Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)
1924-09-06 / 808. szám
1924 szeptember 6 BUDAI NAPLÓ 3 Csúszik egy ház a Lovas-utról le a Vérmező felé. Pedig uj ház, nem is régen épült. A sok hivatalos jelentés után a közmunka-tanács ráirt az elöljáróságra, hogy a csúszó házat sürgősen támassza alá. Az elöljáróság pedig sürgősen megkereste Herth Imrét, hogy azonnal támassza alá a házat, még mielőtt lecsúszik a Vérmezőre. Herth Imre, aki sok mindent alá támasztott már Budán, kezdve a keresztény községi párttól az Iparos- és Kereskedő ifjak kulturegyesületén át a Farkasréti érdekeltségik, — valóságos támasza Budának! — belenyúlt a mellényzsebébe és elővett néhány — pillanatnyi segítségül szolgáló — fogpiszkáló nagyságú, de tetszés szerint felfuható gerendát, beleszurta ferdén a földbe, ducszerüen neki támasztotta háznak, felfújta és most már áll a ház. Sokan nézik regge- lenkint a Vérmező széléről, amikor a csúszó ház népe pótfelfujja a gerendákat s a Pozsony káváház külön gukkereket szerzett be e látványosság révén felszaporodott vendégei számára. Városbirói kinevezés. A 11. kér. elöljáróság előterjesztésére a polgármester h. város- biróvá Sauervein Károly főtanácsost, kér. választm. tagot nevezte ki. Ez a kinevezés elismerése akar lenni egy a közélet terén három évtizeden át önzetlenül és lelkesedéssel végzett tiszteletre méltó munkának. Egy szemétdomb disztelenkedik az uj városmajori szép templom közvetlen közelében, amellyel nem tud megbirkózni semmiféle hatóság. A Csaba-utca és Krisztina-körut sarkán átépített ház szeméttel kevert építési törmeléke hever a Városmajort egy oldalán szegélyező Klára- utca sarkán immár egy féléve. Azóta parkírozták a templom környékét, de hiába igyekszik ezt a hatalmas szemétdombot innen elhordatni az elöljáróság és a rendőrség, a szemétdomb ma is ott áll. Az egyemeletes ház uj tulajdonosa ugyanis megvette a várostól a Klára-uíca és Csaba-utca sarkán, a telke melletti kis területet s a szemétdomb azon áll, a főváros nagyobb díszére, de elkerítve nincsen s igy mint gyermek játszóhely mind szélesebbre laposodik az utca sarkán, a templom mellett. Palóezy Viktor építész és kiváló rajzolóművész kedves rajza a népjóléti minisztériumnak a tabáni körúton épülő első bérpalotája, melyet e számukban közlünk. Pintér Jenő dr a budai tankerület főigazgatója és a Hollós Mátyás Társaság tiszt, elnöke gondos szerkesztésében megjelenő Irodalomtörténet című folyóirat legújabb száma sok hiányt pótol és oly áttekintést nyújt irodalmunk közelmúlt és mai helyzetéről, hogy maradandó becsű forrásmunka. Pintér Jenő kiválóságát igazolja ez a minden részlet- kérdésre kiterjedő, rendkívül munkát igénylő irodalmi mü. Kedvesen emlékszik meg a Hollós Mátyás Társaság első kiadványáról is, mely budai Almanach címen jelent meg és gróf Bethlen Istvánnénak van ajánlva. Unghváry Sándor festőművész, a Hollós Mátyás Társaság tagja most fejezi be a városmajori uj templom falfestményeinek sorozatát. Az oltár előtti menyezet nagy festménye Jézus születését ábrázolja. A titokzatos Marslakók Budán is mozgolódnak, ami most már pozitív megállapítást nyert egy különös véletlen nyomán. A Délivasut éttermei felett épül az uj társaskör és gondos főtitkára Szombathy Kálmán esténkint szokta megtekinteni a munka haladását. Most hogy közel járt a Mars és mint egy villanykörte gyulladt ki elsőnek az égbolton, Szombathy gyönyörködött a ragyogó égi testben és nem vette észre, hogy körülötte besötétedett a festés alatt álló terem, ahol különböző szinü festéktócsák disztelenkednek a padlón. Valami titokzatos zaj és légáramlás riasztotta föl a szemlélődőt és körülnézett. A félhomályban nem látott semmit és föl akarta tenni monokliját, mely azonban kicsúszott kezéből és a földre hullott, — épen egy lilaszinü festékpocsolyába. Lehajolt a szemüvegért, föltette, de nem vette észre, hogy az befutotta a violaszinü festék. És ime! Az üvegen áttörő lilaszinü fénysugarak azt is érzékeltették a szemben, amit eddig a szem nem látott. Alakok tolakodtak be az ajtókon, surrantak ide, surrantak oda, Várszínház. Átveszi a Hollós Mátyás Társáság és kulturközponttá óhajtja tenni. nyüzsögtek és tolakodtak, egymást hessegetíék vissza és tisztán hallatszott : — mars! mars! A főtitkár nemcsak látott, de hallott is és rögtön rájött, hogy ezek azok a titokzatos marslakók, akik itt élnek köztünk, de egy külön világot élnek. A nyelvük pedig, ahogy tudós Markos Gyula régen megállapította a marsjelekből — magyar, egy kissé más kiejtéssel, más ragozással. Például bocsánat helyett azt mondják: — bucsányit! A keresztnevükön szólították egymást és kiderült, hogy ott is Gyula, Béla, Jancsi, Frici, Józsi, Guszti, Dodi nevek járják. Mozgásuk különös volt, mint ha lelkiismereti furdalások gyötörnék őket, derekuk hajlott, mint akinek kocsonyás a teste. Feltűnt azonban, hogy gerincük nincs. A meglepett főtitkár hirtelen fölkapta a fejét és rájuk szólt: — Mars! mire ismét lepotytyant a monoklija és egy zöld festék pocsolyába hullott. Hamar fölkapta, de már csak a sziporkázó Mars-csillagot látta. Gerinctelen lakói eltűntek a sötétben. Viraág Ilonka klasszikus táncmüvésznő külföldi szereplése ügyében Bécsbe utazott. Az óbudai füvesasszony minden életadó füve dacára mégis meghalt. Sokan ismerték, sokan bíztak benne, sok embert meggyógyított. Családi neve Reiszmann Mária volt, első férje Gerstl J. s e néven ismerték legtöbben, úgy, hogy Tomás A Budai Színkör, melynek lebontása elmar.d. Az óbudai Zichy-kastély, ahová a Néprajzi Múzeumot kellene elhelyezni. Ferenccel kötött második házassága után is használta első férje nevét. Nagyszerű temetése volt, amelyen megjelent minden rendű és rangú részt-vevő. Sagmüller esperes temette az óbudai temetőbe. Örökösei folytatják a gyógyfű árusítást. Aggházy Kamii ny. alezredest, a Hadi muzeum kiállítás vezetőjét a kultuszminiszter a Műemlékek Orsz. Bizottságának rendes tagjává nevezte ki, ahol dr. Lechner Jenő és Főnk Ernő műegyetemi tanárok mellett a budai történelmi érdekek újabb szószó ót nyertek benne. A kistökósek érdekeit szolgáljuk mellékletünkön oly módon, hogy gazdasági romlásukat megállítsuk. Itt Budán nagyon sokan vannak, akik hazafias felbuzdulásukban hadi- kölcsönt jegyeztek és egész megtakarított pénzüket, mely öreg napjaik biztosítására szolgált, ebbe fektették bele. Mások fiatalon életbiztosítást kötöttek, hogy öregségükre gondtalan életet biztosítsanak maguknak és évtizedeken át jó aranykoronában fizették a részleteket. Még mások évjáradékot kötöttek ki maguknak, vagy alapítványokból óhajtottak megélni és mindez összedőlt mintegy kártyavár a pénz romlásával. Kétségbeejtő gond és nélkülözés jutott nekik osztályrészül. Most mozgalom indult meg Budán, a pénzügyminiszter felhívása alapján, hogy e kárvallottak közös akciót indítsanak értékeik valorizálása érdekében. A mozgalom élén számos budai vezérember áll és legközelebb felhívást bocsájtanak ki e lap utján, hogy az érdekelteket közös akcióra szólitsak, mely egy budai pénzintézettel kapcsolatosan száll síkra a károsult kistőkések érdekeiért. A mozgalomban résztvenni óhajtók jelentsék be lakáscímüket egyelőre a Budai Napló szerkesztőségében I., Bors-utca 24. í. em. 2. délután 4-6 óra között. Ziegler Géza építész, a Budai Társaskör ügyv. alelnöke egy havi gyógykezelésre Karlsbadba utazott. Komlós Jenödr. a Schwartzer Szanatórium vezérigazgató főorvosát néhány nap alat elpusztította a vérbomlás szörnyö betegsége. Megdöbbent mindenki, aki ismerte ezt az acéllosnak látszó, nagy energiájú, egészségtől duzzadó főorvost, aki dacolt az élet minden támadásával. Váratlan elhunyta nagy részvétet keltett, mert áldott szivü ember volt, aki mindenki baján szívesen segített. Áldozatkészsége alig ismert határt és a négy év előtt megalakult Hollós Mátyás Társaságnak ő volt első alapitó tagja. Örömmel vett részt minden kulturális, vagy humánus mozgalomban. Temetésén számos testület vett részt. Zeitiger Vilmos apát végezte a temetési szertartást és a halottas háznál Ugrón Gábor búcsúztatta el s utána kartársai nevében dr Szabó István v. tiszti főorvos. A sírnál Hubert Vilmos az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre nevében, Viraág Béla szerkesztő a Hollós Mátyás Társaság megbízásából és Vertes Elemér az Iparos és Kereskedő Ifjak Közművelődési Egyesülete nevében mondottak meleg búcsúztató szavakat. Százezernél többen, nagyrészt budaiak vettek részt a Mária-Remetei templom kettős harangszentelő ünnepén, amelyen négy püspök jelent meg és az operaház zenekara szolgáltatta a nagymise zenekiséretét. A nagyarányú ünnepet Sauerwein Károly főtanácsos rendezte. Hermann Béla a Budai Bank „Budai kereskedők banküzlete m. sz.“ vezérigazgatója a Semeringen gyógyulást kereső felesége látogatására nehány napra elutazott és augusztus 3-án tért vissza. Lendl Adolf dr. állatkerti igazgató, a világszerte ismert budai tudós ügyét, a Hollós Mátyás Társaság megalakulása óta a magáévá tette és igyekezett ezt a kérdést a felszínen tartani. Hallatlan eset, hogy egy nagynevű tudós ellen öt évig folyjon vizsgálat egy elbocsátott alantosának följelentésére és öt év óta ne tudjon egy székesfőváros valami concrét vádakat emelni, de szívtelenül megvonta Lendl Adolftól összes illetményeit. Ha volt bűne, kiderült volna, — ha nem volt rehabilitálni kell. Ez ma már nem a Lendl Adolf és a főváros családi ügye, hanem a közmorál nagy kérdése, a magyar kultúra szégyene, a magyarság botránya. Ezt a kérdést el kell -intézni mielőbb. A Hollós Mátyás Társaság legutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy egy budai monstre küldöttséget vezet az uj kormány- biztos elé s annak élére Becsey Antalt kérte fel. Azóta már közéletünk számos pesti kitűnősége is bejelentette csatlakozását, többek között Márkus Jenő dr. A budai társaskörök és iparoskörök csaknem testületileg készülnek felvonulni, sőt a pestiek közül is számosán, hogy ezzel dokumentálják e mozgalommal szemben rokonszenvüket és szolidaritásukat. Haas Ignác a fiumei „Ad.riatika cognac- lepároló R.-T.“ ügyvezető igazgatója súlyosan megbetegedett. Politikai központja ma a Vizivá- vosnak a budai Vigadó Kávéház, ahol esténkint összeverődnek apró csoportokban a különböző pártok vezérférfiai. A kávéház központi fekvése szinte ráutalta erre a hivatásra s e városrész politikusai szívesen keresik itt a találkozást. Ma a kávéház ismét a háború előtti nívóra emelkedett és tulajdonosa minden áldozatot meghozott, hogy ismét elithellyé tegye. Előnye az, hogy az asztalok nem állanak zsúfoltan s igy fesztelenül érintkezhetnek egymással és folytathatnak bizalmas megbeszélést azok, akiket a társaskör feszélyez. A kávéház kétoldalt nyíló pompás kilátása miatt szívesen keresik fel a művészek is, főleg festők és szobrászok. Külön asztala van dr. Lendl Adolfnak, akit tudós társai, >rók és ujságirók keresnek fel most sűrűn. Nagy terasz- sza a Corvin-térre uyilik, mely ma a budai sétányok patronusa : Mor- bitzer Dezső révén Buda egyik legkedvesebb, legintimebb parkja. A hölgyközönséget a kitűnő kávé vonzza, viszont az újonnan fölszerelt billiárdok, ennek a kedves sportnak híveit, köztük Lackenbacher György városatyát, aki e téren a dilletánsok közül kimagasló művész. A Víziváros széttagolt társadalmának szüksége is van ilyen központra,
