Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-05-14 / 880. szám

XXIII. évfolyam. 880. sz.

Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-útca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K.502—96.

Felelős szerkesztő :

VIRAÁG BÉLA

Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szöveg or ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő.

1927

május

14.

A hegyvidéki tábor vezérkara

A hegyvidéki egyesülelek szövetsége

I

A városházán nem látják sem a Dunát, sem a hegyvidéket. Ott kiterítik a térképét és azon húzzák a vonalakat. Azért mászik nálunk minden út a hegyekre oly módon, mint a létra a háztetőre. A Naphegyet már örök időkre elpuskázta a város és most nagy fejtörést okoz a közmunkák tanácsának. hogy hátul, a Tigris-utcán át, miképpen lehetne valami szer- pentinutat megépíteni, hogy fuvarral is föl lehessen jutni a Naphegyre.

És így van ez mindenütt, ahol hegyek vannak. A hegyek lábánál megáll a városrendezés. A szegény hegyi lakók minden hegyen összeálltak, hogy segítsenek a bajaikon, de nagy részt hiába. Az egyik nagy hiba az, hogy minden bajt egyszeribe szeretnének kiküszöbölni s a városnál ezt úgy parírozzák, hogy semmit sem csináünak.

Ezen okvetlenül segíteni kell.

Az összes hegyvidéki érdek- csoportokat egy szövetségbe kell összefűzni, megállapítani az okvetlenül szükséges közmunkákat és azok sorrendjét s ezt a méltányos, okos és kivihető tervezetet kell a tanács eíé terjeszteni.

Sűrű megbeszélések folytak ez iránt az egyes ilyen hegyvidéki egyesületek vezetői között s ma már meg van a lehetősége annak, hogy a Dunától a Dunáig nagy félkörben elterülő vidék tömörül egy szövetségbe, amelyben minden meglevő egyesület sértetlenül föntartjai az autonómiáját, de alárendeli érdekeit a közös nagy, városfejlesztő érdeknek.

Az eszmét rokonszenvesen fogadta

RIPKA FERENC

főpolgármester is, aki úgy véli, hogy így valami egészséges rendszer fejlődhet ki, mely nz egész hegyvidéknek hasznára lesz és megszűnik .az az Ígéret konkurren- cia is, mely az egyesületek versengéséből sarjadt ki.

Legerősebb és legjobban megszervezett egyesület a hegyvidékiek között a SVÁBHEGYI EGYESÜLET, amely nagy eredményeket is ért el eddig Bódy Tivadar dr. elnöklete alatt. Ez az egyesület anyagilag is legjobban van dotálva s így agilisabb az adminisztrációja is, amely körülmény a vezetésre predesztinálja. Nagy agilitást fejt ki a Kozma Jenő dr. vezetése alatt álló „Pasaréti Egyesület“ és szomszédja a „Zugligeti Egyesület“, amelynek élén Mamminger Vilmos dr. egyet, tanár áll s a háttérben, mint a hegyvidék barátja és segítője: Borvendég tanácsnok. A Farkasrét érdekeit képviselő „Gazdasági Egyesület“ élén erős, öntudatos munkát fejt ki S z i b i n- kits György elnök, aki mögött P u r é b 1 tanácsnok a hátvéd. A Sasad és alján a Kelenföld most szervezkedik B e c s e y Antal vezetése alatt és erősen készül kiverni részét a munkából, amelyből örömmel vállalja a maga részét G ö m ö r i Győző, az Alsóvárosi Egyesület ügybuzgó elnöke.

Mint régi harcos egyesületek sikeres harcok intézői egyrészt az Óbudai Hegyvidéki Szövetség, mely magába foglalja a különálló Mátyáshegyi — Remetehegyi — Táborhegyi — és Testvérhegyi érdekeltségeket a hivatott vezér Szilágyi Károly elnöklete alatt, aki mellé állott doberdói Breit József tábornagy;— másrészt a Rózsadomb és Vidéke, mely évtizedes múltra, szép eredményekre tekint vissza és a nagystílű A1- p á r Ignác elnöklete alatt szívesen vesz részt e törekvések diadalra vezetésében.

Mint rendkívül harcos és agilis egyesület csatlakozik ezekhez a Budai Ingatlanforgalmi Egyesület, mely nem territoriális, de általános célokat tűzött ki maga elé s azok lelkes szószólója, kiküzdője a fáradhatatlan dr. Bardos György elnök.

Csatlakozik ezekhez a hegyvidék szívében a Hűvösvölgy- környéki T ársaskor, mely e vidék fejlesztését tűzte ki egyik céljául Holtzspacli Nándor vezetése alatt, — és a most aktivitásba lépő Ákvinkami Egyesület, amelynek élén Andréka Károly áll.

A hegyvidéken ezenkívül még működő egyesületek bizonyára szintén megnyilatkoznak a közös nagy cél érdekében, hogy így június hó folyamán a Hegyvidéki Egyesületek Szövetsége megalakulhasson.

A hegyvidéki polgárság tábora illusztris vezérkarhoz jutna így, amelynek élén maga a főpolgármester, dr. Ripka Ferenc állana. A vezérkar tagjai volnának-: Al- pár Ignác, Andréka Károly, Bardos György, Becsey Antal, Bódy Tivadar, doberdói Breil József, Gömöri Győző, Holtzspach Nándor, Kozma Jenő, Manninger Vilmos, Szibinkits György és Szilágyi Károly.

Ezt a szép' névsort még kiegészítenék az újabban jelentkező egyesületek elnökei és bevonhatnák az alelnököket és a nagyobb adminisztrációval rendelkező egyesületek főtisztvíselőit.

Budán, IQ2J. május 13

Május havát Maia istennőnek szentelték az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazza. A nép szerelmes szívű legényei ekkor állítják kedvesük háza elé a „májusfát“. A majálisok a tavasz és nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.

E hónap nevezetes dátumai: 1-én Zrínyi Miklós meghalt 1618-ban, 1 Munkácsy Mihály meghalt 1900-ban, a Fcrenc-csatorna üzembehelyezésc 1802-ben. az Iparcsarnok építése |

1895- ben, a budai vár krisztinavárosi szárnyának építése 1890-ben, a Vígszínház alapkőletétele 1895-ben, az ezredéves kiállítás 1896-ban; 2-án Leonardo da Vinci meghalt 1519-ben, Linné természettudós született 1707- ben, a budapesti földalatti villamos létesítése 1896-ban; 3-án IV. Béla király meghalt 1270-ben, a milleneumi istentisztelet a Mátyás-templomban

1896- ban; 5-én Budapesten az első telefon 1881-ben; 6-án Humbolt Sándor meghalt 1859-ben; 7-én Berzsenyi Dániel született 1776-ban; 8-án

Székely Bertalan született 1835-ben, 10-én a Szent János-kórház építése 1896-ban; 12-én Herschel csillagász

meghalt 1871-ben, Pázmány megalapítja a nagyszombati egyetemet 1635- ben, 13-án a budai királyi vár alapkőletétele 1749-ben. Hentzi bombáz- tatja Pestet 1849-ben este 8—12 óráig; a margitszigeti artézi kút kész 1867-ben. Budapesten az első telefonvonalat engedélyezték 1880-ban;

14-én Zsigmondy Vilmos bányamérnök (bpesti artézi kutak) született 1821-ben, Arany János szobrának ünnepies leleplezése 1893-ban; 16-án Blenkinsop a fogas sín vasútra szabadalmat vett 1811-ben; 18-án Gold- mark Károly zeneszerző ! született 1830-ban; 19-én Gödöllőn Erzsébet

királyné első szobrának leleplezése 1901-ben; 20-án a Magyar Mérnök Egyesület alakuló közgyűlése 1867- ben; 21-én Dürer Albert festőművész született 1471-ben Nürnberg- ben. Kolumbusz Kristóf meghalt Se- govióban 1506-ban, Budát viszafog- laiják a magyar honvédek 1849-ben, a várbeli Honvéd-szobor leleplezése 1893-ban; 23-án a Széchenyi-szobor ünnepies leleplezése lS80-ban; 24-én Kopernikus híres csillagász meghalt 1543-ban. az utolsó budapesti lovasul (Üllői út) megszűnt 1895-ben;

25- én br. Eötvös József szobrának leleplezése 1879-ben. Kossuth Ferenc mérnök, miniszter meghalt 1914-ben;

26- án Balassa Bálint meghalt 1594- ben, 27-én az első Morse-'féle telegráf 1844-ben; 28-án Rókus-'kórház felszentelése és megnyitása 1798-ban, Mikszáth Kálmán meghalt 1910-ben;

29- én Izsó Miklós meghalt 1875-ben;

30- án Fáy András meghalt 1786-ban;

31- én áttörték a 19 és háromnegyed km. hosszú Simpkm-el gutát 1905-iben.

Kozma Jenő kormányfőtanácsos, a Községi Polgári Párt elnöke, orsz. gy. képviselő május hó 3-án tíz napra Erdélybe utazott s visszatérve, átvette a párt vezetését.

Dr. Paupera Ferenc, a Földhitel- bank elnöke, mint értesülünk, Párizsban tárgyal, ahonnan a hét végén érkezik haza, mikor is azonnal publikálják a, Földhitelbank mérlegét.

Különös tudomány lehet az IDEGEN FORGALOM, mert :o,ly sokan tanulják és oly kevesen tudják. Svájc az akadémiája. Ott tudják is. Csakhogy mindent úgy használnak fel. ahogy kell és nem — Tordítva. A genfi tó partján pont a fürdők előtt nem szórja partra a kavicsot a kotrógép és nincs a gyógypark mellett a vasúti állomás. Ott nemcsak idegenforgalmi hivatal van, hanem vannak — idegen vezetők is. Ott a hivatal forgatja az idegent és nem az idegen a hivatalt. Svájcban nem a Mont-Blanc legenyhébb lejtőjére építik a temetőt, —■ és becsületes hegyi vasutak visznek mindenhová, ahol, vagy ahonnan valami látható, nem pedig fogaskeréken járó kávédarálók. Ott minden idegen kap szobát és nem kell a Hungária-fürdőben hálnia ülve, állva. — Érdekes, hogy nálunk minden pozícióban lévő ember becsületsértésnek veszi, ha kiderül róla, hogy nem tud —arabusul. Pedig elvész Arábia, ha olyanok kormányozzák, akik nem tudnak arabusul és mégis arabusul beszélnek abban a szent hitben, hogy jól beszélnek arabusul. Így vagyunk az idegenforgalmi hivatallal. Derék, jó, törekvő emberek vezetik szörnyű szorgalommal dolgoznak, csak éppen — arabusul nem tudnak. Az idegen- forgalom olyan tudomány, amit iskolában nem lehet tanítani. Ide nagy koncepciók kellenek, jövőbelátások és rendkívül finom gyakorlati érzés. Ahol az nincs, ott baj van, de idegenforgalom nincs. Egy negyed század tapasztalata éppen elegendő bizonyíték.

j Új emléktáblák. Hetvennyolc éve, hogy 1849 május 4-én Görgey Arthur főhadiszállása a „Remetéhez“ címzett vendéglőben volt, a Városmajor-utcai János Szanatórium helyén. A honvéd fővezér innen szólította fel Henízit Budavár feladására s annak tagadó válaszára ugyanazon a napon délután félhárom órakor rendelte el az általános ostromot. Ennek megörökítésére a Hadtört. Múzeum kezdésére a János Szanatórium igazgatósága emlék-táblát helyezett el palotáján, amelynek helyén 1911-ig állt a híres kocsma. A leleplező ünnepélyen, amelyet díszes keretek között rendeztek, a nemzeti hadsereg tisztjei a Görgey-család, a Hadtörténelmi Múzeum agilis vezetősége, az Országos Tisztikaszinó, a József nádor-céh, egyesületek és a környékbeli polgárság szép számban vett részt. A szanatórium nevében Dán Viktor elnök-igazgató üdvözölte néhány szóval a közönséget, majd Aggházy Kamil a Hadt. Múzeum igazgatója ismertette gazdag tudású beszédében a hely történeti jelentőségét, rámutatva arra is, hogy a Lóvasút sarkán levő kerek bástyatoronyból (amely a Ferdinánd-laktanya alatt van) a korcsmára irányzott ágyútűz miatt a honvédfőhadiszállás május 8-án a tüzvonalon kívül eső zugligeti Laszlovszky-majorba (ma az Angolkisasszonyok nevelőintézete) költözött, 16-án pedig a mai Diana-űt 25. számú Óravillába, mely Pollák hírneves építészünk alkotása. Ez akkor Heu- terich Ferenc budai „csokoládé- gyámok“ tulajdona volt, ma Ber- nátli Istváné. Ezután dr. B e v i- I a q u a Béla mondott el történeti emlékezéseket. A koszorúk elhelyezése közben Görgey György testőrparancsnok, aki a Görgey család koszorúját helyezte az emlékműre mondotta el, hogy az emlékmű felállításának gondolata még a világháború kitörése előtt Aggházy Kemil otthonában fogam- zott meg s ezért nyilvánosan is köszönetét mond. A szép ünnepség után a János Szanatórium gaval- lérosan vendégül látta a díszes közönséget. — Itt említjük meg, hogy a volt Lászlóvszky-majőrt, az Óra-villát és a Sashegy aljában levő budai patrícius Májerffy család telkén Nagysándor József tábornok hadműveleti helyét is megörökítik emléktáblákkal, amiket Zsillé Kálmán festőművész tervezett nagy tehetséggel. Az utóbbi helyen panorámás-térkép lesz, s benne kontúrok, amik felölelik mindazt, ami onnan látszott az ostrom idején.

Lényegesen javult a Svábhegy közlekedése, mert míg a múlt nyáron a fogaskerekű 24 járatot indított ^naponta, ez évben 36 járat lesz. úgy hogy félóránkint lesz vonat a Svábhegyre. A Széchenyi-hegyre pedig 8 vonat visz a tavalyi hárommal szemben. A fogaskerekű mentén vasbeton korlát készül s a világítás is sakkal jobb lesz, mint tavaly volt.

A Sasad szabályozását a Fővárosi Közmunkák Tanácsa legutóbbi ülésén tárgyalta s az elnök dr. C z a b a 1 a y Kálmán megállapította, hogy a tanács a legsürgősebb feladatai közé sorozza Sasad végleges rendezését s intézkedett. hogy a főváros tanácsánál levő tervek tárgyalás céljából minél előbb hozzákerüljenek. Ugyancsak ekkor tárgyalták a dunai helyihajózás kérdését, amelyhez a Közmunkatanács húszezer pengővel járul hozzá évente.

Hoor-Tempis Móritz dr. egyetemi tanár súlyos torokbajából fölgyó- gyult.

Prohászka requiem volt Mária Remetén a Boldogasszony Kápolna Egyesület rendezésében május 7-én a Mária Remetei Kegytemplomban, örökös díszelnöke emlékére. A nagymisét Mi 11 er József dr. prépost, budakeszi plébános mondotta, aki magasszárnyalású beszédben is méltatta az elhunyt püspök nagy egyéniségét. Az egyesület Gall aun er Károly elnök és neje s az egész vezetőséggel jelent meg. mely alkalommal a hívők nagy serege teljesen megtöltötte a templomot. Nagyban emelte az istentisztelet fényét az operaházi énekkar művészi szereplése. — Itt említjük meg, hogy a Kapucinus atyák templomában április

27-én volt a Prohászka requiem, amelyet a Szociális Misszió Társulat II. kerülete szervezete rendezett, mely alkalommal a nagy misét Vár ad i Géza pápai praelátus. míg a szent beszédet hl a á s z Brokárd karmelita tartományfőnök mondta. A rendezés munkáját a kerületi elnök Galla 11- ner Kárólyné végezte.

Valóságos szemétdombok Budapesten a beépítetlen telkek és addig ide idegent hívni nem is kellene, amíg a város szigorú rendelettel meg nem szünteti ezt a botrányos állapotot. Rendelje eh a tanács szigorú büntetés terhe mellett, hogy a telek- tulajdonosok úgy a belső, mint a külső részekben valami olcsó módon kerítsék be telkeiket, azokat tisztogassák és lehetőleg gyepesítsék, vagy engedjék át azokat játszótereknek gyermekek számára. A külső részeken kötelezzék a tulajdonosokat arra, hogy telkeiket vessék be, vagy adják bérbe megművelés céljára, — de járjon elől jó példával maga a székesfőváros.

rr

Érdekes adatok

Az utolsó téli vacsorát május hó 2-án rendezte lent, a Panno- nia-szálló külön termében a Svábhegyi Egyesület, amelyen dr. Bódy Tivadar elnök érdekes adatokat sorolt fel a Svábhegy viszonyairól. Eszerint a Svábhegyen, mely a város egyheted része, 3700 lélek él s azok közül mintegy 300 nyaralótulajdonos, de lakóház 423 van fent. A szállodában és nagyhírű szanatóriumban évenkint mintegy 500 vendég üdül, ugyanannyi a magánvillákban. ískolásgyermekek 467 van a hegyen. A fogaskerekű vasútnak a múlt évben 673.976 utasa volt. Legérdekesebb adat, hogy 1899 óta, azaz 28 év alatt csak a vízszolgáltatás és közvilágítás javult, de egyéb közműveit nem épültek, pedig hivatalosan megállapították, hogy 1926 július hó egyik vasárnapján 3000 gépkocsi járt a Svábhegyen.

Az évadzáró vacsorán számosán vettek részt; az elnökön kívül megjelentek; dr. Siklóssy József a lel nők, dr. Jakab László háznagy, dr. Rei- mann Andor főtitkár. Bercsényi Antal igazgató. Mikus István pénztáros, Sándor Károly ellenőr és a tagok közül: dr. Glüoksthal Samu, Rudas Gyula. Mangold Béla Kolos, dr. Farkas Fajos. Pauncz Jakab. Pártos Zsigmond, Rózsa Richárd. Fischer János Károly, margittai Neumann Miksa, Rákosi Jakab, Herzl Vilmos. Ur- bán Jenő, Hiller Pál. dr. Bálint Rezső. Holzer Sándor. Magyar Bertalan, dr. Györki Béla, Goldschlaeger Samu. Schillinger Sándor, dr. Meisner István, dr. Wladárszik József, Thiring Gusztáv, Ullmann Béla titkár. Elmaradását kimentette dr. Do- monyi Móric.