Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-09-04 / 860. szám

XXII. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­Felelős szerkesztő : Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter 1926 sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. évfolyam. 860. sz. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szánt 5000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I , Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. V1RAÁG BÉLA magas hirdetés 80.000 K. Szövegsor ára 45.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. szeptember 4. Keleteurópa központja: — Budapest! Nagymagyarországot csak egy hatalmas világváros tudja visszaszerezni — Budapest fényének túl kell ragyognia a trianoni határokon — Új célok, új irányok, új emberek A múlt század végén egy re- gensburgi professzor könyvét la­pozgattam az „Egyetértés“ szer­kesztőségében. A címe: — A vi- lágutak jelentősége a világtörté­nelemben. — Hatalmas munka volt és visszanyúlt az ókorig. Amikor a tengeri hajózás eleinte csak a görög szigetekre, Kis- Ázsia partjára, a Nílus deltájáig terjedt. Az esti pihenőhelyeken keletkeztek a városok. Azután be­járták a hajók a Földközi-tenger északi és déli partjait és így fej­lődött ki a két part közepén Róma és Karthago. Minden út Rómába vezetett. Az óceánok hajózása erősen fejlesztette Londont és a Hanza városokat, végül pedig az amerikai hajózás tette a világ fő­városaivá Londont és Newyorkot. Ugyanez volt a vasutak szerepe a szárazföldön. Kíváncsian lapozgattam a köny­vet és véletlenül ráakadtam Bécs­ié. Meglepett. Alig volt több az írás róla negyven sornál. Rideg, kemény ítélet volt. Mesterségesen fejlesztett politikai központ, ter­mészetellenes vasúti útvonalak erőszakolt gócpontja! A politikai hatalom elvesztével megszűnik jelentősége. Ennyi volt a könyv­ben Bukarestről is. Érdeklődve kerestem Budapes­tet. Ha jól emlékszem, négy ol­dalon át tárgyalta jövőjét, mint Kelet-Európa központját, több mil­lió lakossal, hatalmas belföldi ki­kötővel és a képzelhető legna­gyobb vasúti hálózattal. A könyv akkor jelent meg, amikor Baross Gábor alatt Budapesten tizenegy expresszvonal keresztezte egy­mást és a levantei posta London­ból Indiába erre járt. Kábítóan szép jövőt jósolt a tudós profesz- szor Budapestnek. A könyv föl­tétlenül megvan ma is és bizo­nyíthatja igazamat. Most gyakran ráeszmélek. Azt mondják, kis ország let­tünk, gúzsba kötött nemzet. Ke­vés a reményünk, hogy egyhamar visszanyerjük a lekapcsolt része­ket. Ám Bécs is napról-napra veszti hatalmát és Prága nem tud­ja átvenni Bécs szerepét, mert nem fekszik a világút mentén. Belgrád sem, Bukarest sem. Po­zsonyt pedig elnyomja Bécs kö­zelsége. Ebben a versenyben Budapest már célhoz ért és föltétlenül ve­zetni fog. Itt van Európa legnagyobb bel­földi kikötője 75 kilométer bosszú rakodóparttal, óriási medencékkel és a petroleum kikötője már euró­pai szerepet tölt be. Mérföldes léptekkel halad a vi­lágfürdő hatalmas pozíciója felé. A máris európai nívón álló Gel­lért-fürdő, a városligeti nagy parkban fekvő Széchenyi-fürdő, 100 méter mély, 74 fokos legfor­róbb vizével, világhírre méltó für­dőkké fejlődnek. A Császárfürdő úszóstadionja egy csapásra világ­hírűvé vált és ha dunapartot kap a Lukácsfürdő, ha kiépül — mint a gellérthegyi sétányok — a Rózsa­domb idenéző oldala a lótusz­virágot termő tóval s ezzel nagy­arányú hegyiparkhoz jut a szom­szédos két fürdő, — ritkítja majd párját a világon. A világszép Gellérthegynek, mely mint természetes Eifel-to- rony emelkedik a város fölé, há­rom fürdője van és olyan világ­hírre méltó gyógyitala, mint a Hungária-forrás. Ez a komplexum egymagában elég, hogy óriási idegenforgalmat teremtsen, amit megalapoztak a keserűvízforrá­sok és betetőz a páratlan sósfürdő. Akvinkum és a Római-fürdő tervei készek, a munka megindult, nincs kétség benne, hogy európai hírű gyógyhellyé válik ókori, pa­tinás keretével. Páratlanul első helyen áll az új lóversenytér is és ma már itt fut­tatja lovai javát Bécs és Bukarest. De jön már Belgrád is, Prága is, és egészen bizonyosan Lengyel- ország. De jönni fog a német te­nyésztés is. Kelet-Európa nemzet­közi nagy versenyeit itt fogják lefuttatni. A budai hegyvidék vasútjainak problémáit most latolgatják és csodásabb üdülőhely el sem kép­zelhető a Hűvösvölgynél, a Sváb­hegynél és Jánoshegynél. Aki látta este a panorámát, amely a budai hegyekről nyílik, az vissza­jön ide. Hegyi, üde levegőn, egy világváros közvetlen közelében, negyedórái távolságra, amely vá- ■ ros megad minden orvosi tudo­mányt és adja hozzá az Istenál­dotta gyógyvizeket — de nyújtja a világvárosok minden művésze­tét, szórakozását és gyönyörűsé­gét —, ennél adottabb gyógyhely nincs a világon. Ennek a híre idehozza az idegent nyugatról is, de főleg keletről, mely a színt adja majd, amit ke­res a szürke nyugat. Az ország népének csak módot kell adni, hogy jöhessen. Lát­tuk Szent Istvánkor. A környé­ket hozza a helyiérdekű vasút húsz vonala, amelyek végállomá­saira most tervezik az autóbusz­járatokat. Mert nincs megállás. Ha nem tud kiépülni a Szent­endre—visegrádi vasút, — járni fog órára, percre az autóbusz. Minden végállomásról. Ha egy ke­vés, jön kettő, három. Amelyik környék ma távol esik, azt ide­kapcsolja az autóbusz. Színházaink elsőrangúak. Mú­zeumaink megtekintésre méltók, van köztük különlegesség is — Vajda-Hunyad vára. •Ide járhat Európa, hogy vívni tanuljon, vagy úszni, sakkozni, labdát rúgni. Bajnokainkat ismeri a világ. A mi stadionunk azért épüljön az egész világ számára, de mindenesetre Kelet-Európa számára. * A regensburgi professzor köny­ve legyen a várospolitikában az evangéliumunk. Aki itt körülnéz és látni tud, az már ma meglátja Kelet-Európa vezérvárosát. Csak­hogy ezekben a meglátásokban kell élni mindenkinek a városhá­zán. Aki ott rövidlátó, az adja át a helyét a sasszeműnek. Itt már most erős akarattal, kijegecese- dett tervekkel, világraszóló kon­cepciókkal kell vinni tovább az ügyeket. Új emberek kellenek ide, akikben megvan az elhatározás, hogy saját felőröltetéíúik árán is megteremtik itt Kelet-Európa kö­zéppontját Kicsinyes szempontok nem lehetnek irányadók. Itt a nagy magyar jövőt kell megala­pozni. Emberfeletti feladatokat kell rövid időn belül megvalósí­tani és a nemzetet vezérlő férfia­kon fordul, hogy mindezt lehetővé tegyék. Nem lehet kicsinyes párt­harcok martalékául odadobni ezt a várost és ezzel a magyar jövőt. Az ország nem riadhat vissza semmiféle áldozattól, hogy a nem­zeti nagyság érdekében naggyá tegye Budapestet. De az áldoza­tok mellé az alkalmas vezért is meg kell találnia az országot kor­mányzó hatalomnak. Bethlen István gróf a legnehe­zebb idők alapvető kérdéseit meg­oldotta a nemzetek tanácsában, és bizonyára megtalálta ebben a 1 kérdésben is az alkalmas egyéni­séget, akinek megadja a módot is, hogy a trianoni határokon átsu- gárzó Budapestet világhatalommá emelje. Bethlen István gróf most Buda­pest polgársága felé nyújtja se­gítő kezét és ez a kéz a főpolgár­mester személyére mutat, mint aki egyedül van hivatva és méltó is e nemzet megváltó nagy mun­kára. (V. B.) Buda, 1926. szeptember 3. — A Pasaréti Egyesület, mely­nek agilis elnöke dr. Kozma •Jenő kormányfőtanácsos, a Köz­ségi Polgári Párt elnöke, ugyan­csak nekifeküdt a Pasarét minden bajának, — most meghívta volt a város urait, Folkusházy alpol­gármestert, Barczen tanácsnokot (aki különben is szívesen áll kö­télnek) és Charmant főjegyzőt, akiket Kozma Jenőn kívül az egyesület több számottevő tagja és Ziegler Géza kormányfőtaná­csos vártak, hogy bejárják ezt a most fejlődő vidéket. Először a vízivárosi elhagyott temetőben, az ott nyitandó Kútvölgy-i utat, azután a főútvonallá kiépí­tendő Á k o s-utcát, a Debrői-utat, felette a Biai- és Bimbó-utcákat, végül az Ákos-utca folytatását ké­pező H é j j a-utcát és Észter-utcát járták be. Meg is állapította a bizottság, hogy az Ákos-utcát és folytatását, a Héjja-utcát egye­lőre 12 ölnyi szélesre építik ki sürgősen és maguk a városi urak csodálkoztak legjobban, hogy ez még mindig nem történt meg. Rendeznek ott minden utcát, de főleg a Bimbó-utcát, amivel hozzá­férhetővé teszik ezt a szép és közelfekvő városrészt. Ez a ked­ves eredmény is kapóra jön majd egy nem régen alakult ingatlan- tulajdonosok egyesületének, mely mindazt, amit Kozma Jenő itt, Szilágyi Károly az óbudai hegy­vidéken kiharcol, utólagosan min­dig mint saját nagy sikerét köny­veli el és a propaganda-gyűlésein ezeket tárja a gyűlésen megje­lentek elé. — Fejér József dr. min. tanácsost, ezt a kedves magyar urat, nyuga- lombavonulása alkalmából, aug. 7-én kelt legfelsőbb kézirattal, — hű, buz­gó és érdemdús szolgálatai elisme­réséül a legfőbb állami számvevő- szék tanácselnökévé nevezte ki a kormányzó. — Lóosy József Viktor udv. taná­csos a Wachauban tölti a nyár vé­gét, ahol zergevadászaton vesz részt. Ahogy Krems-ből írja, ettől a szán­dékától annyira megrémültek a zer- gék, hogy ijedtükben a szakállukat borotváltatják, nehogy felismerje őket a félelmetes magyar vadász, aki megígérte, hogy a Budai Társaskör minden tagjának hoz majd zerge- tollat. NEM ODA BUDA... A polgármes­terválasztásról írott cikkünk, mely elsőnek mert belenyúlni ebbe a da­rázsfészekbe, — erős visszhangot keltett a napisajtóban és megmozdul­tak a baloldal szélső berkei. Legutóbb egy olyan újság írt e kérdésről, amely születése jegyében már ellensége dr. Ripka Ferenc főpolgármesternek s igy a főpolgármesterre vonatkozó megállapításait nem veszi senki ko­molyan. Ami pedig Báirczy Istvánra vonatkozik, azt az a fejetetejére állí­tott okoskodás dönti meg, hogy Bür- czy jó volt Wekedének, Hédervárny­nak és Tiszának s igy ma is kell, hogy jó legyen mindenkinek. Csak­hogy nem oda Buda! mert a polgári párti Bár ez y volt jó azoknak az urak­nak. de a kommunizmusban levizsgá­zott szocialistapárt élén álló Bárczy- val se Wekerle, se Héderváry, de legkevésbé Tisza lett volna megelé­gedve és semmiesetre sem emelte volna a polgármesteri székbe. Nincs az a polgármester, aki tíz év alatt ki ne adta volna minden alkotó képességét. És ha mindent megadunk Bárczy Istvánnak: — nagy koncep­ciót, alkotó erőt, tudást, képességet és ügyességet, — mindezt kiadta már. A polgármesterkedés lecsépelte az ő idegeit is és dalán ö volna az első, aki menekülne a polgármesteri székből, mint ahogy minden küzdelem elől ki­tér már évek óta. húsz év előtt ke­reste a küzdelmet és kibírta még Vá- zsonyit is. Ma már nem bírná epigon utódait sem. A magyar metropolisnak ma más célkitűzései vannak, mint voltak a múlt század végén. Bárczy akkor sem látta meg Budát és város- fentartó kincseit, öregedő szemmel, miért látná meg most? Akkor Budapest megélt az országból, most Pest fog élni Budából. Az elmaradt, a másod­rendű Budából. Ebbe a szerepecserébe Pestnek bele kell törődnie. A régi pol­gármester megélt abból, hogy szeret­te Pestet, az új polgármesternek sze­retnie kell Budát. Mohács és Buda mintha e két néven keresztül emlé­kezetünkbe egyszerre komorulna a gyász. Hiszen nemzeti nagy létünk sírásói nem állottak meg Mohácsnál, hanem egy pár nappal a csata után az ország szíve felé indultak és így a nemzet halódása valójában csak akkor kezdődött, amikor Buda is a győzők kezébe került. Buda elestével megszűnt a magyar élet, az ország élete, megdőlt Mátyás király pompás vára, elpusztult Kelet-Európa főváro­sa és jómódú, művelt polgársága. De emlékezzünk először Mohácsról, ahol a magyar nemzet önfeláldozásával megmentette a nyugati kultúrát, a templom keresztjét, Isten dicsőségét. Megmentette Európát! Mi vezette Mohácshoz a magyart? .Pártosko­dás? Egyéni hiúság? — vagy a vég­zet 'kihívása? Egy hatalmai könyv adja meg erre a választ, mely a Ma­gyar Történelmi Társulat >. szerkesz­tésében, a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában megjelent „Mo­hács“ című emlékkönyv, amely me­rőben új kutatások alapján, új szem­szögből világítja meg a nagy csata jelentőségét és következményeit. A magyar sors imakönyve ez. A nem­zet bibliája. A megállapítások törté­netíróink _ első szaktekintélyeitől erednek és így a tanulságok, kulturá­lis és nemzeti szempontból, a trianoni nemzedék előtt kétszeres jelentőség­gel bírnak. Különös elismerés illeti dr. Lukin ich Imre egyetemi ta­nárt, a Nemzeti Múzeum igazgatóját, aki nagy tudással, minden irányban kiterjedő figyelemmel irányította a szerkesztés nehéz munkáját. De minket, budaiakat, különös örömmel és büszkeséggel az tölt el, hogy a Mohács című emlékkönyv megalko­tásának gondolata Budából sarjadt ki. Dr. C z a k ó Elemér államtitkár, a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagja, mint az Egyetemi Nyomda fő­igazgatója, közismert páratlan műí/.- lésével a könyv külsőségeire is ráve­títette azt a csodálatos összhangul, amelyben a mult a jelennel ölelkezik nemcsak a lelkiekben, hanem a for­mák szerint is. Korszerű, félbőr, an­tik kötésű, több száz oldalas vaskos könyv békebeli papírral, száznál több képpel és metszettel. Ügy érezzük, hogy második cím gyanánt bátran ezt írhatták volna: -- „Buda dicső­ségének és hanyatlásának története“. — A budai közönség megértő szere­tettel fogadja az emlékkönyvet, hi­szen minden sorából Mátyás városá­nak elmúlt nagysága, dicsősége be­szél. És ha végigolvastuk sorsunk szörnyű époszát, föléled bennünk az a gondviselésbe vetett hit, hogy ha elmúlt rólunk Mohács — el fog múlni Trianon is. A feltámadás pásztortű- zei már égnek, de addig is. míg eljön az adott óra, legyünk áldozatkészen segítségére azoknak, akik a nemzet lelkében ezeket a pásztortűzeket élesztgetik, mert nekünk fényre, sok fényre van szükségünk, hogy kive­zető útat találhassunk a második Mo­hács éjszakájából. Él magyar, áll Buda még! Székely Miklós dr. GSÁTHY FERENC R.-T. irodalmi vállalat, könyv- és p api r kér eskedés L, Krisztina-körut 133. (Krisztina-tér 7.) TORNA-DRESZ fiúknak, leányoknak állandóan raktáron az összes tanintézetek számára mindig legolcsóbban SCHÄFFER cégnél Budán, I. Döb entei-tér 4. Tei.:T. 84-ee Urak és Urinok kik épülettatarozási munkákat aján­lanak, nagy tiszteletdíjban részesülnek SPITZER és TÁRSA építészek Budapest Vili., Hunyadi-utca 13. Telefon: József 3-07 Palace, Riviera és San Lorenzo hotelok. — Előkelő kényelemmel be- rendezett300 szobával atengerparton Elsőrangú francia konyha, gyermekeknek dietikus ellátás Újonnan átépített ezer méter homokstrand 350 kabinnal. — Jód-bróm- sós- gyógyfürdők Főszezon szeptember közepéig Szobarezerválás és prospektus COSUL1CH LINE Budapest, VII., Thökölyi-ut 2. (Tel. J. 14-13), IV.Váci-u. 29. (Tel T.128-48) SZIGET-CLUB NYILVÁNOS ÉTTERMEIBEN (Szent Margitszigeten) r Pompás franci a menürendszer, mai gazdasági viszonyok­hoz szabott árakon, m

Next

/
Thumbnails
Contents