Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)
1925-12-19 / 843. szám
4 BUD AIN A P L Ó 1925 DECEMBER 19. Budai Vigadó kávéház-ban Bujka Jancsi imuzsikái Levél Belgiumba BERCI FIAMNAK. Fiacskám, édes kis virágom. Mindig beszédes kis diákom, Mondd, fáj-e már, hogy elrepültél? Mondd, fáj-e már a messzeség? Hogy belga nép közt elvegyültél: Ó, könnye, búja lesz-e még? Kacsód, ha tüske vérzi össze. V.an-é Anyuska, hogy bekösse? Ki szóval, csókkal meggyógyítsa Es rálehelje balzsamát? Kacsód ki szivéhez szorítsa: Találsz-e ott is Nagymamát? Ha kis szemedre csendes este Reápihen az álomlepke: Megérzed-é, te szép bogárka, Hogy véled együtt álmodunk? Ott állunk ketten kis szobádba Es ágyadnál imádkozunk? ... Móra László Levél Belgiumba címen bájos költeményt találnak olvasóink a mai számban, melyet Móra László most megjelent kötetéből vettünk át a poéta engedelmé- vel. ÁLMOK SZEKERÉN most adta ki költeményei javát Mór,a László és azok számára, akik szeretik a lágy szavú poétákat, kedves karácsonyi ajándéknak való. A kötetet Havas Istvánnak, a Gárdonyi Géza társaság elnökének, a kedves szavú budai poétának ajánlotta hűséges szeretettel. Meghívó. A III. Kerületi Első Magyar Nemzeti ' Asztaltársaság december hó 20-án, vasárnap délután 4 órakor az óbudai Korona Vigadó nagytermében 60 árvagyermek felruházásával egybekötött műsoros karácsonyfa-ünnepélyt rendez. Utána társasvacsora. Teríték ára 25.000 korona. Vacsorajegyek kaphatók: Rábel Jakab elnök, Brunekker Lajos társelnök, Papp Imre és Kalmár Imre al- elnökök és Burlovics Marián gazda uraknál. A Kulturház ügye örvendetesen fejlődik. Azok a kulturális egyesületek, amelyek eddig más társaskörök, vagy vendéglők és kávéházak különszobáira voltak ráutalva, hamar átlátták annak fontosságát és előnyét, ha állandó helyen, elenyésző csekély dij mellett végezhetik komoly munkájukat. A Kulturház ügyét a Hollós Mátyás Társaság vette kezébe és az érdeklődők a háznagyi irodában, I., Bors-utca 24. I. 2., délután 5—7 óra közt részletes tájékoztatást nyerhetnek a Kulturház ügyében. A két nagy termet is magukba foglaló helyiségek II., Margit-körut 44 szám alatt vannak, de nem a Margit-köruti, hanem a kapásutcai oldalon, ahol külön kapu vezet a helyiségekhez. Hatalmas lépcsőház vezet a félemeleten levő és a táncmulatságokra alkalmas teremhez, mely alatt díszes tanácskozó-terem van. Jubilált a 33 Football Club e napokban, amikor elnöke, dr. R i p k a Ferenc, nyitotta meg a Szent Gellért-szálló zenetermében összehívott díszközgyűlést és Koch Nándor ügyv.-elnök ismertette e népszerű budai labdarugóegyesület 25 éves történetét. Ez alkalommal leplezték le a klub 11 hősi halottjának emléktábláját. Kiss Gyula társelnök a klub alapitóit, C s á n yi József pedig a klub válogatott játékosait, köztük a 39-szer válogatott Zsák Károlyt üdvözölte. Ünneplő beszédeket mondottak még Damjanovich Jenő dr., Purébl Győző tanácsnok, Szukováthy Imre dr., Langíelder Ferenc, Kirchknopf Ferenc, Barabás Jenő és Földessy János dr. Az elnöki zárszó után társasvacsora volt számos felköszöntővel s éjfél után tánc hajnalig. IMS Eil mesternél II., Medve-utca 6. szám. A Gellért-hegy jövője Budapest Fürdőváros Egyesület terve Érdekes kiállítás a hegy tetején Ragyogó kép, melyet Szvizsényi Zoltán min. tanácsos rajzolt meg a Buáapest Fürdőváros Egyesület legr utóbbi választmányi ülésén, melyet dr. József Ferenc főherceg mint elnök nyitott meg és elnöki megnyitó szavából fájdalmasan csendült ki, hogy a külföld kevéssé ismer minket. Ezen volna hivatva segíteni az 1927-re tervezett „Nemzetközi Fürdőügyi és Turisztikai Kiállítás“, melyet a Szent Gellért-hegy tetején tervez az egye. sülét. Néhány vázlatos kép tette még kedvesebbé ezt a bátor tervet, mely szakit a berögzött szokásokkal, ajme- lyek más kiállítási helyet nem ismertek, mint a Városligetet. Az ülésen több olyan tervet jelentettek be egyesek, melyek mindegyike kiállítást tervez 1926-ra vagy 1927-re, és azok közül talán egyiket sem készülnek a Városligetben tervezni. Örvendetesen fejlődik az a tudat, hogy a legalkalmasabb kiállítási teb riilet itt van Budán, a Belvárossal csaknem szembenfekvő, a Műegyetem mellett ma parlagon álló, az összekötő hídig terjedő mocsárszerü terület, mely most van feltöltés alatt. Sajnos, kulíur-szeméttel {töltik meg, mely örökös penészt, korhadást, beteg kigőzölgést jelent ezen a vidéken. Egy propellerállomásra van a Belvárostól és elérhető a nagyvasut- tal, vicinálissal, közútival és elsősorban hajóval. Ezen a területen már évszázadokra szóló hatalmas kiállítási épületeket lehet emelni szép keleti stílusban, hogy külsőleg is elüssenek a nyugati kiállítások épületeitől és még ezzel is idecsalogassuk a keletet, mely minden téren hálásabb terület számunkra, mint a fejlettebb nyugat. A Fürdőváros Egyesület választmányi ülésén szemlére adott vázlatos képek különösen szép világitásn ban tüntetik föl a Qellért-hegy képét, mely esténkint beragyogná a Dunát talán a déli országhatárig. De láttunk egy képet, mely a főherceg ő fensége poétikus lelkére vall. A Qellért-hegy beültetve különböző szinü és különböző időszakokban virágzó bokrokkal, amelyek tavasztól őszig dús színekben borítanák ezt az öreg sziklát és Pékár Gyula rajongva beszélt a hegy uj és szebb kiképzéséről, ami egész Budapest látképén javít, pedig Almási-Balogh Lóránt szerint mindenkinek beletörött a bicskája e kérdésnél, mert oly nehéz. Kereste azután a választmány a kapcsolatot az Exner Kornél által bejelentett és szintén 1927-re a Nádorkertbe tervezett „Építőipar és lakásberendezési kiállítás“, továbbá a Lukács György v. miniszter által bejelentett és már 1926-ra tervezett „Embervédelmi kiállitás“-sal, mely erőpróbája volna a fürdőügynek. Ezt azonban az Iparcsarnokban készülnek megrendezni. Mindegyik terv arra szolgál, hogy az idegenforgalmat ideterelje, a külföld szemét felénk fordítsa. Viszont a Gellért-hegyet itenné szebbé az a terv, amelyet Hegedűs Ármin építész, a Gellért-fürdő tervezője vetett fel s melyet nagyobb arányokban, mint a Császár-fürdőtől az Erzsébet-sósfürdőig vonuló gyógy- parkot évek óta sürget a Budai Napló, hogy a Gellért- és Rudasfürdők között építsék ki a Gellérthegy alján az összekötő parkot, viaduktéra helyezve át a part mentén a villamost. Ez már erősen emelné a Gellérthegyet. Öt kerületre osztják Budát, az eddigi három helyett. Tulajdonképen csak a roppant kiterjedésű I. kerületet osztják három részre: a Vár, a Krisztina és a Kelenföld. Régi panasza volt az I. kerületnek, hogy a Várban levő elöljárósághoz nehezen jutnak el a kelenföldiek. Időt és pénzt pocsékolnak. Ezen a bajon óhajtott segíteni dr. Ripka Ferenc főpolgármester akkor, amikor erre a visszás helyzetre fölhívta Rakovszky Iván belügyminiszter figyelmét és ajánlotta a kerületnek három részre való fölosztását. Eleinte az volt aHerv, hogy a Kelenföld fiók-adóhivatalt és rendőrkapitányságot kap, amit ideiglenes segit- ségképen kívánt a Becsey-párt, de úgy a belügyminiszter, mint a főpolgármester célszerűbbnek vélték a végleges megoldást, mely már a jövő éyben életbe lép. Ipartestületi Szék felállítását tartja szükségesnek a 39 fővárosi ipartestület s ezzel a testületek hivatalos jellegű munkakörének kiterjesztését.- E szerint az iparigazolványok kiadását, az ipari kihágások feletti bíráskodást, a tanoncok munkájának ellenőrzését, a felfogadható tanoncok számának meghatározását és a tanonctartási jog elvonását az ipartestületek hatáskörébe kívánja fogadni. A tervezett Ipartestületi Szék működésének jogkörét és fegyelmi jogát törvényben kívánják kimondatni, úgyszintén a békéltető bizottságok bírósággá való átszervezését és kötelező igénybevételét. A központi szervezet a kamara elnevezést kapja és a tervbevett miniszteri ellenőrzés elhagyását is kívánják, amit azonban a főváros tanácsa határozottan ellenez, éppenugy, mint a hivatalos jellegű munkakört, mert véleménye szerint az ipartestület a gazdasági küzdelemben nyújtson erős támogatást tagjainak. Újból megnyílt Óbudán a Mókus-utcában e hó 12-én a Fenyő kávéház, ahol Lévay József cigányprímás kitűnő zenéje mellett megjelent a megnyitáson Andréka Károly és neje, Kemény Lajos és neje, Szilágyi Károly, dr. Orova Zsig- mond és neje, Tehel Lajos igazgató és neje, Breitner Károly, azonkívül a Finály, Fekete, Hoffenreich, Grünberger, )Mos- kovits, Zweig családok és késő éjfél- utánig maradtak együtt fesztelen, vidám hangulatban. Az orchestikai iskola, amely a legnemesebb tornát, a mozdulatművészetet tanítja, néhány évi küzdelem után!, ma már kivívta minden illetékes tényező elismerését és kereteiben is imponáló iskolát tart fenn a Budai Kulturházban. a Margit-körut és Kapás-utca sarkán. Sehol a világon a modern test- és lélek- szépitésnek, a klasszikus mozdulattudománynak olyan rendszeres intézete nincsen, mint most nálunk. Dr. Dienes Valéria igazgatása mellett Viraág Ilonka és Turnay Alice tanárnők oktatása alatt most januárban számol be az iskola félévi működéséről nyilvános előadáson. A kultuszminiszter és a Test- nevelési Tanács kiküldöttei kiválónak ismerték el az iskolát és a magyar lélek intelligenciáját dicséri, hogy ma már nemcsak a főúri körök, mint a herceg Auersperg-, gróf Teleki- és gróf Zichy- családoknál, Fleischl dán konzulnál, hanem a leánynevelőintézeték, mint a Sacre Ceur, Notre Dame de Sion, Szt. Margit intézet. Lázár Piroska leánynevelő intézete — és a polgári társadalom számos családja nevelteti az or,ches- tikai iskolában nemes testmozdulatokra gyermekeit. Az egyes csoportokban résztvesznek: Mesteriskola: dr. Csulyok Mária, Csulyok Margit, Gregus Alice, Klaár Klári, Martos Vera, Köpeczy Luci, Metzger Margit. Budai Annie, Szabó Lörincné, Vékás Ödönné, - Rácz Piroska, Kunwald Beata. Ritmika: Zellár Ferencné, gróf Zichy Aglája, gróf Zichy Zita, gróf Teleki May, Vass Terus, Rotharidesz Edit. Freund Emmi, Tesszák Mária, Szivös Sári, Szívós Anna. Plasztika: Appl Viktorné, Hollay Adrienne, Janovits Lea, Martinék Erzsébet, Pilisy Gizella. Szívós Anna, Szívós Sári, Teszák Mária, Tóth Edith, Wagner Vilnrosné, Vass Teri, Andriska Károlyné, Singer Eva. Plasztika II: Bocsák Konstantin, Ha- beriger Margit, Sz. Zechmeister Ida. Zechmeister Gyöngyi, Károlyi írért, Horváth Gizella, Hauser Paula, Marosi Im- réné, Walter Duci, Jász Margit. Gyermek-csoport: Bánki Ödi, Holub Gabi. Holub Zsuzsika, Rosznáky Boti, Szalay Judith, Vass Mimi, Vass Marian, Fischer Trudi, Salamon Edith, Dénes Péter, Csézli Piroska, Eisler Lia, Zellár Ági. Kevesen tudják, hogy hazánk hírneves költő- és prózairója F aludj Ferenc jezsuita atya, 1734—35-ben a Vízivárosban kápláni minőségben működött. Ékesszólásáért magyar Cicerónak hívták. Meg is érdemelte1 e címet, mert Pázmány Péter után egyike a legjelesebb egyházi irók és szónokoknak. Szerzője a közismert „Keresztények sírjatok“ című nagyböjti egyházi éneknek. SZILVESZTERI nagy táncmulatságot rendez Mészáros Jenő tánctanár Óbudán a Korona-Vigadóban, IIL Korona-tér.— Uj tánctanfolyamok kezdődnek minden hó 15-én és 1-én. Az óvoda beszüntetése ellen mozgalmat indított Holtzspach Nándor vezetése alatt erős közmunkát kifejtő Hüvös- völgykörnyéki Társaskör.! A Hidegkuti- uton levő óvoda helyiségének bérlete most lejár és ma az a helyzet, hogy ezt az óvodát beszüntetik. Viszota Gyula dr. tankerületi főigazgató és történetiró dec. 12-én a Szabad Polgári Körben értékes előadással áldozott a legnagyobb magyar: Széchenyi István emlékének. A kör helyiségei megteltek a nagy számban érdeklődő körtagokkal. r Hajós Bertalan sütödéje BUDÁN, II., Fő-utca Al Ajánlja kitűnő házikenyerét és elsőrendű vajas süteményeit Zsúros sütemények ___ megrendelésre készülnek Va sárukat és háztartási cikkeket csak IHUTTER LAJOS-nál Roham-u.és Pauler-u. sarok vásároljon ! Festékárukereskedés GROZDITS ANTAL II., Margit-köruf 42. kduéház Óbudán III., ITlókus-uícfl 6. újból megnyílt. Esténként cigányzene FEN90
