Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-02-22 / 822. szám

c Budai Napló XXL évfolyam. 822. sz. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200.1)00 kor.,félévre lCO.OOOkor. Egy szám 4000 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon: 129—96 és 24—77. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korena. 20 mm. magas hirdetés 80000 K. Szövegsor ára 25000 korona. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1925 február 22. Buda egy táborban. Megalakult a budai polgárok szövetsége. — Ripka Ferenc dr. szózata a budaiakhoz. — A községi polgári pártok Budán központi intézöséget szerveztek. Népes értekezletre gyűltek össze e hó 19-én este a Budai Társaskör nagytermében „Ripka Ferenc községi polgári pártja“ búdat öt választó kerületének pártelnökei és vezetői, mintegy százan, hogy a főváros vezetésének egészségesebb, munka­képesek irányt szabjanak és meg­alakítsák a Bethlen István gróf zász­laja alá tartozó budai községi polgári pártok szövetségét. A várospolitikában ezentúl döntő szerepre hivatott szövetség alakuló értekezletén Buda tekintélyes polgár­sága vett részt s a jelen voltak sűrű soraiban ott voltak : Baránszky Gyula dr., Hoor-Tempis Mór, Szombathy Kálmán, Kun Gyula, Fejér József, Hódy Lajos, Bieber Károly, Krivoss Árpád dr. — Bersey Antal, Dinich Vidor. — Kalmár Ivánné, Ziegler Géza, Hennyey Vil­mos, Lóssy Viktor, Hubert Vilmos, Bakonyi János, Holtzspach Nándor, Ravasz László, dr. Bakody Aurél, Szundy Károly, Kirchner altábornagy, dr. Keyzlár Gyula, Hank József, — Kozma Jenő dr., Németh Imre, Stark Lipót, Horváth István, Herman Béla, Morbitzer Dezső. — Szilágyi Károly, Andréka Károly, Szepessy Ágoston, Müller József és az egyes kerületi pártszervezetek számos vezető férfia. Az alakuló gyűlést dr. Ripka Ferenc kormánybiztos nyitotta meg és szívesen üdvözölte a nagy szám­ban megjelent párttagokat Buda minden részéről. Ismertette az érte­kezlet célját, mely szerint a vezetésre hivatott budai polgárságot, mely kerületenkint szervezkedik, oly szö­vetségben tömörítsék, amelynek inté- zősége egyúttal a központi egységes vezetést is vállalna. A szövetség élére Bethlen István gróf áll, Budán lakó minisztertársaival együtt. Ajánlja, hogy a szövetség válassza meg Bethlen István grófot, Rakovszky Iván, Walkó Lajost, gróf Csáky Károlyt és Scitovszky Bélát disz- elnököknek, amit lelkes éljenzéssel vett tudomásul az értekezlet. A szövetség központi intézőségének tagjai az öt választó kerület községi polgári pártjának élnökségei s igy minden kerület öt tagot delegál a központi vezetőségbe, amelynek fő­titkára Szombathy Kálmán őrnagy. Ennek a politikai megmozdulásnak városmentő jellege van s ezért állt élére a miniszterelnök, a minek vi­szont országos kihatása lesz. Az így megalakult szövetség már­cius hó 8-án délelőtt 11 órakor nagygyűlést rendez a Budai Vigadó nagytermében, amelyen felszólal Bethlen István gróf miniszterelnök s ezzel megindul a választási küz­delem. Ezt megelőzőleg a Budai Napló útján 60—70 ezer példányban ter­jesztik és miden választó polgárnak megküldik március első napjaiba RIPKA FERENC DR. szózatát a budai polgársághoz, me­lyet általános helyeslés és éljenzés közt olvasott fel dr. Baránszky Gyula. Minden választókerület pedig meg­szerkeszti a maga helyi programmját, mely a gyakortati élet minden szük­ségletére kiterjed s azt is a Budai N' pló révén hozzák a választók tudomására. Az értekezlet ezután megvitatta a hivatalos ajánló lapok ügyét, meg­hallgatta az öt választókerület párt­elnökeinek jeletését a kerületükben folyó munkáról és elhatározta, hogy minden nagygyűlésre vezérszónoko­kat küld ki más kerületekből is. Ripka Ferenc dr. ezután kifejti, hogy a kormányt támogató nemzet­gyűlési képviselők közül megkeresik azokat, akiknek Budán összekötteté­seik vannak, hogy a nagy nyilvános­ság előtt is vegyenek részt a válasz­tási küzdelemben. Továbbá bejelen­tette, hogy intézkedés történt aziránt, hogy az egyes állami intézmények vezetői ne agitálhassanak továbbra is a kormány városi pártja ellen. Végül kifejtette, hogy bármennyire szent előtte minden tekintély, mely iránt mindig mély tisztelet tel volt, azon­ban s főváros vezetését mégis annak a polgárságnak kell a kezében tar­tania, mely a terhek túlnyomó részét viseli. A pártügyek felett folytatott vitá­ban részt vettek: Szilágyi Károly, dr. Kozma Jenő, Dinich Vidor, dr. Keyzlár Gyula, Hódy Lajos, Hubert Vilmos, Németh Imre, Hank Józsej, Ezután BECSEY ANTAL fejtette ki nézeteit és megjegyezte, hogy a közalkalmazottak legnagyobb része — a szolgálati piagmatika hiánya miatt — nem mer nyíltan csatlakozni a községi polgári párt­hoz s igy célszerű volna, ha minden kerületben az exponálnának egy ve­zető egyinéséget, hogy így aztán példáját bátran követhessék az alan- tosak is. A Ripka Ferenc szózatában foglalt : zép, de általános programm mellett szükséges még egy konkrét programm is, mert a párt politikájá­nak sarkpontja a polgárság jóléte s ezt kell jól megszerkeszteni és nép­szerűén beállítani. Azért helyesli Szilágyi Károly tervét, hogy helyi programmokat kell kidolgozni, ame­lyek egyúttal direktívákul szolgálná­nak a pártvezetőségek számára. Ripka Ferenc dr. megnyugtatta Becseyt, és kijelentette, hogy a köz- alkalmazottak már kiléptek rezervált- ságukból és velünk jönnek. A párt megvédi igazunkat sőt visszamenőleg is revízió ala vesz minden igazság­talanságot és törvénytelen eljárást. Mégis úgy véli, hogy a budai álta­lános gyakorlati programm kidolgo­zására küldjenek ki. Baránszky Gyula dr., Becsey Antal, Ziegler Géza, Verőfényes vasárnapon, délelőtt 11 órakor hosszú sorokban vonult a Krisztinaváros, a Tabán és a Vár komoly polgársága a Déli-vasut krisztinaköruti nagy állomásához, ahol az első emeleten a Budai Társas­kör nagy termében volt a „'Községi polgári Ripka-pártu alakuló gyűlése. Már 11 óra előtt megtelt a terem és soka a a folyosón állva hallgatták a beszédeket. 'Baránszky Gyula dr. kormányfő- iáüácsos nyitotta meg az ülést és üdvözölte a megjelenteket. A jegyző­könyvet Bieber Károly vezette és fel­olvasta a kandidáló bizottság előter­jesztését az elnökség, tisztikar és pártvezetőségre vonatkozólag, amit az alakuló gyűlés egyhangúlag el­fogadott. BARÁNSZKY GYULA dr. fejtette ki ezután programmját és megokolta, hogy miért vált meg at­tól a párttól, amelynek keretein belül igyekezett szolgálni a főváros ügyét, de ezt maga a párt tette lehetetlenné azzal, hogy állandóan ellenzékben volt a kormánnyal. Ő a közigazgatás decentralizálás hive, ami legjogosul­tabb a nagy kiterjedésű I. közigaz­gatási kerületben. A városrész fej­lesztése érdekében itt kell fölépiteni a kertvárost, a hegyvidék útjait kell rendbehozni, az Alagutat rendezni, a közlekedést, vízszolgáltatást, világí­tást megjavítani. Az elöljáróságot pe­dig le kell hozni a völgybe és föl kell építeni a Tabánt, a Rudasfürdőt és az állandó budai színházat, ahogy azt a Hollós Mátyás Társaság ter­vezi. Ezt csak olyan férfiú viheti keresztül, akinek szavára hallgat a kormány s ez dr. Ripka Ferenc, akit melegen üdvözöl. RIPKA FERENC dr. örömmel üdvözölte polgártársait és megköszönte a budaiak megnyilat­kozó szeretetét. Ezután kifejtette programmját, melyet a napi sajtó napokon át tárgyalt, mint olyant, mely a főváros irányítását egészen uj ala­pokra helyezi át. Beszédében nagy hatást tettek a7ok a részletek, amiket Buda legutóbbi 20 éves történetéből mondott el s a törvényhatóság első feladatának egyikéül az iparos és kereskedő osztály talpraállítását állí­totta fel, amit az építkezések meg­dr. Kozma Jenő és Szilágyi Károly- ból álló öttagú bizottságot s e programmot terjesszék jóváhagyás végett a nagygyűlés elé. Végül Ziegler Géza indítványozta, hogy a budai községi polgáripártok szövetségének diszelnökei sorába válassza meg az értekezlet dr. Ripka Ferencet is, amit zajos lelkes éljen­zéssel vettek tudomásul a résztvevők s ezzel véget ért az alakuló gyűlés. indításával vél elérni, mert ez táplál minden ipart. A tisztviselők helyzetén okvetlenül javítani kell, hogy rendelő közönsége legyen az adóval túlterhelt iparosnak és kereskedőnek. Buda jö­vendő fejlődését abban látja, hogy a főváros e részét természet adta gyó­gyító kincsei révén világfürdövé fej­lesszük. Kérve-kérte polgártársait, hogy abban a munkában amit az ő érdekükben vállalt; segítsék. Vecseklőy kúriai biró lelkes felszó- j lalása után Kovács fmréné szólt huz~ dítólag a női táborhoz és Isten ál­dását kérte Ripka működésére. Né­meth Béla dr. kormányfőtanácsos a Naphegy és vidéke csatlakozását je­lentette be, megszivlelésre méltó ki­jelentések kíséretében. Gamauf Géza a Tabán üdvözletét és csatlakozását hozta. Tóth István az I. kerület ipa­rosságának támogatásáról biztosította az elnökséget. Auchter József pedig a munkás szövetség nevében jelen­tette ki, hogy ők nem politikát, ha­nem mint munkások munkát keres­nek, amit csak ez a párt biztosíthat. Läufer Vilmos talpraesett felszóla­lása és Jármay Géza nyugdíjas bölcs tanácsai után, SZOMBATHY KÁLMÁN a párt ügyvezető alelnöke köszönte meg lelkes szóval a beléje helyezett bizalmat és a biztos győzelem re­ményében üdvözülte a pártot: Az alakuló gyűlést, Ripkát éltetve Baránszky Gyula rekesztette be. A VÍZIVÁROSBAN, mely Buda IV. választókerülete, az egész vona­lon megindult az Egységes Községi Polgári Párt szervezkedése és a komoly polgárság ide csatlakozott. A Budai Polgári Körben (Vigadó­épület) lévő pártiroda esténkint 6—8 óra között tartja hivatalos óráit, amely időben a párt elnöke Kozma Jenő dr. is szívesen áll a választó polgárok rendelkezésére. A HŰVÖSVÖLGY alsó csoporja február hó 18-án alakította meg a Ripka Ferenc Községi Polgári Pár­tot a Tóth-féle vendéglőben, ahol a kerület e részén lakó tekintélyes polgárok gyűltek össze és Holtz­spach Nándor üdvözlő beszéde után elhatározták, hogy március hó 8-án dé. 11 órakor nagygyűlést rendeznek a Ve/wi/ta-vendéglőben. A Krisztinaváros Ripkáért Impozáns pártalakulás.

Next

/
Thumbnails
Contents