Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-01-22 / 845. szám

Felelős szerkesztő' VIRAAG BÉLA XXH. évfolyam- 845. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.009 K, félévre 100.000 K. Egy szám 4000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 129—96. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5Ö0Ö korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szövegsor ára 25.000 K. Közgazdasági -közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendií. 1926 január 22. Fordított város Lehetetlen utak — Hercules a föld alatt — Tabán Összeomlása IV. Apró esetekből is lehet nagy dolgokat következtetni és beveze­tésül elmondok ilyenfélét, egye ti­ntást. Vegyük a Siklót. Azért épült, hogy a gyöngeszivü, rossztüdejü és siető emberek hamar feljussa­nak a Várba. Tehát kényelmet és egészséget kellene szolgálnia. Már most az történik, hogy aki leszáll a Dimaparton a villamosról, annak legalább három emeletre kell fel­másznia, amíg a Sikló kocsijába beülhet. A Dunától fel az utcára, az utcán fel az Alagutig, ott fel a Sikló várótermébe és ott is még néhány lépcső a kocsiba. Kiszál­láskor még egy félemelet. A gyön­geszivü, rossztüdejü ember elful­lad, amig a Sikló kocsijába jut. Miért nem indul ez az utca szint­jéről, vagy a Dunapartról? Akik ezt így felépítették, azok mindent rosszul csináltak ebben a város­ban. Azok szabályozták a szeren­csétlen Naphegyet is és örökre el­rontották. Szinte ''elképzelhetetlen, hogy itt a város közepén, a Bel­várostól alig 10 percnyire emel­kedő domb miért épül be oly kí­nos lassúsággal. Itt kellett volna íölépiilniök a legdrágább, legpom­pásabb villáknak és bérházaknak. Sokan foglalkoztak ezzel, sőt a Németh testvérek óriási vagyont is fektetve bele, igyekeztek le­küzdeni a Naphegy iránt való kö­zömbösséget és — mégsem ment. Ott lakik maga a főpolgármester is s igy megvolna a szükséges tá­mogatás is, de sohasem fog sike­rülni ezt a dombot azzá tenni, a , mire egyenesen hivatva van, mert — és itt vegyünk hosszú, mély lélegzetet — erre a dombra nem lehet ieljutni. A város bölcsei sze­líd lejtésű utak helyett olyan me­redek kapaszkodókat terveztek ide, hogy ember és ló kidől bele. Minden ut egyenesen vezet föl a domb tetején levő platóra, amit egy-két helyen lépcsőszerüen le­hetett volna megoldani, esztétikai szempontból és a sietők kedvéért, de ilyen meredek utakat még Svájcban sem talál az ember. A domb keleti oldalán még ta­lán megoldható ez a kérdés a Pa­lota-tér és Tabán szabályozásakor és itt visz is föl a Szent János- térről egy elfogadható ut, de a többin látszik, hogy irodában, tér­képen készült és megteremtője az a hatalmi téboly volt, amely dik­tátorokat tenyésztett ki a város­házán. Ott nem volt józan beleszólása sem Palóczy Antalnak, a nagy­nevű városrendezőnek, sem más­nak. Ott miniden tanácsot kelletle­nül letorkoltak. A mostani generá­ció pedig törheti a fejét, ho-gy ezen a sok szamárságon hogyan segíthet majd. A legkülönösebb eset az én „Hercules“ esetem. Ronfinius azt írja, hogy a Mátyás király várbeli palotáját a várheggyel összekötő híd fejénél egy óriási Hercules- szobor állott. A várhegy ugyanis Mátyás idején még ketté volt vá­lasztva és az alagút felett mély szakadék volt. Ezt áthidalták és ott állott az a Hercules, mely nyomtalanul eltűnt. Lehet, hogy a különböző ostromok alatt elpusz­tult, összetört és lezuhant a szaka­dékba. De akkor is kellene, hogy ilyen óriási sziobor egyfes Jr észéi meglegyenek és alapásások alkal­mával színre kerüljenek. Sokáig kerestem, kutattam, hátha nyo­mára jutok. A királyi palota kertészeit val­lattam egy alkalommal s végre az egyik mondott valamit, arr^ln el­indulhattam. Úgy emlékezett, hogy amikor a királyi palota Krisztina- felőli részét építették, ott a földben találtak egy nagy fejet. De újból behányták a gödröt, mert azt a részt feltöltötték. Oda is vezetett és megmutatta a helyet, mely foly­ton süpped. így aztán a várbeli kertészeti hi­vatal utján megtudtam, hogy ta­láltak a királyi palota délnyugati sarka előtt, a földmunkálatok al­kalmával egy óriási kőfejet, de nem tudták kiemelni. Hordőnagyságu volt és amikor körülásták, kitűnt, hogy egy óriási embertörzshöz tartozik: Még jobban körülááták, de minden erőlködés kárba veszett. Meg sem tudták mozdítani. Az építkezés sürgős volt, a földmunkát be kellett fejezni s a már egy har­madrészben körülásott szobrot ott­hagyták, hogy jobb időkben ki­emeljék. Behányták földdel és ez a lazább föld állandóan süpped. Ennek ma 15—16 éve. Szaladgáltam Pontiustól a vár­kapitányig. Harangoztam a város­házán, fölkeltettem Schmidt Miksa érdeklődését, aki szívesen folaján lotta a kiásás és a kiemelés költ­ségeit, csak műszaki katonákra lett volna szüksége és az engedélyre, hogy ásaíhasson. Kár róla tovább beszélni. Az óriási Hercules-szobor ma is ott van a mély földben. Csak aiz öklöm szorul össze, de az is csak a zse­bemben és csak úgy magamban szidom ezt a fordított várost. A helyett, hogy évszázados kultúrán­kat hirdetné ez a szobor — fönt, a gyámoltalanságunkat bizonyítja -- lent, a föld alatt. Ahol igy építik a Siklót, ahol igy szabályozzák a belső város köze­pén emelkedő dombot, mely a leg­ideálisabb lakóhelye volna a füst­ben, porban, romlott levegőn élő belvárosi kereskedők és iparosok számára, ahol egy hatalmas mű­emlék évszázadokig hever a föld alatt s amikor megtalálják, akkor sem emelik ki, — ott városrészek szabályozása, lebontása nem tör­ténhet kardinális hibák nélkül. Elmondottam ezeket, hogy rá­mutassak a Tabán összeomlására, amit nálunk helytelenül a Tabán szabályozásának mondanak. Minden világváros csak akkor bontat le egy egész városrészt, amikor általános az a meggyőző­dés, hogy ez a városrész, lebontás után, rögtön fölépül. Kinek volt Budapesten ilyen meggyőződése? Senkinek, még Bárezy Istvánnak sem, aki zseniális ember, de néni) ért a harangöntéshez. Amikor boldogult Rózsavölgyi Gyula alpolgármesterrel együtt né­zegettük a városházán a lebontandó Tabán helyén épülő gipszmodellt, önkéntelenül megjegyeztem és meg is írtam, hogy reám ez a gipszmo­dell egy behavazott temető benyo­mását tette. Azóta sem tudok sza­badulni ettől a gondolattól. De jellemző volt az alpolgármes­ter akaratlan sóhajtása, hogy ki fog itt építkezni? A Lipótvárosban van a városnak néhány szép telke és évenkint nyilvános árverést ren­deznek azok eladására és — szinte hihetetlen — ezeket a telkeket sem tudja a város értékesíteni. Ki ve­gyen hát telket a lebontott Tabá- i on? A pénzügyminisztérium napi- dijasai? A B. listás tisztviselők? A csődbe menő kereskedők? Ki? Az egész tabáni akciót fordítva csinálták. Az ottlakó budai őspol­gárságot szétszórták, hajléktalan­ná tették s helyükbe nem jött uj polgárság, aki építkezett volna. A Tabán leomlása beteges kór­kép, tükre a fordított városnak. Ér­demes vele foglalkozni. , Erről majd a jövö számban. V. B. Ki törődik Budával ? A városházi pártoknak első a hatalmi kérdés Mit tettek a közügyekért? — Csak a Polgári Párt végzett közmunkát Nemcsak a hamis frank ártott az országnak, hanem á:t az a hamis fölbuzdulás is, amellyel a pártok ezt a bűnt is a saját hatalmi cél­jaikra akarják kihasználni. Remél­hetőleg a városházát megkíméli ez a frank-háború és komoly munká­hoz látnak a pártok. A közügyekkel, a polgárság ja­vával vajmi kévése, törődnek, az egy Polgári pártot kivéve, mely rö­vid félévi működése alatt már je­lentős eredményeket ért el és a vá­lasztáskor adott programmját igyekszik beváltani. 1925 március 4-én rendkívüli ki­adást adtunk, amelyben dr. Ripka Ferenc fejtete ki programját. Egy­szerű, becsületes szavak, ahogy idézzük: „Vessünk gátat a pusztu­lásnak és ebben az ujjáteremtő munkában Budának vezetőszerepet kell vállalnia.“ Majd más he­lyen: „Buda a magyar fő­város történelmi alapja. Buda emelte történelmű székhellyé és a nemzet központjává Budapestet“ vagy: „Egységesen kell tömörülnie a budai lakosságnak, mert itt a ha­gyományok tiszteletét hirdetik a mult kőből rakott emlékei és a bu­dai családi élet nemes szelleme. Csak a múlt termő talajából fej­lődhetik a jövő.“ Budapest megté­pett, sárba tiport zászlaját emelve magasra, azt mondja: „Ez a zászló a magyar munkát, a magyar jövőt hirdeti. A főváros törvényhatósá­gának nem szabad meddő politikai harcokra fecsérelni azt az erőt, amit a lakosság bizalma ad neki. Adjuk vissza az autonómiáját a maga nagy hivatásának és a min­denféle jelszó alatt szított feleke­zeti gyűlölködésnek legyen vége.“ A,z ősi Buda minden polgárát arra kérte végül, hogy: „Mentsük meg Budapestet! Mert ha nem tudjuk megmenteni, minden egészséges életet megfojt benne a gyűlölet és a mélységekből feltörő pusztulás nem talál ellentállásra majd és romba dönti egy század nemzeti munkájának minden eredményét.“ A világ legegyszerűbb pro­gramija! Legyen béke és adjuk vissza az autonómiát a hivatásá­nak. A főpolgármesteri székbe emelt vezér beváltotta a programmját. A városházi pártok között helyreál­lott annyira a béke, hogy az auto­nómia közhasznú munkát fejthet ki. Először jött a nagy tisztogatás az 'üzejmek dzsungel jóben és azután megindult a munka. Már a választás alkalmával meg­írtuk, mint elszoiinoritó tényt, hogy a Ripka-párton kívül, egyetlen egy párt sem tudott helyi, budai pro- grammot adni. Csak a Polgári párt volt az, amely Ripka Ferenc pro- grarramján kívül választókerületen- kint adott helyi programmot is. Az 1. kerületben az adminisztráció de­centralizálását ígérte a párt azzal, hogy Budán két uj elöljáróságot lé­tesít — ahogy Baránski Gyula ki­fejtette — s ez meg is lesz, mert már csinálják. A Kelenföldön épül a beigért Kul­in rház, az egészséges munkáslaká­sok, ezt a városrészt önálló kerü­letté szervezik át, a Gellért-hegyet rendezik, a közlekedés megjavult azzal, hogy van átszálló a helyi- érdekűre, ahogy ezt fíecsey Antal beígérte és a Délivasut s a Máv. már készíti az uj pályaudvar ter­veit, hozzátervezve az uj rendező­pályaudvart is. A hegyvidéki III. választókerület­ben Ziegler Géza. lelkesen harcol a fürdő-ügyért, mely Buda jövője, Hennyey Vilmos aktiv szerepet visz a Hollós Mátyás Társaság átépítő programmjáért folyó munkában, amelynek első része Buda szépí­tése s igy a Városmajor parkíro­zása, mely munka Morbitzer Dezső kertészeti aligazgató lelkes buz­galma révén már csaknem elké­szült. Tavasszal elkészül a Vér­mező menti sétány parkírozása is. De fölépült a farkasréti temetőhöz vezető villamos 2-ik sínpárja, a svábhegyi fogask. vasút ügyét most tárgyalják és lehet, hogy vég­állomását behozzák a belső kör­útra, a Maros-utcán át. E kerületi ZVE! O ctpő (a Budai Vigadóval ». iben) | Corvln-tár 6. Teietonhlvó 58—01. Aranyéremmel kitlinletve. A községi tiszt- Iviseiők szerződéses szállítója. Községi I tisztviselőknek 1 Ou/0 engedmény. — Részit mérték után 1. oszt. varrott cipőket. Rak­táron vannak úri-, női- és gyermekcipők,! | hó- sár-, téli melegcipók, tornacipők,' papucsok stb. 170! MEGNYÍLJ/ WEINER IMRE 191 sütödéje, L Horthy ITliklós-ut 29. Finom sütemények napenta. Hásikenyér sütés. BUDA EGYETLEN ZSHGORAMVITá MŰTERME I., ATTILA KÖRÚT 14 (BET HL EH-UDVARRAL SZEMBEN) Zongorák, pianinok művészi javítása, átalakítása, szakszerű bőrözése, teljes garanciával. Hangolás, iényezés. Vétel. Eladás. WEISZ VILMOS KECSKEMÉTI BOROZÓJA III., BÉCSMJT 65. SZÁM (Újlaki mozgó mellett) E heti különlegessége : legkitűnőbb ke.cske- méti asztali bor literje 8 ezer kor. Farsangra rumok, likőrök a legjobb minőségben, leg­olcsóbb áron. Győződjön meg személyesen, literje 40—50 ezer kor. Magyarcsik Endre utóda Szaaiinger Sándor cipö-készitő II., Batthyány>ufca 2. szám. Fő-utca sarok Telefonhivó : Teréz 4—97. KÉ5Z1T : Úri-és női cipő különlegessége­ket és orthopadmunkákat. Szakszerű láb­kezelés, roskadt (lúdtalp) iábaknál. Ál­landóan raktáron elsőrendű cipőfűzők, betétek, krémek stb. A legkisebb javítás nál is az egész cipőt rendbe hozom. Éríesiíem a n. é. budai közönségei, hogy a régi jóhirii volt Nagy Béla utóda, Vaszil EúszlóJéle cultráss&át, II., Fő-utca 73. sz. átvetem s azt a legmodernebbül átalakítva meg­nyitottam. Célom, hogy a legmesszebbmenő igénye­ket is kielégiisem. Tisztelettel Kintzler János Ül előírás szerinti vasúti igazolvány fényképek mérsékelt áron elsőrendű kivitelben gyorsan készülnek SOJA^SZKY ©EZS© műtermében I., Krisztina-körut 135. Nyári Színkörrel szemben. Többtagú családoknak ' s nagyobb létszámú intézeteknek nagy árkedvezmény ! lmon Antal és Fial kövezőmesterek, út-, csatorna- és beton- építési vállalkozók, földmunka, vá­gányfektetés, mészkőbánya Víü. kér., Futó-utca 10. szám. Telefon: József 3-35. 182 ERZSÉBET-PINCE ÍV., Egyetem-u. 5. Erzsébeí-királyné szállodában. szépen berendezett söröző. Éjüsf 2 óráig nyitva. Polgári árak. Pevier- rendszer. Erzsébet étteremben esténkint cigányzene. Elismert jó konyha, jó bor. Szsbó Imre tulajdonos­1 ww < f ■ I 11 III III ül IH'TIIT'I Willi II Hl |l au nmmil f J-»r »nra» mi rWTÍTpl,~5i,i"il‘ — um,'.u i W II VII i " M I Farsangi bálokra, estélyekre a legfinomabb uridwatkülönlegességeka 11., Frakkok, smokingok Petráss Gyula ur a Váradg Béla cég volt szabászának vezetése alatt készülnek. kaphatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents