonlóképpen megkezdődik az építkezés, míg a szabálytalanságok révén ismert Hengermalom-utcai épít­kezés az Elektromos Művek munkás bérházának az építkezése s nem tar­tozik a főváros kislakás építő akció­jának keretébe. A III. kér. Keresztény Társaskör május 11-én este a Korona téri helyi­ségben — a napi politika kizárásával — vitával kapcsolatos előadást rende­zett, amelynek szónoka dr. Schäffer István oki. gazda volt „a keresztény közgazdasági és szociálpolitika, irány­elvei“ című előadásával. Uj élet a Gellértszállóban Gundel Kátoly az uj bérlő A közgyűlés a Szent Gellért- szálló bérletét G u n d e 1 Károly- nak adta meg erős harcok után. Gundel jóhangzású nevet és ez­zel nagy erkölcsi tökét hozott magával, ha a bérösszeg, amit fel­ajánlott, csekélyebb is. A tanács­nak mélyreható okai lehettek, hogy így döntött, habár sok min­den mende-monda igyekezett ezt a tanácsi határozatot meghiúsí­tani. Gundel Károly nagyon okosan, azzal kezdte, hogy ezekre a men- de-mondákra tettekkel cáfolt rá. Azt híresztelték, hogy nem veszi át elődje inventárját, hanem meg­vette a Vadász-kürt szálloda be­rendezését és ezt hozza át a Gel- lértbe. És éppen ellenkezőleg, kedves gesztussal máról-holnapra átvette elődjétől a berendezést igen méltányos áron: két milliárd­ért s azonkívül bepótolta a hiá­nyokat értékes, vadonat új felsze­relési tárgyakkal. Ezzel megdőlt az a vád is, hogy szaktársat igyekszik tönkretenni, hanem el­lenkezőleg — talpraállította. A szálloda tehát most szebb és jobb berendezésű, mint ezelőtt volt, s az állandó vendégek még­sem nélkülözik a megszokott bú­tort. * A leggyorsabb tempóban, az üzem megakasztása nélkül, folyt néhány napon át a tisztogatás, renoválás és a szükségessé vált átalakítás. Saját reputációja érdekében Gun­del Károly néhány bizottsági ta­got hívott meg és bemutatta azt a fölhalmozott és összehordott por, piszok és szennyhalmazt, amit társzekereken fuvaroztak el, mely az utóbbi 10 év alatt fölhal­mozódott. A szálloda és az éttermek most ragyogóan tiszták. A Gellért-szálló most került má­sodik periódusába. Az első 10 év alatt az volt a törekvés, hogy méltó hírnevet szerezzenek a für­dőnek és szállodának. A fürdő­ügyi részt zseniálisan elintézte a fürdő nagytehetségű igazgatója, B á n 1 a k y Géza, aki rettenetes munka révén európai hírnevet szerzett a fürdőnek. A fürdő hali­jában karrarai márványszoborral kell ezt a munkásságot honorálni az utókornak. Mindent elkövetett, hogy a szál­ló konyhája is lépést tartson ez­zel. Minden módot megadott a bérlőnek erre. Sajnos, ez nem úgy sikerült, ahogy a gyógyszálló nagy híre megkövetelte. A második periódus tehát a szállodának és éttermeinek euró­pai nívóra és hírnévre való eme­lése lesz. Ezért volt szükség Gun­del Károlyra. * Sokan kételkedtek abban — némi részben magunk is — hogy máról-holnapra lehet-e ezen a ba­jon fordítani. Az első varázsszóra bejön-e a közönség ezekbe a fé­nyes termekbe, ahonnan elszo­kott. A Gellért-szálló éttermei sohasem tudtak az intim, kedves ebédek és vacsorák helyévé lenni. Csak ünnepélyes alkalmakkor tel­tek meg, amikor nem az étkezés, hanem az ünnep vonzotta az em­bereket. A kétkedőket ezen a téren is kellemes csalódás érte. Csak ép­pen, hogy híre ment a Gundel- konyhájának és már harmadna­pon alig lehetett délben, este he­lyet kapni. Nemcsak a gyógyfürdőt hasz­náló, a szállóban lakó vendégek, hanem maga a polgári társadalom is szívesen jött, hogy az előnyös változásról meggyőződjék. Alig múlt el két hét és jelszóvá lett Budapesten, hogy aki jól akar ét­kezni, az menjen a Szent Gellért- szállodába. Az idegenek telve vannak di­csérettel, mert pompás francia konyhát is ehetnek, de szívesen élnek a fűszeres magyar étellel is, hisz nekik ez újdonság és — ízlik is nekik. Gundel Károly tudja a módját, hogy kell az idegenek elé tálalni a magyar ételt. Azok akik kétkedve fogadták az új bérlőnek azt a kijelentését, hogy a csekélyebb százalékot be­pótolja az ötszörösre emelt for­galom, most kénytelenek a kalap­jukat megemelni, mert már az el­ső hetekben beigazolta Gundel Károly, hogy a forgalmat meg le­hetett tízszerezni. Ä főváros számára még üzlet­nek is jobb a szálloda és étterem, mint volt azelőtt. s*c Mi budaiak szívesen fogadjuk ezeket a híreket. Mi itt konzer­vatív emberek vagyunk, akik még a rosszat is megszokjuk és ha megszoktuk, ragaszkodunk is hozzá. De annyira konzervativek még sem vagyunk, hogy az abszolút jót —- ha meggyőződtünk róla — ne vennénk szívesebben. És még azt sem mondhatjuk, hogy: — új seprű, jól seper, — mert már az édes atyja is jól sepert és sokáig sepert. Tőle tanulta a fia. F. L. I hf v vendőglS a fliivösuöigy ee^tiomUsM Tei.Zasligd 79. i Elsőrangú konyha. Kitűnő cigányzene nyerges és böröndös il. ÜSnss* rtiiesCR nánDoR II. kr Ölei, Fö-utoa 10. ez. íestö- és «Tiázolémesfer 1., Lágymányosi-u. 4 Telefon: József 82—57 Magyarország legrádiumosabb gyógyvize Az Erzsébet-hid budai hídfőjénél épült modern ivó­csarnokban Radioactív hatású iiihiumos és caScium-hygrocarbonáios gyógyvíz Keserűsó-kura. Javasolva vesebántalmak gyomorbajok székelési zavarok, álmat'anság vérszegénység ellen. Poharankint lOOO kor’ karlsbadi sóval 2000 kor’ igazjatóságlevonja: T.286-76 Reggel 7 órától este 8 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents