Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-12-19 / 843. szám

BUDAI NAPLÓ 5 / 1925 DECEMBER 19. Uj népkonyha Budán Kemény Lajos vegyészmérnök áldozatkészségéről A rendkívüli viszonyok rendkívüli egyéneket termelnek, akik kivételes anyagi és társadalmi helyzetüket a köz javára értékesítik. Kemény Lajos vegyészmérnök, akinek a külső Bécsi- utón hatalmas textilgyára van, nem a szép szavak, hanem a tettek embere és a szigorú tél beálltával sürgősen intézkedett, hogy az izr. hitközség népkonyháját, mely eddig nem műkö­dött rendszeresen, nagy anyagi áldo­zatokkal úgy szervezze át, hogy ezentúl saját helyiségében nagy­arányú működést fejthessen ki és me­leg ebéddel lássa el Öbuda szegé­nyeit felekezeti különbség nélkül. Uj épületet emelt saját költségén a "hitközség udvarán, ahol a szegé­nyek átvehetik ebédjüket, szegény családok annyi adagot, ahányra szük­ségük van. E nemes emberbaráti cselekedet méltatására az óbudai hitközség dísz­közgyűlést hivott össze e hó 13-án délutánra, amelyen megjelentek az összes rokon hitközségek és azok ka­ritativ szervezeteik. Megjelent André- ka Károly főkapitányhelyettes is, a kerület városi képviselője, aki nemes- szivii nejével maga is sokat áldoz a kerület szegényei és árvái érdekében. Ott volt Szilágyi Károly is, az óbudai polgárság e hivatott vezére és az óbudai társadalom számos meghívott tagja. Orova Zsigmond, a hitközség alel- nöke nyitotta meg a közgyűlést, kü­lön méltatva a megjelent szervezetek kiküldötteit. Azután nemes csengésű szóval méltatta Kemény Lajos egyé- j niségét, akit a hitközség elnökévé már a múltban szerzett érdemei alap­ján választottak meg egyhangúlag. Méltatta szüleit* akik maguk is jó példával jártak elő a jótékonyság te­rén és kiemelte a Kemény-testvérek édesanyját, aki valóságos őrangyala volt a szegényeknek, s akinek emlé­kére hozta meg ezt a nagy áldozatot Kemény Lajos. Majd Edelstein Bertalan dr., az új­lakiak nagytudásu rabbija mondott magasan szárnyaló beszédet az irga­lomról és jótékonyságról. Végül üd­vözölte azt a hitközséget, amelynek ily nemesszivü, nagyra hivatott fiai vannak, mint Kemény Lajos és test­Koporsószögei a sütőiparnak azok az intézkedések, amelyek még az elő­munkálatoktól is eltiltják a mestere­ket reggel 5 óra előtt és rákényszerí­tik, hogy túlsók élesztővel siettessék a keltetést s ezzel az egészségre ártal­mas, íztelen süteményt kénytelenek forgalomba hozni. Utolsó számunkban foglalkoztunk ezzel a kérdéssel s azóta ügy a nagyközönség, mint maguk az érdekelt budai sütőmesterek is infor­máltak bennünket. A közönség pana­szolja, hogy a reggel vásárolt süte­mény estére már ehetetlen az élesztő miatt. A mesterek viszont bizonyítot­ták, hogy külföldön mindenütt meg­bukott ez a rendszer és visszatértek a régi rendhez. A mester maga és csa­ládtagjai elvégezhetik az előmunká­latokat hajnalban, sőt maguk a mun­kások panaszolják Ausztriában, hogy az 5—7-ig kifejtett munka nagyobb erőfeszítésükbe kerül, mint a korai kezdés. Az is a munkások ártalmára van, hogy a későn eladásra kerülő sütemények nem találnak vevőre, cse­kélyebb a forgalom, és a munkások nagyrészét elbocsátották a mesterek. Ausztráliában a munkások kérésére vonták vissza ezt az intézkedést és Angliában a sütőmesterek szövetsége már előre tiltakozik ellene. Berlin­vérei, akikre az Isten áldását kérte. Finály Zsigmond köszönte meg ezután Óbuda szegényei nevében, akik felekezeti különbség nélkül jutnak itt meleg táplálékhoz teljesen díjtalanul és éltette a Kemény-családot. Dr. Vajda Zsigmondné a Nőegylet nevé­ben arra kérte Kemény Lajost, hogy mindig csak a szivére hallgasson és nem lesz népszerűbb ember nálánál Óbudán. Felber Lipót, az iskolaszék elnöke fejtette ki lelkes szavakkal, hogy Ke­mény népkonyhája számol a szemér­mes szegényekkel, akiket nem szégye- nit meg és ez alkalommal köszönetét mondott azért is, hogy kevés szóval, de annál több áldozattal támogatja a szegény iskolás gyermekeket is. Meg­hajtotta a lobogóját Kemény Lajosné előtt is, aki nehéz munkát vállalt az­zal, hogy ő készíti ezeket az ebéde­ket és Isten áldását kérte működésére. Dr. Krieshaber Adolf a budai hitköz­ség üdvözletét hozta, Auspitz Manó az önkéntes betegsegélyző egyesület nevében mondott meleg köszönetét Keménynek, akit édesanyjával együtt szép szavakkal üdvözölt Fenyő Jó­zsef is, a lelkiüdv egyesülés nevében. Általános figyelem fogadta Andréka Károly felszólalását, aki örömmel csalódott, mert az,t hitte, hogy az izr. hitközség egyházi ünnepére jött, ho­lott azt látja, hogy Kemény Lajos e ténykedése messze túlhaladja a hit­község kereteit. Azt látja, hogy ide Budapest polgárai jöttek el, magya­rok, hazafiak, akiknek ősei már 1849- ben ostort kaptak Haynautól, mert nem akarták megtagadni magyarsá­gukat. A legmelegebben üdvözölte Kemény Lajost és családját, mely polgári erényekben előljár. Ezután az emelvényre lépett Ke­mény Lajos, aki kerül minden feltű­nést és egyszerű szóval megköszönte az ünneplést, de elhárítva ezt magá­tól, mert csak polgári kötelességét teljesítette. Ezzel Orova Zsigmond néhány lel­kes szóval a közgyűlést bezárta és a társaság megtekintette a népkonyha uj szép helyiségeit és befejezésül résztvett az iskola Chanuka-ünnepé- lyén, melyet a Hiszekegy eléneklésé- vel fejeztek be. ben, Hamburgban, Sziléziában és Ba­jorországban már visszatértek a korai kezdéshez és megengedték, hogy a mester személyesen végezhesse tet­szésszerinti időben az előmunkálato­kat és a dagasztást is az előkészítő munkák közé számítják. —• A nagy- közönség, a vásárlóközönség érdeke, hogy nálunk is visszatérjenek a régi rendhez, amit ma már csak a szak- szervezeti vezetők és az élesztőgyá­rak elleneznek. Kérje mindenütt a „Sopro n-G y ő r i“ YB |ET mcrt ez a és IGJEI} legmegbízhatóbb! Telep és iroda: Sopron-, Győr- és Vasmegyei Tejgazdasági lit. I. Fehérvári-ut27.Tel.J. 128-01 A schrammel hazájáról, a pusztuló Ta­bánról irt érdekes emlékezést Magyar Elek, amelyből a következőket közöljük: Attila háza korcsma volt a Tabán felső szélén, közel a krisztinavárosi határt jelentő nagyhírű Müller-féle kocsigyár­hoz. Túlélte az 1810-i rémes tüzveszedel- met és 150 esztendőkön át évröl-évre szívesen nyitott ajtót — az édes, tüzes gellérthegyi, naphegyi, sashegyi „heuri­ger“ forrása idején. A különben disztelen, alacsony, szürke háznak, dupla sor pad­lásablakkal ékes, meredek tetejfe adott határozottan tiszteletreméltó jelleget, vadgesztenyés, ecetfás, széles udvara messze hátrahuzódott a Vár felé a Lo­godi-utcáig, igen alkalmatos helyet adván szüretkor a hatalmas szőlős kádaknak, miket hosszú létrás szekereken hoztak le a Naphegy oldalából. Hogy november­re fordult az idő, félig kiforrott már az uj bor, a gazda egy este kiakasztotta a kapu fölé a gyaluíorgácsot. „Heute wird beim Attila ausgesteckt“, újságolták egy­másnak már reggel a Szent János-utcá- ban, a Holdvilág-utcában, az Arany- kacsa-utcában, a derék purgerek: svá­bok, illírek (Boszniából származott ka­tolikus szlávok), meg óhitii rácok, egy­két magyar ember is beült közéjük, mire estére körülülték a zöldre festett kerek asztalokat. Voltak, akik idő múltán át­tértek a fűszeres, kesernyés rác-ürmös- re, ehhez azonban már csáját kellett enni. Igen, enni, mert ez a csája nem volt azonos a kávéházi teás, rumos, citromos lélot-tyal, mit ma Pesten csájának hívnak, hanem igenis valami nagyszerű, borsos, húsos rétesfajta volt, speciális rác étel, taligakerék nagyságú, három-négy ujj vastag és nagy kerek fatálon, forrón szolgálta és szeletelte fel a „Herr Wirt“. Legjobban a Rác-fürdővel szemben, az Árok-utca szegletén levő kiskocsmában sütötték, de az Attilában is akadt főző asszony, aki értette a módját. Ám nem ezekről volt igazában nevezetes az ódon szürke ház, kocsma bőven akadt arra­felé más is, jobb is (olyan idei libát sose sütöttek Pünkösd körül az Attilában, aminőt Frau Gödi Eberhard a Holdvilág­utcában), de olyan gyönyörű „schildje“ aztán egynek se volt, mint neki. Ez a schild a kapu mellett függött, jobbkéz felöl, vasbádogból, szép empire cifrázatu nagyfejii szögekkel kivert rámában. Attila urunkat, Isten ostorát, festette rá az ismeretlen piktor. Hófehér lován ült a tatárképü, ritkás szakállu, sasorrü, világhódító király, Hadúr kardjával ke­zében. A 80-as években megszűnt a kocs­ma, de megmaradt a szürke ház és rajta a cégér a darabont-testőrség modern laktanyája mellett. Pár év előtt Wéber uram, a népszerű Fehérvári-úti vendég­lős kezébe került, aki megfelelően akarta restauráltatni. De valami árdrájgjtási ügyek miatt baja támadt s az Attila-ház ott állott megkopasztva, romladozva, csúf­ságul az egész vidéknek. Szemben vele felépült a Bethlen-udvar kökolosszusa és lebontották az Attila-házat is, hogy helyén felépülhessen a hatalmas Attila- bérpalota. A régi cégér azonban nem ke­rül fel az uj palotára, elveszett, mint annyi más szép emléke hajdan való Budának. Kevés a lámpa Óbudán a Szt. Endrei- és Kiscelli-utcában, nemkülönben a Föld­utca elején — panaszolják keserves leve­lükben az érdekelt ottlakók. Szinte csodaszámba megy, hogy a gyér világí­tás miellett a bűntények nincsenek napi­renden. A kíméletlenül behajtott adók fejében a kora esti órákban legalább haza akarnak találni az óbudaiak. A fe­kete sötétségben, józanul is, bizony, bizony kaput téveszt még a bensziilött is —• annál inkább az idegen látogató. Fogadalmat tett ünnepi keretek között a Budai Katholikus Legényegylet kebelé­ben alakult 320. számú „Nimród“ cser­készcsapat dec. 13-án a főutcai székház­ban. A József Ferenc kir. herceg fővédnöksége alatt dicséretesen működő cserkészek kedves műsorral lepték meg a nagyszámú érdeklődő közönséget. Don Bosco szalézi müveinek közlönye rendkívül érdekes tartalommal megjelent és beszámol a rendnek a világ minden részében folyó munkájáról. Az ifjúság számára lélekemelő olvasmány. Kiadó­hivatala III., Kiscelli-u. 79. KÖNNYEN HAJT ÉS BIZTOSAN^GYÓGYÍT A MIRAYIZ MIT MOND AZ ORVOS? Ha Önnek gyomra fáj vagy epegörcsei vannak, akkor nagy sikerrel fogja hasz­nálni a Mira gTaubersós gyógy­vízkúrát. Férjének, ki székrekedésben szenved és aranyeres bántalmai vannak, a Mira keserüviz tesz csodát. Gyermekének, ki sápadt, étvágytalan és bélműködése rendetlen, a Baby jóizügyermekkeserüviz az egyet­len biztos gyógyszere. Beteg családja a „ M I R A “ forráscsoport vizei által feltétlenül meggyógyul. Főraktár : Edeskuty L. Budapest, Erzsébet-tér 8 Telefon: 16—32. NAPTAR 1 9 2 6-ra Zseb-, tárca- előjegyzési-' nagy választék és díszes kivitelben KOMÁROMY KÁROLY könyv- zenemű- és papirkereskedése I-, Krisztina-kőrút 81. szám. Koronn-Uiímló ÓBUDÁN Kávéház és étterem Az újonnan átalakított előkelő ízléssel berendezett ÓBUDAI VIGADÓBAN igazi magyaros konyha. Dreher KORONA és BAKSÖR és kitűnő borok. Lakatos László cigányzenekara muzsikál. Bérlő: Várlaky Albert és karácsonyi aj ándékul retikülök, férfi és női tárcák ízléses és olcsó kivitelben ZEICH JÁNOSI bőrápikészitőnél, III., Lajos-u. 70-72 iAtszerész Zeiss, Goerz, Busch és mindennemű szemüve­gek készítése, orvosi receptre vagy próbára. Fényképező gépek és az összes fotócikkek. Javítások azonnal. Zl BRINY! KÁLMÁN Calderoni és Társa volt osztályvezetője I., Aitila-utca 12. szám. HORVATH T. ÉS GABLINI ANGOL ÚRI SZABÓK Budapest, Ví., Lázár-utca 4 BUDA legújabb r r r rÁThTfl ”CORSO” KAVEHAZ II., MARGIT-KÖRUT 44. SZÁM. KAPÁS-UTCA SAROK Estén kint BALOGH KARCSI »CORSO« REGGELI: Kávé dupla habbal, vaj v. méz, 1 tojás, muzsikál 1 zsemlye, ásványvíz . 10.000 korona fzalkay Papp József WFZ 7 , . , Budapest, III. (Ujl Nagyban és kicsinyben. Kötél- és géptömitö- anyag-gyár Budapest, III. (Újlak), Bokor-utca 27. sz. (a Lajos-utca és Bécsi-út között) Telefon: 124-97. Mindennemű saját gyártmányú gazdasági-, bánya-, gép- és pincekötelek, valamint istrángok, kötőfékek és kévekötő-kötelek, spárgák és zsmórok. — Abrakos tarisznya, mindennemű vízmentes ponyvák, szalmazsákok, itatóvedrek stb. a legjobb minőségben. Elvállalja géphajtó-kötelek szereléseit és feszítéseit. Ruhaszárító-kötelek a legjobb minőségű kenderből és olcsófajta kenderrel borítva. ——— ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents