Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)
1924-09-06 / 808. szám
2 BUDAI NAPLÓ 1924 szeptember 6 Múzeumot kap Óbuda, ha sikerül keresztülvinni dr Morvay Győző főigazgató tervét, melyet a Hollós Mátyás Társaság legutóbbi ülésén terjesztett elő s azt a Társaság megvalósítandó céljai közé sorozta. A hajléktalan Néprajzi Muzeum számára nem talál a kormány megfelelő helyiséget, holott azt kényelmesen lehetne elhelyezni az óbudai Fő-téren ma aiantosabb célokat szolgáló, volt katonai ruharaktárban, mely Budapest egyik legszebb épülete, de frontját eltakarja az eléje épített raktár. A Néprajzi Muzeum ide való telepítése nem jár túlságos nehézségekkel és anyagi áldozatokkal, mert a dohányraktár számára hamarabb található megfelelő helyiség, mint a néprajzi muzeum kényes tárgyai számára. Végül pedig fontos érv az, hogy végre Óbuda érdekében is kellene már tenni valamit, mert a „hid- igéretek“ nem sokat használnak ennek az elhanyagolt városrésznek, ahol minden potentatum, minden eddigi párt csak önző hatalmi célokat követett, de a régi királyváros fejlesztésével keveset törődött. Beosey Antal egy heti üdülés után vissza tért a fővárosba, aho! fontos gazdasági kérdések elintézése tette szükségessé nyaralásának megszakítását. Ángyán Béla dr miniszteri tanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője négyheti szabadságra külföldre utazott. Távollétében a miniszter- elnökség sajtóosztályát Szudy Elemér miniszteri osztálytanácsos vezeti. Buronard-Béiaváry Andort a budai hengermalom főigazgatóját és a várbéli evangélikus egyház presbiterét, kormányfőtanácsossá nevezte ki a kormányzó Öfőméltósága. A haláíraitelí Budai Színkör kikerült a siralomházból és erős a reménységünk, hogy kegyelmet kap. Fejedelmek trónralé- pésük alkalmával kegyeimet szokta adni a politikai bűnösöknek s most hogy a székes- Építi főváros kormánybiztosi székébe uj uralkodó ült dr Ripka Ferenc személyében, kegyelmi kérvényt terjesztünk eléje a politikai szempontokból halálraítélt Budai Színkör érdekében. Ez a kérvény a kormánybiztos ur egy régebbi kijelentésén alapul, mely szerint „... addig nem bontható le egy meglévő színház sem Budán, amíg helyette föl nem épül az uj!“ Ripka Ferenc dr. izig-vérig konstruktiv ember és ha a mai nyomorúságos viszonyok mellett talán építeni nem áll módjában, de bontani sem fog. Egy egész városrész kenyere, nyugalma függ ettől. Szornbathy Kálmán a „Budai Társaskör“ agilis főtitkárának és a Budai Sport Club elnökének kis fiát játszás közben baleset érté, sérvet kapott és csak operációval lehetett rajta segíteni. Ma már túl van minden veszélyen. Orvosi hir. Rauch Iván dr. urulógus és sebész speciálista a nyári szünet után megkezdte rendeléseit d. u. 3—5 óráig L, Horthy Miklós-ut 1. 1. em. HIRDETŐINK jóakaró figyelmébe ajánljuk, hogy a hónapok óta emelkedő munkabérek s igy a lap előállilási költségének emelkedése miatt kénytelenek voltunk a hirdetési árakat emelni s nehogy utánfizetésekkel zaklassuk hirdetőinket, az uj farijának megfelelő nagyságra szállítottuk le a hirdetések terjedelmét. bejelentette, hogy a Tabán felépítését megkezdi. Akik nem ismerik báró Horváth államtitkár nagy munkabírását és teljesítő képességét, rendkívüli szi- vósságát, amellyel jól átgondolt terveit átviszi az életbe, azok mosolyogtak az Ígéreten, mely azonban ma már — a harmadik emeleten is túl emelkedve — cáfol rá a kétkedőkre. Az államtitkár szereti Budát, maga is budai lakos és nagy tervei vannak Budával. Egyik legkedvesebb eszméje a budai kertváros terve, valahol a Kugler Mihály által tervezett hegyi vasút mentén. A szabályozási kérdés elintézése után rohamosan megindul a munka a megbízott építészek : Neuschloss- Knüsli Kornél és ifj. Gyenes Lajos Az Aítila-köruton most épülő bérpalota Árok-utcai homlokzata, a Népjóléti ministerium. Tervezték: Neuschloss 'Knüsl Kornél és ifj. Gyenes Lajos. dezéssel, galambdúccal, kecskeóllal, eperfával, manzardsz ibákkal, — valahol a téli kikötő mellett. Hajós nép lakta a Tabánt, nyáron a hajókon dolgozott és szívesen költözött volna ái a téli kikötő mellé a régiekhez hasonló viszonyok közé. A Tabán lebontása azonban sürgős volt és még a régi Palóczy féle jó szabályozási terveket is sutba vágták és átmódositották. A gipsz modellen jól is festett a szabályozás, de a gyakorlat igazolta a nagy tudásu és a városszabályozás terén egyedül álló Palóczy Antal építész- anárt, mert kiderült, hogy az uj szabályozási vonalra rendes modern bérházat épiteni nem lehet. Nagy nehézségek leküzdése után a városszabályozó ügyosztály végre is alkalmassá tette a telket a beépítésre arral, hogy a körutat délnyugat felé eltolta. Lehet, hogy ez az építkezés is elmaradt volna, ha a minisztérium lakásépítő-bizottságának élén nem báró Petricsevich Horváth Emil államtitkár állana, aki vaseréllyel sürgette a szabályozás módosítását. Báró Horváth a megindult lakás- építési akció lelke és nélküle alig volna építkezés. Eddig már több mint ezer lakást építtetett: igy a Pongrácz-uton és a Juranich-uton. Budán ezzel a bérpalotával kezdte és erre nézve ünnepélyes Ígéretet is tett a múlt évben, amikor a Ripka Ferenc névünnepe alkalmából a kaszinóban rendezett társasvacsorán építészek tervei szerint, akik 14 nap alatt készültek el a vázlattervekkel. Már ez év január havában kiadták a bérpalota munkálatait Németh László építőmesternek, aki energia tekintetében méltó társa a tervező és művezető építészeknek. Az állam a maga Fészéről az épitési munkálatok ellenőrzésével Török Gyula épitész, miniszteri osztálytanácsost bízta meg. A városszabályozó ügyosztály után pedig egy másik hatalmas ellenféllel kellett niegküzdeniök s ez az Ördögárok volt. Az alapokkal 9 méternél mélyebbre voltak kénytelenek lemenni, mert a bérpalota épen az Ördögárok volt medre fölé épül s ez hordalék talaj, mely nem bírta volna a hatemeletes épületet. Ott a a mélységben viszont meg kellett küzdeniük a talajvízzel, mely a régi ördögárokmentén igyekszik a Duna felé. Az épületnek föltétlenül tető alá kell kerülnie ez évben, hogy 1925 augusztus havában már beköltözhető legyen. Úgy látszott, mintha nehezen indulna az építkezés, bár lázasan folyt az alapozás munkája s a rendkívül mély alapozás azt a zseniális megoldást termelte ki a tervezőkből, hogy kettős, egymásalatti pincesort építenek. Az alsó sorban vannak a lakók pincéi, a felsőt raktáraknak szánták kellő fe- lülvilágitással. A szokatlan alapozás nehéz munkájának állandóan sok nézője volt s még a villamos is lépésben járt e szakaszon. Egy szép, napon készen állottak az alapok s azóta napról-napra nő a ház, boszorkányos gyorsasággal. Pedig sok nehézséggel kellett megküzdeniök a tervezőknek. Aránylag kis területen, nagyon tömören kellett épitkezniök és a szigorúan megszabott költségvetés mellett a külső díszt is inkább architektonikus beosztással és művészettel kellett elérniük. Az állam czimere disziti a főfront két sarkát. A bérpalotában 90 lakás lesz, 4 műterem és manzárd szobák s mindez 520 négyszögölnyi területen. A beépített űrtartalom 49.860 köbméter s a 90 lakásban 240 szoba épül s mindegyik nagyobb 25 négyzet méternél. Minden lakáshoz fürdőszoba jár teljes kényelem minden tekintetben. A 2—3 és 4 szobás lakások egyformán lesznek fölszerelve egyszerű, nemes díszítéssel a kivitelben. Pompás vesztibülöket terveztek az építészek és az udvart két részre osztották a két oldalt nyíló kettős lépcsőházzal, amelynek középnyugvó helye emelefenkint közös. A két udvar felé nyílik a lépcsőházból a két lift. A nagy arányokat bizonyítja, hogy a bérpalotába 3,700.000 téglát építenek be. * A Hollós Mátyás társaság üdvözlése felhívta figyelmüket a kiváló építészekre, akik az Árok-utcában emelt, ideiglenes, szerény irodából intézik ezt a nagyszabású építkezést. Műtermük falai tele vannak értékes tervekkel s azok közül is kiválik a Ludovica Akadémia Dugo- nics-utcai részén tervezett bérház nagyszabású terve, ahol külön színpad is épülne. A költségvetésbe ugyan fel van véve, de sajnos, eddig még csak papíron van meg. Meglepően szép a Kiss Lajos nyaralójának terve, mely a Lövölde felett épült az A!vinczy-ut és Lévay-ut sarkán. Áhitatott keltő a Kónyi- Balogh család sírboltja a farkasréti temetőben, mely szintén közös tervezése a két építésznek. Neuschloss Kornél törzsgyökeres budai, aki sok és maradandó értékű épületet tervezett és épiteít Budán ahol társadalmilag is vezető egyéniség. Évek hosszn során át tagja volt a székes- fővárosi közgyűlésnek, a közmunkatanács és a középitési tanács tagja, a Budai polgári kör volt alelnöke, a Lövölde elnöke és éveken át a II. kér. iskolaszéknek volt azelnöke, a Ludovica Akadémia tanára és tagja az építőmesterek vizsgáló-bizottságának. Az ő lelkes agitációjának köszönheti Buda a Vigadót és a református egyház Szilágyitéri templomát, amelynek belső berendezését ő tervezte. Ez évben ülte 25 éves presbiteri jubileumát — csendes családi körben: A világháború alatt a 20. és 64. honvéd hadosztálynál szolgált mint parancs- őrtiszt s a műszaki csapatoknál töltött hosszas frontszolgálat idején tervezte a központi egészségügyi anyagfőszertárt a Kelenföldön, de annak kivitelére már nem került a sor. Székesfehérvárt ő építette a ballon-telepet és a hidrogén gázgyárat, amely még ma is áll. Batthyány-utcai háza, Buda egyik legizlésesebb bérháza. Társa ifj. Gyenes Lajos tervezte a háború alatt az összes repülő tereket s az újvidéki arádi, szombathelyi és szegedi föl is épült. Boszniában is ő építette a szerajevói és mostari repülő tereket. Nekünk újságíróknak azért kedves, mórt ő tervezte a Neues Politische Volksblatt újságpalotáját. Jubileumi ünneppel fejezte be az évet a Diana-uti elemi iskola, ahol együtt ülték 25 éves működésüket Sándor Károly igazgató és Edelmann Rezső tanító. A jubilálókat a magánosokon kívül számos testület hivatalosan is üdvözölte. A tabáni körút első palotája A népjóléti és munkaügyi minisztérium bérpalota építkezése. — Báró Petricsevich Horváth Emil államtitkár nagyszabású építkezési akciója — 90 modern lakás. Kedves ünneplésben volt része — ahogy azt lapunk más helyén közöljük — Neuschloss-Knüsli Kornél műépítésznek, a Hollós Mátyás Társaság legutóbbi ülésén, ahol a Társaság e zseniális tagját abból az alkalomból üdvözölték, hogy ő tervezte ifjabb Gyenes Lajos építész társával együtt a tabáni körút első bérpalotáját, mely amerikai arányokban nőtt k\ a földből az Attila- kőrut es. Árok-utca között, főfronttal az Árok-utca felé, mely utca íulajdonképen a tabáni körút tengelye. A háború előtt lázasan lebontották a Tabán apró kis házait elég Íervszerütlenül, mert Buda e törzslakosságát. meg lehetett volna menteni, ha nem pénzt, hanem cserébe házat kaptak volna, hasonló bérén-
