Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-12-25 / 898. szám

XXIII. évfolyam. 898. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengd, félévre 8 pengő. Egv szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K.502—96. Feleló’s szerkesztő : VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1927 december 25. ■I Fordított város IX. Néha unalmas témákról is kell írni. Az ünnepi hangulat talán al­kalmas erre. Városfejlesztés, vá­rosrendezés. Rideg számok és kel­lemetlen összehasonlítások. Hát bizony ezek nem Ígérnek sokat. És mégis írni kell ezekről is. Üt­ött érdekes tanulsággal szolgál­nak. Próbáljuk meg. E napokban történt, hogy a bu­dai hegyvidék egyik elég sűrűn lakott útján, a SZILASSY-UTON, este égy motoros bicikli nekiment valaminek és a bicikliző nagy ív­ben lezuhant az útra. A közeli házban ébren voltak még és a nagy puffanásra valaki kijött a házból és meglátta a szerencsét­len embert. Hamar félretolta az útból a biciklit és az embert és el­szaladt, hogy a mentőkért telefo­náljon. Azok lóhalálában ki is ér­keztek, de a szerencsétlenül járt embert nem találták sehol, mert — oly sötét volt az utca, ahol egyetlen lámpa sem világít. Dol­ga végezetlen ment haza a mentő­kocsi. Másnap reggel az út szélén megtalálták holtan azt a szeren­csétlen embert. Ez olyan úton történt, ahol is­kola, óvoda, sőt szanatórium is van. A házakat belül villannyal vi­lágítják és erős a forgalom, na­gyon sok ember járja. Itt az újságnak tág tere nyílna, — keresni a felelős egyént vagy intézményt, — elsírni a hegyvidék j elmaradottságát és más ilyen si­ránkozás. Csakhogy ezt már meg­unta az olvasó. Azért szó nélkül még sem me­hetünk el az eset mellett. Igaz, tökéletesen igaz, hogy minden budai hegyvidéki út nem lehet olyan reklámút, mint az Andrássy-út, de azért világítani mégis kell azokat az utakat is, ahol a közvilágítás adóját éppen úgy fizetik, mint az Andrássy- úton. Mi megértjük azt a városi poli­tikát, hogy a Lipót-körúton befe­jeződik az ívlámpák sora, mert ott a Margit-híd és azontúl van Buda, a N= Zwei város, a másodrendű polgárokkal és idegen, oda ne menj, mert a nyakadat törheted és a mentők se találnak meg a sötétben. A Mairgit-körúton, Krisztina­kor úton gyászoló gázlángocskák pislognak és valósággal körte­nagyságú villanykörték. A hegy­vidéken petróleumlámpák. Vagy az sem. Rossz városfejlesztő politika az, ha az egyik részt a másik rovására duzzasztják naggyá, széppé. Nem is igazságos. Azzal sem lehet elütni a dolgot, hogy Budának van elég természetadta kincse: hegyei, gyógyforrásai. Elé­gedjék meg azokkal, éljen meg azokból. Legyen hát világfürdő, — petróleummal világítva! A fordított városban csak a for­dított okoskodás érvényesülhet Példának itt van a Stadion ügye. Régebben még a közönséges kaszárnyákat is úgy építették, hogy azok a város fejlesztését szol­gálják. Az ilyen kaszárnya kör­nyékén megtelepedett sok iparos, kereskedő, vendéglős, kávés, — megindult az építkezés és észre­vétlenül új városrész nőtt a ka­szárnya körül. Hideg-ridegen nézve a dolgot, a Stadiont is csak olyan helyre sza­bad felépíteni, ahol az öntudatos városfejlesztés azt megköveteli. Ahol előreláthatólag erősebb épít­kezést von maga után és így var lamelyes űrt tölt be, összekap­csolva két távolabbeső városrészt. Vagy olyan irányba tereli a Sta­diont látogató idegenek figyelmét, amely irány új életet varázsol va­lami természetadta kincs körül, melyet a helybeli és az idegen kö­zönségnek kell bemutatni. De föl­tétlenül a víz mellé kell a Stadiont építeni, mert a sport nagyrészét a vizisport teszi ki. Még föltétleneb- bül olyan helyre, amelyet minden­féle közlekedési eszközzel meg lehet közelíteni. Ezek megdönt­hetien alapelvek. És akkor híre kél, hogy a fővá­ros 120 holdnyi területet ajánlott fel a Stadion céljaira a — liget­ied ki dűlőn, túl az új lóverseny- téren. Oda nem visz közlekedés, ott nincs víz, ott a város most nem fejlődik, az már a jó Isten háta mögött van. Ott becsületes bolgá­rok és élelmes rácok zöldséget termelnek e nagy város számára, amire nagy szüksége van. Budapesten józan ésszel csak két helyre lehet építeni a Stadiont. Vagy a Római fürdő elé a Duna mentére, vagy az összekötő vasúti híd budai hídfejéhez közeleső part­menti területen. Mind a két hely elérhető hajóval, nagy vasúttal, helyiérdekűvel és villamossal. Ott van víznek a nagy Duna. A vá­rosfejlesztő célok pedig kézen­fekvők. Ami pedig a legfőbb do­log, ez szolgálná Budának világ­fürdővé való fejlesztését. Nem tudom elhinni, hogy ezt a városházán ne tudnák. Csakhogy számolniok kell a közgyűléssel, az pedig túlnyomórészben — pesti. Talán nem is rosszakaratból, ha­nem csak a pesti nagyzolás alap­ján történik mindez. Mit Buda? Ki megy Budára? Azt a Stadiont itt kell fölépíteni Pesten. Az élet Pes­ten él. Ennek a ferde, fordított helyzet­nek két oka lehet: az egyik az, hogy talán még­sem tudják jól a leckét a város­házán, a másik az, hogy az egész Bu­dapestet ma is éppen úgy kormá­nyozzák, mint hatvan évvel ez­előtt, — úgy, mintha csak Pest városát kormányoznák. A közgyű­lés olyannyira pesti, annak Buda olyannyira csak külső csatolt rész, hogy el kell sorvadnia, mint ahogy elsorvadt Óbuda és Újlak. Az a legkülsőbb rész. Ez nemcsak szólás-mnodás, ez nagyszakállú' adminisztratív hiba. Mindennek az oka az az ócska fő­városi törvény, amely túlságosan centralizál és nem engedi élni a végeket. Budapest közgyűlése pedig ma politikai parlament, ahol nem a város érdekeiért, hanem világné­zetekért, pártszervezetekért ve­rekszenek. Egykamarás parlamenti rendszer, a tanácsnak nevezett ka- marillával az élén. Harcban az or­szág kormányával, harcban a vi­dékkel és harcban egymással. Minden rosszat a tanácsra fog a közgyűlés, holott jobban kellene csinálnia, ha tudná. A kettő közül mi inkább a tanács pártján va­gyunk. Többször van igaza. Ko­molyabb. Bódy Tivadar, a Svábhegyi Egyesület elnöke, a volt kitűnő polgármester, a Budai Hegyvidéki Szövetségben példát adott, hogy miképpen kellene Budapestet böl­csen kormányozni. Húsz egyesü­let van a szövetségben, mindegyik autonom hatáskörrel, de alávetve az elnöki tanács, határozatainak. Minden különálló terület és min­den egyesület otthon megvitatja a maga pragrammját s a szövetség azután összhangot teremt ezek között, megkeresi a közös nagy érdekeket és ezekhez fűzi a loká­lisoka t. Egy é' múlva minden hegyvidéki lakó tudni fogja, hoyg mikor kap utat, vizet, világításit, gázt, iskolát és minden más vá­rosi életfeltételt. Budapest 10 kerületre van oszt­va és minden kerületnek van ke­rületi választmánya. Ha ezek mindegyike mint alsóház elvé­gezné a feladatát és ai nagy intel­ligenciájú közgyűlés mint felsőház a beérkezett határozatokat össze­egyeztetve állapítaná meg város­fejlesztő programmját, nem tör­ténhetne meg, hogy egyes részek túltengve, elsorvasztanák a többit. Valószínűleg ez a célja az új fővárosi törvénynek. Az első kerületnek 102.000 la­kosa van, — és a III. kerületnek 56 ezer. Ezzel szemben Insbruck- nak 57 ezer, Klagenfurtnak 28 ezer, Salzburgnak 38 ezer, Hei- delbergnek 74, Gothának 42, Jena 54, Potsdam 65, Weimar 46 ezer. Ezek mind világhírű szép és ren­dezett virágzó városok, legtöbb­jének kevesebb a lakója, mint Óbudának, az pedig nyomorúsá­gos falu, amelynek még csatorná­zása sincs. Képzelhető-e, hogy ön­magának élve Óbuda nem építette volna fel csatornahálózatát? Kla­genfurtnál négyszer népesebb a Krisztina és... ? Itt nem talál­ják meg a mentők az úton pórul­járt embert, mert még petróleum sem ég abban az utcában. Az utolsó 5 év alatt Budán 839 épület épült, Pesten 810. Az I. ke­rületben 432 az új épületek száma, amit csak a VII. kerület közelít meg 413 új épülettel. Óbudán 282 ház épült és csak azután jön a VI. kerület 279 új házzal. Budán tehát több új ház épült 1920-tól 1925-ig, mint Pesten, a rossz utak, a rossz világítás, a csa­i tornahiány és a rossz közlekedés dacára. Az utolsó 25 év alatt, 1900—- 1925-ig 72%-kai szaporodott a lakosság Budán, míg Pesten 25 százalékkal. Az I. kerület e 25 év alatt 46 ezerről 102 ezerre szapo­rodott, mert a Ferenc József-híd felépülésével óriási mértékben megindult az építkezés és. új, mo­dern város nőtt a nyomán. Óbuda népessége csaknem 50 százalékkal nőtt, dacára annak, hogy az óbudai híd nem épült fel. Ezek az adatok minden becsü­letesen gondolkodó, elfogulatlan városatyát arra késztetnek, hogy revízió alá vegye a városfejlesz­tés irányáról, eszközeiről és mód­járól megalkotott véleményét. A pozitívumot ezek a számok adják és ezek alapján kell vissza­fordítani minden elfordított okos­kodást. Ezek józan, okos, becsületes számok. Csak a cikk unalmas. (V.) Budán, iQ2hj december 24 Bavos és St. Moritz gyönyörű­ségeit varázsolja a Svábhegyre a legnagyobbszabású téli sport alakjában a SVÁBHEGYI EGYE­SÜLET ötletes és gyakorlatias­ságában utolérhetetlen elnöksége, amikor a világhíres szánpályák mintájára a Karthausi-úton ezer- háromszáz méter hosszú szán­pályát létesített, amelyen az ösz- szes szánkó-fajták a legnagyobb biztonsággal közlekedhetnek. A pályán, amelynek átlag n y o 1 c százalékos az esése, de 11.8 szá­zalékos is van és három erős for­dulóján — a szánkó-sportnak minden szépsége, izgalma, öröme fellelhető és alkalmas nagy sebes­ség kifejtésére. Az irány megtar­tása, a sebesség fokozására, de a biztonság érdekében is két sar­kantyú épült, úgy hogy veszély nélkül használhatja bárki. A pom­pás sportpályához könnyű a köz­lekedés s még az autótaxik is ked­vezményes áron szállítják a kö­zönséget ötönkint. A Svábhegyi Nagyszállóban pedig melegedő­szoba, ruhatár, szánkóraktár, pompás konyha és kényelem áll rendelkezésre. A pálya bérlete pedig igen olcsó: idényjegy 20 P, napijegy vasár- és ünnepnap 2 P, hétköznap 1 Pengő. A budai magyar szó nemeslelkü apostoláról, boldogult Kozma Gyula igazgatóróü emlékezik meg elsősor­ban a negyedszázados fennállását ün­neplő Baíthyány-utcai polgári iskola I s k 0 l a t á r1 s n ő k Szövetsége. A jubileumot hangverseny vezeti be, majd a díszgyűlés keretében leplezik le a Szövetség megalapítójának és fölvirágoztatójának, Kozma Gyula igazgatónak, dr. Kozma Jenő kor­mányfőtanácsos. országgyűlési kép­viselő édesatyjának arcképét. Még ma is mindenki tisztelettel és szeretettel gondol arra a kiiváló magyar úrra, akinek lelke nagyságát a II. kér. meg- niagyarosodott közönsége és iskolá­jának elismert jó szelleme hirdeti. A nagy ünnepséget előkészítő bizottság rendezi, mely szívesen ad felvilágosí­tást és fogad el adományt a festendő kép költségeihez a Batthyány-utcai iskolában. A „Mindenki Karácsonya“ akció dec. 24-én, karácsony estéjén hat órakor Budapest minden kerületének szegények által lakott részében és a tabáni Szebeny Antal-téren kará­csonyfát gyújt. Az akciót az Irgal­mas Nővérek intézik az Árok-utcai Bölcsödében. Átépítik a „Magyar koroná“-hoz címzett yigadóépiiletet Óbudán, mert a mai kor igényeinek különösen az éttermek csekély befogadási képes-i ségiikkel nem félelmek meg. A fővá­ros, mint háziúr, huszonegyezer pen-i göt kíván e célra felhasználni. A legszebb kirándulóhelyet, a Jái nosbegyi kilátót téli vagy szeles idő­ben egyáltalán nem látogatják, mert nincs alkalmas hely. ahol a turisták, sportolók felmelegedhetnének. A fő­város ezért a kilátó alatti vendéglő felül fedett, de oldalt nvitott terrasz- épiiletét 16 ezer pengő költséggel tolóablakokkal látja el, hogy e helyről nyíló leggyönyörűbb kilátást hide-i gebb időben iis élvezhesse a közönség. A fürdőügyi kiállításon József Ferenc dr. kir. herceg párizsi út­jának egyik eredményeképen részt vesz Franciaország is és itteni kö­vetsége a napokban tekintette meg a gellérthegyi kiállítás területét s kiválasztotta azt a helyet, ahova a francia pavilion kerül. Az olasz kormány is értesítette a Buda­pest Fürdőváros Egyesületet, hogy résztvesz a budai kiállításon. A füst, a fürdőváros szép gondola­tát fojiogaíó füsi.. sötét Komolyukban száll a Rudas-fürdő kéményéből és beszennyezi a közvetlen környék le­vegőjét s hiába fürdik meg pompás vizében az ember, ragyogó tisztasága azonnal elmúlik, mihelyt kilép a ka­pun, mert az ide-oda szálló korom 1 fekete pöttyökkel borítja. Füst­emésztőkészüléket kell minél előbb a fővárosnak a Rudas-fürdő kéményére szereltetni, nehogy „kormos fürdő“-re keresztelje a tréfás közvélemény, j Ezzel kapcsolatban javasolták a fő­város közgyűlésén, hogy a sűrűn szálldogáló „budai füstöt“ meg kell rendszabályozni. Itt különösen sok olyan pékműhely van. amelynek ki- tóluló füstje borzasztóan kellemetlen, állandóan zavarja és elkeseríti a kö­zelben lakók életét. Nyáron a pék­műhelyek közelében nem lehet ki­nyitni az ablakot, mert rögtön tele lesz az egész lakás füsttel. Okvetle­nül gondoskodni kell arról, hogy a pékműhelyek köteleztessenek arra, hogy füstemésztőkészülékkel lássák el magukat. Hull a hó. repülnek a síelők, de a székesfőváros csak a Normafa és az Anna-kápolna között, a Normafa-út- tól a Disznófőig. a svábhegyi felső állomástól a Mártonheg.vi-útig, a Far­kasréti temető fellé vezető hegyolda­lon és a jánoshegyi vendéglő és a Jánoshegyi-út közötti hegyoldalon engedi meg a szántalpakkal a spor­tolást. Ezéken a helyeken szánkózni szigorúan tilos. A Sí. kér. Iparoskor az újesztendő- ben. január 8-án Pályi Sándor ta­nárképző főgirnn. tanár ad elő az Al­pokról vetített képekkel. Január 22-én nagyon érdekes est lesz. mert Japán­ról, a testvérnemzetről magyarul és vetített képekkel I m a 0 c a Dsuicsiró japán tanár ad elő. Február 5-én dr. B e x h e f t Ármin orvos, egészség­tan tanár „A légy. az ember ellen­sége“ címmel és március 4-én dr. Dongó Orbán, főgimnáziumi tanár „Arany balladái“-ról, vetített képek­kel. ad elő. Az esték mindenkor pont fél 8 órakor kezdődnek és csak a ru­határ kötelező. Családtagokat és azok vendégeit is szívesen látia a kör ve­zetősége Berényi János ügyvezető elnökkel az ólén. Jó budai polgár Budán vásárol!

Next

/
Thumbnails
Contents