Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-08-15 / 859. szám

XXII. évfolyam. 859. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre Í00.000 K. Egv szám 5000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor. egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szövegkor ára 45.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1926 augusztus 15. A polgármesterkérdést ismét bolseviki alapon, terror út­ján szeretné megoldani néhány városházi politikus és olyan fan­tasztikus híreket kolportál, ami­lyen többek között az is, hogy a községi kereszténypárt együtt szavaz a szocialistákkal azok je­löltjére, aki mint volt miniszter legutóbb a világforradalmi pártok élére állott. Frau Blaschke — jöjjön ide, magának itt mesélni akarnak va­lamit a radikális urak. Maga ezt talán elhiszi. A népmesét, valami szörnyű jegyzőkönyvről, amely rettenetes dolgokat tud és a régi Illavát kell kölcsönkérnünk, ha nyilvánosságra hozzák. Ettől ijedt meg a keresztény párt és ezért kell Bárczy Istvánra szavaznia. — Frau Blaschke, maga csak ijedjen meg. Magának még talán kell forradalom. De Budapest polgársága elsö­pörné ily esetben nemcsak az így megválasztott polgármestert, de a keresztény községi pártot is. Ám ott is nobilis urak ülnek, akik országos politikát is csinál­nak s ezek sem a párt nimbuszát, sem a maguk tekintléyét és poli­tikai pozícióját nem teszik kocká­ra, még az esetben sem, ha tény­leg volna ilyen akasztófa-jegvző- könyv. Végül pedig itt van a kormány, itt van Bethlen István gróf mi­niszterelnök, aki iyen frivol já­tékban nem vehet részt. A kor­mánnyal pedig ujjathúzni a fővá­rosnak nem szabad tovább. Ezt a belügyminiszter mindenáron el fogja kerülni, mert itt iparosok és kereskedők laknak, akik már csak­nem belepusztultak a városi politi­kába és akik végül is élni akarnak becsületes munkájuk után. Kar­öltve a kormánnyal ez a polgár­ság elérhet mindent, szembenállva vele csak veszíthet. A városháza pedig nem az a hely, ahol a világ­nézetek csatáznak. Ezzel a mesével tehát leszámol­hatunk itt Budán. De leszámolha­tunk sok mással is, mert ez a város nem lehet ismét a nincstelenek és tudatlanok labdája. Az egyik várospolitikai újság számadatokkal is bizonyítja, hogy Bárczy Istvánnak meg van már a' többsége, mert a 314 bizottsági tag közül 170 reá szavaz. Ugyanis reá szavaz a blokk 120 tagja, azután a kinevezettek és "a liberálisok, a Wolff-párt nagy része, főleg a Friedrich-frakció és végül a Ripka- párt nagy része, mert ott sok sze­mélyes barátja van Bárczynak, köztük Glück Frigyes és Holzer Sándor. A t. Blokk házi használatára bi­zonyára nagyon jó dolog ez a számstatisztika, de itt Budán, a mi spiszpurger eszünkkel sehogy sem tudjuk megérteni, hogy a Ripka-pártnak Bárczyt kedvelő tagjai mért nincsenek akkor bent a Bárczy-pártban, és mért van­nak a Ripka-pártban? Miért? Mert a 20 év előtti ba- rátkozás azt a Bárczyt emelte a polgármesteri székbe, aki akkor a polgári gondolatot képviselte és ma azért állottak Ripka Ferenc mellé, mert már nem Bárczyban, hanem Ripka Ferencben látják a polgári gondolat és az alkotó munka inkarnációját. Mi nem akarjuk a kegyelmes úr álmait zavarni, de azt hisszük, hogy neki teszünk szolgálatot, ha a délibábkergetésben megállítjuk őt, vagy azokat, akik tolják hogy közelebb jussanak a hatalomhoz. Megállítjuk pedig azzal a kijelen­téssel, hogy — a tendenciózus közleményekkel szemben — Ripka Ferencet nemcsak a kormány tart­ja, hanem az élni, dolgozni akaró polgárság is emeli. Bárczy nem a régi Bárczy már. A redingóhoz nem illik a frigiai süveg. Bárczy ma már csak a sa­ját, egyéni kielégülését keresi, még akkor is, ha a város nyugal­mát kell ezért kockára tennie. És itt van a tévedés, a tragikum! Itt nem lehet —— balfelől szeretnék bár — cziczázni! Minden hajós tudja, hogy a vi­har által felkorbácsolt tengeren nem lehet a hajót simán a kikötő­be vezetni, hanem lavírozni kell és a kormány rúdját megbízható kéz­be kell adni. Az erősen megron­gált hajó: — ez a csonka ország hajózó népe: — a magyarság. Nehéz vizeken vezeti bölcsen a ha­jót a parancsnok: Bethlen István gróf, de ő is csak föltétlenül meg­bízható legénységgel vezetheti. Még háborog a tenger, még egye­nesen a kikötőbe futni nem lehet, még sokszor kell a vitorlákat úgy fordítani, mintha nem is a kikötő­be igyekezne a hajó, nehogy a szírinek csapja az áram, de a kor­mányrúdhoz olyan ember kell, aki­nek nincs más célja, mint hogy végre is biztos révbe vezesse és megmentse hajózó népét. A fővá­ros sokat hányatott polgársága bi­zalommal látja saját hajójának kormányánál Ripka Ferencet. Fel­sőbb helyen biztosan számíthatnak rá. Ezzel Budapest polgársága tel­jesen tisztában van, mert tudja, hogy ez a játék élet-halálra megy. Ez nem pipatórium! Dubonai Pál. Buda, 1926. augusztus 14. — Buda ünnepe lesz a Szent István-hét, melynek hatalmas kon­cepcióját dr. Ripka Ferenc fő­polgármester alkotta meg és ha munkatársai, akiket tervei ke­resztülvitelével megbízott, méltók­nak bizonyulnak a mesterhez, ak­kor évről-évre megújuló nagy nemzeti ünneppé válhat ez a hét, amelynek színhelye tulajdonképen már a Szent István király korá­ban állott régi, hűn eredetű város — Buda. A Szent István kultusz nálunk ezelőtt csak egy napra szolgált és a nemzet jövőjét biz­tosító nagy király szobrát is olyan mesterségesen eldugtuk, hogy szinte keresni kell azt. A hagyo­mányokat tisztelő főpolgármester kimagasló egyénisége kiérezte nemzeti kegyeletünknek azt a csorbáját és méltó arányokban fejleszteni kívánja ezt a kultuszt, mely tulajdonképen ott kezdődik, hogy Szent István király szobrát állítsuk oda, ahol legméltóbb he­lyen áll: — a királyi palota elé. Szavoyai Eugén szobrát pedig vi­gyük le a Krisztina-körút elején kialakult park közepére, a felső Széna-térre, az úgynevezett Re­tek-utcai átszállóhelyre, amely így díszhez és névhez jutna. A hegyvidék forgalmának nagy góc­pontja ez, de névtelen. A Szent István király örökéből ránk ma­radt szent korona iránti hűséget fokozná a királyi vár elé helye­zett Szent István-szobor, amivel jóvá tennék egy szervilis kor bán­tó hibáját. A jövő évi Szent lst- ván-hét kimagasló programpontja lehetne a szobor áthelyezése. — A Szent István-hét ragyogó külső­ségei közé tartozik a tervbe vett népviseleti küldöttségek fel­vonulása, mely a magyar válto­zatos népviseletet mutatná be. To­vábbá a pompásan kivilágított Erzsébet kilátótorony, a reflekto­rokkal a Lánc-híd oszlopáról megvilágított királyi palota és az Erzsébet-híd oszlopáról megvilá­gított Gellérthegy. 1 — Ivókúra a Svábhegyen. Érdekes és föltétlenül megszívlelendő ideát vetett föl dr. Bódy Tivadar, aki lel­kes buzgalommal harcol a budai hegyvidék fölvirágoztatásáért és mint a Svábhegyi Egyesület elnöke, már eddig is sok szolgálatot tett az ott érdekelt lakosságnak. Legutóbb az egyesület ülésén ismertette azt a tervét, hogy a Svábhegy főterén, a most rendezés alá kerülő Templom­téren ivóvízkurát kellene berendezni, s a főváros a maga nagyhirű gyógy­vizeit ott poharanként kimérhetné, éppen úgy mint az Erzsébet-hídnál, vagy a városligeti artéziforrásnál, kolonáddal, térzenével. Ezzel a Sváb­hegy, mely a legszebb fekvésű üdü­lőhely, egyúttal gyógyfürdővé vál­nék, ami külföldről is sok vendéget vonzana. Fölmerült ekkor az a nézet is, hogy a főváros nem csinálna-e jó üzletet, ha a Hungária híres és nagyahatású forrásvizét, csővezeték útján elvezetné az összes budai parkokba és rendezne be ott ivó­csarnokokat. Nagy lépést tennénk ez­zel a világfürdő felé. Dr. Bódy Ti­vadarnak, mint volt polgármesternek még mindig nagy szava van a város­házán, ahol esetleg megszívlelik ezt az ideát. — Vitorlás bravúr. Ángy ám'Béla dr. min. tanácsos, a népszerű sajtó­főnök, az államügyek e kiváló isme­rője, — régi híres vitorlázó és mint vendég részt vett a három napos ba­latoni vitorlás turaversenyen, első díjat nyert „Tramontana“ vitorláson, mely Gordon Róbertnek, a Déli­vasút vezérigazgatójának tulajdona. A vitorlást KIöss Károly dr. vezette és a végküzdelemben, amikor a „Pin­guin“ vitorlás már kétessé tette a biz­tosra vett győzelmet és a hajólegény­ség megfeszített munkája sem látszott elegendőnek, Ángyán Béla, a matró­zokat is megszégyenítő ügyességgel segtíett manőverezni és tette lehetővé, hogy úgyszólván helyben forduljon a vitorlás és megkeriive a bóját, segí­tett ezzel megszerezni a pálmát, il­letve az értékes vándordíját. A bravú­ros segítésért zajos ovációkban része­sültek Ángyán is, KIöss is és a vi­torlás nagy tekintélyű tulajdonosa: Gordon Róbert is. Ziegler Géza kormányfőtanácsos, a Budai Társaskör elnöke az olasz Ri­viérára utazott üdülés céljából és e napokban tért vissza. Jubilál az Óbudán székelő Csokonay Dalkör, amely­nek örökös díszelnöke Szila- g y i Károly nemzetgyűlési kép­viselő, elnöke dr. Be de József rendőrtanácsos, ügyésze dr. B a- j u s z Károly, ügyvezető-igazga­tója pedig Nemes Árpád. A ju­bileumi ünnepet szeptember 12-ére tervezi a jubileumi bizottság és nagyszabásúvá igyekszik azt fej­leszteni. < ; — Pompás látványosság lesz a Szent Gellért-fürdő most épülő thermál-uszodája, mely grandiózus terv Bérezel Jenő tanácsnok elgondolása és a fürdőparkból tündérkertet varázsol, hullámfür­dővel. Buda rendkívül sokat nyer ezzel, mert ez a szabadfürdő ked­vező fekvése folytán, festői kör­nyezetével és a tervbevett test­edző és szórakoztató hullám-be­rendezésével páratlanul fog állani talán az egész kontinensen. A Gellért-fürdő thermál-uszodája a Széchenyi-strandfürdőtől annyi­ban tér el, hogy ez kisebb, de ex­kluzív közönség befogadására ké­szül és főleg az idegenforgalom igényeit akarja kielégíteni. A für­dőnek nagy koncepciójú és fela­data magaslatán álló igazgatója Bán laky Géza a következőket mondotta a kivitel előtt álló terv­ről : — A fiirdőház méltó, külsejében is artisztikus megoldásokra törekszünk. Alpár Ignác, Hiiítl Dezső. Welder Gyu­la és Höpfner Guidó műépítészek a terveket úgy készítették el, hogy az új alkotás a Gellért-gyógyfürdő kom­plexumának minden tekintetben el­sőrangú látványossága és attrakciója lesz. — A thermál-fürdő a mostani park területén épül féloválalakú für­dőmedencével és mesterséges hullám­fürdővel. Legnagyobb hossza 35 mé­ter, szélessége 13 méter, legkisebb mélysége 40 cm. legnagyobb pedig 3.5 méter. A medence vizét a Gellért- fürdő gyógyforrásai szolgáltatják s naponta kétszer újra töltik. A víz bevezetése lépcsőzetes, vízeséssze- rüen kiépített művészi kaskadokon át történik. A kupolás kioszk, a fürdőidő alatt biifféiil szolgál. A medence két oldalán egy-egy emelekedettebb rész van, íves fülkékkel, ahol építészeti­leg megoldott padok és pihenőhelyek lesznek. Este színültig megtöltve, mint díszmedence, megfelelő színes megvilágítással és szökőkútakkal, nagyban hozzá fog járulni a nagy park szépségének emeléséhez. — A fontos kérdések egész sora került megvitatásra egy oly komoly testületben, mint a Svábhegyi Egye­sület e hó 2-án tartott választmányi ülésén. A forradalmi évek szomszéd­ságában szinte hihetetlennek látszik, hogy mily önzetlen vezetéssel és gonddal tárgyalták itt azok a tagok a Svábhegy fejlesztésének minden aprónak látszó kérdését. Losonczy Bódy Tivadar dr. udvari tanácsos elnök ismerteti a Svábhegy minden zegét-zúgát, minden csinját-binját és úgy Siklóssy József alelnök, mint Bercsényi Antal igazgató hűséges társai e nagy munkában. Tudnak minden hiányról és járják állandóan az illetékes fórumokat, hogy a kis és nagy bajokon mielőbb segíttessék. Mintegy negyvenen jelentek meg a választmányi ülésen, köztük dr. Bódy elnökön^Bercsényi igazgatón és bara- nyavári Ullmann Béla titkáron kiviil: Krempelt József rt. igazgató, Tibold Sándor földbirtokos, dr. Pálka Géza kér. orvos, Mikus István állampénz­táros, algyői Kotányi Zsigmond udv. tanácsos, ifj. Thirring Győző városi tanácsnok, Hoffmann Béla bankigaz­gató, Stern Alfréd nagykereskedő, dr. Stern Leó fakereskedő, dr. Stern Nándor fakereskedő, Majorossy Géza szfőv. tisztviselő, Dáni Nándor gyá­ros, Rákosi Jakab háztulajd., Rudas Gyula kormányfőtanácsos, Szegő Sándor gyáros, Heller Pál rt. igaz­gató, dr. Baktay Albert ügyvéd, Goldschlaeger Samu gyáros, dr. He­gedűs Sándor író, Kerpel Vilmos gyógyszerész, rétsági Pauncz Sándor udv. tanácsos, Mangold Béla Kolos nagykereskedő, dr. Reimann Andor rt. igazgató, Wiesner Lajos gyógy­szerész, Kaszab Zoltán gyáros, mar- gittai Neumann Miksa kormányfőta­nácsos, beckói Biró Gyula kormány­főtanácsos, dr. Jakab László igazgató főorvos, dr. Gyürki Béla főorvos, dr. Klug Emil ügyvéd, dr. Párkány Fri­gyes ügyvéd, Kaszab Elemér gyáros, Egerváry László a nagy szálló bér­lője. Mint vendég vett részt az ülésen Bar ans ki Gyula dr. kormányfőta­nácsos, akit a megjelentekkel együtt szívesen üdvözölt az elnök, kérve öt, hogy a Svábhegy Egyesület ügyeit tegye magáévá mint bizottsági tag, amit az készségesen megígért és szí­vesen informálta a választmányt a bizottságban történtek felöl. B ó d y elnök azután beszámolt az eddig el­intézett és elintézés alatt álló kérdé­sekről, elsősorban a fogaskerekü- vasútra vonatkozó tervekről, ahol a hiányos és lassn közlekedést sín­autókkal javítják meg egyelőre, mert ez 10 pcrcenkint közlekedne és így télen is lehetne lakni a Svábhegyen. Beszámolt továbbá a kislakások épí­téséről, a köztisztasági kertészeti és tüzöltótelepről, a Svábhegyet is elék- tclenítő utcai bódék áthelyezéséről, a létesítendő autotaxi-állomásról fent a hegyen, de egyelőre meg kell elégedni a társaságtól kapott kedvezményes jegyfüzetekkel. Ezekhez a kérdések­hez hozzászóltak Baranski, Pauncz Sándor és Kerpel Vilmos. Beszá­molt az elnök az utak javításáról, a gáz és villany bevezetéséről, a fogas­kerekűről, a közúti vasútra szóló át­szánó jegyekről, a sertéshizlalás be­tiltásáról, a felállítandó padokról, az utak javításáról, a kirándulók által itthagyott zsíros papírokról, a tem­plomtér művészi parkírozásáról kolo­náddal, térzenével, ivókúrával és szá­mos kisebb jelentőségű kérdésről, amit dr. Siklóssy József, Kaszab gyá­ros, Szegő Sándor hozzászólása után köszönettel vett tudomásul a választ­mány és lelkesen megéljenezte a fá­radhatatlan elnököt. Az ülést kedé­lyes társasvacsora követte, tósztok nélkül. — Exner Kornél dr. ny. államtit­kár, a Földhitelbank igazgatója, a Hollós Mátyás Társaság alelnöke, Gasteinban töltötte a nyár elejét és helyreállt egészséggel augusztus 3-án érkezett vissza Budára. TORNA-DRESZ fiúknak, leányoknak állandóan raktáron az összes tanintézetek számára mindig legolcsóbban SCHÄFFER cégnél Budán, I. Döb entei-íér 4. leL: T-84-66 Urak és Urinők kik épülettatarozási munkákat aján­lanak, nagy tisztcletdíjban részesülnek SPITZER és TÁRSA építészek Budapest Vili., Hunyadi-utca 13. Telefon: József 3-07 Palace, Riviera és San Lorenzo hotelok. — Előkelő kényelemmel be- rendezett300 szobával atengerparton Elsőrangú francia konyha, gyermekeknek dieíikus ellátás Újonnan átépített ezer méter homokstrand 350 kabinnal. — Jód-bróm- sós- gyógyfürdők Főszezon szeptember közepéig Szobarezerválás és prospektus COSULICH LINE Budapest, VII., Thökölyi-ut 2. (Tel. J. 14-13), IV.Váci-u. 29. (Tel T.128-48) SZIGET-CLUB NYILVÁNOS ÉTTERMEIBEN (Szent Margitszigeten) Y Pompás francia menürendszer, mai gazdasági viszonyok­hoz szabott árakon.

Next

/
Thumbnails
Contents